Pest Megyi Hírlap, 1974. május (18. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-30 / 124. szám

xMiap 1974. MAjTS 30., CSÜTÖRTÖK Se pénz, se hely Gödöllőn nemrég állat- és Iki rakodóvásárt rendeztek. A vásáron egy helytelen intéz­kedés sok bosszúságot okozott. Az történt, hogy a helypénzt szedők már a vásár előtti út­szakaszon megállították a jár­műveket a pénzért. Csak ké­sőbb, a vásár kapujában vizs­gálta meg viszont az állator­vos a járlatleveleket és az ál­[=íl =! _____1 L_ j ^§£T latokat. Sok esetben nem adott engedélyt a belépésre és akik így jártak, a már befizetett helypénzt sem kapták vissza. Ha előbb az állatorvos fogadja a jelentkezőket, ilyen hiba nem történt volna. Kelemen János . Gödöllő Barátság — levelezéssel A Pest megyei Hírlap már­cius 13-i számában egyebek közt beszámolt arról, hogy májusban'a bagi iskola VI A és VI. B osztályos tanulói ven­dégül látják a székesfehérvári Ybl Miklós általános iskola azonos korosztályú pajtásait. A bagi hatodikosok jól felké­szültek erre ,a találkozásra, hisz tavaly októberben ők nyok szolgálták fel a napközi otthonban. Délután a pajtások futball­mérkőzést játszottak és egyéb vetélkedőkre, játékokra is sor került a sportpályán. A látogatás befejezéseként a művelődési ház igazgatója, Bagó József, a vendégek tisz­teletére levetítette a Galga- mente című színes filmet, A székesfehérvári pajtások kitű­nő hangulatban, megelégedet­ten tértek haza. Iszlai Albert Bag Buszos panaszok Május 17-én körülbelül 10— 12-en vártuk türelmesen Vá­cott azt az autóbuszt, mely Budapestről, az Engels térről 17.30-kor indul és hivatalosan 18.20-kor érkezik Vácra, hogy innét tovább, Salgótarjánba menjen. A járat 13 perc késés­sel érkezett, és a kalauz kö­zölte, hogy a kocsi tele van, várjuk meg a mentesítő jára­tot. mely azonnal érkezik. Telt-múlt az idő, de a busz nem jött. A szolgálatot telje­vendégeskedtek Székesfehér­várott, és azt szerették volna, ha a vendégek most hasonlóan jól érezzék magukat. Az egész tanév folyamán rendszeresen leveleztek a két iskola pajtá­sai, még ajándékokat is küld­tek egymásnak. Végre elérke­zett a várva várt nap: Székes- fehérvárról 50-en érkeztek, Bognár Tiborné és Pintér Zsigmond osztályfőnökök ve­zetésével. A gondosan összeállított program szerint zajlottak az események: tízóraizás után megtekintették a vendégek Bag község nevezetességeit: jártak a bagi-tó környékén, felkeresték a régi malmot és ellátogattak az ezermester fa­ragó Svella Pali bácsihoz, majd az aszódi Petőfi Múze­umhoz és a gimnáziu'mhoz is. Az ünnepi ebédet a bagi nép­viseletben öltözött VI-os lá­sítő forgalmista arról tájékoz­tatott, hogy a mentesítő járat 19.20-kor fut csak be. Így is történt, ám kiderült, hogy a busz Balassagyarmatig közle­kedik. Mikor a forgalmistától ezek után azt tudakoltuk, hogy most miként juthatnánk mégis Salgótarjánba, kiderült, hogy erre csak másnap reggel 6.50- kor vagy 7.19-kor van mód. Bosszankodva siettünk a vas­útállomásra, ahonnét először Budapestre utaztunk, és a fő­városból Salgótarjánba. Azt hiszem, jogos a felháborodá­som. A többi utazótársam ne­vében is arra kérem az illeté­kes Volánt, hogy tegye meg a szükséges intézkedést az ilyen és ehhez hasonló kellemetlen­ségek elkerülése érdekében. Szász Ferenc Vác ★ Nagy Jánosné, a veresegy­házi ÁFÉSZ 17-es vegyesbolt­jának dolgozója panaszolta, hogy május 6-án reggel, ami­kor férjével együtt a vasút­állomás felé igyekezett (6 és Va7 óra között), az állomással szemben levő cukrászda köze­lében, a menetrendszerűen Gödöllőről közlekedő autóbusz nagy sebességgel haladt el mellettük, bele egy nagy po­csolyába, melynek vizét rájuk csapta. Mindkettőjük ruházata tetőtől talpig vizes és piszkos lett. így mentek el Budapest­re, mert már nem volt idő ha­zamenni, átöltözni. Az olajos­sáros folt még ma is meglát­szik a ruhájukon. N^pi néztík meg az autóbusz rendszámát, de úgy gondolják: így is le­hetne figyelmeztetni a veze­tőt, mert a hely és az időpont elég pontosan ismert. Irházi Mária Veresegyház Az udvarias posta A Pest megyei Hírlapnak alapítása óta előfizetője és ol­vasója vagyok. Szívesen és fi­gyelemmel böngészem a Pos­tabontás rovatot. A panaszok közt találtam gyakran olyano­kat, melyek a posta működé­sével kapcsolatosak. Az ille­tékes válaszokból kiderült, hogy a panaszok jogosak vol­tak. Én viszont most dicsérni szeretném a postát, méghozzá okkal. A legnagyobb körülte­kintés mellett is előfordul, hogy az ember kevesebb bé­lyeget ragaszt a külföldi le­vélre. Márpedig igen kelle­metlen, ha a külföldi rokonnál a jelentkezés először abban nyilvánul meg. hogy a feladó hibájából portót kell fizetnie. (Ez belföldön is kellemetlen, de sokkal könnyebben elke­rülhető az egységes díjszabás miatt.) Konkrétan az történt, hogy figyelmetlenségből az Ausztráliába feladott levélre 3 forint helyett csak 1 forintos bélyeget ragasztottam. A pos­ta küldött egy udvarias hangú értesítést, hogy a küldemény külföldi megportózásának el­kerülése végett a hiányzó dí­jat pótolták és egyben arra kérnek, hogy fizessem be utó­lag a különbözetet. Csarfádi József Sülysáp Budakeszi mozaik Budakeszin reggelenként a központi élelmiszerbolt előtt a sütemény, kalács, kenyér lá­dákban, letakarás nélkül so- rakozik. A pékárut belepi az út pora, szennye. Manapság, amikor már annyiféle áru­cikket hoz forgalomba a ke­ta, kis focipálya, és más sok színes játszóeszköz. Az idősek­re is gondoltak: a tanácsház előtti szép virágos park, a dí­szes padokkal, kedvelt sétacél­juk lett. Az alberti Dánosi út és az Iskola út sarkán is talál­ható egy kis, háromszög alakú virágos park, mely jól ellen­reskedelem műanyag tasak- ban, jó lenne, ha a péksüte­mény részére is gyártanának könnyen kezelhető műanyag zsákokat a szállításhoz, ör­vendetes eredmény, hogy az árusításnál már papírba cso­magolják a kenyeret. Ezt a vé­dőcsomagolást tovább kelle­ne bővíteni, hogy a szállítás és tárolás közben is higiénikus maradjon az áru. ★ Budakeszi főútvonala a Vö­rös Hadsereg út. Állandóan nagy itt a forgalom. Míg ko­rábban a házak előtt faze­kakban, lavórokban, bádog­edényekben „díszlett” a sze­mét, most a tanács végrehajtó bizottságának határozata riyo- mán, kukákban gyűjtik a főútvonalon. ★ A KIOSZ helyi nőbizottsága két kisiparos feleségének nyújtott át virág kíséretében 500—500 forintos segélyt ab­ból az alkalomból, hogy gyer­mekük született. Molnár Gyu­la lakatos 'gyermeke a Péter névre hallgat, Tomozer Jó­zsef ács lányának neve: Vik­tória. Padányi Lajos, Budakeszi Virágos parkok Albertirsán, a KISZ-házak előtt szép gyermekjátszóteret épített a tanács. Akad itt hin­súlyozza nagyközségünk ko- párságát. Sok ház előtt virág­ágy díszük. Virág Mihály Albertirsa Szerkesztői üzenetek T. K.-né, Táborfalva: Panaszát továbbítottuk a Pest megyei Pos- tabetét Elszámoló Fiókhoz. T. A.-né, Szigetújíalu: Kérésére felhívtuk az illetékesek figyelmét. S. F.-né, Albertirsa: Levelét kö­szönettel megkaptuk. Visszatérünk; rá. Sz. S.-né, Budapest: A köz­egészségügyi problémáról hama­rosan újra írunk. P. L., Budakeszi: A jelzett le­vél megérkezett. Kérésének meg­felelően kezeljük. M. P., Gödöllő: Levelével a jú­nius elsején induló gödöllői mel­lékletünk részletesen fog foglal­kozni. E. I., Cegléd: Véleményével egyetértünk: addig jár a korsó... V. J., Pécel: Panaszával kapcso­latban — alaposan kivizsgálva a problémát — május 28-i számunk hatodik oldalán, Utazás a szemét körül című cikkünkben írtunk. Mindenki — ahogyan képes Rovatunkban többnyire olvasóinknak a megye belpoliti­kai életére, annak eredményeire, még meglevő visszásságai­ra vonatkozó észrevételeit szoktuk közölni, vagy a levelekben feltett kérdésekre igyekszünk megfelelő válaszokat adni. Ez a több éves gyakorlat azonban korántsem jelenti azt, hogy meny- nyiségileg s minőségileg egyaránt gazdag szerkesztőségi pos­tánkban, újra és újra ne bukkannánk olyan olvasói levelekre, amelyekben Íróik külpolitikai rovatunk cikkeire is reagálva, a nemzetközi politika legégetőbb kérdéseiben fogalmazzák meg álláspontjaikat — szubjektiven s ugyanakkor mégis a Magyar Népköztársaság állampolgárához méltó felelősséggel. Ezt bizonyítandó kívánunk most idézni egyik kedves ol­vasónk, Fein Báláné soraiból. Személyében egy, „a fasizmus poklát megjárt, sokat szenvedett, beteg asszony” emeli fel tiltakozó hangját a chilei junta embergyalázó borzalmai ellen, s egyben mindenféle nacionalista megkülönböztetés ellen is. „Embertársaim! Minden becsületes, internacionalista ma­gyar! Ki-ki a maga módján, ahogyan csak képes — ésszel, pénzzel, szívvel — álljon ki Chile népe mellett! Soha többé fasizmust, sehol a világon! Elég volt már az ártatlan milliók mészárlásából!” Mindannyiunk véleményét fogalmazza meg ezután csupa nagy betűvel: CHILE NÉPE, IGAZAD VAN! A VILÁG JOB­BIK FELE, JÓZAN ESZE VELED VAN! Fein Béláné felhívása végén így fogalmazott: „Ez úton üzenem Hortensia Allende asszonynak, hogy szívből nagyra becsülöm és kérem; érezze, hogy mártírhalott férje immár jel­kép: iránymutató csillag Chile s az egész haladó emberiség egén”. Sportszerető olvasók Szövetkezeti tagnak [elveszünk:- gumiipari szakmunkást vagy betanított munkásként térti munkaerőt, vulkanizáló munkakörbe. Jelentkezés: Gumiipari Szövetkezet, Budapest X„ Kőbányai út 43/F.- nőket és férfiakat betanított munkára, továbbá vizsgázott fűtőt magasnyomású kazánhoz. Jelentkezés: Gumiipari Szövetkezet, Budapest XIII., Reitter Ferenc u. 13.- raktári segédmunkást és szállítómunkást. Jelentkezés: Gumiipari Szövetkezet. Budapest VI.. Hunyadi tér 2.- gyakorlott bérelszámolót Jelentkezés: Budapest VI., Csengery u. 35. A hetenként jelentkező Pos­tabontásban természetesen nem tudjuk közölni a szer­kesztőséghez érkező valameny- nyi levelet. A válogatásnál arra törekszünk, hogy elsősor­ban a közérdekű írások lás­sanak napvilágot. Igyekszünk belőlük olyan összeállítást adni, hogy az változatos tar­talmú legyen és a lehetősé­gekhez képest minél több te­rület, község lakói kapjanak nyilvánosságot. Ezekben az összeállítások­ban eddig is szerepeltek sporttal kapcsolatos levelek, ám részletesen az utóbbi idő­ben nem foglalkoztunk ve­lük. Ez irányú adósságunkból szeretnénk most törleszteni: a most ismertetésre szánt há­rom levél 3 különböző község­ből, illetve városból érkezett, összefűzi őket viszont az, hogy valamennyi a sporttal foglal­kozik. örvendetes — és ez nem­csak e három, hanem szinte valamennyi „sportos” levélre elmondható —, hogy e levél­írók már egyre kevésbé azért írnak, mert kifogásolják ezt vagy azt a bírói döntést. Ol­vasóink, vagy legalábbis a levélírók eljutottak a felis­merésig: a sport elsősorban játék, olyan, amely jó hatás­sal van, hasznos az egészség­re, tehát, ha valaki egy játék­ban alulmarad, akkor is min­denképp nyer azzal, hogy iz­mait, kombinációs tudását, ügyességét valamilyen formá­ban próbára tette. És* ez az igazi eredménv, mely többet ér minden gólnál, méternél,' másodpercnél. Labdarúgás, kézilabda, sakk Bundies Péter tököli tudó­sítónk levelében arról számol be. hogy immár ötven éve működik sportkör Tököl nagy­községben. Méghozzá nem is akármilyen eredménnyel, hisz jó néhány tököli sportoló el­jutott az NB I-be, szerepelt sikeresen sportágában az or­szágos bajnokság küzdelmei­ben. Füredi János, Rimóczi László és Bánhegyi Bernát több éven át játszottak a ké­zilabda I. osztályában, a nők közül pedig Asin Anna és Pálfi Piroska. Joszkin János és Vászin Péter Tökölön tanulta meg a birkózás alapelemeit, fogásait, fortélyait. Napjaink­ban Szilágyi az FTC kézilab­dacsapatának egyik erőssége, Hoffmann sikerrel védi ugyanebben a sportágban a Bp. Spartacus kapuját, és Tö­kölről indult el Somogyi, a Csepeli Vasas labdarúgója. Jelenleg a sportkörnek há­rom szakosztálya működik: a labdarúgó, a kézilabda és a sakk. Bíznak abban, hogy si­kerül kinevelniük néhány olyan sportolót, akire hama­rosan nemcsak a tököliek lesz­nek büszkék, hanem az egész sportág is. Új sportág Pencen Solymosi László dunakeszi tudósítónk levele arról tanús­kodik, hogy ha a fiatalok sze- retik a sportot, akarattal sok mindent el lehet érni, pótolni, olyan helyen is. ahol egyéb­ként igen mostohák a körül­mények. Ilyen község a váci járásban az 1300-as lélek­számú Fene, ahol évek óta nincs sportkör. A fiatalok azonban sportolni szerettek volna, és nem nyugodtak bele a látszólag kilátástalan hely­zetbe. A 17 éves Jobbágy Ist­ván és a 18 esztendős Súlyán Tibor kezdeményezésére mégis­csak alkalom nyílt Pencen a sport, ezúttal a gimnasztika művelésére. Az egyik ház használaton kívüli pincéjéből előbb 40 kosár törmeléket vit­tek ki. majd kifestették (ha úgy vesszük, már ez is „sport”), és különféle képekkel, plaká­tokkal, amelyek útmutatást adnak a gyakorlatok elvégzé­séhez, otthonossá és főleg sportolásra alkalmassá tették a 15x5 méteres helyiséget. Az úgynevezett fekvenyomás, fel­húzás és guggolás számokat különféle speciális soprteszkö- zökkel végzik, és a gyakorla­tok közben egy-egy edzésen 200 mázsát megmozgat egy-egy sportoló. A gyakorlatok szinte minden izmot igénybevéve és egyben fejlesztve is, az egész szervezetet „dolgoztatják”. A 'cél: a mindennapi munka után az aktív kikapcsolódás. Ennek megfelelően az edzések a hét­végeket kivéve, minden nap este 6-tól 8-ig tartanak. A ma még önálló sportágként nem közismert gimnasztika népsze­rűsítésében szép példával jár­nak elöl a penciek, és a sport- szereteten kívül ezért külön dicséretet érdemelnek. Úszólecke óvodásoknak Nagyon sajnáljuk, hogy Cs. Ferenc váci olvasónk nem írta meg teljes vezetéknevét, szégyenkezésre semmi oka. Levelének első mondatát is már helyeselni tudjuk: négy­éves kislányát úszni szerette volna tanítani. Sajnos, nem sikerült a terv, mivel csak reg­gel vihette volna gyermekét, akiért <az úszólecke után el kellett volna menni. Ekkor született olvasónkban az ötlet: az óvoda vigye el csoportosan a gyermekeket úszni tanulni. Amikor ezt elmondta az úszó­mesternek, az felajánlotta, hogy ha az óvoda megszer­vezné az oktatást, ingyen megtanítaná az óvodásokat úszni. Egyetértünk olvasónkkal ab­ban, hogy jó, ha az ember mi­nél hamarább megtanul úszni. Szerettessék meg már óvodás korban a fiúkkal, lányokkal a vizet, hogy eszük ágába se jus­son félni tőle, sőt, tekintsék egyik alapmozgási elemüknek. Ha pedig netalán a gyermekek közt akad egy-egy, a társainál jobb képességű, akivel külön is érdemes foglalkozni, az kü­lön öröm, Hangsúlyozni szeretnénk azonban, hogy itt nem elsősor­ban a versenyszerű sportolás­ról van szó, csupán egyszerűen „önmagában” a sportról, amely, miként arról á beve­zetőben szóltunk, így is igen hasznos. Várjuk a további leveleket Olvasóinkat arra kérjük, hogy keressék fel szerkesztő­ségünket soraikkal ilyen, té­mában továbbra is. Ha a Postabontás rovatban eseten­ként nincs elég hely, akkor ezeket a leveleket, a már ed­dig is bevált gyakorlathoz hí­ven, a sportoldalunkon is kö­zöljük. Ez viszont azt jelenti, hogy ha a Postabontásban vi­szonylag kevés a „sportos” le­velek száma, abból semmiképp se következtessenek az ilyen témájú levelek hiányára. Ves­senek egy pillantást a sportol­dalra! Élőbb vagy utóbb itt is találkozhatnak leveleikkel, vé­leményükkel. Szeretnénk ez­által még sokrétűbbé tenni kapcsolatunkat olvasóinkkal, akiknek munkánkhoz nyúj­tott segítségét — jelen esetben a sporteseményekkel, sport­cikkekkel kapcsolatban — ez­úton köszönjük meg. D. G. G. 1 L í

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom