Pest Megyi Hírlap, 1974. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-20 / 142. szám

•• Ülésezett a Minisztertanács Újabb munkaidő-csökkentések — Előterjesztés oktatási, valamint kulturális minisztérium létesítésére A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszterta­nács szerdán ülést tartott. Borbándi János, a Miniszter- tanács elnökhelyettese jelen­tést tett a kormánynak a szov­jetunióbeli látogatásáról, vala­mint a magyar—koreai gazda­sági és tudományos-műszaki konzultatív kormányközi bi­zottság II. ülésszakáról. Az ülésszakon megállapodás szü­letett a gazdasági kapcsolatok és a tudományos-műszaki együttműködés további elmé­lyítéséről. Dr. Tímár Mátyás, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese beszámolt a Jugoszláv Szocia­lista Szövetségi Köztársaság­ban tett hivatalos, baráti láto­gatásáról. A megbeszélések hozzájárultak a két ország kapcsolatainak Erősítéséhez és a gazdasági együttműködés to­vábbi széles körű bővítéséhez. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A külügyminiszter jelentést tett a Szíriái Arab Köztársa­ságban és az Iraki Köztársa­ságban tett hivatalos baráti lá­togatásáról. A tárgyalások elő­segítették hazánk és a meglá­togatott országok kapcsolatai­nak továbbfejlesztését, együtt­működésünk erősítését a nem­zetközi béke és biztonság megszilárdítása, a közel-keleti probléma igazságos és tartós rendezése érdekében. A kormány — a gyakorlati munka követelményeiből kiin­dulva — előterjesztést tett a Népköztársaság Elnöki Taná­csához a Művelődésügyi Mi­Takaró Í gy nevezi a túlórák egy részét a szakszerveze­tek megyei tanácsá­nak titkára, a szervezetlen­ség takarójaként. A Csepel Autógyár főosztályvezetője viszont azt hangsúlyozza, hogy a termelés szükség- szerű tartozéka és tartaléka a túlóra. Két állítás. Mind­kettő igaz. S most toldjuk hozzá a Cement- és Mész­művek váci gyárának ese­tét, ahol rövid idő alatt több mint harmadával csökkentették a fölhasznált túlórák mennyiségét. Nos, merre a helyes út? Lénye­gében mindhárom példánk ugyanarról szól. Kell a túlóra. Csak az a kérdés, mennyi és mire? Tavaly a megyében a szo­cialista iparban ledolgozott túlórák mennyisége vala­mivel elmaradt az 1972-es összegtől, ez pedig kisebb volt, mint az 1971-es. Azaz -szerény —fejlődés, frontki­igazítás figyelhető meg. Amit ne becsüljünk le, mert közben változott a termékszerkezet, sűrűbbé lettek az egyik árucikk elő­állításáról a másikra való átváltások, hullámzott a rendelésállomány ... Volt ok, indok bőven a túlóráz­tatásra. Ha mégis csökkent a túlóraszám — és csök­kent —, akkor ez ered­mény. Miért feszegetjük mégis a dolgot? Hiszen az összes ledolgozott munkaóráknak csupán két, két és fél szá­zaléka a túlóra a megye iparában, s ez nem sok. Valóban nem. Ráadásul erőteljes termelésnöveke­dés mellett mérséklődött a túlóraszám. A Csepel Autó­gyárban az önjáró padlóvá­zak előállításának ugrás­szerű bővítése sem akasz­totta meg a túlórák mér­séklésének évek óta tartó folyamatát, hasonló tapasz­talatokra juthatunk — ter­mékváltás. új konstrukciók gyárrásbavétele ellenére — a Ganz Műszer Müvek Árammérőgyárában, Gö­döllőn. a van hiba. akkor hát hol van? Éppen ott. hogy a nagyüzemek­ben a termékszerkezet kor­szerűsítésével birkózó vál­lalatoknál sikerült előbbre lépni, a kisebb egységek­ben. a hagyományos árukat előállítóknál viszont nem, vagy csak alig Továbbá ott. hogy jó néhány helyen ugyan a cég egészének túl­órafelhasználása nem szem­betűnő. de egyes műhelye­ké. üzemeké viszont meg­hökkentő. Akadnak mun­kások. elsősorban karban- , tartók. forgácsolók, akik hegeken át kétszeres mű­szakot. azaz tizenhat órát teljesítenek! Persze, általá­ban a hajrá azaz hónap, negyedév végén. Amikor elhangzik a ..mindent be­le"! Szabálvos. szabályta­lan’ Ki forgatja ilyenkor a kollektív szerződést? Saj­nos. a műhelv. a vállalati szakszervezeti bizottság t sem! j Legyünk engedékenyek Fogadjuk el. hogy akadhat­II nak helyzetek, termelési feladatok, amikor szükség törvényt bont alapon át­hágják az engedélyezett, azaz törvényes túlórakere­tet. Nem ritkaság ez, meg­történt például tavaly a Monori Kefegyárban, a Maglódi Vasipari Vállalat­nál is. Mások mellett. Ám abba már aligha törődhe­tünk bele, hogy ilyen ese­tekben sem, műhely, üzem­rész ügyében pedig végképp nem kerül sor számonké­résre, elfogadható és elfo­gadhatatlan összevetésére, s ha kell, felelősségre vo­násra. Keveredhet tehát a váratlan feladat diktálta kényszerű túlóra és a kap­kodás, a szervezetlenség szülte. Ami senkinek sem mentség! Legkevésbé azon­ban a vállalati szakszerve­zeti bizottságoknak, ame­lyeknek dolga, kötelessége lenne vizsgálni a túlóra­felhasználás indokait, s megakadályozni a szabály- ellenes túlóráztatást. B ármennyire tetszetős­nek tűnik is az érv, hogy a munkások szívesen túlóráznak, jöve­delmük kiegészítőjének tartják a többletmunkát, az érvelőknek azt kell felel­nünk: ez egész egyszerűen nem igaz. A munkások többsége ugyanis — ta­pasztalatunk szerint első­sorban a nők és a fiatalok — nem örvendezik a túl­óráztatás miatt. Nem így akar több pénzt keresni! Hanem folyamatos munká­val, egyenletes termeléssel, megbízhatóan működő be­rendezésekkel, akadozástól mentes anyagellátással. A március végén lezaj­lott kétnapos II. országos munkagazdasági konferen­cián nemcsak a szekcióülé­seken. hanem a plenáris ta­nácskozáson is hangot ka­pott — Buda István mun­kaügyi minisztériumi ál­lamtitkár zárszavában — az a tény. hogy a vállala­tok idő- és bérgazdálkodá­sa még rendkívül sok tar­talékot rejt magában, de ezeknek a tartalékoknak a feltárása nagyon lassú. E lassúságnak föltehetően magyarázata az is. amiről föntebb szóltunk. A követ­kezmények nélküli túlóráz­tatás. az engedélyezett ke­retek könnyed áthágása, a „maradjon a falon belül” kacsintással elrendelt több­letmunka a kulcsszerepet játszó műhelyekben, üzem­részekben. Szükséges a túlóra? Igen. Takarója a szervezetlen­ségnek? Igen A kettő kö­zötti különbség meglelése fontos vállalati feladat. S hogy a meg! el és gyorsabb, határozottabb, azaz a tör­vényeshez minél előbb iga­zodó legyen, azért a helyi szakszervezeti bizottságok­nak kell a mainál sokkal többet tennie. Az egészsé­ges arányok betartása föl- lebbenti a takarót, elvá­lasztja a szükségest és a szükségtelent. Amivel ösz­tönöz. figyelmeztet. Van mire. Mészáros Ottó nisztérium szétválasztására, oktatási és kulturális minisz­térium létesítésére. A Minisztertanács elfogadta a nehézipari miniszter jelen­tését a petrolkémiai központi fejlesztési program végrehaj­tásának jelenlegi állásáról. A számítástechnikai tárca­közi bizottság vezetője jelen­tést tett a számítástechnikai központi fejlesztési program végrehajtásáról. A kor­mány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette és meghatá­rozta a további feladatokat. A Minisztertanács meghall­gatta az Országos Vízügyi Hi­vatal elnökének jelentését a Tiszán és mellékfolyóin kiala­kult árvízi helyzetről. Megál­lapította, hogy a védekezés a veszélyeztetett szakaszon min­denütt eredményes volt, de az árvíz lassú levonulása miatt a készültség fenntartása még szükséges. A kormány a je­lentést és a megtett intézke­déseket jóváhagyólag tudomá­sul vette. A mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter jelentést tett a tavaszi munkákról, a nyári betakarításra való felkészülés röl és az ellátás várható ala­kulásáról. A Minisztertanács a jelentést tudomásul vette. A kormány határozatot ho zott az alsófokú intézmények­ben oktató egyes pedagógusok és a középfokú oktatási és ne­velési intézményekben műkö­dő pedagógusok heti kötelező óraszámának csökkentésére, illetve az egészségügyi, az ál­lami mezőgazdasági, erdő- és vadgazdálkodási, közlekedési, fürdő üzemági, továbbá az ok­tatási, valamint a kulturális szolgáltatási intézményeknél és vállalatoknál dolgozók munka­idejének csökkentésére. Az in­tézkedés bevezetésére — ala­pos fftkészülés után — ágaza­tonként megatározott időpont­ban, fokozatosan kerül sor. A kormány megváltoztatta a lakásépítéssel kapcsolatos köl­csön egyes feltételeit. A jövő­ben az állami vállalatoknál dolgozó munkások az ország bármely településén családi ház építése esetén — a buda­pestivel azonos feltételek mel­lett — kölcsönt kaphatnak. A három vagy ennél több gyer­mekes családok, családi ház építése esetén — az előbbi fel­tételek mellett — további ka­matkedvezményben is része­sülnek. A kormány rendeletben sza­bályozta a tanácsi kezelésben levő állami földek mezőgaz­dasági hasznosítását. A Minisztertanács a kor­mány titkársága vezetőjének előterjesztése alapján megvi­tatta és elfogadta a saját, to­vábbá a kormány bizottságai és a Központi Népi Ellenőrzé­si Bizottság 1974. II. félévi munkatervét. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM, 142. SZÁM All A 80 FILLER 1974. JÜNIUS 20., CSÜTÖRTÖK CHILE A világszerte kibontakozott szolidaritás és a nemzetközi haladó közvélemény nyomá­sára a chilei katonai junta kénytelen volt hozzájárulni, hogy Gladys Marin, a Chilei Kommunista Ifjúsági Szövet­ség főtitkára Európába utaz­zon. Az Allende-kormány két volt minisztere, Rolando Cal­deron és Luis Figueroa pe­dig elhagyta Svédország san­tiagói nagykövetségét és Stock­holmba utazott. Mára összehívták az MSZMP Központi Bizottságát A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését június 20-ra összehívták. ,A Politikai Bizottság az időszerű nemzetközi kérdésekről és az időszerű gazdasági kérdésekről szóló tájékoztató megvi­tatását javasolja a Központi Bizottságnak. A KGST 28. ülésszaka Plenáris ülés Szófiában A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának 28. ülés­szaka szerdán délelőtt ple­náris ülésen folytatta munká­ját. A delegációk — amelye­ket Kuba kivételével a tagor­szágok kormányfői vezetnek — röviddel kilenc óra után foglalták el helyüket a nem­régiben elkészült 25 emeletes Park szálló tanácstermében. Az ülésszak megkezdte a 2. és 3. napirendi pont tárgyalá­sát. Az előbbi előadója, Tano Colov, a bolgár miniszterelnök első helyettese, a KGST VB e’nöke ismertette a jubileumi ülésszak küldötteivel a végre­hajtó bizottság beszámolóját a 27. ülésszak óta végzett tevé­kenységéről. Ezután Ivan Hiev bolgár miniszterelnök-helyet­tes, a KGST tervezési együtt­működési bizottságának elnö­ke ismertette az 1976—80-as évekre szóló két- és többolda­lú tervkoordinációnak kidol­gozása során kapott előzetes eredményeket. A második és harmadik na­pirendi pontról tartott, dél­után is folytatódott vitában a delegációvezetők — magyar részről Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke — fejtették ki kormányuknak a felvetett kérdésekkel kapcso­latos állásoontját. Felszólalt Alekszej Koszigin szovjet mi­niszterelnök is. Sztanko Tod^rov bolgár mi­niszterelnök bejelentette, hogy a munkarend-egyeztető tár­gyalásokon született döntés értelmében programmódosí­tást hajtanak végre, ennek megfelelően az elfogadásra kerülő dokumentumok alá­Szófiában szerdán plenáris tanácskozással folytatta munkáját a KGST XXVIII. ülésszaka. Sztanko Todorov bolgár miniszterelnök (kö­zépen All) megnyitja az ülést. írásával az ülésszak már pén­teken délelőtt befejezi mun­káját. Szerdán délután Szófiában közzétették Nyikolaj Faggye­jevnek, a KGST titkárának a 28 ülésszak elé terjesztett írá­sos jelentését a tanács fenn­állásának 25. évérőL Nyikolaj Faggyejev írásos jelentése AZ OLIVETTINEK — NAGYKÖRÖSRŐL Évente tízezer számológép Hat évvel ezelőtt — néhány szakember irányításával — főként a mezőgazdaságból és háztartásból érkezett munka­erőkkel — ' nyitott telepet Nagykőrösön az Irodagép Technikai Vállalat. Kezdetben egyszerű — kézi szerelésű, egyműveletes — számológépe­ket szereltek össze. Később mind igényesebb feladatokat kaptak. Legutóbb már — az olaszor­szági Olivetti cég alkatrészei­ből — négyműveletes automa­tikus számolóberendezéseket készítettek a belföldi igények kielégítésére Az olasz vállalat munkatársai többször jártak Nagykőrösön, s alkalmuk volt ott megismerkedni az igényes munkával. Ennek köszönhető, hogy tavalv az Olivetti cég felajánlotta: hajlandó lenne hosszabb távra megbízni az ITV-t évente 10 000 darab négyműveletes számológép szerelési munkáival. Az előtár- gyalások után, néhány Nagy­kőrösön szerelt gépet a gyár olaszországi laboratóriumában minőségi vizsgálatnak vetettek alá. Miután az jó eredménnyel zárult, megérkezett a részletes szerződéstervezet, melynek megbeszélésére a közeljövőben várják Magyarországra az Oli­vetti cég megbízottait. A jelentős külföldi megbí­zás, egyfelől jelentősen növeli a nagykőrösiek szakmai rang­ját, másrészt a további, jobb fejlődés lehetőségeit biztosítja. A megállapodási javaslat szerint például az Olivetti cég — a szerződés megkötése után — egy általa kifejlesztett robotgépet juttat a nagy­kőrösi gyárnak. Ezzel meggyorsul és színvona­lasabbá válik ott a munka. A gép üzembe helyezése a jelen­legi munkaerőből is sokat fel­szabadít — s így a munkaerő gazdaságosabb átcsoportosítá­sára nyílik lehetőség. Tárgyal­nak egyéb, korszerű külföldi berendezések átadásáról is. Mindez — a jelentős valuta- bevétel mellett — a belföldi igények színvonalasabb és na­gyobb mennyiségű kielégítését is előmozdítja. K. Z. A terjedelmes dokumen­tum bevezetőben megállapít­ja, hogy a szocialista államok első nemzetközi gazdasági szervezetének megalakítása a háború utáni időszak egyik legjelentősebb eseménye volt. Történelmi tény, hogy a népi demokráciák és a Szovjetunió közötti együttműködés elmé­lyülésének folyamatát meg­gyorsította az imperialista ha­talmak politikája is, amelyek az idő tájt, a hidegháború éveiben gazdasági blokád alá vették a szocialista . országo­kat. A KGST Mongólia és Kuba csatlakozásával európai re­gionális szervezetből 3 kon­tinensre kiterjedő nemzetkö­zi szervezetté vált — szögezi le a továbbiakban a doku­mentum, áttekintve a KGST fejlődésének szakaszait, az egyes ülések és tanácskozások eredményeit, kiemelve a szo­cialista gazdasági integráció komplex programja elfoga­dásának jelentőségét. Az elmúlt negyedszázad alatt látványos sikerek szület­tek a kohászat, vegyipar, gép­gyártás, a tudományos kuta­tás, a szabványosítás, a közös tehervagonpark kialakítása te­rén megvalósult együttműkö­désben. A tüzelőanyag- és energia­problémák megoldását célzó közös erőfeszítések jól példáz­zák a tagországok együttmű­ködésének hatékonyságát. A KGST-országok nagy fi­gyelmet fordítanak a valutá- ris és pénzügyi kapcsolatok fejlesztésére. Mint a gyakorlat megmutatta, a transzferábilis rubel, a világ legszilárdabb valutája jól szolgálja e kap­csolatokat, a nemzetközi beru­házási bank szintén sikerrel látja el feladatát. A tagországok gazdasági erejének növekedésével pár­huzamosan felgyorsult fejlett­ségi szintjük közeledésének és kiegyenlítődésének folya­mata. A közösség ma a világ legdinamikusabban fejlődő ipari körzete. A jelentés áttekinti a KGST, illetve Jugoszlávia, a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság közötti együttmű­ködés alakulását, majd leszö­gezi: A nemzetközi enyhülés fo­lyamata a KGST és az euró­pai, valamint más fejlett kapi­talista országok közötti köl­csönösen előnyös gazjdasági kapcsolatok kibővüléséhez ve­zetett. A szocialista országok, híven a békés egymás mellett élés elveihez, e kapcsolatok nagy volumenű, hosszú távra szóló fejlesztésére törekednek. Az elmúlt években számos or­szág jelezte, hogy közelebbről kíván megismerkedni a szer­vezet tevékenységével. A Finnországgal kialakult kap­csolatok is jelzik, hogy a KGST országai az együttmű­ködés bővítésére törekszenek a világ valamennyi országával, KÖZÉLET Gáspár Sándor, a SZOT fő­titkára kedden fogadta a Dán Szociáldemokrata Párt Anker Jörgensen elnök vezette kül­döttségét. Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának elnöke szer­dán a népfront Belgrád-rak- pprti székházában fogadta Nguyen Thi Dinh asszonyt, a DNFF Központi Bizottsága elnökségének tagját, a Dél­vietnami Felszabadításért Küzdő Nőszövetség elnökét, a dél-vietnami népi felszabadító fegyveres erők helyettes fő- parancsnokát. Romesh Csandra, a Béke­világtanács főtitkára — aki részt vett a nemzetközi és a magyar békemozgalom meg­alakulásának 25. évfordulója alkalmából rendezett ünnep­ségeken — tegnap elutazott hazánkból

Next

/
Oldalképek
Tartalom