Pest Megyi Hírlap, 1974. május (18. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-28 / 122. szám
1974. MÁJUS 38.. KEDD Beszámoló a JKSZ X. kongresszusán Az intenzív eszmei-politikai tevékenység időszaka volt az elmúlt it esztendő A Jugoszláv Kommunistáik Szövetségének elnöksége — tanulmányozás céljából — előzetesen eljuttatta a küldöttekhez a X. kongresszus elé terjesztett beszámolóját. A 180 oldalas, könyvalakban kiadott dokumentum, melynek címe: „Harc hazánk szocialista önigazgatásának további fejlesztéséért és a JKSZ vezető szerepe”. Hat fejezetre tagozódik: az első a JKSZ tevékenységét és vezető szerepének érvényesülését elemzi a IX. és X. kongresszus közötti időszakban. A második rész a gazdasági helyzetet, a harmadik a szocialista önigazgatás társadalmi viszonyainak fejlődését taglaija. A negyedik és a hatodik fejezet a JKSZ szervezeti, eszmei-politikai tevékenységével, az ötödik pedig a JKSZ és Jugoszlávia nemzetközi tevékenységével foglalkozik. A JKSZ-nek a két kongresz- szus közötti tevékenységével foglalkozó fejezetek megállapítják, hogy a IX. kongresz- szus óta eltelt öt év Jugoszláviában „az intenzív eszmeipolitikai tevékenységnek, a JKSZ újabb forradalmi kezdeményezéseinek időszaka volt, amelyben a párt éles harcot vívott a politikai irányvonalával szemben álló csoportokkal”. A beszámoló a IX. és a X. kongresszus közötti időszak egyik legjelentősebb eseményeként értékeli az ország új alkotmányának elfogadását. Megkezdődött a hibák kiküszöbölésének folyamata a gazdaság területén is. A JKSZ elnökségének beszámolója a nemzetközi tevékenység kapcsán megállapítja: „Jugoszlávia az el nem kötelezettségen alapuló külpolitikát folytatja. Ez tartós politikai irányvonal.” A szocialista országokhoz és ezen országok pártjaihoz fűződő kapcsolatokról szólva a jelentés hangsúlyozza, hogy „az együttműködés a barátság erősödése és a kölcsönös megértés szellemében. egymás belső fejlődésének és valamennyi ország nemzetközi helyzetének tiszteletben tartása mellett fejlődik.” A beszámoló kiemeli a kapcsolatok és az együttműködés bővülését más szocialista országokkal, köztük Magyarországgal. A jelentés elismeréssel méltatja Tito és Kádár János megbeszéléseinek jelentőségét. Joszip Broz Tito: A további teendőkben fontos szerepe vas a tudatos szocialista erőknek, a kommunistáknak Joszip Broz Tito beszámolójának bevezetőjében hangsúlyozta: „A JKSZ a kongresszust jelentős eredményekkel köszönti. A JKSZ megerősödött, ideológiailag és politikailag egységesebbé és aktívabbá vált. AIX. és a X. kongresszus közötti időszakban a JKSZ folytatta küzdelmét a további gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésért, a szocialista önigazgatásért, az egyenjogúság megvalósításáért, valamint minden olyan irányzattal szemben, amely ellentétes célokat követ a marxizmus—leninizmusból fakadó forradalmi követeléseinkkel szemben.” A párt elnöke ezután elmondotta, hogy a jelzett időszakban a munkásosztály és a társadalom összes haladó erői, élükön a JKSZ-szel, sikeresen szálltak szembe a szocialista önigazgatás minden ellenségével. A párt kijelölte a további feladatokat a gazdasági és társadalmi változásokat illetően. Jugoszlávia külpolitikájáról szólva Tito hangsúlyozta, hogy annak alapja az el nem kötelezettség. Ez nem választható el a békéért folytatott küzdelemtől és a szocialista társadalmi haladástól. Tito ezután az egység és az akcióegység fontosságáról beszélt, majd a nemzeti kisebbségek szerepével foglalkozva megállapította: „A nemzeti kisebbségek joga, hogy ápolják, fejlesszék nemzeti sajátosságaikat, nyelvüket, kultúrájukat, szokásaikat. Annak következtében, hogy a történelmi fejlődés eredményeként a kisebbségek népük többségétől elválasztva élnek, semmiképpen sem jelentheti nemzeti, etnikai hovatartozásuk, nyelvük, kultúrájuk figyelmen kívül hagyását és nem jelentheti asszimilálásukat azokba a nemzetekbe, amelyek államához most tartoznak. Az a véleményünk, hogy a nemzeti kisebbségek hidat képeznek, amelyek közelebb hozzák a népeket.” Az ország előtt álló legfontosabb feladatokat taglalva a JKSZ elnöke hangsúlyozta: „Ezen a kongresszuson nagy figyelmet kell szentelnünk a további fejlődésnek, valamint az időszerű társadalmi és gazdasági kérdéseknek. Szükség van arra, hogy világosan és felelősségteljesen határozzuk meg teendőinket, feltárva hibáinkat és tévedéseinket is. E tekintetben fontos szerepe és nagy felelőssége van a tudatos szocialista erőknek, mindenekelőtt a kommunisták szövetségének.” A JKSZ elnöke ezt követően a párt feladataival foglalkozik az oktatás, a kultúra és a tudomány területén. „Ellenségeink — mondotta — vitatják a tudomány, a nevelés és a kultúra osztály jellegét. Azt mondják, hogy ezek a területek ideológiai és osztályszempontból semlegesek és hogy ezeken a területeken a KSZ- nek nincs semmi keresnivalója. A párt egyes funkcionáriusainak felkészületlensége és ingatagsága miatt nem tudta érvényesíteni elvi álláspontját. Ennek következménye a tőlünk idegen eszmék előretörése volt, amelyekkel a KSZ nem tudott hatásosan szembeszállni. Ilyen jellegű tapasztalatok voltak egyes egyetemeken is, ahol antimarxista nézeteket hirdettek, sőt a kultúra, a tudomány és az önigazgatás ellenségeinek kezébe kerültek. „Tito ezzel összefüggésben kijelentette, hogy „a marxista gondolatot és a kritikát erős ideológiai fegyverré kell kovácsolni a társadalmi és kulturális élet minden területén”. A JKSZ elnöke a továbbiakban hangsúlyozta a munkás- osztály társadalmi vezető szerepének jelentőségét és a pártnak mint a munkásosztály élgárdájának hivatását. Kiemelte, hogy a JKSZ elnökségének emlékezetes 21. ülése után számottevően javult a párt szíociális összetétele. A pártban jelentkezett frakciókkal és az ellenük folytatott harccal összefüggésben Tito kijelentette: „A JKSZ-ben jelentkezett frakciós tevékenységet a bírálat fegyverével, alkotmányunk módosításával, a pártszervezetekhez intézett »levéllel«, a X. kongresszusra kidolgozott irányelvekkel, a KSZ osztálybázisának növelésével, soraik egységének és a KSZ-szervezetek, valamint vezetőségeik összehangolt tevékenységével számoltak fel.” Beszéde végén Tito élesen bírálta a nyugati sajtót: „A leghatározottabban vissza kell utasítanunk az egyes nyugati lapokban a jugoszláv fejlődést illetően közölt különböző spe- kulácókat, amelyek reakciós alapból kiindulva ferde és hazug képet festenek rólunk és politikánkról. A külföldi reakciós körök állandóan »aggódnak« értünk, »nagy gondjuk« Jugoszlávia sorsa. Tisztában vagyunk a nagy »aggodalom« hátterével. Az egésznek nincs más célja, mint hogy beavatkozzanak a bel- ügyeinkbe. Kísérlet arra, hogy csökkentsék tekintélyünket a világban és lebecsüljék a szocialista építés terén elért eredményeinket.” Az MSZMP KB üdvözlete Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára a JKSZ X. kongresszusán részi- vevő magyar pártküldöttség vezetője nyújtotta át a kongresszusnak az MSZMP Központi Bizottsága üdvözletét. Az üdvözlet így hangzik: Tisztelt kongresszus! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a magyar kommunisták, dolgozó népünk nevében forró elvtársi üdvözletét küldi a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége X. kongresszusának, valamennyi jugoszláv kommunistának, a jugoszláv szocialista szövetségi köztársaság népeinek. A szomszédos és baráti Jugoszlávia népeivel évszázados múlt, közös történelmi harcok kapcsolnak bennünket össze. Szomszédos országaink, testvérpártjaink szoros együttműködéséhez akkor jöttek létre a feltételek, amikor a Szovjetunió megsemmisítő csapást mért a német fasizmusra, népeink felszabadultak, amikor Jugoszláviában a nép többségének támogatásával a kommunista párt vezetésével győzelmet aratott a népfelszabadító háború. Internacionalista együttműködésünk, barátságunk tartós, szilárd alapja, hogy országainkban a munkásosztály, az egész dolgozó nép kezében van a hatalom. A szocializmus építésének időszakában országaink között baráti kapcsolatok fejlődtek ki. A két testvérpárt együttműködése gyümölcsöző, sokoldalú, fejlődő kapcsolataink egyben távlati együttműködésünket is megalapozzák. Céljaink eléréséhez kiemelkedően járult hozzá és jól szolgálta a két testvérpárt és szocialista ország közös érdekeit Kádár János és Joszip Broz Tito elvtárs közelmúltban lezajlott baráti találkozója. A magyar kommunisták és a magyar dolgozók őszinte figyelemben és megbecsülésben részesítik, nagyra értékelik azokat a történelmi sikereket, amelyeket a szocializmus eszméjében összeforrt jugoszláv kommunisták, harcos munkásosztályuk, köztársaságuk népei, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége vezetésével a szocialista társadalmi rend építésében elértek. Pártjuk X. kongresszusának megalapozott platformja, az elfogadásra kerülő határozatok kijelölik a további feladatokat, amelyek á szocialista építés következetes folytatását, Jugoszlávia felvirágzását, anyagi és szellemi felemelkedését szolgálják. Kongresszusukat biztosíthatjuk arról, hogy osztálytestvéreinknek, a jugoszláv kommunistáknak, munkásosztályuk és pártjuk vezető szerepe erősítéséért és fejlesztéséért, a párt tömegkapcsolatainak szélesítéséért, a szocialista építés következetes érvényesítéséért és az erős, egységes, sokoldalúan fejlett szocialista Jugoszlávia megteremtéséért tett kimagasló erőfeszítését mély elvtársi rokonszen- vünk, internacionalista szolidaritásunk kíséri. A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége olyan időszakban tartja X. kongresszusát, amikor a világban, elsősorban a Szovjetunió, a szocialista országok, köztük a Magyar Nép- köztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság politikájának eredményeként uralkodó irányzattá válik a feszültség enyhülése, a biztonság erősítése, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének megvalósulása. Olyan időszakban, amikor a megváltozott nemzetközi erőviszonyok arról tanúskodnak, hogy a szocializmus korunk élő valósága, vonzóereje és a világ eseményeire gyakorolt befolyása állandóan növekszik. Ennek eredményeként javultak az európai biztonság feltételei, kedvezőbb körülmények között vívhatja harcát Vietnam, Laosz és Kambodzsa népe a szabadságért, a nemzeti függetlenségért, még kilátástalanabb lett az arab népek igaz ügyével szembeszegülő agresszorok helyzete a Közel-Keleten. S bár az enyhüléssel szemben még jelentős burzsoá reakciós erők lépnek fel, a fordulat a hidegháborútól a békés egymás mellett élés kibontakozása irányában mindinkább visszafordíthatatlan. E helyzetben pártjainknak, munkásosztályunknak, népeinknek alapvető érdekük fűződik ahhoz, hogy hatékonyan hozzájáruljanak a kommunista- és munkásmozgalom, a szocialista országok minden imperialistaellenes erő egységének erősítéséhez, a tartós és szilárd béke megteremtéséért vívott világméretű küzdelemhez. Pártjainkat összekapcsolják a szocialista építés közös céljai, a társadalmi haladás és a béke nemes eszméi. A két ország nemzetközi politikája biztosítja a lehetőségét annak, hogy együtt és gyümölcsözően lépjünk fel a közös érdekű kérdésekben. Osztozunk a szocializmus, az emberiség sorsáért viselt, közös felelősségben, harcostársak vagyunk a társadalmi haladásért, a békéért vívott küzdelemben. A szocialista közösség országaival együtt hazánk értékeli és támogatja az el nem kötelezett országok, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság antiimperialista külpolitikáját és üdvözli fokozódó hozzájárulásukat az enyhülésért, a háború és az agresszió ellen, a népek békéjéért és nemzeti függetlenségéért vívott harchoz. Mi, magyar kommunisták, pártunk XI. kongresszusára, hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára készülünk. A X. kongresszus határozatait teljesítjük, politikánk élvezi népünk egyetértését és támogatását, a szocialista társadalom építését sikeresen folytatjuk. Hazánkban a munkáshatalom szilárd, pártunk az ország elismert vezetője, népünk jogos bizakodással, derűlátással tekint a jövőbe. A szocialista internacionalizmus elveitől vezettetve a továbbiakban is azon leszünk, hogy ápoljuk és erősítsük testvérpártjaink együttműködését, szocializmust építő országaink barátságát. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága őszintén kívánja, hogy teljes siker kísérje a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége X. kongresszusának felelősségteljes munkáját és érjenek el kimagasló eredményeket a kongresszus határozatainak megvalósításában, hazájuk felvirágoztatásában. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Az emlékezés is politikai tett Kállai Gyula beszéde a BVT párizsi jubileumi ülésszakán (Folytatás az 1. oldalról.) vözletét Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront elnöke tolmácsolta. Kállai Gyula többek között ezeket mondotta: Biztosítnatom önöket, hogy a Magyar Népköztársaság dolgozói továbbra is mindent megtesznek, hogy a 25 esztendővel ezelőtt kibontott zászlót segítsék teljes diadalra vinni. Mai ülésünk a munka mellett az emlékezésé is. Ám az emlékezés is politikai tett, ha hitet, önbizalmat sugároz, ha erőt ad a további cselekvéshez. Huszonöt évvel ezelőtt évekig tartó súlyos világégés után, egy újabb, az előbbinél borzalmasabb, az emberiség létét fenyegető világháború árnyékában ült össze a béke-világkongresszus. Innen, a Szajna partjáról kelt szárnyra az emlékezetes felhívás: megvívjuk a béke csatáját, megvívjuk az élet csatáját! A párizsi békevilágkongresszus üzenete volt ez az emberiséghez. E negyedszázad alatt az emberiség életében és a nemzetközi békemozgalomban óriási változások következtek be. Mindenekelőtt megváltozott a világ térképe. Létrejött a szocialista országok erős közössége, amelyet immár nem rendíthet meg semmiféle erő. Felszabadult a gyarmati és félgyarmati országok nagy része. Leomlóban vannak a gyarmati rendszer utolsó bástyái Angolában, Mozamhik- ban, Bissau-Guineában, Dél- Afrikában és Rhodesiában. Az elmúlt negyedszázad alatt a széles néptömegek előtt is világossá vált, hogy a béke és a társadalmi haladás ügye elválaszthatatlan egymástól. Ez az együttes és hatalmas erő akadályozta meg, hogy az imperializmus hadigépezete alkalmazza az atomfegyvert. Ez a közös akarat oltott ki több háborús tűzfészket a világon. Ennek köszönhető, hogy ma már nem csupán a háború megakadályozása a célunk, hanem a békés egymás mellett élés normáinak a nemzetközi kapcsolatokban való érvényesítése is. Mi, akik a béke megvédésére és építésére szövetkeztünk, nem vallottunk, s ma sem vallunk mindenben azonos nézeteket a világ jövőjét és a társadalmi berendezkedéseket illetően. De negyedszázad alatt kialakult és kipróbált szövetség köt ösz- sze bennünket. Szembetűnően bizonyítja ezt a békeszerető népek moszkvai világkongresszusa s a Béke-v,lág tanács azóta végzett munkája is. A harcnak azonban még koránt sincs vége. Az elmúlt 25 év eredményei mégis optimizmussal töltenek el bennünket. Vállaljuk a küzdelmet, hogy az emberiség, a felnövekvő fiatal nemzedék békében és biztonságban élhessen. A magyar békemozgalom az eddig végzett nagy és közös munkában betöltött szerepét meghatározni nem mi vagyunk hivatottak. De amikor a negyedszázados jubileum alkalmából egész népünk üdvözletét tolmácsolom e tiszteletre méltó fórumnak, egyben ígéretet teszek: nemzetközi békemozgalmunk, egész népünk ezután is hűséggel szolgálja közös ügyünket. Huszonöt esztendővel ezelőtt is Párizs adott otthont a békeharcosok első seregszemléjének. Nem a francia népen múlott, hogy akkor a küldöttek egy részének Prágában kellett üléseznie. Ma viszont mindannyian itt ünnepelhetünk, s ezért köszönetét mondok a francia fővárosnak, minden dolgozójának, a francia békemozgalomnak. Századunkat már sokféleképpen próbálták jellemezni. Egyesek az atomenergia századának, mások a tudományos és technikai forradalom, ismét mások a világűr meghódítása századának nevezik. Mindez meg is felel a valóságnak. Véleményem szerint a jövő mégis a béke és a szocializmus századaiként fogja számontar- tani a XX. századot. Ebben a században vált valósággá a szocializmus, lett kézzelfogható realitássá a béke. Erre büszkék lehetünk és vagyunk is, hiszen cselekvő és felelős részesei, formálói vagyunk az emberiség békére, biztonságra, társadalmi haladásra épülő új korszakának. Népünk nevében mégegyszer további sikereket kívánok a jubiláló Béke-világ- tanácsnaik. Gromiko damaszkuszi látogatásáról Gromiko szovjet külügyminiszter damaszkuszi látogatását Moszkvában elsősorban a szíriai—izraeli csapatszétválasztási megállapodás előkészítésével hozzák összefüggésbe. Hasonló céllal a szovjet diplomácia vezetője május elején már járt Damaszkusz- ban, majd közvetlenül a szíriai vezetőkkel folytatott eszmecseréje után Nicosiában találkozott Kissinger amerikai külügyminiszterrel, a közel-keleti válság megoldása érdekében kezdeményezett genfi értekezlet másik társelnökével. Ismeretes, hogy az elmúlt hetekben Kissinger újabb erőfeszítéseket tett a álló felek fővárosaiban, hogy közelebb hozza máshoz a csapatszétválasz- tásra vonatkozó álláspontokat. A Szovjetunió és Szíria legutóbb idén áprilisban, Hafez Asszad moszkvai tárgyalásai idején egyeztette álláspontját a csapatszétválasztás feltételeire vonatkozóan. A két fél — mint emlékezetes — egyetértett abban, hogy bármely csapatszétválasztási megállapodás csak a közel-keleti válság általános megoldásának részét képezheti, amelynek viszont magában kell foglalnia az izraeli csapatok teljes kivonását az összes megszállt arab területekről. Gromiko külügyminiszter újabb utazása egybevág a legutóbbi szovjet—szíriai közös közleménynek azzal a megállapításával is, amely szerint a Szovjetuniónak „a közel-keleti rendezés minden szakaszában és minden területén” részt kell vennie. A moszkvai Pravda vasárnapi számában a következőket írta a legutóbbi közel-keleti fejleményekről: „A közel-keleti jelentésekből ítélve, ebben a térségben történtek bizonyos lépések a szíriai és izraeli csapatok szétválasztásáról szóló megállapodás elérése érdekében. Arab jelentések szerint ezt a megállapodást esetleg már a legközelebbi napokban aláírják Genfben az Egyesült Államok, a Szovjetunió és az ENSZ képviselőinek jelenlétében. Természetesen a csapatszétválasztási megállapodások nem jelentik a közel-keleti válság megoldását.” VALERY GISCARD D’ES- TAING-T hétfőn délelőtt hivatalosan beiktatták a Francia Köztársaság elnöki tisztségébe. A köztársasági elnök hétfőn délután — miután Messmer miniszterelnök benyújtotta kormányának lemondását — Jacques Chirac eddigi belügyminisztert bízta meg az új kormány megalakításával. A SZOVJETUNIÓ LEGFELSŐBB TANÁCSAINAK küldöttsége, amely Borisz Pono- marjovnak, a Legfelsőbb Tanács Nemzetiségi Tanácsa külügyi bizottsága elnökének vezetésével hivatalos látogatáson az Egyesült Államokban tartózkodik, befejezte a nyugati partvidéken tett látogatását és vasárnap éjjel visszaérkezett New Yorkba. BEFEJEZTE ANGLIAI LÁTOGATÁSÁT az a szovjet küldöttség, amelyet Vlagyimir Kirillin szovjet miniszterelnök-helyettes, a szovjet tudományos és műszaki állami bi« zottság elnöke vezetett. HÉTFŐN A SZOVJETUNIÓBAN Föld körüli pályára bocsátották a Kozmosz—656 jelzésű mesterséges holdat.
