Pest Megyi Hírlap, 1974. május (18. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-23 / 118. szám

\/{ítilW 1974. MÁJUS 23., CSÜTÖRTÖK fMkusz Az első döntés? Leváltották tisztségéből Hugo Clnappe Poisse-t, az uruguayi fegyveres erők főparancsnokát — jelentették be Montevideó- ban. Az új főparancsnok Juiio Cesar Vadora, az ország wa­shingtoni katonai attaséja lesz. A HÍRÜGYNÖKSÉGEK hét­főn szűkszavú jelentésekben adták tudtúl, hagy Uruguay- ban riadókészültségbe helyez­ték a fegyveres erőket és a hadsereg vezetői titkos tanács­kozásokat tartanak. Montevi­deo! források szerint a bizal­mas jellegű megbeszélésekre nem hívták meg Bordabarry elnököt. Ez a hír azért érde­melt figyelmet, mert a tavaly júniusi „elnöki önpuccs” óta .Bordaberry és a fegyveres erők közösen gyakorolják a hatal­mat. MEGFIGYELŐK a fegy­veres erők főparancsnokának menesztését az újabb uru­guayi válság első lépéseként értékelik, nemcsak azért, mert a titkos tanácskozásoknak ez volt az első döntése, de mi­vel feltételezik, hogy rövide­sen kormányátalakításra és „új gazdaságpolitika” meghir­detésére is sor kerülhet. AZ ÚJ GAZDASÁGPOLI­TIKA a katonák szerint azt célozza, hogy az ország kilá­baljon az egyre súlyosbodó válságból, ugyanis szerintük az ország legfőbb bevételi forrását jelentő hús- és gyap­júexport gyakorlatilag meg­bénult és az importot a kő­olaj-áremelkedések is meg­nehezítik. Ám az új gazdasági irányvonal szószólóinak tar­tott személyek még uruguyai' viszonylatban is „jobboldali­nak” számítanak. Az utóbbi hónapokban ez az úgyneve­zett „brazil-szárny” a hang­adó a hadseregben, azonban nem lehet lebecsülni azoknak a tiszteknek az erejét sem, akik a válság megoldására a perui tisztek haladó vonalát szeretnék alkalmazni. Uruguayi egykoron „Latin- Ainerika Svájcának” nevezték — a tiúsexportüól adódó vi­szonylag magas életszínvonal, valamint a tartós polgári-de­mokratikus államforma miatt. Néhány éve azonban gyökere­sen megváltozott a helyzet. A gazdaság válságba került. Szin­te példa nélkül áll a világban az a sajátos uruguayi „rekord”, ahogy a legutóbbi évtizedben az egy fóré jutó nemzeti jö­vedelem csökkent és ezzel pár­huzamosan rohamosan növe­kedtek a megélhetési költsé­gek. Az uruguayi nagytőke a gaz­dasági nehézségeket a lakos­ságra próbálta hárítani és a növekvő elégedetlenségre vá­laszként a több évtizedes de­mokratikus hagyományokat is feláldozta. Az éleződő belpoli­tikai válság első jele a Tupa- maro gerillaszervezet erősödése volt. A haladó erők a kommu­nista párt kezdeményezésére 1970-ben létrehozták az úgyne­vezett Széles Frontot. A reak­ció megijedt a haladó erők összefogásától, és segítségért a hadsereghez folyamodott. Bor­daberry elnök 1973 februárjá­ban hívta be a vezetésbe a fegyveres erők képviselőit, majd júniusban teljessé vált a jobboldali fordulat. Latin- Ame­rika legrégibb demokratikus rendszere megdőlt: feloszlatták a parlamentet, betiltották a haladó pártokat, így az Uru­guayi Kommunista Pártot is. Ezt követően nagyszabású le­tartóztatásokra került sor, hó­napok óta börtönben sínylődik Liber Seregni tábornok, a Szé­les Front nagy tekintélynek örvendő vezetője. Tizenegy napja érkezett a hír arról, hogy hosszas hajsza után le­tartóztatták Rodney Arismen- dit, az illegalitásba kényszerült kommunista párt vezetőjét, aki pedig hosszú ideje kimagasló szerepet játszott a 3 milliós or­szág közéletében: megszakítás nélkül 27 évig, a parlament fel­oszlatásáig képviselő volt. A TERROR, a haladó erők üldözése azonban nem jelent­het megoldást az uruguayi reakció számára. A súlyos gazdasági és szociális válság megosztotta a hatalmat gya­korló fegyveres erők vezető­ségét. A riadókészültség s a titkos tanácskozások hátteré­ben e hadseregen belüli „bra­zil—perui” ellentét húzódik meg, s e két irányvonal össze­csapásának első eredménye­ként váltották le tisztségéből a fegyveres erők főparancsno­kát, kit a „brazilok” túlzottan mérsékeltnek tartottak... ___________A. B. T. SZERDÁN MOSZKVÁBÓL Londonba utazott Kamal Husszain bangladesi külügy­miniszter. Husszain a szovjet kormány meghívására május 17-től hatnapos hivatalos lá­togatáson tartózkodott a Szov­jetunióban. A magyar-oBasz párbeszédről Ma érkezik hazánkká Aida Móra olasz küiügyminiszter Magyar Péter, az MTI tudósítója interjút készített Aldo Mórával, az Olasz Köztársaság külügyminiszterével, aki Púja Frigyes külügyminiszter meghívására május 23-tól 26-ig hiva­talos látogatást tesz Magyarországon. Aldo Moro másodízben látogat hazánkba. • A magyar közvélemény még jól emlékszik az ön első, l&TO-bei? tett látogatására, a magyar kor­mány képviselőivel folytatott meg­beszélései szívélyes légkörére és arra, hogy látogatásának eredmé­nyei jelentősen hozzájárultak a Magyarország és Olaszország kö­zötti jó kapcsolatok megteremtésé­hez. Köszönöm szíves szavait előző látogatásommal kapcso­latban. A magyar néphez fű­ződő kapcsolataink mindig szívélyesek voltak, az a talál­kozás is jó emlékeket hagyott. A megbeszélések pedig, ame­lyeket a magyar vezetőkkel, a magyar kormány képviselőivel folytathattam, nyíltnak és gyümölcsözőnek bizonyultak. Nagyon örülök, hogy folytat­hatjuk ezeket az eszmecseré­ket. • Időközben négy év telt el. Európában, a világban, országaink kétoldalú kapcsolataiban is sok új fejlemény következett be. Jelen­tős haladás történt egy békésebb, biztonságosabb nemzetközi együtt­élés felé, néhány új válság is je­lentkezett. Szeretnem megkérdez­ni öntől, miniszter úr, melyek ma azok a nemzetközi problémák, amelyek közelebbről érintik Olasz­országot? Melyekről fog ezek kö­zül Budapesten tárgyalni? Valóban négy év telt el, és ez alatt az idő alatt rendkívül jelentős események történtek, amelyek fontosak mind orszá­gaink kétoldalú kapcsolatainak, alakulása, fejlődése, mind pe­dig a többoldalú nemzetközi kapcsolatok, különösképpen az európai földrészen fennál­ló kapcsolatok szempontjából. A magyar—olasz párbeszéd sosem szűnt meg e négy év alatt. Sőt, erőteljesebbé vált, a kölcsönös szívélyesség és megértés légkörétől áthatva. Folytatódott a párbeszéd a rendes diplomáciai csatorná­kon keresztül, és magas szin­tű politikai találkozók formá­jában is. Szeretnék emlékez­tetni ezzel kapcsolatban Péter János külügyminiszter 1971 áprilisaiban Olaszországban tett látogatására, Nagy János külügyminiszter-helyettes 1973. novemberi látogatására, De Martino és Tímár Mátyás mi­niszterelnök-helyettesek köl­csönös látogatására, valamint a különböző szakminiszterek közötti számos találkozóra és eszmecserére. .Azt kérdi, melyek azok a nemzetközi problémák, ame­lyek jelenleg közelebbről érintik Olaszországot., Ezek között, úgy vélem, akad egy, amely igen közel áll Magyar- ország szívéhez: az európai biztonsági és együttműködési értekezlet alakulása, haladása. Mi a magunk részéről nagy jelentőséget tulajdonítunk a Genfben folyó többoldalú tár­gyalásoknak, az értekezletnek. Bízunk benne, hogy a konfe­rencia, amelynek létrejöttéhez Olaszország és Magyarorgzág egyaránt tevékenyen, szíwel- lélekkel hozzájárult, meg fog­ja erősíteni, szilárdabb ala­pokra fogja helyezni az euró­pai országok kapcsolatait. Bí­zunk benne, hogy az értekez­let megszilárdítja valamennyi ország biztonságát és elősegíti — kölcsönösen tiszteletben tartva egymás álláspontját és törvényeit — a gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlődé­sét, az emberek közötti érint­kezést. Szilárdan hisszük, hogy a biztonsági értekezlet új lendületet adhat az országaink közötti együttműködésnek és lehetővé teszi, hogy a jövőben is, fokozatosan, újabb lépése­ket tegyünk erre a történelmi eseményre, mint kiindulópont­ra támaszkodva. • Magyarország és Olaszország különböző nemzetközi szövetségi rendszerhez tartozik, különbözik társadalmi rendszerük. Közös azonban a szándék, vezetőiknél és a közvéleményben egyaránt, hogy a béke, a békés egymás mellett élés megszilárdításán munkálkod­janak, fejlesszék a gazdasági, kul­turális és emberi kapcsolatokat. Mit lehet és kell tennie konkré­tan, ön szerint, a két országnak azért, hogy erősítsék az európai enyhülés folyamatát, hogy jobban érvényre juttassák a békés egy­más mellett élés elveit és gyakor­latát? Nyilvánvalóan annak reális elismeréséből kell kiindul­nunk, hogy a politikai és tár­sadalmi rendszerek különbö­zőek országainkban. Ennek megállapítása azonban nem akadályozhat meg bennünket abban, hogy baráti eszmecse­rét folytassunk, sem pedig ab­ban, hogy hatékonyan dolgoz­zunk a béke, a nemzetközi enyhülés érdekében. Mit tehet konkrétan a két ország ezért? Kézenfekvő a válasz: minde­nekelőtt fejlesztenünk kell egymáshoz fűződő kapcsolata­inkat, különösen gazdasági és kulturális téren, az emberi érintkezések területén, ékes példát szolgáltatva arra, hogy milyen gyümölcsöző és építő jellegű lehet a különböző tár­sadalmi rendszerű országok egymáshoz fűződő viszonya és bebizonyítva azt, hogy alapta­lanok azok az aggodalmak, amelyek nem tartják kívána­tosnak az emberi érintkezést, a különböző kultúrák, a fiatal­ság találkozását. Továbbá, úgy gondolom, hogy folytatnunk kell pozitív és realista szellemben mind a genfi értekezletet, mind a Becsben folyó nemzetközi ta­nácskozás keretében a meg­kezdett munkát. Ez utóbbi ta- nácskozásvkétségkívül kapcso­latban áll az előbbivel, ugyan­akkor körülhatároltabb témát érint, amelyben országaink — mindkettő a maga sajátos .helyzete folytán — nem olyan központi módon érdekeltek. Mindez rendkívül fontos né­peink jövője szempontjából. Elszántan és hosszú távra elő­retekintve kell ezért munkál­kodnunk rajta. • Hogyan értékeli Magyaror- szág és Olaszország gazdasági, fce­j reskedeln>i kapcsolatait? Rendkívül pozitívan. Olasz­ország és Magyarország között a kereskedelmi forgalom az utóbbi években egyenletesen és erőteljesen nőtt. A kölcsö­nös áruforgalom 1973-ban el­érte a 220 milliárd lírát (370 millió dollárt), vagyis több mint megkétszereződött az PORTUGÁLIA Gazdaságpolitikai tervek Mario Soares a szombaton kezdődő londoni tárgyalásokról A kedden megtartott lissza- bonni minisztertanács után ki­adott hivatalos közlemény sze­rint a portugál kormány ta­nulmányozza az illetékes szak- miniszterek által javasolt gaz­daságpolitikai és szociális in­tézkedéseket. Ezek az intézkedések — szögezi le a közlemény — arra szolgálnak majd, hogy kielé­gítsék a dolgozó tömegek jogos és sürgős követeléseit, és ugyanakkor növeljék a gazda­sági fejlődés dinamikáját az átmenet jelenlegi szakaszában. „A tűzszünet, az önrendel­kezés és a- függetlenség biz­tosítását” célozzák a Guinea- Bissau és a Zöldfoki-szigetek Afrikai Függetlenségi Párt­ja és a portugál kormány között szombaton kezdődő londoni tárgyalások — je­lentette ki Mario Soares por­tugál külügyminiszter a Jeu- ne Afrique című hetilapnak adott nyilatkozatában. Mario Soares, aki „jövendő független államoknak” ne­vezte az afrikai gyarmato­kat. hangsúlyozta, hogy kor­mányának célja a gyarma­ti uralom felszámolása és nem a kolonializmus új for­májának bevezetése. A kül­ügyminiszter kijelentette, lon­doni tartózkodását arra is fel kívánja használni, hogy „konstruktív kapcsolatokat létesítsen”, elsősorban az af­rikai államok és a kelet­európai szocialista országok képviselőivel. utolsó öt esztendőben. Ez azt bizonyítja, hogy a kereskede­lem mindkét irányban szilárd alapokra támaszkodik. Ha részleteiben elemezzük, lát­hatjuk, hogy mindkét irányban olyan termékek cserélődnek, amelyekre szüksége van a két gazdaságnak, a kereslet tehát ezek iránt állandó és nö­vekvő. • Miniszter úr. úgy véli, van mód e kapcsolatok további fej­lesztésére? Kölcsönös erőfeszíté­sekre van szükség. Olaszország hajlandó Ilyen erőfeszítésekre? Ügy vélem, hogy a kölcsö­nös kereskedelmi szállítások­ra vonatkozó fenti megállapí­tás már önmagában elegendő alapot nyújt ahhoz, hogy de­rűlátóan ítéljük meg a jövőt. Reméljük, hogy azok az aka­dályozó tényezők, időleges ne­hézségek, amelyekkel Olasz­országnak jelenleg meg kell küzdenie, megoldást nyernek. Természetes, hogy nem ma­radhatunk tétlenek, nem bíz­hatjuk magunkat kizárólag ar­ra, hogy a dolgok maguktól menjenek. Éppen ezért dolgoz­tunk ki egy államközi gazda­sági, ipari és műszaki együtt­működési megállapodást, amely értékes és hasznos ala­pot nyújt majd a további fej­lődéshez. Brezsnyev üdvözlő távirata a BVT-hez Leonyid Brezsnyev, az SZKP tevékenysége eredményezte, Központi Bizottságának fótit kára táviratot intézett a Béke Világtanácshoz és ebben kife­jezte szívélyes jókívánságait a békéért, a nemzetközi bizton­ságért, a nemzeti függetlensé­gért és a népek együttműkö­déséért küzdőknek a nemzet­közi békemozgalom fennállásá­E ak 25. évfordulója alkalmá- ól. A távirat megállapítja: „Az önök nemes és céltudatos hogy ez a mozgalom, amely különböző korú és különböző politikai nézeteket valló em­bereket tömörít, korunk legna­gyobb méretű tömegmozgal­mává vált. Ez a mozgalom se­gítette elő mindazok erőfeszí­téseinek egyesítését, akikben tudatosult a háború elkerü­léséért és a béke megőrzé­séért érzett felelősségük.” Belfasti barikádok Belfast protestáns lakta városnegyedeiben szerdán hajnal­ban az angol hadsereg közbelépése után az ultrák fegyveres szervezetei lerombolták az utcai barikádokat. Az észak-íror- szag! tartományi szókjhelyen azokban továbbra is feszült ma­radt a légkür. Nem volt jelé annak, hogy a tartományra ter­rorral rákényszenien, „általános sztrájknak” egyhamar vege szakadna. Kedden este Mervyn Rees, az észak-írországi ügyek an­gol minisztere Londonban be­jelentette, hogy nincs semmi tárgyalni valója a protestáns ultrák „ulsteri munkástanács” néven felbukkant szervezeté­vel, amely a sztrájk uszítója volt. A miniszter közölte, hogy Nagy-Britannia nem vonja vissza a sunningdale-i egyezményt és nem szólítja fel a tartomány koalíciós jel­legű önkormányzati rendsze­rét. Ezek eltörléséért szállt harcba a Belfastban „fiók­SZ1RIA—IZRAEL Megállapodás a csapatszétválasztási vonal kérdésében — de továbbra is nyitva maradt számos, ezzel összefüggő probléma Az izraeli vezetőkkel szer-1 Simon Peresz izraeli tá- dán délelőtt Jeruzsálemben jékoztatási miniszter az ame- folytatott háromórás munka- 1 rikai külügyminiszter beje- megbeszélés után. Henry Kis- j lentésére utalva közölte, hogy singer amerikai külügymi- 1 péntekre összehívták* á kriész- niszter közölte, hogy a két ! szét (izraeli parlament) fél megállapodásra jutott a j rendkívüli ülését, hogy ál- csapatszétválasztási vonal kér- lást foglaljon a szíriai—íz ­désóben, de továbbra is nyit- j raeli csapatszétválasztási va maradt számos, ezzel j megállapodás ügyében. A tá,- összefüggő probléma. Ezek I jékoztatásügyi miniszter között említette az ütköző­zóna kérdését, a leendő de- militarizált övezetben elhe­lyezkedő csapatok létszámát, az ENSZ-erők szerepének tisztázását, valamint a hadi­fogolycserét. Egy kérdésre válaszolva az amerikai kül­ügyminiszter jelezte, hogy szándékában áll e hét végén elhagyni a körzetet, de ha­zautazása előtt, mint mon­dotta, még újabb látogatást tesz Damaszkusziban és Iz­raelben is. I ugyanakkor sietett hangsú­lyozni azt is, hogy a parla­ment összehívása nem jelen­ti szükségszerűen a megálla­podás létrejöttét, de jelzi, hogy Izraelben számítanak erre a lehetőségre is. Közben folytatódtak a har­cok a Golan-fennsíkon a szí­riai és izraeli egységek kö­zött. Egy damaszkuszi kato­nai közlemény arról számol be, hogy szerdán a szíriai tü­zérség ellenséges tankcsopor­tosulásokat és megfigyelő posztokat vett tűz alá. hitiereknek” gúnyolt szerve­zet. Szerdán hajnali két órakor négyezer angol katona és több száz katonai jármű hatolt be a Shankill Road és a Sandy Row nevezetű protestáns1 vá- rosrészekbé, ahol napok óta barikádok és mellettük fél­katonai őrségek álltak, hogy megfélemlítsék a munkahely­ről ekképpen kizárt dolgozó­kat. Az angol hadsereg kö­zölte a szélsőséges UDA em­bereivel — a fegyveres UDA az ulsteri munkástanáccsal közeli rokon és valójában dik­tál ennek a zavaros csoport­nak —, hogy vagy lerombolja saját barikádjait, vagy ezt a feladatot a katonák végzik el helyette. Némi alkudozás után az UDA nem várta meg a reggel hat órára kitűzött ul­timátum lejártát, hanem hoz­zákezdett a torlaszok lebontá­sához. Ily módon az egy hete tartó kényszersztrájk óta először a protestáns városrész­ben szabaddá vált a közleke­dés. Szerdán a kora délelőtti órákban azonban azt jelentet­ték Belfastból, hogy a protes­táns bandák ismét mozgolód­ni kezdtek, és azokon a he­lyeken, ahol a katonák- pa­rancsára hajnalban lebontot­ták a barikádokat, ott délelőtt torlaszokat kezdett építeni. A „munkatanács” vezére közben a BBC rádióban kijelentette, hogy, „ha kell, a sztrájk akár örökké tarthat”. Egymástól el­térő véleményeket lehet hal­lani arról hogy milyen gaz­dasági károkat okoz ez "a munkabeszüntetés a gazdasá­gilag egyébként is meglehető­sen gyenge lábon álló Észak- Írországnak, de körülbelül 5 —7 millió font sterling napi veszteséggel lehet számolni. Időközben a közszolgáltatások az összeomlás szélére kerül­tek. A BUDAPESTI KÖZLEKEDÉSI VÁLLALAT FELVESZ lakatos, karosszérialakatos, esztergályos, kovács, autószerelő, motorszerelő, villanyszerelő, autó-villanyszerelő, telefonszerelő, telefonműszerész, általános műszerész, hegesztő, marós, fúrás, kárpitos, asztalos, ács, bádogos, gyalus, kőműves, üveges, kövező, vezetékszerelő, gáz- és vizszerelő, elektrikus, segédélektrikus, fényező, festő-mázoló, kertész és fűtő szakmunkásokat, betanított és segédmunkásokat továbbá gép- és gyorsirónőket, kapusokat, takarítónőket. A vállalat Építési Főmérnöksége azonnal felvesz lakatos marós, villanyhegesztő és kovács szakmunkásokat, gépkezelőket, vizsgázott, kazánfűtőket, gázkazán-fűtőket, valamint vasipari es épitőipari betanitott es segédmunkásokat. Munkaidő-beosztás: 44 órás munkahét, állandóan egyműszakos szolgálat, hetenként szabad szombat. Felveszünk továbbá szakma nélküli férfidolgozókat vasúti pályajavitási és építési munkára, nődolgozókat pályatisztitási munkára. Munkaidő-beosztás: kéthetenként szabad szombat és szabad hétfő. A vállalat Metró Üzemigazgatósága felvesz villanyszerelő es géplakatos szakmunkásokat mozgólépcső-gépkezelőnek, központi javítóműhelyébe villonysze'elő. elektroműszerész es esztergályos szakmunkásokat, folyamatos munkára, az üzemfenntartáshoz elektrikusokat és villanyszerelő szakmunkásokat, továbbá férfi és női betanitott és segédmunkásokat. Dolgozóinknak munkaruhát, a pályamunkásoknak munkásszállást adunk. Bérezés a kollektív szerződés szerint. Minden dolgozó és családtagio autóbuszra, villamosra, a HÉV-re és a metróra szóló, díjtalan utazási Igazolványt kap. FELVÉTEL: Budapest VII., Kertész u. 16. sz. alatt (földszint 64.). és o vállalat valamennyi telephelyén, továbbá o BKV Metró üzemlgazgatósógo által meghirdetett munkakörökbe a Budapest XIV., Hungária krt. 46. sz alatti felvételi irodán (földszint 60.). i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom