Pest Megyi Hírlap, 1974. május (18. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-21 / 116. szám

1974. MÁJUS 21., KEDD IJfMao 3 DHV, DKV Kongresszusi versenyben A végső szó súlya Szakkörökben ismert az a történet, mely a múlt század nyolcvanas éveiből származik, s mely egy a kitör nagyhírű tudóshoz kapcsolódik. Az emberiség jövőjéért aggódó tudós elme terjedelmes dolgozatban bizonyítot­ta, hogy amennyiben továbbra is az addigi ütemben gyarapodik az igavonásra, szállításra, személyi közle­kedésre használt lóállomány, akkor az emeriség éhen- hal, mert három évtized múlva a földön minden talpa­latnyi helyet zabbal kell bevetni... Ahogy ma monda­nák: tudósunk mechanikusan extrapolálta a lóállo­mány növekedését a jövőre, s figyelmen kivül hagyta a tudomány, a technika fejlődését, nevezetesen a rob­banómotort. A Nehézipari Minisztérium vezetői dr. Szekér Gyula mi­niszter elnökletével hétfőn kibővített értekezletet tartot­tak, amelyen a vegyipari, e helyiipari és városgazdálko­dási, a vasas és a bányaipari szakszervezet és az OKISZ, a KISZ KB képviselője is meg­jelent, s több tröszt,, nagyvál­lalat vezetője is részt vett. A nehézipar kongresszusi és fel- szabadulási munkaverseny- mozgalmának helyzetéről és feladatairól tárgyaltak. Az ország ipari beruházá- eainak csaknem a fele nehéz­ipari ágazatban valósul meg. Ezért a kongresszusi és a fel- szabadulási versenyben külö­nösen fontos az ágazati beru­házások késés nélküli megva­lósítása. Az értekezleten ked­Tegnap megkezdődtek a szakmai napok a kőbányai vá­sárközpontban. Délelőtt 10 órától kizárólag a kül- és bel­földi szakembereké volt a vá­sár, délután 2 órától azonban ismét a nagyközönségé. Portáldaruk, 0,7 millió rubelért Az időjárás már három napja kedvez a szabadtéri ki­állítóknak. A kék ég alatt, a kavicsos kiállító terek körül gyűrűzött a tömeg. A Magyar Hajó- és Darugyár oszlopon álló, irányítótorony alakú kör­pavilonja alatt, vitrinekben láthatók a legkorszerűbb gyártmányok, köztük a BNV-n díjat nyert hattonnás portál­daru makettje, amelyből ma­rokkói üzletfeleik hármat ren­deltek, s e terméket a gyár már le is szállította az agadiri kikötőbe. Szép János, a Ma­gyar Hajó- és Darugyár ve­zérigazgatója, és V. M. Nye- horosev, a szovjet Masinoim- port elnökhelyettese tegnap jelentős szerződést írt alá a gyár BNV-pavilonjáben, amely értelmében a magyar vállalat 1975-ben 60 darab öt­tonnás és 20 darab 16 tonnás portáldarut szállít szovjet partnerének. A szerződés érté­ke 8,7 millió rubel. A pavilon előtti szabad te­rületen sorakoznak a Magvar Hajó- és Darugyár váci gyárá­nak különféle rendeltetésű konténerei, a korszerű szállí­tás ma már nélkülözhetetlen eszközei — nagy részük ex­portra készül. Itt látható az öttonás alumínium termosz- konténer, melyben 4150 liter tej szállítható. A vegyipar ré­szére 1,2 köbméter űrtartalmú alumínium konténert ajánla­nak, míg a kereskedelemnek az összecsukható minikonté­nertől a 192 borospalackot biztonságosan továbbító, rá­csos, rekeszes tartályig mutat­nak be széles választékot. Hét­végi ház nagyságú a 20 ton­nás acélkonténer, amely a ki­állítási térből nagy helyet fog­lal el, egy egész raktár készle­te belefér. A BNV-n nagy ér­deklődéssel fogadták a beépí­tett kazánú termokonténert, amely a legutóbbi lipcsei és pekingi kiállításon is feltűnést keltett. A szakmai napok ke­retében csütörtökön 10 órakor fogadja a váci gyár a hazai és külföldi szakembereket. Nem kell vakolni Félrehúzódva, a vásárterület szélén, a 32-es pavilon mö­gött kapott helyet a Beton- és Vasbetonipari Müvek. A cent­rumtól távoleső kiállítótér sok újdonságával idecsalja a láto­gatókat. — Merre találhatók a szent­endrei gyár termékei? —kér­deztem némi keresés után Budai Bélát, a piackutatási osztály csoportvezetőjét. — Szentendrei gyárunkat most túlságosan leköti aSEN- TAB-cső gyártása, amelyet tavaly a BNV-n már bemu­tattak. Annyira keresett lett, hogy az idén több mint két­vezően fogadták a KISZ ne­hézipari védnökségi szervező bizottságának versenyfelhívá­sát, amely az új létesítmények építésében részt vevő KISZ- szervezeteket, ifjúsági brigá­dokat és fiatalokat mozgósítja a Dunamenti Hőerőmű Válla­lat, a Tiszai Kőolajipari Vál­lalat, a szegedi kőolaj- és földgázipari létesítmények ütem szerinti megvalósítására, továbbá a próbaüzemeltetés és az üzembe helyezés zavartalan lebonyolítására, elsősorban a Tiszai Vegyikombinátban, az olefinműben, a Dunai Kőolaj­ipari Vállalat öt termelőüze­mében, a Péti Nitrogén Művek nagykapacitású műtrágya gyá­rának ammónia- és karbamid- termelő egységében és az ino- tai gázturbinás csúcserőmű­ben. szeresére növelhették terme­lésüket. Tavaly 10 kilométer­nyi készült ebből a feszített- beton nyomócsőből, az idén 25 kilométer hosszúságú SEN- TAB-cső értékesítésére van kilátásunk belföldön. A BVM kiállításának egyik érdekessége a Pest megyei Tervező Vállalat tervei alap­ján készült UF—MV/N jelű vasbeton födémpalló, melyet Univáz szerkezetű iskola, óvoda, bölcsőde épülettípu­saihoz használhatnak fel. Az új panelt nem kell vakolni, összeszerelése után festhető, tapétázható. Alkalmazásával lerövidül az építési idő és je­lentős munkaerőt takarítanak meg. Szegeden egy most ké­szülő iskola már vakolatmen­tes födémpanellel épül. A Hilton-ssállótól a prágai metróig Még két kuriózumra hívta fel a figyelmet a kiállító: a budavári Hilton Szálló hom­lokzatfalának vasbeton ele­meit is bemutatták. Terve­zője figyelembe vette a mű­emlék környezetet. A nyitott könyv alakú, hőszigetelt vas­Még a mezőgazdász szak­berkekben is kevés szó esik a háztáji sertéstenyésztésről, legalábbis sokkal ismerteb­bek az ágazat nagyüzemi ered­ményei. A legutóbbi fölmé­résekből például kitűnik, hogy a sertésprogram során állami támogatással épített új, szakosított telepek az idén várhatóan 1 millió 200 ezer hízót küldenek a vágó­hídra. összesen 275 sertés­kombinát működik az or­szágban — egyelőre még nem teljes kapacitással —, ám a tavalyi 7 millió 600 ezres sertésállomány jelentős há­nyadát — Pest megyében is — kevésbé modern körülmé­nyek között, jórészt a háztá­ji gazdaságokban nevelték. Mint dr. Hadházy József, a Pest megyei Állattenyésztési Felügyelőség igazgatója mond­ja: — A megyében összesen 430 ezer sertést tartanak — 37 ezer a koca —, ami az el­múlt évekhez képest 30 szá­zalékos gyarapodást jelez. Az ugrásszerűen megnö­vekedett sertésállomány kétharmad része a házkö- rüli ólakban található, gondolnunk kell tehát a ház­táji sertéstenyésztés fejlesz­téséneik teendőire is. örven­detes tény, hogy az ország sertésállománya már az el­múlt év őszén meghaladta a IV. ötéves terv végére elő­irányzott nagyságrendet. . A soron következő feladat: a A XXXVI-os számú elvi dönfés A Legfelsőbb Bíróság teljes ülése A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága hétfőn dr. Szakács Ödönnek, a Legfel­sőbb Bíróság elnökének el­nöklete alatt teljes ülést tar­tott. A teljes ülésen részt vett dr. Markója Imre igazságügyi minisztériumi államtitkár és dr. Csendes Károly legfőbb ügyészhelyettes. A teljes ülés meghozta a devizagazdálko­dást sértő bűncselekmények minősítéséről szóló XXXVI-os számú büntető elvi döntést. Az elvi döntést teljes terje­delmiében a Magyar Közlöny legközelebbi száma közli. beton panelek, amelyek acél­sablonban készültek, plasz­tikus raszteres felületet ké­peznek majd a hotel Dunára néző falán. Az elemekből már ezer darabot legyártottak. Swift az óriások országában képzelhetett el ekkora icáf- gyűrűt, amely a kiállításon látható. Budai Béla elmond­ta, hogy a kör alakú beton­elemeket mélyvezetésű és víz­nyomásnak kitett alagutak építésére ajánlják. Az 5,10 mé­ter átmérőjű körgyűrűk és a 7,8 méteres átmérőjű elemek metróalagutak, illetve -állo­mások létesítéséhez használ­hatók. A BVM Csehszlovákiá­ba, a prágai metróépítkezés­hez szállítja ezeket a tübbing- elemeket. Aki vásárfiát akar haza­vinni a BNV-ről, a bor­gazdaságok pavilonját keresi fel, ahol a Pest megyei Pin­cegazdaság is árusítja borait: a szemelt rizling, a zöldszilvá- ni mellett most mutatja be először legújabb italát, a díszdobozban forgalomba ho­zott Márka keserű borkülön­legességet. Kilencvenegyféle termékből választhatnak itt a borkedvelők. minőségi kívánalmak szerint, tervszerű tenyésztői eljárás­sal javítani az állomány faj­taösszetételét. S ez vonatko­zik a háztáji gazdaságokra is. A cél érdekében a mester­séges megtermékenyítés szé­les körű elterjesztését ter­vezi a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium. Az országos program alapján ki­dolgozott megyei készülődés­ről dr. Raffay Imre, a Pest megyei Mesterséges Megter­mékenyítő Főállomás igaz­gatója ad fölvilágosítást: — A háztáji sertésállomány fajtaadottságainak alakulása eddig sem volt egészen spon­tán folyamat, hiszen a köz- tenyésztésbe adott apaálla­tok révén valamennyi köz­ségben igyekeztünk jó hús- formákat mutató sertéstípust kialakítani. A legkiválóbb tu­lajdonságokat átörökítő — s a saját állomány szaporításá­ra tenyésztési engedéllyel a gazdák tulajdonában lévő — tenyészkanok mellett sokan engedély nélkül, úgynevezett zugkanokat tartanak, a te­nyésztést pedig többnyire a helyi divat irányítja. Egyik tájon a babos, azaz feketén pöttyözött, másutt az öves malacot szeretik. Márpedig a gazdának sem mindegy, hogy mi­lyen jószágot tart, hiszen exportra csakis a pig­ment, azaz színeződés nélküli, fehér hízó kél el, 6 a jó A közhely igaz Napjainkban szinte vala­mennyi üzem, gyár, vállalat arra kényszerül, hogy „jósol­jon”, azaz a jövőbe tekintsen. Fölmérje, melyek adott képes­ségei, milyenek lehetőségei, s hogyan alakulhat a külső, raj­ta kívül álló tényezők sora, s mindezeket összevetve hozhat­ja meg a döntéseket. Dönteni: felelősség. Közhely, annyiszor elhangzik, s bár igaz, ^ritkán egészül ki a legalább ennyire fontos jellemzővel. Azzal, hogy a döntés még valami: a teendők láncszemeinek erős összekapcsolása. Mert ha egy is árván, társ nélkül marad, lánc-e a lánc? Tarthat-e, fog­hat-e bármit, összekötheti-e a tegnapi teendőket a maiakkal, a holnapiakkal? örömmel adtunk, adunk hírt arról a nagyszabású rekonst­rukcióról, mely a Magyar Gör­dülőcsap ágy Műveknél kezdő­dött s amelyen belül a diósdi gyár is megújhodik. A két­milliárd forint értékű mun­ka remélhetően 1977 végére befejeződik, s a mad 18 millió darabos termelés 25 millióra növekszik. Az öröm mögött azonban tanulságok is rejle­nek. Veszélyes „rugalmasság” Próbáljuk meg röviden ösz- szefoglalni mindazt, amire az előbbiekben utaltunk. Az ösz- szesített beruházási program­ban a bruttó költségek egy- milliárd forinttal haladták meg az eredeti előirányzatot. Ennek ellenére a termelés I változatlanul 25 millió darato- I ra rúgott volna. Indokolatlan­nak, megalapozatlarmak bizo­nyult egyebek kötött az az elképzelés, mely réechaniku- sam extrapolálta a mai tőkés­piaci helyzetet, s ugrásszerűen bővíteni kívánta a nagy pon­húsfajtak ára magasabb, mint az elterjedt zsíros-szalonnás disznóé. Célszerű és sürgető tehát a fajtajavítás, amelynek egyik legjobb — s az állat­egészségügyi követelmények­nek is leginkább megfelelő eszköze — a több nagyüzemi gazdaságban már bevált mes­terséges megtermékenyítés. — Alsónémedi, Vecsés, Gyál, Felsőpakony és Üllő közsé­gekben kísérleteztünk a ser­tések inszeminálásával, még­pedig igen jó eredménnyel: a szaporulat átlagosan 10— 12 malac — számol be az első lépésekről dr. Raffay Im­re. — Az országos irányel­vek j szerint igyekszünk mi­előbb megteremteni a nagy­üzemi gazdaságokban is a mesterséges megtermékenyí­tés bázisát, és részben ezek hálózatába, illetve az e célra tájegységenként létrehozott állomások hatáskörébe be­vonni a háztáji gazdaságo­kat. Föltérképezzük, hogy mely vidéken a legkon­centráltabb a kocalét- szám, s valószínűleg a nagykátai és a ceglédi járásban hozunk először létre több fiókállo­mást, ahonnan naponta in­dul több falut felölelő kör­járatára az inszeminátor. A munkát szakemberek sora — szaporodásbiológus, állator­vos, laboratóriumi technikus — segíti, ellenőrzi. tosságú csapágyak előállítását. Fölösleges akadékoskodás az a kikötés, mely á szovjet fő- vállalkozó számára szerette volna előírni, milyen tőkés cégiektől vásároljon meg bizo­nyos kiegészítő, egyedi beren­dezéseket. Elégedjünk meg ennyivel. Tegyük még hozzá, hogy a Kohó- és Gépipari Miniszté­rium az elképzelésekkel nem értett egyet, s élve irányítói jogkörével, megtette a szüksé­ges lépéseket. Az idő persze telik, s a végleges beruházási program nélkül kezdődtek meg Debrecenben és Diósdon az építkezések. Tágabb látóhatár Részletesebben ugyan, de egyetlen példát tártunk az ol­vasó elé. Tetszés szerint, a me­gye gazdaságának valomeny- nyi területéről bővíthető, for­málható az esetből kirajzolódó általános kép, s színeit az te­szi erőteljessé, a társadalom számára fontossá, hogy idén — az éves terv előirányzatai sze­rint — országosan 117—118 milliárd forintot használhat­nak fel beruházásokra. S ebből a megyére — elsősorban a százhalombattai ipari együt­tesre — tekintélyes summa jut. Sorolhatjuk tovább, mert hiszen nemcsak a beruházá­soknál számít a végső szó sú­lya, hanem minden másfajta döntésnél úgyszintén. E súly mibenléte, mértéke az, ami részletezést érdemel, ennek megítélésében kell tágítani a közös látóhatárt. Persze, ne túlozzuk el a dol­got. Vannak rutinteendők, szokvány döntések. Meghoza­taluk a kipróbált gyakorlatra, a jól bevált hagyományokra támaszkodik, s ilyen döntése­ket naponta tucatjával hoznak művezetők és vezérigazgatók, termelőszövetkezeti elnökök, építésvezetők. De talán sűrűn éppen ez, a megszokottság okozza, hogy ami új, a szokvá­nyostól eltérő, az átlagosnál bonyolultabb, azaz ismeretlen tényezőkkel tűzdelt, terhelt, arra sem jut több, csak átlagos figyelem. Mint történt ez az említett rekonstrukciós prog­ram ügyében. Rész és egész Két esztendeje, 1972. már­ciusában meg kellett volna történnie az eredeti tervek szerint a solymári cserépgyár átadásának. Még ma sem ír­hatunk erről múlt időben. A nagy késedelem kezdőpontja az volt, hogy egész egyszerűen nem találtak kivitelezőt a program megvalósítására hosz- szú időn át, holott beruházó is, kivitelezők is egy tárcához tartoznak! Folytathatjuk az­zal, hogy több megyei válla­lat tárt karokkal, nagy remé­nyekkel várta, fogadta a szá­mítógépekben rejlő lehetősé­geket, de közben elsikkadtak, félfigyelmet kaptak a meg­előző tennivalók. Az elemzés, a számítógépes irányításra kijelölt területek fölkészíté­se, a készletgazdálkodás, bér- számfejtés gépi adatfeldol­gozásra való átszervezése; csoda-e, ha nem igazolódtak a vérmes remények? Bárhová nyúljunk, tekint­sünk is, azt tapintjuk ki, azt látjuk, hogy a döntést hozó látóhatárának tágnak, min­den lényeges tényezőt befo­gónak kell lennie, mert máskülönben egy-egy elha­nyagolt, kifelejtett rész miatt az egész kerül veszély­be, egy aprónak tűnő csavar miatt az egész gépezet. S itt válik közüggyé az emberi, vállalati, gyári mu­lasztás, itt lép túl az érintett cég irodáinak, üzemeinek fa­lán. A következmények hullámverése A gazdasági döntés ugyanis legtöbbször elválaszthatatlan bizonyos politikai, közhan­gulati következményektől. Az útépítésnél, a középületek fa­lainak felhúzásánál, az új üzem beruházásánál elköve­tett baklövés döreje sokak fülébe eljut, s még többek fülét sérti. Az elhamarkodott, kellő körültekintés nélkül ho­zott, a túl sokat markoló dön­tések anyagi és erkölcsi kár­ral járnak, s ezt a kárt vég­ső soron nem egyik vagy má­sik cég, hanem a közös pénz­tár, a népgazdaság, a társa­dalom fizeti. Ha előzetesen nem vették sorra a lehetséges közreját­szó tényezőket, akkor utólag sokkal nehezebb a jóvátétel, időben, pénzben, energiá­ban a szükségesnél jóval na­gyobb a ráfordítás. Ezért, hogy a döntés soha nem ma­gánügye, személyes dolga a meghozónak, hanem tágan vett közéleti szereplésének fontos jellemzője. Ez akkor is igaz, ha a döntés látszatra csak szűkebb csoportot érint, mert hiszen e szűkebb csoport tag­jai családjuknak, környeze­tüknek átadják a tapasztala­tokat, azaz nincs olyan „bel- ügy”, mely megmaradna annak. A következményeket ugyanis nem foghatják fel semmiféle falak, gátak, a hul­lámok átcsapnak ezeken. A teher megosztható Mindez nemcsak gazdasági, hanem közigazgatási érte­lemben is igaz. Helyes, át­gondolt döntésnek bizonyult például a közös tanácsú köz­ségekben a szakigazgatási ki- rendeltségek felállítása. Ered­ményesen látják el feladatu­kat, de egy valami még hiány­zik. A döntés folytatása, még­pedig arról, ki utasíthatja hatósági ügyekben e kiren­deltségek vezetőit? Mert ez sok vitát okoz. A helyi taná­csok működési és szervezeti szabályzatában nem lelni út­mutatást erre; hiányzik egy láncszem, s ezért a lehetsé­gesnél gyengébb némely köz­ségben a közigazgatási lánc... A végső szó, a döntés sú­lya nagy, ezért a felelősség sem kicsinyíthető. A döntést hozó úgy könnyíthet e fele­lősség súlyán, olykor nyo­masztó terhén, hogy az elő­készítés idején nyitott szem­mel, füllel, érteni akaró s nem elutasító fejjel fogadja a véleményeket, a javaslatokat, a megoldási változatokat. S természetesen úgy, ha földol­gozza azokat, mérlegel min­den, a döntéssel összefüggő, elérhető, megszerezhető isme­retet Itt kapcsolódik a dön­téshozatal sűrűn kanyargós, legtöbbször ellentmondásos útjához, folyamatához a de­mokratizmus, a minél több vélemény összegyűjtése, ros­tálása, minden fölhasznál­ható szikrányi rész értéke­lése, megbecsülése. Mert nagyon igaz: több szem többet lát. Nem szabad röstellni ezt. Röstellni a rossz döntéseket kell. A döntést hozó látóhatára ezért csakis akkor tágulhat elég szélesre, ha a végső szó kimondása előtt nézőpontját a számításba vett tények hal­maival erősíti, magasítja. Mészáros Ottó SZMBT-küldöttség D. G. Perzsannak, a Mold­vai SZSZK hús- és tejipari minisztere első helyettesének, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság moldvai tagozata elnöksége tagjának vezetésé­vel hétfőn SZMBT-küldöttség érkezett hazánkba. A delegá­ciót a Nyugati pályaudvaron dr. Magyari András, a gö­döllői Agrártudományi Egye­tem tanszékvezető tanára, az MSZBT országos elnökségé­nek tagja fogadta. A fogadás­nál megjelent a budapesti szovjet nagykövetség képvi­selője. Pest megyeiek a BNV-n Rövidebb az építési idő Termoszkonténer Vácról H. A. SIKERES KEZDET Tervszerű fajta javítással A háztáji sertéstenyésztés új útjai i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom