Pest Megyi Hírlap, 1974. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-27 / 148. szám

1974. JÚNIUS 27., CSÜTÖRTÖK Lázár György előadása u MSZMP politikai akadémiáján A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak politikai akadémiáján szerdán, az Építők Rózsa Fe­renc Művelődési Házában Lá­zár György miniszterelnök-he­lyettes, az Országos Tervhiva­tal elnöke előadást tartott „A munka- és üzemszervezés kér­dései’’ címmel. Dr. Romany Pál, az MSZMP KB területi gazdaságfejleszté­si osztályának vezetője nyi­totta meg az előadást, ame­lyen részt vett politikai és társadalmi életünk számos vezető személyisége. A szolgáltatásokról ! A megyei tanácsok elnökhe­lyettesei és ipari osztályveze­tői szerdán a Könnyűipari Minisztériumban Dobrotka László miniszterhelyettes el­nökletével megvitatták az ága­zathoz tartozó szolgáltatások alakulását és számba vették a továbbfejlesztés lehetőségeit. Növekszik a mezőgazdaság exportja Sajtótájékoztató a külkereskedelem helyzetéről — Áruforgalmunk, a tavalyi igen jó eredmények után — az ismert problémák ellenére — alapjában az idén is kedvező tendenciát mutat — mondotta szerdai sajtótájékoztatóján Udvardi Sándor külkereske­delmi miniszterhelyettes. A korábbi stagnálással ellentét­ben, az idén már gyorsabb ütemben növekszik a szocia­lista országokból származó import. A vállalatok erre az évre 45 százalékkal több gép vásárlására kötöttek szer­ződést, mint tavaly. A nem szocialista országok­ba viszont jóval többet expor­tálunk, mint az elmúlt év­ben. A fejlett tőkés piacokra gépekből és berendezésekből például 60 százalékkal többet viszünk ki, mint 1973-ban. Az átlagosnál gyorsabb ütemben nőtt mezőgazdasági és élelmi- szeripari termékeink exportja, viszont kohászati termékekből most kevesebbet tudunk kül­földön eladni, mert a hazai beruházási piac élénkülése e termékeinkét fokozottan igénybe veszi. A tőkésorszá­gokból származó import is erősödik, különösen a vegy­ipari és könnyűipari anyagok iránt nőtt meg a hazai ke­reslet. A tőkés árak ugrássze­rű emelkedése miatt a nem szocialista piacokon a külke­reskedelmi cserearány szá­munkra jelenleg kedvezőtlen, vagyis a tőkésországokból származó importcikkek ára nagyobb mértékben nőtt, mint az oda irányuló exporttermé­keinké. A KISZ-szervezet pártirdnyítása Utasítás helyett — elvtársiasan Nemrégiben, a most lezárult pártoktatás eredményeinek összegezése, s a további fel­adatok megjelölése céljából tartott megyei tanácskozáson sok szó esett a legalkalmasabb propagandisták kiválasztásá­ról, politikai képzettségük gyarapításáról, általában a propagandisták felelősségéről. Egyszer csak azt mondta a megyei pártbizottság egyik vezető munkatársa: a jelen­levő ideológiai titkárok, PMO- vezetők figyelmébe ajánlja azt a — bár elszigetelt, de így is káros — jelenséget, hogy ahol a KISZ-oktatásban kitűnik egy-egy jó pedagógiai érzékű, alapos elméleti felkészültségű propagandista, azt a következő oktatási évadban elviszi a pártszervezet pártpropagan­distának. Mintha a fiatalok eszmei nevelése, az ifjúság kö­rében végzett politikai propa­ganda másodrendű feladat lenne! Mintha a pártszervezet nem tartozna felelősséggel az ifjúsági szervezet politikai életéért, munkájáért! Nem beleszóló, ellenőrző Az egyik főváros környéki nagyközségben történt a leg­utóbbi pártvezetőség-válasz- táskor. Éppen azokban a he­tekben ment nyugdíjba a község egyik, köztiszteletben álló lakosa, 1945-ös kommu­nista, az MKP községi szerve­zetének alapító tagja és első helyi titkára. Az ötvenes évek elejétől bejáró munkás lett, s mint ilyen — ^grmé- ezetesen — üzemi pártszerve­zetének tagja. Az évek folya­mán különböző politikai tan­folyamokat, bennlakásos párt­iskolát végzett, állandóan gyarapította szakmai tudását is, és jóval 60. évén túl, mű­vezetői munkakörből ment nyugdíjba. Már másnap je­lentkezett a nagyközségi csúcspártvezetőségnél, párt­megbízatásért. Ott — érthe­tően — nagy örömmel fogad­ták a képzett kommunista ve­teránt, s a legközelebbi veze­tőségválasztáskor a csúcsveze­tőség tagjának javasolták; meg is választották, és meg­bízták a KISZ-szervezetek patronálásával, vagyis ő lett az ifjúsági összekötő. Az idős kommunista nagy kedvvel kezdett munkához, még örült is a rendszeres elfoglaltság­nak. Naponta végiglátogatta a községben működő három if­júsági alapszervezetet, állandó vendég lett a termelőszövet­kezet ifjúsági klubjában, ám tanácsadás, a párt politikájá­nak közvetítése helyett bele­szólt, utasított, ellenőrzött Beleszólt a fiatalok klubprog­ramjába és hajviseletébe, ő akarta eldönteni, hova menje­nek — saját pénzükön — or­szágjárói kirándulásra, tilta­kozott a hanglemezvásárlás ellen a klub számára, s uta­sítással akart kommunista műszakot szervezni a ter­melőszövetkezet kiegészítő üzemében. Az eredmény az lett, hogy fél esztendőn belül mind a három ifjúsági alap­szervezet vezetői panaszra mentek a csúcspártvezetőség- hez, kérve más ifjúsági össze­kötő kijelölését. Olyat, aki — esetleg — szerényebb politikai műveltségű, de türelmesebb a fiatalokkal, jobban megérti vágyaikat-igényeiket, nem he­lyesli minden elképzelésüket- tettüket kritikátlanul, de nem is kívánja saját akaratát, asz- ketikus életfelfogását rájuk kényszeríteni. Legalább lélekben fiatal legyen A Csepel Autógyár pártbi­zottsága néhány hónapja ha­tározatban szentesítette azt — a gyár több alapszervezeté­ben kialakult — a gyakorla­tot, hogy a KISZ-ajánlással felvett, fiatal kommunisták továbbra is az ifjúsági szer­vezetben végezzenek politi­kai munkát. Egy részük alap­szervezeti titkárként, vezető­ségi tagként, mások propagan­distaként, ifjúsági összekötő­ként. A gyártásfejlesztési osz­tály pártszervezetének ifjú­sági összekötője — egy fiatal esztergályos — például éve­ken át alapszervezeti KISZ- titkár volt, mielőtt a párt tagja lett. Abban az időben szerzett tapasztalatait most nagyszerűen . hasznosítha tja a párt ifjúsági összekötőjeként. Ezzel nem azt akarom mon­dani, hogy csakis volt KISZ- titkárból lesz jó ifjúsági ösz- szekötő. Az viszont igenis szükséges, hogy legalább lé­lekben fiatal legyen. Tudjon osztozni a fiatalok lelkese­désében, örömében; legyen képes követni tervezgetései- ket, vágyaikat, s tudjon ki­tartásra, újrakezdésre biztat­ni, ha az első kudarc meg­törné a szárnyalást. A fiata­lok szórakozása láttán ne kí­vánja nekik „benyújtani a számlát” saját, örömtelen if-, júságáért, hanem arra gon­doljon, ezért harcolt fiatal korától kezdve: hogy fiaink­nak szebb, jobb élete legyen. Legyen képes a párt szavát, politikáját úgy közvetíteni a rábízott KISZ-szervezetnek, hogy kifessék belőle a meg­tisztelő felelősség: a párt a fiatalokra is számít célkitű­zései megvalósításában, és ügyünk folytatóinak tekinti őket. Az „elintézendő“ dosszié tartalma Egyáltalán: milyen legyen a pártszervezet KISZ-mun- kát segítő, irányító tevékeny­sége? Mindenekelőtt elvtár- sias, közvetlen. Semmi esetre sem bürokratikus, utasító jel­legű. Lássunk egy-egv pél­dát. Egyik alföldi járásunk nagyközségében történt, nem : olyan régen. Gazdasági el­lenőrzést tartottak az ifjúsági klubbal, nagy értékű beren­dezési tárgyakkal is rendelke­ző községi KlSZ-szervezet­ben. Az iratszekrényben ta­láltak _ egy dossziét, fedelén „Elintézendő” felirattal. In­kább emberi, mint hivatalos kíváncsiság vezette az ellen­őrzés részvevőit, amikor fel­nyitották a dossziét. Legna­gyobb meghökkenésükre ki­derült, hogy azokat az átira­tokat tartják benne, amelyek a pártszervezet különböző utasításait rögzítik. Nem túl­zás, hiszen legtöbbje így kez­dődik: „Utasítom a titkár elv­társat, hogy ..Dátum, alá­írás, pecsét. Így nem szabad. Hanem, hogyan? Például úgy, ahogy az Ipari Szerel­vény- és Gépgyár pártalap- szervezetei teszik: pártveze­tőségi ülésükre, minden olyan esetben meghívják a KlSZ-alapszervezet titkárát, ha a napirend a műhely egész kollektíváját, az ifjúságot, a különböző párthatározatok végrehajtását, vagy a terme­lés, a gazdasági munka tá­mogatását érinti. Ennek a módszernek kettős haszna van: egyrészt kézzel fogha- tóan bizonyítja a pártvezető­ség megbecsülését az ifjúsági szervezet tagjai, vezetői iránt, a meghívással, s azzal, hogy megosztja velük gondjait- terveit, másrészt bürokra­tikus levelezgetés, elvtá-rsiatlan utasítgatás, leereszkedő váll- veregetés nélkül tudatosítja- közvetíti a soron következő, legfontosabb politikai felada­tokat. Így szabad. Sőt: így kell! Nyíri Éva Emelkedik a gazdálkodás hatékonysága a tanácsi vállalatoknál Ülést tartott a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága A Pest megyei Tanács vég­rehajtó bizottsága szerdán délelőtt dr. Mondok Pál elnök­letével tanácskozott. A végre­hajtó bizottság három fő na­pirendi pontot tárgyalt: elő­terjesztéseket a tanácsok dol­gozóinak bérrendezéséről; a megye tanácsvállalatainak gazdálkodásáról és Pest me­gye állategészségügyi, vala­mint az üzemi állatorvosi szolgálat helyzetéről. Hatezer dolgozó bérrendezése Dr. Mondok Pál, illetve dr. Békési László, a Pest megyei Tanács általános elnökhelyet­tese nyújtott be előterjeszté­seket a tanácsi szervek dol­gozóinak bérrendezésével kap­csolatban. A július 1-én életbe lépő rendelkezés Pest megyében a tanácsok mintegy 3200 és a tanácsokhoz tartozó hivatalok mintegy 500 dolgozóját érinti. Ezzel egyidejűleg rendezik az jplegenforgalmi hivatal, a me­gyei pályaválasztási intézet, a sportszövetségek rendezvény- irodájának, a társadalmi ün­nepségeket rendező irodák és a költségvetési üzemek dolgo­zóinak bérét is. A Minisztertanács megfele­lő határozata értelmében a béremelést a különböző szin­tű tanácsi szervek között dif­ferenciálni kell, és eszerint az átlagosnál magasabb bért kapnak a helyi tanácsok és a jelentősebb ipari körzetek ta­nácsainak dolgozói. A községi és a nagyközségi tanácsoknál különböző, településcsoporton­kénti beosztás szerint hajtják végre a bérfejlesztést. A nagy­községeknél négy, a községek­nél két kategóriát alakítottak ki, a lakosság lélekszáma alap­ján. Figyelembe vették azon­ban a további differenciálás­nál az agglomerációs gyűrűbe való tartozást, az ipari cent­rum és a kiemelt üdülő jelle­get is. A Minisztertanácsnak a bér­emeléssel kapcsolatban tavaly hozott határozata hangsúlyozza, hogy az átlagosnál magasabb bért kell kapjanak az alacso­nyabb bérszínvonalú megyék. Pest megye ezek közé tarto­zott, most azonban, a bérfej­lesztés után, az átlagbért te­kintve Pest megye felzárkózik a többi megyéhez. A bérfej­lesztés mértékét érzékelteti, hogy a megyei tanács dolgo­zóinak átlagban 15, a városi tanácsok dolgozóié 17,6, a nagyközségi, valamint községi tanácsok dolgozóinak bére át­lagban 25 százalékkal emelke­dik. A bérrendezésnél a köz­ponti és a helyi forrásokat egyesítve használják fel. Bár a bérrendezés a taná­csoknál létszámnövelést nem tesz lehetővé, a végrehajtó bizottság elfogadta az előter­jesztést az egyes tanácsok bi­zonyos létszám-átcsoportosí­tására, figyelembe véve a meglevő aránytalanságokat, a szakmai és területi sajátossá­gokat. A végrehajtó bizottság meg­állapította, hogy az MSZMP X. kongresszusa, valamint a Központi Bizottság határoza­tai nyomán született állami döntések, határozatok, és a ta­nácstörvény végrehajtása ál­talában kedvező, az állam- igazgatásban dolgozók iránt támasztott követelményeknek egyre inkább megfelelnek. A tanácsi apparátus munkájának mostani, fokozottabb anyagi megbecsülése is várhatóan hozzájárul az eddiginél még színvonalasabb, hatékonyabb tanácsi munkához. Nagyobb ügyeimet a lakossági szolgáltatásnak! Pest megye tanácsi vállala­tainak eredményei tavaly job­bak voltak az országos átlag­nál — hangoztatta felszólalá­sában a vb vendége, Németh Zoltán, a Pénzügyminiszté­rium osztályvezetője. Tegyük hozzá ehhez a megállapítás­hoz, a megyei tanács lakos­ságellátási és szolgáltatási bi­zottságának véleményét: o ta­valyi jó eredmények folya­matnak a részei, nem vélet­lenszerűek. A megye tanácsvállalatai­nak jgazdálkodásáról szóló je­lentés előadója Vágvölgyi Jó­zsef, a Pest megyei Tanács pénzügyi osztályának vezető­je, az írásbeli beszámolót szó­beli kiegészítőjében is meg­Pest megyei üzemek, szövetkezetek a 28. Szegedi Ipari Vásáron A megyékben általában — ahol ennek hagyománya van — kétévenként rendeznek vá­sárokat, illetve kiállításokat. A vállalatok, szövetkezetek ál­tal termelt fogyasztási cikkek bemutatására az idén Szege­den a 28. Szegedi Ipari Vásár keretében kerül sor. „Az ipar, a kereskedelem és a fogyasztók nyári találkozó­ja” jelszóval szervezett kiállí­tásra több mint 210 magyar vállalat jelentette be részvéte­lét. Elküldték jelentkezésüket az ország valamennyi megyé­jének ipari, kereskedelmi vál­lalatai, mezőgazdasági üzemei. Közülük l legnagyobb számban a budapestiek kértek helyet. Ezeket követik a Csongrád megyeiek és természetesen a helybeliek, a szegediek, mu­tatják be legnagyobb területen termékeiket. Képviselteti ma­gát Pest megye is a kiállítá­son: a megye üzemi, szövet­kezetei közül legjelentősebb bemutató anyaggal az ikladi Ipari Műszergyár, a Nagykő­rösi Konzervgyár, a vecsési Ferroelektrika Szövetkezet, a Börzsöny vidéki termelőszö­vetkezetek szobi közös vállal­kozása vesz részt. Néhány hete Szeged ju­goszláv testvérvárosában, Sza­badkán mutatták be termé­keiket magyar vállalatok a Pannónia Vásáron. Viszonzás­ként jugoszláv kiállítók érkez­nek a 28. Szegedi Ipari Vá­sárra. A két vásárigazgatóság előzetes számításai szerint több mint 50 jugoszláv cég mutatja be részben a határ­menti árucserére, illetve a magyar fogyasztóknak aján­lott termékeiket. A nagyszámú kiállító foga­dására készül a vásár igazgató­sága. Ez a készülődés jelenti azt is, hogy a Szegedi Ünnepi Hetekre érkező vendégeket is méltóképpen fogadhassák. Üj kiállító csarnokot építenek a vásárvárosban. A BNV két csarnokát vásárolták meg a Városligetből és ezeket bo­csátják a kiállitók rendelkezé­sére már az idei vásáron. A nagyobbat, a 2400 négyzetmé­ter alapterületű volt olasz nemzeti pavilont az első Sze­gedi Ipari Vásár 100. évfordu­lója tiszteletére centenáriumi csarnoknak nevezik el. erősítette: o tanácsi vállalatok tavalyi fejlődése összességében kedvező képet mutat, a gaz­dálkodásban jelentős a minő­ségi változás, működőképeseb- bek a vállalatok és a terve­zettnél gyorsabban nőtt a nye­reségük is. A termelés és az értékesítés közötti jó arányt tükrözi, hogy amit a vállala­tok tavaly megtermeltek, azt általában el is adták. A leg­főbb változást azonban a gaz­dálkodás hatékonyságának ja­vulása mutatja. A termelé­kenység növekedésének mér­téke az országos átlagot 2 szá­zalékkal, a nyereség növekedé­sének mértéke pedig 5,7 szá­zalékkal haladta meg. Tavaly a 38 tanácsi vállalat közül egy sem volt veszteséges. Természetesen a kedvező tendenciák a tanácsi vállala­tok gazdálkodásának egészére vonatkoznak, egyes vállalatok és ágazatok között jelentős el­térés van. Az ipari termelés 17,2 százalékos emelkedésével szemben például a kereskedel­mi forgalom 11,7 százalékkal, az élelmiszeripari és az építő­ipari termelés pedig csak 1,2 százalékkal emelkedett. A vállalatok tevékenységét az is jellemezte, hogy a koráb­binál rugalmasabban alkal­mazkodtak a piaci igényekhez és a keresettebb cikkeket ter­melték, illetve forgalmazták. Az értékesítési árbevétel ta­valy az előző évhez képest 22 vállalatnál az átlagos mérték­ben — 11 százalék körül —. tíz vállalatnál az átlagon felüli mértékben nőtt, ugyanakkor hat vállalatnál csökkent. A tanácsi vállalatoknál ked­vező a termelékenység alaku­lása; a 11,4 százalékos ter­melésnövekedéssel szemben ugyanis az állományi, dolgozói létszám csupán 1,4 százalékkal emelkedett. A jelentés is utalt arra, a végrehajtó bizottság tagjai azonban hangsúlyozottan szóltak arról, hogy a tanácsi vállalatok munkájában a jö­vőben az eddiginél jóval na­gyobb szerepet kell kapjon a lakossági szolgáltatási igé­nyek kielégítése. Kedvező az állategészségügyi helyzet A végrehajtó bizottság — a megyei tanács —, a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osz­tályának előterjesztése' alap­ján — megállapította, hogy az elmúlt években az állategész­ségügyi helyzet kedvezően alakult és az állategészségügyi szolgálat — beleértve az üzemállatorvosi hálózatot is — hatékonyan működött. Az állategészségügyi szer­vek figyelmének középpont­jában állt — a gazdaságokkal egyetértésben — a szarvas- marha-gümőkór felszámolá­sa. Jelentős eredményeket si­került elérni; Pest megye gazdaságaiban a tehenek 85.5 százaléka tbc-mentes. A szí­vós munka ellenére sem- si­kerül a gümőkórt az eredeti terveknek. megfelelően 1975 végére felszámolni. A nagy­üzemek szarvasmarha-állo­mányainak gümőkór-mente­sítésével párhuzamosan dol­goznak a. brucellósistól való mentesítésen is; a háztáji és egyéni gazdaságok állománya gyakorlatilag mentes a be­tegségtől. Aktívabb közre­működést igényel viszont a dúvadirtás egyes vadásztár­saságok területén a veszett­ség elleni küzdelemben. Az állategészségügyi szak- szolgálat kiemelt feladata az állati eredetű élelmiszerek termelésének, feldolgozásá­nak és forgalmazásának el­lenőrzése. Az állami hús­iparban az elmúlt időszakban lényeges kifogás nem volt a termékek ellen, a tejiparban, azonban a szakemberek több észrevételt tettek. Az élelmi­szer-forgalmazásban erőtel­jes a javulás, mindenekelőtt a hűtő-tároló berendezések be­állítása nyomán, a boltokban azonban a szűk raktártér to­vábbra is gondot jelent. Az üzemállatorvosok szá­ma az állami gazdaságokban, megfelelő, a termelőszövetke­zetekben pedig örvendetesen emelkedik. Ez utóbbi meg­állapítás ellenére a termelő- szövetkezetekben mégis ke­vesebb üzemi állatorvos dol­gozik, mint amennyi elvár­ható, indokolt lenne. Hangot kapott a végrehajtó bizottság ülésén, hogy a kialakuló na­gyobb, koncentrált gazdasá­gokban lassan elodázhatatlan ennek a kérdésnek a megol­dása. D. G. Megkezdődött az aratási ügyelet A Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalatok ki- rendeltségei, raktárai és üzle­tei szerdán megkezdték a szo­kásos aratási ügyeletet, amely- lyel - a gyors kiszolgálást, ügy­intézést biztosítják az ügyfe­leknek. A Mezőgazdasági Gép- és Alkatrészkereskedelmi Vál­lalat, a megyei Agroker-válla- latok és a MEZÖGÉP-vállala­tok ügyviteli szolgálatai au­gusztus 17-ig hétköznaponként reggel 7-től este 7-ig állnak a mezőgazdasági nagyüzemek szakembereinek, anyagbeszer­zőinek rendelkezésére, szom­batonként reggel 7-től 13 órá­ig, és a munkaszüneti napo­kon szintén reggel 7-től 13 óráig szolgálják ki a megren­delőket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom