Pest Megyi Hírlap, 1974. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-19 / 141. szám

Engedély nélkül épültek Bíró László, a gödi tanács megbízott építési csoportve­zetője érdekes adatokat kö­zölt. Ellenőrzéseik során megál­lapították, hogy a nagyközség­ben csaknem ezer engedély nélküli épület, garázs, kamra létesült. Ezeknek csaknem fe­lét 10 évvel ezelőtt építették, így nem kerültek bírság alá, 331 épület tulajdonosát köte­lezték, hogy június 30-ig bontsa le az építményt, 206- éra pedig pénzbírságot rót­tak ki, összesen 245 310 forin­tot. A lebontásra ítélt építmé­nyek tulajdonosainak egy ré­sze halasztást kért. Az építési csoport indokolt esetben egy­éves határidő-módosítást ad. Bíró i-ászló elmondotta, hogy a lebontásra ítélt „épü­letek'’ legnagyobb része desz­kából összetákolt, kátránypa­pírral fedett bódé, megtartá­sukat semmi sem indokolja. A június 30-án még álló építményeket a tanács lebon­tatja, természetesen a tulaj­donos költségére. VÁC I NAPLÓ A PEST MEGYEI HÍRLÁP KÜLÖNKIADÁSA Á VÁCI JÁRÁS ÉS VÁC VÁROS RÉSZÉRE XVIII. ÉVFOLYAM, 141. SZÁM 1974. JÚNIUS 19., SZERDA Fokozni a többgyerekes családok támogatását Ä járási népíronih'müsúg ülése Ülést tartott a Hazafis Nép­front váci járási bizottsága. Az ülésen részt vett Darvast Pálné országgyűlési képvi­selő, Bodor Zoltán, a HNF megyei titkárhelyettese és Sá­gi Lajos, a Váci Járási Párt­bizottság osztályvezetője is. KÉZILABDA Tavaszi finálé a Mii úton A négy váci NB Il-es ké­zilabdacsapat az OSN-napok keretén belül, a Fonó-pályán játszotta utolsó tavaszi mér­kőzését. Váci Forte—PENOMAH 9:6 (4:1) V. Forte: Rúzsai — Kalla (1) — Pazsitka (3) — Pola- csek — Forberger (2) — Uj- falusi (1) — Strasser — Czen- cik (1). PENOMAH: Sluch — Ara­nyosiné — Papp — Császár (3) — Erdélyiné, Klücsár — Kucsa — Tóth (3) — Rétiné. A helyi rangadón szép, küzdelmes játékot - láthatott a közönség. A Forte kezdett jobban, s Forberger—Pazsitka —Kalla révén, 3:0 arányú ve­zetést szerzett. A gólok még jobban megzavarták az amúgy is kidolgozatlan PENOMAH. támadásokat. Az első félidőig enyhe Forte-fölény jellemezte a mérkőzést. A második já­tékrészben a feltámadt PE­NOMAH lefaragott hátrányá­ból, a rutinosabb Forte-lá­nyok azonban, nagy küzde­lemben győztek a helyenként bátortalanul játszó újonc PE­NOMAH ellen. Váci Fonó—Gamma 20.T9 (11:10) Váci Fonó: Császár — Ko­vács — Király — Toldi (1) — Pápa (3) — Veres (1) — Török (6) — Baracsi (2) — Kovacsics — Danyi (3) — Rácz (4) — Szabó. Idegesen, sok hibával kez­dett a Fonó, hiszen a Gamma csapata a táblázat első helyén állt, és több, volt NB I-es, ru­tinos játékossal rendelkezik. Az előzetesen megbeszélt, gyors játékot nem sikerült rákényszeríteni a vendégek­re, végig változatos, izgal­makban bővelkedő küzdelmet láthattunk. A Fonó egy ízben négygólos vezetést szerzett, amelyet rövid idő alatt el is vesztett, sőt, a vendégek, két gólra növelték előnyüket. Az utolsó percekben „felpapri- kázódott” a hangulat. A befejezés előtt egy perc­cel még a Fonó vezetett egy góllal, amikor a vendégek büntetőhöz jutottak, és azt ér­tékesítették. Kezdés után Tö­rök a jól helyezkedő Pápához jászott, aki szorongatott hely­zetben, az utolsó másodper­cekben megszerezte a veze­tést. Egyénileg Török, Pápa, időnként Rácz játéka emel­kedett ki, míg a többiek ener- váltan játszottak. A tavaszi forduló utolsó mérkőzése után az NB II. Kö­zépcsoportban az 5. helyet fog­lalja el a váci csapat. Toldi Sándor Szétzilálták az ellenfél védelmét teljesítménye di­Váci Híradás—Salgótar­ján 28:18 (13:9) Fonó-pálya, 800 néző. Váci Híradás: Seres — Vi­rágú — IVjhlmann (1) — Sá­ri — Boczkó (3) — Együd (2) — Illés (3) — Nyári — Pet­rányi (5) — Berczelly (9) — Székely (5) — Tímár. A tavaszi szezon búcsúmér­kőzésén szellemes, jó játékkal rukkol ki a Váci Híradás csa­pata, és meglepő biztonság­gal fektette kétvállra Sal­gótarján együttesét. Kezdeti bizonytalanság után, a közön­ség fergeteges biztatása kö­zepette, rendre szétzilálták a mozgékony váciak az ellenfél védőfalát, és fokozatosan húz­tak el ellenfelüktől. Petrányi István végig külön őrt kapott, ennek ellenére, bombaerős átlövéseivel szemben az ellen­fél kapusai tehetetlenek vol­tak. A második játékrész­ben a váciak fokozták a tem­pót. látva a Salgótarján fá­radtságát, és sorra szerezték a szebbnél szebb gólokat. A csapat minden tagja be­csületesen harcolt, egyénileg Illés, Petrányi, Székely és a i két kapus csérhető. A Híradás, győzelmével, a tabella harmadik helyét fog­lalja el. A csapatok nyári pihenésre vonultak. Reméljük, majd az őszi szezonban is sikeresen helytállnak. (b - y) Poldauf Medárd elnök kö­szöntötte a járási népfront­bizottság szép számban meg­jelent tagságát, soraiban az Országos Béketanács emlék­lapjával kitüntetett Farkas Zoltánnét, Halász Zoltánt és Puskás Pált, majd taps köz­ben átadta Palotay Árpád­nak, a Hazafias Népfront kós- pallagi bizottsága elnökének eredményes, munkájáért — az emléklapot. Ezután Novák Imre fót- kisalagi iskolaigazgató, a HNF Pest megyei kulturális bizottságának elnöke tartott előadást, A népesedéspoliti­ka társadalmi feladatai cím­mel. Rövid áttekintést adott arról, hogy az utóbbi időben miként alakult a népszapo­rulat. Beszélt a megválto­zott életkörülményekről, a vá­lások statisztikájáról, a gyer­mekszületésekre kedvezőtle­nül ható tényezőkről. Hangsúlyozta, hogy a gyer­meknevelés terhének csök­kentését az állam és a társa­dalom vállalja. Pest megyében — s a váci járásban is — az anya- és csecsemővédelmi háló­zat jól kiépült, a lakás- kérdés körül azonban még sok a tennivaló. A párthatározat értelmében, fokozni kell a többgyermekes családok anyagi támogatá­sát. A gyerekeket, a fiatalo­kat alaposan fel kell készí­teni a családi életre. A váci járásbeli kezdeményezésű Fó­ti párbeszéd keretében, elké­szültek a családi életre neve­lés ajánlásai, irányelvei, azo­kat a megyei népfrontbizott­ság is elfogadta. A hozzászólások során Tóth Géza (Sződliget) helyeselte a művi vetélések korlátozá­sát. Grauszmann Ferenc (Szo- kolya) szép példaként említett egy helyi postást, aki tíz gyer­meket nevelt becsülettel dol­gos emberré. Bitter Antalné (járási Vöröskereszt) a csecse­mőhalálozás elleni küzdelem­ről szólt. Máié János (Berne- cebaráti) a községükben élő, egygyermekes családok ma­gas számát említette. Darvasi Pálné a családjogi törvényről beszélt. Ö is ott volt a Parlamentben, ami­kor megszavazták. Szép példát említett Göd­ről: meghalt az édesanya, és a három gyermekét ne­velő apát támogatja a ter­melőszövetkezet, tataroz­ta az otthonát, és sokféle módját megtalálja a se­gítségnyújtásnak. Poldauf Medárd zárószavá­ban hangsúlyozta, a Hazafias Népfrontnak továbbra is dön­tő szerepe van abban, hogy a »párthatározat és a törvény megvalósuljon, elérje eredeti célját. P. R. A gyárból — egy emberként Felújították a tűz pusztította házat KÖSZÖNETÉT SE VÁRVA Kisvácról jött a kérés: ír­juk meg az 1974-es helytörté­neti krónika egyik legmegka- póbb fejezetét. A Dózsa György út elején, a 4-es számú házban él Rédly Géza és felesége. Az ő szavaik nyomán elevenedett meg nap­jaink egyik mélyen emberi története. ★ Rédlyék egyszobás, főzőfül­kés lakásában, rövidzárlat kö­vetkeztében, tűz keletkezett. A rokkantnyugdíjas házaspár tv- készüléke porrá égett, s alán­gok nem kímélték a bútort, az ajtót, a függönyt, a szőnyeget sem. A tűzeset után a kis la­kás elszomorító képet muta­tott. A félig kirámolt bútoro­kon végigtekintett a két idős ember: — Honnan lesz pénzünk rendbehozatni? Hogyan la­kunk ezután? Nem kellett sokáig várniuk a válaszra. A Híradástechnikai Anyagok Gyárában meghal­lották a tragikus esemény hí­rét. (Rédly és felesége a Zrí­nyi utcai üzemből ment nyug­díjba.) A régi üzem dolgozói egy emberként segítettek: ösz- szefogott a pártszervezet, a szakszervezet, a vállalatveze­tés, megtalálták a támogatás lehetőségét a műhelydolgozók. A Dózsa György úti kis ott­hont felújították, s szinte újjá­varázsolták. Rendbehozták az elektromos vezetéket, kifestet­ték a falakat, az ajtókat: egyik szakember a másiknak adta a kilincset. Mindenki sorompóba állt, önzetlenül. Sokan a nevüket sem voltak hajlandók elárul­ni. — Nem jár ezért köszönet, bárkit érhet hasonló baleset — hárították el a hálatelt szava­kat. Ezért fordultak hozzánk Rédlyék. Legalább a nyilvá­nosság szerezzen tudomást er­ről az emberséges cselekedet­ről. _________________ (P.) Év záró program Zenekedvelők a múzeumban Az SZMT váci körzeti könyv­tára égisze alatt működő ze­nei klub évzáró programja június 22-én, szombaton, dél­előtt 10 órakor kezdődik a Nemzeti Múzeumban. A klub­tag olcat Gábri György zene- történész kalauzolja. Talál­kozó a fenti időpontban, a Nemzeti Múzeum előtt. Jelenet a salgótarjáni kapu előtt. Koppány György felvétele Mindig segíteni Kitüntető oklevéllel —• Különösen a nehéz gye­rekek vonzanak. Volt nem is egy olyan tanítványom, aki, — Már két gyerekem volt, amikor hozzám került, bú­dé férjem segítségével, 1949- kásra állt több tárgyból is, ben beiratkoztam az Egyetemi és az én segítségemmel, no, Orosz Intézetbe, ahol min- meg osztálytársaiéval is, In­dent orosz nyelven oktattak, lábalt a hullámvölgyből, a tanárok is a Szovjetunióból — Különösen érdekes volt érkeztek. Hogy miért éppen az egy fiú esete. Ez a fiú naeyon oroszt választottam? Apám nehéz körülmények között hadifogságban volt hat évig, élt. Félévben került az én osz- perfekt megtanulta az orosz tályomba. akkor hat tárgyból nyelvet, és még ott, kint, be- bukásra állt. Volt olyan idő­lépett a pártba. Ez is kötele- szak, hogv egyszerűen nem zett. Aztán pedig, 1946-ban, én járt iskolába. Aztán elkezd- is az MKP tagja lettem. tem vele foglalkozni, a laká­— 1953-ban végeztem, kitű- somra járt. A férjem és én nővel. Rövid ideig a Marx korrepetáltuk. Év végére 3,6- Károly Közgazdaságtudományi ra Jelhúztuk”. Aztán jött a Egyetemen tanítottam, de a tavasz, újra csavarogni kez- sok utazás, családi munkáim dett. de még így is átment, s hamar kifárasztottak. a következő évben csak ma.te­— Akkor kértem magam matikából bukott meg. Odáig Felhívjuk kedves ügyfeleink figyelmét, hogy A PROPÁN-BUTÁN GÁZPALACK HÁZHOZ SZÁLLÍTÁS MEGRENDELÉSÉNEK TELEFONSZÁMA MEGVÁLTOZOTT. AZ UJ SZÁM: 10-460. Hívható: hétköznap 7-től 12.30-ig és 15-től 17 óráig. Szombaton 7 és 12 óra között. Személyes megrendelés - a fenti időpontokban - Vácott, a Rádi út 46. szám alatt adható le. DUNAKANYAR KTSZ Június 17-től 22-ig VACt ■ Vv- .-•> Különböző méteráruk, készruhák, női és férficipők 3Ö-4Ó %-os árengedménnyéi.: amíg a készlet tart ÚJSÁGHÍR: Tétényi Jó- zsefné dunakeszi tanár, az oktatásügy kiváló dolgo­zója kitüntetést kapta a pedagógusnap alkalmából. Amikor megbeszéltük ta­lálkozásunk időpontját a du­nakeszi József Attila Műve­lődési Házban, a központi pe­dagógusnapi ünnepségen, ahol megtudta, hogy magas mi­niszteri elismerésben részesül, az örömtő1! alig tudott szólná. Aztán találkoztunk, most rr_ár nyugodtabb körülmé­nyek között: kedvenc osztá­lyában, a 6/a-ban ültünk le. Nehéz körülmények között — 1942-ben érettségiztem — mondja —, de szüleim anyagi helyzete miatt, minden vá­gyam ellenére, sem tanulhat­tam tovább, pedig már akkor megszületett bennem az elha­tározás, hogy pedagógus le­szek. Szerettem a gyerekeket, én is fiatal voltam, úgy érez­tem, megállnám a helyemet, de a háború, a szegénység mindent elmosott. — Egy évvel később férjhez mentem. A felszabadulásig so­kat nélkülöztünk, minden fil­lérért meg kellett küzdenünk. Aztán jött 1945, és családi dol­ga1 nk rendezése után, végre nekifoghattam, hogy régi vá­gyam elérjem: tanár leszek. ide, Dunakeszire. Abban az időben még gimnázium is mű­ködött itt. Tíz évig tanítottam középiskolásokat. Vers anyák napjára — Minden célom az volt, hogy a fiatalokkal megszeret­tessem az orosz nyelvet, meg­ismertessem őket a Szovjet­unió népeivel, életével. Ügy érzem, ezt sikerült is elér­nem: volt olyan év, hogy ti­zennyolcán érettségiztek orosz nyelvből. — Tavaly különválasztották az általános iskolát és a gim­náziumot: új középiskolát épí­tettek Műhelytelepen. Mivel az elég messze van, én ma­radtam a régi helyemen. A hatodikosok osztályfőnöke vagyok. — Még mostanában is ka­pok volt tanulóimtól néha le­veleket. Megköszönik, amit értük tettem, még olyan is akadt, aki saját versét küldte el nekem anyák napjára. Pe­dig. higgye el, kötelességem volt, és amit adtam, jó szív­vel adtam. Néha egy-egy le­vélnek jobban örül az em­ber. mint a legmagasabb ki­tüntetésnek. Ezek az apró örö­mök adiák az erőt. hogy min­den újabb évnek frig’s erővel, lendülettel fogjak neki. Kiss György felvétele jutott, hogy kimaradt az is­kolából, és én tehetetlen vol­tam. Teljesen elzüllött azóta. — Mindig segíteni akartam: ez a titka, a mozgatója min­dennek. Most boldog vagyok. Örülök a kitüntetésnek, s mindig van egy jó osztályom, amelyben úgy érzem, sok min­dent meg tudok valósítani el­képzeléseimből. Furucz Zoltán „Elértem célomat*’ Minden évben friss erővel

Next

/
Oldalképek
Tartalom