Pest Megyi Hírlap, 1974. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-19 / 141. szám
1974. JÚNIUS 19., SZERDA Település és az üzemek A kapcsolat: közös érdek A település otthont ad a vállalatoknak, a gyárak adót fizetnek a tanácsnak. Nem egyszerűen „békés együttélésről” van tehát szó, hanem többről: a közös érdekektől vezérelt együttműködésről. Olyan kapcsolatról, amelyből egyaránt nyer a település, a vállalat, a lakosság és a munkások. E tényt vizsgálva érkeztünk a szobi nagyközségi tanácsházára. A költségvetés forintjai Kezdjük az egyenlet egyik oldalának elemzésével. Grósz Sándor vb-titkár először az adatokkal ismertet meg. A 2500 lakosú Szobnak sok ki- sebb-nagyob'b üzeme van, többnek azonban nem itt van a központja, s ezért nem a nagyközségi tanácsnak adóznak. Nézzük a költségvetés gazdagítóit: a kenyérgyár több mint 111 ezer forint illetmény- adót fizet, a helyi ÁFÉSZ csaknem 172 ezret, plusz 74 ezer forint községi hozzájárulást, az Üj Barázda Tsz föld-, jövedelem- és gépjárműadója összesen mintegy 500 ezer forintot tesz ki, a Gyümölcsfeldolgozó önálló Közös Vállalkozás 522 ezret fizet a tanács számlájára. Summa summá- rum, a nagyközség öt és fél millió forintos költségvetésének majdnem a felét, 2 millió 729 ezer forintot a cégek biztosítják — igaz, ezzel az ösz- szeggel csökken az állami hozzájárulás. Mégis: az érdekviszony első oldalát megtaláltuk, a vállalatok, a gyárak forintjai is testet öltenek a település fejlődésében, gazdagodásában. És mindjárt az egyenlet másik oldaláról: „Érdekeltek vagyunk, hogy jól termeljenek a helyi üzemek, fizessenek többet a dolgozóknak, így nagyobb lesz az illetményadó is, zárják jól az évet, s nagyobb lesz a községi hozzájárulás” — így összegzi a vb- titkár a kapcsolat anyagi ösz- gzefüggéseit. Túl a hivatali kötelességen Önként adódik a kérdés: Mit tehet a tanács, hogy eredményesebben, gazdaságosabban dolgozzanak az üzemek, gyárak? Természetesen az önálló vállalati, gyáregységi gazdálkodásba a tanács nem szólhat bele, s a felelős vezetők helyett nem szervezheti a munkát, a technológiát, a kooperációt. A közvetett segítés lehetősége azonban adott, s ezzel élnek Szobon is. A vb-titkár szemléletes példákkal bizonyított: az elöljáróság végzi a munkaközvetítést, nem mindegy, hogy melyik üzem kérését mikor és hogyan teljesítik. Vagy előfordul az is, hogy két gyár között birtokháborítást vita támad, a tanács szakemberei azon vannak, hogy a felek elkerüljék a bírósági pert, ezért hivatali kötelezettségükön túl is vállalkoznak a békéltetésre — többet tesznek, mint amit a jogszabály előír. Vagy a tanulók szünidei munkája, a tanács szól az iskolának, hogy például a gyümölcsfeldolgozó elsőbbséget élvezzen, mert ott van a legnagyobb szükség a diákkezekre. Még konkrétabb példák is sorolhatók arra vonatkozóan, hogy a település valóban otthont ad az iparnak: Szobon 1971-ben megoldódott a központi vízellátás — s ez az üzemek helyzetén is változtat. A tanács segíti a dolgozók lakásépítését, a 12 tagú ifjúsági lakásépítési szövetkezetnek jutányos áron biztosítottak területet. Az általános iskolában és a gimnáziumban minden évben indítanak esti és levelező tagozatot — s ez az üzemi munkások művelődését is segíti. A gyáregységek vezetői olyan problémákkal is a tanácshoz jönnek, amelyek nem tartoznak a szakigazgatási szerv hatáskörébe, de mindig igyekeznek segíteni. A szemléleti változás a lényeg, amelyet így fogalmaztak meg: „hivatali kötelezettségünkön túl”. Munkával segítenek Az adófizetésen kívül mit tehetnek még a gyári kollektívák a településért? Himmer Lőrinc tanácselnök szívesen sorolja az együttműködés jó példáit. A szobi kőbánya nem fizet adót, de a brigádok társadalmi munkával segítenek. A MÁV-állo- más ötszáz dolgozója is aktívan bekapcsolódik a település közéletébe. Mivel a szobi foglalkoztatottak ötven százaléka bejáró, naponta 700 „vendég” kulturált munkájáról, utazásáról, vásárlásáról kell a gyáraknak és a tanácsnak gondoskodnia. E téren is sokat segítenek az üzemi kollektívák. Nem lebecsülhető a gyárak fejlődésének hatása sem: a szakmunkák lehetősége nő, ma kétezren találnak Szobon feladatot, s az üzemek korszerűsödése hazavonzhatja a szakmunkásokat, akik fontos szerepet tölthetnek be a nagyközség életében. A konkrét segítség összességéből néhány konkrétumot idézünk: csónakházat építettek társadalmi összefogással, az idén az öregek napközi otthonát avatták, s nincs olyan üzem, intézmény, amely ne járult volna valamivel az építéshez, szépítéshez: az egész berendezést, felszerelésit így adták össze. Most egy óvodabővítés van soron, amely 860 ezer forintba kerül, s a tanácsnak e célra nincs pénze. Négy cég — a MÁV-vasútállomás, a gyümölcsfeldolgozó, a Budapesti Építőipari Ktsz részlege és a kőbánya — jelentős anyagi hozzájárulást ajánlott fel. A község negyven szocialista brigádjától is egyre érkeznek a vállalások: már 300 ezer foririt értékű munkára ajánlkoztak. A szervezés még nem fejeződött be, ma is nyugdíjasok, kisiparosok érkeznek a tanácsházára, mondván: „Negyven órát én is felajánlanék ...” A példákból kitűnik, hogy a település segítésében éppen azok járnak az élen, akik nem adóznak a tanácsnak. Ez egyenletünk harmadik fontos összefüggése. Megsokszorozza az erőket Csak jó kapcsolattal lehet megsokszorozni az anyagi és a közösségi erőket. így készülhet el például egyetlen hét alatt egy játszótér — de tanácsi pénz nélkül. Ezzel oárhuzamosan alakul ki a helyes közéleti gondolkodás. Együttműködés minél több területen, mert csak így lehet kielégíteni a gyorsan változó igényeket. Például a kulturális szükségleteket: a művelődési központ közös fenntartásával. Az ellenszolgáltatás pedig az, hogy a közművelődési szakemberek támogatják a szocialista brigádok kulturális vállalásainak teljesítését. A művelődési központ igazgatója most sorra járja az üzemeket, hogy az igényeket összegyűjtse. A település pedig fejlődik: idén július egytől Szobon, s a közös tanácsban hozzátartozó Ipoiydamásdon megoldják a szemétszállítást. A fejlesztési alapból ötven házhelyet parcelláztak, amelyet közművesítenek. Tovább növelik a könyvtár választékát: 13 ezer kötetükhöz újakat vásárolnak. Ipoiydamásdon mini gázcseretelepet adtak át, s augusztus húszra rendbehozzák az itteni mozitermet ... A település otthont ad a vállalatoknak, a gyárak, a kollektívák segítik a nagyközség gazdagodását. Olyan kapcsolat ez. amely az egész közösség számára előnyös. F. P. A Győr-Sopron megyei pártbizottság első titkárt választott A Magyar Szocialista Munkáspárt Győr-Sopron megyei Bizottsága kedden ülést tartott. Zámbó Józsefnek, a megyei pártbizottság titkárának elnökletével az ülés időszerű pártépítési feladatokkal foglalkozott, majd személyi kérdéseket tárgyalt. A megyei pártbizottság felmentette megyei első titkári tisztségéből Pataki Lászlót. A megyei pártbizottság Háry Bélát, a Központi Bizottság osztályvezető-helyettesét behívta a pártbizottság tagjainak sorába, és megválasztotta a megyei pártbizottság első titkárának. A megyei pártbizottság ülésén részt vett és felszólalt Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára és Jakab Sándor, a Központi Bizottság osztályvezetője. Hazánkban továbbra is szilárd a szocialista törvényesség Sajtótájékoztató a Legfőbb Ügyészségen Sajtótájékoztatót tartottak kedden a Legfőbb Ügyészségen. Dr. Katona Zoltán, a legfőbb ügyész első helyettese mindenekelőtt hangsúlyozta, hogy hazánkban változatlanul szilárd a szocialista törvényesség, kirívó törvénysértések csak elvétve, esetileg fordulnak elő. Az általános felügyeleti és polgári jogi szakágakban tevékenykedő ügyészek munkájukkal az utóbbi időben is hozzájárultak ahhoz, hogy egyrészt az állampolgárok törvényes jogai érvényesüljenek, másrészt az állampolgárok is eleget tegyenek kötelezettségeiknek, vagyis szilárduljon az állampolgári fegyelem, s mindennek érdekében: a különböző szervek a jogvitákat a jogszabályoknak és a jogalkalmazás jogpolitikai irányelveinek megfelelően intézzék el, tehát megfelelően érvényesüljenek a szocialista törvényességhez fűződő politikai, társadalmi és gazdasági érdekek. — Ügyészi tevékenységünk során — mondta dr. Katona Zoltán — fokozott figyelmet fordítunk a hatósági munka elemzésére, értékelésére, nevezetesen arra, hogy a hatósági eljárásokban, a döntéseknél maradéktalanul érvényesüljön a törvényesség, a végrehajtás hatékony legyen. Fellépünk az itt-ott még előforduló hivatali packázások ellen, és szükség esetén élünk az olyan, Btör- vényadta intézkedési jogosultságunkkal, mint az ügyészi óvás, felszólalás, felelősségre- vonás kezdeményezése. Békenagygyűlés a Sportcsarnokban (Folytatás az 1. oldalról.) tartós béke biztosításához, a világháború veszélyének végleges elhárításához, mint napjainkban — mondotta bevezetőben. Az utóbbi 25 év megváltoztatta, újjáformálta egész világunkat, s a nagyarányú átalakulást előidéző történelem- és társadalomformáló erők sorúban jelentős szerepet vállalt a szervezett békemozgalom is. A továbbiakban megemlékezett a mozgalom 25 évvel ezelőtt megtartott első magyar- országi konferenciájáról, a békemozgalom negyedszázados tevékenységéről, amelynek kimagasló érdemei vannak abban, hoigy földrészünk a különböző rendszerű országok békés egymás mellett élésének sok szép példáját nyújtja. Európa sohasem élt olyan hosszú ideig békében, mint most:' különböző nemzetei és nemzetiségei sohasem voltak egymásnak ilyen jó szomszédjai. Kevesen tudják, hogy az európai kormányok biztonsági konferenciájának a gondolatát elsőnek a Béke-világtanács terjesztette Európa nemzetei elé 1954-ben — fűzte hozzá, majd megemlítette: — Ázsiában is erősödik a törekvés, hogy a kontinens összes országainak részvételével előkészítsék az ázsiai országok konferenciáját, biztonságuk megszervezésére. Napjainkban már mintegy harminc ország alkotja a független afrikai államok egységszervezetét. Ezzel kapcsolatbaft'hangsúlyo.zta a szónok: — a Béke-világtanács volt az első nemzetközi fórum a világon, ahol 1952-ben elhangzott a jelszó és politikai célkitűzés: Afrika az afrikaiaké! — Sok változást hozott az utóbbi negyedszázad Latin- Amerikában is: legjelentősebb politikai és irodalmi személyiségeik ott voltak a Béke-világtanács bölcsőjénél. A chilei vértanú, Allende is részt vett a Béke-világtanács életre hívásában; Kuba, Brazília, Argentína, Bolívia, Mexikó és a többi latin-amerikai terület sok lelkesítő eszmét vitt a BVT munkájába. Ma Latin- Amerika országai már nemcsak egyes nagy személyiségeik útján, hanem kormányaik révén is egyre nagyobb mértékben vesznek részt a nemzetközi élet alakításában. Péter János a továbbiakban a békemozgalomnak világunk formálásában vállalt sajátos szerepéről beszélt. Az átalakulásnak fontos előfeltétele volt, hogy a Szovjetunió megállja helyét mások védelmében'és a ráerőszakolt fegyverkezési versenyben. Lényeges tényező volt a szocialista világrend- szer kialakulása, a gyarmati sorból feltörő népek hősies küzdelme, Vietnam, Korea, az arab nép bátor fellépése az agresszorok ellen. Szükség volt a nyugati országok tömegeinek haladó mozgalmaira, s arra, hogy kormányaik felismerjék és helyesen értékeljék a mai követelményeket. Mindezek mellett pedig szükség volt a szervezett békemozgalomra, amely mindig azt tette, amire éppen szükség volt. Az új feladatokról szólva kiemelte: szükség van ma az éber figyelemre, mert a közöny veszélyes lehet. Az emberek esetleg úgy vélik, hogy minden rendben van Európában, Vietnamban, a Közel- Keleten. Ellankadhat a termonukleáris háború veszélyét jelző éberség. Csakis az hozhat új eredményeket, ha szélesítjük a mozgalmat: ez történt ősszel, a békeszerető erők SZENTENDRE Szovjet—magyar autóipari tárgyalások Június 11—18 között Szentendrén tartotta ülését a magyar—szovjet autóipari állandó munkacsoport. Jegyzőkönyvet írtak alá arról, hogy a VÁZ személygépkocsi-kooperációs egyezményt meghosz- szabbítják az 1976—80-as időszakra. Elhatározták, hogy megvizsgálják a szovjet és magyar autóbuszokban egyformán alkalmazható egységesített szervokormány kifejlesztésének és gyártásának, valamint a három fokozatú hidro- mechanikus autóbusz-sebességváltó 1976—tói kezdődő közös gyártásának lehetőségeit. A szovjet autóipari delegáció kedden elutazott hazánkból. Moszkvában tartott világkongresszusán is. — Mindezért sokat tett és sokat tehet Magyarország. A felszabadulás és az új társadalmi rendszer, a szocialista országok közössége nyitotta meg előttünk az igazi élet es fölemelkedés útját. Most a felszabadulás 30. évfordulójára készülünk, a Magyar Szocialista Munkáspárt pedig XI. kongresszusára. Ez a kongresszus elsősorban a párt tagjait, a kommunistákat érinti. De a párt nemcsak a kommunistáké, hanem mindenkié, mert pártunk az egész nép szolgálatára kötelezte magát. Ügy készülünk erre a két nagy alkalomra, hogy javítani igyekszünk az ország életét. Azt akarjuk, hogy szocialista éltünk, eredményeink híre még kedvezőbb legyen mind a barátok, mind mások körében. Arra törekszünk, hogy a nemzetközi kapcsolatok ápolásában szövesége- seinkkel, mindenekelőtt a Szovjetunióval még szorosabban együttműködjünk. Így a Magyar Népköztársaság az eddiginél is eredményesebben járulhat hozzá a békemozgalom új feladatainak megoldásához, az emberiség legszentebb álmainak valóra váltásához. Péter János nagy tetszéssel fogadott beszéde után Sipos Anna ifjúmunkás, a Goldberger Művek segédművezetője kért szót. Arról beszélt, hogy a fiatalok lelkesen támogatták és támogatják a békeharc világméretű ügyét. Roinesli Csandra felszólalása Ezt követően Romesh Csandra, a BVT főtitkára lépett a mikrofonhoz. Megemlítette, nagy öröm volt számára, hogy a BVT megbízásának megfelelően átadhatta Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának a világ békemozgalmának legnagyobb kitüntetését. Tolmácsolta a nagygyűlés résztvevőinek a Béke-világtanács üdvözletét, s kiemelte: a magyar békeharcosok a világ békemozgalmának első soraiban küzdenek. Egyetlen olyan nemzetközi békeakció sem volt, amelyben a magyar békemozgalcm ne játszott volna vezető szerepet. A továbbiakban hangoztatta: A világban ez a negyedszázad a nagy győzelmek időszaka, a béke, az igazság, a társadalmi, a szociális haladás tekintetében egyaránt. Az eredmények elsősorban a Szovjetuniónak és a szocialista országoknak köszönhetők, ám mikor az eredményekről szólunk, ne feledkezzünk meg soha arról: az enyhülésért sok ember áldozta életét. Annak eléréséig, hogy a legnagyobb imperialista hatalom aláírni kényszerült a békés egymás mellett élést szolgáló egyezményt, hosszú volt az út, sok emberáldozatot követelt. A Béke-világtanács célja, hogy a következő negyedszázadban az enyhülést visszavonatatlannu tegyük. A magyar nép ehhez úgy tud a legjobban hozzájárulni, hogy erősíti