Pest Megyi Hírlap, 1974. május (18. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-08 / 105. szám

1974. MÁJUS 8., SZERDA •Jtíihw Ifjúsági parlament a PEVDI-nél A szilárd gazdasági alap a fiatalok előrelépését is biztosítja Nyolcvan fiatal képviselte a Pest megyei Iparcikk Kis. kereskede-mi Vállalat ifjúsági parlamentjén a vállalat 428 dolgozójának több mint 60 százalékát, akik még nem ér-' ték el a harmincéves korha­tárt. ök hallgatták végig nagy figyelemmel Orsi Ferenc igazgató beszámolóját, aki a Pest megyei Iparcikk Kiske­reskedelmi Vállalat egészére, forgalmára vonatkozó ada­tok mellett részletesen ele­mezte, mit tett a vállalat a fiatalokért, és cserébe mit várnak tőlük, munkájukkal hogyan segítsék terveik való­ra váltását. Az előadásból és a tizen­négy hozzászóló mondaniva­lójából kikerekedett: sok munka vár rájuk. Már eddig is 14 százalékkal emelkedett a termelés a ta­valyihoz képest, ezért jelen­tősen fejleszthették a bére­ket. Hálózatfejlesztésre, fenn­tartásra tavaly 14 milliót meghaladó összeget fordítot­tak. Kulturáltabb lett az el­adás, és a dolgozok szociá­lis körülményei is javul­tak. Az idén 1 milliárd 50 millió forint értékű árút ér­tékesítenek, a vállalati ered­ményt 36 millióban szabták meg, a dolgozók átlagjövedel­mét 2.5 százalékkal kívánják emelni. Szilárd gazdasági helyzetük lehetővé tette, hogy többet törődhessenek az Ifjú dolgozók politikai­szakmai továbbképzésé­vel. Jelentős összeget áldozhattak a lakásépítkezések támoga­tására, hozzásegítik dolgo­zóikat, hogy gyermekeiket | munkahelyükön óvodában- bölcsődében helyezhessék el. Jelenleg 32 fiatal — közü- I lük 18 nő — dolgozik vezető | beosztásban. Anyagi támoga­tással és munkaidő-kedvez­ménnyel elérték; főiskolán és szakközépiskolán 43 ifjú ta­nul tovább, túlnyomó több­ségük ugyancsak nő. A hozzászólók mintha ösz_ szebeszéltek volna. Az Érd­ről, Ceglédről, vagy Vácról jött küldöttek azzal kezdték mondókájukat, hogy alapjá­ban az ifjúsági törvény ná­luk nem hozott jelentős vál­tozást, mert addig is hasonló szel­lemben foglalkoztak ve­lük. Néhányan a lakóhelyükön fo­lyó KISZ-élettel foglalkozva támogatást kértek a pezs­gőbb, elevenebb tevékeny­séghez. Az ifjúsági parlamenten Herczenik Gyula, a Pest me­gyei KISZ-bizottságot, Joó Ferenc, a budai járási KISZ- bizottságot, Szöllősi Ferenc, az SZMT-t képviselte. Részt vett a vitán Varga Imre, a vállalati pártbizottság, Sü­veg József né, a szakszerveze­ti bizottság, és Dorogi Kinga, a vállalati KISZ-bizottság tit­kára. A KISZ Központi Bi­zottsága képviseletében Kajá- ri Erzsébet foglalt helyet az elnökségben. k. m. ÁFÉSZ-fiatalok tanácskozásai A fogyasztási szövetkezetek 30 éven aluli fiataljai is ifjú­sági parlamenteken készülnek a május 31-én sorra kerülő megyei ifjúsági parlamentre. A pilisi és a gödöllői ÁFÉSZ-nél az előadók. az ÁFÉSZ-elnökök az ifjúsági törvény végrehajtásáról ad­tak számot. Mindkét szövet­kezetnél megközelíti a fia­talok létszáma az 50 százalé­kos arányt. Munkájuk, telje­sítményük tehát igen jelentős az ellátási feladatokban. Meg­becsülésük kifejezésre jut a vezető munkakörök betöltésé­ben, úgy a bolthálózatban, mint az igazgatási apparátus­ban. A nemzedékváltás küszö­bén fontos tennivaló a rend­szeres szakmai továbbképzés, a gyorsan szaporodó közgaz­dasági és kereskedelmi isme­retek folyamatos elsajátítása, s bekapcsolódásuk az önkor­mányzati közéletbe. Kiskunlacháza Lengyel mezőgazdasági gépek bemutatója Az AGROMET — MONO­IMPORT lengyel külkeres­kedelmi vállalat, valamint a Budapest környéki Mezőgaz­dasági Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége, a kis- kunlacházi Petőfi Tsz és az AGROTRÖSZT szervezésé­ben lengyel mezőgazdasági gép bemutatót rendeznek ma és holnap a kdskunlacházi Petőfi Termelőszövetkezet­ben. Bemutatják a lengyel mezőgépipar Ursus-típusú traktorait, továbbá önjáró silózó kombájnokat, vető- gépeket, permetezőgépeket, rendsodrókat, szerves- és mű­trágyaszórókat, burgonya- és hagymaszedő gépeket, vala­mint a taiajmaróvai kombi­nált ekét. A kétnapos bemutató ün­nepélyes megnyitója ma dél­előtt fél 11-kor lesz, majd utána működés közben tekint­hetik meg a meghívott ven­dégek a gépeket. Délután a lengyel külkereskedelmi vál­lalat és az AGROTRÖSZT szakemberei tájékoztatják a sajtó képviselőit. Napjaink kérdései Mit hoz a holnap? JŰrhajóval a Marsra — A jövő század elejére megkétszereződik a világ lakossága — A szabad idő felhasználása A gondtalan üdülés első feltétele a gyors, kényelmes utazás Tengerparti idényjáratok május 20-a és szeptember 30-a között Egyszeri út Menettérti út TITKÁRNŐT gazdasági igazgató­helyettes mellé, építésztechnikust, gépíró-adminisztrátort azonnal felveszünk. III. kerületi Ingatlankezelő Vállalói Budapest III.. Korvin Ottó tér 7. Mit hoz a holnap? Milyen lesz a jövő gazdasága? Ho­gyan alakulnak a városok? Mit fogunk enni a jövőben? — megannyi kérdés, ami iz­gatja a ma emberét. E sok kérdésre már most szeretnénk választ kapni. A múltat is­merjük, a jelenben benne élünk, tehát elég ismerős szá­munkra, hiszen napjainkról a napilapok, a folyóiratok és a tudományos értekezések elég bőven tájékoztatják a lakos­ságot. A jövőről azonban ke­veset tudunk. Ennek oka fő­leg az, hogy hazánkban csak az utóbbi évtizedben kezdtek jobban foglalkozni a prog­nosztikával, vagyis a jövőku­tatással. A prognosztikáról Ez a témája a Kossuth Könyvkiadó gondozásában most megjelent könyvnek, amelynek szerzője dr. Gidai Erzsébet, aki megpróbál fele­letet adni az említett kérdé­sekre. Könyvében mindenek­előtt a jövőkutatás elméletét vizsgálja, s megállapítja, hogy a prognosztika, vagy ahogyan a polgári közgazdászok neve­zik: a „futurológia” olyan tu­dományág, amely alig har­mincéves múltra tekint visz- sza, de máris nagy irodalma van, és napjainkban nélkülöz­hetetlenné vált, mert a jövő- tervezés elképzelhetetlen nél­küle. A tudományos jövőkutatás egyik alapvető feladata a ter­vezési munka hatékonyságá­nak emelése, a döntések, a cselekvési programok meg­alapozása. A tudományos elő­rejelzések nem ismeretlenek a szocializmusban sem. Legko­rábban a Szovjetunióban és az NDK-ban kezdődött meg a tudományos előrejelzés. Ennek alapján készülnek 10—15 éves távlati tervek. Hazánkban a jövőkutatás meglehetősen szervezetlen formában, szét­szórtan, a társadalmi-gazda- sági-műszaki élet csaknem minden területén történik. A feladat még hátra van: egy tudományos központban egye­síteni a hazai prognosztikát. A szerző könyve további ré­szében a fejlődési tendenciák­ról, a jövőképekről ír meg­győzően. Vázolja a lehetősé­get, amelyet a jövő tartogat az emberiség számára. Vegyük az űrkutatást: az előrejelzések szerint a nyolcvanas években megvalósul a Föld körül ke­ringő kutatóállomások és ki­lövőberendezések felbocsátása, valamint kutatólaboratórium fog a Holdon működni. Űr­hajó száll le a Venusra és a Marsra, sőt ez utóbbira em­ber is érkezik. A kilencvenes években állandó jellegű, szi­lárd létesítményt építenek a Holdon 100 személy részére, 1995-ben a Marson obszerva­tóriumot állítanak fel 10 fő­Burgasz heti 3 járat 691 Ft 1382 Ft Konstanca heti 3 járat 397 Ft 794 Ft Várna heti 3 járat 673 Ft 1346 Ft Dubrovnik heti 3 járat (egy hónapon belül kedvezményes menettérti díjtétel) 1576 Ft 2224 Ft OTP-hitellehetőségek, kedvezményes díjtételek I Részletes felvilágosítás, helyfoglalás, jegyeladás: MRLÉU Magyar Légiközlekedési Válláráé Budapest V., Váci u. 1. és Dorottya u. 2. Telefon: 186-805., valamint a megyei Idegenforgalmi Hivatalnál. A KÖZEPULETÉPITÖ VALLALAT FELVESZ korszerű acélzsaluzatos és könnyűszerkezetes technológiával építkező munkahelyeire szakmunkásokat, betanított munkásokat és segédmunkásokat A szakma elsajátítására betanító tanfolyamokat indítunk. Heti 44 órás munkaidő vidékieknek munkásszállás. lelentkezní lehet: Budapest V., Molnár u. 19. Munkaerőgazdálkodás. vei. Valószínű, hogy ebben az évtizedben elindul a Merkur felé az első űrhajó. Robot a háztartásban Meglepetésszerű, gyors fej­lődésre a jövőben a biológia, a lézertechnika, a holográfia, az elektronika, a számítógépek, az adatfeldolgozás, az automa­tizálás, a nukleáris technika és a haditechnika területén lohet számítani. Egyes feltevé­sek szerint a századvégre, a jövő század elejére megoldják a hosszú alvás titkát és lehe­tővé válik az időben való uta­zás. De nemcsak a természeti és műszaki tudományok fej­lődnek, hanem a társadalom­tudomány is, különösen a köz­gazdaság, a pedagógia és a filozófia, amelyek elősegítik, meggyorsítják a társadalom átalakulását. Nincs helyünk, hogy mind­egyik tudományággal külön foglalkozzunk, annyit azonban leírhatunk, hogy a számítógé­pek és a robotemberek a szá­zadvégre nélkülözhetetlenek lesznek. A számítógépek már napjainkban is nagy karriert futottak be. Az Egyesült Ál­lamokban 87 400, Nyugat- Európában 36 000, Japánban 8700 működik. A szocialista országokban is megkezdték az alkalmazásukat, az NDK-ban 400, Csehszlovákiában 250, Magyarországon pedig 180 van alkalmazva. A jövőben gyor­san növekedik, s a szocialista országokban 1975 végére meg­kétszereződik a számuk. Még érdekesebb, amit a robotról írnak. Alkalmazásuk megnö­veli az ember erejét. Ma már használják őket az űrkutatás­ban, az atomerőműveknél, egyes föld alatti és víz alatti munkáknál. A jövőben bővül alkalmazásuk köre, s nem le­hetetlen, hogy a századvégre különböző, távirányítású vagy automatikusan működő robot­emberek végzik majd a min­dennapi házimunkát és a be­vásárlást. Tudományos' adatokra, ta­pasztalatokra támaszkodik a szerző amikor az energia jö­vőjéről fest elfogadható képet. A jövőt illetően optimisták le­hetünk. mert ha csökkennek is az energiahordozók, nem kell félnünk, hogy végleg meg­szűnnek. Igaz, hogy a hagyo­mányos erőforrások (szén, kő­olaj, földgáz) mennyisége csökken, de más lesz az ener­gia alapanyaga. Jelenleg a szénkészlet meghaladja a 600 milliárd tonnát, feltételezett mennyiség 7500 milliárd ton­na. Legtöbb tartalék a Szov­jetunióban található. A kő­olajból és földgázból a lehet­séges tartalékok kevésbé is­mertek, a teljes tartalékot 150 —500 milliárd tonnára becsü­lik. A magenergia szinte telje­sen kimeríthetetlen. Ugyanis egy kiló hasadásra alkalmas uránban annyi energia van. mint 10 millió kiló szénben, Ugyancsak határtalan energia- hordozók a vizienergiák, a napenergia, az ár-apályener- gia. A jövő az atomerőműveké, 15—20 év múlva az atomener­gia a világ energiájának egy­negyedét szolgáltatja, s számí­tások szerint 2000-ben az atomerőművek az energia 40—60 százalékát adják. Jövőnk és ellátásunk Nagyon érdekes az is, amit az emberiség jövőjéről mond. Sokan teszik fel a kérdést: ha a világ ilyen gyorsan fejlő­dik. a lakosság ily én gyorsan szaporodik, akkor el fogunk-e férni a földön? S ha igen. akkor mit fogunk enni? A polgári közgazdászok egy ré­sze újjáélesztette Malthus an­gol közgazdász elméletét, ami szerint a népesség mértani, az élelmiszertermelés pedig számtani hatvány szerint nő, tehát a föld lakói elóbb- utób'o éhenpusztulnak. Egye­sek már megjósolták az idő­pontot is, eszerint 2100 körül várható a válság, amikorra az emberiség száma eléri a 9 mil- liárdot. A malthusi elmélet badarság, mert a földön — a jelenlegi lehetőségeket felmérve is — 65 milliárd ember számára elegendő élelmiszert lehetne termelni, természetesen a ten­gerek és az óceánok kiakná­zásával. Ezenkívül egyéb le­hetőségek is vannak, még in­kább lesznek a jövőben. Nagy feltűnést keltett például a szintetikus (fermentációs) úton előállított fehérje, amelynek alapanyaga a kőolaj. A nap­energia jobb felhasználásával is meg lehet sokszorozni a ter­mést. Hasonló a helyzet lakos­ság civilizálásával is. 1950-ben a föld lakóinak még csajt 21 százaléka élt városokban, 1967- ben már 50, 2000-re pedig már 90 százaléka lesz városlakó. Magyarország népességének jelenleg 45 százaléka városla­kó, ebből 19 százalék Budapes­ten él. A városiasodás olyan méretűvé válik, hogy a jövő­ben egybeépített városok, me­gapoliszok és városrendszerek fognak kialakulni. S mindez új módszereket kíván a város­építésben. közlekedésben és az életmódban is. Teret nyer a szocializmus A holnap az embert is át­alakítja. A gépesítés, az auto­matizálás következtében egy­re több ideje marad szórako­zásra, tanulásra, művelődésre. Egyre több lesz a szabad ideje, hiszen még ebben a században megérjük, hogy hetente csak 35 órát kell dolgoznunk egy héten, s négy-hat-nyolc hetes lesz az évi fizetett szabadság. Mit fogunk kezdeni szabad iaőnkkel? Már Arisztotelész foglalkozott vele. s azt taní­totta, hogy a szabad idő arra való, hogy az egyén bővítse ismeretkörét fejlessze képes­ségeit, a természet és a társa­dalom megértését tökéletesít­se, foglalkozzon a közösség problémáival. Napjainkban ezer lehetőség kínálkozik, hogy az ember hasznosan töltse el szabad ide­jét: a tömegkommunikációs eszközök, a könyv, az újság, a televízió, a hanglemezek, a film stb. A szabad idő hasz­nos eltöltéséhez hozzá tartozik a barkácsolás, a kiskertek mű­velése, a tömegsport, a turisz­tika, az üdülés. Sajnos, ha­zánkban még minden feltétel nincs meg, de egyre többet törődnek vele az illetékesek is, hogy a dolgozók jól töltsék el a hétvéget, s hasznos legyen a szabad idejük is. S végül a szerző felveti, hpgy milyen lesz a holnap tár­sadalma. Erre pontos választ rém tud adni. nehéz is meg­jósolni, hogy a technikai, tu­dományos fejlődéssel mennyi­re tart lépést a társadalmi vi­szonyok átalakulása, de való­színű. hogy — mint a szerző is kiemeli — a jövő társadal­ma meghatározott komplex rendszer lesz, középpontjában az ember áll, érdekeivel, ér­zelmeivel és igényeivel. Az új évszázadra várható a szocia­lista országok gazdasági fej­lettségi színvonalának ki­egyenlítődése. sőt a rangsor­ban előbbre is kerülnek. Vár­ható, hogy a jelenleginél na­gyobb területen megvalósul a szocializmus. Nem hipotézist vázolt fel a szerző, hanem a prognosztika alkalmazásával, a jövőkutatás alapján a reális lehetőségekről írt érdekesen. lebilincselő módon. mindenki számára közérthető formában. Gáli Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom