Pest Megyi Hírlap, 1974. május (18. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-26 / 121. szám
Jövőt építő tettek A mai nap ünnep. A gyerekeké. Ezt a cikket mégis ettől a naptól-ün- neptől elszakadva-elkanyarodva kezdjük. De csak látszatra. Végig a gyerekekről lesz szó, vagyis o jövőről, az eljövendő és ismeretlen időről, amelyben majd ők, a mai gyerekek felnőve élnek és dolgoznak. Ez a jövő itt van a nyomunkban. A sarkunkat tapossa. Aki ma születik, a század végére, az ezredfordulóra 26 éves lesz. Aki ma óvodás, 2000- ben lép majd ki az egyetem kapuján. Aki iskolás, akkor 30 egynéhány esztendős lesz, fiatal ember tehát, éppen abban az életkorban, amikorra már összeszedett annyi tudást és tapasztalatot, hogy amúgy istenigazában nekilendülhet az alkotó munkának. Az ezredforduló közel van hozzánk. Ha valakit 400—500 esztendővel ezelőtt megkértek arra, mondja el, milyen lesz a világ, az élet 25—30 év múlva, könnyű dolga volt. Csak körül kellett néznie és elbeszélhette, amit látott. Senki sem kételkedhetett abban hogy a jövendölésében igaza lesz; a világ lassan, nehézkesen, szinte észrevétlenül mozgott. De ki tudna ma nyugodtan es biztosan felelni hasonló kérdésre? Ki tudja, hogy ebben a gyorsan változó mai világban mit hord méhében az idő? Nem tudjuk. Azzal a biztonsággal semmiképp, mint elődeink néhány száz esztendővel ezelőtt. Csak sejtéseink, feltevéseink lelietn De mit tehetünk akkor? , A gyerekeknek akik ma születnek, vagy ovodasok esetleg már iskolások, nyilvánvalóan az lenne jo, hogy mi, akik felelősek vagyunk értük, a jo- vőbe láthatnánk. Ha tudnánk, mire készítsük fel őket. Ha már ma azt tanítanánk, amire majd akkor szükségük lesz a ki tudja, milyen világban. Ezzel tehetnénk ma legtöbbet a gyerekekért. , ..... De ha nem is ismerjük pontosan a jovot, valamit azért mégis biztosan tudunk. Valami nagyon lényegeset. Nem az ezredfordulorol persze, hanem magunkról és a máról, mai kötelességeinkről. Arról, hogy a gyerekek jövőjéért akkor tesszük a legtöbbet, ha erőnktől, képességeinktől, lehetőségeinktől függően mindannyian a maximumot nyújtjuk számukra. Nem a dédelgetésben, kényeztetésben és a becézgetésben persze, hanem azoknak a feltételeknek a megteremtésében, amelyek arra valók, hogy a mai gyerekek jól készülhessenek fel a jövendőre. Azon, hogy milyen tudásanyagot ismertessünk meg velük, lehet és kell vitatkozni. Nem vitatkozhatunk viszont azon, hogy e tudást — éppen annak természete miatt — csak modem, korszerű helyen és körülmények között lehet megszerezni. Mit teszünk hát ilyen értelemben a gyerekekért? Pilisvörösvárott nemrég egy nagyon szép és nagyon modern óvoda épült. Sokan ellenkezéssel fogadták. Minek ez a kacsalábon forgó csodapalota a gyerekeknek? — kérdezték. Ezer helye lett volna annak a pénznek. Igaz: lett volna. De a tényleg nem kevés pénz és nem kevés munka jobb helyre-célra aligha kerülhetett volna. A gyerekeknek, tehát a jövendőnek jutott. S e tekintetben sem szabad lebecsülnünk az óvodát. Gondolom, ezt érezték és értették meg' azok a Pest megyeiek, akik a IV. ötéves terv idejére meghatározott 2005 óvodai hely helyett — a tanácsi segítséghez önként vállalt társadalmi munkával — 9856 gyerek számára biz- tosították-biztosítják az óvodát. Több mint négyszer annyi gyereknek, ahányra eredetileg gondoltak. S ezek az óvodák — a pilisvörös- vári után hivatkozhatunk például a tökölire, a budaörsire, a százhalombattaira és még jó néhányra — építésükkel, berendezésükkel már tényleg a jövőt idézik és szolgálják, s azt is elmondhatjuk róluk, hogy a tőlünk telhető maximumot nyújtják a gyerekeknek. S ez még akkor is nagy, szép eredmény, ha tudjuk, hogy sok gyerek még mindig, e nagy erőfeszítések ellenére sem kerülhet óvodába. Nem egészen ugyanez a helyzet az iskolákkal. Itt sem kell ugyan szégyenkeznünk: az ötéves terv idejére tervezett 220 új tanterem helyett 436 épült és épül a megyében. A terv első esztendejében, 1971-ben 6, 1972-ben 3, 1973-ban 3 új iskola létesült. Ebben az évben Vác (16 tanterem), Göd (8 tanterem), Szigetbecse (4 tanterem) és Gödöllő gazdagodik új iskolával; utóbbi kettővel is (8—8 tanterem). Mégis, e szép eredmények ellenére határozottan érezhető, hogy a társadalmi erőket eddig elsősorban az óvodaépítés hozta mozgás- ba-lendületbe. Nem kétséges, a jövő ebben is változást hoz. Ahogyan az óvodaépítés ügyében szinte egy emberként állt talpra a megye lakossága, a létrejött egység biztosán fellendíti majd az új tantermek építésének ügyét is. Ezer és ezer jfel bizonyítja, hogy a társadalom ettől sem zárkózik el. Gondoljunk csak az Egy üzem — egy iskola mozgalom szép megyei eredményeire. it tettünk tehát a gyerekekért? Azért, hogy ha felnőnek, felkészülten és higgadt magabiztossággal nézzenek szembe az ezredforduló világával? Sokat tettünk, ez vitathatatlan. De még ezernyi a tennivalónk. Ma ünnep van. A gyerekeké. De — sőt éppen ezért — gondoljunk a tennivalókra is. E nélkül nem lehet teljes a gyermeknap. Nem lehet igazi ünnep. ökrös László M Pomdz összefogott „...játszani is engedd...” Éppen félesztendeje, hogy Pomázon csaknem száz lurkó birtokba, vette a község jelentős társadalmi erőfeszítéssel elkészült negyedik, korszerű, kétszintes óvodáját. Az események ezt követően egy gyorsított film sebességével peregtek. Márciűs idusán a közelgő 25. nemzetközi gyermeknap előzeteseként jelent meg a lapokban — köztük a Pest megyei Hírlapban is — a Szakszervezetek Országos Tanácsának, a Magyar Nők Országos Tanácsának a Kommunista Ifjúsági Szövetség központi bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának közös felhívása: „Építsünk több játszóteret, játszókertet a gyerekeknek”. Jóformán percekkel a felhívás elolvasása után létrejött Pomázon, az óvoda szülői munkaközössége és a nagyközségi KISZ-szervezet szerződése, s egyben felhívása a fiatal gyermekintézmény játszóterének létesítésére. A felhívás — hasonlóan a korábbi pomázi akciókhoz — ezúttal sem bizonyult pusztába kiáltott szónak. A munka már másnap elkezdődött. A kisajátított, mintegy 800 négyszögölnyi telken pillanatokra nem volt hiány munkáskézben. A munka utáni, szombat délutáni és vasárnapi műszakokon 56 szülő jelent meg rendszeresen. De segítettek o környező vállalatok is, köztük a Faipari Szövetkezet és a Dunakanyar, Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Vállalat dolgozói is. A kerítéshez anyagot a tanács és több vállalat közösen adott. Egy, inkognitóját megőrző szülő a sportpálya kialakításához fél mázsa fűmaggal járult hozzá. A környéken lakó kisiparosok gondoskodtak arról, hogy szerszámban ne legyen hiány. A szállításokat társadalmi munkában egy magánfuvaros végezte el. Csordás Tiborné vezető óvónő elmondta, hogy a szülők válogatás nélkül minden munkát felvállaltak: felszántották a telket, ástak, betonoztak. Két és fél hónap alatt csaknem kétezer órát húztak le a napi munkájuk után. Az elvégzett ársadalmi munka értéke szolid becslés szerint is legalább 150—160 ezer fonni. A játszótér, nyugodtan állíthatjuk: rekordidő alatt készült el, pedig a serény munkát nemegyszer zavarta meg az elmúlt napokban a zápor. Áll a kerítés, befejeződött a parkosítás, elvetették a leendő sportpályán a fűmagokat. felavatásra vár az egyik homokozó, s helyükre kerültek úgyszintén az áldozatkész szülők által barkácsolt játékok is; a csúszda meg a kapaszkodó. A játszótér ünnepélyes átadására, s egyúttal a nemzetközi gyermeknap méltó megünneplésére tegnap déleiül* került sor az óvoda épületében. Szabó Ferenc, a szentendrei járási hivatal művelődés- ügyi osztályvezetője, a nem is kissé meghatott szülők, s az ugyancsak felsorakozott leendő birtokosok, az óvodások jelenlétében Boros István, a nagyközségi , tanács elnöke méltatta azt a jelentős társadalmi összefogást, melynek eredményeként ezt a valóban — az első ellenére — szívet- lelket melengető ünnepséget magrendezhették. Beszéde végén a „nagyközség érdekében végzett kiemelkedő tevékenységért” a tanács elismerését és köszönetét tolmácsoló emléklapot adott át a IV-es óvoda szülői munkaközössége elnökének, Pajor Józsefné nek. K. P. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM, 121. SZÁM ÁRA I FORINT 1974. MÁJUS 26., VASÁRNAP Befejeződtek a magyar-olasz külügyminiszteri tárgyalások Egyezményeket írtak alá — Közleményt adtak ki Aldo More hivatalos látogatásáról Szombaton délelőtt a Külügyminisztériumban befejeződtek a hivatalos magyar— olasz tárgyalások. A szombati tárgyaláson áttekintették a két ország kapcsolatainak alakulását és további fejlesztésének lehetőségeit.. A tárgyalások befejeztével a Külügyminisztérium Dísz téri vendégházában a Magyar Népköztársaság kormánya és az Olasz Köztársaság kormánya közötti egyezményt, illetve megállapodást írtak alá. A polgári légi forgalmi egyezményt Nagy János külügyminiszterhelyettes és Roberto Gaja, az olasz külügyminisztérium főtitkára, a gazdasági, ipari és műszaki együttműködés fejlesztéséről szóló megállapodást pedig Púja Frigyes külügyminiszter és Aldo Moro külügyminiszter írta alá. A légi forgalmi egyezmény az eddigi ideiglenes jelleg helyett végleges alapokra helyezve szabályozza a két ország egymás, közötti légi közlekedését, amelynek során mindkét légi forgalmi társaság egyenlő jogokkal rendelkezve közlekedteti járatait. A megbeszélések értelmében a közeljövőben sorra kerülő kétoldalú tárgyalásokon megteremtik az alapját a két ország közötti légi közlekedés kibővítésének. A gazdasági, ipari és műszaki együttműködés fejlesztéséről szóló megállapodás tízéves időtartamra szól. Célul tűzi ki a két ország vállalatai és illetékes intézményei közötti kooperációs kapcsolatok fejlesztését. Megjelöli a fejlesztés irányát, a kooperációban legjobban érintett gazdasági ágazatokat, s ehhez biztosítja a szervezeti és információs előfeltételeket, továbbá mindkét ország törvényes keretein belül megadja azokat a kedvezményeket és könnyítéseket, amelyek ösztönzik a szélesebb gazdasági együttműködés kialakítását a két ország vállalatai között mind egymás piacain, mind harmadik piacokon. Aldo Moro olasz külügyminiszter és kísérete szombá- ton ellátogatott a László gimnáziumba. A magyar—olasz egyezmények aláírása szombaton, a Külügyminisztériumban Aldo Moro olasz külügyminiszter szombaton a balaton- szabadi November 7. Mező- gazdasági Termelőszövetkezetbe látogatott. Aldo Moro vendéglátóinak és kíséretének társaságában a hét végét a Balatonnál tölti. (Az olasz külügyminiszter hivatalos magyarországi látogatásáról kiadott közleményt a 2. oldalon közöljük.) Már csak öt hét Péter-Pálig Szárba szökkent a búza Jól jött az eső a mezőgazdaságnak A kedvezőre fordult időjárás hatására, a csapadékos és napfényes meleg napok változásának eredménye mindenfelé megmutatkozik Pest megyében. Kizöldültek a rétek, a legelők, s a napokban befejeződött vetés után szépen sorol a kukorica, fejlődik a cukorrépa. A hétvégi esők — mivel a talaj vízkészlete még mindig kevés — jól jön a mezőgazdaságnak A gabonák közül kalászol az őszi árpa és a rozs és szárba szökkent a búza is, virágzik a szamóca és a borsó. Ha ra az is időjárás továbbkedvező marad — megtartva eső és napsütés kellő arányát —, szántóföldi növényeink jó termésére számíthatunk. A C-4-es agy A Duna menti Hőerőmű jelenleg mintegy 1000 megawatt villamos energiát termel. A kazánok és turbinák működését két vezénylőteremből irányítják. A képünkön lá'hatú c—4-es kapcsolóteremben mindö .sze három ember irányítja és ellenőrzi a technolőgiai folyamatot, és ha bármilyen üzemzavar van (amire a hang- és fényjelek azonnal figyelmeztetnek), röglön intézkedhetnek. Gárdos Katalin felvétele Az elmúlt napúkban különösen a kertészetekben volt mozgalmas az élet, ültették a paradicsom, a káposzta, a paprika és a dohány palántáit. Befejeződött szerte a megyében a lucerna első kaszálása, a gazdaságok közepes termést takaríthattak be, a tsz-átlag 16,1 mázsa hektáronként. A gyümölcsösök nem ígérnek különösebben jó termést az idén, a kajszi, az őszibarack- és a körteültetvényekben jelentős károkat okozott a fagy. A megyei növényegészségügyi helyzet megfelelő, a termelőszövetkezetek sikeresen megóvták a kalászosokat a lisztharmat, az ipari növényeket — így a napraforgót, a cukorrépát — a répái barkó és a repcefénybogár kártételétől. Valamennyi szántóföldi kultúrát veszélyezteti a hörcsög és a mezei pocok, a védekezés ez esetben is fontos. A megye északi részein, a bogyós gyümölcsűek termőhelyén elszaporodott a májusi cserebogár. A Pest megyei Növényvédő Állomás 500 hektáros területre rendelt el általános kötelező védekezést. Jóllehet, még pontosan öt hét van hátra Péter-Pálig, de máris időszerű teendő: fölkészülni a nyári betakarítási munkákra. A termelőszövetkezetek gépműhelyeiben aratásra készítik elő a masinákat. A gazdaságokban sok az öreg kombájn, az új arató-cséplőgépek szállítása viszont elég nehézkes, s valószínű, hogy a .megrendelést követő visszaigazolással ellentétben tucatnyi kombájnt csak a , második félévben adhat át a kereskedelem. Ezért most különösen fontos a meglévő gépelt alapos karbantartása, ezt kívánja a betakarítás biztonsága. Előreláthatóan az idén is szükség lesz a kombájnok megyén belüli átcsoportosítására. A szervezés előkészületeihez hozzákezdtek a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályán. A. Z. KOZÉLET A VDK nemzetgyűlésének hazánkban tartózkodó küldöttsége, Truong Chinhnek, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bizottsága tagjának, a nemzetgyűlés állandó bizottsága elnökének vezetésével, szombaton több napra Baranya megyébe látogatott. A vendégeket elkísérte vidéki útjukra Pap János, az MSZMP Veszprém megyei bizottságának első titkára, az ország- gyűlés honvédelmi bizottságának elnöke és Nguyen Manh Cam, a Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete. A vietnami * nép küldötteit Pécsett meleg barátsággal fogadták a megye és a város vezetői, országgyűlési képviselői. Délután a küldöttség Szentlőrincre látogatott. 1 4.
