Pest Megyi Hírlap, 1974. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-25 / 146. szám
1914. JÜNIUS 25., KEDD Több nyelven egy ak^raiíal Nemzetiségi együttesek bemutatója Pomázon Záróest a szabadtéri színpadon Daltól, tánctól, muzsikától volt hangos egész vasárnap Párnáz. Mint az első oldalon jelentjük, már kora reggel térzene ébresztette az embereket, majd sorra érkeztek a megye különböző településeiről a nemzetiségi együtteseket szállító autóbuszok. Délelőtt az ifjúsági együttesek léptek dobogóra a Gyermek és Ifjúságvédelmi Intézet szabadtéri színpadán. A színpompás művészeti bemutatót a pilisvörösváriak Koszorúcska című tánca nyitotta meg. Nagysikerű programjuk után előbb a pomázi, majd a dunaA ceglédbercell művelődési ház német táncegyüttesének gyermekcsoportja nagy sikert aratott. A maglódi szlovák együttes „Maglódi lakodalmasának” egyik jelenete. A nagykátai Tápiómente együttes „Szatmári szvit” címmel mutatta he műsorát. bogdányi kis táncosok mutatták be műsorukat. A budakalásziak Cicella című, nagy tetszést aratott táncjátékát a pi- lisvörösvári kamarakórus német népdalai követték, majd megyeszerte ismert tököli délszláv együttes ifjúsági csoportja mutatta be énekes, táncos műsorát. A sok tapssal kísért délelőtti bemutató azt bizonyította, hogy nincs hiány a felnőtt együttesek utánpótlásában: szinte mindenütt tevékenykedik már a felnőtt csoportok mellett az ifjúsági együttes is. A fiatalok délelőtti műsora azonban csak ízelítő volt a délután programjából. A sokszáz érdeklődő pomázinak annyi ideje maradt csupán, hogy hazasiessen ebédelni, azután újra zeneszó invitálta őket: megkezdődött a népviseletbe öltözött felnőtt együttesek nagyszabású felvonulása. Az ezt követő több mint kétórás műsort a házigazda pomáziak délszláv tánccsoportjának bemutatója nyitotta meg: előbb a Vrajanka című leánytáncot, majd pedig szerb fiútánccal léptek a közönség elé, Bartos Gyula betanításában. Utánuk a pilisvörösvári német tánccsoport, majd a pi- lisszentkereszti szlovák énekkar szlovák népdalokkal jeleskedett. Nehéz valamiféle rangsort felállítani a színpadra lépő együttesek között. A tököliek délszláv táncaikkal és dalaikkal, a maglódiak a híres szlovák lakodalmassal, a cegléd- berceliek pedig helyi gyűjtésű német táncaikkal érdemeltek ki sok tapsot, mint a magyar táncokat bemutató nagykátai Tápiómente együttes, valamint a szentendrei Kossuth Lajos Katonai Főiskola népi tánccsoportja. Egy biztos: a gazdag műsor minden résztvevője hozzájárult ahhoz, hogy emlékezetes programmal fejeződjön be a III. Pest megyei nemzetiségi találkozó. Prukner Pál Megkezdődött a IV. veszprémi tv-találkozó Veszprémben, a Dimitrov Művelődési Házban hétfőn a IV. veszprémi tv-találkozót Tömpe István, a Magyar Rádió és Televízió elnöke nyitotta meg. A bemutatásra kerülő tv- játékokat szakemberekből álló zsűri rangsorolja, Huszár Tibornak, az Eötvös Loránd Tudományegyetem szociológiai tanszékvezetőjének elnökletével. A találkozóra 22 tv-fil- met nevezték be. A fődíj hagyományosan Borsos Miklós „Balatoni szél” című szobrának kicsinyített bronzmása. A megnyitó után megkezdődtek a vetítések. Emlékülés Dabason a Gyóni Géza-évfordulón Gyóini Géza születésének 90. évfordulója alkalmából vasárnap délután megkoszorúzták Dabason a költő emléktábláját A koszorúzás előtt Fábián Miklós, a Gyóni Géza Baráti Kör titkára röviden emlékezett a költő dabasi, gyóni éveire, költészetének kibontakozására, majd a különböző szervezetek képviselői megkoszorúzták az emléktáblát Délután ünnepi közgyűlésen számolt be a baráti kör titkára eddigi munkájukról. A baráti kör taglétszáma 49 fő, s az elmúlt három hónap alatt kutatómunkájuk nyomán számos eddig ismeretlen dokumentummal gyarapodott a Gyóni Géza-gyűjtemény. A. baráti kör céljához híven, Gyóni Géza emlékének ápolásán fáradozik, tagjai közül többen, például dr. Bata Imre és dr. Sin Edit publikálja á költőre vonatkozó adatokat. Ezután dr. Sin Edit, a Fe-> renczy Múzeum munkatársa emlékezett a költőre. A gon-, dolatgazdag és sok, eddig ismeretlen adatot tartalmazó előadást a hallgatóság nagy fi-* gvelemmel kísérte. Nagyon tetszett a Bodnár Aranka ál-> tál előadott Gyóni-köl térnéd nyék hű tolmácsolása. Hasonló tetszést aratott az a képzeletbeli riport, amelyben eredeti dokumentumokat mutattak be, Haydn: Tóbiás visszatérése Magyarországi bemutató Vácott MAGYARORSZÁGON soha meg nem szólaltatott mű, Haydn első oratóriuma, a Tóbiás visszatérése került bemutatásra Vácott. Mailclári József karnagy több éves gondos előkészítő munkája nyomán szólalhatott meg ez az oratórium, amely annak idején (csaknem 200 évvel ezelőtt), az 1775-ös bécsi bemutatón a szerző vezényletével nagy sikert aratott. Később* tervezett előadásai meghiúsultak, csak kilenc év után szólalt meg ismét, Lisszabonban, ahol szintén Haydn vezényelt. Később a mester szerette volna művét kottakiadásban is viszont látni, de sem erre, sem a teljes mű további előadásaira nem került sor. A Tóbiás érvényesülését ekkor már bizonyára két későbbi, hatalmas oratóriuma, a Teremtés és az Évszakok gátolta. A teljes alkotás nyomtatásban csak 1963-ban látott napvilágot, a Haydn-összkiadásban, egy német zenetudós jóvoltából, aki a korabeli átdolgozások után Haydn eredeti koncepciója alapján állította vissza a művet. HAYDN MÜVE korának jellegzetes divatját követő olasz oratórium, amelyet nemcsak az olasz szöveg — Giovanni Gastone Boccherini munkája — jelez, hanem a drámai cselekmény nagyszerű szintézise a zenével, a zene olaszos dallamai, fordulatai, s a mű hasonlósága az olasz operákhoz. A bibliai téma Haydn csodálatos dallamaival örök emberi érzéseket szólaltat meg, s így mindenkorban sillerre számíthat. Az összkiadásban megjelent terjedelmes oratóriumot azonban egy estén nem lehetne megszólaltatni. Makiári Józsefre hárult a feladat, hogy a művet úgy rövidítse le, hogy a zenéje és a drámai cselekmény ne szenvedjen károsodást Ezzel a nagyszabású előkészítő, majd betanító munkával tette lehetővé, hogy Haydn muzsikája — s a szöveg, Kistétényi Melinda költői fordításában — Magyarországon először Vácott hangozzék fel. Makiári József két kórusa, a váci Vox Humana és az A tököli délszláv együttes leányai színpompás népviseletükben járták z Zetvát. Gárdos Katalin felvételei TV-FIGYELŐ A magánk dolgai. E hasábokon többször leírtuk már, milyen jól tette a televízió, hogy bemutatta nagy érdeklődést kiváltó történelmi sorozatait. A játékfilmeket és az ismeretterjesztő munkákat egyaránt. Az olyan filmeket, mint például a Vili. Henrik, az Erzsébet királynő és a Leonardo. De bármennyire helyeseltük és helyeseljük változatlanul a televíziónak ezeket a jó akcióit, nincs okunk hallgatni e sorozatok természetes következményeiről. Mindenekelőtt a legfontosabbról, a filmek nyomán szükségképpen feltámadt nézői hiányérzetről. Mert nagyon jó dolog, hogy például valósággal szakértői lettünk az angol középkornak, hogy ap- rólékosan-részletesen megismertük Leonardo életét. De mi van a magunk dolgaival? A mi történelmünk, művészetünk nagy alakjaival. E sorozatok a maguk módján és a maguk eszközeivel- hatásával arra is figyelmeztették a televíziót, törődjön többet a saját múltunkkal, történelmünkkel. Nem mechanikusan, persze, nem úgy, hogy egy olyan sorozat után, mint — mondjuk — g VIII. Henrik volt, rögtön bemutasson egy másik folytatásos filmet valamelyik magyar királyról. Azt kívánnánk, hogy a magyar múlt ne essen ki a tévé látószögéből, ez nem is állítható, illetőleg, hogy egy kicsit jobban érdekelje. Egy példa erre. Nem műsorjavaslatként, hanem csak azért, hogy a mondandó szemléletesebb legyen. Jó néhány esztendeje jelent meg Nemes- kürty István Ez történt Mohács után című könyve, amely — mint tudjuk — nagy vihart kavart. Ennek a viharnak a hullámai még ma sem ültek el. A nagyközönség azonban ebből a több esztendeje tartó vitából legföljebb ha a magasra csapódó hullámok taréját látta. De még az érdeklődőbbek sem jutottak nyugvópontra. Ök sem tudják, hogyan is állunk valójában a törökök magyarországi hódításának értékelésével. Gondolom, érdemes feladata lehetne a tévének: körüljárni ezt a problémakört. Nem úgy persze, hogy gyorsan összeránt három történészt és vitát rendez velük a Mohács utáni helyzetről. Igazi film kellene erről a korról. Valami olyan, mint a Leonardo volt. Ez a film aztán milliók előtt tisztázhatná, mi is történt valójában Mohács után. Mindezt érzékeltető példaként annak kapcsán éreztük szükségesnek elmondani, hogy a tévé vasárnap este, igényes, szép előadásban mutatta be Száraz György III. Béla című történelmi drámáját. A Haj- dúfy Miklós rendezte tévéjáték jelentősége természetesen nem merül ki abban, hogy a magyar történelemnek egy háttérbe szorult korszakával és alakjával foglalkozik. Fontosabbak a mű mának szóló mondanivalói. A történelmi téma jelenléte magától érte- tődőleg nem áll ezzel ellentétben. Most mégis ez utóbbit hangsúlyozzuk; a tévé műsorpolitikája ilyen helyzetet alakított ki. Száraz György drámája — ha nem tévedünk — az első olyan vállalkozás, amely ebbe a gondolatkörbe beleillik. Reméljük, nem az utolsó. Ökrös László Ipari Szövetkezetek Erkel Fe* renc Művészegyüttesének vegyes kara — röviden, az OKISZ-énekkar között szoros szakmai-baráti kapcsolat van, több közös és cserehangverseny született már ennek je-* gyében. Ilyen hatalmas fel-* adatot azonban az OKISZ-* kórus első ízben teljesített, ennek előgyakorlata volt ata-* valyi Carmina Burana előadás Vácott, majd Budapest ten a Zeneakadémián a Vox-* szál közösen. A Postás szimfonikus zenekar szintén gyakori közreműködője a váci nagy kórushangversenyeknek, oratóriumelőadásoknak — így lett a régi hagyomány, a Haydn-mű megszólaltatásának alapja. EGÉSZSÉGES, TÖMÖR HANGZÁS, kultúrált, stílusos éneklés, leheletfinom, pianók, harsány, fénylő forték jellemezték az OKISZ- kórus éneklését; produkciójukat igényes, lendületes zenekari kíséret támasztotta alá, A szólisták teljesítménye meglepően egységes, magas színvonalat jelentett; meglepetés volt a fiatal Gyulai Edit fénylő, kristálytiszta kolora- túrszopránja, Azariás (Rafael arkangyal) szólamában. Tóbiás felesége és anyja szólamát László Margit és Eszenyl Irma, a tőlük megszokott magas színvonalon szólaltatták meg, szépen énekelte Tobit szólamát Antalffy Albert A címszerepet megszólaltató Keönch Boldizsár — mint előzőleg számos alkalommal —- most is meggyőzte hallgatóságát, hogy az igényes orató- rduméneklés legsajátabb, legigazibb területe; feladatát mindig nagyszerű biztonsággal és stílusérzékkel oldja meg. A KITŰNŐ EGYÜTTEST ÉS SZÓLISTÁKAT Maklári József ihletett vezénylése fogta össze egységes, forró légkörű produkcióvá, így tette fel a koronát hosszas előkészítő és betanító munkájára. A nagy sikerű előadás Vácott lelkes, értő közönségre talált szombaton este, valamint megismétlésére vasárnap Budapesten, a Zeneakadémia nagytermében. A közönség itt is hosszas tapsviharral ünnepelte az oratórium előadóit. Korda Ágnes
