Pest Megyi Hírlap, 1974. május (18. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-28 / 122. szám

1974. MÁJUS 2?., KEDD M4Í MEGYEI EGYE1 1B* Xr/U3Í(ilD Folytatódik a béke- és barátsági hónap eseménysorozata Pnskin-cmlcfcüimi'pség Érden A béke-barátsági hónap ke­retében folytatódnak Pest me­gye városaiban, községeiben a rendezvények. Szombaton és vasárnap többhelyütt az ünne­pélyes kisdobos- és úttörőava­tásokon emlékeztek meg a nemzetközi békemozgalom 25. évfordulójáról. Erden, a gimnáziumban hét­főn délután Puskin születése közelgő 175. évfordulója alkal­mából rendezett emlékünnep­séget az iskola igazgatósága és a népfront községi bizottsága. Az ünnepségen részt vett A. I. Kudrjászov, a Szovjet Kultúra Háza osztályvezetője is. Az érdi gimnázium pedagógusai meghívták a nyolc érdi álta­lános iskola orosz nyelvet ta­nító pedagógusait, és jelen voltak az emlékünnepélyen szovjet vendégpedagógusok is. Somfai István, az érdi gim­názium tanára a nemzetközi békemozgalom erejéről, jelen­tőségéről, a béke megőrzése iránti szándék és cselekvés mindennapi megnyilvánulásai­ról beszélt, majd a nagy orosz költő, Puskin életét, munkás­ságát méltatta. A gimnázium irodalmi szín­padának tagjai — kapcsolódva az előadáshoz — Puskin mű­veiből adtak elő részleteket, magyar és orosz nyelven. Programon kívüli, kedves epi­zódként, a meghívott szovjet vendégek is elmondtak néhá­nyat Puskin verseiből. Az emlékünnepséget a pedagógu­sok közvetlen hangú eszme­cseréje zárta le. Még fokozottabban differenciálni A bérintézkedések tapasztalatairól tárgyalt a SZOT elnöksége A SZOT elnöksége hétfői ülésén a többi között az 1973. márciusi és az 1974. áprilisi bérintézkedések nyomán ösz- szesen mintegy 1 600 000 dolgozó, túlnyo­mórészt munkás és műve­zető kapott központi kere­tekből béremelést, amit a vállalatok saját erő­forrásaikból kiegészítettek. Az 1973. márciusi központi bér- intézkedések nyomán az álla­mi szektor valamennyi terüle­tén gyorsabb volt az átlagbé­rek növekedési üteme, mint a korábbi években. Az állami ipar munkásainak átlagkerese­te tavaly 10,9 százalékkal volt magasabb, mint 1972-ben. Át­lagos havi bérük 2210-ről 2440 forintra nőtt. Az állami kivi­telező építőipar munkásai ha­vi átlagban 2614 forintot ke­restek tavaly, szemben a ko­rábbi 2392 forinttal. . A béremeléseket a vállala­tok nagy többsége a központi elveknek megfelelően hajtotta végre, igen csekély volt a bér­emelésekkel kapcsolatos pana­szok száma, s ezeket a sérel­meket is általában rugalmasan és gyorsan orvosolták. A bérintézkedés nyomán kedvező légkör alakult ki, s ez jelentősen hozzájárult a tervezettnél is jobb gazdasági eredmények eléréséhez. A bér- feszültségek általában csök­kentek, jóllehet egyes helye­ken — többnyire a műveze­tők és az őket irányító üzem­vezetők, gyáregységvezetők között, munkások és kis fize­tésű alkalmazottak között — újabb feszültségek keletkez­tek. A szakszervezetek véle­ménye szerint a saját erőfor­rásból származó béremelések nagyobb differenciálásával ezek a feszültségek is felold­hatók. Az 1974. áprilisi béremelé­sek főként azokat a munkáso­kat érintették, akik a tavalyi bérrendezésből kimaradtak, s emelték a kutatóintézeti, va­lamint a színházak és a szín­ház jellegű intézmények dol­gozóinak bérét. A vállalatok­nál ezeket az intézkedéseket is a központi elveknek megfele­lően hajtották végre, a központi kereteket ki­egészítve a saját források­ból származó összegekkel. Az elnökség felhívta a vállala­tokat, hogy a béremelésre szánt összegeiket a munkások és alkalmazottak között az idén is közel azonos arányban osszák meg s az alkalmazot­tak bérrendezésekor a koráb­biaknál jobban éljenek a dif­ferenciálás lehetőségeivel. ÜZEM- ÉS MUNKASZERVEZÉS Számon kér a számítógép Fejlesztik a fénycsőgyártást Vácott Egyesült Izzólámpa és Vil­lamossági Rt. váci televízió­képcső- és alkatrészgyár — az iparvállalatok között még ezen a néven jegyzik a 17 éves múltra visszatekintő vi­déki gyárat, holott már ta­valy, év elején búcsút mon­dott a névadó profilnak. A képcső 60—70 százalékban importanyagból készült, tehát eleve nem tartozhatott a legnyereségesebb termékek közé. Külföldön egyre nehe­zebben tudtak hozzájutni az üvegballonhoz, végül is a vál­lalat határozott: beszünteti a sok gondot okozó tv-alkatrész gyártását. Uj üveggyár épül Vácott is elérkezett a gaz­daságos termékszerkezet ki­alakításának ideje, s hogy az igazgató, Kerényi László sza­vaival éljek: a „kezdetben volt az őskáosz” állapoton már ré­gen túlfutottak. Tizennégy üzemükben fénycső, és törpe lámpa,/ valamint sokfajta al­katrész készül, tehát termelési rendszerük két főcsoportra, a készárura és az anyavállalat részére, valamint exportra gyártott alkatrészek előállítá­sára tagozódik. — Vácott perspektívája van a fénycsőgyártásnak, a válla­lathoz érkező éves megrende­lések 50 százalékát már mi elé­gítjük ki — mondta ottjártam- kor az igazgató. Tavaly 2,5 millió fénycsövet és csaknem 10 millió kislámpát szállítot­tak a kül- és belföldi piacra. Az idén az ipari fényforrás mindkét árufajtájában tovább fokozzák a termelést, s jövő­re 10 millió fénycső, valamint 20 millió izzólámpa szerepel majd tervükben. Éves árbevételük fele — több mint 200 millió forint — az alkatrészgyártásból ered. Rqppant szerteágazó ez a terü­let: árambevezetőkből, vá­kuumtechnikai huzalokból, s más izzólámpa tömegcikk­elemekből 1500-féle készül a gépsorokon. A különböző tech­Bezárta kapui Jól vizsgáztak a Pest megyei iparvállalatok Vasárnap este 6 órakor Bu­dapesten, a kőbányai vásár- központ hangszóróiban fel­csendült a Rákóczi-induló, je­lezve, hogy véget ért a beru­házási javak első szakosított nemzetközi vására, melyet tíz nap alatt hétszázezren tekin­tettek meg. A tavaszi BNV tehát bevál­totta a hozzá fűzött reménye­ket. A huszonöt ország 1565 kiállítójának az az egyöntetű véleménye, hogy a régi áru­mintavásárokhoz képest, sok­kal célszerűbb volt a szakosí­tás, a szakemberek áttekinthetően és össze­hasonlítva ismerhették meg mindazokat a termelőeszközö­ket, technikai és technológiai újdonságokat, melyek a világ­piac „primőrjei”. Jól repre­zentálta a vásár a magyar és a külföldi cégek közötti koo­perációt, továbbá a világ ipari termelésének 34 százalékát ki­tevő KGST-tagállamok integ­rációs kapcsolatainak 25 éves fejlődését. A szakkiállításnak nemcsak a BNV-re exponált üzletköté­sek, hanem a figyelemfelkel­tés, az új termékek bemutatá­sa volt a célja: ezzel elindítottak egy olyan ke­reskedelmi folyamatot, amely az elkövetkező he­tekben, hónapokban újabb piacokat teremt a magyar iparnak. Az elmúlt hónapokban — mint már hírül adtuk — a BNV-k történetében a legnagyobb ér­tékű szerződéseket írták alá. A kiállításon jól vizsgázott Pest megye ipara is: Jelentős üzleteket kötött, újabb megrendeléseket kapott a Magyar Hajó- és Darugyár váci gyáregysége, 20 tonnás konténerek, bor-, sör-, tej- és egyéb szállító tartályok gyár­tására, Az ikladi Ipari Mű­szergyártól százezres nagyság­rendben ventillátormotorokat vásárol egy osztrák cég. Az IBM mammutvállalat pedig számítógépeihez kért speciális motorokat. A vásár utolsó napjaiban amerikai partnerük 400 ezer dollár értékben kézi szárítókat vett az IMI-től, ki­állításukat több japán cég is felkereste. A Transzformátor-, Röntgen- és Villamoskészülék­gyártó Szövetkezet szintén je­lentős üzletet kötött csehszlo­vák és lengyel partnerekkel: még ez évben 4 millió forint értékű transzformátort szállí­tanak Csehszlovákiába, de kapcsolatuk a jövő évre is szól: a jelenlegi megállapodá­sok szerint napokon belül 30 millió forintot megközelítő szerződés aláírására kerül sor. A TRAKIS kétoldalú kereske­delmi tárgyalásokat folytatott a lengyel ELEKTRIM válla­lattal: a METALLEXPORT közreműködésével kis transz­formátorokat, elektromos ke­mencékhez tápegység-transz­formátorokat és hegesztő­transzformátorokat adnak el évi 20 millió forint értékben A BNV alatt több NSZK-beli cég mutatott nagy érdeklődést a TRA­KIS nagykőrösi gyárában készült termékek iránt: különösen a HETRA hordoz­ható hegesztőtranszformátorok konstrukciója, szép kivitele nyerte meg tetszésüket, és a vásár után folytatják kereske­delmi tárgyalásaikat. Végül nagy érdeklődést váltott ki a BNV-díjas megyei termék, a Pestvidéki Gépgyár KGST- kooperációban készült huzal­zománcozó gépe, amelyből 1978-ig több millió rubeles szovjet exportkötelezettségük van. A vásár alatt az NDK- beli KWO berlini kábelérde­keltség, továbbá az indiai DENTURI Exporters delhi képviselője is ajánlatot kért. Büszkék lehetünk megyénk iparára, mert számos termé­kükkel felvették, sőt, konstrukcióik színvonalá­ban túlhaladták a kiállítá­son szereplő külföldi ver­senytársak áruját. Ezt bizonyítják az üzletköté­sek, a Japántól Amerikáig megnyilvánuló érdeklődés. A vásár gazdája, a Hung- expo sikeresen rendezte meg a szakosított tavaszi BNV premierjét. Az Albertirsai úti területen tervszerűen tovább folytatódik a vásárváros épí­tése. Az őszi BNV-n, szep­tember 14—22. között az öltözködés, az otthon, a háztartás, az élelmezés, a szabad idő, a közlekedés áru­csoportosításban vonultatják fel termékeiket a hazai és kül­földi kiállítók, köztük számos Pest megyei vállalat, gyár és szövetkezet is. Horváth Anita nológiájú üzemeket szolgáltató részlegek látják el, például hidrogénnel, oxigénnel, alap­anyagokkal, stb. Jövőre új üveggyár épül, hogy ne kell­jen naponta 10 vagon üvegcsö­vet Budapestről Vácra irányí­tani. Korszerűbb géppark Minél szélesebb egy gyár termékskálája, minél sokré­tűbb a gyártmányok összetéte- tele, annál bonyolultabb a ter­melés szervezése, irányítása. Vácott — a vállalati szervezé­si terv irányelveivel összehan­goltan — az a rendszerelmélet érvényesül, amely a bonyolult termelésirányításnak legjob­ban megfelel. A középtávra kidolgozott szervezési prog­ramjuk egyebek között a gaz­daságos termékstruktúra ki­alakítását tűzte célul, ehhez szorosan' kapcsolódik a műsza­ki fejlesztés szervezése. — Ezerhatszáz dolgozót fog­lalkoztatunk, tíz százalékkal kevesebb létszámmal dolgo­zunk a tervezettnél. Nemcsak mi, hanem a városba telepített többi iparág is. Már nincs fe­lesleges munkaerő a környé­ken, tehát a magasabb fokú gépesítés, az automatizálás fejlesztési lehetőségeivel kell élnünk. Saját beruházással korszerűsítjük a gépparkot, egyre nagyobb teljesítményű gépsorokat állítunk be: míg a fénycsőgyártásnál az első gép­sor óránként 800 terméket ál­lított elő, a következő már kétszázzal többet, a legutóbb felszerelt gépsornak 1200 da­rabos a kapacitása. Az alkat­részgyártásban is nagy telje­sítményű automata gépek váltják fel idén a régit, az új elektródagépek háromszorosát termelik elődeiknek, óránként 7000 darab alkarészt készíte­nek. A megnövekedett terme­léshez a gyáron belüli anyag- szállítást, -mozgatást is meg­szervezzük. A második negyed­évben megérkeznek a rakodó­lapok és a kézi kiskocsik he­lyett emelővillás targoncákkal továbbítjuk a készárut, az anyagot — újságolta az igaz­gató. (Persze, elméletben könnyű kidolgozni a termelési rend­szereket, gyakorlati alkalma­zásukat azonban megnehezítik a külső hatások. A termelés- irányítás szervezését akadá­lyozzák az anyagellátási zava­rok. Nem kapják meg a ren­delt mennyiséget a fémes alapanyagokból, réz- és vas­huzalból, vasnikkelrúdból, sőt a Csepel Vas- és Fémművek a szállítási ütemet sem mindig tartja be.) Azonnal intézkedni A váci gyár elválaszthatat­lan a nagyvállalattól, tehát a gazdasági információs rendsze­rébe is szorosan beletartozik. — A központi szervezési fő­osztályon számítógép segítsé­gével alakították ki az értéke- sítéscentrikus irányítási rend­szert. A betáplált adatok alap­ján, a kereskedelem igényei­nek megfelelően, a gép feldol­gozza a termelési programo­kat: megadja az alkatrész- és anyagszükségletet, továbbá a gépkapacitás adatainak isme­retében az időszükségletet, s menet közben nyilvántartja, ellenőrzi a gyártáseredménye­ket. Amennyiben terveltérést tapasztal, fejünkre olvassa a többletgyártást vagy az esetle­ges lemaradásokat. Ilyenkor azonnal tudunk intézkedni, s ha szorít a cipő, szombat-va­sárnapi műszakokkal elejét vehetjük a határidőcsúszások­nak — mondta az igazgató. — Hetenként hívom össze a szer­vezési értekezleteket, ahol a gépi adatszolgáltatás szerint megbeszéljük a legfontosabb teendőnket. A számítógépes Napirenden: a szakszervezeti egység Az Építőik Rózsa Ferenc Mű­velődési Házában hétfőn meg­kezdte tanácskozását az Élel­mezés-, Dohány-, és Vendég­látóipari Dolgozók Szakszer­vezetei Nemzetközi Szövetsé­gének ötnapos konferenciája. A megnyitóünnepségen megje­lent Huszár István, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Karakas László munkaügyi miniszter, Földvári Aladár, a SZOT elnöke, Pierre Gensous, a Szakszervezeti Világszövet­ség főtitkára és N. Marcellino, a nemzetközi szövetség elnöke. A konferencián több mint 60 ország 160 küldötte 83 szerve­zet. képviseletében az akció- egység, a szolidaritás és a szakszervezeti egység időszerű kérdéseiről tanácskozik. A megoldások forrását kutatva I tt a szezon, üdülők sé­tálnak Visegrád főut­cáján, a Mátyás király útján, ahonnét — nagy sze­rencsére — ma már kitil­tották az átmenő forgalmat. Mint hallom, az üdülőkben — a vállalatiakban, meg a szakszervezetiekben — egy­szerre 2500 ember pihen. Ez jócskán több, mint a nagyközség lakossága, mert az éppen hogy meghaladja az ezerkilencszázat. A 11-es út mellé épített tágas par­kolón gépkocsik, s bár még csak május van, hétköznap, kisebb csordányi benzinfaló álldogál, bel- és külföldi rendszámmal egyaránt. Fölkapott hely Visegrád? Mérhető és becsült adatok szerint tavaly egymillió em­ber fordult meg itt. Meg­döbbentően nagy szám. Per­sze, vigyázzunk. Az egymil­lió ember tetemes része el­töltött itt néhány órát s ment tovább. A község gaz­dája, a tanács, korábban sem, nagyközségi rangjá­nak megadása óta sem esett a számok bűvöletébe. Reá­lis tervek vannak strandra, a téli pihenés lehetőségei­nek bővítésére. Fölépült a legutóbbi esztendőkben há­romszáznál is több hétvégi üdülő, sok a telekigénylő, de tiszteletre méltó okos­sággal a tanács nem kí­vánja tenyérnyire darabolni a tágasságot. Elsősorban a tömeges turizmus igényei­nek jobb kielégítésére for­dít figyelmet. Néhány órája Leányfalun, a kibővített kempinget vet­tem szemügyre, megyei for­rásokból tetemes összeget áldoztak rá. Most meg azt jegyzem fel emlékeztetőül, hogy az Országos Műemléki Felügyelőség kétmilliót költ idén a visegrádi Fellegvár­ra. Megkezdték ugyanis a már halaszthatatlan meg- mentési, konzerválási teen­dők végrehajtását. Pénz, pénz, pénz... „Csak” azért, Hogy nézelődhessenek, pi­henhessenek, szórakozhas­sanak az emberek. N em vitatom , a pénz fontosságát. Kell. Pon­tosabban pénz is kell. Am sokkal inkább foglal­koztat az a feszültség, me­lyet egyik meg másik köz­ség, nagyközség, üdülőhely vezetőinek szemlélete, fel­fogása, gyakorlata teremt. E feszültség a számok bűvö­lete, a ..mindenható” szá­mok ismétel getése. Deh ogy akarom bántani azt a ta­nácselnököt. aki szíves le­véllel invitált, s személyes találkozásunkkor azt bi­zonygatta, jó ügyet szolgál­nék, ha megszellőztetném, hogy náluk hétvégén tíz­ezer ember található, s ak­kor nincs... Hosszan so­rolta, mi minden nincsen. Csak elgondolkoztat, ho- gvan is áll mértéktartás és sürgető követelődzés között a mezseve. s hogy van-e egyáltalán? Gyorsan megfelelek a be- feiező mondatrészben rejlő kétkedésre. Van. Ahogy Visegrádon. úgy másutt szintén. Ho’ott a megyében ha akad telenülésn^k oka. indoka a többre, akkor az kétségtelenül a volt királyi székhely, Róbert Károly, Mátyás emlékének őrzője, Visegrád. Talán szerényeb­bek is a szükségesnél, de még mindig jobb, mintha vernék az asztalt, panasz­kodnának, mintha azt haj­togatnák — mint sokan haj­togatják —, hogy „azt nézze meg az elvtárs, ki kap a DIB-keretböl!...” Azaz a Dunakanyar Intéző Bizott­ság rendelkezésére bocsá­tott központi alapból, mely eddig is, s remélhetően a jövőben is hathatósan segí­tette, segíti a megye idegen- forgalmának korszerűsíté­sét? Ki kap a DIB-keretből? És folytathatjuk: mennyit kap, miért annyit... kötöz- ködésre, civakodásra, irigy- kedésre, féltékenykedésre nem kell ok. Elég az ürügy, s az mindig akad. L ehet számokat sorolni majd’ minden vala­mirevaló hivatalos vagy nem hivatalos üdülő­helyen. Ma az idegenforga­lom, a hétvégi pihenők ára­data már szétfeszítette a korábbi, szűkös kereteket; eljut mindenhová. Elég szét­nézni az őrbottyáni tó kör­nyékén, hogy ízelítőt kap­junk a robbanásszerű hódí­tásból; hétvégi házak tucat­jait emelték itt rövid né­hány év alatt. Azaz majd’ minden valamirevaló hiva­talos vagy nem hivatalos üdülőhely tanácsi vezetői döngethetnék a mellüket, hogy nálunk ennyien, ná­lunk meg annál is többen építkeztek, jönnek pihenni hétvégén. Nem döngetik. Csak egy csoportjuk. Sze­rencsére. A melldöngetés helyett megkezdődött egy szívós, apró részletekbe menő, hosszú ideig tartó munka, amelynek célja a fokozatos igazodás a megváltozott kö­rülményekhez. Ez a járható út, ez a tiszteletet érdemlő, s persze, támogatást sem nélkülöző. Mert engedjünk meg némi leegyszerűsítést: a modern népvándorlást jó néhány tanács maga sürget­te. serkentette. Parcelláztak, adták a telket tízesével, s most a népvándorlás terhét legszívesebben átraknák mások vállára. Megy ez? Nem megy. Központi forrásokból egyetlen település gondját sem lehet megoldani. E. for­rások kisebb vagy naevobb mértékben megnövelik a helyi erőket, de húzzuk alá: lennie kell ezeknek a helyi erőknek. Csak a központi támogatásra várni, csak ilyen meg amolyan keretek pénzétől remélni jobbat, több mint tehetetlenkedés. Felelőtlenség. A pihenni akaró emberek áradatának ugyanis már senki sem mondhat megálljt. Aki te­hát csak vár s nem cselek­szik. az úgy mulaszt, hogy ezreket bosszant. Holott minden érintett településen eev sor dolog mennldható nénz. beruházás, épt+és nél­kül. Szervezéssel, összefo­gással. A források szorgos kutatásával. De ehhez föl kell r'adní n ozámok anda­lító bűvöl étiből. Mészáros Ottó 4 irányítás sok segítséget ad a vezetésnek, de újabb követel­ményeket is támaszt. És szá- monkér. Vagyis a váci gyárban a szá­mítógépet olyan különleges termelőeszköznek tekintik, amely könyörtelenül leleplezi a vezetés és a szervezés gyen­ge oldalait. Gyakorlati haszna elsősorban az üzem- és mun­kaszervezésben mérhető le, ugyanakkor a vezetők és a dolgozók tudatában is válto­zást hozott. H. A.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom