Pest Megyi Hírlap, 1974. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-18 / 140. szám

2 «*4utr ja Jr* •iKMav 1974. JÚNIUS 18., KEDD Mogadishu MONGOL TAVASZ... Az urnák előtt A SZOVJET NÉP az urnáik elé járult, lezajlott a Szov­jetunió belpolitikai életének ez a fontos eseménye. Em- ' berileg talán érthető, ha a választással kapcsolatos szov­jet és külföldi jelentésekeit böngészőt újra elkápráztat­ták ennek az országnak a méretei. Amikor például meg­jött a hír, amely szerint a csukcs nemzetiségi körzetben Kamcsatkán és a Kurili-szi- geteken nyitották meg elő­ször a szavazóhelyiségeket, az embernek óhatatlanul eszébe jut az is, hogy a Szovjetunió, amely hazánkkal határos, a többi között Japánnak is szom­szédja. .. a választási kam­pány SORÁN megcsillantott eredmények, a jelenleg folyó munkálatok és a jövőbeni ter­vek legalább olyan lenyűgö- zőek, mint a geográfiai nagy­ságrendek. A világ legnagyobb országában, amelynek forra­dalom előtti múltba-dermedé- séről a magyar televíziónéző ezekben a hetekben láthat­ja a hiteles-zseniális szemta­nú, Makszim Gorkij művei­ből készült filmeket, azóta nagyon meggyorsult az idő sodrása. Ezt már a választással kap­csolatos technikai jelentések is érzékeltették a megfigye­lővel. Abban az országban, ahol a forradalom előtt leg­feljebb az emberi-állati izom­erő birkózott az irdatlan tá­volságokkal, ma a dolgok ter­mészetes rendje, hogy időben leadják voksaikat a geológiai expedíciók résztvevői és a vi­lágtengerek legkülönbözőbb pontjain dolgozó tengerészek is. ÓRIÁSI VÁLTOZÁSOK és még sokkal nagyobb lehe­tőségek — ez az oka annak a rendkívüli magas politi­kai aktivitásnak, amelyről a szovjet nép újra tanúbizony­ságot tett. Az ezerötszáz vá­lasztókerület jelöltjeit — a Pravda szavaival — „az álta­lános bizalom légköre” vette körül. Ennek a személyeken túl döntő és alapvető oka a politika, amit képviselnek: a Szovjetunió Kommunista Párt­jának politikája, amelyet át­hat a béke és az építés di­namikája. Ilyen vonatkozás­ban, ezt a dinamikát elemez­ve idézi változatlan terjede­lemben a világsajtó Leonyid Brezsnyev választási beszé­dének megállapításait. K S HELSINKIBEN megtartot­ták a Finn Kommunista Párt Központi Bizottsága plénu­mát. A központi bizottság úgy döntött, hogy 1975 első felé­ben összehívják az FKP XVII. kongresszusát. AUSZTRÁLIA, Oj-Zéland és Kanada után Japán is til­takozott a Csendes-óceánon végrehajtott francia atom­robbantás miatt. A vasárnap felrobbantott francia bomba a szakértők szerint 20 kilo- tonna erejű volt. MIVEL NEM SIKERÜLT megegyezésre jutni a béreme­lési tárgyalásokon, a portugál postai, telefon- és távíróhiva­talok dolgozóit tömörítő szak- szervezet vasárnap éjféltől kezdődően általános sztrájkra szólította fel tagjait. yeícjeiGüott az mi Vasárnap Mogadishu ban, a Szomáliái fővárosban befejez­te munkáját az Afrikai Egy­ségszervezet XI. csúcsértekez­lete. A tanácskozáson az afri­kai országok képviseletében részt vett több mint 30 állam- és kormányfő, vagyis a függet­len afrikai országok vezetői­nek többsége. Jelen voltak to­vábbá az afrikai nemzeti fel- szabadítási mozgalmak veze­tői, az afrikai és nemzetközi szervezetek képviselői. Az afrikai állam- és kor­mányfők értekezlete William Eteki Mboumoua kameruni politikust választotta meg az Afrikai Egységszervezet új fő­titkárává. A részvevők olyan időszerű kérdések széles körét vitatták meg, amelyek érintik a gyar­matosítás jelen felszámolását, a felszabadító harc fokozását, a független afrikai államok egységének erősítését, a gaz­dasági függetlenség kivívását, valamint a nemzetközi helyze­tet. Az ülésszakon különleges figyelmet fordítottak az afrikai portugál gyarmatokon folyó felszabadító harc meggyorsí­tására. A részvevők határo­zottan felléptek Bissau-Guinea Köztársaság szuverenitásának védelmében, és hangsúlyozták Angola, Mozambik, valamint Sao Törné és Principe-szigetek népének a függetlenséghez való elidegeníthetetlen jogát. Mint az AESZ csúcsértekezle­tének külön nyilatkozata hang­súlyozza, a gyarmati probléma egyetlen megoldása csupán az lehet, hogy valamennyi elnyo­mott nép elnyeri függetlensé­gét. Az afrikai vezetők, hangoz­tatva annak szükségességét, hogy sokoldalú felszabadító harcot kell indítani az afrikai kontinens déli részén uralkodó AI. csucsertekezietc fajüldöző rezsimek ellen, kife­jezték köszönetüket a szocia­lista országoknak, a Szovjet­uniónak az afrikai nemzeti felszabadítási mozgalmak tá­mogatásáért, és azért a segít­ségért, amelyet a független államoknak nyújtanak politi­kai és gazdasági függetlensé­gük erősítéséhez. Erich Honecker Moszkvában Az SZKP Központi Bizott­ságának meghívására hétfőn baráti látogatásra Moszkvá­ba érkezett Erich Honecker, a Német Szocialista Egység­párt Központi Bizottságának első titkára. Az NDK és a Szovjetunió lobogóival fel­díszített vnukovói repülőté­ren Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára, Andrej Gro- miko, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, a Szovjet­unió külügyminisztere, Ivan Kapitonov, az SZKP Köz­ponti Bizottságának titkára és más személyiségek fogad­ták a vendéget. Nixon Ammanban Nixon amerikai elnök hét­főn közel-keleti látogatókör- útjának utolsó állomására, Am- mariba érkezett. Az Egyesült Államok elnökét Husszein jor- dániai uralkodó, Zaid Al-Ri- fai kormányfő, Habesz Al- Madzsali, a fegyveres erők fő- parancsnoka és több másjor- dániai személyiség fogadta. Ni­xon Izraelből érkezett a jor- dániai fővárosba. Tűz a Big-Ben tövében Tűz ütött M a brit alsóháziban, a híres óra, a Big-Ben tövé­ben. Valószínűleg ír szélsőségesek bom­bája okozta a rob­banást és a nyomá­ban támadt tüzet. Hétfőn reggel valamivel ki­lenc óra előtt bomba robbant az angol parlament egyik épü­letében. A pokolgép jelentős károkat okozott és tizenegy embert megsebesített. A korai időpont miatt a Westminster­ben még csak kevés politikus tartózkodott. A sebesültek a takarítószemélyzethez és az őrséghez tartoztak. A gótikus palota sok, kincset érő ablaka betört. A robbanás színhelyén, a Szent István főkapuhoz kö­zel eső kápolnában tűz ütött ki. A lángokkal nyolc tűzoltó­autó birkózott. Közvetlenül a merénylet után Londonban megerősítették az összes többi kormányépület őrségét és készenléti állapotba rendelték a Scotland Yardot. A rendőrség emberei riadó­autókon már úton voltak a parlament felé, amikor a rob­Azonnali belénésre felveszünk húsipari szakmunkásokat, valamint férfi és női betanított és segédmunkásokat. Fizetés a kollektív szerződés szerint. Jelentkezni lehet: a Szolnok megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat Munkaügyi Osztályán, Szolnok, Vágóhíd u. 70. banás bekövetkezett. A me­rénylet tervére hat perccel a detonáció előtt telefonon fi­gyelmeztette a Press Asso­ciation nevű hírügynökséget egy erős ír kiejtést használó ismeretlen. Az eljárás az IRA ideiglenes szárnyának stílusá­ra vall, sőt, a telefonáló azt a titkos jelszót használta, amit csak az ír republikánus hadse­reg és a rendőrség ismer. KANADA fővárosában, Ot­tawában ma nyílik meg a NA­TO miniszteri tanácsának ülés­szaka. Az Atlanti Szövetség 15 tagállamának külügyminisz­terei most elsősorban a rég­óta tervezett „atlanti nyilat­kozatot” öntik végleges for­mába, s a tervek szerint pa- rafálják is, hogy a Nixon el­nök által javasolt brüsszeli NATO-csúcstalálkozőn, jú­lius 6-án, aláírhassák, 1 A tavasz Mongóliában nem olyan mint nálunk. Áprilisban még nem zöldell a határ és a fák sem bontogatják lombjukat. A kopár hegyek tetején és oldalán még ott ül a hó és a sztyeppe száraz fűcsomói között élelem után kutatnak az állatok. A ragyogó napsütésben, a pormentes száraz levegőben nem érez­ni úgy a hideget, de annál inkább mongol barátaink forró szeretetét és kedvességét. Tízezer kilométeres légi út után Ulánbátor re­pülőterén örömtől mosolyogva fogad bennünket a Mongol Béke és Baráti Társaságok Szövetségének küldöttsége és a magyar nagykövet. A Hazafias Nép­front Országos Tanácsának küldöttsége Mongóliába érkezett, hogy tíz napig egy baráti és nagyon érdekes szocialista ország vendége legyen. Delegációnk a Béke és Baráti Társaságok Szövet­ségének meghívására tette meg ezt a nagy utat azért, hogy megújítsuk a két testvérszervezet, illetve moz­galom között az 1972-ben megkötött együttműködési egyezményt és kicseréljük tapasztalatainkat. Népeink között igazi barát­ság alakult ki a hosszú évek folyamán. A magyarokat pe­dig különös kedvességgel és szeretettel fogadják a mongol emberek. Baráti beszélgeté­seink során, a fehér asztalnál, még a rokoni kapcsolatok is szóba kerültek, annál is in­kább, mert több száz azonos szó van a mongol és a magyar nyelvben. De hát nem ez ami elsősorban összeköt bennün­ket, hanem azok a gazdasági­politikai kapcsolatok, amely­nek során magyar segítséggel épült fel Mongóliában a szon- ginói biokormbinát, a darhani húsüzem, vagy az ulánbátori ruhagyár. Nem is szólva ar­ról a több száz kútról, ame­lyet a magyar hidrogeológu- sok létesítettek, ebben a rend­kívül vízszegény országban. Valóban a Magyar Népköztár­saság a Szovjetunió után a legnagyobb gazdasági part­nere ennek az érdekes ázsiai szocialista országnak. Hosszú éveiken át több ezer magyar építőmunkás dolgozott itt, s jelenleg is közel hatszáz magyar műszaki szakember tartózkodik az országban. Mindez nemcsak hivatalos gazdasági kapcsolatokat jelent már, hanem sokoldalú és mély emberi kapcsolatokban is ki­fejezésre jut. De az együttműködés két­oldalú, ugyanis mongol szak­emberek, egyetemistáik és szakközépiskolások, valamint szakmunkások is tartózkodnak nálunk, vagy tanulnak az egyetemeken, főiskolákon, szakmunkástanuló iskolákban. Aki nyitott szemmel jár eb­ben a távoli szocialista or­szágban, egy napon érdekes és szinte egyedülálló átalaku­lási folyamatnak lehet a tanú­ja. Mégpedig annak, hogy egy fél évszázada felszabadult, no- madizáló nép, hogyan lép át ebből az ősi életformából a legfejlettebb társadalmi ala­kulatba: a szocializmusba. Ki­hagyva a klasszikus lépcsőfo­kokat. AZ ország agrár-ipari or­szág, de az ipari fejlődés az utóbbi időben erősen felgyor­sult a szocialista országok se­gítségével. A mongol munkás­osztály kialakulása is meg­gyorsult. Természetesen a mongol körülmények között különösen nem könnyű ez az életforma-változás, nem könv- nyű a szocializmus építése. Gondoljuk csak meg, hogy az ország területe 1,565 millió négyzetkilométer, a lakosság száma pedig 1,5 millió. Ez na­gyon gyér népsűrűséget jelent, az országnak kevés a lakosa. Mongólia legnagyobb gondjai­nak egyike az emberhiány. Annak ellenére, hogy az évi természetes szaporulat 3—4 százalék, ami világviszonylat­ban az első helyek egyikét je­lenti. Továbbá az ország éghajlata nagyon szélsőséges, a hőmér­séklet +40 és —50 Celsius fok között ingadozik. Mindössze száz fagymentes nap van az évben és rendkívül kevés a víz. Mindez nagyban próbára teszi az ország lakosságát, és a most még fő jövedelmi for­rást jelentő hatalmas állatál­lományt is. Az ország csapa­dékban is nagyon szegény, az évi csapadék 60—300 millimé­ter között ingadozik. Nem könnyű tehát az ország lako­sainak élete. Mégis a szocia­lista országok hathatós segít­ségével, komoly mértékben fejlődik az ipar és a nagy­üzemi mezőgazdasági termelés is szép eredményeket mutat fel. Mongóliának 3400 kilométe­res határa van Kínával. S a szomszéd ország vezetőinek ismert magatartása keményen próbára teszi az állami és pártvezetés türelmét. De a mongol nép szilárdán áll a Szovjetunió és a többi szocia­lista ország mellett, s ezt ott­hon és a nemzetközi fórumo­kon is kinyilvánítja. Mongólia megbecsült tagja a szocialista országok nagy kö­zösségének. 1962 óta tagja a KGST-nek, közel hetven or­szággal tart fenn diplomáciai kapcsolatot. Köztük több ka­pitalista országgal is. Persze, ennél a néhány adat­nál sokkal több Mongólia. A kemény, a bátor, az edzett sztyeppéi nép országa. A pusz­ta, a sivatag, a kopár hegyek, a jurták, a juh- és tevenyá­jak országa... Ahol a kisisko­lás lóháton jár az iskolába; a jurta lakója tranzisztoros rá­diót hallgat; a világon egye­dülálló repülőgépes állator­vosi szolgálatot építettek ki; a fővárosiban gomba módra nőnek ki a földből a tízeme­letes, modem városnegyedek; a színházak és a mozik körül éjjel-nappal pezseg az élet; egymást érik a lovas-, a bir­kózó- és az íjászversenyek; nemzetközi sportesemények zajlanak... Egyszóval, a szo­cializmus építésének medré­ben folyik az élet. A mongol pásztorok most szerveződnek munkássá. Most alakul ki a mongol munkásosztály. Rő ŰZ Wilber külföldön jár, mindenhol benyomásokat sze­rez. Élményei szaporodnak, véleményt alakít, ismerke­dik. Így voltunk ezzel mi is. Hivatalos tárgyalásaink so­rán és azon kívül is, megis­mertük testvérszervezetünket, a Mongol Béke és Baráti Tár­saságok Szövetségét, annak belső életét és munkásságát. A szövetség nem mozga­lom, jellege nem teljesen azo­nos a népfrontéval. Bár poli­tikai, nemzeti tömörülés, amely a népi forradalmi párt vezetésével huszonhat baráti társaságot egyesít magában, köztük a Magyar—Mongol Ba­ráti Társaságot is. A szövet­ség fő célja a külföldi kap­csolatok társadalmi támoga­tása és ápolása. Ezen keresz­tül megmutatni és megismer­tetni a mongol néppel a Vilá­got. Ugyanakkor bemutatni Mongóliát a világnak. A szö­vetségnek az is a feladata, hogy munkásságával támo­gassa a világ békeszerető erői­nek harcát. Egyáltalán nem kis feladatok ezek. Mongólia igen távoli, belső-ázsiai or­szág, az országot megismertet­ni más népekkel nem könnyű dolog. De a szövetség jól lát­ja el a feladatát. Számtalan nemzetközi fórumon képvi­selteti magát és hallatja sza­vát, nyilvánítja véleményét. Itt-tartózkodásunknak az volt a fő célja, hogy a két nép kö­zötti kapcsolatokat egy új együttműködési szerződésben rögzítsük, miután az előző szerződés minden pontiát a két fél maradéktalanul telje­sítette. A mongol—magyar kapcso. latok társadalmi oldala is nagy jelentőségű a párt és az államközi kapcsolatok mel­lett. Ugyanis a két utóbbi kapcsolat nagyon szoros. Az általunk kötött egyezmény cél­ja is az volt, hogy ne csak gazdasági, hanem társadal­mi, emberi kapcsolataink is bővüljenek és erősödjenek Kiállításokkal, dokumentáció­cserével, kölcsönös látogatá­sokkal, filmekkel, baráti ta­lálkozókkal, egymás nemzeti ünnepeinek közös megünnep­lésével fűzzük szorosabbra a két nép .barátságát. Ezekről a kérdésekről na­gyon őszintén és barátian be­szélgettünk az egyezmény megkötése előtt és után Lov- szancsuteln elvtárssal, a szö­vetség elnökével, aki egyben a Nagy Mongol Népi Hurál (parlament) elnöke is. De ugyanerről folyt a szó akkor is, amikor Davangszuren elv­társ, a Népi Forradalmi Párt KB külügyi osztályának ve­zetője fogadta delegációnkat. A mongol párt és a mongol nép, túl a gazdasági kapcso­latokon, nagy érdeklődéssel és szeretettel fordul felénk. Mint tapasztaltabb testvértől, ta­nulni akarnak és segítséget várnak és kérnek tőlünk. En­nek az Igénynek mindjob­ban eleget tenni: internacio­nalista kötelességünk. \ Idejövetelünk másik célja az volt, hogy részt vegyünk azo­kon az ünnepségeken és ba­ráti találkozókon, amelyeket hazánk felszabadulásának 29. évfordulója alkalmából mon­gol barátaink rendeztek. Ezek közül is kiemelkedő volt a magyar—mongol ba­rátsági nagygyűlés, ' amelyet a szövetség rendezett. Több­száz mongol és magyar részt­vevő előtt méltatta a magyar és a mongol kapcsolatokat Ce- rendel asszony, a szövetség végrehajtó bizottságának al- elnöke. Mind az ő, mind a mi beszédünk során, bizony több­ször felcsattant a taps, ami­kor kölcsönös kapcsolatain­kat, a mongol népnek adott segítségünket, a Szovjetunióhoz fűződő barátságunkat emlí­tettük. Forró hangulatú, iga­zi barati nagygyűlés volt ez, amely nagyban hozzájárult ahhoz, hogy kapcsolataink mind szorosabbá váljanak. A mongol tavasz más mint a mienk. Több mint tízezer kilométerre vagyunk egymástól. De mind a két nép azonos célokért küzd és dolgozik. S mi, ma­gyarok nagyban hozzájárultunk ehhez a közös célhoz. Az elutazásunk előtti napon nagyon jó érzés fo­gott el, amikor a letarolt, kopár oldalú hegyek ölelé­sében megpillantottam a szonginói biokombinátot, amely a tervdokumentációtól kezdve, a szociális épü­letekig magyar ész és magyar kéz munkája. Olyan állatgyógyászati gyár és kísérleti intézmény ez, amely a nyugati világ bármely országában is megállná a helyét. S ma már szinte teljesen mongol munkások és kutatók irányítása alatt áll. Jóleső érzés ilyet látni Belső-Ázsiában, távol a hazától. Bizonyítékául annak, hogy mit jelent a gya­korlatban a szocializmus, földrészeken, országhatáro­kon túlsugárzó nagy eszméje. ANTALFIA JENŐ

Next

/
Oldalképek
Tartalom