szocialista hazáját, amely egyben a béke erős támasza is. Feladatunk a világ minden táján harcolni a népek felszabadításáért, az emberi jogokért — mondotta Romesh Csandra, majd köszönetét mondott a magyar békemozgalomnak az utóbbi negyedszázadban kifejtett munkásságáért. — Huszonöt évvel ezelőtt azt mondtuk: a béke mindannyiunk dolga. Ma így fogalmazhatunk: a béke — mozgalom, s a békemozgalom támogatása mindannyiunk legszentebb kötelessége — fejezte be nagy tetszéssel fogadott beszédét a BVT főtitkára. A békenagygyűlés Sebestyén Nándorné zárszavával ért véget. BIZOTTSÁGI ÜLÉSEK A PARLAMENTBEN Mérlegen az ipar és a mezőgazdaság Az országgyűlés ipari bizottsága kedden CsépányiSándor elnöklésével ülést tartott, amelyen megtárgyalta a Kohó- és Gépipari Minisztérium, a Könnyűipari Minisztérium, a Munkaügyi Minisztérium és a Nehézipari Minisztérium 1973. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló jelentést. Az erről szóló írásbeli tájékoztatót Trethon Ferenc pénzügyminiszter-helyettes bevezető előadása egészítette ki. A miniszterhelyettes rámutatott, hogy az ipari tárcák az 1973. évi tervben kitűzött fő célokat teljesítették, sőt a növekedés üteme gyorsabb volt, mint 1972-ben. Különösen örvendetes, hogy ez elsősorban a termelékenység növekedéséből adódott. A tájékoztatót élénk vita követte. A felszólalásokra Buda István munkaügyi, Lőrinc Imre nehézipari államtitkár, Kiss Ernő kohó- és gépipari miniszterhelyettes, dr. Dabrónaki Gyula államtitkár, a KNEB elnöke, Csernok Attila, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese, majd az előadó, Trethon Ferenc válaszolt. A bizottság a beszámolót és a tájékoztató jelentést tudomásul vette. Az ülés második részében Keserű Jánosné könnyűipari miniszter beszámolóját hallgatták meg a képviselők. A miniszterasszony tájékoztatójában főleg a textil- és ruházati ipar, a bőripar és a nyomdaipar rekonstrukciójával foglalkozott. Mint a hozzászólók is aláhúzták, a nehéz feladatot lényegében sikerült megoldania a könnyűiparnak. A vitában elhangzottakra Keserű Jánosné válaszolt, majd a bizottság tudomásul vette a tájékoztatót. ★ Dr. Bélák Sándor elnökletével kedden a Parlament gobelintermében ülést tartott az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága. A tanácskozáson — amelyen részt vett dr. Páles Gyula, a Nemzeti Bank elnök- helyettese is — a képviselők o mezőgazdasági tárca, illetve az Országos Vízügyi Hivatal tavalyi költségvetésének végrehajtását elemezték. Dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter tájékoztatójában hangsúlyozta: 1973-at sikeres esztendőként tartják számon a mezőgazdaságban, összességében teljesültek a legfontosabb gazdaságpolitikai, termelési célok. Dr. Dimény Imre beszámolóját pénzügyi oldalról egészítette ki Villányi Miklós pénzügyminiszter-helyettes. A vízgazdálkodás tavalyi költségvetésének végrehajtásáról dr. Breinich Miklós, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettese számolt be. Elmondotta egyebek között, hogy a kisüzemi vízművek teljesítménynövekedése elérte a napi 470 000 köbmétert. A vezetékes ivóvízellátásban részesülők aránya az utóbbi három esztendőben 56 százalékról 61 százalékra emelkedett. A tájékoztatókat követő vitában számos képviselő kért és kapott szót. Pi 20-as számítógépek a belkereskedelemben A KERINFORG Számítás- technikai Intézetben, Szurdi István belkereskedelmi miniszter jelenlétében tegnap ünnepélyes keretek között dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi minisztériumi államtitkár átadta rendeltetésének immár a negyedik szovjet gyártmányú R 20 típusú számítógépet, mely a KGST-országok egységes számítástechnikai rendszere alapján készült.
