Pest Megyi Hírlap, 1974. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-20 / 142. szám
•• Ülésezett a Minisztertanács Újabb munkaidő-csökkentések — Előterjesztés oktatási, valamint kulturális minisztérium létesítésére A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács szerdán ülést tartott. Borbándi János, a Miniszter- tanács elnökhelyettese jelentést tett a kormánynak a szovjetunióbeli látogatásáról, valamint a magyar—koreai gazdasági és tudományos-műszaki konzultatív kormányközi bizottság II. ülésszakáról. Az ülésszakon megállapodás született a gazdasági kapcsolatok és a tudományos-műszaki együttműködés további elmélyítéséről. Dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese beszámolt a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban tett hivatalos, baráti látogatásáról. A megbeszélések hozzájárultak a két ország kapcsolatainak Erősítéséhez és a gazdasági együttműködés további széles körű bővítéséhez. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A külügyminiszter jelentést tett a Szíriái Arab Köztársaságban és az Iraki Köztársaságban tett hivatalos baráti látogatásáról. A tárgyalások elősegítették hazánk és a meglátogatott országok kapcsolatainak továbbfejlesztését, együttműködésünk erősítését a nemzetközi béke és biztonság megszilárdítása, a közel-keleti probléma igazságos és tartós rendezése érdekében. A kormány — a gyakorlati munka követelményeiből kiindulva — előterjesztést tett a Népköztársaság Elnöki Tanácsához a Művelődésügyi MiTakaró Í gy nevezi a túlórák egy részét a szakszervezetek megyei tanácsának titkára, a szervezetlenség takarójaként. A Csepel Autógyár főosztályvezetője viszont azt hangsúlyozza, hogy a termelés szükség- szerű tartozéka és tartaléka a túlóra. Két állítás. Mindkettő igaz. S most toldjuk hozzá a Cement- és Mészművek váci gyárának esetét, ahol rövid idő alatt több mint harmadával csökkentették a fölhasznált túlórák mennyiségét. Nos, merre a helyes út? Lényegében mindhárom példánk ugyanarról szól. Kell a túlóra. Csak az a kérdés, mennyi és mire? Tavaly a megyében a szocialista iparban ledolgozott túlórák mennyisége valamivel elmaradt az 1972-es összegtől, ez pedig kisebb volt, mint az 1971-es. Azaz -szerény —fejlődés, frontkiigazítás figyelhető meg. Amit ne becsüljünk le, mert közben változott a termékszerkezet, sűrűbbé lettek az egyik árucikk előállításáról a másikra való átváltások, hullámzott a rendelésállomány ... Volt ok, indok bőven a túlóráztatásra. Ha mégis csökkent a túlóraszám — és csökkent —, akkor ez eredmény. Miért feszegetjük mégis a dolgot? Hiszen az összes ledolgozott munkaóráknak csupán két, két és fél százaléka a túlóra a megye iparában, s ez nem sok. Valóban nem. Ráadásul erőteljes termelésnövekedés mellett mérséklődött a túlóraszám. A Csepel Autógyárban az önjáró padlóvázak előállításának ugrásszerű bővítése sem akasztotta meg a túlórák mérséklésének évek óta tartó folyamatát, hasonló tapasztalatokra juthatunk — termékváltás. új konstrukciók gyárrásbavétele ellenére — a Ganz Műszer Müvek Árammérőgyárában, Gödöllőn. a van hiba. akkor hát hol van? Éppen ott. hogy a nagyüzemekben a termékszerkezet korszerűsítésével birkózó vállalatoknál sikerült előbbre lépni, a kisebb egységekben. a hagyományos árukat előállítóknál viszont nem, vagy csak alig Továbbá ott. hogy jó néhány helyen ugyan a cég egészének túlórafelhasználása nem szembetűnő. de egyes műhelyeké. üzemeké viszont meghökkentő. Akadnak munkások. elsősorban karban- , tartók. forgácsolók, akik hegeken át kétszeres műszakot. azaz tizenhat órát teljesítenek! Persze, általában a hajrá azaz hónap, negyedév végén. Amikor elhangzik a ..mindent bele"! Szabálvos. szabálytalan’ Ki forgatja ilyenkor a kollektív szerződést? Sajnos. a műhelv. a vállalati szakszervezeti bizottság t sem! j Legyünk engedékenyek Fogadjuk el. hogy akadhatII nak helyzetek, termelési feladatok, amikor szükség törvényt bont alapon áthágják az engedélyezett, azaz törvényes túlórakeretet. Nem ritkaság ez, megtörtént például tavaly a Monori Kefegyárban, a Maglódi Vasipari Vállalatnál is. Mások mellett. Ám abba már aligha törődhetünk bele, hogy ilyen esetekben sem, műhely, üzemrész ügyében pedig végképp nem kerül sor számonkérésre, elfogadható és elfogadhatatlan összevetésére, s ha kell, felelősségre vonásra. Keveredhet tehát a váratlan feladat diktálta kényszerű túlóra és a kapkodás, a szervezetlenség szülte. Ami senkinek sem mentség! Legkevésbé azonban a vállalati szakszervezeti bizottságoknak, amelyeknek dolga, kötelessége lenne vizsgálni a túlórafelhasználás indokait, s megakadályozni a szabály- ellenes túlóráztatást. B ármennyire tetszetősnek tűnik is az érv, hogy a munkások szívesen túlóráznak, jövedelmük kiegészítőjének tartják a többletmunkát, az érvelőknek azt kell felelnünk: ez egész egyszerűen nem igaz. A munkások többsége ugyanis — tapasztalatunk szerint elsősorban a nők és a fiatalok — nem örvendezik a túlóráztatás miatt. Nem így akar több pénzt keresni! Hanem folyamatos munkával, egyenletes termeléssel, megbízhatóan működő berendezésekkel, akadozástól mentes anyagellátással. A március végén lezajlott kétnapos II. országos munkagazdasági konferencián nemcsak a szekcióüléseken. hanem a plenáris tanácskozáson is hangot kapott — Buda István munkaügyi minisztériumi államtitkár zárszavában — az a tény. hogy a vállalatok idő- és bérgazdálkodása még rendkívül sok tartalékot rejt magában, de ezeknek a tartalékoknak a feltárása nagyon lassú. E lassúságnak föltehetően magyarázata az is. amiről föntebb szóltunk. A következmények nélküli túlóráztatás. az engedélyezett keretek könnyed áthágása, a „maradjon a falon belül” kacsintással elrendelt többletmunka a kulcsszerepet játszó műhelyekben, üzemrészekben. Szükséges a túlóra? Igen. Takarója a szervezetlenségnek? Igen A kettő közötti különbség meglelése fontos vállalati feladat. S hogy a meg! el és gyorsabb, határozottabb, azaz a törvényeshez minél előbb igazodó legyen, azért a helyi szakszervezeti bizottságoknak kell a mainál sokkal többet tennie. Az egészséges arányok betartása föl- lebbenti a takarót, elválasztja a szükségest és a szükségtelent. Amivel ösztönöz. figyelmeztet. Van mire. Mészáros Ottó nisztérium szétválasztására, oktatási és kulturális minisztérium létesítésére. A Minisztertanács elfogadta a nehézipari miniszter jelentését a petrolkémiai központi fejlesztési program végrehajtásának jelenlegi állásáról. A számítástechnikai tárcaközi bizottság vezetője jelentést tett a számítástechnikai központi fejlesztési program végrehajtásáról. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette és meghatározta a további feladatokat. A Minisztertanács meghallgatta az Országos Vízügyi Hivatal elnökének jelentését a Tiszán és mellékfolyóin kialakult árvízi helyzetről. Megállapította, hogy a védekezés a veszélyeztetett szakaszon mindenütt eredményes volt, de az árvíz lassú levonulása miatt a készültség fenntartása még szükséges. A kormány a jelentést és a megtett intézkedéseket jóváhagyólag tudomásul vette. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter jelentést tett a tavaszi munkákról, a nyári betakarításra való felkészülés röl és az ellátás várható alakulásáról. A Minisztertanács a jelentést tudomásul vette. A kormány határozatot ho zott az alsófokú intézményekben oktató egyes pedagógusok és a középfokú oktatási és nevelési intézményekben működő pedagógusok heti kötelező óraszámának csökkentésére, illetve az egészségügyi, az állami mezőgazdasági, erdő- és vadgazdálkodási, közlekedési, fürdő üzemági, továbbá az oktatási, valamint a kulturális szolgáltatási intézményeknél és vállalatoknál dolgozók munkaidejének csökkentésére. Az intézkedés bevezetésére — alapos fftkészülés után — ágazatonként megatározott időpontban, fokozatosan kerül sor. A kormány megváltoztatta a lakásépítéssel kapcsolatos kölcsön egyes feltételeit. A jövőben az állami vállalatoknál dolgozó munkások az ország bármely településén családi ház építése esetén — a budapestivel azonos feltételek mellett — kölcsönt kaphatnak. A három vagy ennél több gyermekes családok, családi ház építése esetén — az előbbi feltételek mellett — további kamatkedvezményben is részesülnek. A kormány rendeletben szabályozta a tanácsi kezelésben levő állami földek mezőgazdasági hasznosítását. A Minisztertanács a kormány titkársága vezetőjének előterjesztése alapján megvitatta és elfogadta a saját, továbbá a kormány bizottságai és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság 1974. II. félévi munkatervét. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM, 142. SZÁM All A 80 FILLER 1974. JÜNIUS 20., CSÜTÖRTÖK CHILE A világszerte kibontakozott szolidaritás és a nemzetközi haladó közvélemény nyomására a chilei katonai junta kénytelen volt hozzájárulni, hogy Gladys Marin, a Chilei Kommunista Ifjúsági Szövetség főtitkára Európába utazzon. Az Allende-kormány két volt minisztere, Rolando Calderon és Luis Figueroa pedig elhagyta Svédország santiagói nagykövetségét és Stockholmba utazott. Mára összehívták az MSZMP Központi Bizottságát A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését június 20-ra összehívták. ,A Politikai Bizottság az időszerű nemzetközi kérdésekről és az időszerű gazdasági kérdésekről szóló tájékoztató megvitatását javasolja a Központi Bizottságnak. A KGST 28. ülésszaka Plenáris ülés Szófiában A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 28. ülésszaka szerdán délelőtt plenáris ülésen folytatta munkáját. A delegációk — amelyeket Kuba kivételével a tagországok kormányfői vezetnek — röviddel kilenc óra után foglalták el helyüket a nemrégiben elkészült 25 emeletes Park szálló tanácstermében. Az ülésszak megkezdte a 2. és 3. napirendi pont tárgyalását. Az előbbi előadója, Tano Colov, a bolgár miniszterelnök első helyettese, a KGST VB e’nöke ismertette a jubileumi ülésszak küldötteivel a végrehajtó bizottság beszámolóját a 27. ülésszak óta végzett tevékenységéről. Ezután Ivan Hiev bolgár miniszterelnök-helyettes, a KGST tervezési együttműködési bizottságának elnöke ismertette az 1976—80-as évekre szóló két- és többoldalú tervkoordinációnak kidolgozása során kapott előzetes eredményeket. A második és harmadik napirendi pontról tartott, délután is folytatódott vitában a delegációvezetők — magyar részről Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke — fejtették ki kormányuknak a felvetett kérdésekkel kapcsolatos állásoontját. Felszólalt Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök is. Sztanko Tod^rov bolgár miniszterelnök bejelentette, hogy a munkarend-egyeztető tárgyalásokon született döntés értelmében programmódosítást hajtanak végre, ennek megfelelően az elfogadásra kerülő dokumentumok aláSzófiában szerdán plenáris tanácskozással folytatta munkáját a KGST XXVIII. ülésszaka. Sztanko Todorov bolgár miniszterelnök (középen All) megnyitja az ülést. írásával az ülésszak már pénteken délelőtt befejezi munkáját. Szerdán délután Szófiában közzétették Nyikolaj Faggyejevnek, a KGST titkárának a 28 ülésszak elé terjesztett írásos jelentését a tanács fennállásának 25. évérőL Nyikolaj Faggyejev írásos jelentése AZ OLIVETTINEK — NAGYKÖRÖSRŐL Évente tízezer számológép Hat évvel ezelőtt — néhány szakember irányításával — főként a mezőgazdaságból és háztartásból érkezett munkaerőkkel — ' nyitott telepet Nagykőrösön az Irodagép Technikai Vállalat. Kezdetben egyszerű — kézi szerelésű, egyműveletes — számológépeket szereltek össze. Később mind igényesebb feladatokat kaptak. Legutóbb már — az olaszországi Olivetti cég alkatrészeiből — négyműveletes automatikus számolóberendezéseket készítettek a belföldi igények kielégítésére Az olasz vállalat munkatársai többször jártak Nagykőrösön, s alkalmuk volt ott megismerkedni az igényes munkával. Ennek köszönhető, hogy tavalv az Olivetti cég felajánlotta: hajlandó lenne hosszabb távra megbízni az ITV-t évente 10 000 darab négyműveletes számológép szerelési munkáival. Az előtár- gyalások után, néhány Nagykőrösön szerelt gépet a gyár olaszországi laboratóriumában minőségi vizsgálatnak vetettek alá. Miután az jó eredménnyel zárult, megérkezett a részletes szerződéstervezet, melynek megbeszélésére a közeljövőben várják Magyarországra az Olivetti cég megbízottait. A jelentős külföldi megbízás, egyfelől jelentősen növeli a nagykőrösiek szakmai rangját, másrészt a további, jobb fejlődés lehetőségeit biztosítja. A megállapodási javaslat szerint például az Olivetti cég — a szerződés megkötése után — egy általa kifejlesztett robotgépet juttat a nagykőrösi gyárnak. Ezzel meggyorsul és színvonalasabbá válik ott a munka. A gép üzembe helyezése a jelenlegi munkaerőből is sokat felszabadít — s így a munkaerő gazdaságosabb átcsoportosítására nyílik lehetőség. Tárgyalnak egyéb, korszerű külföldi berendezések átadásáról is. Mindez — a jelentős valuta- bevétel mellett — a belföldi igények színvonalasabb és nagyobb mennyiségű kielégítését is előmozdítja. K. Z. A terjedelmes dokumentum bevezetőben megállapítja, hogy a szocialista államok első nemzetközi gazdasági szervezetének megalakítása a háború utáni időszak egyik legjelentősebb eseménye volt. Történelmi tény, hogy a népi demokráciák és a Szovjetunió közötti együttműködés elmélyülésének folyamatát meggyorsította az imperialista hatalmak politikája is, amelyek az idő tájt, a hidegháború éveiben gazdasági blokád alá vették a szocialista . országokat. A KGST Mongólia és Kuba csatlakozásával európai regionális szervezetből 3 kontinensre kiterjedő nemzetközi szervezetté vált — szögezi le a továbbiakban a dokumentum, áttekintve a KGST fejlődésének szakaszait, az egyes ülések és tanácskozások eredményeit, kiemelve a szocialista gazdasági integráció komplex programja elfogadásának jelentőségét. Az elmúlt negyedszázad alatt látványos sikerek születtek a kohászat, vegyipar, gépgyártás, a tudományos kutatás, a szabványosítás, a közös tehervagonpark kialakítása terén megvalósult együttműködésben. A tüzelőanyag- és energiaproblémák megoldását célzó közös erőfeszítések jól példázzák a tagországok együttműködésének hatékonyságát. A KGST-országok nagy figyelmet fordítanak a valutá- ris és pénzügyi kapcsolatok fejlesztésére. Mint a gyakorlat megmutatta, a transzferábilis rubel, a világ legszilárdabb valutája jól szolgálja e kapcsolatokat, a nemzetközi beruházási bank szintén sikerrel látja el feladatát. A tagországok gazdasági erejének növekedésével párhuzamosan felgyorsult fejlettségi szintjük közeledésének és kiegyenlítődésének folyamata. A közösség ma a világ legdinamikusabban fejlődő ipari körzete. A jelentés áttekinti a KGST, illetve Jugoszlávia, a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság közötti együttműködés alakulását, majd leszögezi: A nemzetközi enyhülés folyamata a KGST és az európai, valamint más fejlett kapitalista országok közötti kölcsönösen előnyös gazjdasági kapcsolatok kibővüléséhez vezetett. A szocialista országok, híven a békés egymás mellett élés elveihez, e kapcsolatok nagy volumenű, hosszú távra szóló fejlesztésére törekednek. Az elmúlt években számos ország jelezte, hogy közelebbről kíván megismerkedni a szervezet tevékenységével. A Finnországgal kialakult kapcsolatok is jelzik, hogy a KGST országai az együttműködés bővítésére törekszenek a világ valamennyi országával, KÖZÉLET Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára kedden fogadta a Dán Szociáldemokrata Párt Anker Jörgensen elnök vezette küldöttségét. Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke szerdán a népfront Belgrád-rak- pprti székházában fogadta Nguyen Thi Dinh asszonyt, a DNFF Központi Bizottsága elnökségének tagját, a Délvietnami Felszabadításért Küzdő Nőszövetség elnökét, a dél-vietnami népi felszabadító fegyveres erők helyettes fő- parancsnokát. Romesh Csandra, a Békevilágtanács főtitkára — aki részt vett a nemzetközi és a magyar békemozgalom megalakulásának 25. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken — tegnap elutazott hazánkból