Pest Megyi Hírlap, 1974. május (18. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-04 / 102. szám

2 1974. MÁJUS 4.. SZOMBAT kMíop Huszonöt éves a KGST Kissinger Damaszkuszban (Folytatás az 1. oldalról.) — A szocialista országok közötti nemzetközi munka­megosztás, a fejlesztési felada­tok összenangoiása, a tervezé­si egyűttmuhodés, a hitén-end- szer lováooiejlesztese, a gaz­daságon. intégráloaasa szigorú követelményedet áíxit a tagor­szágod, köztük a magyar gaz­daság elé. A szocialista integ­ráció, mint a tagaUamok nem­zeti gazdasága fejlesztésének fontos tényezője, egyben hoz­zájárul önhöz, hogy a szocia­lista közösség állampolgárai­nak életszínvonala folyamato­san es megtorpanás nélkül emelkedjék — hangsúlyozta a Minisztertanács elnökhelyette­se, majd így folytatta: — A nemzetközi együttműködés el­mélyítése, az integráció azon­ban nemcsak anyagi előnyök­kel jár, hanem szocialista gaz­dasági közösségünk országai­nak állampolgárai is egyre kö­zelebb kerülnek egymáshoz, mind jobban megismerik egy­mást a szocialista világrend- szer népei. — A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa, amikor meghatározta a gazda­sági építőmunka feladatait, a nemzeti, és egyben a szocia­lista—internacionalista érdek- kapcsolatok egységéből indult ki. A X. kongresszus gazda­ságpolitikai iránymutatásai népgazdaságunk IV. ötéves ter­vében testesültek meg. Ter­vünk — egyezően a világgaz­daság jelenkori tapasztalatai­val — a fejlődés kulcsténye­zőjeként a hatékonyság javí­tását jelöli meg. A hatékony­ság akár az egész népgazdaság, akár egyetlen vállalat eseté­ben is pontos választ ad arra a kérdésre, mennyit ér a mun­ka, milyen eredménnyel jár a gazdálkodás. Ezért, ha a ha­tékonyság javul, akkor ezzel gazdaságunknak éppen azok a jellemzői fejlődnek, amelyek a nemzetközi munkamegosztás­ban való eredményes részvé­telhez is elengedhetetlenek. A termékek korszerűségének nö­vekedése, a minőség javulása, a kölcsönösen előnyös árak, a pontosság a vállalt kötelezett­ségek teljesítésében, mind­mind olyan tényezők, amelyek alapján szívesen, vagy kevés­bé szívesen kereskednek ve­lünk más nemzetek, amelyek alapján vonzó lehet a magyar gazdasággal termelési koope­rációt, szakosítási egyezséget, vagy bármiféle gazdasági együttműködést kialakítani és tartóssá tenni. Bővülő gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok A gazdasági helyzetről szól­va elmondotta, hogy a IV. öt­éves tervünk teljesítése meg­felelő ütemben halad. A mienkhez hasonlóan, vala­mennyi KGST-tagországban eredményes építőmunka fo­lyik. Jó eredményeink végső fokon növelik a szocialista világrendszer jelentőségét a jelenkor világpolitikájában és világgazdaságban egyaránt. A továbbiakban kiemelte, hogy a szocialista országok sosem tévesztik szem elől a különböző társadalmi rend­szerű államok békés egymás mellett élésének lenini elvét, sem a politikában, sem a gaz­dasági kapcsolatokban. A KGST-tagállamok komplex­programja sem a gazdasági elzárkózást tűzi ki célul, ha­nem a kölcsönös előnyök, az egyenjogúság, és a belügyek- be való be nem avatkozás el­ve alapján a szocialista or­szágok tudatosan töreksze­nek arra, hogy bővüljenek a gazdasági kapcsolatok a szo­cialista világrendszeren kívül eső más államokkal is, függet­lenül társadalmi rendszerük­től. A szocialista országok in­ternacionalizmusáról szólva megemlítette azt a számot­tevő segítséget, amelyeket a fejlődő országoknak nyújta­nak nemzeti iparuk kiépí­téséhez, szakembereik kikép­zéséhez. politikai és gazda­sági önállóságukért vívott harcukhoz. A továbbiakban így folytatta: — Az utóbbi esztendők ezek­nek az elveknek újabb sikeres gyakorlatát hozták el a fej­lődő országok, és a KGST- tagországok kapcsolatában, va­lamint a kelet—nyugati gaz­dasági és kereskedelmi kap­csolatok bővítésében egy­aránt. A KGST-országok — hangsúlyozta Lázár György — soha és semmilyen irányban sem alkalmaztak diszkrimi­nációt. A KGST-tagországok egymást sem korlátozták soha­sem abban, hogy bármelyikük — szuverén állam módjára — bekapcsolódjék bárhol, bár­milyen formában a nemzet­közi munkamegosztásba. Mind­ezek az elvek és az ezekre alapított sikeres gyakorlat hozzájárultak ahhoz, hogy ma az egész világon nagyra ér­tékelik és szorgalmazzák a KGST-országokkal való gaz­dasági kapcsolatok felvételét és bővítését. — Ma a KGST keretében — folytatta Lázár György —, há­rom kontinensen háromszáz- hatvanhatmillió embert szám­láló kilenc szocialista ország folytat átfogó, a gazdasági élet szinte minden területét felölelő testvéri együttműkö­dést: Bulgária, Csehszlová­kia, Kuba, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK, Románia és a Szovjet­unió. A KGST szervezetei­nek munkájában egyre aktí­vabban vesz részt Jugoszlá­via. A nem szocialista orszá­gok közül elsőként Finnor­szág lépett szorosabb együtt­működésre a KGST-tagálla- mokkal, és több, elsősorban fejlődő ország is foglalkozik a KGST-vel való kapcsolat fel­vétele gondolatával. A cél vál­tozatlan: az együttműködés előnyeivel élve gyorsítani a fejlődést, versenyezni a tőkés gazdaságokkal, és elősegíteni a kevésbé fejlett tagországok­nál az átlagosnál gyorsabb ha­ladást. Lázár György végül • az MSZMP Központi Bizottsága és a Minisztertanács nevében köszönetét mondott a testvéri szocialista országok népeinek, a testvérpártoknak és kormá­nyoknak — mindenekelőtt a Szovjetunió népeinek, pártjá­nak és kormányának — azért a felbecsülhetetlen segítségért és együttműködési készségért, amellyel a szocialista orszá­gok gazdasági együttműködése keretében kiszélesítették ha­zánk gazdasági perspektíváit, lehetővé tették népünk gyors felemelkedését. Ugyancsak kö­szönetét mondott a magyar munkások százezreinek, a me­zőgazdaság dolgozóinak, a leg­jobb mérnököknek, közgazdá­szoknak, a kiváló magyar tu­dósnemzedéknek, feltalálók­nak, a tudományos kutatóknak és tervezőknek azért az ered­ményes munkáért, amellyel segítették napjaink gazdasági, műszaki és tudományos szín­vonalának megteremtését, fe­lelősséggel élve azzal a lehető­séggel, amelyet a szocialista országok gazdasági együtt­működése nyújtott. Befejezé­sül a párt és a kormány kö­szönetét tolmácsolta azoknak is, akik az elmúlt negyedszá­zadban országunk képviseleté­ben felelősségteljes és odaadó munkát végeztek a KGST eredményeinek fokozásáért. Tárgyalásait befejezve pén­teken délben Tel Avivból Damaszkuszba érkezett Henry Kissinger amerikai külügymi­niszter, hogy megbeszéléseket folytasson a szíriai vezetők­kel a szíriai—izraeli csapat- szétválasztásokról. Kissinger az erre vonatkozó izraeli ja­vaslatokkal érkezett Tel Aviv­ból. Hafez Asszad szíriai elnök pénteken délután megkezdte tárgyalásait Henry Kissinger­Az indiai vasutasok orszá­gos koordinációs bizottsága megszakította a hatóságokkal folytatott béremelési tárgya­lásokat és közölte, hogy má­jus 8-án az eredeti tervek sze­rint megtartják az országos vasutassztrájkot. Űj-delhi megfigyelők sze­rint a szakszervezet azért döntött így, mert a kormány csütörtökön letartóztatta a koordinációs bizottság veze­tőjét és számos szakszef vezeti aktivistát. L. N. Misra vasútügyi mi­niszter kijelentette, hogy rel. Részletek egyelőre nem ismeretesek A damaszkuszi rádió beje­lentése szerint Bumedien al­gériai államfő személyes leve­let intézett Hafez Asszad Szí­riái elnökhöz. A levelet pén­teken nyújtották át Asszad- nak. Jóllehet az üzenet tartal­ma nem ismeretes, feltétele­zik, hogy Bumedien a Kissin­ger amerikai külügyminiszter­rel folytatott legutóbbi algíri tárgyalásairól adott tájékozta­tást. amennyiben a koordinációs bizottság lefújja a sztrájkot, haladéktalanul szabadon bo­csátják a letartóztatottakat. A nyugati hírügynökségek jelentése szerint öt baloldali párt, köztük a kommunisták felhívására pénteken általá­nos sztrájk bénította meg Üj- Delhit és Bombayt, tiltakozá­sul az infláció és a mintegy ezer vasutas csütörtöki letar­tóztatása miatt, Indira Gandhi miniszter- elnök, aki csütörtökön tért haza Iránból, pénteken dél­előtt összehívta kormányát a sztrájkhelyzet megvitatására. FÓKUSZ . Dokumentumok Az ENSZ-közgyűlésnek a nyersanyag és a fejlődés prob­lémáival ioglalkozo 6. rendkí­vüli ülésszaka „Az új nemzet­közi guzüasági rend megterem­téséről szóló nyilatkozat” es az „Akcióprogram” elfogadásá­val fejezte ne munkáját, az ülésszak háromhetes munkála­tait összegező dokumcntumok­I ban megrogaimazást nyernek azok a politikai elvek, ame­lyek a világgazdaság megérett problémáinak megoldását a kapitalista és a fej.ődo orszá­gok kapcsolatai jelenlegi rend­szerének átalakítása alapján jelölik ki. A NYILATKOZAT rámutat, hogy az államközi kapcsolatok alapját az egyenjogú együtt­működésnek kell képeznie, és a nemzetközi gazdasági kér­déseket minden ország érde­keit szem előtt tartva keil megoldani. A nyilatkozat megerősíti minden állam ar­ra vonatkozó jogát, hogy tel­jes értékű, szuverén ellenőr­zést gyakoroljon természeti forrásai és azok hasznosítása felett, beleértve az államosí­tás jogát is. A MÁSIK fontos dokumen­tum — az akcióprogram — a nyilatkozat cikkelyeit konkre­tizálja, kijelöli azok gyakorla­ti végrehajtásának útjait. A VEZETŐ kapitalista ha­talmak kétségbeesetten elle­nezték a jóváhagyott doku­mentumok fő cikkelyeinek el­fogadását, megpróbálták meg­fosztani azokat antiimperialis- ta és monopóliumellenes jel­legüktől. Ezek a manővereik azonban nem hozták meg a kívánt eredményt. Egészében véve az ülésszak a napirenden szereplő kérdé­sekhez való konstruktiv hozzá­állás jegyében zajlott le. Ezt a légkört csupán a kínai kép­viselő próbálta megmérgezni, aki elcsépelt szovjetellenes ki­rohanásokhoz folyamodott. Ma­nőverei és rágalmazó koholmá­nyai azonban nem leltek vissz­hangra az ülésszak részvevői között, azokat elítélték a köz­gyűlés szószékéről. A SZOCIALISTA országok küldöttei nagyra értékelték az ülésszak eredményeit, ame­lyek a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban fennálló és a fejlődő országoknak kárt oko­zó igazságtalanságok kiküszö­bölését célozzák. A. B. T. Nyikolaj Faggyejev: A negyedszázad bebizonyította népeink közösségének életerejét Szorít a deflációs „csizma”? Az új olasz kormány folytatja az energikus gazdasági intéz­kedéseket, amelyekkel az olajválság miatt kialakult rendkí­vül súlyos helyzeten kíván segíteni. A kamatlábemelés, a hi- telmegszorítás, a külföldi kölcsönök felvétele, a különböző valutáris intézkedések után a kormány újabb rendkívül hatá­rozott és szigorú intézkedést vezetett be: azoknak a cégek­nek és vállalatoknak, amelyek külföldről fogyasztási termé­keket és félkész árukat hoznak be, az import teljes értéké­nek 50 százalékát félévi időtartamra letétbe kell helyezniük az olasz banknál. Ez alól csak néhány nyersanyag (vasérc, gabona), az energiahordozók (kőolaj, szén) és néhány más árufajta behozatala mentesül. Ezenkívül a külföldre utazó olasz állampolgárok egy évben csak 500 00f) lírát vihetnek ma­gukkal külföldre. Az olasz behozatali korlátozások május 7-én lépnek hatályba. Az ünnepi beszéd titán Nyi- ltolaj Faggyejev, a KGST tit­kára üdvözölte a KGST tit­kársága nevében az ünnepi ülés részvevőit, s általuk az egész magyar népet, majd el­mondotta, hogy a KGST ala­pításának 25. évfordulóját a gazdasági élet nagymérvű fel­lendülésének, a tudomány és a kultúra virágzásának, népeink életszínvonala töretlen növe­kedésének, a szocializmus po­zíciói, a béke világméretű megerősödésének időszakában ünnepeljük. — A KGST-vel létrejött a világ legdinamikusabban fej­lődő ipari komplexuma — mondotta a továbbiakban —, amely hatalmas gazdasági és tudományos-műszaki erővel, korszerű iparral és fejlett me­zőgazdasággal rendelkezik. A KGST-tagállamok, amelyek a lakosság számát tekintve a földkerekség egytizedét adják, a világ nemzeti jövedelmének egynegyedét, ipari termelésé­nek egyharmadát állítják elő. Mindez maga is jelzi, hogy orszáaaink gazdasági élete stabilan és gyors ütemben fej­lődik; 1951 és 1973 között a KGST-tagállamok nemzeti jö­vedelme 5,7-szeresére, az ipa­ri termelés 8,4-szeresére nőtt. Ilyen fejlődési ütemet nem ismer a tőkés rendszer, ame­lyet kegyetlen krízisek, valu­taválságok rendítenek meg, ahol mind szembetűnőbbé vá­lik a kapitalizmus fokozódó általános válsága. Ny. Faggyejev a továbbiak­ban arról beszélt, hogy a KGST-tagállamok együttmű­ködésének első 25 esztendeje bebizonyította népeink kö­zösségének életerejét. Közös­ségünk példája fényesen iga­zolja Lenin tudományos elő­relátásának helyességét. Hogy a szocializmus megteremti az emberi együtt élés új, maga­sabb rendű formáit, amikor a különböző nemzetiségű dol­gozó tömegek jogos szükség­leteit és haladó törekvéseit először fogják kielégíteni in­ternacionalista egységben. Ezt a lenini előrelátást a Magyar Népköztársaság pél­dája is teljes mértékben iga­zolja. A szocialista iparosítás, és a mezőgazdaság korszerű átalakításának eredményeként Magyarország, amely a múlt­ban elmaradt agráripari or­szág volt, ma Európa egyik élenjáró, fejlett mezőgazda­sággal rendelkező ipari or­szága. — A KGST eddigi, negyed- százados útja — folytatta Ny. Faggyejev — nem volt sima és egyenletes, nem minden problémát sikerült a kitűzött határidőre megoldani. A tag­államok pártjainak és kor­mányainak irányítása és gon­doskodása, elhatározásuk, hogy szilárdan követik az együttműködés elmélyítésé­nek, a gazdasági integráció fejlesztésének irányvonalát, a jövőben is biztosítják az ösz- szes feltételt ahhoz, hogy le- küzdjük a nehézstégeket, meg­oldjuk az együttműködés so­rán jelentkező bonyolult kérdéseket, folytassuk test­véri országaink dinamikus fej lesztését. A Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsa alapí­tásának 25. évfordulóját a testvéri szocialista országok gazdaságilag virágzó, politi­kailag összeforrott közösség­ként ünnepük. Népeink egy­beforrott családja szilárdan meg van győződve fényes jö­vőjéről, amit alkotó módon épít. A KGST-államok közös céljai nemesek és világosak valamennyi dolgozó, földünk összes demokratikus és béke­szerető erői számára — fejez­te be beszédét a KGST tit­kára. Az ünnepi ülés Németh Ká­roly elnöki zárszavával, majd az Internacionálé hangjaival ért véget ★ A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsa a Parlament Vadász-termében fogadást adott az ünnepi ülés részt­vevőinek tiszteletére. Az intézkedések célja kettős. A kormány egyrészt azt akar­ja elérni, hogy az import erő­sen csökkenjen (s a magas le­tét kötelezővé tétele kétség­kívül ilyen irányban hat majd) — ezáltal javul a ka­tasztrofális hiányt mutató fi­zetési mérleg —, másrészt a pénzeszközök lekötésével pénzszűkét (deflációt) idéz elő a belső piacon, s ezzel az ár­emelkedések, az infláció szé­dületes iramát igyekszik fé­kezni. A líra árfolyama az utolsó hetekben megállás nélkül zu­hant lefelé, az olasz fizetési mérleg az év első hónapjai­ban minden eddigi mértéket meghaladó hiányt mutatott. Ezek alapján elkerülhetetlen lépés az import drasztikus csökkentése. A kétségkívül erőteljes deflációs intézkedés áremelkedéseket fékező hatá­sában azonban a szakértők egybehangzóan kételkednek. A letéti kötelezettség ugyanis tovább növeli az import költ­ségeit (tehát az árakat), a pénzeszközök lekötése pedig biztosítja ugyan az állami be­ruházásokat, de erőteljesen visszaveti majd a magánbe­ruházásokat. A kormányban a szocialista párt éppúgy, mint a szakszervezetek mind­eddig ellenezték a deflációs politikát, a beruházások és a foglalkoztatottság biztosítását tartották elsődlegesnek. Így várható, hogy újabb ellentétek merülnek fel a kormányon belül az intézkedések kapcsán. A legújabb olasz gazdasági intézkedések váratlanul érték a közös piaci társországokat. Hasonló rendelkezések ér­vényben voltak egy ideig Franciaországban és Angliá­ban is, s a brüsszeli bizottság nem emelt kifogást ellenük. Az NSZK-ban és Franciaor­szágban azonban sokan úgy értelmezik az olasz intézkedé­seket, mint a szabad árufor­galom korlátozását, ezt pedig tiltja a Közös Piac alkotmá­nya. a római szerződés. „Olaszország egy időre fél­lábbal kilépett a Közös Piac­ból" — adtak hangot vélemé­nyüknek. Olaszország és a Közös Piac többi tagja között ellentétek merültek fel a hét elején a húsbehozatal kérdésé­ben is: Olaszország áitalános húsbehozatali korlátozást sür­getett partnereitől az egész Közös Piacra érvényes módon, és egyoldalú behozatali tila­lommal fenyegetőzött, ha a többiek nem tennének eleget kérésének. Ez a vita kompro­misszummal végződött a lu­xembourgi miniszteri tanács­ülésen. Mindenesetre Olaszor­szág és a nyugat-európai kö­zösség kapcsolatai jelenleg kö­zel vannak a mélyponthoz — a deflációs csizma felhúzásá­val... AUTÓSZERVIZÜNKBEN minden típusú személygépkocsi — alsó és felső mosását, zsírozását, olajcseréjét, — motor, futómű, fék, fényszóró műszeres beállítását, — kerékkiegyensúlyozását, — valvoline alvázvédelmét, — karosszéria javítását és -fényezését vállaljuk. ELŐZÉKENY, GYORS KISZOLGÁLÁS „ UNIVERZÁL ” MGTSZ AUTÓSZERVIZ, MAGLÓD (a 31 -es főútvonal mellett, a 28-as kilométerkőnél). CSM(RÖVIDEN... ANTONIO DE SPINOLA tábornok, a portugál katonai junta feje- legsürgetőbb fel­adatának az afrikai gyarmati kérdés megoldását és a gazda­sági válság leküzdését tekinti — mondotta sajtótájékoztató­ján a junta szóvivője. LUDVIK SVOBODA hadse­regtábornoknak, a Csehszlo­vák, Szocialista Köztársaság elnökének egészségi állapota változatlan. ADDISZ-ABEBÁBAN pén­teken tíz nap óta másodszor léptek sztrájkba a postai al­kalmazottak. Pénteken reggel a szolgáltatások több más ágazatában is sztrájkokra ke­rült sor, a távközlési dolgo­zók közül csak néhányan vég­zik munkájukat fegyveres ka­tonák kíséretében. Az etióp főváros utcáin ismét fegyve­res katonai járőrök cirkálnak, s megfigyelők szerint a hely­zet tovább romlik az ország­ban. 1 A DÉL-VIETNAMI kétolda­lú katonai vegyes bizottságban részt vevő saigoni küldöttség vezetője pénteken kereken visszautasította a nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizott­ság arra vonatkozó kérését, hogy állítsák helyre a forra­dalmi kormány küldöttségé­nek mentelmi jogát. r Általános sztrájk Indiában

Next

/
Oldalképek
Tartalom