Pest Megyi Hírlap, 1974. május (18. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-05 / 103. szám
2 1974. MÄJUS 5., VASÁRNAP FÓKUSZ Alkotmánycsata Japánban különbözőiképpen ünnepelték meg pénteken az alkotmány napját. A kommunista párt. a szocialista párt, a szakszervezetek és más tömegszervezetek ezen a napon gyűléseket, tüntetéseket rendeztek és . ezeken kifejezésre juttatták: határozott harcot vívnak a békéért, az Egyesült Államokkal való katonai szövetség felszámolásiáért, a dolgozók demokratikus jogaiért. Egészen másfajta felhívások hangzottak el a kormányzó Liberális Demokrata Párt és a jobboldali szervezetek gyűlésein. Itt azt hangoztatták, hogy „át keli! írni az alkotmányt”, ki kell iktatni belőle azokat az állítólag „elavult tételeket”, amelyek zavarják az ország és a társadalom további „fejlődé- • sét”. Olyan követeléseik is elhangzottak, hogy .,fel kell támasztani a nemzeti szellemet”, „növelni kell az ország saját katonai potenciálját”, „harcolni kell a Nagy-Japánért” és így tovább. A JAPÁN ALKOTMÁNY 1947. májusában lépett hatályba. Számos demokratikus szabadságjogot tartalmaz és meghirdette, hogy Japán feltétel nélkül lemond a háborúról és a fegyverkezésről. Nagy lépés volt ez előre, bár az alkotmány nem lépi túl a polgári demokrácia kereteit. A KORMÁNYKÖRÖK ÉS A JOBBOLDALI ERŐK azóta szakadatlan kísérleteket tesznek arra, hogy kikényszerít- sék az alkotmány módosítását. Mindazonáltal ezideig a liberális demokraták nem szánták rá magukat az ország alaptörvényének nyílt felülvizsgálására. Attól félnek, hogy ebben az esetben tovább csökkenne befolyásuk, amely — mint a közvéleménykutatások mutatják — amúgy is gyengülőben van. Ezen felül az alkotmány módosítására vonatkozó törvényjavaslat megszavazásához kétharmados parlamenti többség szükséges, a liberális demokraták azonban hosszú évek óta nem tudtak ilyen többséget biztosítani a maguk számára. EZÉRT MAS UTAT VA- LASZTOTAK. Most azt tervezik, hogy megváltoztatják a választási rendszert és olyan törvényeket fogadtatnak el a parlamenttel, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy az alkotmányt megkerülve járjanak el, és ily módon gyengítsék az abban foglalt legfontosabb cikkelyek érvényét. Minden alkalmat felhasználva fokozzák a nacionalista és militarista propagandát, támogatják a jobboldali szervezetek tevékenységét. AZ ORSZÁG DEMOKRATIKUS ÉS HALADÓ ERŐI figyelemmel kísérik a jobboldali körök mesterkedéseit és erélyes visszautasításban részesítenek minden olyan kísérletet, amely az alkotmány módosítására irányul. A japán ellenzéki pártok pénteken nyilvánosságra hozott nyilatkozatukban hangsúlyozzák: ,.Az alkotmány és az abban foglalt haladó elvek védelméért vívott harc — küzdelem az ország jövőjéért, a békéért, a demokráciáért és a semlegességért.” „Atlanti” jatékszaMlyok Két kulcsember Lisszabonban — Villámtárgyalások a Közel-Keleten — Szavaznak a franciák — Közös piaci riadalom A NATO-nak köszönhettem, hogy három esztendeje eljutottam Portugáliába: a fasiszta hatóságok nem tagadhatták meg a vízumot a szocialista országok tudósítóitól sem, ha azok a NATO liszSzovjet—amerikai külügyminiszteri találkozó Genfben. Spinola tábornok, a portugál junta vezetője fogadta Mario Soa- res-t, a Portugál Szocialista Párt 4 évi száműzetésből visszatért főtitkárát. Az Iráni sah teheránj palotájában fogadta Indira Gandhi Indiai miniszterelnököt. szaboni miniszteri tanácsülésére jöttek el... Ez már az „atlanti világ” játékszabályaihoz tartozik. Megvallom őszintén, akkor még nem hittem volna, hogy ilyen rövid idő elteltével valóságos politikai robbanás megy végbe Lisszabonban. (Akkor, a NATO-ülés első napján csak egy szélsőbaloldali szervezet robbantott, a szó eredeti értelmében. Levegőbe röpült a telex- és a telefonhálózat egy csomópontja, Lisszabon fél napig el is volt vágva a külvilágtól.) De éppen a három évvel ezelőtti személyes benyomások hatására vagyok óvatos a várakozásomban: merre halad ezután Portugália? A NATO-ban még bizonyos megkönnyebbülést is okozhatott a lisszaboni változás kezdete: megszabadulnak egy népszerűtlen rezsimtől, amelyet a szövetségesi szolidaritás jegyében támogatni voltak kénytelenek. De most már arról olvasunk az amerikai sajtóban, mekkora az Azori- szigeteken levő amerikai és NATO-támaszpontok jelentősége ... Spinola, az új rendszer első számú kulcsembere már fogadta az amerikai nagykövetet, aki távozóban mindenkit megnyugtatott: „Az Egyesült Államok ezután is támogatja Portugáliát...” Soares, a másik kulcsember, a szocialista pártnak a száműzetésből most visszatért főtitkára külföldi körútra indult. Hová? NATO- fővárosokba, ahol a Szocialista Internacionáléhoz tartozó vezetőkkel tárgyalt. Wil- sonnal Londonban és Brandttal Bonnban ... (Ne feledjük, a portugál gazdaság nagy része angol érdekeltségű, s ha Nagy-Britannia a Közös Piachoz ' csatlakozott, Portugália, amely eddig éppen fasiszta jellege miatt maradt kívül azon, most bekéredzkedhet oda...) I Korai még meghatározni és megítélni a portugáliai változásokat. Egy bizonyos: Portugália stratégiai Jelentősége nagy az imperialisták agresszív katonai tömbje, a NATO szemKiÄsinger, az Egyesült Államok külügyminisztere, pénteken érkezett Szíriába. Asszad elnökkel a Szíriái—izraeli csapatszétválasztás kérdéséről tárgyalt. Hétfő: Kissinger—Gromiko találkozó Géniben — Letette az esküt az új egyiptomi kormány — Bécsiben eltemették Franz Jónást. Kedd: Közzétették a közleményt a Kádár—Tito találkozóról — Hazatért Lisszabonba Alvaro Cunihail — Nixon beszéde a Watergate-ügyről. Szerda: A világ legtöbb államában megünnepelték május elsejét, negyven év óta először Portugáliában is — Az olasz kormány a behozatalit megnehezítő drákói intézkedést hozott. Csütörtök: Angol—portugál tárgyalások Londonban — Az NDK diplomáciai képviseletét megnyitották a nyugatnémet fővárosban. Péntek: Spinola tárgyalása az amerikai nagykövettel — Befejeződött a francia elnök- vá1 ásatási kampány. Szombat: Kairó és Tel Aviv után Damaszkusziban tárgyal Kissinger. pontjából. Az Észak-atlanti Szerződést felmondani aligha engedik Washingtonban, Londonban, vagy Brüsszelben . .. Az is bizonyos, hogy a portugál burzsoázia nem mond le egyhamar az afrikai gyarmatokról, no meg az otthoni profitszerzés lehetőségeiről. így aztán a mai portugál vezetők még az útkeresés stádiumában vannak. A következő napok-hetek segítenek majd tisztázni a helyzetet, és lehetőséget is adnak az űi rendszer helyének kijelölésiére a világban. A Közel-Keleten a kiutat keresik a több mint negyed- százados válságból és abból a tömérdek ellentmondásból, amit az imperializmus politikája teremtett. Az egyik ilyen ellentmondással Kissinger amerikai külügyminiszter küszködik: egyszerre akarja bizonyítani Izraelnek, hogy az Egyesült Államok éppúgy támogatja, mint bármikor ezelőtt, és az arab országoknak, hogy azok érdekeit szintén a szivén viseli. Kissinger Algirban, Kairóban, Tel Avivban és Da- maszkuszban tárgyalt a héten: szinte már nem is lep meg senkit ez a rohamtempó ... Fél év alatt ez már az ötödik ilyen villámlátogatássorozat ... Az eredmény? Egyiptomban kétségtelenül úgy tudta feltüntetni az amerikai vendég, hogy a Szuezi- csatorna mentén az ő közbenjárására sikerült létrehozni a csapatok szétválasztását, s hogy az ő érdeme az is, ha az izraeliek visszavonulnak a csatorna nyugati partjáról. Ennek nyomán helyreállt az amerikai—egyiptomi diplomáciai viszony. A kairói sajtó készségesen beállt a Kissinger koncepcióit népszerűsítők kórusába. De a State Department urának a munka neheze még hátra van. Izrael nem ragaszkodott a Sinai-félsziget keskeny homoksivatagos csíkjához, de a Golan-fennsíkhoz már igenis, ragaszkodnak a Tel Aviv-i vezetők, politikusok és tábornokok. Szíria pedig nyilvánvalóan nem foKorea és az egyesítés Bejárta a világsajtót két éve az a feltűnő kép, amelyen dél-koreai politikusok a phenjani úttörőpalotában elfogadják az északi úttörők piros nyakkendőjét, s azzal ékesítve állnak a lenese elé. A jelképes aktust mindenütt úgy értelmezték, hogy Dél végre tudomásul veszi a szocialista Észak társadalmi berendezkedését, s ennek tudatában vesz majd részt az ország egyesítését célzó tárgyaláson. Az alap a jelképes aktus idején már adott: Észak és Dél emlékezetes, 1972-es közös nyilatkozata. E dokumentumban a kettészakított ország újraegyesítésének három alapelvét vetették papírra: külső beavatkozás nélkül, békésen, a nemzeti egyséig szellemében kell Koreát összeforrasztani. Megkezdődött a tárgyalás- sorozat Elsősorban a vöröskereszt-szervezetek képviselői tárgyaltak egymással, a szétszakított családok sorsáról. Közben Észak haderőcsökkentési javaslatot tett. Azt ajánlotta, hogy csökkentsék mindkét fél fegyveres erejét százszázezer főre. A javaslatot Dél kereken elutasította. Zátonyra futott a vöröskeresztes tárgyalás is. Azóta nincs lényeges haladás. A tudósítók az Észak és Dél képviselői közötti szívélyes hangú magánbeszélgetésekről, de nagyon kemény hangú hivatalos tárgyalásokról beszélnek. A tudósításokból annyi mindenesetre kiderül, hogy a párbeszéd megszakítását egyik fél sem akarja. A déliek azonban időközben nem egy olyan lépést tettek, amely erősen rontja a koreai légkört. Hadihajóik ismételten megsértették az északi felségvizeket. A KNDK haditengerészete természetesen nem hagyta annyiban az ügyet, bár bizonyos tapintattal járt el. A déliek azonban nagydobra verték az ügyet. Úgy tűnik, ily módon akarták elterelni a figyelmet belső nehézségeikről. Megszólalt ismét a déli rágalomhadjárat. „J nváziós veszélyről” kezdtek cikkezni. Ilyen légkörben már a két vöröskereszt küldöttsége sem ülhetett egy asztalhoz. Phenjan ragaszkodik hozzá, hogy hagyják abba az ellenséges propagandát, ha további tárgyalást akarnak Szöulban. Korea Ugye közben — mint minden évben — az ENSZ elé került. Washington és Szöul azt javasolta, hogy vegyék fel az ENSZ-be mindkét Koreát, egyszerre. A KNDK viszont memorandumban hívta fel a közgyűlés figyelmét, hogy csak egyetlen — bár ketté szakított — Korea létezik, s az újraegyesítésnek, valamint a kettős párbeszédnek a Délt megszállva tartó amerikai csapatok az akadályai. Most, márciusban a Legfelső Népi Gyűlés levelet küldött az amerikai kongresszusnak. Azt javasolta ebben, hogy váltsál; fel békemegállapodással az 1953 óta tartó tűsszünetet. Ennek keretében mindkét fél vállaljon kötelezettséget arra. hogy nem hajt végre inváziót a másik ellen és elkerüli a fegyveres konfliktus veszélyét; beszüntetik a fegyverkezési versenyt, az USA nem szállít több hadianyagot Koreába; Korea nem válhat idegen ország katonai, vagy hadműveleti bázisává. Az Egyesült Államok nem utasította el kategorikusan az előterjesztést. A külügyminisztérium szóvivője megjegyezte, hogy az USA érdeklődéssel fogad minden komoly javaslatot, amely a feszültség enyhítésére vezethet. Ma még nem tudjuk, hogy mit hoz ez az év Koreában, annyi azonban bizonyos, hogy a KNDK nemzetközi szerepe, tekintélye, súlya az elmúlt Időszakban jelentősen megnőtt. F. A. gadhatja el a „pax america- ná’-t, az amerikai békét, ha az az izraeli agresszió szentesítését jelenti, a Golan- fennsík elfoglalását teszi örökössé. Pillanatnyilag az a diplomáciai szempontlail ing súlyosabb probléma, hogy a csapatszétvá- lasztás után nincs biztosl.va mintegy automatikusan vagy intézményesen a genfi békekonferencia folytatása. Megtörténhetik — és ez a haladé arab politikusok aggodalma —, hogy a csapatok szétválasztása megvalósul ugyan, de Géniben nem folytatódik — ilyen vagy olyan ürüggyel — a békekonferencia. és továbbra is Izrael bűz hasznot a halogató taktika érvényesítéséből. Izrael nevében Gold a Meir, a leköszönt miniszterelnök és Rabin, a leendő kormányfő tárgyalt Kissing erre 1, de természetesen egyikük sem tudott és akairt Izrael hivatott és teljesjoTú képviselőjeként fellépni. Meglehet, hogy a kissin- geri diplomáciába éppen ez a bizonytalan helyzet illik a legjobban ... Az egyiptomi sajtó mindenesetre gyanús sietséggel hozott nyilvánosságra különböző elképzeléseket, amelyeket ..Kissinger-! érv” gyanánt tálalt. Te! Avivban az amerikai szóvivők már tagadták, hogy valaha is lett volna ilven terv. Mindenesetre meg kell várni a jövő hét közeoét-végét. amikor a Kissimeer-fcörút véget ér, hoev le lehessen mérni a közvetítői kísérlet esetleges eredményét. A közel-keleti helvzet szovjet kommentárjaiból mindenesetre az szűrhető le, hogy a genfi békekonferencia — szovjet és amerikai társelnökséggel — járulhat hozzá igazán a méltányos és tartós rendezéshez. A hét egyéb eseményei közül emeljük ki még a francia elnökválasztási kampány befejezését. Pontosabban szólva: a vasárnapi első szavazást megelőző kampány ért véget. Valószínű, hogy a választás első fordulója nem hozza meg a közvéleménykutatások szerint élenjáró jelölt, a baloldali Mitterrand abszolút többségét, így két hét múlva újra szavaznak a franciák, addig új kampány bontakozik ki, amelyben Mitterrand és a mögötte másodiknak befutó jelölt vesz részt. Akár Giscard d’Es- taing. a jelenlegi pénzügyminiszter lesz ez, akár Chaban Delmas, a gaulleisták képviselője, volt miniszterelnök, mindenképpen a jobboldali erőket, a polgári tömegeket fogja tömöríteni a második fordulóban. Mitterrand — így számolgatják a polgári pártok vezérkarai — csak annyi szavazatra számíthat a második menetben is, mint az elsőben ... Washingtonban a Water- gate-ügy újabb fordulata keltett izgalmat: Nixon átadta a képviselőházi vizsgálóbizottságnak a követelt magnószalagok helyett — az azokon hallható beszélgetések leírt szövegét. Az elnököt felelősségre vonó honatyáknak azonban ez nem elég. Nyugat-Európában, a Közös Piac országaiban az olasz kormány egyoldalú döntése okozott riadalmat: az importőrök ezután a behozott áruk értékének felét kénytelenek fél évre kamat nélkül letétbe helyezni, ami alaposan lefékezi az Olaszországba irányuló szállításokat. Egy példa: ha valaA SZOVJET SAJTÓ KAPJA Ezen a napon, a Pravdának hatvankét évvel ezelőtti születésnapján ünnepük a Szovjetunióban a sajtó napját. Égy fontos dátumhoz kötődik tehát ez az emlékezés, hiszen a Pravdát Lenin alapította, s tulajdonképpen — az emigráció távolából — ő is szerkesztette, vagy legalábbis eszmei irányvonalát ö adta meg. Az orosz forradalmárok és a nemzetközi munkásosztály nagy vezetője, aki különben foglalkozásként nem egy kérdőíven újságírónak vallotta magát, a Pravdából a párt jó fegyverét kovácsolta ki. A lenini hagyománynak megfelelően az SZKP és a többi testvérpárt is rendkívül fontos szerepet szán a sajtónak, illetve napjainkban a társkommunikációs szerveknek, a rádiónak és a televíziónak is. Ez az az eszköz, amellyel nemcsak minden percben szól a munkásosztályhoz, a dolgozó tömegekhez, hanem segítségével tudomást is szerez gondjaikról, örömeikről, kívánságaikról és törekvéseikről. Mindkét értelemben a sajtó a szocialista demokrácia és a széles dolgozó tömegek tájékoztatásának, mozgósításának pótolhatatlan eszköze. A szovjet sajtó köztudott, s még az ellenfél által is elismerni kényszerült sajátossága a pontosság, hitelesség, a tények tisztelete. Az üres szenzációhajhászás idegen ettől a sajtótól. amely azonban büszkén vallja, hogy elkötelezett, pártos, minden sorát a munkásosztály, a szocializmus ügyének elősegítése diktálja. Napjainkban a szovjet sajtó iránti megbecsülést nagyban növeli az a tény, hogv minden rendelkezésre álló módon harcol a békés egymás mellett é’és nautikájának megvalósításáért és széles körű érvényesítéséért. A magyar sajtó dolgozói mint igazi harcostársaikat, idősebb testvérüket köszöntik szovjet elvtársaikat és orgánumaikat a szovjet sajtó napján! mely olasz vevő 10 000 dollárért vásárolna külföldön marhahúst, 5000 dollárt tartozik 6 hónapra külön odaadni a hatóságnak, s ez a pénz semmi kamatot sem hoz. Érthető, hogy az importőr meggondolja, vegyen-e külföldi portékát. S az is érthető, hogy egész Európában, de világszerte ugyanúgy, ellenérzéseket váltott ki az olasz kormány döntése, amely a Közös Piac előírásainak sem felel meg, de a GATT, a világméretű kereskedelmi szervezet szabályainak sem. Pálfy József Hét végi jelentések ANDREJ GROMIKO szovjet külügyminiszter, a szíriai kormány meghívására ma Damaszkuszba utazik. HOUSTONBAN befejeződött az 1975-re tervezett szovjet—amerikai közös űrkisér- let ellőkészítő szovjet és amerikai szakemberek és műszaki szakértők háromhetes munkatalálkozója. NIXON amerikai elnök pénteken, helyi idő szerint, a késő esti órákban beszédet mondott az arizonai Phoenix- ben, a republikánusok egyik „erődítményében”. Tizennégyezer főnyi hallgatósága előtt az elnök kijelentette: „Itt az ideje, hogy lezárjuk a Watergate-üayet, és, hogy Amerika ügyeivel foglalkozzunk”. TELJESEN MEGALAPOZATLAN és rosszindulatú hírek azok, amelyek szerint VI. Pál pápát szívinfarktus érte volna az utóbbi napokban — közölte a vatikáni sajtóhivatai igazgatója. A PRÁGAI állami szanató- tórium vezetőségének és az orvosi konzíliumnak a szombati jelentése szerint Ludvík Svoboda csehszlovák köztársasági elnök egészségi állapota változatlanul igen súlyos. KISSINGER szombaton reg-' gél elhagyta Damaxzkuszt. Az amerikai külügyminiszter miután Alexandriában Szadat elnököt tájékoztatta útja eddigi menetéről, még szombaton Jeruzsálembe érkezett, és onnan ma utazik Ammanba. DAWSON SZIGETÉRŐL Valparaisóba, a szeptember 11-i chilei fasiszta puccs kiindulópontjának színhelyére szállították át a népi egység kormányának 27 magas rangú tisztviselőjét. A most kezdődő hét esemény nap tárából : Hétfő: Az európai tanács ülése Strasbourgban — Kissinger a Közel-Keleten — Miki Takeo japán külügyminiszter Londoniban — Francia elnökválasztási eredmények. Kedd: Leszerelési értekezlet Genfben — Wilson—Miki Ta- keo-taláLkozó Londonban. Csütörtök: Leszerelési értekezlet Genfben — A holland királynő Tunéziában. Péntek: Miki Takeo Bonnba érkezik. \
