Pest Megyi Hírlap, 1974. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-18 / 140. szám
\ 1974. JÚNIUS 18., KEDD tm Budapesten tanácskoznak a szocialista országok egészségügyi miniszterei Hétfőn délelőtt a Gellért Szálló különtermében megkezdődött a szocialista országok egészségügyi miniszteretek XV. konferenciája. Részt vett a megnyitáson dr. Kornidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottsága tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője, dr. Zsö- gön Éva egészségügyi államtitkár, dr. Aczél György és dr. Medve László egészség- ügyi miniszterhelyettes, dr. Vidovszky Kálmán, az MSZMP Központi Bizottsága tudományos, közoktatási és kulturális osztálya egészségpolitikai alosztályának vezetője, továbbá 11 szocialista ország küldöttsége képviselteti magát. A konferenciát dr. Schul- theisz Emil egészségügyi miniszter nyitotta meg. A kormány nevében meleg szavakkal köszöntötte a tanácskozáson megjelent delegációk vezetőit és tagjait. Az idei tanácskozás fő témája a sürgősségi betegellátás. . A hétfői plenáris ülésen a delegációk vezetői felszólalásukban számot adtak a sürgősségi betegellátás helyzetéről és szükségleteiről hazájukban. Dr. Kornidesz Mihály közművelődési tájékoztatója szerkesztőségünkben Hétfőn a Pest megyei Hírlap szerkesztőségebe látogatott dr. Kornidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottsága tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője és konzultációs előadást tartott. Szerkesztőségünk és a — ceglédi, gödöllői, monori, nagykőrösi, váci — fiókszerkesztőségeink tagjainak a közművelődés helyzetéről és időszerű feladatairól tartott tájékoztatót dr. Kornidesz Mihály, majd számos feltett kérdésre adott választ. Algériai szakszervezeti küldöttség látogatása Pest megyében A SZOT meghívására hazánkban tartózkodik az Algériai Dolgozók Általános Szövetsége (UGTA) küldöttsége. Tegnap a küldöttség Pest megyébe látogatott. A küldöttséget — Aszi Abdelmadjid főtitkárhelyettest, Lasferv Alit és Bacha Djilalit, a szövetség országos vezetőségének tagjait — a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsánál dr. Dobi Ferenc, a SZOT elnökségének tagja, az SZMT vezető titkára fogadta és nyújtott áttekintést Pest megye szakszervezeti mozgalmáról. Ezután társaságában Üllőre, majd Monorra látogattak. Üllőn, a Kossuth Termelő- szövetkezetben Rudó József né elnökhelyettes és Gerle János főkönyvelő fogadta a vendégeket, majd a közös gazdaság életével, munkájával ismerkedtek. Monoron, az Állami Gazdaságban Kovács Andor igazgatóhelyettes, Godó János, a gazdaság pártbizottságának titkára és Ambrus Béla szak- szervezeti titkár a gazdaság tevékenységének rövid összefoglalása után a csévharaszti és a gombai üzemegységbe kalauzolta a vendégeket. Az üllői és a monori látogatáson jelen volt Földesi István, az MSZMP Monori Járási Bizottságának osztályvezetője is. Ülésezett két országgyűlési bizottság Az országgyűlés külügyi bizottsága hétfőn Nagy Miklósnak (Pest megye 28. vik.), a bizottság titkárának elnöklésével ülést tartott. Az ülésen részt vett Péter János, az országgyűlés alelnöke. A bizottság megtárgyalta a Külügyminisztérium 1973. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló jelentést, amelyet Roska István külügyminiszter-helyettes ismertetett. Az ülésen kifejeződött, hogy külpolitikánk 1973-ban is eredményesen, hasznosan szolgálta nemzetközi kapcsolataink fejlődését, hozzájárult a szocialista külpolitika fő céljának eléréséhez, a nemzetközi enyhülés elmélyítéséhez, a világbéke és biztonság megszilárdításához. Az év folyamán újabb államokkal létesítettünk diplomáciai kapcsolatokat. Különböző szinteken folytatott sikeres tárgyalások eredményeképpen számos egyezményt, megállapodást, jegyzőkönyvet, szerződést, együttműködési egyezményt kötöttünk a szocialista közösség országaival, illetve fejlett tőkés- és fejlődő országokkal. A bizottság, megvitatás Után, az előterjesztést elfogadta. Ezt követően a külügyi bizottság a Magyar Népköztársaság nemzetközi kulturális és tudományos kapcsolataival foglalkozott E napirend előadója dr. Rosta Endre, a kulturális kapcsolatok intézetének elnöke volt. A két napirendi pont vitájában részt vett Péter János, az országgyűlés alelnöke, Darvast István, Kelen Béla, dr. Lukács János, Nánási László, dr. Ortutay Gyula, dr. Pesta László országgyűlési képviselő, Madat.isi Attila pénzügyi államtitkár, dr. Orbán László művelődésügyi államtitkár és dr. Juszt Lajos, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője. Gyarmati János elnökletével hétfőn a Parlamentben ülést tartott az országgyűlés építési és közlekedési bizottsága. A tanácskozáson — amelyen részt vett és felszólalt dr. Trethon Ferenc pénzügyminiszter-helyettes is — a képviselők a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, valamint az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium 1973-as költségvetésének teljesítését elemezték. Dr. Rödönyi Károly közlekedés- és postaügyi államtitkár mondott tájékoztatót. Ebben egyebek között elmondotta, hogy a távolsági személyszállítás teljesítménye 1972-höz képest körülbelül 2 százalékkal emelkedett, ezen belül is nagyobb arányban fejlődött a távolsági autóbusz- közlekedés. Az áruszállítás 1973. évi teljesítménye kiemelkedően magas volt: tonnában mérve 3,2 százalékkal, áruton- na/kilométer teljesítményben pedig 12,9 százalékkal haladta meg az 1972-est. A hírközlés teljesítménye — a csomag- és a postai távírószolgálat kivételével — tovább növekedett. Simor János építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes a tárca tavalyi zárszámadásáról szólva kiemelte: az országos építőipar tavaly 89 milliárd forint összegű építés-szerelési munkát végzett, 2,1 százalékkal többet, mint az előző esztendőben. ia1973-ban számottevően wlt az építési tevékenység koncentrációja. A tavalyi nép- gazdasági terv 81 200 lakás befejezésével számolt, az építők 4011 új otthonnal többet készítettek el. Az előterjesztéseket követő vitában a képviselők számos kérdésre kértek és kaptak választ az illetékesektől. A vitában kifejtette véleményét Korponai Lajos, Búza Barna, Daradics Ferenc, Juratovics Aladár, Nagy Istvánná, Tegda Jenöné, dr. Szép Zoltán, Kalmár János (Pest megye 26. vk.) és Jeszenszki Gábor országgyűlési képviselő. Szófia megye, Umbria tartomány Tanácsi küldöttségek Pest megyéből A népek közötti barátság elmélyítése, a lakosságért végzett közigazgatási munka tapasztalatainak kölcsönös megismerése érdekében törekszik a Pest megyei Tanács a már eddig kialakult nemzetközi kapcsolatai elmélyítésé-- re, újak létesítésére. Szófia megyéből — amellyel hagyományos a kapcsolat — vasárnap érkezett vissza a megyei tanács küldöttsége, amely Lakatos Tibor megyei tanácselnök-helyettes vezetésével a Szófia megyei Néptanács vendégeként tanulmányozta a bolgár helyi közigazgatás tevékenységét. A küldöttség vezetője, valamint tagjai — dr. Rév János, a megyei tanács munkaügyi osztályának vezetője, Boros András, a dabasi járási hivatal elnöke, dr. Kulcsár János, a megyei földhivatal vezetője és Lévai Gézemé, Tahitótfalu községi tanácsának elnöke — elismeréssel nyilatkoztak a bolgár néptanácsoknak a helyi ipar- és mezőgazdaság fejlesztésében, a lakosság ellátásában, a különböző irányú szolgáltatások magasabb színvonalú biztosításában végzett munkájáról. Elmondották, hogy bolgár testvérmegyénk tanácsi dolgozói és egész lakossága élénk érdeklődést tanúsít a Magyar Népköztársaság politikai, társadalmi és gazdasági fejlődése, a Pest megyében folyó tanácsi munka iránt. Hétfőn utazott az olaszországi Peruggiába Arany Istvánnak, a Pest megyei Tanács vb-titkárának vezetésével a megyei tanács küldöttsége. Szekeres József, Százhalombatta városi tanácsának elnöke, dr. Péteri Károly, a Tanácsakadémia Tanácsigazgatási Szervezési Intézetének tudományos osztályvezetője és dr. Kollár Lajos, a váci kórház igazgatója. A tavalyi, Pest megyében tett látogatás viszonzásaként utaztak Umbria tartományba és az olasz helyi igazgatás munkáját, a városfejlesztést és városgazdálkodást, az egészségügyi és gyermekintézmények irányítását, a lakosság hatósági ügyeinek intézését tanulmányozzák. Művezetők, technikusok, közvetlen termelésirányítók A munkásosztály fogalmához A MUNKÁSOSZTÁLY fogalmának helyes értelmezése mindenkor elvi jelentőségű kérdés, meghatározásakor a marxizmus—leninizmus ezzel kapcsolatos irányt mutató tanításait és társadalmunk jelenlegi helyzetét kell figyelembe venni. Anélkül, hogy elébevágnánk a kérdésről folytatott tudományos vitáknak, a már eddig elért eredmények alapján is meghatározható a munkásosztály köre tudományos, szociológiai értelemben (a termelés társadalmi rendszerében elfoglalt helye szerint) és szélesebben, politikai érfelemben is. Á munkásosztályhoz tartoznak a termelésben elfoglalt helyük szerint az állami és szövetkezeti ipar (bányászat, gyár-, építőipar), az állami mező-, erdőgazdaságok, és a vízgazdálkodás; a közlekedés, szállítás és hírközlés; az állami és szövetkezeti kereskedelmi és egyéb szolgáltatások fizikai dolgozói, valamint a felsorolt ágazatok művezetői és technikusai, illetve az ennek megfelelő szintű (funkciójú) közvetlen termelésirányítók. Az összes foglalkoztatott 58 százaléka, mintegy 2,9 millió ember tartozik a munkásosztályhoz. POLITIKAI ÉRTELEMBEN a munkásosztályhoz tartoznak a fenti ágazatok nyugdíjas munkásai, valamint azok, akik korábban munkások voltak és jelenleg a politikai, állami és kulturális élet posztjain dolgoznak. Velük kiegészülve a munkásosztály létszáma mintegy 3,5 millió. A hivatalos statisztika korábban csak a fizikai állományban levőket sorolta a munkásosztályhoz. Ismeretes a tőkésországok kommunista ideológusainak a munkásosztály fogalmáról folytatott vitája. A vita egyik fő kérdése az volt, igaz-e, hogy a marxizmus—leninizmus csak a fizikai munkát végző bérmunkásokat tekinti munkásnak. A vitázók többségének az volt a véleménye, hogy az alapvető osztályismérvek, a munkásosztály marxi meghatározása alapján a legfejlettebb tőkésországokban az üzemi műszaki dolgozók zöme a munkásosztályhoz sorolandó, mert O ezek a dolgozók sem rendelkeznek a termelés és a csere eszközeivel; © a munkaerejük eladásából élnek, tehát bérmunkások; O értéktöbbletet termelnek a tőkésnek, tehát kizsákmányolt dolgozók. Különben maga Marx sem csak a fizikai munkásokat tekintette munkásnak. Az „össz- munkás” fogalmába azokat sorolta, akik részt vesznek a termelőmunkában. Ugyanakkor rámutatott, hogy a technika fejlődésével a termelő- munka fogalma kiszélesedik: a termék elkészítésében részt vesz a segédmunkás, a szakmunkás, de a tervezőmérnök és az igazgató is. Valameny- nyiük munkája a termék elkészítéséhez szükséges „összmunka” része. S mivel a termelés feltételezi a szállítást is, Marx termelőmunkásnak tekintette a szállítás, a közlekedés dolgozóit is. AZ „ÖSSZMUNKÁS” köz- gazdasági fogalma azonban sokkal szélesebb a munkás- osztály fogalmánál, amely politikai kategória is. A termelő- munka kritériuma csak egyik ismérve a munkásosztály meghatározásának, s pusztán aszerint, hogy valaki termelőmunkát végez, vagy sem, nem lehet eldönteni az illető osztályhelyzetét. Az osztályismérvek fontos tényezője ugyanis a termelés rendszerében elfoglalt hely is (nevezetesen, hogy beosztott részmunkát végző, vagy vezető), és a jövedelemszerzés módja (bérjutalék, osztalék) és mértéke is. Így az elmaradott országokban a mérnök, a technikus olyan mértékben kivételezett helyzetben van, olyan magas a jövedelme (amelyet különben tőkésíthet is), hogy ez már szociális különbség a munkásosztály zömét képező fizikai dolgozókhoz képest. A MI IPARUNK jelenleg a gépesített, futószalagos termelés szintjén áll; az automatizálás, a komplex gépesítés, egyáltalán a tudományos és technikai forradalom új vívmányait tömegesen még csak ezután alkalmazzuk. Munkásosztályunk ennek megfelelő képzettsége, anyagi-szociális helyzete mellett a termelés közvetlen irányítói — ideértve a technikusokat is —a munkásosztályhoz tartoznak. Az üzem műszaki, közgazdasági vezető értelmisége és a munkásosztály között is csökken a különbség, jelentős közeledés ment végbe az az, előbb említett tényezőkön túl a társadalmi kapcsolatok, származás vonatkozásában. Ez a folyamat azonban még nem fejeződött be, így a műszaki értelmiségnek ez a része nem sorolható a munkásosztályhoz. A munkásosztály különböző kategóriáinak felsorolása bizonyítja, hogy nem értünk egyet a munkásosztály határait leszűkítő nézetekkel. Azzal az állásponttal sem, amely a munkásosztályt azonosítja az iparban foglalkoztatott fizikai munkások statisztikai összegével. Részben horizonHibridkísérlet A dánszentmiklösi Micsurin Termelőszövetkezet 160 holdas tábláján a martonvásári kutatóintézet fajtakeresztezési kísérleteket folytat új kukoricahibrid termesztésére. A szövetkezet neveli a hibndalapanya- got az intézet számára. Most kultivátorok dolgoznak a kukoricásban. Gárdos Katalin felvétele tál'san válnak szélesebbé e határok: a szállítás, a kereskedelem, a szolgáltatások és a mezőgazdaság dolgozóinak egy része is a munkásosztályhoz sorolható. A technikai fejlődés következtében pedig ma már a közvetlen irányító személyzet (művezetők, technikusok) irányába vertikálisan is tágulnak e határok. IGEN JELENTŐS, mintegy 200 OO'O fős csoportról van szó. Nagy többségük munkás volt vagy munka közben szerzett szaktudásával, vagy valamilyen iskola elvégzésével vált a termelés közvetlen irányítójává. A munkások nemcsak szakképzettebb, legtehetségesebb és -igyekvőbb csoportjáról van szó, hanem politikailag is öntudatos rétegről. A Csepel Vas- és Fémművek munkásairól végzett felmérés adatai szerint a művezetők 68 százaléka, a csoportvezetők 46,4 százaléka, a technikusok 46,4 százaléka, míg a szakmunkásoknak csak 21,8 százaléka és a segédmunkásoknak csak 7,3 százaléka lett párttag az üzemben. Ennek figyelmen kívül hagyása objektíve a munkásoszitály arányának, súlyának csökkentésével jár. AZ ELLENKEZŐ előjelű túlzásoktól is óvakodni kell. A múltban a munkásosztály fogalmáról, kiterjedéséről folytatott vitában a kelleténél jobban előtérbe kerültek a munkásosztályon belül végbement változások, s háttérbe szorultak a munkásosztály állandó vonásai, amelyek pedig minden változás mellett, vagy éppen azok révén folytonosan jellemzik az osztályt. A munkásosztály határainak, a határesetet képező rétegeknek a vizsgálata esetenként háttérbe szorította a munkás- osztály gerincét képező ipari munkásság, ezen belül is a nagyipari, nagyüzemi munkásság kérdéseit. Már pedig a munkásosztály vezető szerepe és a szocialista építés szempontjából a legtipikusabb munkáscsoport a nagyüzemi munkásság. Politikánknak ennek létfeltételeiből és érdekeiből kell kiindulnia. Ez természetesen nem mond ellent annak a ténynek, hogy a gazdasági, társadalmi és politikai fejlődéssel fokozatosan egyre újabb és újabb csoportok és rétegek válnak a munkás- osztály szerves részévé. BLASKOVITS JÁNOS Tanácsi vezetők árkonierenciája Az Országos Anyag- és Árhivatal szervezésében hétfőn kétnapos árkonferencia kezdődött Budapesten a megyei, a_ fővárosi tanács ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi, továbbá építési osztályainak vezető munkatársai számára. Vallus Pál, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökhelyettese megnyitó beszédében utalt az időszerű árpolitikai feladatokra, elsősorban az 1975. január 1-i részleges termelői árrendezésből fakadó tennivalókra. Kiemelte, hogy a helyi árhatóságok fokozottan kísérjék figyélemmel a felügyeletük alá tartozó vállalatok és szövetkezetek ár javaslatait. Felül kell bírálniuk az új árakra vonatkozó elképzeléseket, el kell végezniük a pénzügyi kihatásszámításokkal kapcsolatos tennivalókat. A helyi árhatóságok lépjenek fel mindenütt az indokolatlan áremelések ellen, akadályozzák meg az alapanyagár változásainak meg nem engedhető tovább- gyűrűződését és jelezzék az Országos Anyag- és Árhivatalnak az árintézkedések végrehajtása során jelentkező problémákat.
