Pest Megyi Hírlap, 1974. május (18. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-05 / 103. szám

Gondos ápolás enyhíti a fagykárt Pest megye állami gazdaságaiban A váratlanul jött éjszakai fagyok — mint jelentettük — ugyancsak megviselték a Pest megyei állami gazdasá­gok gyümölcsöseit és szőlőit is. Az eddigi felmérések sze­rint a Nagykőrösi ÁG szőlői­ben mintegy 15 százalék, ugyanitt a többi gyümölcsös­ben 40 százalékos az elfa­gyás. A Felsőbabádi ÁG sző­lőit 50—60 százalékos fagy­kár érte. Különösen nagy veszteség keletkezett a már kihajtott rügyek elfagyásá­ból. A Ceglédi ÁG almásá­nak 90 százalékát, kajsziba­rackjának és körtéjének 95 százalékát érte a fagy. Az Alagi ÁG tangazdaságában negyvenszázalékos szőlő-, s helyenként nyolcvanszázalé­kos almakár keletkezett. A kertészeti egyetem tan­gazdaságában különösen a korán faka­dó szőlőfajtákat érte fagykár. A Kertészeti Kutató Intézet törökbálinti gazdaságában 25 —40 százalékos őszibarack- és mintegy 30 százalékos al­ma- és szilvakárosodást álla­pítottak meg. Szerencsére a megye terü­letén egyre terjed a korsze­rű magasművelésű szőlőter­melés — s ezeken a helye­ken a fagy kevésbé érintet­te a termést. Reménykedni lehet még abban is, hogy egyes erőteljesebb gyü­mölcsfajták legyőzik a fagy okozta károsodást és a gondosabb ápolással va­lamit helyre lehet még hozni abból, amit a természet meg­tépázott. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYE) BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM, 103. SZÁM ÁRA 1 FORINT 1974. MÁJUS 5., VASÁRNAP A XL pártkongresszus tiszteletére NAGYMAROS: Önmeózássa! biztosítják a jobb minőséget GODOLLO: Szélesítik a fiatalok a szocialista brigádmozgalmat VállukoD tartják a világot... A A Csepel Vas- és Fémmű­vek munkásainak kezdemé­nyezése nyomán országszerte mind több munkáskollektíva csatlakozik az MSZMP XI. kongresszusa és a felszabadu­lásunk 30. évfordulója tiszte­letére tett felajánlásokhoz. Legutóbb Nagymarosról és Gödöllőről kaptunk ilyen je­lentéseket. Az előbbi községben a Szer­számipari Művek kőbányai gyárának telepén dolgozó szocialista brigádok tettek értékes munkafelajániást. Célul tűzték például maguk elé, hogy a felhasználásra ke­rülő anyagokkal és az ener­giával az eddiginél jobban ta­karékoskodnak, s — előzetes számítások szerint — öt szá­zalékkal mindkettőből keve­sebbet használnak fel az év végéig, mint ahogy eredetileg tervezték. Munkájuk minő­ségén úgy kívánnak őrködni A könnyűszerkezetes építkezés Tervszerűen halad a KGYV tápiószelei üzem bővítése A Közúti Gépgyártó Vállalat 1968-ban vásárolta meg a tá­piószelei gépállomást. Néhány korszerűtlen kis épületben kezdték meg akkor a munkát. Ma több mint négyszáz embert foglalkoztató és évente száz­millió forint értékű, acélszer­kezetet előállító üzem dolgo­zik ott. S rövid időn belül olyan gyárrá fejlődik, amely­nek munkájára nemzetközi vi­szonylatban is figyelnek majd. A folyamatban levő, nagy­arányú beruházás nyomán jö­vő év végére sor kerülhet az új üzem részleges átadására, s 1976-ban már teljes erőveí megindulhat — a kormány- programnak megfelelően —, a könnyűszerkezetes ipari csar­nokok vázszerkezetének gyár­tása. Az egész országot innen látják majd el msdern, könnyűszerkezetes építő­elemekkel. A jelenlegi termelés szín­vonalát akkorra évente 15 003 tonna könnyűszerkezetes ipari csarnokváz előállításával nö­velik. Ez azt jelenti, hogy amíg a termelés volumenét