Pest Megyi Hírlap, 1974. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-04 / 128. szám

1974. JÜNIUS 4., KEDD FDJ-KISZ baráti találkozó Június elseje és harmadika között immár másodszor ke­rült megrendezésre Knap- pensee mellett az NDK-ban dolgozó KISZ-fiatalok nagy­szabású találkozója az NDK ifjúsági szervezetének, az FDJ-nek tagjaival, A két or­szág ifjúságának tapaszta­latcseréje elsősorban az ez évben 25. évfordulóját ün­neplő Német Demokratikus Köztársaság megismerését, a német és magyar fiatalok ba­rátságának további elmélyíté­sét kívánja elősegíteni. A gaz­dag politikai, kulturális és sportprogram lehetőséget nyúj­tott a világban végbemenő fo­lyamatok melletti állásfogla­lásra, sportszerű erőfelmé­résre és szórakozásra. Érde­kes volt a szovjet és . vietnami fiatalok hazájuk népművé­szetének egy-egy mozzanatát bemutató kultúrműsora is. A második knappenseei FDJ—KISZ baráti találkozón részt vevő négy ország mint­egy 350 fiatalja ezen a módon is hitet tett szocialista nemzet­köziségéről és a világ népei­nek forradalmi harca mellett való szolidaritásáról. Virág Ferenc Lengyel tájak Hétfőn a Lengyel Kultúra Nagymező utcai termében Lengyel tájak címmel kiállítás nyílt. A különböző színes ké­peslapokat felsorakoztató tár­laton Dobroslaw Kobielski, a BWP—RUCH varsói kiadóvál­lalat igazgatója mondott meg­nyitót. 1 helyi tapasztalatok alapján Bizottsági ülés Somogybán Növekedés Amikor februárban a me­gyei tanácsülés értékelte a jogi és igazgatási bizottság munkáját, megfelelő hang­súlyt kapott: a munkában mind általánosabb gyakorlat, hogy közvetlen kapcsolatok alapján szerez átfogó tapasz­talatokat. Példák is elhang­zottak. A bizottság a tanácsi dolgozók továbbképzésének helyzetét tanulmányozva ala­posan vizsgálódott. Pécelen is, a Pest megyei Tanács tovább­képző intézményében. Ugyan­csak a helyszínen, a helyi ta­nácsoknál tanulmányozták, hogy azok miként birkóznak meg az új hatáskörök adta feladatokkal. (Ami Pécelt il­leti: javasolták, a továbbkép­zésben kapjon a korábbinál nagyobb szerepet a gyakorlat, a konkrét esetek példáinak elemzése, megoldása. A ja­vaslatot az arra illetékesek megvalósították.) Kihelyezett ülések A közvetlen tapasztalatszer­zések jó formáinak bizonyul­tak az elmúlt évben a kihe­lyezett bizottsági ülések, az ellenőrzések is. A bizottság szándékát a tanácsülés meg­erősítette, ezt a gyakorlatot folytatni kell. A legközelebbi feladatokat is megjelölték: kapcsolatot kívánnak terem­teni a helyi tanácsók hasonló bizottságaival; és felveszik a kapcsolatot más megyék bi­PROGNOZIS 1985-RE Mennyien lesznek a szolgáltatók? A szolgáltatásban dolgozók számának és arányának nö­vekedése világjelenség, amely szorosan összefügg a gazdasá­gi fejlődéssel, sőt, a fejlettség mértékének egyik jellemző mutatója. (A legfejlettebb ipa­ri országokban arányuk az összes foglalkoztatottakhoz képest 50 százalék felett van, hazánkban 1967-ben 29,9 szá­zalék volt.) Az ipar dinamikus fejlődése, még inkább az in­tenzív gazdálkodás térhódí­tása és az életszínvonal-nö­vekedés az utóbbi években megnövelte a szolgáltatások iránti keresletet, ami az e té- rületen foglalkoztatottak szá­mának nagyméretű emelke­désével járt. 1971-ben az ösz- szes foglalkoztatottak 33,9 szá­zaléka végzett szolgáltató te­vékenységét. Pest megyében azonban az országosnál ala­csonyabb szintet ért el a kar­bantartás, javítás. Ennek oka, hogy a távolabbi megyékből korábban idetelepültek olyan mértékben felduzzasztottak a megye lakóinak számát hogy az igények ugrásszerűen nö­vekedtek. (1960—70 között évente 6—8 ezer új lakó köl­tözött megyénkbe.) Másfélszeresére 1970-ben összesen 14 ezren végeztek Lakossági és közületi szolgáltatást. Ehhez képest 1985-re 55 százalékkal nő a létszám, lényegesen jobban, mint az iparban és az építő­iparban, ahol mindössze 19 százalékos létszámemelkedés várható. (Ezzel párhuzamo­san a mezőgazdaságban 12— 14 százalékkal kevesebben fognak dolgozni.) A szállítási dolgozók aránya 53 százalékkal növekszik, ami a fővárost Pest megyével — különösen az agglomerá­ciós övezettel — összekötő közlekedés fejlesztése indo­kol. A megyében jelenleg na­ponta mintegy 150 ezren in­gáznak lakóhelyük és fővárosi munkahelyük között. A közle­kedés javítása, az utazási kö­rülmények kulturáltabbá té­tele jelentős létszámnöve­lést kíván. A kereskedelem­nek a bolthálózat erőteljes fejlesztése mellett a Pest me­gyében tervezett, főképp a fő­város környékén építendő nagy raktárak munkaerővel való ellátására kell felkészül­ni. A meglévő üzlethálózat bő­vítése mellett új éttermek és vendéglátó egységek épülnek a Dunakanyarban és a Rácke­vei-Duna mentén. Ezek sze­mélyzetéről is gondoskodni keik 2,5 helyett 1,1 A legdinamikusabb fejlő­dés á személyi és az üzleti, valamint a lakásszolgáltatás területén várható, tekintve, hogy ebben a legkedvezőtle­nebb megyénk helyzete, míg ugyanis országosan 1970-ben ezen a területen foglalkozta­tottak aránya az összes dol­gozóhoz viszonyítva 2,5 szá­zalék volt, megyénkben csak az 1,1 százalékot érte el. A lemaradás felszámolására 112 százalékos létszámnövekedést terveznek a szakemberek. Jelentősen, 82 százalékkal növekszik 'az egészségügyi és szociális szolgáltatásban fog­lalkoztatottak száma is, amit szintén a megyében tapasz­talható lemaradás indokol. (Tízezer lakosra országosan 22, Pest megyében 13 orvos jut.) Viszonylag kisebb mér­tékben emelkedik a kulturális és tudományos szolgáltatás­ban dolgozók aránya, első­sorban az óvónők, dadák és pedagógusok létszámának nö­vekedésével. Jelenleg az óvodai helyigé­nyek alig több mint felét tud­ják kielégíteni a megyében, 1986-ra 35 százalékkal javul ez az arány. Várható a pedagó­gusok . számának növekedése is, ugyanis a tanulócsoportok létszámának csökkentése újabb pedagógusok munkába állítá­sát kívánja meg. Hasonló szintre A szolgáltató ágazatban te­hát jelentős niértékű létszám- növekedésre számíthatunk, ahhoz azonban hogy a fej­lesztéshez szükséges tervezett létszám rendelkezésre álljon, az iparban, az építőiparban és a mezőgazdaságban dolgozók jövedelméhez hasonló szintet kell biztosítani e területen is. Az egészségügy és a művelő­désügy területén az elmúlt két évben végrehajtott béremelés eredményeként a jövedelmi szint megfelelő. Július 1-től béremelést kapnak az állam- igazgatási dolgozók. A jövő feladata a kereskedelmi, a vendéglátóipari fizetésrende­zés. További finomításra szo­rul a szállításban, valamint a lakossági szolgáltatásban foglalkoztatottak jövedelem- emelése. Czibor Valéria zottságaivál, hogy megismer jék egymás tevékenységét. így került sor a napokban a Somogy megyei Tanács meg­látogatására. Dr. Zalka Károly, a Pest megyei Bíróság elnöke, a bi­zottság elnöke néhány napja a Somogy megyei tapasztalat­csere-látogatáson jegyezte meg: — Az eddigi beszélgetés is azt bizonyította, hogy ne­künk, Pest megyében az ed­diginél többet keli foglalkoz­nunk a városokban, községek­ben működő bizottságokkal. Ki miken ven előbbre Mert Somogy megyében e téren előbbre vannak. A So­mogy megyei Tanács jogi és igazgatósági bizottságának tag­jai pedig egymás után tették fel a kérdéseiket a tanácsi dolgozók szervezett és folya­matos továbbképzésével, a pé- celi önálló intézménnyel kap­csolatban. Mert mi, Pest me­gyében e téren vagyunk előbb­re. Persze, még a látszata sem volt meg annak, hogy ezen az egész napos beszélgetésen va­lamiféle vetélkedő lett volna, a vitát indító beszámolóban — amelyet a Somogy megyeiek nevében dr. Gáti István, a siófoki városi tanács elnöke, a bizottság alelnöke mondott el —, mindkét fél őszintén fel­tárta az eredményeket és a gondokat is. Vetélkedő már csak azért sem lehetett vol­na. mert a két megye jellem­zőiben nagyon is eltér egy­mástól. Mindent hasznosítani Ha mennyiségi vonatkozás­ban vannak is jelentős eltéré­sek, a gondok közösek, a prob­lémák megszüntetésére tett erőfeszítések hasonlóak, illet­ve lehetnek olyanok, amelye­ket érdemes egymástól elta­nulni, átvenni. És a tanácsi bizottságóknak — a jogi és igazgatási bizott­ságnak is — a tanácstörvény­ben is meghatározott egyik fontos feladata: a javaslatte­vés. Joga, kötelessége és lehe­tősége, hogy az államigazga­tási munkában — akár éppen Somogy megyében — megis­mert jó módszereket „tovább­vigye”, alkalmazását javasol­ja a végrehajtó bizottságnak, vagy a szakigazgatási szervek­nek. Mind a vendéglátók, mind a Pest megyeiek pontos szá­mokkal bizonyították, hogy a bizottság az elmúlt években milyen és hány ügyben tett javaslatot a különböző tanácsi szerveknek, itt azonban nem elsősorban a számszerűség ér­demelt figyelmet, hanem az a téry, amit dr. Zalka Károly így fogalmazott meg: — Mi olyan javaslatot ed­dig nem tettünk, amit ne fo­gadtak volna el. És lényegében hasonlóan vé­lekedhetett dr. Gáti István is. Ami természetesen nem azt akarta bizonyítani, hogy most már mind a Somogy, mind a Pest megyei bizottság hibátla­nul dolgozik; bizonyította vi­szont azt, hogy a tanácstör­vény helyesen határozta meg a tanácsi bizottságok felada­tait, szerepét és hogy elvileg minden tanácsi bizottság hasz­nos, sőt nélkülözhetetlen le­het. Bizonyos, hogy a Pest me­gyei Tanács jogi és igazgatási bizottsága hasznosan tevé­kenykedik; ezt a februári me­gyei tanácsülés állapította meg. A Somogy megyeiekről ilyen dokumentum nem áll rendelkezésünkre, de a sió­foki tapasztalatcsere nyomán: nyilván nem lehet ott sem másképp. Mindig a legfontosabbat A tanácsi munkán belül az igazgatási munkaterület olyan széles körű és bonyolult, hogy a bizottságoknak éves munkatervük összeállításánál a gondot az okozza, melyik a sok fontos közül a legfonto­sabb, a legaktuálisabb. A sió­foki tapasztalatcsere ismét csak bebizonyította: reális és sürgető a megyei tanácsülés­nek a jogi és igazgatási bi­zottság munkájára vonatko­zó, jövőt illető határozata, amely szerint újabb és köz­vetlen tapasztalatokat kell szerezni a helyi tanácsoknál levő hatáskörök ellátásáról, a tanácsi munka további szín- vanalemelésére gondolva. Ugyanilyen fontos az állam- igazgatási tevékenységet érin­tő megyei testületi határoza­tok végrehajtásának ellenőr­zése is. Ezek feladatok Somogybán is. Deregán Gábor Egészségügyi vetélkedők a nyári ifjúsági táborokban Az előző évekhez hasonlóan, az idén is megnyílnak ország­szerte a KISZ önkéntes nyári táborai. Pest megyében — egyebek közt — Budakeszin, Halásztel­ken, Nagykőrösön és Török­bálinton - működnek majd jú­nius 16 és augusztus 25 között nagyobb létszámú leánytábo­rok, ahol a résztvevők, két­hetenként váltakozó csopor­tokban a gyümölcsidény csúcsforgalmi munkáiból ve­szik ki részüket. A csoport helyszínre érke­zését követő napokban a tá­bor orvosa a személyi és kör­nyezeti higiéniai kérdésekről ad tájékoztatót. Minthogy a táborok lakói általában a me­zőgazdasági munkálatokban segédkeznek, hasznos részük­re, ha megismerkednek az egyes növényvédő szereknek, az emberi szervezetre gyako­rolt hatásával. Ezért, a kö­vetkező előadást, e témát ki­tűnően ismerő szakemberek — rendszerint gyógyszerészek — tartják. A harmadik foglalkozás a családi életre nevelés kérdé­seivel foglalkozik. Előadóként neves nőgyógyászokat kérnek fel, Az egészségügyi felvilágo­sítást szolgálja egyébként az is, hogy az egészségnevelési csoport kis kölcsönkönyvtá- rakat juttat a táboroknak, a témakört felölelő könyvekből. Érdekes új kezdeményezés­nek szánják, hogy egyes tábo­rokban — a sportot, valamint a szabad idő helyes felhaszná­lását felölelő témában — egészségügyi vetélkedőt ren­deznek — s a legeredménye­sebb rétszvevőknek értékes jutalmakat is adnak. K. Z. • • 0 rvendetes dolog, hogy Pest megye iparának termelése folyamato­san növekszik, s hosszú évek óta meghaladja az or­szágos átlagot. Tavaly ugyan a hét százalékos többlet megegyezett az or­szágossal, idén azonban, az év első negyedében ismét gyorsult a tempó, a megyei eredmény 8,3, az országos 6,5 százalék. Valamikor úgy hangzott a jelszó, hogy ter­melj többet, jobban élsz. Ma sem vesztett igazából, ha nagyon figyelmesen azt is meghatározzuk, mi legyen ez a több. S ez az, ami érdemessé teszi a megyei ipar terme­lésnövekedését a figyelem­re. A többlet ugyanis túl­nyomórészt a jobb, korsze­rűbb, kelendőbb áruknál mutatkozik. A Váci Kötött­árugyár 250 millió forintért rekonstrukciót hajt végre, s idén már 720 millió forint értékű kötöttárut termel. Mégpedig úgy, hogy a ter­mékösszetételt változtatva, növeli a tetszetős felsőru­házati cikkek arányát. A Könnyűipari Gépgyártó Vállalat váci gyárának úgy növekedett tavaly harminc százalékkal a termelési ér­téke, hogy azon belül ugrás­szerűen bővült a különböző automata textilgépek rész­egységeinek előállítása. Aminek nemcsak hazai, ha­nem exportsikere sem lebe­csülendő, mivel ezek a rész­egységek a Szovjetunióban gyártott, s hazánkba is nagy mennyiségben elkerülő be­rendezésekhez szüksége­sek. Volt idő, amikor csupán azt nézték, teljesitette-e az üzem, a vállalat a megsza­bott tervet, leszállította-e az ennyi és ennyi tonna kel­mét, öntvényt, alkatrészda­rabot. Kevés figyelem ju­tott arra, vajon mi lesz a sorsa a megtermelt árunak, eljut-e a fogyasztóhoz, fel­használóhoz, vagy valame­lyik raktárban áll éveken át. M a más a helyzet. A vál­lalati kapcsolatok bő­vülnek, az állami irá­nyítás az üzemre bízza a részletek meghatározását. Ennek döntő szerepe van abban, hogy a korábbiak­hoz mérten kétségtelenül rövidebb a hiánycikkek lis­tája, kevesebb a vásárlói bosszúság. (Persze nem tűnt el!) Ugyancsak a vállalati döntési hatáskör bővítése mozdította elő a kooperá­ciók elterjedését más orszá­gok cégeivel. A Közúti Gép­ellátó Vállalat ceglédi gyára pédául a svéd Volvo-céggel létrejött kooperáció kereté­ben nemcsak a termelésbő­vítés egyik forrását terem­tette meg, hanem a termék korszerűsítését úgyszintén. S ez még mindig csak ket­tő a gazdasági reformra alapozódó előnyökből. Mert ugyanígy sorolhatnánk a szállítási szerződések rend­szerének kialakítását, a kor­szerű kapacitások létreho­zását elősegítő szelektív hi­telpolitikát, az exportáru- alapok bővítését támogató állami hozzájárulásokat, sok egyéb mellett. Ha tehát azt állítjuk, hogy lényegesen megválto­zott a növekedés céljának gazdasági környezete, akkor nem mondunk valótlant. Ha azonban azt állítanánk, hogy a növekedés céljának megítélése is mindenütt módosult, akkor valótlan­ságot próbálnánk elhitetni. Sűrűn lehetünk ugyanis ta­núi annak, hogy mind a vállalatok, mind a különbö­ző irányító szervek még mindig a mennyiség szem­szögéből méricskélik a tel­jesítményt. Nem tipikus még az az elemzőkészság, amelyről a váci városi párt- bizottság tett tanúságot, amikor a város ipari üze­meinek tavalyi tevékenysé­gét tárgyalva, nem elége­dett meg a nyolc százalékos termelésnövekedés megál­lapításával, hanem azt is taglalta, miből tevődik ösz- sze ez a többlet. K ritikusabb szemléletre van szükség a mainál. Arra, hogy a növekedés szűkszavú számai még ne késztessenek senkit örven­dezésre, ha nem tudja, mi áll mögötte. Tagadhatatlan ugyanis, hogy a megye ipa­rában — a gépiparban épp­úgy, mint a textiliparban —\ a kívánatosnál lassúbb a termékszerkezet változása, a korszerű termékek térhó­dítása, ahogy hasonlóak az országos tapasztalatok is. Néhány iparcsoport — így a vegyipar — ennek ugyan az ellenkezőjét mutathatja fel, de az általános képre még nem mondhatjuk, hogy a kívánalmakkal egyező. A rugalmasabb vállalati gyakorlat nem előzménye, hanem következménye a szemlélet változásának. Azaz hiábavaló reményke­dés arra várni, hogy egy- szercsak a fejekben — mi­féle varázsszerv hatására? — rend teremtődik; szívós napról napra ismétlődő munka kell ehhez. Emiatt aggodalmaskodunk. Mert összehasonlíthatatlanul töb­bet beszélnek a vállalatok­nál a kapacitások bővítésé­ről, új állóeszközök beszer­zéséről, mint arról, miként változik, változik-e egyálta­lán a vállalati közgondolko­zás, s főként az irányítás szemlélete. Szó sincs arról, hogy száműzzük a vállalati ter­vekből a „növeljük” kezde­tű elképzeléseket. Csak ne álljunk meg itt. Vegyük sorra, mi következik a nö­veljük után, s ha mennyi­ség és minőség együttes emelkedése, a több és a jobb, a nagyobb és az érté­kesebb bővülése, akkor — de csakis akkor! — bátran rámondhatjuk ezekre a ter­vekre az igent. Mert a nö­vekedésnek ez az értelme­zése felel meg a társadalmi érdekeknek. Mészáros Ottó Élet a tavakon Százhalombattán a temperált vizű halszaporító gazdaságban már mozgalmas az élet. Az 55 tavat naponta járják a ladikok és szórják az eleséget. VÁC Tejnap a gyárban Hétfőn Vácott a Forte Fo­tokémia Ipar ebédlőtermében — a Vác és környéke Élel­miszer-kiskereskedelmi Vál­lalat és a Közép-Magyarorszá- gi Tejipari Vállalat közös ren­dezésében — tejnapot tartot­tak. Révay János, az élelmiszer­kiskereskedelmi vállalat igaz­gatója megnyitója után Dob- sonyi Pál, a váci tejüzem munkatársa adott tájékozta­tót a hazai tej- és tejtermék­fogyasztás aránylag alacsony statisztikájáról. Megemlítet­te, hogy Vác és környéke kul­turáltabb és korszerűbb tej­ellátása érdekében már épül a vasúton túli ipartelepen egy új tejipari nagyüzem. Az. előadás után a meg- hívottak megtekintették at erre a napra rendezett alkaU mi kiállítást, majd megízleb ték a tejipari termékeket. i * i

Next

/
Oldalképek
Tartalom