Pest Megyi Hírlap, 1974. május (18. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-18 / 114. szám

4 GOotj 1974. MÁJUS 18., SZOMBAT „Geográfia szerint Szigetszentmártonból...” Beszélgetés az érettségiről Ady és Skarkzänyomdokán A SZÉPIRODALMI KÖNYV­KIADÓ néhány éve új vállal­kozásba fogott, elsőkönyves költőket mutat be egy antoló­giában. A Költők egymás közt, majd A magunk kenyerén kö­tet után előttünk az új össze­állítás: Ne mondj le semmiről címmel. Tizenhárom alakuló fiatal költő kötete kerül együtt a versszerető asztalára, mi a szigetszentmártoni születésű, és költészetében Pest megyei színeket is felvillantó Kiss Irén versgyűjteményéről szól­nánk. Szubjektív, vallomással kez­dem: Kiss Irén valaha a diá­kom volt; pontosabban: tagja volt annak a ráckevei Ács Ká­roly önképzőkörnek, melyet vagy tíz éve, boldog tanárko­romban vezethettem. Aki azon­ban azt várná, hogy most köz­löm előre-megérzéseimet a hajdani diák tehetségéről (melyet a tanár előre sejtett...), téved. Egynek azonban nyoma maradt az ifjú költőnő önval­lomásában (Előleges előhang- nak nevezi): a ráckevei Ady Endrei Gimnáziumot oly neme­sen befonó Ady-kultuszt. Azt a kultuszt, melyet a tantestü­let és Losonci Miklós igazgató táplált, szervezésükkel kisebb Ady-múzeummá avatva az in­tézetet, az aulában áll Varga Imre Ady-mellszobra, vele szemben Melocco Miklós tra­gikus-nemes álló Adyja, Fe- renczy Béni Ady-maszkja előtt pedig minden szünetben fel­lobban az emlékezés lángja. NEMESSÉ-NAGGYA nőni valamikor Irén diákkorában kezdett. Ez a hagyomány, ek­kor hangzott el Ady zengő ön­vallomása az egyik novemberi Ady-műsorban: „Geográfia sze­rint a Szilágyságból jöttem, a régi Partiuntból, tehát se nem Erdélyből, se nem Magyaror­szágról...” Most Irén vallomá­sa kezdődik így: „Geográfia szerint Szigetszentmártonból jöttem, a Csepel-sziget alsó vé­géről, tehát se nem Schwabiá- ból, se nem Magyarországról — egy eperfás, egy nyúlás, ga­rantáltan plebejus famíliából.” Az irónia nemes vallomása öt­vöződik össze a szeretet hang­jával, amikor harmadik sze­mélyben vall tovább magáról: „A kevi rácokhoz iratkozott be, az Ady gimnáziumba, in­nen kebelének olthatatlan szenvedelme a nagy költő iránt. Itt a jótékony Duna- parti levegőn fölül némi tu­dományt is magába szippan­tott, mely mindenesetre ele­gendőnek bizonyult az EL TE Bölcsészkarának magyar— olasz szakára való felvételhez.” Ez, a humanista kultúrák találkozása adja Kiss Irén vi­lágának jellemzőit, versvilága, ismeretei a világirodalom felé is nyílnak, mint maga írja, „legalább kétszáz olasz poéta önzetlen és haszontalan át- plántálása” is „vétkei” közé tartozik. Élményei a klasszikus ókor­tól vezetnek a mába, énekli Az elsüllyedt Tarquiniát, ahol „olaj- és borszagú csöndben süllyed a város sziklaegek súlya alatt” és „örök ártatlan gyer­mekek fújják a bársonyos ten­gerfenéken szomorú sípjukat”. Rilkétől, Stephan Georgétől is vezetnek ide az utak, meg a költő kedves ókorától. A misz­tika beleszövődik a Vallomás II-be is, „anyám, ma este út- rakél a senki szép arája”, más­kor meg lázadó kamaszos hang vág ki szinte groteszk erővel, szinte férfias indulattal: „bömbölök érted, falnak megyek patakot sírok mint a hegyek tűz vagyok hajadat tépném elhervadok” És nagyon is komolyan kell venni Játékok című versét, pl. a 3. számút: „halottak torkánál némább vagyok egy ének épp nyakambatekerőzött” A gyerekkor mondókéit, vers­töredékeit szövi a Mesébe, A tékozló lány áldomást címé­ben Adyt, élményében azon­ban a mélyen átélt, követett, de nem másolt József Attilát idé­zi: „Csend horgán hintázó / ház.nm-hazám / áhítattal tér­dére vesz / a tékozló lány .. Máskor visszanyúl a XIX. szá­zad stílusába, de a Fabula ré­gies burka mellett is árulko­dóan mai! A klasszikus hang­vételre ötvözött verset, Az if­jabb Európát, pályát inkább bejárt költő is bátran vállal­hatná, az Október riadt, há­rom gyerekkel szaladó bolond A Képcsarnok Vállalat za­laegerszegi kiállítótermében a Szentendrén élő és alkotó Hegyi György műveiből nyílt kiállítás. A mintegy negyven na­gyobb művet, valamint pasz- tellvázlatokat és kisebb mun­kákat tartalmazó kiállítás ar­ról tanúskodik, hogy a kiál­lító sokoldalú, sokféle ér­deklődésű művész. Képei tar­talmilag is és eszköztárukat, technikájukat tekintve is vál­tozatosak. Fő műfaja azonban kétségkívül a mozaik. Hegyi György szinte pre­desztinálva volt, hogy ezt az ősrégi technikát felfedezze a maga számára. Mint festő, erős kontúrokkal, kevés, ■ de határozott színnel dolgozik, munkáinak egyik légfőbb erénye a szilárd kompozíció. Mindezeket a tulajdonságo­kat kívánja meg a mozaik. Többféle utat-módot pró­bálva kísérletezett, hogy az épület, és faldísznek ezt a legősibb, nemes műfaj át egé­szen közel hozza a ma embe­réhez. Már diplomamunkája is mozaik volt és mozaikok azok a művei is, amelyek 1951 óta az évek folyamán kerültek elhelyezésre külön­böző közintézményekben, köztük például a Madách Színház büféjében. E nagy­léptékű mozaikmunkált sike­res alkotóművészt reprezen­tálnak. Nem elégedett meg azonban Hegyi azzal, hogy beépített murális díszeket alkosson. Elhatározta, hogy a mozaikot beviszi a mai ember lakásába. így születtek meg falra akasztható mozaik- és táb­laképei, amelyekből a zala­egerszegi kiállításon szép kollekciót láthatnak az érdek­lődők. A tárlat legjobb darab­jai tanúsítják, hogy a mo­numentális művészet jelleg­zetes technikája az ő művé­lánya is a jelen vállalása. Per­sze: költői fokon. De költői lá­tomás a groteszkül játékos Le­vél Müller úrnak című is, mely a jelenlegi Kiss Irén- verseknél többet, vagy inkább valami mást ígér. A KÖTETET BEVEZETŐ és költészetében századokat játé­kosan, sokszor fanyar bölcses­séggel átfogó Zelk Zoltán a tömbszerű, szándékosan riasz­tó Onirikus képek a medencé­ről című verset mutatja fel, mint a jövő ígéretét. Kiss Irén életrajzi vallomását elemezve meg is kérdi: „a Csepel-sziget- ről érkezett / jött már onnan magyar költő?” / — válaszul felsorolnánk néhányat: Itt írt verset Skaricza Máté a XVI. század végén és száz év múlva ugyancsak a sziget népe futását írja tragikus lá­tomásba Kunszabadszállási Mihály. Ez a régi magyarság. Etédi Sós Márton, a XVIII. századi Magyar gyász, a mo­hácsi eposz szerzője is sziget­beli volt, és ide kötődik ezer szállal a XIX. századi Ács Ká­roly. aki elsőnek szólaltatta meg a múlt században a szom­szédos szerbek, románok nép- költészetét magyarul. A hu­szadik század ötvenes évei Tornai Józsefet adták. szí megfogalmazásában jól érzi magát a falikép szűkre szabott keretei között is. S ami különösen érdekes, e szüli keretekből is a monumenta­litás hatását gyakorolja a né­zőre. Hegyi György nemcsak ko­rát. de művészi elhivatott­ságát tekintve is a szentend­rei „idősebbek” csoportjá­ba tartozik, a mozaik kötött műfajában érvényesíti mind­azokat a tapasztalatokat, ame­lyeket festői gyakorlatából szűrt le. Ugyanakkor festé­szetét is meghatározza, hogy a mozaik művésze, amely erős konstruktivitást, sajátsá­gosán elvonatkoztatott szín­világot igényel. Akvarellis- takérit és az úgynevezett ve­gyes technikával (mozaik ala­pon táblakép vagy fordítva) készült képek alkotójaként Is az ilyen konstruktív, el­vonatkozott színvilágú kép­építés híve. Témáit tekintve láthatólag erős hatással van­nak rá szovjetunióbeli, kö­zel-keleti, olaszországi utazá­sai, amelyek élménye több változatban látható a kiállí­tásán (Moszkvai tornyok I— III. Kijevi tornyok I—II, Ke­leti triptichon, Hagymaku­polák stb.). Kostruktív lá­tásmódján persze érződik Barcsay Jenő ösztönzése, ha­tása is, a mesteré, akitől Berény Róbert mellett a leg­többet tanult, s akivel együtt szokott dolgozni a szentendrei művésztelepen. Hegyi György művészete kétségkívül dekoratív. Zala­egerszegi kiállítása is igazol­ja, hogy olyan művész, aki­nek igénye a szépség. Nem röstell gyönyörködtetni. Az otthont, az emberek laká­sát akarja korszerűen, szép­pé avatni. Mindemellett és mindezzel mond is valamit. Lehet, hogy nem teljesen újat, eddig még ki nemmon­Kovács József László Szentendrei alkotó Zalaegerszegen Hegyi György tárlata Pontos tervek, jó időbeosztás 1/ Könyvtárban vagy közösen — Kialvatlanság: rossz memória Az érettségi és az egyete­mi, főiskolai felvételi vizsga kényszerű kettőssége mind­máig számos egyéni problé­mát és súlyos társadalmi fe­szültséget okozott. Érthető, tehát, hogy a Központi Bi­zottság határozata, amely az állami oktatás fejlesztésével foglalkozott, a korábbi érett­ségi vizsgarendszer tapasz­talatait gondosan elemezte, és kimondta: közelíteni kell egymáshoz az érettségi és az egyetemi, főiskolai felvéte­li vizsgák módszereit, tartal­mát. Időközben az új érett­ségi vizsgaszabályzatok el­készültek, s ebben a tanév­ben először mintegy 50—52 ezer gimnazista, szakközép- iskolás, valamint több ezer, munkája mellett tanuló fel­nőtt diák már az új vizs­gaszabályzat előírásai szerint ad számot felkészültségéről, tudásáról. Mi a jó felkészü­lés titka, milyen tanácsit ér­demes megszívlelniük a ma­turáló diákoknak? Erről be­szélgettünk dr. Welker Ottó­val, a Művelődésügyi Minisz­térium osztályvezetőjével — aki maga is sok évtizede gyakorló érettségi elnök. Erőfeszítés nélkül? — Flaubert ifjúkora óta szenvedélyes dühvei gyűjtöt­S/,entendre — mozaik a zala­egerszegi tárlat anyagából. dottat, de értelmeset az em­berről, az apró boldogságok­ról, az életörömről, a küz­dés szépségéről. Művészeté­nek ez az alaphangja bizo­nyára sokak számára egyér­telműen kicsendül a zala­egerszegi kiállításból, amely június 1-ig tart nyitva. Ilári Sándor te a közhelyeket, amelyek­ben az emberi butaság jel­legzetes megnyilvánulását látta Ebben a gyűjtemény­ben, a közhelyek szótárában az érettségi címszó is szere­pel. Érettségi? Szidni szokták, ami azt is mutatja, hogy már száz évvel ezelőtt is divat volt szidni az érettségit. Én viszont, bevallom, szüksé­gesnek tartom az érettségit, mert — gondolom — nélküle középiskoláink élete szürkébb lenne, s jelentősen veszíte­ne hatékonyságából. Különö­sen ilyenkor, a vizsgák ide­jén, az érettségivel össze­függő izgalom mélyén az erőfeszítéstől való félelem van, holott erőfeszítés nél­kül nincs emberhez méltó élet. Amellett ez olyan erőfeszí­tés, amelyet az igazság mér­céjéhez igazítanak. — Először is azt tanácsol­nám minden fiatalnak: le­gyetek tudatában annak, hogy életetek első, önálló szelle­mi erőpróbája előtt álltok. Az ebben való részvétel már önmagában jóleső emberi ér­zés. A teljesítmények termé­szetesen különbözni fognak. Nem különbözhet azonban az, a mindenki számára adott lehetőség, hogy a tőle telhető legtöbbet nyújtsa. Kondíció, koncentráció — A módosítások is éppen azt szolgálják, hogy kinek- kinek valóságos értékei ha­tározottabban érvényesülhes­senek a vizsgáik folyamán: az osztályzatok megszünte­tése, a nagyfokú választási lehetőségek, a felvételi vizs­gáktól való elhatárolás — mind-mind feltételezik, hogy a fiatalok a korábbinál me­részebben és határozottabban érvényesítik erényeiket. — Tervszerű időbeosztás, pontosan körvonalazott ter­vek — ez az első tanácsom a vizsgaidőszakra. Nagyjából minden fiatal tisztában van önmaga hiányosságaival, nyil­vánvalóan ennek ellensúlyo­zásához több idő kell. De nem lehet cél a középszerű­ség, a biztonságot nyújtó „mindenből egy keveset” elv. Kellő energiát kell fordíta­ni azokra a témákra, me. lyökből a legjobbra képesek. — Néhány gyakorlati ta­nács. Az írásbeli érettségi­ken az első néhány perc szerepe és fontossága igen hangsúlyozott. Ezek azok a pillanatok, amikor nincs he­lye a kapkodásnak, de igen­is helye van az alapos kon­centrációnak. Az ajánlott té­mák közül való választás­kor, egy-egy téma gondo­lati felépítésekor szükséges a legintenzívebb koncentrá­ció. A példák nehézségi fo­kának felismerése, annak el­határozása, hogy melyik fel­adat megoldásával érdemes kezdeni a munkát — anél­kül, hogy felesleges időt ra­bolnánk önmagunktól — ha­sonlóképpen idegfeszítő mun­ka, tehát alaposan igénybe veszi a szervezetet. Olyan állapotban, olyan kondíció­ban kell érkezni a vizsgára, hogy erre képesek legyenek a fiatalok. — A szóbeli vizsgákon mindenki számára marad idő egy-egy feladat alapos át­gondolására. Ezt az időt ar­ra is fel kell használni, hogy a válaszadások minél kevés­bé legyenek „iskolások”, té- telízűek. Ne féljünk saját megállapításainktól sem. Egy­részt vállalnunk kell véle­ményünket, másrészt esetle­ges tévedéseinket is. Ám ép­pen ennek a vállalásnak a mikéntje, a felkészülés szín­vonala jelzi egy-egy jelölt érettségét, személyiségének bontakozóban lévő valósá­gos értékeit Inkább ismétlésre — A tizenévesek, de gyak­ran az idősebbek is egy-egy ilyen időszakban idegesség­ről panaszkodnak. Ennek oka nem más, mint az úgyne­vezett vizsgaláz, amely ter­mészetes és amelytől nem kell félni. A magyarázat: akár az írásbeli feladatok megol­dása, akár a néhányperces szóbeli felelet az érettsé­gin nagy idegfeszültséggel jár­hat és ez erősen igénybe ve­szi a szervezetet. Azoknál, akik tudatosan készültek vizsgájukra, kevésbé tapasz­talható ez a különös ideg­állapot. A vizsgát megelőző napokra ne az éjszakába nyú­ló, úgynevezett rohamtanu­lás legyen a jellemző, hanem ez az időszak lehetőleg a nyugodt felkészülés jegyé­ben teljen el. Ajánlatos ilyen­kor a szokottnál többet alud­ni, akár napi 8—9 órát is. Az alvással töltött órák ugyan­is többszörösen megtérülnek a kipihent ember szellemi teljesítményében. A kialvat­lanság gyengíti az emléke­zetet. Bármilyen furcsa: rendkívül fontos, hogy na­ponta egy-két órát töltsön szabad levegőn a vizsgára készülő fiatal. Igen lényeges továbbá a nyugodt légkör, aminek megteremtéséhez el­sősorban a környezet, a csa­lád nyújthat segítségeit Ha valaki otthon nem tud nyu­galmat biztosítani magának. keressen fel egy csendes könyvtári olvasótermet, és ott tanuljon. Könnyítheti a vizsgázó a megterhelést a kö­zös tanulással is, amikor né- gyen-öten készülnek fel. Na­gyon fontos tudnivaló: a vizsga előtti napon nem aján­latos új anyagot tanulni, in­kább az ismétlésre, egy-egy téma felépítésére kell több időt fordítani. Ezzel a mód­szerrel — aimi szinte főpró­bának tekinthető — vizsga­biztonságukat növelhetik a diákok. M. T. Távközlési világnap A Nemzetközi Távközlési Egyesület, az UIT tagországai hatodszor ünnepük világszer­te a távközlés napját. Az UIT főtitkára a távközlési vi­lágnap alkalmából üzenetet intézett a tagországokhoz, kérve őket, hogy ismertessék a közönséggel a távközlés gaz­dasági, társadalmi és kulturá­lis fontosságát. Az idei világ- pap fő témája a távközlés és a szállítás kapcsolata. Ezzel foglalkozott Horn De­zső közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes, a posta vezérigazgatója is pénteken a világnap alkalmából rendezett nagyaktíva-értekezleten a pos­ta-vezérigazgatóságon. A szülők, a pedagógusok féltő gonddal nevelik a gyermekeket, figyelemre, óvatosságra intik őket. Mégis ... baj véletlenül is történhet A tanulóifjúságnak szüksége van a biztosítási védelemre. A TA NUL Ó-BA LMSMTBIZTOSÍTÁ S az iskolában, otthon, az utcán, közlekedés, játék, sport közben — az otszcq területen bárhol — egész évben érvényes. .?***'*.■ i

Next

/
Oldalképek
Tartalom