a jelenleginek négyszeresére emelik, ugyanakkor a mun­káslétszám alig egyharmadá- val növekszik. Mindezt igé­nyes üzemszervezés és nagy­fokú gépesítés segítségével oldják meg. A több mint kétszázmillió forintos beruházás keretében — egyebek között — 12 000 négyzetméter terü- rületű új üzemcsarnokot építenek. A Budapest—Szolnok kö­zötti vasútvonaltól leágazóan — a gyárig — csaknem három kilométer hosszúságú új vasút­vonalat létesítenek. Az áram­kapacitást, a jelenleginek kö­zel tízszeresére növelik. A szállítást és anyagmozgatást gépesítik. Olyan termelékeny i— programvezérlésű — automata berendezéseket állítanak üzembe, amelyek csaknem teljesen ki­küszöbölik a nehéz fizikai munkát. Nagy gondot fordítanak az ott dolgozók szociális ellátásá­ra is. Országos viszonylatban is az elsők között garantálják az innen kikerülő termékek ál­landóan egyenletes, kiváló mi­nőségét. Az új profil kialaku­lása elé nemcsak azért néznek nagy várakozással Tápiószele és környékének lakói, mert az fokozott rangot jelent majd a vidék iparosításának, ha­nem azért is, mert több mint kétszáz ember részére teszi lehetővé, hogy a fárasztó ingá­zást megszüntetve lakóhelyük közelében vállalhassanak munkát. K. Z. — sőt, javítani azt —, hegy a szocialista brigádok önmeózá- si jogot kapnak. Ugyancsak a minőségjaví­tást szolgálja az — a későbbi években realizálható — ter­vük, hogy szakmai tanfolya­mokat szerveznek a műveze­tők és a brigádvezetők részé­re; azokat a dolgozókat pedig, akik még nem végezték el a nyolc osztályt, iskolára kül­dik. A nagymarosi telephely mű­szaki szakemberei viszont azt vállalták, hogy a hiányzó szakmunkások munkájának pótlására olyan termelőeszközöket konstruálnak, amelyekkel a betanított munkások is tudnak dolgozni. A telephely még az év ele­jén együttműködési szerződést kötött a nagyközségi tanács végrehajtó bizottságával 50 ezer forint értékű támogatás­ról, amelyet a brigádok most további 10 ezer forint értékű társadalmi munka felajánlá­sával toldottak meg. Munkaverseny-felajánlások- ról kaptunk hírt Gödöllőről is. ahol a Pest megyei Állategész­ségügyi Állomás harminc éven aluli 1'iataljai tartották a mi­nap ifjúsági parlamentjüket. Szép példája volt ez a fórum annak, hogy e fiatal szakemberek nem­csak jogaikat — köteles­ségeiket is ismerik. Nemcsak kémek — hanem ad­nak is. A saját erkölcsi-anya­gi megbecsülésük jogos igénye mellett nem tévesztik szem elől a társadalom elvárásait sem. Ami az ifjúsági parlamentet illeti: dr. Kéri Miklós igazga­tó főorvos megnyitójában hangsúlyozta, hogy az állomás vezetősége szívén viseli az if­jú dolgozók közösséggé formá­lásának ügyét, támogatja ér­dekvédelmi, szakmai és poli­tikai továbbtanulási törekvé­seiket. Különösen fontosnak tartja a mezőgazdaság külön­böző . területein működő fiata­lok jobb állategészségügyi szemléletének kialakítását. Dr. Tonomár Kinga javasla­tára a parlament részvevői el­határozták, hogy az állomás minél több fia­tal dolgozója elvégzi a marxizmus—leninizmus esti egyetemet, és sürgették a szakáUatorvos- képzés kiterjesztését. A fel­szólaló azt is javasolta, hogy a szakállatorvosok, akik a te­rületen dolgozó kollégáiknál kevesebb fizetést kapnak, ré­szesüljenek a szakorvosokhoz hasonlóan, munkahelyi pótlék­ban. Tóth Mária laboráns a fia­talok kulturális és sporttevé­kenységének támogatására if­júsági alap megteremtését kérte. Ezek után született az az in­dítvány, hogy a XI, pártkong­resszus, valamint hazánk fel- szabadulásának közelgő 30. év­fordulójának tiszteletére az ál­lomás fiatal szakemberei is csatlakozzanak az országszer­te kibontakozó szocialista mun- kavarsenyhez. A parlament részvevői elhatározták, hogy szélesítik a szocialista bri­gádmozgalmat, s fokozottan törekednek a tár­sadalmi tulajdon védelmére, az anyag- és energiatakaré­kosságra, a gépek és eszközök kíméletesebb használatára. Cz—Sz z anyák vállukon tartják a világot. Gyermekek és felnőtté vált fiaik, lányaik gondját. Fárad­hatatlanok, ha dolgozni, tenni kell értünk vala­mit, örömtelenek, ha szomorúak vagyunk, s sikerünk számukra a legnagyobb öröm. Éjszakákat virrasztva ülnek betegágyunk mellett, aggódva figyelik első lép­teinket. Es mi legfeljebb azt mondjuk: köszönöm. S legtöbbször ezt is elfelejtjük, mert ők csendben teszik, amit*>— úgy érzik — tenniük kell. Tíz nappal ezelőtt az országgyűlés tavaszi ülés­szaka elfogadta a családjogi törvény módosítását. Es amikor a tisztelt Ház a törvényt megszavazta, szívével, eszével — mint már annyiszor — ismét az anyákra gondolt. A családi élet tartósságát és biztonságát, amennyire ez egy jogszabályon múlik, biztosítja ez a rendelkezés. Éppen ezért örömmel üdvözöljük a családot, az anyákat védő nagyszerű törvényt. Jól ismerjük a csa­ládban, társadalmunkban az anyák szerepét. Az anyák fedezik fel gyermekeik számára a világot és nagy- nagy szeretettel, türelemmel, anyai szuggesztivitással átadják ismereteiket gyermekeiknek, s csecsemőkoruk­tól felnőtt korukig szépre-jóra tanítják őket. Persze, szép dolog, hogy a kormány, az országgyűlés, a tár­sadalom méltányolja és hálából törvényes jogokba ik­tatja az anyák szerepét a családban és a társadalom­ban, de most az egyszer nem ártana, ha a kormányt, a parlamentet is felülmúlnánk. Gondolom, senki, egyetlen parlamenti képviselő, egyetlen miniszter sem sértődne meg, ha gondolataikat, érzéseiket, törvény­be iktatott gondoskodásukat a magyar családok min­den tagja továbbfejlesztené. Ötven éve elmúlt már, hogy minden év május első vasárnapján emberi tisztelettel, gyermeki szere­tettel, csókkal és meleg szavakkal, virággal és köny- nyekkel köszöntjük az édesanyákat. Ünnepen, külö­nösen az édesanyák ünnepén áhítattal beszélünk és írunk. E sorok írója is most átnyújtja a virágot és kö­szöntőként állampolgári minőségében szintén — re­ményei szerint — egy elfogadható javaslattal is élne. Legyen az év mind a háromszázhatvanöt napja az anyáké. Legyen az év minden napja önfeláldozásuk egyszerű hétköznapi tettekkel való elismerése. Ré­szünkről, gyermekek és felnőttek részéről egyaránt ez a legkevesebb, amiért világra hoztak bennünket, szi­vük melegéért, féltő jószavukért, a hajnali reggelikért, a tiszta, vasalt ruhákért, gyengeségükben is a miénk­nél sokkal nagyobb erejükért. (S ki tudja, honnét ez az erő, miből merítik, hogyan bírják egy életen át?) Tegyük könnyebbé életüket. Tulajdonképpen ^ a kormány is erre gondolt, amikor bevezette az anyasági segélyt, törvénybe iktatta a nőket, mindenekelőtt az anyákat segítő határozatokat, soronkívül napköziket, óvodákat teremtett és teremt, olcsóbbá tette a gyer- mekholmik árát, könnyítette a terhesmamák munká­ját, felemelte az iparban dolgozó nők bérét, orvossal és orvossággal védi egészségüket, a szülő nő és az új ember születését. Az édesanyák ünnepén hangsúlyozzuk: holnap es holnapután is köszöntsük őket, osszuk meg velük a munkát, vállaljunk gondjaikból, terheikből, amennyit lehet. Hiszen gyenge vállaikon tartják az egész vilá­got, újjászülik az emberiséget. §. A. Km Jókai köszöntöttek Jelzőrendszer az úícsomóponíokon Budaörsi eredményhirdetők minden KGST-orszájjban Tavaszfinálé Két, jól dolgozó kollektíva megérdemelt elismeréséről kaptunk hírt tegnap: az egyi­ket a Budapesti Közúti Igaz­gatóságtól, a másikat Buda­örsről. A BKI kitüntetésének érté­két emeli, hogy az ország 19 közúti igazgatósága között nyerte el harmadmagával — Győrrel és Kecskeméttel együtt — „A közúti szákága­zat kitüntetett igazgatósága” cím elnyeréséért tavaly au­gusztusban indított munka­versenyt.- — Pest megye elsőrendű fő­útvonalain és az autópályá­kon kétségtelenül nehezebb a nek. A galgamácsai egyesült Összefogás A tengeri magja már földbe került, f tésének is a végéhez értek. Ma fejezik be a munkát a földeken. termelőszövetkezetben a vetés végéhez közeled- a tavaszi munkák fináléjaként a silókukorica ve­Koppány György felvétele biztonságos, kulturált közle­kedés megteremtése, mint másutt — mondta ez alkalom­ból Soltész Béla igazgató. — Tavaly nagymértékben lekö­tötte erőinket a főútvonalak úgynevezett erősítő szőnyege­zése, és a 4-es számú főút tel­jes megyei szakaszának kor­szerűsítése; mégis futotta energiánkból, hogy országo­san új módszereket kezdemé­nyezzünk a balesetmegelőzés­ben. Kiépítettük az útburko­latra festett, fokozottan védett gyalogos-átkelőhe­lyek jelzéseit, a „cikk-cakk’'-rendszert, azút- kanyarulatokban pedig fel­szereltük az úgynevezett ajánlott sebességjelző táblá­kat. Lépéseket tettünk a köz­utakhoz csatlakozó földutak rendbehozatalára is. És mit hoz a holnap? Az öt­letek, javaslatok kifogyhatat­lanok. Csak két példát ezek­ről: — Elkészült az M 7-es au­tópálya hírközlési rend­szerére vonatkozó tanul­mány: az első 50 kilométeres szaka­szon a közeljövőben segélyké­rő telefonokat szerelnek fel. A másik: a budapesti statisztiká­hoz és a forgalomszámláláso­kon alapuló helyzetképhez igazodva, a (megye közútháló­zatának jelentősebb csomó­pontjain jelzőlámpás forga­lomirányítási rendszert terve­zünk — újságolta a BKI igaz­gatója. S most a másik kitüntetett­ről: a budaörsi Texelektro Ipari Szövetkezetről, amely el­nyerte a Pest megyei KISZÖV vándorzászlaját. Az ez alka­lomból rendezett ünnepségen ezt hallottuk a szövetkezet munkájáról Varró Károly el­nök beszámolójában: — Eredményeinket első­sorban tizenöt szocialista brigádunknak köszönhet­jük, amelyeknek tagjai mindig helytállnak a munkában. Az idei tervekről szólva az elnök elmondotta, hogy a vi­lágszerte ismert és keresett sporterediményhirdető táblák mellett — amelyekből már valamennyi KGST-országban működik egy-egy — idén is mintegy 25 millió forint érték­ben gyártanak bébi műanyag nadrágokat, s ezzel az egész ország igényeit ki tudják elé­gíteni. P—A Lázár György, a Miniszter­tanács elnökhelyettese, az Or­szágos Tervhivatal elnöke és Gerhard Schürer, az NDK mi­niszterelnök-helyettese, az Ál­lami Tervbizottság elnöke, a kétoldalú gazdasági együtt­működés időszerű kérdéseiről folytattak tárgyalásokat. Az NDK miniszterelnök-helyette­se és kísérete szombaton uta­zott el Budapestről. Keserű Jánosné, könnyűipari miniszter, aki Strassbourgban tartózkodik a magyar heteken, tegnap Mód Péter nagykövet kíséretében megtekintette a város több üzletében és áru­házában rendezett kiállításo­kat. v

Next

/
Oldalképek
Tartalom