Pest Megyi Hírlap, 1974. május (18. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-23 / 118. szám

1974. MÁJUS 23., CSÜTÖRTÖK 3 •• ülésezett sas útiorésn&velség országos tanácsa Megkülönböztetett figyelemmel Szabó Ferenc beszámolója — Pullai Árpás!, ár. Polinszky Károly és ár. Maróthy László felszólalása Ki jön helyette? Szerdán Szabó Lászlónak, a Magyar Úttörők Szövetsége titkárának elnökletével, ülést tartott a Magyar Úttörők Szö­vetségének Országos Tanácsa. Az elnökségben helyet foglalt Pullai Árpád, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára, dr. Maróthy László, az MSZMP KB tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára és Polinszky Károly művelődés- ügyi miniszter. Az ülésen részt vettek a KISZ KB titkárságá­nak tagjai, a megyei pártbi­zottságok titkárai, a megyei KISZ-bizottságok első titká­rai, az úttörőszövetség megyei titkárai, valamint a miniszté­riumok, a főhatóságok, állami és társadalmi szervek vezetői. A tanácskozáson az úttörő- mozgalom időszerű feladatait vitatták meg. Szabó Ferenc, a Magyar Úttörők Szövetségé­nek főtitkára beszámolójában leszögezte: az úttörőszövetség számára a legfontosabb fel­adat a szocialista társadalom építésében való részvétel. Az MSZBT vendégeként hazánkban tartózkodó SZMBT- delegáció tagjai szerdán szak­mai találkozókon és megbe­széléseken vettek részt. Regős Gábornak, az MSZBT titkárá­nak kíséretében a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre látogattak, ahol a delegáció Az elsősorban nagyüzemeik­ben szerzett tapasztalatok ta­núsága szerint kedvező fogad­tatásra talált a párt- és a kor­mány népesedéspolitikai hatá­rozata — állapította meg Duschek Lajosné, a SZOT tit­kára a Magyar Sajtó házában tartott szerdai tájékoztatóján. Nem kis mértékben a központi és helyi intézkedések hatásá­nak tudható be, hogy az idén a tavalyinál kö­rülbelül 40 ezerrel több szülés várható. és a múlt évi 180 ezerrel szem­ben 206 ezren veszik igénybe a gyermekgondozási segélyt. A megemelt családi pótlék, gyermekgondozási segély, a táppénz és más SZTK-segé- lyek útján az idén a tavalyi­nál 8,7 milliárd forinttal kap­nak többet a családosok. Az említetteken kívül még na­gyon sokfajta vállalati, üzemi támogatásban is részesülnek a gyermekesek. Ezeket az eredményeket ter­mészetszerűleg kezdetieknek tekintik, mert különösen a nőket tömege­sen foglalkoztató ipar­ágakban még mindig sok a gond. A textiliparban az automata­gépek számának növekedésé­vel lényegesen ' könnyebb a termelőmunka, de ezzel vele jár, hogy most több gépet ke­zelnek egyszerre, s megnőtt az út hossza, amelyet a munkás­nak műszakonként meg kell tenni. Ezeken a munkahelye­ken úgynevezett „járószé­kekre” volna szükség. A SZOT titkára ezután be­szélt a gyermekintézmények to­vábbi bővítésének szüksé­gességéről. Majd foglalkozott a szerződé­ses munkaviszonyban levő nők helyzetével is. Fontos len­ne, hogy részesülhessenek gyermekgondozási segélyben is, ami többek között 6000 pe­dagógust és a bőr-szőrme­iparban dolgozó több mint 1000 nőt is érint. Szólt a SZOT titkára az üdültetés alakulásáról is, amelybe egyre inkább szeret­Szabó Ferenc a továbbiak­ban kitért rá: el kell érni, hogy a gyermekek értelmileg és értelmileg is közelebb ke­rüljenek a magyar és a nem­zetközi munkásmozgalom ha­gyományaihoz. Fokozott fi­gyelmet kell fordítani arra, hogy a kisdobosok és az úttö­rők az eddigieknél gazdagabb ismereteket szerezzenek szo­cialista jelenünkről. A főtitkári beszámolót kö­vető vitában felszólalt Pullai Árpád, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának ■ titkára. Bevezetőben hangsúlyozta, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bízott-\ sága, a párt megkülönbözte­tett figyelemmel kíséri az if­júsági mozgalom és azon be­lül az úttörőszervezet tevé­kenységét. — Teljes joggal szólhatunk elismeréssel és megelégedett­séggel az úttörőmozgalom­ról — fűzte hozzá —, amely­nek sokrétű nevelési felada­tai sorában kiemelkedő helyet tagjait dr. Magyari András tanszékvezető fegyetemi , tanár fogadta. A délutáni órákban D. G. Perzsant és V. Sz. Ól­modét a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium­ban fogadta dr. Lénárt Lajos miniszterhelyettes. nék bevonni a nagycsaládoso­kat is. A régi vásárokat elmosta az eső, szerencsére a technika századában már nem kell at­tól tartani, hogy a rossz időjá­rás befolyásolhatja az üzletkö­téseket: a kőbányai vásárváros tegnapi forgalmán sem lehe­tett észrevenni a májusi hideg zuhanyt. Már tíz órakor eső­kabátos, esernyős embertömeg tódult be a kapukon, valóság­gal elözönlötték a pavilonokat. Közép-Európa legnagyobb fe­dett csarnoka, a 23 ezer négy­zetméter alapterületű A-pavi- lon egymaga befogadta a szak­emberek ezreit, de a könnyű- szerkezetes épületmonstrumon kívül a két 6000 négyzetméte­res, a B- és C-csarnoknak is sok látogatója volt. A Pest megyei kiállítók tár­gyaló irodáiban több vidéki vállalat és üzletkötő fordult meg a nap folyamán, áraján­latot kérve a bemutatott új gyártmányokról. A TRAKIS transzformátor, Röntgen- és Villmoskészülékgyártó Szövet­kezet nagykőrösi üzemének termékei közül egy speciális hegesztőberendezés nyerte meg leginkább az építőipari válla­latok szakembereinek tetszé­sét. Az időjárás viszontagsá­gaitól függetlenül, bármilyen helyzetben (függő, fekvő stb.) használható ez a jól konstruált gyártmányuk, melyről a szem­lélők így vélekedtek: „csá­kánybiztos”, olyan kivitelű, hogy még az építőipar sem tudja tönkretenni! A TRAKIS kiállított tárgyai között feltű­nést keltett a targonca-, illetve a személygépkocsi-akkumulá­tortöltő berendezés: mindket­tőt először mutatták be a vá­foglal el a nemes emberi, er­kölcsi tulajdonságok kialakí­tása az élet útjának kezdetén álló, legfiatalabb nemzedék­ben. Társadalmunknak el­választhatatlan, szerves ré­sze ez a mozgalom, amely­nek egyben — a benne tö­mörülő kis i állampolgárok életkorának megfelelően — megvan a maga önálló, sajá­tos arculata. Hangoztatta: a társadalom, a j párt a felnövekvő nemzedék iránti felelősségérzettel fog­lalkozik az úttörőmozgalom ügyével. Kiemelte a pedagó­gus-pártszervezetek és a helyi pártbizottságok feladatát, hangsúlyozta az úttörővezetők­nek és azoknak a kommunis­táknak a felelősségét, akik pártmegbizatásként a gyer­mekmozgalomban tevékeny­kednek. Felszólalt dr. Polinszky Ká­roly művelődésügyi miniszter is. Hangsúlyozta, hogy a két évvel ezelőtt megjelent okta­tási párthatározat végrehaj­tása során számos olyan fel­adat került felszínre, amely­nek megoldása elképzelhetet­len az úttörőmozgalom aktív közreműködése nélkül. Ilyen például az oktatás korszerű­sítése, amely természetsze­rűleg megköveteli a nevelő­munka korszerűsítését is. A gondok abból adódnak, hogy nem mindenütt fordítottak kellő gondot az úttörőmunka tartalmára, színvonalasabbá tételére. Ugyancsak felszólalt dr. Ma­róthy László, a párt Központi Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára. A KISZ-nek az úttörőszövetség irányítá­sában vállalt felelősségéről szólva a KISZ politikai irá­nyító tevékenységének helyes érvényesítése feltételeiről be­szélt .egyebek közt. A továb­biakban hangsúlyozta: a KlSZ-szervezeteknek jobban kell ismerniük az úttörőszö­vetség programját, konkrét kapcsolatokat kell kialakíta­niuk az egyes úttörőszerveze­tekkel. MIND GYAKORIBBAK a lapokban az olyan híradások, amelyek különböző vezetők nyugdíjba vonulásáról tájé­koztatnak. Abból a generáció­ból, amely a felszabadulás ide­jén a munkásosztálv harcá­nak élére állt, egyre többen közelednek a munkahelytől való búcsú, a nyugdíjba me­netel időszakához. Mind több munkahelyen tevődik fel majd emiatt a kérdés: ki lép a szo­cializmus építése során helyt­álló nagy tapasztalatokra szert tett, példamutatóan dolgozó vezetők helyébe? Nem kis kérdés ez, hiszen a vezetőknek meghatározó szerepük van a munka szer­vezésében, a munkahelyi vi­szonyok és az emberek közötti kapcsolatok alakulásában. Ezért tudatosan kell előkészí­teni azt, hogy a különböző ve­zető tisztségekben bekövet­kező csere a lehető legki­sebb zökkenővel járjon. Ahol ugyanis rendelkezésre áll a megfelelő, felkészült utánpót­lás, ott nem is okoz különö­sebb gondot, nehézséget ez a változás. A KÖZPONTI BIZOTTSÁG 1973. november 28-i, a káder­munkáról szóló határozatá­nak egyik alapvető célkitű­zése. hogy minden területen szervezettebbé, tervszerűbbé kell tenni a vezetői utánpót­lás nevelését. E tekintetben az utóbbi időben nem volt kielé­gítő az előrehaladás, sőt, több területen kifejezetten lema­radás következett be. Meg­ítélésünk szerint ennek nem az az oka, hogy nincs ele­gendő tehetséges, vezetésre alkalmas, rátermett ember, hanem az, hogy az illetékesek — tisztelet a kivételnek — nem sok gondot fordítottak az utánpótlás tervszerű nevelé­sére. De kik ezek az „illeté­kesek”? Mindenki, aki állami, gazdasági, kulturális életünk területén vezető funkcióban dolgozik, aki párttag, akár pártonkívüli. Hiszen minden vezetőnek jogszabály szerint is kötelessége az utánpótlás­ról való gondoskodás, a mű­vezetőtől az igazgatóig. A Központi Bizottság említett határozatában erről a követ­kezőket olvashatjuk: „A ve­zetők munkájának elbírálá­sánál legyen fontos elem: ho­gyan fejlődnek mellettük a ká­derek, mennyire biztosított az utánpótlás”. Vezetőnek ugyanis nem születnek az em­berek, hanem azzá válnak, ha megvannak bennük a megfe­lelő adottságok és megkapják hozzá a szükséges támogatást. A VEZETŐI UTÁNPÓTLÁS kialakításához államunk meg­felelő feltételeket teremt. Fő­iskoláinkat, egyetemeinket évről évre egyre több jól fel­készített szakember hagyja I el, akik az utánpótlás egyik forrását képezik. Állandó és természetes bázist jelentenek a legtehetségesebb munkások és tsz-parasztok. A Központi Bizottság határozata ezzel kapcsolatban kimondja: „Az osztálypolitika részét képező politikai, hatalmi kérdésnek kell tekinteni, hogy tehetsé­ges munkások, parasztok terv-\ szerű előkészítéssel fokozato­san és folyamatosan vezető beosztásba kerüljenek”. Vagy­is adva van az utánpótlás szé­les körű bázisa, s mindenütt találhatók olyan kellő felké­szültségű, nagy tapasztalatok­kal rendelkező emberek is, akik képesek foglalkozni az utánpótlásként számításba veitekkel. Nyilvánvaló, hogy amikor valaki kikerül az egyetemről, diplomával a zsebében, azzal még nem vált vezetővé. Jó alapot, sok ismeretet kapott, hogy azzá váljék — de a dip­loma még nem „jogosítvány” vezető funkció betöltésére. A gyakorlati tevékenység so­rán kell az illetőnek bizonyí­tania, hogy rendelkezik olyan képességekkel, amelyek alkal­massá tehetik felelős munka­kör betöltésére. NAGYON FONTOS, hogy az illetékes vezetők — kikér­ve a pártszervek, alapszerve­zetek véleményét is — jól vá­lasszák ki a tartalékként szá­mításba vehető személyeket. Ez azonban még csak . a mun­ka kezdete — hiszen a legfon­tosabb útjuk, fejlődésük egyengetése. Mindenekelőtt politikai képzésükről szüksé­ges gondoskodni. Az. egye­temről kikerültek többsége kö­zépfokú politikai végzettséget nyert ugyan, de az ismeretek elavulnak, ha nem tartanak lépést e téren is a fejlődéssel. Marxista műveltségük növel­hető szervezett oktatás kere­tében s öntevékeny tanulás révén. Erre azonban ösztö­nözi kell őket, rendszeres se­gítséget nyújtva ahhoz, hogy a tanultakat gyakorlati tevé­kenységük során alkalmazni tudják. Sok olyan funkcionárius van, akik a szocializmus épí­téséért folyó harcban rend­kívül gazdag tapasztalatok­ra tettek szert. Ezeket nem nélkülözhetik a fiatalok sem: amit lehet, át kell adni be­lőle számukra. Nevelni keU őket a vezetők és a beosztot­tak közötti helyes viszo­nyok kialakítására, mivel a jövő vezetőivel szemben még nagyobb igényként jelent­kezik majd a szerénység, az emberekkel való bánni tudás, a demokratikus vezetői stí­lus. Nagy figyelmet kell for­dítani az önállóságra való nevelésre, a lényeglátás, a döntési készség, a határozott­ság, a meggondolt szókimon­dás, a kritikai érzék fejlesz­Az országgyűlés kereskedel­mi bizottsága szerdán, Palkó Sándor elnökletével megtar­tott tanácskozásán, a Keres­kedelmi Kamara tevékenysé­gét vizsgálta. Az ülésen részt vett Péter János, az ország- gyűlés alelnöke, Földi László könnyűipari és dr. Sághy Vil­mos belkereskedelmi államtit­kár. Kallós Ödön, a kamara elnö­ke tájékoztatójában elmon­dotta, hogy a Magyar Keres­kedelmi Kamara klasszikus funkciói — köztük az, hogy ápolja, fejlessze hazánk nem­zetközi gazdasági kapcsolatait —, 1968-ban új feladatokkal bővültek: egy kormányrende­let minden állami, gazdasági és társadalmi szervezet külke­tésére is. Mindez elősegít­hető rendszeres megbíza­tások adásával, a végrehajtás számon kérésével és körülte­kintő értékelésével, a tanul­ságok közös levonásával. Az utánpótlásnak széles bázisát képezik a munkások, tsz-parasztok legjobbjai. Kö­zülük kik jöhetnek számí­tásba? Különösen hasznos ilyen szempontból figyelmet fordítani a párt-, a szakszer­vezet. a KISZ aktivistáira, a szocialista brigádok veze­tőire, a technikumot, illet­ve marxista—leninista esti egyetemet vagy esti közép­iskolát végzettekre. MA MÁR igen összetettek a követelmények a vezetőkkel szemben. Emiatt nincs lehe­tőség arra, hogy a munká­sok közvetlenül a munkapad mellől kerüljenek magasabb vezető funkcióba. Erre ma már szükség sincs, ezt sem politikai, sem gazdasági hely­zetünk nem indokolja. Ar­ra azonban igen, hogy az osztály tagjainak egészséges kezdeményező szelleme, friss szemlélete, vaióságérzéke ál­landóan áramoljon a vezetés soraiba. A munkásokból kialakított utánpótlási körrel megkülön­böztetetten, árnyaltan kell foglalkozni. Képzettségi szint­jüknek megfelelően fokozot­tabban szükséges bevonni őket politikai iskolára, mar­xista esti középiskolára és es­ti egyetemre. A társadalmi, politikai kérdések iránt ak­tívan érdeklődő, legjobban felkészült személyeket a Po­litikai Főiskolára is javasol­hatják. Gondoskodni kell szakmai továbbfejlődésükről is, tapasztalatcserék útján vagy tanulmányaik megszer­vezésével szaktanfolyamokon, szakiskolákon, az egyetemek nappali, esti vagy levelező tagozatain. Ehhez célszerűb­ben és tudatosabban kell fel­használni a munkások tanu­lására biztosított üzemi ösz­töndíjakat. Végül önálló fel­adatokkal történő megbíza­tással, a közéleti tevékeny­ségbe való bevonással segí­teni kell vezetőkészségük fej­lesztését. A pártszervezeteknek nem szabad sajnálniuk a fáradsá­got attól, hogy a vezetőknek hatékony segítséget nyújtsa­nak az utánpótlás kiválasztá­sához és neveléséhez. Külö­nösen fontos, hogy a jövőben minden területen jobban kí­sérjék figyelemmel a társa­dalmi aktivisták tevékenysé­gét. A KÁDERUTÁNPÓTLÁS felkészítésében és nevelésé­ben is nagyon fontos a terv- szerűség. Ezért tartjuk szük­ségesnek, hogy az illetékes vezetők a társadalmi szer­vezetekkel közösen jól át­gondolt terveket készítsenek a kádertartalék képzésére és felkészítésére. A terv elké­szítésekor a várható igények­ből és szükségletekből indul­janak ki, ehhez mérjék a ten­nivalókat. Reális, jó tervek alapján munkálkodva, a jö­vőben bizonyosan jóval ke­vesebb gondot okoz majd a megüresedett tisztségek al­kalmas személyekkel való betöltése. SZEGEDI JÓZSEF az MSZMP KB alosztályvezetője reskedelmi tevékenységével kapcsolatos érdekképviseleti szerveként jelölte meg. Lehe­tővé vált, hogy minden gaz­dálkodó egység önként tagjai sorába lépjen, a kamara — a Minisztertanács felügyelete alatt — társadalmi szervvé alakult. A bizottsági ülésen szó esett a kamara leglényegesebb idei feladatairól is. A tájékoztatót követő vitá­ban a Magyar Kereskedelmi Kamara egyértelműen elisme­rést kapott a bizottság tagjai­tól, különösen piackutató sze­repének fontosságát emelték ki­A kereskedelmi bizottság délután megtekintette a BNV-t PEST MEGYEIEK A BNV-N Az ÉVIG vásári díjas termékét a Volkswagen Műveknek szállítja sáron. KGST-mególlapodás szerint a TRAKIS gyártja egyedül a tagállamok között az anyagvizsgáló ipari rönt­genkészülékeket, ezek is elis­merést váltottak ki vásárt fel­kereső külföldi szakemberek­ből. A pavilon 16-os boxában tá­gas emelvényein vonultatta fel termékeit az Egyesült Villa­mosgépgyár. Itt láthatók a ceglédi gyárukban készült korszerű formaszerkesztésű villamos kéziszerszámok: az ütvefúró-, a csavarhúzó-, a, menetfúrógépek, a vibrációs I Félidőben: siker a vásáron Szerdán félidejéhez érke­zett az első szakosított tava­szi BNV, amely a vásár ve­zetőinek és a kiállítóknak a véleménye szerint is igen si­keres. A vállalatok tárgya­lószobáiban a szakmai napok kezdete óta jelentős üzleti tárgyalások folynak. A nap folyamán több hiva­talos küldöttség, magas ran­gú magyar és külföldi sze­mélyiség is a BNV-re láto­gatott. Felkeresték a vásárt a megyei pártbizottságoknak a gazdaságpolitikai kérdéseik­kel foglalkozó titkárai, osz­tályvezetői. A vásár vendé­ge volt Gerhard Nitzschke, az NDK külkereskedelmi mi­niszterhelyettese. és Anton Jaumann bajor gazdasági és közlekedésügyi államminisz­ter. A BNV szovjet kiállításának igazgatósága szerdán délután a szovjet klubban koktélt adott a vásár alkalmából. csiszológép. Az ÉVIG kiállított termékei közül kettő BNV- díjat nyert: a tranzisztoros fénycsőinverter és a gépko­csikra szerelhető elektronikus vezérlésű irány- és vészjelző adóberendezés. Ez utóbbiból a Volkswagen Művektől kaptak jelentős megrendelést. A han­noveri nemzetközi kiállítás után itthon most mutatták be először a BNV-n lineáris mo­torukat. A haladó mozgást végző, tartókocsira szerelt vil­lamos motor elektronikus ve­zérléssel működik. II. A. Részt vett dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter, Tordai Jenő és Udvardi Sán­dor külkereskedelmi minisz­terhelyettesek, jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió buda­pesti nagykövete. loan Cotot, Románia bu­dapesti nagykövete szerdán fogadást adott a BNV alkal­mából. Anton Jaumann bajor gaz­dasági és közlekedésügyi ál­lamminiszter az Interconti­nentál szállóban adott foga­dást. Hermann Kersting, az NSZK budapesti nagykövete ugyancsak fogadást adott a BNV alkalmából. Sven Kuchler Poulsen, a Dán Királyság budapesti nagy- követségének ideiglenes ügy­vivője szintén fogadást adott a Budapesti Nemzetközi Vá­sáron. LÁTOGATÁS GÖDÖLLŐN Az SZMBT-küJdöttség szerdai programja Az idén: 8,7 milliárddal több A SIÓT sajtótájékoztatója a népesedéspolitikai határosat végrehajtásáról Főként a piackutatás Az országgyűlés kereskedelmi bizottságának ülése i i i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom