Pest Megyi Hírlap, 1974. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-25 / 146. szám
1974. JÚNIUS 25., KEDD %Mnkm Szebb textília, könyv, bútor Sikeres rekonstrukció - gyors fejlődés Beszélgetés dr. Bakos Zsigmond könnyűipari miniszterhelyettessel Borítékban és azon kívül F. P. Szakszervezeti feladatok a textiliparban A jó munka nagyobb megbecsülése A kollektív szerződések a SZOT elnökség napirendjén — A vállalati kollektív szerződések — csekély kivételtől eltekintve — összhangban vannak a jogszabályokkal, a szerződések végrehajtása azonban még nem mindenütt kielégítő — állapította meg hétfői ülésén a SZOT elnöksége. Egyes vállalatok megszegik a túlórát szabályozó rendelkezéseket, több helyen tiltott munkakörben foglalkoztatnak nőket és fiatalokat. A szakszervezetek a felügyeleti szervektől is határozottabb fellépést sürgetnek a szabályok megszegőivel szemben, mivel e területen továbbra sincs komolyabb előrelépés. Viszont örvendetesnek tartja a SZOT elnöksége, hogy a kollektív szerződések idei módosításakor egész sor vállalat fokozottan ügyelt a jó munka nagyobb megbecsülésére, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítására. A megvizsgált 80 legnagyobb vállalatnál általában 4—5 százalékos bérfejlesztést terveznek erre az évre, a részesedési alapból pedig a tavalyinál átlagosan 1,6 százalékkal nagyobb hányadot kívánnak fordítani anyagi ösztönzésre. Több vállalatnál bővítették azoknak a nehéz munkaköröknek a jegyzékét, amelyekben a jövőben nőket, fiatalokat nem foglalkoztatnak. Sok helyütt mentesítették az anyákat a kötelező túlmunkától, s egész sor vállalat fokozott segítséget nyújt a fiataloknak. Á kollektív szerződések nagy része rögzíti, hogy a vállalat a lakásépítési kölcsönkeret 30 —Í0 százalékát a 30 éven aluliak részére tartja fenn. Igen sok kollektív szerződés intézkedik az állami oktatásban, szakmai továbbképzésben részt vevők támogatásáról, s több vállalat pénzzel jutalmazza a képzésben eredményesen részt vevő dolgozóit. szakszervezet megyei szervezőjével az iparág előtt álló időszerű szakszervezeti feladatokról. A megbeszélésen részt vett Jámbor Miklós, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára is. A könnyűipari rekonstrukció forradalmasítja a fogyasztóhoz legközelebb álló iparágat. Korszerű textília, szép cipő, elegáns bútor, kitűnő kivitelű könyv, s eredményesebb termelés származik a jól átgondolt fejlesztésekből. Pest megye könnyűipari vállalatainál, gyáraiban is jól érzékelhető ez a változás: új üzemcsarnokok emelkednek, modern gépek állnak a régiek helyére, javulnak a munka- körülmények. A rekonstrukció eredményeiről, további feladatairól beszélgettünk dr. Bakos Zsigmond könnyűipari miniszterhelyettessel. O Hol tart ma a kSnnyfl- Ipari rekonstrukció? — A tervidőszak első három esztendejének eredményei kielégítőek: a könnyűipar a szocialista iparnál gyorsabban fejlődik, a termelés növekedése 26 százalékos. Különösen kedvezően alakult a tavalyi esztendő, amikor is 11 százalékkal gyártottak többet a vállalatok, s már nagymértékben a rekonstrukció hatására. Az elért eredményeket elősegítette, hogy az évek óta kedvezőtlen létszámhelyzetben változás következett be: a foglalkoztatottak száma két százalékkal növekedett. • Melyek azok a terOletek, ahol különösen ugrásszerű a változás? — Az átlagot jelentősen meghaladó mértékben fejlődik a kötszövő-, a papír-, a bútor-, valamint a kézmű- és háziipar. Néhány fontos termék mennyiségi termelése — így például a pamut- és gyapjúfonal, len-, kender-, gyapjú- és selyemszövet, lá- beli — azonban elmarad az előirányzattól. « A több cikkre több ve\’6 kell. Milyen a könnyűipar piaci helyzete? — Az értékesítés szerkezetében az eredeti elképzelésekhez képest némi változás tapasztalható. Az elmúlt három év tapasztalatai szerint: a belföldi értékesítés nem éri el a tervben előirányzott mértéket, az évi 6 százalékos növekedés egy százalékkal alatta marad a programnak. Ennek oka, hogy a számításba vett árcsökkentésnek csak egy részét hajthattuk végre, s az Is, hogy a lakossági igények a tartós fogyasztási cikkek felé tolódtak el. Vállalataik — köztük a Pest megyeiek is — az export fokozásával reagáltak a közgazdasági helyzetre, s így termelési lehetőségeiket kihasználták. • Hogyan módosul a textil- és textilruházati ipar rekonstrukciója során a gyártás- és gyártmányfejlesztés? — A tervidőszak beruházásait a gépi színvonal és a termékstruktúra jelentős átalakítása jellemzi. A fonodák, szövödék a rekonstrukció során most első ízben volóban újszerű technológiákkal, új termelési módszerekkel ismerkednek meg. Például: a pamutiparág fonodáiban mintegy száz, a hagyományosnál két és félszer termelékenyebb modern, úgynevezett orsó nélküli fonógépet helyeznek üzembe. A pamut- a gyapjú- és a selyemiparban korszerű „vetélő nélküli” szövőgépeket helyezünk üzembe. A magyar könnyűgépgyártás — így a Könnyűipari Gépellátó Vállalat váci gyára is — részt vesz a KGST keretén belül a szovjet SZTB- szövőgépek gyártásában. Eb- j bői a típusból a tervidőszak során — zömében a gyapjúipar — mintegy négyszáz gépet kap. Ilyenekkel gazdagodik a jövőben a pamut-, a len- és a selyemipar is: ilyen gépek segítik majd a többi között a budakalászi Lenfonó- és Szövőipari Vállalat és a Magyar Selyemipar váci gyárának termelését is. • Hogyan bővül a vállalatok termékválasztéka? — Egyre több újtípusú nyersanyagot használnak fel a gyárakban, így a fejlesztés során a kötő-hurkoló iparban is. A váci Kötöttárugyárban lemérhető ez a változás. Ma már a pamut-, a len-, kenderés a gyapjúiparban több olyan üzemet találunk, ahol a szövés mellett kötő-hurkoló technológiával is készül kelme, sőt, mint például a Lenfonó- és Szövőipari Vállalatnál a „nemszőtt” termékek gyártása is megkezdődött... Arra is törekszünk, hogy minél több ruházati terméket exportálhassunk, e célt csak a textilruházati ipar fejlesztésével érhetjük el: példaszerűen kiemelhető a Május 1. Ruhagyár korszerűsödése, e vállalat 110 millió forintos beruházási tervéből az elmúlt három évben 100 millió forintot valósított meg — s e fejlesztés hat a ceglédi gyáregység termelésére is. • Milyen problémákkal Kel- lett megküzdeni a rekonstrukció során? Hogyan váltak be az átszervezések? — A gazdaságunkban végbemenő folyamatok természetes hatásaként egyes vállalatok kedvezőbb, mások kedvezőtlenebb helyzetbe kerültek. A nagyszabású rekonstrukciók, a viszonylag gyors gyártmányprofil-változás esetenként komoly gondokat okozott. Köztudott, hogy kritikus helyzet következett be például a Lenfonó- és Szövőipari Vállalatnál és a Rostkikészítő Vállalatnál, vagy a Gyapjúmosó és Szövőgyárnál. Az iparvezetés a pénzügyi szervek közreműködésével kereste és általában megtalálta a kibontakozás lehetőségét. Hitelek nyújtásával, ha szükség volt, jelentős állami támogatással, a vállalati vezetés megerősítésével, vagy megújításával is lehetővé tette, hogy ezek a vállalatok kedvezőbb helyzetbe kerüljenek. így például megszűnt a Rostkikészítő Vállalat, és lentelepeit a Lenfonó- és Szövőipari Vállalathoz csatoltuk, ezzel fokozva a len- és kenderipar vertiCsaknem 600 munkás és 133 alkalmazott dolgozik a Ceglédi Építőipari Vállalatnál, amelynek — minden jel szerint méltán — jó a híre. Gazdaságosan dolgozik, megfelelő minőséggel, építményeit határidőre átadja — és ez azért is külön érdem, mert többségében lakásokat épít Cegléden, Monoron, Nagykátán, Tápió- szelén. Több más és sokféle felsorolhatatlan munkája is van. Munkásainak mindezekhez mérten nő a bére, tavaly például az előző évhez képest 105,8 százalékra emelkedett és arányosan 105.6-re nőtt az alkalmazottaké is. A kérdés csak az — itt és mindenütt —. hogy milyenek az egyéb juttatások, iut-e elég pénz szociális, művelődni célokra is. hiszen a aoiffozók közérzetét, vállalati bőségét kö^Hidottan az is meghatározza. hogv — mint mondani szokás mi jut a konyhára és esvéb kiadásokra otthon és a vállalatánál. Mozgás hátra és előre A kérdés a ceglédieknél is az volt, különösen három-négy éve. hogy az összes juttatások elegendők-e a törzsgárda növeléséhez, hiszen a nagy létszámú és fegyelmezetten dolgozni szándékozó vállalat körkalitását. A Gyapjúmosó és Szövőgyár — Pest megyei egységei is — beolvadt a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyárba és ily módon megteremtettük a további fejlődés lehetőségeit. • Melyek a rekonstrukció további állomásai? — A több termelés fedezetét teljes egészében a terme, lékenység növekedése adja: átlagos üteme a középtávú tervben előirányzott 5,1 százalékkal szemben 8,6 százalék. E dinamikus fejlődésben a rekonstrukción túlmenően jelentkezik a munka- és üzem- szervezés hatása is. Ezt a munkát tovább kell fejleszteni. Komoly gondot okozott, s várhatóan a jövőben is: a nagymérvű munkáselvándorlás. A negyedik ötéves terv a könnyűipari ágazatban létszámnövekedést irányzott elő — ezzel szemben az első két évben csökkent a létszám. A fluktuáció fékezésére sokat tettek a vállalatok, javították a munkaJcörülményeket, szociális ellátottságuk színvonalát. Hasonlóképpen ezt a célt szolgálták a kormány által már rendszeresen, évek óta nyújtott bérpreferenciák, amelyeket a jövőben is szükséges fenntartani... A rekonstrukció megvalósítása még sok áldozatos munkát igényel a könnyűipari vállalatok munkásaitól, vezetőitől és természetesen az iparvezetésben dolgozóktól is. Mindezen feladatok megoldásában joggal számíthatunk a könnyűipari vállalatok kollektíváinak felszabadulásunk 30. évfordulójára és a párt XI. kongresszusának tiszteletére tett versenyfelajánlások teljesítésére — fejezte be nyilatkozatát a miniszterhelyettes. A Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának meghívására tegnap Králl Gyuláné, a Textilipari Dolgozók Szakszervezetének titkára és vezető munkatársai megbeszélést folytattak dr Dobi Ferenccel, a SZOT elnöksége tagjával, az SZMT vezető titkárával. Varga Gyulánéval, a textilipari nyékén egyre-másra alakultak más célú gazdasági egységeknél építőipari részlegek, amelyek egyrészt több keresettel, másrészt a tengés-lengés lehetőségeivel csábították az erre hajlamosakat. Az ilyen gazdaságokra éppen az volt a jellemző, hogy borítékon belül többet fizettek ugyan, de szinte minden egyebet elhanyagoltak. Nem volt az építőipariaknak kellő szociális ellátása, üdültetése, munkavédelme, munkaruha-ellátása. Alap a tervszerűség Sok munkás azonban a hiányosságok ellenére is például egy-egy tsz-melléküze- rr.et választott. Hamarosan rádöbbent azonban a szervezeti és anyagellátási hiányosságokra és arra, hogy értékalkotó munka szempontjából kedvezőtlenebb helvzetbe került, íav aztán az állami, tanácsi vállalatokat korábban elhagyó dolgozók kezdtek visszaáram- lani. A Ceglédi Építőipari Vállalatnál például lényegében azonos létszám mellett 1072- ben 330-an, 1973-ban azonban már jóval kevesebben. 212-en léptek ki és mintegy félszázan jelentkeztek visszatérésre a környékbeli más gazdasági egységekből. A munkaerőmozgás kedvező alakulásában ennél a tanácsi vállalatnál a munka szervezettsége a fő szerepet játszotta. Tetszett és tetszik a dolgozóknak, hogy itt bevezették — sok más vállalatot megelőzve — az Építésgazdasági és Szervezési Intézettel közösen n számítógépes programozást, amelynek egyszerre volt feltétele és következménye a stabil, állandó munkásgárda. A továbbiakban az egyre szervezettebb munka lehetővé tette, hogy míg az előző években egyáltalán nem fizettek nyereségrészesedést, addig az idén már, a tavalyi munkák alapján, egy heti átlagbért utalhattak. S bár Magyar Mátyás főkönyvelő, akivel — a többi között — a vállalat gazdasági körülményeiről beszéltünk, a jövőtől szólva nem akart jóslásokba bocsátkozni, annyi gazdasági futurológiát azonbon engedélvezett magának. hogy a jövő évi eredmény ennél csak jobb lehet. Megkockáztatta, hogy talán még a tavalyinak a kétszeresét is elérik. Többféle boríték Nézzük azonban most már, hogy miből él a Ceglédi Építőipari Vállalat sok száz dolgoí---------------“ . ^ Ko mmunistának lenni Nem előny — szolgálat ,. M3, kommunisták, személyileg: nem hatalmaskodásra és uralkodásra, hanem a munkásosztály, a nép szolgálatára köteleizett emberek vagyunk. Kerülhet bárki bármilyen magas tisztségbe, jól értse meg, hogy ez a bizalom a személyes érdemeken túl, elsősorban egy politikának, a szocialista célnak szól. Ennek van alárendelve mindenki, dolgozzék bármilyen területen és bármilyen funkcióban.*» (Kádár János.) E szavak Nyíregyházán hangzottak el, alig két hónapja, s aki mondotta, éppen 45 esztendeje kötelezte el magát töretlen hűséggel a njunkásosztály, a nép szolgálatára. • Mit is jelent kommunistának lenni napjainkban, a szocializmus építése idején? Olyan időszakban, amikor a munkapad a barikád, s puska helyett a szerszám a fegyverünk? Jelenti mindenekelőtt a marxista—leninista eszmék elfogadását, egyetértést a párt politikájával, cselekvő részvételt a politikai célok elérésében. Jelenti továbbá a példamutatást munkában és magánéletben, a közösség, a társadalom áldozatkész szolgálatát. És mindezt bármiféle előny, kiváltság vagy viszonzás igénye nélkül! „Miért akar a pártnak tagja lenni?” — teszik fel gyakran a kérdést a kommunisták soraiba jelentkezőknek a taggyűléseken. A válasz sokféle lehet, hiszen kit a marxista eszmék meggyőző tisztasága, kit a közösség szolgálatának szándéka, kit pedig szülei, barátai példája vonz a pártba, de minden válasz közül a legszebb, legértékesebb, amely így hangzik: I „Azok közé szeretnék tartozni, akiktől a legtSbb em- | berséget, munkaszer etetet és szerénységet láttam.” Emberség. A szigethalmi községi pártalapszerve- zet titkára Héjjá Imréné vezető óvónő, két felnőtt gyermek édesanyja, nagymama, háziasszony és párt- | munkás — egyszemélyben. Otthona a szó szoros és | jelképes értelmében egyaránt nyitva áll minden tanácsra, segítségre, jó szóra rászoruló előtt. Neki ta- Ián nem 24 órából áll a nap? Dehogynem, s a dolga is inkább több, nem kevesebb mint másnak. Mégis azt vallja: a kommunista emberség különös dolog; minél többfelé osztják, annál több marad belőle. Munkaszeretet. Hány tucat nevet tudna ki-ki felsorolni szűkebb környezetéből, kommunista szak- ! munkások, brigádvezetők, „aranykezű”, idős mesterek, művezetők nevét, akik személyes példájukkal egyszerre plántálták el benne a szocializmus iránti elkötelezettség eszméjét és az alkotó, tevékeny élet, a munka tiszteletét. Kommunista szerénység. A munkásosztály, a nép szolgálata elképzelhetetlen kommunista szerénység nélkül. Ismerek olyan szocialista brigádvezetőt az ÉVIG ceglédi gyárában, aki úgy volt hajlandó a sajtó krónikásának magáról, brigádjáról vallani, hogy előbb megigértette: a másik többszörös szocialista brigádról is írni fogunk, mert hiszen egymást segítve-ösztökélve érték el minden eredményüket. Sőregi János, Kartal község tanácselnöke úgy „talpalt össze” községének pénzben, építőanyagban, társadalmi munkában milliókat az oktatási és gyermekintézmények fejlesztésére, hogy jószerint a nevét se engedte említeni az új iskola, a szép óvoda avatási ünnepségein. Kommunistának lenni nem előny — hanem többletkötelességek vállalása. Szolgálat. A párt soraiban egyéni boldogulását kereső, saját pályafutását, anyagi gyarapodását egyengető karrieristát rövid idő alatt kiveti magából a kommunista közösség. A szocialista eszmék és célok iránti odaadást mímelni, ám közben elsőként tartani a zsákot ott, ahol az érdemeket, anyagi előnyöket, kedvezményeket osztogatják — nem kommunista jellemvonás és csak rövid távon sikerül. A basáskodók, a haszonlesők, a szocialista erkölcsi normák megsértői előbb-utőbb kihúllanak a rostán. M inél előbb, annál inkább sikerül megőrizni a párt tekintélyét, erősíteni vezető szerepét, a kommunisták erkölcsi megbecsülését. Nyíri Éva zója. A munkás 1973 átlagában 29 757 forint, az alkalmazott 30 210 forint fizetésből. Ezenkívül jelentős összeg jut olyan célra, amely nem fizetés, de még mindig borí- tékon belüli juttatásnak tekinthető. Ilyen az év végi részesedés vállalati 717 ezer forint összege, a nyereségprémium 130 ezer és a nyereségjutalom 80 ezer forint összege. Ezenkívül az éppen e napokban előirányzott és a vállalati szakszervezeti bizottság által már jóváhagyott 30 ezer forint kiváló dolgozók jutalmazására, ugyanannyi évközi jutalmazásra és 10 ezer forint pályázati, újítási célokra. Külön juttatások Lehet, hogy ez a kifejezésforma, hogy külön juttatások, nem pontos, de a borítékon kívüli kifejezés sem mindenkinél alakít ki megfelelő képzeteket. Sok tapasztalat szerint ugyanis főleg a már említett melléküzemágakban dolgozók azt gondolják, hogy egyszer van a borítékban adott pénz, aztán a borítékon kívüli, félig szabályos vagy esetleg szabálytalan jövedelemkiegészítés. A Ceglédi Építőipari Vállalatnál természetesen ilyenekről szó sem lehet. Itt a borítékon kívüli juttatás egyértelmű kollektív hozzájárulás például az üzemi étkezéshez 240 ezer forinttal, a segélyezéshez 50 ezerrel, a tanulmányi ösztöndíjakhoz 15 ezerrel. Szociális juttatásokra, sport és üdültetés céljaira 100 ezer forintot fordítanak, 130 ezret a dolgozók lakásépítéseire és 250 ezer forinttal támogatják a ceglédi óvoda és bölcsőde építését. Hosszan lehetne még sorolni az egyéb, borítékon kívüli juttatásokat, például a munkaruhákra tavaly fordított 395 ezer forintot, vagy a munkások tisztálkodószereire költött 12 ezret. A vállalati üdültetésre költött pénzt, amelynek révén sokan pihennek Hajdúszoboszlón és Balatonakaraty- tyán, nem mellékesen említve az évi 28 SZOT felnőtt kedvezményes üdülési beutalót és 11 munkásgyermek szakszervezeti üdültetését. Mint a só Az összegek és a juttatások hallatán érthető igazán, amit egyik, a vállalattól elment, majd visszajött munkás egy népmeséből idézett. A történet szerint a mesebeli király megkérdezte a lányát, hogy menynyire szereti. Mint a sót — mondotta a királyleány. Megharagudott erre a király és elűzte a leányát. Ámde a mesebeli jótündérek ekkor minden sót, ami a nagyúr elé került, kőporrá varázsolták. Ekkor — csak amikor hiányzott — jött rá a király, hogy milyen becses az, amit a megszokás miatt nem tart eléggé értékesnek. > Pacsay Vilmos
