Pest Megyi Hírlap, 1974. május (18. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-23 / 118. szám

Magyar—iráni tárgyalások Amir Abbas Hoveyda sajtókonferenciája Szerdán délelőtt az Ország­házban megkezdődtek a ma­gyar—iráni tárgyalások. A magyar tárgyalócsoport vezetője Fock Jenő, a Minisz­tertanács elnöke, tagjai: Rócz Pál külügyminiszter-helyettes, dr. Szalui Béla külkereske­delmi miniszterhelyettes, dr. Kós Péter, a Külügyminiszté­rium főosztályvezetője, Gál Bálint, a Magyar Népköztár­saság teheráni nagykövete, Kővári László, az Országos Tervhivatal külkereskedelmi főosztályának vezetője. Az iráni tárgyalócsoport ve­zetője Amir Abbas Hoveyda miniszterelnök, tagjai: Houg- hang Moghadam, az Iráni Császárság budapesti nagykö­vete, Mahmoud Salehi, a kül­ügyminisztérium kulturális osztályának főigazgatója, Par- viz Radji, a miniszterelnök ta­nácsadója, Djavad Vafa, a gazdasági és pénzügyminisz­térium miniszterhelyettese és Mofakham Sarvnii, a külügy­minisztérium II. osztályának vezetője. A tárgyalásokon áttekintet­ték a két ország kapcsolatai­nak alakulását, további fej­lesztésének lehetőségét és vé­leményt cseréltek az időszerű nemzetközi kérdésekről. Az iráni miniszterelnök és kísérete szerdán ellátogatott a Távközlési Kutató Intézetbe. Szerdán a Kulturális Kap­csolatok Intézetében (Demeter Sándor, a Kulturális Kapcso­latok Intézetének elnökhelyet­tese és Houghang Moghadam iráni nagykövet aláírta az 1974—75-ös évekre szóló ma­gyar—iráni kulturális csere­programot. Amir Abbas Hoveyda szerda délután a Gellért Szálló kü­löntermében sajtókonferen­cián találkozott magyar és kül­földi tudósítókkal. Az iráni miniszterelnök be­vezetőben hangoztatta: Összeérő kapcsok A z csak természetes, hogy összeérjek, más­ként miért is lennének kapcsolatok? Igaz. Arm az élet mégsem ilyen egyértelmű, összeérő kap­csokként kell felfog­nunk az üzemi, munkahe­lyi demokráciát, s azt. hogy a különböző testületekben — a gyári pártbizottságok­ban éppúgy, mint a járási, városi pártbizottságokban, a tanácsoknál, a szakszer­vezet választott szerveiben — ott vannak a munkások, a fizikai dolgozók képvise­lői is. A kapcsok mégsem mindenütt, minden eset­ben érnek össze, sőt oly­kor nagy a távolság kö­zöttük Nem kötik azt, ami pedig egymáshoz távozik. Makacs akadálya a köz­életi aktivitás növelésének, a fizikai dolgozók mind , szélesebb körű bevonásá­énak a vállalat, a község, a Város dolgainak megvitatá­sába, a gondok megoszlá­sába. A hibát könnyebb megszüntetni, mint az aka­dályt elporlasztani. A hiba forrása mulasztás, az aka­dály keletkezéséé gor.dol- j kodásbeli elmaradottság. Az a torz nézet, mely csu­pán azt tartja fontosnak, hogy a különböző testüle­tekben számszerűen ele­gendő munkás legyen. Ha a vállalati szakszervezeti tanácsban ott találni kellő ! arányban a munkásokat, akkor már rendben van minden ... Pedig dehogy van rendben! Jó néhány helyen már fölismerik ezt a megenged­hetetlen ellentmondást. A Dunai Kőolajipari Vállalat pártbizottsága például nagy alapossággal azt elemezte, hogy túl az üléseken, gyű­léseken, rendezvényeken, az oktatás különböző for­máin. a mindennapi politi­kai munka környezete mi­lyen. Fgy ilyen nagy érté­ket előállító, folytonosan fejlődő — mind termelési eszközeit, mind termékki­bocsátását gyorsan bővítő — vállalatnál ugyanis gyö­keret verhet az a nézet, hogy az üléseken, a gyűlé­seken a munkások ott vau­it nak, tehát demokratikus jogaik gyakorlásával sem lehrt baj. ppen e nézet ellen folytat szívós harcot a kommunisták veze­tő testületé, újra meg újra hangsúlyozva: ami az üze­mekben, a különböző ter­melő- karbantartó részle­gekben napról napra törté­nik, ahogyan történik, el­sősorban az határozza meg a vállalat légkörét, a dol­gozók szemléletét, vélemé­nyének formálódását. S ez nemcsak százhalombattai feladat. Hiszeh majd’ mindenütt föllelni azokat, akik úgy okoskodnak, hogv a testületekben ott vannak a munkások képviselői, be­leszólhatnak bármibe, bí- rá’hateak. javasolhatnak, minek akkor még a mű­E helyben, az üzemben is a demokratizmust szorgal­mazni ? Ha nincs munkahelyi de­mokrácia, akkor a testüler tekben levő munkások pusztán a statisztikai ará­nyokat billentik helyre, de sem társaik között, sem a testületben eredményes munkát nem végezhetnek. Egész egyszerűen azért, mert légüres térbe kerül­nek; a kapcsok nem talál­koznak. Hiába beszél a tisztséget viselő munkás ilyenkor arról, mi minden jót határoztak a testületi ülésen, ha sem maga, sem társai nem érzik a bőrükön a demokratizmus közössé­get kovácsoló erejét, ha a művezető, az üzemvezető Irányítási gyakorlata „kéz­ből megkontrázza” azt, amit a testületi ülés rög­zített. \ 7 an valami elgondol- koztatóan furcsa ab­ban, hogy a Váci Kö­töttárugyár munkásnőjé­nek, aki a városi pártbi­zottság tagja, nagyobb gon­dot okoz szűk környezeté­ben a demokratizmus „ki­követelése”, mint a testü­let elé kerülő, a város egé­szét átfogó kérdések el­döntése. Rendkívül aktív tagja a pártbizottságnak, s rendkívül aktív a gyárban is. Ám mégsem nyugodha­tunk bele abba, hogy — sok társához hasonlóan — energiáinak nagyobb részét az vegye igénybe, amire a töredék elég lehetne. Ha­sonló terheket visel az a fiatalasszony, aki a városi tanács végrehajtó bizottsá­gának tagja, s munkásnő­ként a Magyar Selyemipa­ri Vállalat váci bélésszövő­gyárában dolgozik. Mert ez nem az igazgatón, a válla­lat politikai és gazdasági vezetőin múlik — akik egyébként mindkét gyár­ban következetes szorgal­mazói a kapcsok összeköté­sének —. hanem az irányí­tás alsóbb, olykor legap­róbb posztjain állókon. Azokon, akiknek pici hálá­lom adatott, de azt nagyon is éreztetni akarják. Talán ott kell az okok után kutatni, hogy az ösz- szeérő kapcsok erősek, szilárddá teszik azt, ami egymagában könnyen el­szakíthatnak bizonyul. S van. akiknek ez az erő kel­lemetlen, mert fölfedj a mulasztásokat, megvilágít­ja a melléfogásokat, bírálja a tehetetlenkedést. Akik úgy vélik, hogy a bajok legjobb takarója a csend. Csakhogy most már észre kell vetetni az így gondol­kodókkal a naptárt. Azt, hogy 1974 áll rajta, s hogy a párt XI. kongresszusára készül az ország. S ebben a légkörben az összeérő kapcsokról puszta kívána­lomként beszélni már nem lehet, j Kötelesség ez. Mészáros Ottó — Nagy öröm számomra, hogy a magyar miniszterelnök meghívása alapján ellátogat­hattam Magyarországra. Or­szágaink kapcsolatai az elmúlt néhány évben jelentősen fej­lődtek, mint ezt Fock Jenő mi­niszterelnökkel folytatott meg­beszélésünkön is megállapítot­tuk. — Magyar kollégámmal igen őszinte eszmecserét foly­tattunk az országaink közötti kapcsolatokról és nemzetközi kérdésekről. Kétoldalú kap­csolatainkat illetően arra a megállapításra jutottunk, hogy fejlesztésükre megvannak a lehetőségek és élni is fogunk velük. Ezzel kapcsolatban az iráni vendég kiemelte a gaz­dasági együttműködésben fennálló lehetőségeket. — Kapcsolataink fejleszté­sét szolgálja most aláírt kultu­rális megállapodásunk. Ez megadja az alapot az eddigi­nél szervezettebb és szélesebb körű kulturális cseréhez. Eb­be beleértjük a technológiák cseréjét is, és ebből a szem­pontból fontos körülmény, hogy Magyarország fejlett műszaki háttérrel bíró ország. Az Irán iparosítási terveinek megvalósítására meghirdetett versenytárgyalásokon például részt vehetnének magyar vál­lalatok és szakemberek is. — Szóba került a tárgyalá­sokon a Magyarország részére történő olajszállítások kérdése is. Előreláthatólag szeptember­re tudjuk felmérni az olajex­port terén fennálló helyzetün­ket és akkor a magyar féllel a kérdést újból napirendre tűz­zük. Az olaj, mint egyik fő exporttermékünk, gazdasági életünk nagyon fontos ténye­zője. Olajexportunk és a kül­földi behozatal- túlnyomó ré­sze is a Perzsa-öblön keresztül bonyolódik le. Természetes te­hát az a törekvésünk, hogy ezt a térséget a nagyhatalmak ri­valizálásától távol tartsuk. Irán külpolitikájának egyik alapja, hogy biztosítsuk a ma­gunk és a Perzsa-öböl térsé­gében élő népek tartós béke-' ját, biztonságát. Örömmel lát­juk, hogy a további arab- izraeli csapatszétválasztási lé­pések feltehetően helyes irányban haladnák. Az iráni kormány véleménye szerint Izraelnek vissza kell adnia az arab országoktól elvett terüle­teket. végre kell hajtania az ENSZ határozatát, tiszteletben kell tartania a palesztin nép törvényes jogait. Felhasználom az alkalmat, hogy Magyarország kormányá­nak és népépek köszönetét mondjak a szívélyes fogadta­tásért és vendéglátásért, amelyben részesítettek ben­nünket — jnondta tájékoztató­ja végén az iráni miniszterel­nök. Amir Abbas Hoveyda iráni miniszterelnök szerdán foga­dást adott Fock Jenő, a Mi­nisztertanács elnöke tisztele­tére a Margitszigeti Nagyszál­lóban. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM, 118. SZÁM ÁRA 80 FILLÉR 1974. MÁJUS 23., CSÜTÖRTÖK Közös munka, a magyar—csehszlovák barátság jegyében Zászlót adományoztak a szobiak a sturovói pioníroknak A csehszlovákiai Sturovó- ban a szobi és a sturovói vas­utasok közös üzemváltó ál­lomásán a munka-, szocia­lista brigádtalálkozók, mű­velődési rendezvények, vala­mint házasságok révéin ki­alakuló rokoni kapcsolatok fűzik mind szorosabbra a csehszlovák és a magyar vas­utasok barátságát. Tegnap, szerdán — a sza­kadó eső ellenére is — ben­sőséges ünnepség erősítette tovább a testvériség szálait. S túr óvóban, a szovjet ka­tonai temetőben, a második világháborúban hősi. halált halt több mint ötezer szovjet harcos nyugvóhelyének em­lékművénél fogadalomtétel zajlott. A sturovói magyar tannyelvű kilenc évfolyamú alapiskola pionírjai és Szik­ra őrsei (amelyek a magyar kisdobos őrsöknek felelnek meg) tettek ünnepélyes foga­dalmat. Ezt az ünnepséget hagyo­mányosan minden évben má­jusban tartják, mert Cseh­szlovákia Kommunista Párt­ját 1921. májusában az ak­koriban Sturovo községet is magában foglaló járásban alapították meg és — mint ismeretes —. Csehszlovákia 1945. májusában szabadult fel a fasiszta megszállás alól. A tegnapi ünnepség az ed­digiektől .eltérő mozzanatok­kal is bővült. A fogadalom­tételre ugyanis a pionír és Szikra őrsök meghívták a Sturovón szolgálatot telje­sítő magyar vasutasok szo­cialista brigádjainak kép­viselőit, továbbá a magyar Üttörövasút 25 tagú küldött­ségét és gyermekkórusát. Az ünnepélyes fogadalom- tételen részt vett Borte János, a Csehszlovák Kommunista Párt Nőve Zamki-i járási bizottságának titkára. Kollár László, a sturovói városi pártbizottság tagja és Aíojz Barin, a Városi Nemzeti Bi­zottság titkára. Magyar rész­ről megjelent Heil Imréné, a Magyar Szocialista Mun­káspárt szobi nagyközségi bizottságának titkára, Halász Ernő főtanácsos, aki a sturo­vói üzemváltó állomáson a Megkötik az ajándéknyakkendökjet. Balról jobbra: Molnár .Tó//,r 1- n é, a MÁV sturovói MSZMP-alabszervezet-ének titkára és Heil Imréné, Szob nagyközség pártbizottságának titkára. A zászló átadása után. Balról jobbra Lelóczky Anna Mária, a pio- nircsapat vezetője és Halász Ernő főtanácsos. Koppány György felvételei Suhl megyei vendégeink •• "8 • • It " • • * / t a godolloi jarasban Az MSZMP Pest megyei bi­zottságának meghívására, az NűK-beli Suhl megyéből ér­kezett vendégek — Hans Alb­recht, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizott­ságának tagja, a Suhl megyei pártbizottság első titkára és Helmut Weisleder, a Suhl megyei pártbizottság munka­társa — tegnap Gödöllőre lá­togattak. A vendégeket el­kísérte Barinkat Oszkárné, a Pest megyei pártbizottság titkára, valamint Gerd Vehres, az NDK magyarországi nagy­követségének első titkára. A gödöllői járási és váro­si pártbizottság székházában Kis Emil, a járási pártbizott­ság első titkára, valamint Méray Tibor, a gödöllői váro- rosi pártbizottság titkára fo­gadta a vendégeket. Kis Emil bemutatta a járás területén dolgozó pártszervezetek mun­káját. szólt a terület ipari és mezőgazdasági üzemeiről gazdasági eredményeikről, s beszélt a járás hagyományok­ban gazdag kulturális életé­ről. A pártbizottságon tett lá­togatás után a vendégek meg­tekintették az Alsóparki la­kótelep építését, ahol Nagy Iván, a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat építésve­zetője bemutatta a modern, francia alagútzsalus techno­lógiával készülő toronyházat és a lakásokat. A gödöllői járásban fölke­resték az ikladi Ipari Mű­szergyárat, ahol dr. Sárosi József igazgató és Bobály Sándor, a gyári pártbizottság titkára köszöntötte a vendége­ket és tájékoztatta gazdasá­gi eredményeikről. Ezt köve­tően a küldöttség ( tagjai a gyár vezetőségének) kíséreté­ben meglátogatott néhány műhelyt. Délután a vendégek a túrái Galgamenti termelőszövejke- zetbe látogattak, ahol Szilá­gyi Péter, a nagyközségi párt­bizottság titkára és Dollányi László, a termelőszövetkezet elnökhelyettese fogadta őket. F. B. MÁV képviselője, Rákosi Gá­bor, az Üttörövasút üzemve­zetője, valamint csehszlovák és magyar vasutasok, szü­lők, pedagógusok és számo­sán Sturovo város lakossá­gából. Az ünnepséget Martiska Milánná sturovói tanítónő nyitotta meg, majd ünnepé­lyesen fogadalmat tett az alapiskola Balassi Bálintról elnevezett Szikra szervezeté­nek 64 és pionírcsapatának 72 tagja. Fogadalomtétel után a magyar vendégek, vasuta­sok, szocialista brigádveze­tők, az Üttörövasút vezetői és pedagógusai a felavatot­tak nyakán megkötötték ajándéknyakkendőiket. Halász Ernő főtanácsos az üzemvéltó állomás 340 dol­gozója, s az Augusztus 20., Kossuth Lajos és Béke arany­koszorús szocialista brigádok, a Május 1. és a November 7. ezüstkoszorús, valamint az Április 4., a Barátság, a Dó­zsa György, az Egyetértés, a Március 8:, a Március 21. és a Táncsics Mihály bronz­koszorús szocialista brigá­dok nevében Lenin ifjúkori képével kihímzett vörös zászlót átadta a pionírcsapat vezetőjének, Lelóczky Anna Máriának. A zászlóra Árva Istvánná nevelőtanár a 600 magyar úttörővasutas nevé­ben kötött szalagot. A továbbiakban a pionír- és Szikra őrsök tagjai aján­dékokkal kedveskedtek a magyar testületek képviselői­nek, majd Csicsai Alajos, a sturovói iskola igazgatója köszönte meg a magyar ven­dégeknek a zászlót és az ajándékokat. Az ünnepség a magyar Űt- törővasút gyermekkórusának műsorával fejeződött be. A napi program azonban ezzel még nem ért véget. A ma­gyar rendezők által a résztve­vők rendelkezésére bocsátott MAHART-hajóval a sturo­vói iskolások, valamint a ma­gyar úttörők a Dunán séta­hajóztak. A délután folyamán a ba- rátkozás a magyar úttörők­nek Sturovo városában és ifjúsági táborában tett láto­gatásával folytatódott és fe­jeződött be. Pacsay Vilmos Apró Antal, az országgyűlés elnöke bemutatkozó látoga­táson fogadta dr. Václav Mo- ravecet, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság új ma­gyarországi rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövetét. Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának ! tagja, a SZOT főtitkára szerdán a XIII. kerületbe látogatott. Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja szerdán Bács-Kiskun megyébe látogatott. Rudolf Roh'icek, a magyar —csehszlovák gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési vegyes bizottság csehszlovák tagozatának el­nöke, miniszterelnök-helyettes; szerdán reggel elutazott ha­zánkból. Búcsúztatására a Fe­rihegyi repülőtéren megjelent Huszár István, a Miniszterta- nács elnökhelyettese. Dr. Orbán László művelő­désügyi minisztériumi állam­titkár vezetésével hazaérke­zett Havannából a szocialista országok művelődésügyi mi­nisztereinek értekezletén részt vett magyar küldöttség. 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom