Pest Megyi Hírlap, 1974. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-27 / 148. szám

«* *crei * x/unam 1974. JÜNItJS 37., CSÜTÖRTÖK Irodalmi ,,presszóban ” Vise gr ódon Versek — gitár szóval ;-----———r amely arról I A meghívó, j szóit, hogy-------------------a visegrádi ir odalmi eszpresszó ismét megkezdi működését, hétfő estére igényes műsort ígért; iFábián Zoltánnak, a Magyar ttrók Szövetsége titkárának (vezetésével és a népszerű színművész házaspár, Gom­bás Katalin és Sinkovits Imre közreműködésével, Petőfi csa­ládi album címmel. Bevallom, hogy a meghívót nem néztem meg kellő figye­lemmel, nem tartottam szük­ségesnek. Emlékeztem egyné­hány éve kiadott útikönyv­re, amelynek térképén Viseg- rad huszonkilenc nevezetes­sége között a Fő utcai cuk­rászdát, ami inkább vendéglő és egy kicsit presszó is, Iro­dalmi eszpresszónak tüntet­ték fel. Egy kedves felszolgá­ló kisasszony azonban mit sem tudott a rendezvényről, -bár meg kell hagyni, nagyon érdekelte. A meghívó ismé­telt átvizsgálása után egy utolsó előtti sorból kiderült: a műsort a művelődési ház termeiben tartják. .——-----——;----- előtt né­I Este hét óra hány perc­--------------------- cél már sű rű sorokban jöttek az em- "iberek. — Nagyon várta mindenki, tlhogy az irodalmi eszpresszó ’■isimét működjön — mondja ‘Szűk Mária, a művelődési ház igazgatója. — Érdeklődtek a szentendrei, a visegrádi diá­kok, pedagógusok, ifjúsági klubok tagjai, Volán-alkal­mazottak, orvosok, volt aki­itől ma délután ! megtudtam, »hogy veszni hagyja az előre váltott mozijegyét. A nem túl nagy, de némi 'összébbszorulással mintegy százötven személy befogadá­sára alkalmas terem lassacs­kán egészen megtelik. Itt van Szellő József, a szentendrei járási hivatal elnökhelyette­se, Fieszli Béla, az MSZMP nagyközségi csúcsbizottságá­nak titkára, Horváth Margit, a tanács vb-titkára és Szabó Ferenc, a járási hivatal mű­velődési osztályának vezető­be, aki műsor előtt magya­rázatot ad arra, hogy mikép­pen került a hat-hét év előtti térképre az Irodalmi eszpresz- szó megjelölése. — Akkoriban, 1964—68-ig ebben a nagyközségben, vol­tam népművelési felügyelő. Egy alkalommal Fábián Zol­tánnal folytatott beszélgetés közben merült fel az ötlet, hogy a Dunakanyarban élő, illetve a Dunakanyart vala­milyen okból különösen ked­velő írókat, zeneművészeket, énekeseket, képzőművészeket megkérjük, legyenek első tagjai és patrónusai egy itt létesítendő olyan klubnak, ahol időnként a közönséggel való eleven kapcsolat, szín­vonalas estek során gazdagít­ják az itteniek, az ide látoga­tók és, persze, önmaguk szel­lemi életét. A Fő utcai esz­presszóban kezdtünk, de az üzlet akkori felettesei nem­igen támogatták kezdemé­nyezésünket, részben ez volt az oka, hogy ott nem hango­lódott egybe, sőt, inkább za­varta egymást a színvonalra törekvő est és a, hogy , úgy mondjam — a vendéglátóipa­ri élet.-———— a művelődési I MOSl itt házban csak az--------------- eszpresszó el­nevezés ellentétes kissé a szándékkal, a couleur locale, a hely szelleme és a műsor célja teljes összhangban van, — A műsor, amelyet most itt előadunk, először a szom­bathelyi anyanyelvi konfe­rencián hangzott el, egyben Petőfi születésének évfordu­lója alkalmából — mondja Sinkovits Imre. — A verseket feleségem válogatta, abból kiindulva, hogy a jubileumra sokféle összeállítás készült, de hogy a Petőfi-család élete hogyan tükröződik az ifjú­kori versektől kezdve Petőfi költőien prózai írásaiban, le­velezésükben, vagy például Szendrey Júlia naplójában, ezt így tudtunkkal nem vá­logatta egy műsorba senki. Választásunkat Szombathe­lyen a közönség nagy tetszése igazolta, amely több más in­díték mellett arra is ösztön­zött bennünket, hogy műso­runkat értő helyeken, művé­szetszerető közönség előtt megismételjük. A tájékoztatást az újságíró és így a Pest megyei Hírlap olvasói egy rögtönzött öltö­zőben, a művelődési ház iro­dájában kapták. Közben fel­öltözött a műsorhoz Gombos Katalin és Sinkovits Imre magyaros, zsinóros, sötét ru­hába. Gitárját hangolva ké­szülődött a zeneszámok szer­zője és a művészházaspár partnere, Vitai Ildikó. •-----—;--------—- a pódium­I Hét Óra után | ra egysze­----------------------- rű díszlet, ka ndeláberszerű négykaros gyertyatartó és ‘rá hosszú, égő gyertyák kerültek. Fábián Zoltán író, az írószövetség tit­kára lépett a közönség elé. — Jó néhány éve itt, Viseg- rádon, az a hit fűtött bennün­ket, hogy a művészet teremt­het és erősíthet közösséget. A mai este igazolja gondola­tainkat, mert sokan eljöttek ide, és mind itt láthatók, akik­kel néhány éve vállalkozásun­kat elkezdtük. Most a szünet után még nagyobb az akara­tunk céljainak megvalósításá­ra, önmagunk legbensőbb esz- méléseinek, közösségi gondo­latainknak felismerésére. Aztán, az ismerős és ezen a helyen mégis valahogyan más­Befejeződtek a szóbeli érettségik Nyolc nappal a felvételi előtt J ­Szerdán országszerte befe­jeződtek a szóbeli érettségi vizsgák a középiskolák nap­pali tagozatain. Hazánk 530 középiskolájában együttvéve mintegy 52 ezren adtak szá­mot tudásukról a matúra ke­retében. Az idei érettségik jellegzetessége volt: vizsgázott az érettségi. Vagyis az újon­nan kidolgozott érettségi vizs­gaszabályzatok szerint most először adtak számot érettsé­gükről a diákok mindkét is­kolatípusban, a gimnázium­ban u^vanúgy, mint a szakkö­zépiskolában. Az első összegezések sze­rint a tapasztalatok ked­vezőek: a maturáló diákok felkészültsége az idén is kielégítő volt. Az Oktatásügyi Miniszté­rium illetékeseinek véleménye szerint az érettségi vizsgák légkörére előnyösen éreztette hatását az, hogy lexikális is­meretek halmazának öncélú számonkérése helyett a lényeg­látásra. a gondolkodó- és ki­fejezőkészség fokának megál­lapítására fordították a bizott­ságok a legnagyobb figyelmet. Bár a végleges eredménye­ként, otthonosabban, közvetle­nebbül hangzó versek követ­keznek, a művészházaspár tol­mácsolása, a zene, a szöveg harmonizáló összhangjával. A teremben feszes a csend. A tervek szerint a követke­ző műsor: Csokonai-est Bits- kei Tibor közreműködésével. A továbbiak is a régi elkép­zelést szolgálják: a Dunaka­nyarban élő vagy ahhoz kö­tődő művészek és az itt élők személyes és szellemi kapcso­latainak további erősítését. * P. V. Felmérik a népi műemlékeket A Minisztertanácsnak a-né­pi műemlékek védelméről és hasznosításáról közelmúltban hozott határozata alapján meg­kezdték Borsod megye jelleg­zetes tájegységein a népi mű­emlékek számbavételét. Ezzel párhuzamosan javaslatokat dolgoztak ki azok megőrzésére. A felmérésre elsősorban a Matyóföldhöz tartozó Mezőkö­vesden, Szentistvánban és Tar- don, valamint a jellegzetes hegyvidéki építkezések emlé­két őrző Aggtelek-Jósvafő vi­dékén és a fából készült lakó­házakban bővelkedő zempléni részeken, az úgynevezett hegy­közi falvakban kerül sor. HETI FILMJEGYZET két a nyár folyamán elemzik és összegezik az oktatási szak­emberek, máris megállapítha­tó: az érettségi fokozatainak eltörlése nem igazolta azokat a kételyeket, miszerint a diá­kok esetleg nem tudásuk leg­javát nyújtották a számonké­rés során. A javító érettségi vizsgákat általában kora ősszel tartják. A dolgozók gimnáziu­maiban a szóbeli érettségiket június 29-én fejezik be. Az érettségi vizsgákat kö­vetően a felsőoktatási in­tézmények valamennyi ta­gozatán országszerte meg­kezdődnek a felvételi vizsgák. Azok a diákok, akiknek a jelentkezési lapja szabályos volt, és jelentkezésüket elfo­gadták, legalább nyolc nappal a kitűzött felvételi vizsga előtt értesítést kapnak: hol, mikor kell ‘ dvételizniük. Egyébként a felvételi vizsgák írásbeli ré­szére általában — a matema­tika és a fizika kivételével — július 1-ig sor kerül. A szóbeli felvételit felsőoktatási intéz­mények többsége július első két hetében tartja, legkésőbb július 31-ig azonban minde­nütt befejezik. EGY ÜZEM — EGY ISKOLA DCtó-brigád a tiszavasviri iskoláért A Cement- és Mészművek váci gyárának Berzsenyi Dá­niel szocialista brigádja meg­állapodást kötött a tiszavas- vári szorgalmatos-telepi álta­lános iskolával, hogy folyama­tosan segíti és támogatja a nehéz körülmények között ta­nuló diákokat. A brigád 1973 augusztusa óta tart kapcsolatot a tisza- vasvári iskolával, amelynek ifjúsági könyvtár létesítésére 350 kötet könyvet adományo­zott. Most a brigád tagjai — a személyes kapcsolatok meg­teremtése után — fokozni sze­retnék támogatásukat. A DCM az Egy üzem — egy iskola mozgalom keretében a váci Petőfi Sándor általános isko­lát patronálja. Most a válla­lat vezetői hozzájárultak ah­hoz, hogy a brigád és a tisza- vasvári iskola is szocialista megállapodást kössön. A megállapodást aláírta dr. Mi- hócs Ferenc, a DCM igazga­tója, Furák János pártbizott­sági titkár, Szilágyi Lajos szb­titkár, ifj. Guzsik Gyula KISZ-titkár, Ádám Regina, a Berzsenyi Dániel szocialista brigád vezetője, a brigád 10 tagja, az iskola részéről pedig Nyilánszky Mihályné igazgató, valamint Benkő Zoltánné csa­patvezető. A Berzsenyi Dániel szocia­lista brigád a megegyezés ér­telmében vállalja, hogy folya­matosan továbbfejleszti az is­kola könyvtárát, a DCM veze­tőinek hozzájárulásával fizi­kai-kémiai szemléltető eszkö­zöket küldenek az iskolának, a tanulók szociális körülmé­nyeinek javítására pedig — az iskola különböző helyiségeinek fűtésére — cserépkályhát épí­tenek. Az iskola és a brigád tagjainak az az elképzelése, hogy évente legalább egyszer személyesen is találkoznak, s lehetővé teszik a tanulók ré­szére is a gyárlátogatást, amelyre a múlt hónapban az iskola tanári karát invitálták meg. Cz. V. Szombaton nyílik Gyomron a Nagy István csoport tárlata A Pest megyei tanács mo- nori, dabasi, ráckevei és nagy- kátai járási hivatalának ren­dezésében 29-én, szombaton dél­után 3 óraikor ünnepélyesen megnyílik a Nagy István kép­zőművészeti csoport tárlata a gyömrői TÖV AL-székházban. A kiállítás július 15-ig tekint­hető meg. A megnyitóbeszédet dr. Lo­sonci Miklós művészettörté­nész, lapunk műkritikusa mondja, aki a következőket ír­ta a tárlat katalógusának elő­szavában: Pest megyének hosszú ideig Szentendre volt az egyetlen képzőművészeti központja. A legutóbbi évtizedben ez a „magány” megszűnt a váci Dunaműhely létrejöttével. Ez a folyamat a Monor—Dabas— Nagykáta—Ráckeve térségé­ben működő Nagy István cso­port feladatvállalásával gaz­dagodott. Elsősorban azzal, hogy Bányász Béla Vecsés, Kiss Ernő Alsónémedi, Kocsis László és Nádasdy János Szi- getszentmiklós, Fegyó Béla Ráckeve, Unyi István, Bodó- csi Béla Gyömrő, Orczi Jó­zsef Tatárszentgyörgy, Iván Mária és Heiling György a Tápióság, Garat Jenő Gyál, Miklovits László Alibertirsa rajzi térképét vázolta fel, s ezzel megszűntette megyénk déli tájegységeinek festői el­szigeteltségét. Mindez Nagy István szellemének erkölcsi ko­molyságával, de a formai esz­közök szabadságának tág med­rében valósult meg úgy, hogy egyúttal megyénk képzőmű­vészeti életének utánpótlását is biztosította. Fontos tényező, hogy ifj. Pál Mihály és Szabó Edit gyömrői szobrászművészek ré­vén országos mérték lendíti a festőket és grafikusokat is, akik közül elsősorban Ná­dasdy János, Miklosovits Lász­ló, Bányász Béla, Kéri Mihály, Orczi József, Kiss Ernő fej­lődését érezzük számottevő­nek. Ök és társaik azok, akik La Mancha lovagja Sophia Loren, a La Mancha lovagja női főszereplője A sikeres színpadi musica­leket előbb-utóbb filmre vi­szik. Ez szinte törvényszerű, hiszen a színpadról felröp­penő hírnév, a közben a zenét milliós példányszámban nép­szerűsítő lemezek jól előké­szítik a talajt a film sikere számára. Így a kedvező pénz­ügyi mérleg eleve biztos. Ha ezen felül még néhányat a nemzetközi sztárok közül is sikerül belevonni a filmbe, már semmi nem gátolhatja meg, hogy a szerzők a film­változat világsikerének tan- tiemjeit is bezsebeljék. Utolérte a film Dale Was­sermann és Mitch Leigh mu­sicaljét, a La Mancha' lovagját is. A mű színpadi változata nem ismeretlen nálunk: évek óta kasiszadarabja a Fővárosi Operettszínháznák, Cervan­tes és a Búsképű Lovag sze­repében Darvas Iván, Aldon- za-Dulcinea alakjában pedig Galambos Erzsi parádés ala­kításával. Az eredeti válto­zat értékei köztudottak: Was­sermann a jó színpadi mes­terember biztonságával, építi fel a játék a játékban dra­maturgiad szabályai szerint Miguel de Cervantes, az Ink­vizíció által perbe fogott adó­szedő, költő és drámaíró tör­ténetét, aki a börtönben, ki­hallgatásra várakozva, á csa­vargók, tolvajok, csalók, gyil­kosok, utcalányok között át­esik egy különös tárgyalá­son. Börtöntársái előtt meg kell védenie egyetlen vagyo­nát, a Don Quijote de La Mancha lovagról írott regé­nye kéziratát. A védelme nem más, mint a Búsképű Lovag históriája főbb mozzanatai­nak eljátszása. Játék tehát a játékban, melyben Cervantes alakítja La Mancha lovagját is, mint ahogyan más börtön- lakók is több szerepet játsza­nak. A szituációk ügyesen el­gondoltak, a kettős játék — P. Sxabó Edit: Ballada kolombuszi lelkülettel új föld­részt fedeztek fel: saját lehe­tőségeiket. Ennek teljes és maradéktalan kibontakoztatá­sa köizös munkánk és hivatá­sunk. Maibhertseh és kora A Szépművészeti Múzeum Franz Anton Maulbertsch szü­letésének 250. évfordulója al­kalmából nagyszabású kiállí­tást rendez „Maulbertsch és kora” címmel. A múzeum helyreállított, új kiállítótermében a XVIII. szá­zad festészetének Maul­bertsch művészetéhez illeszke­dő körképét mutatja be. Fest­mények, szobrok és grafikai alkotások, Ausztria, Németor­szág, Olaszország és Francia- ország XVIII. századi művé­szetét mintegy 400 műtárgy- gyal tárják a nézők elé. A tárlatot június 28-án dr. Robert Waissenberg, a bécsi városi múzeumok igazgatója nyitja meg, közreműködik a Bartók vonósnégyes. és a kettős figurák — rend­kívül hálás feladatokat jelen­tenek a színészeknek, meg­mozgathatják a rendező fan­táziáját is, és mivel Leigh ze­néje is a műfaj java alkotá­sai közül való, mi sem áll út­jába a nagy előadásszériának. A filmváltozat — forgató- könyvét maga Wassermann írta, a rendező Arthur Hiller — lényegében megtartja a színpadi mű kereteit, s csak annyit bővít-módosít, ameny- nyit a két műfaj közti techni­kai és stiláris különbségek megkövetelnek, illetve, amennyivel többre a film ké­pes, látványban, díszletben, a statisztéria számában, moz­gatásában. Hogy a főszerepeket híres csillagok játsszák, az külön érdekességet ad a filmnek, hi­szen Sophia Loren, vagy Pe­ter O’Toole neve önmagában elég vonzóerő. Becsületükre legyen mondva: tehetségük latbavetésével szolgálják a filmet, s nemcsak jelen van­nak, hanem játszanak is. O’Toole kitűnően emeli meg a figurát, mivel elsősorban drámai színészi, s nem éneke­si feladatnak fogja fel. Sophia Loren pedig ismét tanújelét adja lobogó temperamentu­mának és kellemes énekhang­jának. Hogy a film mégsem éri el más filmmusdcalek — például a nemrég bemutatott Kabaré —- szintjét, azt első­sorban a rendező nem eléggé markáns egyéniségének ro­vására írhatjuk. S még egy megjegyzés: akik a magyar előadást látták, jóleső öröm­mel regisztrálhatják, hogy a mi főszereplőink játéka sem­mivel sem marad alatta a vi­lághírű nevek produkciójá­nak, sőt, talán még árnyal­tabb, gazdagabb figurákat te­remtenek, mint Loren és O’Toole. Az aranyember A nyár úgy látszik — a ré­gi filmsikerek felújításának ideje is. Az Ordasok között után most egy magyar film, á népszerű (talán a legnép­szerűbb) Jókai-regény, Az aranyember filmváltozatának reprizét láthatjuk. A film annak idején, az 1962-es be­mutatókor is jelentős közön­ségsikert aratott, s mivel az­óta felnőtt egy újabb, fiatal nemzedék, amely aligha lát­ta ezt a változatot, a felújítás indokolt. Hozzá kell tenni: Az aranyember Gertler Viktor egyik legsikerültebb munká­ja volt. Azzá tette a Jókai ro­mantikáját megfelelően film­re transzponáló rendezői stí­lus, a jó színészi játék, s a látványos kiállítás. Hogy a film bizonyos megoldásai, egyes jeleneteinek hangvéte­le ma már kissé avultnak hat­nak, az nagyon is érthető, ha figyelembe vesszük a közben eltelt időt. Érdekes viszont látni Béres Ilonát (Tímea) és Pécsi Ildikót (Noémi) első je­lentős filmszerepeik egyiké­ben, s kissé elszomorító, hogy a felvételek egyik. eredeti helyszíne, a híres Ada Kale, a Senki Szigete, azóta már nem létezik: a Vaskapu vízi­erőmű víztárolójának felduz­zasztott vize alatt merült el egyszer mindenkorra. Gyilkosság! kísérlet Bűnügyi történet, sok kö­rülményeskedéssel, felesleges bonyolultsággal, jóelőre ki­számítható, s nem is különö­sebben ötletes csattanóval — így foglalható össze a cseh­szlovák alkotás, melyet Jiri Sequens rendezett, Zdenek Bláha forgatókönyvéből. Egy köztiszteletben álló, feddhe­tetlen, sem irigyeiről, sem ellenségedről nem . tudó or­vosprofesszorra látszólag ok nélkül rálő valaki az abla­kon keresztül. Ki tehette, és miért? A professzor minden­kire gyanakszik, majd emiatt mindenki gyanakszik rá, míg­nem kiderül, hogy mindenki — vagy majdnem mindenki — tévedett. A tettes, persZ' megkerül, de addigra meghi a professzor legjobb barátj; Az erősen közepes fib rangját a jó szereposzt: menti meg. Karéi Höger, t egyik legnépszerűbb csel szlovák színész játssza a prc fesszort. a megírt figurái: nagyobb súlyt adva a szeret nek. Ugyancsak régi ismére sünk Jana Breichová játssz a professzor menyét, Jasi Abrham a fiát, és Nina Pc peliková a sógornőt. Jeles sz nész, Martin Ruzek alakítj az áldozattá váló barátot i: aki — akaratán kívül — a egész história mozgatója. Takács István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom