Pest Megyi Hírlap, 1974. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-13 / 136. szám
MEGYEI fa xMiratm 1974. JUNIUS 13., CSÜTÖRTÖK A nemzetiségi kongresszus után Közös esteket rendeznek a vegyes lakosságú területeken Tavaly novemberben tartotta IV. kongresszusát a Magyarországi Német Dolgozók Demokratikus Szövetsége, amit sok szempontból mérföldkőnek tekinthetünk a legnépesebb hazai nemzetiség életében, amely Pest megyében is jelentős lélekszámban él. Elegendő csak Pilisvörös- várat megemlíteni, ahol 7000 németajkú lakik. Ez a község a német nemzetiség egyik kulturális központja, művészeti együttesét a határon túl is jól ismerik. Az idén, július elején is az NDK-ba utazik, hogy viszonozza a neuhausi Anna Seghers Müvek művészeti együttesének vendégszereplését. A pilisvö- rösvári kitűnő táncegyüttes jövőre hazai gyűjtésből készült kompozíciót mutat be a soproni német néptáncfeszti- válon. Egyébként Pest megyéből még Szigetújfalu együttese vesz részt a fesztiválon. Első helyen az anyanyelvi oktatás A német nemzetiség körében egyre növekszik a szövetség tekintélye, befolyása, s a szocialista demokrácia szélesedésével kibővült tömegbázisa. Ismét egy példa: tavaly csak művészeti rendezvényeiken negyvenezren vettek részt. E munkából részt vállal a szövetség lapja, a Neue Zeitung, amely folyamatosan közli a kongresszusi felszólalásokat, s az ott felvetett kérdéseket a helyszínen megvizsgálja, s közli a nyilvánossággal a tapasztalatokat. Az idén első helyen az anyanyelvi oktatás helyzete szerepel. Ezek a gondok Pest megyében öt községet érintenek, Dunabogdányt, Permázt, Budakalászi, Csabánkét, Visegrádot. Egyébként Pest megyében óvodai anyanyelvi foglalkozás 11, iskolai pedig 8 községben van. A szándék erőteljességét — hogy mindenütt legyen — mutatja, hogy Csobánkán már megindult a szervezés, s ősszel 30 óvodás és 25 iskolás gyerek kezdi meg szervezett keretek között, szakképzett nevelők irányításával anyanyelvének tanulását. A kongresszus óta eltelt időszak már lehetővé tette, hogy megfogalmazódjanak az új feladatok, s kidolgozzák az idei munkaterveket. Erről beszélgettünk Réger Antallal, a szövetség új főtitkárával, akit a IV. kongresszus választott meg. Foglalkozás tanórákon kívül is — Mi most a legsürgetőbb feladat, aminek megoldását a nemzetiségi dolgozók kérik? — Mint a nemzetiség létét alapvetően meghatározó tényező, a német nyelvoktatásnyelvművelés bővítése, színvonalának emelése. A leggyakrabban hangoztatott igények a következők: az óvodai német foglalkozások bővítése, a pedagógusképzés és -ellátás kérdéseinek rendezése, nyelvművelő klubok alakítása, a KISZ-korú fiatalok nyelvművelése, az olvasási kedv felkeltése. Ezen a téren is — mint mindenütt — nemcsak gondjaink, hanem eredményeink is vannak. Említésre méltó — ismét csak — Pilis - vörösvár, az általános iskola, ahol a tanórákon kívül is kitűnő és lelkiismeretes nevelők vezetésével — folyik a nyelvápolás. — Milyen elismerésben részesülnek a nemzetiségi kultúra terjesztői, munkásai? — A művelődésügyi miniszter sok kultúrmunkást, együttest tüntetett ki az elmúlt négy évben kiváló munkájuk elismeréseként. Pest megyében Szigetújfaluból Mirk Tamásné és Risztics József, Pilisvörösvárról Kretzer József és Moser Ferencné Miniszteri Hismerő Oklevelet kapott. Segítség a szövetségnek — Hogyan segítik a szövetség munkáját a választmány tagjai és a munkabizottságok? — Az Országos Választmány tagjai tájékoztatják a szülőket az anyanyelvi oktatás lehetőségeiről — óvoda, iskola, gimnázium, tanárképzés —, s arra serkentik őket, hogy éljenek ezekkel a lehetőségekkel. Elősegítik új kulturcsoportok énekkarok, tánc- és színjátszó együttesek, zenekarok létrehozását. \ — A sajtóbizottság az idén februárban jelentette meg Pängel, Ringel, Reihen címmel az óvodák és általános iskolák műsorfüzetét Klotz Miklós összeállításában. Ez a munka egy régi hiányt pótló sorozat első kötete. Eddig még nem volt német nyelvű kiadvány, amely a gyerekekkel megismertette volna a gyerekjátékokat, kiolvasókat, tnondókákat, rigmusokat, meséket — Együttműködnek-e a nemzetiségi szövetségek? — Igen. Sőt az idén ez az együttműködés új formával gazdagodott. Elhatároztuk, hogy a vegyes lakosságú területeken közös esteket rendezünk, ahol mindenkit anyanyelvén köszöntünk, s a műsor is — természetesen több nyelven folyik. Először a Bács-Kiskun megyei Csávóig községben tartottunk ilyen estet a délszláv szövetséggel együtt. A csávolyi magyarok, németek, délszlávok nagy tetszéssel fogadták a kezdeményezést. Öröm volt látni-hal- lani, hogy együtt gyönyörködnek egymás dalaiban és táncaiban. Értük dolgozunk, s közben arra figyelünk, ami összeköt bennünket — a testvériségre. Ilyen közös rendezvényt Pest megyében is tervezünk. Acs Jenő Az összevonás után Két válMüt — €§y A napokban fejeződött be az a felügyelő bizottsági vizsgálat, amely elemezte a Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár tavalyi gazdálkodását, tekintettel arra, hogy ez volt az első közös gazdasági éve a Gyapjúmosó- és Szövőgyárral. Mint ismeretes, a „gyenge lábakon álló”, veszteségesen dolgozó gyapjúmosót azért kapcsolták az eredményesen tevékenykedő fésűsfonóhoz, hogy meggyorsítsák a fejlődését, s a Hazai Fésfisfonó jó szervezési érzékkel rendelkező vezetőgárdája hatékonyabban folytassa a gyapjúm osóban is a rekonstrukciót. Ennek felét sem — Meglepődtünk, amikor megtudtuk, hogy kettő helyett hét vidéki üzem munkáját kell irányítanunk, szerveznünk, koordinálnunk — mondja dr. Keszthelyi Károly üzemgazdasági főosztályvezető —, de nem volt idő a tépe- lődésre, meg tudjuk-e oldani Pártmegbízatásuk: a KISZ-munka .Húszéves” kommunisták Vágvölgyi Sándor, a Csepel Autógyár KISZ-bizottságának titkára arra a kérdésre, hogy említsen meg néhány „huszonéves” kommunistát — vagyis olyan fiatal párttagot, akit a KISZ-taggyűlés ajánlásával vettek fel a pártba, s akinek a KISZ-munka a pártmegbízatása — egy szuszra elmond egy tucat nevet. Amikor odáig ér a felsorolásban, hogy Andorka György, a KISZ-bi- zottság belső irodájából kijön egy zömök, fekete hajú fiatalember és bemutatkozik: Andorka György gyártásfejlesztési csoportvezető, a műszaki fejlesztési ágazat KISZ- csúcstikára. — Kissé koros KISZ-titkár, két hete múltam harminc éves, de hát még jran némi pótolnivalóm — jegyzi meg. — Pótolnivalója? — Igen. Hét évi semmittevés után hét évi munka. — Észreveszi értetlenségemet, megmagyarázza. — A gépipari technikum növendékeként, 1960-ban lettem a KISZ tagja. Ám sem ott, sem később, a Műszaki Egyetemen nem végeztem semmiféle munkát az ifjúsági szervezetben. 1967 szeptemberében beléptem a Csepel Autógyárba. Már decemberben feladatot kaptam, agit-propos lettem az egyik alapszervezetben. Eleinte csak néztem: ez ugyanaz az ifjúsági szervezet, amelyiknek már hét éve vagyok „fizető vendége”? Később nem értem rá csodákozni, mert egy év múlva alapszervezeti titkár lettem, tavaly márciusban pedig a műszaki fejlesztési ágazat újonnan alakult csúcsvezetőségének titkára. Négy alapszervezetben mintegy 90 ifjúkommunista munkáját, tanulását, politikai tájékozódását segítjük, ellenőrizzük. Közösen, szabad időben is — Nem is rosszul — szól közbe Vágvölgyi Sándor, és ujjain számlálja a bizonyítékokat. — Andorka Gyuri munkájával elnyerte a KISZ magas kitüntetését, az aranykoszorús jelvényt; alapszervezetük a legjobbak közé tartozik a vállalatnál; őt magát tavaly januárban — KISZ-ajánlással — felvették a pártba; csúcsvezetőségük szervező titkára, Cservári Ferencné dicsérő oklevelet kapott a KISZ központi bizottságától; egyébként ő is „huszonéves” kommunista, mint abban az alapszervezetben még néhányan. Útban a gyártásfejlesztésre, lépten-nyomon biciklistákkal találkozunk; a gyáróriás sok kilométernyi úthálózatának legfőbb közlekedési eszköze a kerékpár. Andorka György menet közben néhány mondattal bemutatja az ágazat négy KISZ-alapszervezetét. — Amikor — három éve — megalakult a gyártásfejlesztési főosztály, s a nagy számban odakerült fiatalokból létrejött a négy alapszervezet, arra gondoltunk: ha sikerül jó kollektívákat kialakítanunk a KISZ- ben, annak a főosztály életében, munkájában is meg lesz a haszna. Mi kovácsolhatja ösz- sze leginkább a kollektívákat? A közösen végzett munka és a közösen űzött szórakozás. Kirándulásokat, focibajnokságot, mezei futóversenyeket rendeztünk, s a sok derűs-kellemes élmény közelebb hozott bennünket egymáshoz. A magánéletben szövődött barátság kihatott a munkára, az ifjúsági brigádok versenyeredményeire Mikorra érik be a jó KISZ-vezető? Fenn, a gyártásfejlesztési osztály épületének emeletén van egy KISZ-iroda. Jókora tárgyalóasztallal, ahány, any- nyiféle székkel, a párizsi diáknegyed, a Quartier Latin padlásszobáiban megszokott, be- bukós ablakokkal. Lentről túráztatott motorok pokoli lár mája tódul az irodába. A nagy asztal körül hárman várnak ránk: Cservári Ferencné kutató technikus, Berkes Károly esztergályos és Nagy Miklós gyártásfejlesztő technológus. Valamennyien fiatal párttagok és pártmegbízatásuk: segíteni a KlSZ-Szer- vezetek munkáját. Sokan vannak ilyen fiatalok a Csepel Autógyárban; a vállalati párt- bizottság határozata, hogy a KISZ-ajánlással felvett fiatal kommunisták továbbra is az ifjúsági szervezetben végezzenek politikai munkát, csak a már kialakult gyakorlatot szentesítette. '— Nem is lenne ésszerű másképp — mondja Berkes Károly, -r- Én például a múlt tavaszig alapszervezeti KISZ- titkár voltam, közben felvettek a pártba. Most hagyjam faképnél a KISZ-t, a fiatalokat. mert párttag lettem?! Én szeretem is a fiatalságot, meg úgy érzem, használni is tudok az ifjúsági szervezetnek. Elvégre az ember huszonéves korában érik meg — szakmai-politikai ismeretekben. emberségben, élettapasztalatokban — annyira, hogy igazán jó KISZ-vezető lehessen, és pont akkor mondjon búcsút az ifimozgalom- nak?! Fiatalos lelkesedés — és mozgalmi tapasztalat Teljes az egyetértés, társai zajosan helyeselnek. Cser- váriné még azt is megkockáztatja: — Gyakran úgy érzem, mi, A Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár kistarcsai gyáregységében szerelik a második Hyspano-gépet. Az első a hónap elején kezdte meg a termelést. Koppány György felvétele 25—30 év közöttiek néha fiatalosabbak vagyunk a tizenéveseknél. Talán, mert járatlanabbak a szervezeti életben, a KISZ-munkában, azért? De a kezdeményezések mindig tőlünk indulnak ki, akár kollektív kirádulásról van szó, akár mezei kocogásról. Engem eleinte kinevettek, mi. lyen lelkesen kocogok — aztán utánam iramodtak. Andorka György más oldalról közelít a témához: — Szerintem is helyük van a fiatal párttagoknak az ifjúsági mozgalomban: így biztosítható a szervezeti élet és a mozgalmi tevékenység folyamatossága. Az. egyik korosztály a fiatalos lelkesedését viszi a munkába, a másik a jártasságát, tapasztalatait. A mi alapszervezete- ink korban és képzettségben szerencsés összetételnek: van közöttük egészen fiatal, tizenéves, és vannak a KISZ- es korosztály felső határán járók; vannak magasan kvalifikált, jól képzett szakmunkások — a fejlesztési ágazatban ilyenekre van szükség —, és vannak a technikusok, mérnökök. A változatos összetétel persze, az érdeklődési körök széles skáláját hozza magával. Még egy alapszervezeten belül is nehéz lenne ezt a heterogén érdeklődést kielégíteni, ha nem keresnénk rugalmas megoldást a KISZ- oktatásban. De ezt tettük, és ahelyett, hogy képzettségtől, érdeklődéstől függetlenül egy- egy alapszervezet tagjait a legalacsonyabb vagy a legmagasabb oktatási formába kényszerítettük volna, politikai vitakört indítottunk, saját tematikával. Az előadások a fiatalokat leginkább érdeklő kérdésekről szólnak, előadójuk pedig mindig más, az adott témakör legjobb szakértője. Nem szerénytelenségből, csupán a tény kedvéért mondom: ez az ötlet tőlünk, idősebb fiataloktól származott és kitűnően bevált Feladat nélkül a fegyelmi bizottság Van közöttük pártösszekötő, oktatási bizottsági tag, fegyelmi bizottsági elnök. Ez utóbbi: Nagy Miklós. — Ez a névleges funkcióm, a KISZ-bizottsági tagság mellett — mondja elégedetten — Vállalatunknál az elmúlt öt évben két alkalommal indult KISZ-tagok ellen vizsgálat, de csak az egyikből lett fegyelmi eljárás. Szóval, nincs túlterhelve a fegyelmi bizottság. Hiába: sokat jelent annak a néhány kommunista fiatalnak a példamutatása amely — ma már — valamennyi KlSZ-alapszerveze- tünkben megtalálható! Nyíri Éva a feladatot. Alaposan megvizsgáltuk mindkét vállalat termelési eredményeit, berendezéseinek értékét, összehasonlítottuk a termelékenységet, a gépek kihasználási fokát, az üzem- és munkaszervezés mértékét, s a következőket állapítottuk meg: míg a Hazai Fésűsfonó 1971-ben 800 millió forint értékű terméket gyártott, a gyapjúmosó hasonló létszámmal ennek felét sem érte el. Persze nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy a kártolt szövet ára alacsonyabb mint a fésűsé, minőr ségéhez képest mégis viszonylag drága, tehát nem olyan kelendő. Ez nem elhanyagolható oka az alacsony termelési értéknek, Berendezéseik értékét tekintve is elmaradtak a Hazai Fésűsfonó mögött. Gépparkjuk nagy része elhasznált, erkölcsileg elkopott, nullára leértékelt volt. Ezeken a gépeken nem is lehetett magas termelékenységet elérni. Jobb kihasználásukkal azonban javíthatták volna a hatékonyságot, ugyanis 8 órából kettőt anyaghiány vagy más szervezési hiba miatt álltak. Mindezt tetézte, hogy a gyapjúmosó gyáraiban nem alakítottak ki egy-egy zárt műveletsort, hanem egyik gyárból a másikba, majd vissza szállították a félkésztermékeket, további feldolgozásra. A szállítási idő és a költségek miatt — a nyereség rovására — növekedett termékeik önköltsége. A határozatlan gazdaságpolitika következtében a gyapjúmosó az 1970. évi 17 milliós nyeresége ellenére 1971- ben 3 millió forintos veszteséggel zárta az évet, 1972- ben pedig 30 millió forintos mérleghiányt ért eL Gondos üzemszervezés — A mi vállalatunk gazdasági vezetői viszont nagy gondot fordítottak a munka- szervezésre — veszi át a szót Szabó Miklós vezérigazgatóhelyettes. — Gyakran éppen a munkások kezdeményezésére vezettek be új módszert, vagy vásároltak új gépet. Azzal például, hogy a gépeken dolgozók kiszolgálását javították, folyamatossá tették, 4—5 százalékkal sikerült növelni a termelékenységet. Az elmúlt öt évben nyolcszázzal csökkent a vállalat létszáma. Termelése mégis csak a legutóbbi évben esett vissza valamelyest, s hogy addig nem, annak titka éppen a folyamatos munka- és üzem- szervezés. A kilépő dolgozók munkájának pótlására beruházással segítettek magukon. Rekonstrukcióra fordítható keretükből 22 szovjet gyártmányú, mikrovetélős szövőgépet vásároltak, Kistarcsán pedig új cérnázóüzemet létesítettek. A technológiai fejlesztés és a termelékenységnövekedés hatására a Hazai Fésűsfonó 1970. évi 116 millió forintos nyeresége 1971- ben 124, 1972-ben pedig 129 millióra növekedett. A dinamikusan fejlődő Hazai Fésűsfonó nyereséges kollektívája tehát átvett egy veszteségest. Természetesen nem remélték, hogy egyetlen év alatt sikerül megszüntetni a 30 millió forintos adósságot. Először gátat kell vetni a veszteség tovább burjánzásának. Gazdaságosabb a fésűs — A beolvasztás után legelőször piackutatást végeztünk, melynek eredményeképpen sikerült valamennyi gyárunk teljes évi kapacitását lekötnünk, megteremtve ezzel a kapacitáskihasználás javításának feltételeit. Egy sor használhatatlan gépet kiselejteztünk, így idejében biztosítottuk a helyet a rekonstrukció során beszerzendő gépeinknek. Pomázon például eredeti áron számítva 17 millió forint értékű gépet selejteztünk ki, hogy helyet biztosítsunk az ezertonnás új fésűsfonodának, amelyben az év végéig megindul a termelés, s a hozzákapcsolódó szociális létesítmények jövőre készülnek el. Itt ugyanis a fésűs technológiát akarjuk meghonosítani, amely gazdaságosabb a kártolásnál és a vásárlók is jobban kedvelik a fésűs kelméket. A pomázinál azonban jobb példa a selejtezésre a budakalászi. Ennek a gyárunknak a kapui két hét múlva végleg bezárulnak, ugyanis nem lett volna értelme a rekonstrukciónak. Nagyon rossz körülmények között, 50—70 éves gépekkel dolgoztak az itteniek, s nem véletlen, hogy fokozódó veszteséggel. Természetesen gondoskodtunk dolgozóink átképzéséről és elhelyezéséről. A hatékonyság ára Az elmúlt év eredményeit elemezve megállapíthatjuk, hogy a vállalat vezetőinek elképzelése a nyereséget illetően egyelőre nem vált valóra. Igaz, a korábbi szerződésekben vállalt kötelezettségek miatt továbbra is gyártani kellett néhány veszteséges kelmét, s ugyanakkor nem elhanyagolható mértékben emelkedett az importalapanyagok óra. (A felhasznált nyersanyag 70 százaléka külföldről származik.) Tavaly 250-nel csökkent a vállalat létszáma is. Mindezek miatt, valamint, hogy a pomázi rekonstrukció idején — tehát jelenleg is — csökkentett termelés folyik a nagyközségi üzemben, a Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár termelése elérte ugyan a tervezett 1,1 milliárd forintot az elmúlt évben, ez azonban 100 millióval kevesebb volt, mint egy évvel korábban. A vállalat eredménye pedig 60 millió forinttal csökkent, amiben része van annak, hogy a gyapjúmosó vesztesége újabb 24 millió forinttal növekedett. Mindez persze nem jelenti, hogy a jövőben ne tudnának gyors ütemben kilábalni ebből a hullámvölgyből, hiszen a hatékonyabb termelés alapjait éppen most teremtik meg, s a jelenlegi munka gyümölcse a jövő esztendőtől kezd beérni. Czibor Valéria
