Pest Megyi Hírlap, 1974. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-11 / 134. szám
Szovjet-portugál diplomáciai kapcsolat A Szovjetunió kormánya és a Portugál Köztársaság ideiglenes kormánya megállapodott abban, hogy június 9-i hatállyal diplomáciai kapcsolatot létesít a két ország között. Megállapodtak abban is, hogy minél előbb diplomáciai képviseletet cserélnek nagyköveti szinten. A felek megegyeztek abban, hogy kapcsolataikat a békés egymás mellett élés elvei, valamint az ENSZ alapokmánya célkitűzéseinek és elveinek megtartása alapján fejlesztik. Meggyőződésüket fejezték ki, hogy a diplomáciai kapcsolat felvétele előmozdítja a béke és a biztonság erősödését, az európai és a nemzetközi együttműködés fejlődését. (Kommentárunk a 2. oldalon.) NSZK-Alsó-Szászország A kormánykoalíció kikerüli a hullámvölgyből A nyugatnémet politikai pártok vezető testületéi hétfőn összültek Bonnban, hogy megvitassák az alsó-szászor- szági tartománygyűlési választás eredményét, és következtetéseket vonjanak le belőle. A választásokon az ellenzéki CDU-nak ugyan sikerült megszereznie a legtöbb mandátumot, de kormányra kerülni nem tudott. Megerősödtek a szabad demokraták és négyéves szünet után visz- szakerültek a tartománygyűlésbe, a szociáldemokraták pedig csupán három százalékot adtak le és így hatalmon maradtak. A választásnak tehát egy Áthidalás győztese (SPD) és két nyertese van (CDU, FDP). Az új parlamentben az SPD—FDP- koalíció egymandátumos többséggel (67 plusz 11:77) rendelkezik. A kormánykoalíció vezetői úgy vélik, hogy sikerült kikerülniük a hullámvölgyből és pártjaik helytállnak majd a soron következő választásokon is. A legközelebbi tartományi választásokat október végén tartják Hes- senben és Bajorországban. Lemondott az olasz kormány A hétfő délután Rómában megtartott háromórás kabinetülésen a kormánykoalíció pártjainak nem sikerült megoldást találniuk a gazdasági intézkedésekkel kapcsolatos nézeteltéréseikre és nem jött létre a várt kompromisszum a gazdasági válság megoldására. Rumor miniszterelnök koalíciós kormánya hétfőn este a gazdasági válság miatt benyújtotta lemondását. Dél- Vietnam A Dél-vietnami Ideiglenes Forradalmi Kormány — a párizsi megállapodás sízigorú tiszteletben tartására irányuló politikájához hűen — ma részt vesz a kétoldalú katonai vegyesbizottság újabb ülésén. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM, 134. SZÁM ÁRA 80 FILLÉR 1974. JÜNIUS 11., KEDD Tég later vek 1990-ig Solymáron megkezdődik a próbaüzem Évszázadok óta a téglagyártást — aikár a bányászatot vagy a kohászatot — a legnehezebb fizikai munkák közé sorolják. Mindössze tíz éve beszélhetünk a téglaipar korszerűsödéséről, mert 1966-ig a hagyományos technológiával, berendezésekkel készült a sokmillió tégla. Automaták a gyárban Az öreg gyárak fenntartása egyre költségesebbé vált, alacsony teljesítőképességük miatt az ország építőipara sürgette a lépésváltást, mivel az új beruházásokhoz mind több és jobb téglára volt szükség. A nyújtott műszakok — a kecsegtető magas kereset ellenére is —- nem vonzották a téglaiparba az embereket. Tehát a gazdaságtalan körülmények mellett még munkaerő- hiány is volt. Mindezek a Tégla- és Cserépipari EgyesüFelkészülten várja az aratást a megyei felvásárló vállalat Tavaly ilyenkor mintegy 12 000 vagonnyi gabona felvásárlására volt szerződése a megyei gabonafelvásárló vállalatnak. Átvettek 17 000 vagon terményt. Az idén, már most, megközelítőleg ennyire van szerződésük, s a termést figyelve, ennél nagyobb behozatalra készültek fel. A szervezést már áprilisban megkezdték. A megyei párt- bizottsággal egyetértve és a megyei tanáccsal karöltve, ösz- szehívták a területükön működő tsz-szövetségeket, a tsz- elnököket, az állami gazdasági igazgatókat, s a tavalyi tapasztalatok figyelembe vételével elkészítették az idei tennivalók „haditervét”. A napokban megkezdték a bonyolítási szerződések megkötését. Ezekben részletesen megállapodnak az átadásra kerülő termények minőségi feltételeiről, az átadás helyéről, a naponta átadásra kerülő mennyiségről, az esetleges zsák- és szárítási igényekről. Ugyanakkor a vállalat elkészítette az áruelhelyezési tervet is. Tavalyhoz képest javultak a raktározási lehetőségek, hiszen üzembe helyezték a 2000 vagonos ceglédi új silót, 800 vagonnyi újabb szükségtárolót is létesítenek Kiskun,lac- házán, Szobon, Pátyom, Pán- don, Ápajon, s ezzel a tavalyi 3900 vagonnyiról 4700 vagonra emelkedik a szükségtárolási lehetőség. Az állandóan növekvő igények mellett azonban még így is szükség lesz — tsz-ek- nél és állami gazdaságoknál —, mintegy 3000 vagonnyi bértárolás igénybevételére. A vállalat 14 000 vagonnyi termés befogadására alkalmas teret saját szakembereivel ta- karíttat, fertőtleníttet — a többit az állami gazdaságok és a tsz-ek képzett takarítóbrigádjainak közreműködésével. Folyik a szükséges szerszámok felszerelések szállítása is. A szárítóüzemek és kisgépek kijavítása is június IS. körül befejeződik. K. Z. A Ceglédi Cipőipari Vállalat az idén ötszázezer pár gyermekcipőt készít. Jelentősen javul a technikai színvonal azzal, hogy 133 ezer dollárért új gépeket vásárolnak. A gépek a közeli hetekben érkeznek meg a ceglédi gyárba. Koppány György felvétele lés vállalatait arra kényszerítették, hogy változtassanak a tarthatatlan állapoton. Most az ország téglagyáraiban egy év alatt kétmilliárd-százmillió tégla készül, 25—28 százalékát már a korszerű automata üzemekben állítják elő. A Pest megyei vállalatok jövő évi fejlesztési programjáról, az V. ötéves terv időszaka alatt várható jelentős beruházásokról Bodó Imrével, a Tégla- és Cserépipari Egyesülés igazgatójával beszélget- I tem. — A Budai Tégla és Cserépipari Vállalat 118 millió, az Épületkerámia-ipari Vállalat pedig 186 millió téglát és 850 ezer négyzetméter kőagyag- burkoló lapot készít az idén. A Pest megyed téglagyárak technológiai színvonalát ösz- szességében nézve megállapíthatjuk, jóval magasabban állnak az országos átlagnál: 38 százalékban — például Törökbálinton — korszerű üzemek állítják elő az említett ter- mékmenyiségef. Júniusban megkezdődik a próbaüzem — a jövőre már 30 millió darab téglát adó — solymári automata gyárban — mondotta az igazgató, majd a távlatokról megjegyezte: Őrbottyán — 1976 — A következő tervidőszakban olyan korszerű gyárakat akarunk építeni, amelyeknél az alagútkemence-kocsik kézi megrakásán kívül már minden termelési folyamatot gépesítünk. Bizonyosan emlékszik rá, hogy négy évvel ezelőtt megszüntettük a pestlőrinci téglagyárat. A gubacsi gyár bányája is kimerülőfélben van és az újlaki I—II. téglagyárak sorsára jut. Tehát a főváros, valamint környékének téglaellátására új üzemeket kell létesítenünk. Az egyik ilyen lesz az őrbottyáni. Hamarosan megkezdik az építkezést a község határában, a tervek szerint a két műszakban évente 60 millió téglát termelő gyárban 1976. június 30-án megkezdik a próbaüzemet. Míg a hagyományos termeléssel 1 millió tégla előállításához 8—9 munkás kell, itt, az új gyárban csak a létszám ötödére lesz szükség. 247 millió forintba kerül majd ez a gyár, berendezését Olaszországból, az NDK-ból szerezzük be. Agyagelőmunkáló gépek, hengerművek, görgőjáraiok, prések, különféle automati- kák vásárlásakor a legújabb típusokat választjuk, melyek legalább tíz évig megütik az európai színvonalat. Pilisborosjenőn erőfeszítés nélkül A másik nagy beruházásként a pilisborosjenőit említette Bodó Imre igazgató: — Az országban itt lelhető a legalacsonyabb nedvességtartalmú, kiváló minőségű agyag. Ez meghatározója a gyártástechnológiának is. Magyarországon ebben a téglagyárban lesz az első olyan automata berendezés, mely teljesen kiküszöböli a fizikai munkát. A 184,4 millió forint beruházási összegből épülő üzem évente 42 millió téglát ad. Beszélgetésünk alatt szóba kerültek a rekonstrukciók, a bővítések is. Az Épületkerámia-ipari Vállalat a már meglevő csarnokaiban nagy teljesítőképességű gépsorokat szerel fel, amelyeken évente 400 ezer négyzetméter 10X10 centiméteres kőagyagburkoló- lapot gyártanak. Előreláthatólag 61 millió forintot igénylő rekonstrukció 1975 július 31-ig megvalósul. Gépesítés, gépesítés, gépesítés. Ez jellemzi ma a téglaipart. A IV. ötéves tervidőszak elején az országnak mindössze 19 korszerű gyára volt, mely 295 millió téglát termelt. 1975-ben már 26 automatizált üzem 684 millió téglát ad az építőiparnak. A régi „idénymunkás” körkemencéket fokozatosan felváltják az egész évben termelő alagutas kemencék, s 1990 után az ország valamennyi téglagyárában már csak a gyártörténeti dokumentumok emlékeztetnek a téglaporos, verítékes múltra. H. A. Sztanko Todorov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke úton Svédországba, átrepülve hazánk fölött, a gép fedélzetéről táviratban üdvözölte Fock Jenőt, a Minisztertanács elnökét. Dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese a jugoszláv kormány meghívására hétfőn Belgrád'ba érkezett, ahol a két ország gazdásági együttműködésének időszerű kérdéseiről tárgyal. Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke, fogadta a Német Kommunista Párt Központi Döntőbizottságának küldöttségét, amelyet Günter Weiss, a döntőbizottság elnöke vezet. Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB osztályvezetője fogadta az Arab Szocialista Unió küldöttségét, dr. Mohamed Sala- heddin Ismailnak, a központi bizottság tagjának, kormányzósági titkárnak vezetésével. Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter Kazimáer Olszewski lengyel miniszterelnök-helyettes meghívására meglátogatta a poznani nemzetközi gépipari vásárt. Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, aki delegáció élén Mongóliában tartózkodik, vidéki körútja során Szonginóba, Altanbulagba és Darhanba látogatott. Dr. Korom Mihály igazságügyminiszter és a magyar delegáció befejezte a Kubai Köztársaság igazságügyminiszterének, meghívására tett egyhetes látogatását és vasárnap visszaérkezett Budapestre. Dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter vendégeként június 6 és 10 között hivatalos látogatást tett hazánkban dr. Abdul Aziz Aldali, a Dél- Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság egészségügyi minisztere. A vendég vasárnap utazott el Magyarországról. nak átépítésénél, de végül is mindig akadt valami tartalék a tarsolyban, amit elő lehetett húzni, túladva a gondon. Hasonló — nem látványos, de eredményes — városépítő törekvések tanúi lehetünk Szentendrén, aminek egyedi ízét az adja, hogy itt műemléki városmagot és modern városrészeket kell egységgé kovácsolni, helyi és idegen- forgalmi érdekeket egyeztetni, s ugyanakkor a kulturális központ feladatának megfelelni. Éppen az eredmények, a törekvések tartóssága, szilárd alapja bizonyítja, hogy a városi tanácsoknál a vezetés, a szakigazgatás jól viseli a növekvő feladatok terhét, holott kár lenne tagadni, olykor embertelenül nehéz ez a teher. Saját érdekük diktálja, hogy most már azt is keressék, próbálgassák, miként tudnának a váratlanra fölkészülni, erőt gyűjteni, a hirtelen fölbukkanó, idegesítő sürgetésének hevét csillapítani. Nem arra gondolunk, hogy létszámbővítés után sóhajtozzanak, új csoportokat szervezzenek. Sokkal inkább arra, hogy a különböző osztályok a napi tennivalókon túl egy kicsit tekintsenek előbbre is, kíséreljék meg a holnapi út mellé az esetleges buktatókat fölrajzolni. N em állítjuk ugyanis, hogy a szakigazgatás már ma képes erre. Sokszor sajnos, képtelen. Elsodorják az akták, az összefüggések elmosódnak az ügyiratszámok tengerében. s amikor beüt a baj, akkor nagy a kapkodás. Igaz, a lakosság előtt a vezetésnek kell tartania a hátát, de a működés mechanizmusát ismerők tudják, az apparátus volt fölkészületlen, figyelmetlen. S a közvélemény ítélkezését ilyenkor nehéz elviselni; hamar általánosítanak az emberek. Mégis, maga az ítélkezés csak az egyik — az erkölcsi — kár. A másik, anyagiakban mérhető, hogy az áthidalások, főként, ha kapkodás közepette születnek, drágák, olyan pénzt emésztenek fel, mely más célra kellett volna. Azaz másutt, az áthidalás miatt hiányzik. Ezért nem elég, ha a tanácsok szellemiekben igyekeznek tartalékot teremteni. A megyei tartalék mellett valamennyi pénzt a városoknak is őrizgetniük kell, éppen a váratlan, halasztást nem tűrő esetek okán A pénz mellé pedig megoldásváltozatokat. A tanácsi vezetők, akikkel erről beszéltem, sóhajtva mondták: nagyon jó lenne. Az igenlés kiindulópont. Kövesse a töprengés. a város legérzékenyebb pontiainak kitapintása. a várható váratlan” megsejtése. A fölkészülés e darabja is elengedhetetlen ahhoz, hogy az egyre növekvő feladatokon a tanácsok úrrá '“hessenek. Mészáros Ottó G ondos, előrelátó tervezés esetén is so- rozatoan bukkannak fel várauan teendők egy-egy városban. A varos, mint állandó mozgásban levő szervezet jellemzője ez. Nincs mit csodálkozni rajta. Ipari üzemek, ipari és mezőgazdasági szövetkezetek, OKtatá- si, művelődésügyi, kulturális intézmények együttesének, a lakosság ezreinek tevékenységét, mindennapjait nem lehet úgy kiszámítani, hogy ne támadjanak súrlódások, feszültségek, ne legyen szükség ideiglenes megoldásokra, ahogy ezt hivataloskodva mondják, áthidalásokra. Baj ez? Nem. A baj altkor kezdődik, ha — furcsán hangzik, de igaz — a váratlanra nem készül fel a város gazdája, a tanács. Fölkészülni arra, ami váratlan? Hiszen éppen elég gondja, baja van a meglevővel a tanácsi szakigazgatásnak, a tanács; vezetőknek, nemhogy, még arra is számítsanak, ami nem várható előre. Első hallásra helytállónak tarthatjuk. Ám, ha figyelmesebben szemügyre vesszük a felbukkanó gondokat, azt láthatjuk, határozott formájukat kapták csak meg, de már korábban sejthetők, érzékelhetők voltak. Vác Város Tanácsa számára például áthidaló megoldás, hogy magánlakásokat alakítanak át gyermekintézmények céljára, elsősorban óvodának. Az áthidalást a születésszám gyors emelkedése követeli meg. Érhette volna ez teljesen váratlanul a tanácsot. Nem így történt. Fölkészültek a meglepetésre, a többi között a különböző ideiglenes megoldások előnyeinek, hátrányáinak mérlegelésével. Amikor tehát cselekedni kellett, nem kapkodtak fűhöz, fához, tudták, hogy ugyan csak áthidalnak, de volt megoldásuk. S ezen a hangsúly! S űrűn az okozza ugyanis a zavarokat, hogy egy-egy teendő derült égből érkező villámcsapásként éri a tanácsot. Ez érthető akkor, ha — amire volt példa — a belvíz fenyegeti a város valamelyik részét, de nehezen fogadható el — amire ugyancsak akadt eset —, ha be ^ kell zárni a tarthatatlan műszaki állapot miatt egy iskolát, a fürdőt, a körzeti orvosi rendelőt. Ezek a gondok ugyanis végső formájukban " valóban váratlanul szakadnak a tanács nyakába, de: csakis végső formájukban! Egyébként sejteni lehetett, hogy szembe kell nézni majd azokkal. Meggyőző képet kaphatunk a városfejlesztés átgondoltságáról például Nagyköröst járva. Nemcsak a Ceglédi út mellett formálódó lakótelepre, a Tormási új városrészre gondolok, nemcsak a gázvezetékek lefektetésére, hanem arra. hogy volt ugyan némi kapkodás a város főútvonalaiÖtszázezer pár
