Pest Megyi Hírlap, 1974. május (18. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-18 / 114. szám
4 GOotj 1974. MÁJUS 18., SZOMBAT „Geográfia szerint Szigetszentmártonból...” Beszélgetés az érettségiről Ady és Skarkzänyomdokán A SZÉPIRODALMI KÖNYVKIADÓ néhány éve új vállalkozásba fogott, elsőkönyves költőket mutat be egy antológiában. A Költők egymás közt, majd A magunk kenyerén kötet után előttünk az új összeállítás: Ne mondj le semmiről címmel. Tizenhárom alakuló fiatal költő kötete kerül együtt a versszerető asztalára, mi a szigetszentmártoni születésű, és költészetében Pest megyei színeket is felvillantó Kiss Irén versgyűjteményéről szólnánk. Szubjektív, vallomással kezdem: Kiss Irén valaha a diákom volt; pontosabban: tagja volt annak a ráckevei Ács Károly önképzőkörnek, melyet vagy tíz éve, boldog tanárkoromban vezethettem. Aki azonban azt várná, hogy most közlöm előre-megérzéseimet a hajdani diák tehetségéről (melyet a tanár előre sejtett...), téved. Egynek azonban nyoma maradt az ifjú költőnő önvallomásában (Előleges előhang- nak nevezi): a ráckevei Ady Endrei Gimnáziumot oly nemesen befonó Ady-kultuszt. Azt a kultuszt, melyet a tantestület és Losonci Miklós igazgató táplált, szervezésükkel kisebb Ady-múzeummá avatva az intézetet, az aulában áll Varga Imre Ady-mellszobra, vele szemben Melocco Miklós tragikus-nemes álló Adyja, Fe- renczy Béni Ady-maszkja előtt pedig minden szünetben fellobban az emlékezés lángja. NEMESSÉ-NAGGYA nőni valamikor Irén diákkorában kezdett. Ez a hagyomány, ekkor hangzott el Ady zengő önvallomása az egyik novemberi Ady-műsorban: „Geográfia szerint a Szilágyságból jöttem, a régi Partiuntból, tehát se nem Erdélyből, se nem Magyarországról...” Most Irén vallomása kezdődik így: „Geográfia szerint Szigetszentmártonból jöttem, a Csepel-sziget alsó végéről, tehát se nem Schwabiá- ból, se nem Magyarországról — egy eperfás, egy nyúlás, garantáltan plebejus famíliából.” Az irónia nemes vallomása ötvöződik össze a szeretet hangjával, amikor harmadik személyben vall tovább magáról: „A kevi rácokhoz iratkozott be, az Ady gimnáziumba, innen kebelének olthatatlan szenvedelme a nagy költő iránt. Itt a jótékony Duna- parti levegőn fölül némi tudományt is magába szippantott, mely mindenesetre elegendőnek bizonyult az EL TE Bölcsészkarának magyar— olasz szakára való felvételhez.” Ez, a humanista kultúrák találkozása adja Kiss Irén világának jellemzőit, versvilága, ismeretei a világirodalom felé is nyílnak, mint maga írja, „legalább kétszáz olasz poéta önzetlen és haszontalan át- plántálása” is „vétkei” közé tartozik. Élményei a klasszikus ókortól vezetnek a mába, énekli Az elsüllyedt Tarquiniát, ahol „olaj- és borszagú csöndben süllyed a város sziklaegek súlya alatt” és „örök ártatlan gyermekek fújják a bársonyos tengerfenéken szomorú sípjukat”. Rilkétől, Stephan Georgétől is vezetnek ide az utak, meg a költő kedves ókorától. A misztika beleszövődik a Vallomás II-be is, „anyám, ma este út- rakél a senki szép arája”, máskor meg lázadó kamaszos hang vág ki szinte groteszk erővel, szinte férfias indulattal: „bömbölök érted, falnak megyek patakot sírok mint a hegyek tűz vagyok hajadat tépném elhervadok” És nagyon is komolyan kell venni Játékok című versét, pl. a 3. számút: „halottak torkánál némább vagyok egy ének épp nyakambatekerőzött” A gyerekkor mondókéit, verstöredékeit szövi a Mesébe, A tékozló lány áldomást címében Adyt, élményében azonban a mélyen átélt, követett, de nem másolt József Attilát idézi: „Csend horgán hintázó / ház.nm-hazám / áhítattal térdére vesz / a tékozló lány .. Máskor visszanyúl a XIX. század stílusába, de a Fabula régies burka mellett is árulkodóan mai! A klasszikus hangvételre ötvözött verset, Az ifjabb Európát, pályát inkább bejárt költő is bátran vállalhatná, az Október riadt, három gyerekkel szaladó bolond A Képcsarnok Vállalat zalaegerszegi kiállítótermében a Szentendrén élő és alkotó Hegyi György műveiből nyílt kiállítás. A mintegy negyven nagyobb művet, valamint pasz- tellvázlatokat és kisebb munkákat tartalmazó kiállítás arról tanúskodik, hogy a kiállító sokoldalú, sokféle érdeklődésű művész. Képei tartalmilag is és eszköztárukat, technikájukat tekintve is változatosak. Fő műfaja azonban kétségkívül a mozaik. Hegyi György szinte predesztinálva volt, hogy ezt az ősrégi technikát felfedezze a maga számára. Mint festő, erős kontúrokkal, kevés, ■ de határozott színnel dolgozik, munkáinak egyik légfőbb erénye a szilárd kompozíció. Mindezeket a tulajdonságokat kívánja meg a mozaik. Többféle utat-módot próbálva kísérletezett, hogy az épület, és faldísznek ezt a legősibb, nemes műfaj át egészen közel hozza a ma emberéhez. Már diplomamunkája is mozaik volt és mozaikok azok a művei is, amelyek 1951 óta az évek folyamán kerültek elhelyezésre különböző közintézményekben, köztük például a Madách Színház büféjében. E nagyléptékű mozaikmunkált sikeres alkotóművészt reprezentálnak. Nem elégedett meg azonban Hegyi azzal, hogy beépített murális díszeket alkosson. Elhatározta, hogy a mozaikot beviszi a mai ember lakásába. így születtek meg falra akasztható mozaik- és táblaképei, amelyekből a zalaegerszegi kiállításon szép kollekciót láthatnak az érdeklődők. A tárlat legjobb darabjai tanúsítják, hogy a monumentális művészet jellegzetes technikája az ő művélánya is a jelen vállalása. Persze: költői fokon. De költői látomás a groteszkül játékos Levél Müller úrnak című is, mely a jelenlegi Kiss Irén- verseknél többet, vagy inkább valami mást ígér. A KÖTETET BEVEZETŐ és költészetében századokat játékosan, sokszor fanyar bölcsességgel átfogó Zelk Zoltán a tömbszerű, szándékosan riasztó Onirikus képek a medencéről című verset mutatja fel, mint a jövő ígéretét. Kiss Irén életrajzi vallomását elemezve meg is kérdi: „a Csepel-sziget- ről érkezett / jött már onnan magyar költő?” / — válaszul felsorolnánk néhányat: Itt írt verset Skaricza Máté a XVI. század végén és száz év múlva ugyancsak a sziget népe futását írja tragikus látomásba Kunszabadszállási Mihály. Ez a régi magyarság. Etédi Sós Márton, a XVIII. századi Magyar gyász, a mohácsi eposz szerzője is szigetbeli volt, és ide kötődik ezer szállal a XIX. századi Ács Károly. aki elsőnek szólaltatta meg a múlt században a szomszédos szerbek, románok nép- költészetét magyarul. A huszadik század ötvenes évei Tornai Józsefet adták. szí megfogalmazásában jól érzi magát a falikép szűkre szabott keretei között is. S ami különösen érdekes, e szüli keretekből is a monumentalitás hatását gyakorolja a nézőre. Hegyi György nemcsak korát. de művészi elhivatottságát tekintve is a szentendrei „idősebbek” csoportjába tartozik, a mozaik kötött műfajában érvényesíti mindazokat a tapasztalatokat, amelyeket festői gyakorlatából szűrt le. Ugyanakkor festészetét is meghatározza, hogy a mozaik művésze, amely erős konstruktivitást, sajátságosán elvonatkoztatott színvilágot igényel. Akvarellis- takérit és az úgynevezett vegyes technikával (mozaik alapon táblakép vagy fordítva) készült képek alkotójaként Is az ilyen konstruktív, elvonatkozott színvilágú képépítés híve. Témáit tekintve láthatólag erős hatással vannak rá szovjetunióbeli, közel-keleti, olaszországi utazásai, amelyek élménye több változatban látható a kiállításán (Moszkvai tornyok I— III. Kijevi tornyok I—II, Keleti triptichon, Hagymakupolák stb.). Kostruktív látásmódján persze érződik Barcsay Jenő ösztönzése, hatása is, a mesteré, akitől Berény Róbert mellett a legtöbbet tanult, s akivel együtt szokott dolgozni a szentendrei művésztelepen. Hegyi György művészete kétségkívül dekoratív. Zalaegerszegi kiállítása is igazolja, hogy olyan művész, akinek igénye a szépség. Nem röstell gyönyörködtetni. Az otthont, az emberek lakását akarja korszerűen, széppé avatni. Mindemellett és mindezzel mond is valamit. Lehet, hogy nem teljesen újat, eddig még ki nemmonKovács József László Szentendrei alkotó Zalaegerszegen Hegyi György tárlata Pontos tervek, jó időbeosztás 1/ Könyvtárban vagy közösen — Kialvatlanság: rossz memória Az érettségi és az egyetemi, főiskolai felvételi vizsga kényszerű kettőssége mindmáig számos egyéni problémát és súlyos társadalmi feszültséget okozott. Érthető, tehát, hogy a Központi Bizottság határozata, amely az állami oktatás fejlesztésével foglalkozott, a korábbi érettségi vizsgarendszer tapasztalatait gondosan elemezte, és kimondta: közelíteni kell egymáshoz az érettségi és az egyetemi, főiskolai felvételi vizsgák módszereit, tartalmát. Időközben az új érettségi vizsgaszabályzatok elkészültek, s ebben a tanévben először mintegy 50—52 ezer gimnazista, szakközép- iskolás, valamint több ezer, munkája mellett tanuló felnőtt diák már az új vizsgaszabályzat előírásai szerint ad számot felkészültségéről, tudásáról. Mi a jó felkészülés titka, milyen tanácsit érdemes megszívlelniük a maturáló diákoknak? Erről beszélgettünk dr. Welker Ottóval, a Művelődésügyi Minisztérium osztályvezetőjével — aki maga is sok évtizede gyakorló érettségi elnök. Erőfeszítés nélkül? — Flaubert ifjúkora óta szenvedélyes dühvei gyűjtötS/,entendre — mozaik a zalaegerszegi tárlat anyagából. dottat, de értelmeset az emberről, az apró boldogságokról, az életörömről, a küzdés szépségéről. Művészetének ez az alaphangja bizonyára sokak számára egyértelműen kicsendül a zalaegerszegi kiállításból, amely június 1-ig tart nyitva. Ilári Sándor te a közhelyeket, amelyekben az emberi butaság jellegzetes megnyilvánulását látta Ebben a gyűjteményben, a közhelyek szótárában az érettségi címszó is szerepel. Érettségi? Szidni szokták, ami azt is mutatja, hogy már száz évvel ezelőtt is divat volt szidni az érettségit. Én viszont, bevallom, szükségesnek tartom az érettségit, mert — gondolom — nélküle középiskoláink élete szürkébb lenne, s jelentősen veszítene hatékonyságából. Különösen ilyenkor, a vizsgák idején, az érettségivel összefüggő izgalom mélyén az erőfeszítéstől való félelem van, holott erőfeszítés nélkül nincs emberhez méltó élet. Amellett ez olyan erőfeszítés, amelyet az igazság mércéjéhez igazítanak. — Először is azt tanácsolnám minden fiatalnak: legyetek tudatában annak, hogy életetek első, önálló szellemi erőpróbája előtt álltok. Az ebben való részvétel már önmagában jóleső emberi érzés. A teljesítmények természetesen különbözni fognak. Nem különbözhet azonban az, a mindenki számára adott lehetőség, hogy a tőle telhető legtöbbet nyújtsa. Kondíció, koncentráció — A módosítások is éppen azt szolgálják, hogy kinek- kinek valóságos értékei határozottabban érvényesülhessenek a vizsgáik folyamán: az osztályzatok megszüntetése, a nagyfokú választási lehetőségek, a felvételi vizsgáktól való elhatárolás — mind-mind feltételezik, hogy a fiatalok a korábbinál merészebben és határozottabban érvényesítik erényeiket. — Tervszerű időbeosztás, pontosan körvonalazott tervek — ez az első tanácsom a vizsgaidőszakra. Nagyjából minden fiatal tisztában van önmaga hiányosságaival, nyilvánvalóan ennek ellensúlyozásához több idő kell. De nem lehet cél a középszerűség, a biztonságot nyújtó „mindenből egy keveset” elv. Kellő energiát kell fordítani azokra a témákra, me. lyökből a legjobbra képesek. — Néhány gyakorlati tanács. Az írásbeli érettségiken az első néhány perc szerepe és fontossága igen hangsúlyozott. Ezek azok a pillanatok, amikor nincs helye a kapkodásnak, de igenis helye van az alapos koncentrációnak. Az ajánlott témák közül való választáskor, egy-egy téma gondolati felépítésekor szükséges a legintenzívebb koncentráció. A példák nehézségi fokának felismerése, annak elhatározása, hogy melyik feladat megoldásával érdemes kezdeni a munkát — anélkül, hogy felesleges időt rabolnánk önmagunktól — hasonlóképpen idegfeszítő munka, tehát alaposan igénybe veszi a szervezetet. Olyan állapotban, olyan kondícióban kell érkezni a vizsgára, hogy erre képesek legyenek a fiatalok. — A szóbeli vizsgákon mindenki számára marad idő egy-egy feladat alapos átgondolására. Ezt az időt arra is fel kell használni, hogy a válaszadások minél kevésbé legyenek „iskolások”, té- telízűek. Ne féljünk saját megállapításainktól sem. Egyrészt vállalnunk kell véleményünket, másrészt esetleges tévedéseinket is. Ám éppen ennek a vállalásnak a mikéntje, a felkészülés színvonala jelzi egy-egy jelölt érettségét, személyiségének bontakozóban lévő valóságos értékeit Inkább ismétlésre — A tizenévesek, de gyakran az idősebbek is egy-egy ilyen időszakban idegességről panaszkodnak. Ennek oka nem más, mint az úgynevezett vizsgaláz, amely természetes és amelytől nem kell félni. A magyarázat: akár az írásbeli feladatok megoldása, akár a néhányperces szóbeli felelet az érettségin nagy idegfeszültséggel járhat és ez erősen igénybe veszi a szervezetet. Azoknál, akik tudatosan készültek vizsgájukra, kevésbé tapasztalható ez a különös idegállapot. A vizsgát megelőző napokra ne az éjszakába nyúló, úgynevezett rohamtanulás legyen a jellemző, hanem ez az időszak lehetőleg a nyugodt felkészülés jegyében teljen el. Ajánlatos ilyenkor a szokottnál többet aludni, akár napi 8—9 órát is. Az alvással töltött órák ugyanis többszörösen megtérülnek a kipihent ember szellemi teljesítményében. A kialvatlanság gyengíti az emlékezetet. Bármilyen furcsa: rendkívül fontos, hogy naponta egy-két órát töltsön szabad levegőn a vizsgára készülő fiatal. Igen lényeges továbbá a nyugodt légkör, aminek megteremtéséhez elsősorban a környezet, a család nyújthat segítségeit Ha valaki otthon nem tud nyugalmat biztosítani magának. keressen fel egy csendes könyvtári olvasótermet, és ott tanuljon. Könnyítheti a vizsgázó a megterhelést a közös tanulással is, amikor né- gyen-öten készülnek fel. Nagyon fontos tudnivaló: a vizsga előtti napon nem ajánlatos új anyagot tanulni, inkább az ismétlésre, egy-egy téma felépítésére kell több időt fordítani. Ezzel a módszerrel — aimi szinte főpróbának tekinthető — vizsgabiztonságukat növelhetik a diákok. M. T. Távközlési világnap A Nemzetközi Távközlési Egyesület, az UIT tagországai hatodszor ünnepük világszerte a távközlés napját. Az UIT főtitkára a távközlési világnap alkalmából üzenetet intézett a tagországokhoz, kérve őket, hogy ismertessék a közönséggel a távközlés gazdasági, társadalmi és kulturális fontosságát. Az idei világ- pap fő témája a távközlés és a szállítás kapcsolata. Ezzel foglalkozott Horn Dezső közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes, a posta vezérigazgatója is pénteken a világnap alkalmából rendezett nagyaktíva-értekezleten a posta-vezérigazgatóságon. A szülők, a pedagógusok féltő gonddal nevelik a gyermekeket, figyelemre, óvatosságra intik őket. Mégis ... baj véletlenül is történhet A tanulóifjúságnak szüksége van a biztosítási védelemre. A TA NUL Ó-BA LMSMTBIZTOSÍTÁ S az iskolában, otthon, az utcán, közlekedés, játék, sport közben — az otszcq területen bárhol — egész évben érvényes. .?***'*.■ i
