Pest Megyi Hírlap, 1974. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-16 / 139. szám

Hétfő: Lemond az olasz kor­mány — A kormánykoalíció pártjai szereznek többséget az alsó-szászországi választáso­kon — Nixon Salzburgban. Kedd: A két dél-vietnami fél vegyes bizottsága felújítja a munkát — FKP-plénum. Szerda: Afrikai csúcsértekez­let a Szomáliái fővárosban — Az amerikai elnök megkezdi közel-keleti körútját — Fran­cia-nyugatnémet, illetve ame­rikai-nyugatnémet külügymi­niszteri találkozó. Csütörtök: Algírban folytató­dik Portugália és Bissau-Gui­nea tárgyalássorozata — Az európai biztonsági konferencia koordinációs értekezlete Genf- ben — A NATO hadügyminisz­terei Brüsszelben üléseznek — Puccs Észak-Jemenben. Péntek: A választási kam­pány befejeződése a Szovjet­unióban: Koszigin és Podgor- nij korábbi beszédei után, Leonyid Brezsnyev találkozik választóival — Feszültség Iz­rael és Libanon határán. Szombat: Gazdasági megszo­rítások Franciaországban — Belpolitikai csatározások Ar­gentínában — Az algíri tárgya­lások megszakadása. Amikor mára virradóra ná­lunk éjfélt ütött az óra, a ha­talmas szovjetország távol­keleti vidékein már megnyíl­tak a szavazóhelyiségek kapui. Ma választják meg újabb négy esztendőre a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsát, s ez az alka­lom újabb lehetőségeket kínál a szovjet embereknek, hogy kinyilvánítsák egységüket, bi­zalmukat az SZKP iránt, eltö­kéltségüket a lenini úton való következetes továbbhaladásra. A választási kampány záró hetében, a hagyományoknak megfelelően, fontos megnyilat­kozások hangzottak el a párt- és kormányvezetés részéről. Az elmúlt napokban a politi­kai bizottság csaknem minden tagja jelentős beszédet mon­dott, átfogva az időszerű problémák széles körét. Gro- miko a Szovjetunió külpoliti­kai kezdeményezéseit elemez­te, Koszigin főként a gazdasá­___________________v^&fap A szovjet választási kampány fináléja A hét kormányválsága Mozgalmas napok Közel-Keleten — Kínai fiaskó gi feladatokra tért ki s a szov­jet energiahelyzetet taglalta, Podgornij részletesen tárgyal­ta a legfelsőbb tanács törvény­kezési munkáját. Végül Leo­nyid Brezsnyev, az SZKP fő­titkára, amikor pénteken este moszkvai választóival talál­kozott, szinte összegezését ad­ta a legjelentősebb bel- és külpolitikai problémáknak. A világ érdeklődését természete­sen csak fokozta, hogy a fő­titkár pontosain két héttel Nixon moszkvai útja, az újabb szovjet—amerikai csúcstalál­kozó előtt értékelte a nemzet­közi helyzetet. Egy kommentár keretei kö­zött nehéz lenne akárcsak címszavakban visszaadni a beszéd tartalmi gazdagságát. Ami első hallásra a legna­gyobb benyomást teszi, ez a beszéd nyugodt magabiztossá­ga, realitásokon alapuló töret­len optimizmusa. Nem titok, hogy vannak olyan erők a vi­lágon, s nem utolsósorban az Egyesült Államokban, amelyek szeretnék ködbe burkolni a moszkvai csúcsot és célzatos borúlátással kedvezőtlen lég­kört kívánnak kialakítani. (Az amerikai sajtó egy részé­nek kedvelt témája, hogy a beipolitikailag viszonylag gyenge helyzetben levő elnök most nem köthet megállapo­dást ...) Az SZKP főtitkára találóan állapította meg, hogy senki sem próbál meg nem érett problémákat egyezmé­nyekbe kényszeríteni, ám nem lehet indoka az egyhelyben topogásnak sem. / Felvetette például, hogy eljött az ideje egy megállapodásnak, a föld alatti atomkísérletek teljes vagy részleges megszüntetésé­nek. Hasonló szellemben történt a moszkvai állásfoglalás az európai biztonsági konferen­ciával kapcsolatban, amelynek előkészületei meglehetősen le­lassultak Genfben. Célzott ár­ra, hogy a tőkésvilágban nem­rég bekövetkezett személyi változások nem lehetnek aka­dályai a folytatódó európai együttműködésnek. Ugyanak­kor vannak csoportok, ame­lyek Európában és kontinen­sünkön kívül az enyhülés el­len munkálkodnak, s tegyük hozzá: a nyugati országokban immár állandó jelleggel ör­vénylő belső válságok is féke­zőleg hatnak. A „hét kormányválsága” ez­úttal Olaszországra esett, de változott már az új francia kormánylista is Servan Schreiber reformügyi minisz­ter kiválása után. Rendkívüli választások előtt áll Kanada és Izland s ugyanezt a lépést fontolgatták a héten London­ban is. A Nixon által java­solt és jövő szerdára össze­hívott atlanti csúcstalálkozó ezért eleve sok ideiglenes­séget rejt magában. Ám mégis fontos vetülete van a szov­jet—amerikai csúcs szempont­jából, Nixon ugyanis Brüsz- szelből utazik Moszkvába, te­hát az európai témák napi­rendre kerülésekor, a szövet­séges! vélemények ismereté­ben nyilatkozhat. Mozgalmas hete volt a Kö­zel-Keletnek is. Befejeződött a Szíriái—izraeli csapatszétvá- lasztás első szakasza, annál feszültebb a helyzet Izrael és Libanon határán, ahol a sa- miri palesztin kommandó ak­ciója nyomán nagy izraeli erők vonultak fel. Az ameri­kai elnök közben folytatja körútját a térség országai­ban, és tapasztalhatja — erre természetesen a különböző meglátogatbtt országokban más-más hangsúllyal hívták fel figyelmét —, hogy a csa­patszétválasztás még nem je­lenti a békét. Sok minden tartozik még az elmúlt napok krónikájához: Portugália és Bissau-Guinea tárgyalásainak algíri újra- f el vétele majd megszakadá­sa, a hullámzó argentínai helyzet, az észak-jemeni ka­'Ä . s \ o Eszak-Jemenben katonai puccs fosztotta meg hatalmától El Iriani államfőt. Képünkön El Hamleti ez­redes, a puccsisták vezetője. Sztanko Todorov, a Bolgár Minisztertanács elnöke (balról) négy­napos látogatásra érkezett a svéd fővárosba, ahol megkezdte tárgya­lásait Olof Palme svéd miniszterelnökkel (középen). A kormánykoalíció győzelmét hozták az alsó-szászországi Válasz­tások az NSZK-ban. A képen: Alfred Kübel, a tartomány szociálde­mokrata miniszterelnöke a Kereszténydemokrata Párt tartományi ve­zetőjével. Szibéria — korlátlan lehetőségek Amióta az energiaválság megrendítette a vezető tőkésor­szágok gazdaságát — ugrásszerűen megnövekedett az érdeklő­dés a szovjet Távol-Kelet és Szibéria nyersanyagkincsei iránt. Főképpen amerikai, japán és nyugatnémet részről kezdemé­nyeztek tárgyalásokat. Nixon elnök június végi szovjetunió­beli látogatása során a gazdasági együttműködés szélesebb kö­rű megvitatásán belül ez is napirendre kerülhet. A nemzetközi érdeklődés érthető — de természetesen má­sodrendű ahhoz a világgazdaságilag szinte még felmérhetet­len fontosságú fejlődéshez képest, amelyet Szibéria a szovjet állam és a szocialista világ számára tartogathat! A Szovjetunió a nemzetközi munkamegosztás szempontjá­ból is rendkívül fontosnak tartja ezt a hatalmas területet — elsősorban azonban mégis a szovjet gazdaság, és szélesebb ér­telemben a KGST szempontjából méri fel a lehetőségeket. En­nek a „rangsornak” a jelzéseként, különböző nyugati jelenté­seket cáfolva, jelentette be a közelmúltban a szovjet kormány, hogy belső erőfeszítések gyümölcseként épül majd fel a má­sodik transzszibériai vasút. (Az elsőt, Moszkva és Vlagyivosz­tok között hétezer kilométeren, 1904-ben építették, második sínpárját pedig 1938-ban fektették le.) Az új vasút megépitése óriási, további lehetőségeket nyit Szibéria kincseinek kiakná­zására. Ami CZekot a kincseket illeti, vázlatos felsorolásuk is jel­zi, hogy gazdaságos kihasználásuk esetén olyan ugrásszerű fejlődést válthatnak ki a szovjet gazdaságfejlesztésben, amely­nek világgazdasági és világpolitikai kihatásai szinte belátha- tatlanok. Szibériában vannak a világ legnagyobb földgáz- és második legnagyobb olajtartalékai. A föld mélyén 2,3 billió tonna szén rejtőzik. Ez több mint az összes fejlett tőkésorszá­gok együttes széntartaléka, fűtőérték szempontjából pedig fe­lülmúlja a világ összes ismert földgáz- és olajtartalékait! Emellett Szibériában van még a világ fakészletének fele, kor­látlan mennyiségű vízi energia, kétszer annyi vasérc, mint az Egyesült Államokban, Angliában és az NSZK-ban összesen. Mindehhez járulnak a mennyiségileg teljes mértékben még fel sem tárt arany-, gyémánt-, platina-, nikkel- és uránkész­letek. Szibéria az elmúlt húsz évben óriási fejlődésen ment ke­resztül. Ma tizenháromszor annyi villamos energiát, ötvenhat­szőr annyi olajat, száztízszer annyi földgázt, hatszor annyi vas­ércet és háromszor annyi acélt gyárt, mint húsz évvel koráb­ban. Ez az ugrásszerű fejlődés politikailag is rendkívüli jelen­tőségű. Bizonyítja, hogy a szovjet államnak ma már rendelke­zésére áll mindaz a pénzügyi, technológiai és nem utolsósor­ban szakember-erőforrás, amely Szibéria iparosításához szük­séges. Ebből 27 slspísiíétciből indult ki a XXIV. szovjet párt­kongresszus, amely az egész ország „elsőrendű gazdasági fel­adatának” nevezte Szibéria gazdasági potenciáljának további növelését. Ez a világraszóló politikai és gazdasági döntés ki­mondotta, hogy a szovjet gazdaság távlati fejlesztésében Szi­bériát kell a legfontosabb területnek tekinteni. Szibéria gaz­dasági fejlődése elengedhetetlen követelmény a szovjet nép­gazdaság területi arányainak megjavítására, a népesség ará­nyosabb eloszlásának biztosítására — és arra, hogy az európai országrészek megnövekedett iparának bőséges energia- és nyersanyagellátását történelmi távlatban is biztosítsák. Ennek a hatalmas munkának a végrehajtásához az alapot sok szempontból már megteremtették. A Szovjetunió legna­gyobb ipari építkezéseinek egyharmada jelenleg is Szibériá­ban folyik. A fejlesztési stratégia lényege az, hogy miután óriási energiaigényű, nagy ipari létesítményekről van szó, építésükkel párhuzamosan, sőt általában azt megelőzve hatal­mas vízi erőműveket létesítenek. Szibéria most épülő ipari óriásait ),energetikai ipari komplexumoknak” nevezik. Szibéria kincseinek kiaknázásához óriási anyagi és tech­nikai nehézségeket kell legyőzni. Maga az építés, az éghaj­lati viszonyok és a szállítási nehézségek miatt háromszor-öt- ször annyiba kerül, mint a Szovjetunió európai területein. Mindez nemcsak a költségeket növeli, hanem munkaerő-prob­lémákat is jelent. A Szibériában végzett termelőmunkát már ma is átlagban kétszer olyan magas bérrel fizetik, mint a Szovjetunió európai területein. Ennek ellenére az országos teljes foglalkoztatottság körülményei között a szibériai terü­letek lakossága viszonylagosan továbbra sem nő. Ma is, mint egy évtizeddel ezelőtt, a szovjet lakosság körülbelül negyed része él itt — területileg a Szovjetunió háromnegyedén. En­nek ellensúlyozására a géppark, a technológiai kapacitás és a legmodernebb tudományos vívmányok teljes összpontosítá­sára van szükség a gazdasági lehetőségek kihasználására. Az erőfeszítések azonban méltóak a lehetőségekhez. A konzerva­tív amerikai Time elfogultnak aligha tekinthető értékelése szerint „a szovjetek Szibéria újonnan felfedezett kincseinek meghódítása érdekében talán az egész világtörténelem legna­gyobb konstruktív erőfeszítéseit fejtik ki”. — I —e 1974. JÚNIUS 16., VASÁRNAP Leonyid Brezsnyev beszédet mondott választói előtt, akik öt jelöl­ték képviselőként a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsában. tonai hatalomátvétel, s két furcsa meghívás is. Bejelen­tették, hogy pekingi látoga­tásra invitálták Franz Josef Strausst és Jackson szená­tort, a nyugatnémet, illetve amerikai reakció vezéralak­jait. Mintha csak illusztráció akarna ez lenni a Brezsnyev- baszéd egyik fontos részéhez, ámelyben újra hangsúlyozta, hogy a maoista vezetés ösz­szefog a szélsőjobboldal hang­adóival. Ez a magatartás, amely távol áll minden elvi politikától, azonban egyre több fiaskót szenved. A legújabb példa: a Biztonsági Tanács ellenvetés nélkül ENSZ-tag- ságra javasolta a hetvenöt­milliós Bangladesi, a korábbi pekingi vétó nem ismétlődhe­tett meg... Réti Ervin Hét végi jelentések AZ AFRIKAI EGYSÉG­SZERVEZET államfőinek teg­nap délelőtt,zárt ajtók mögött megtartott négyórás ülésén nem sikerült megválasztaniuk az AESZ új főtitkárát. Egyik jelölt sem kapta meg a szava­zatok kétharmadát. PÉNTEKEN SZOMÁLIA- ' BÖL Kenyába érkezett Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár, hogy megbeszélést folytasson Kenyatta államfővel és megte­kintse a világszervezet új kör­nyezetvédelmi programjának afrikai központját. A SZOMBATRA VIRRADÓ ÉJSZAKA váratlanul megsza­kadtak a tárgyalások Algír­ban a portugál küldöttség és a PAIGC (Bissau-Guinea és a Zöldfoki-szigetek Afrikai Füg­getlenségi Pártja) delegációja között. A tárgyalások felfüg­gesztésére vonatkozóan egyik fél sem szolgált részletekkel, csupán annyit közöltek, hogy „nehézségek merültek fel”. AZ ENSZ SZÉKHELYÉN bejelentették, hogy elvi meg­egyezés született Kurt Wald­heim ENSZ-főtitkár és Soares portugál külügyminiszter ta­lálkozójára nézve. PORTUGÁL diplomáciai forrásokból származó értesülé­sek és portugál lapbejelenté­sek szerint Nixon amerikai el­nök jövő kedden Terceira (Azori-szigetek) szigetén talál­kozik Spinola tábornokkal, portugál köztársasági elnök­kel. LISSZABONBAN hivatalos közleményben jelentették be, hogy Mario Soares június 19- én találkozik Henry Kissinger amerikai külügyminiszterrel. A SZÍRIÁI fegyveres erők szombaton kora hajnalban bir­tokukba vették az izraeli—Szí­riái csapatszétválasztási meg­állapodás végrehajtásának első szakaszában kiürített mintegy 60 négyzetkilométer nagyságú területet. FEJSZÁL szaúd-arábiai uralkodó, pénteken este dísz­vacsorát adott vendége, az amerikai elnök tiszteletére, aki a kora délutáni órákban érkezett meg Dzsiddába há­romnapos egyiptomi látogatá­sa után. A két államfő szom­baton reggel négyszemközti megbeszélésen folytatta az előző nap kezdett tárgyaláso­kat, majd az amerikai elnök délután továbbutazott Szíriába. RONALD ZIEGLER, a Fehér Ház sajtószóvivője, aki jelen­leg Nixon kíséretében Közel- Keleten tartózkodik, szomba­ton közölte, az Egyesült Álla­mok elnökének moszkvai lá­togatása során meg fogják vi­tatni a föld alatti nukleáris kí­sérletek betiltásának kérdéseit. SZERGEJ GORSKOV admi­rális, a szovjet haditengerésze­ti flotta főparancsnoka június közepén hivatalos látogatásra Dániába utazik. MARIANO RUMOR minisz­terelnök folytatta megbeszélé­seit a kormánypártokkal a jú­nius 10-én benyújtott lemon­dás utáni olasz kormányvál­ság megoldására. Rumor hét­főn négyes csúcsértekezletet tart a kereszténydemokrata, a szocialista, a szociáldemokrata és republikánus párt vezetői­vel. SZÁMOS BRÜSSZELI LAP első oldalán számol be arról, hogy Nixon elnök kezdemé­nyezésére június 26-ra NATO- csúcstalálkozót hívtak össze Brüsszelbe. ILLETÉKES KÖRÖK szerint Franciaország részt fog venni az új atlanti nyilatkozatnak Brüsszelben június 26-án ter­vezett aláírásán. A SZOCIALISTA MUNKA HŐSE kitüntetést adományoz­ták Jurij Andropovnak, az SZKP Politikai Bizottsága tag­jának, az állambiztonsági bi­zottság elnökének. Andropov 60. születésnapja alkalmából a kommunista párt és a szov­jet állam szolgálatában -szer­zett nagy érdemeiért kapta a legmagasabb szovjet kitünte­tést. „A THIEU-REZSIM és az Egyesült Államok nem hagyott fel a bizottságokban folyó munka szabotálásával, s to­vábbra sem hajlandó komo­lyan foglalkozni a kérdések megoldásával” — jelentette ki Saigonban Vo Dong Giang, a dél-vietnami ideiglenes forra­dalmi kormány Saigonban tar­tózkodó küldöttségének helyet­tes vezetője. NAPOK ÖTA harcok foly­nak a Saigontól északra veze­tő egyes számú főútvonalnak a dél-vietnami fővárostól 123 kilométerre eső szakaszán. A KANADAI KORMÁNY döntése értelmében szombaton elutaztak Laoszból a laoszi el­lenőrző és felügyelő bizottság kanadai tagozatának képvise­lői. GIRI indiai államfő szomba­ton Üj-Delhiből ötnapos hiva­talos látogatásra Daccába uta­zott, ahol megbeszélést folytat a bangladesi vezetőkkel. A SZOMBATI JUGOSZLÁV LAPOK közlik, hogy Dzsemal Bijedicsnek, a Jugoszláv Szö­vetségi Végrehajtó Tanács (kormány) elnökének vezeté­sével hétfőn jugoszláv delegá­ció utazik Szófiába, a KGST 28. ülésszakára. HANS-DlETRICH GEN- SCHÉR nyugatnémet külügy­miniszter szombaton egynapos hivatalos látogatásra London­ba érkezett. A most kezdődő hét ese­mény naptár ál' VI: Hétfő: A .’•ivjet legfelsőbb tanács választási eredményei — NMSZ-ülésszak Genfben —• Isabel Perón argentin alelnök- nö Olaszországban. Kedd: A KGST 28. ülésszaka Szófiában — A NATO tavaszi miniszteri tanácsülése Ottawá­ban — Ciprusi görög-török tár­gyalások. Szerda: Nixon hazautazik a Közel-Keletről — Wilson brit és Schmidt NSZK kormányfő találkozója. Péntek: Iszlám-országok kül­ügyminiszteri konferenciája Kuala Lumpurban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom