Pest Megyi Hírlap, 1974. május (18. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-18 / 114. szám

1974. MÁJUS 18., SZOMBAT i/fútan Megismerni a nagy családosok helyzetet Aktívák járnak házról házra NÉPFRONTMUNKA A BUDAI JÁRÁSBAN A népesedéspolitikai kor­mányhatározat a figyelem előterébe állította a többi kö­zött a nagy családokat, á há­rom- vagy több gyermekes családok gondjait. A figye­lem konkrét intézkedéseket jelent. Éppen a közelmúltban számolhattunk be arról, hogy Pest megye városaiban a jövő év végéig lakáshoz kí­vánják juttatni a sokgyer­mekes lakásigénylőket. Érden 450 Ahhoz, hogy a legkülönbö­zőbb formákban segíteni le­hessen a nagy családosokon, mindenekelőtt helyzetüket kell részletesen és pontosan meg­ismerni. Erre utal Osztás Já­nos, a budai járási pártbi­zottság titkára is a budai járási községi népfronttit­károk és -elnökök tegnapi ta­nácskozásán, s ezt az igényt fogalmazza meg a Hazafias Népfront Pest megyei Bizott­ságának a népesedéspoliti­kai kormányhatározattal kap­csolatos intézkedési terve is, amikor kimondja: a községi népfrontbizottságok ismerjék meg a nagy családosok hely­zetét és annak ismeretében határozzák meg a tennivaló­kat. Osztás János tulajdonkép­pen nemcsak a budai járás problémáit jellemezte, mond­ván, hogy a népesedéspoli­tikai határozat megjelené­sekor a helyi vezetők lénye­gében nem tudták pontosan, valójában hány több gyer­mekes család él a területü­kön, s melyek is lennének a helyi támogatás legszük­ségesebb, leggyorsabb, leg-’ reálisabb módjai. A budai járásban a tanácsok vizsgá­latai nyomán, ma már a meg­közelítően pontos számadat rendelkezésre áll: ezek sze­rint a járásban több mint 1600 három- vagy több gyer­mekes család él. A községe­ken belül a legnagyobb gond, mint más esetben is annyi­szor, ismét csak Érden je­lentkezik. az eddigi ismere­tek szerint itt a több gyer­mekes családok száma 450. Figyeljenek fel a vállalatok Ott, ahol a nagy családok helyzetének könnyítését fe­lelősen kezelik, óhatatlanul a kérdések egész sora vető­dik fel. Ezeket a kérdése­ket a budai járási pártbi­zottság megfogalmazta és most arra kéri a községi nép­frontbizottságokat, népfront- aktívákat, hogy házról házra, családról családra járva gyűjtsék össze a válaszokat. A felmérés első kérdései között nem véletlenül szere­pel a családfő munkahelyé­nek megnevezése, amennyi­ben szükségesnek látszik ugyanis, a járási pártbizott­ság a későbbiekben megke­resi a munkahelyeket: fi­gyeljenek több gyermekes dolgozójukra és adjanak meg számára minden lehetséges támogatást. A felmérések egyik lénye­ges része az, amelyik a nagy . családosok lakáshelyzetével foglalkozik. Itt ismét csak a Pest megyei városi taná­csok eddigi tapasztalataira hi­vatkozunk, tájékozódásaik során nem egy olyan több gyermekes családdal talál­koztak, amely nem megfelelő lakáskörülmények között él, lakáskiutalási kérvényt azon­ban a tanácshoz nem adott be. A budai járásban most felmérik, hogy a család je­lenlegi lakhelyén milyen mi­nőségben — tulajdonosként, főbérlőként, albérlőként — lakik, jelenlegi lakását meg­felelőnek tartja-e, s ha nem, gondjainak megoldásában milyen lehetőséget lát. meg­oldásához milyen segítséget kér. A bölcsődei, óvodai és iskolai napköziigények fel­mérésén túl, választ várnak a budai járás vezetői arra is, hogy hány olyan szülő van, aki magasabb iskolában sze­retné taníttatni gyermekét, s ehhez esetleg társadalmi ösztöndíjat is szívesen elfo­gadna. Csupán egyik módja Az eddigi, általánosításra még nem alkalmas ismere­tek, tapasztalatok azt jel­zik. hogy a több gyermekes családoknál — éppen a gyer­mekek száma, illetve a még mindig kevés gyermekintéz­mény miatt — több asszony szándéka ellenére nem tud munkát vállalni. A pontos okokra és a segítség lehetsé­ges módjaira ad majd fel­tehetően hasznos választ a június végéig tartó felmérés. Azt már a tegnapi nép­fronttanácskozáson is meg­állapították, hogy a több gyermekes családok helyze­te pontos megismerésének csupán egyik — nagyon ered­ményesnek ígérkező — mód­ja ez a vizsgálat, szükséges lesz ezt követően — s a já­rási pártbizottság a népfront­bizottságoknak már most ja­vasolja —, a több gyerme­kes családokat beszélgetésre községenként összehívni. Deregán Gábor A brigád vállalta.. Kilenc nő az iparóriásban Százhalombattán, a DKV minőségellenőrző főosz­tályának laboratóriumában több mint 170 szakember dolgozik, akiknek háromnegyede nő és csaknem két­harmada 30 év körüli fiatal. A laboratórium dolgozói szocialista brigádokat alkotnak. Közülük évek óta ki­emelkedik a Martos Flóra brigád, amely a szocialista címet tizennégyszer nyerte el és legutóbb — a női bri­gádok közül elsőként — kiérdemelte a vállalat kiváló brigádja címet is. Méltón a névhez A Dunai Kőolajipari Vál­lalatnál is tudják a brigádok, hogy miért választják vala­kinek vagy valamilyen esz­ményképnek a nevét. A labora­tórium tizenegy tagú, zömé­ben nőkből álló brigádja is tudta, hogy Martos Hóra a magyar munkásmozgalom kiemelkedő alakja volt. Ol­vasták életrajzában, hogy többször letartóztatták és 1938 végén a horthysták börtöné­ben elszenvedett emoertelen kínzások következtében halt meg. Azt is hallották, hogy bar nagyon szegény család­ból szármázott, keményen tanult és bakteriológus és orvosi vegyész lett, később pedig vegyészként a csepeii Kőpiajváliaiatnál dolgozott. Nem emlegetik gyakran, de időnként, ünnepélyes alkal­makkor elhangzás., hogy szas_ májában kiváló volt és a tár­sadalmi haladásért is sokat tett. i Nem tévednek A laboratói.um dolgozói bonyolult ber^.,önzések, aesz- tülaciás készülékes:, lobba. nás- és dermeaés.pont-meg- határozók, izzító kemencén, szárító szekrények és visz­kozitásvizsgálók segítségével naponta százféle termék, két­száz fajta vizsgálatát vég­zik, sok ezerszer, fáradságo­san és nem is egészen ve­szélytelenül. A Martos Flóra brigád tag­jai elsősoroan motorolajokat, paraffinokat és bitumeneket vizsgálnak. Az anyagminták számtalan járművön érkez­nek a bonyolult ipari óriás egységeiből, ahová rövide­sen visszaviszik az ered­ményt. Az üzemegységek mér­nökei és technikusai a leletek alapján állapítják meg, hogy változatlanul hagyják-e a gyártási folyamatot vagy be- a vatkozzan ak. A laboratórium dolgozói­nak tévedhetetlenül kell ele­mezniük, ítélniük. Az üzem­mérnökök állítják, hogy nincs is hiba ebben. Nem egy eset­ben gyors laborvizsgálat nyo­mán sikerült zavart vagy veszélyt megelőzni, vagy a termék időleges rosszabbodó A BUDAPESTI KÖZLEKEDÉSI VÁLLALAT FELVESZ lakatos, karosszérialakatos, esztergályos, kovács, autószerelő, motorszerelő, villanyszerelő, autó-villanyszerelő, telefonszerelő, telefonműszerész, általános műszerész, hegesztő, marós, fúrás, kárpitos, asztalos, ács, bádogos, gyalus, kőműves, üveges, kövező, vezetékszerelő, gáz- és vízszerelő, elektrikus, segédelektrikus, fényező, festő-mázoló. kertész és fűtő szakmunkásokat, betanított és segédmunkásokat továbbá gép- és gyorsírónőket, kapusokat, takarítónőket A vállalat Építési Főmérnöksége azonnal felvesz lakatos, marós, villanyhegesztő es kovács szakmunkásokat, gépkezelőket, vizsgázott kazánfűtőket, gázkazán-fűtőket, valamint vasipari és építőipari betanított es segédmunkásokat. Munkaidő-beosztás: 44 órás munkahét, állandóan egyműszakos szolgálat, hetenként szabod szombat. Felveszünk továbbá szakma nélküli férfidolgozókat vasúti pályajavítási és építési munkára,^ nődolgozókat pályatisztítási munkára. Munkaidő-beosztás: kéthetenkent szabad szombat és szabad hétfő. A vállalat Metró üzemigazgatósága felvesz villanyszerelő es géplakatos szakmunkásokat mozgólépcső-gépkezelőnek, központi javítóműhelyébe villanyszerelő, elektroműszeresz és esztergályos szakmunkásokat folyamatos munkára, az üzemfenntartáshoz elektrikusokat és villanyszerelő szakmunkásokol továbbá férfi és női betanított es segédmunkásokat. Dolgozóinknak munkaruhát, a oályamunkásoknak munkásszállást adunk. Bérezés a kollektív szerződés szerint. Minden dolgozó és családtagio autóbuszra, villamosra, a HÉV-re és o metróra szóló, díjtalan utazási igazolványt kap. FELVÉTEL: Budapest VII., Kertész u. 16. sz. alatt (földszint 64.). és a vállalat valamennyi telephelyén, továbbá o BKV Metró üzemigazgatósága által meghirdetett munkakörökbe a Budapest XIV., Hungário krt 46. sz. alatti felvételi irodán (földszint 60.). minőségét az eredeti, vagy még magasabb színvonalra emelni. Párban és egyenként A brigádnak kilenc nő- és két férfitagja van. Néhányan feladatukat a nagy mennyi­ség miatt másodmagukkal teljesítik, például Verbóczki Kálmánná és Nagy György- né, a gyufák, gyertyák, ci­pőpaszták és még so k más termék gyártásához nélkülöz­hetetlen paraffinok vizsgála­tával, vagy Vajda Lászlóné és Hufnägel Jolán a bitumen­alapanyagok ellenőrzésével. Mások — valóságos szakmai polihisztorként — többféle anyaggal és eszközzel fog­lalkoznak. Kellner Istvánná, Balogh Zsigmondné, Domon­kos Gizella. Horváth And­rásáé és Tóth Lászlóné még soha semmilyen feladattól nem riadt vissza. A brigád két férfitagjáról, Patai Sándor laboratórium­vezetőről és Czágler István művezetőről a nők tréfásan azt mondják, hogy nincs ve­lük semmi probléma és nem is lesz, ha ezután is szépen és rendesen viselkednek. Hozzátették még, a nők és a férfiak közös óhajaként, hogy a cikkben okvetlenül szere­peljen a főosztályvezetőjük, dr. Lehoczky Lászlóné ve­gyész- és gazdasági mérnök, egyrészt, mert az. óriási la­bornak nő létére elismert ve­zetője, másrészt, mert tisz­teletbeli brigádtagnak tekin­tik Kitűnő közérzet A brigádközösséget nem­csak a nagyon magas szintű együttes szakmai tevékeny­ség, hanem az is szorosra fű­zi, hogy mindenkinek van egy- vagy többfajta társa­dalmi munkája. Nagyné a pártalapszervezet titkára, Ver- bóezkiné nemcsak brigádveze­tő, hanem a műhelybizottság társadalombiztosítási felelőse, Vajdáné munkaverseny-fele­lős, Vöröskereszt-alapszerve- zeti titkár és a Hazafias Nép­front városi bizottságának tagja — és még sorolhatnánk. Új szakasz kezdetén Most a brigádot természe­tesen a jelen és a jövő fog­lalkoztatja, különösen mióta összeállították vállalásukat a párt tizenegyedik kongresz- szusa és a felszabadulás har­mincadik évfordulója tiszte­letére. Néhány részlet a fel­ajánlásból: „A bitumengyártás fejlesz­tése céljából kutatásokat vég­zünk a tapadásjavítás érdeké­ben.” „Az 1973-as évben a bel­földi adalékanyagok minősé­ge nem minden esetben felelt meg az előírásoknak, ezért az adalékvizsgálatokat bővít­jük.” „A Mineralimpex olaj és paraffin piackutatási tevé­kenységéhez elkészítjük a termékmintákat.” „A brigád részt vállal a szabványtervezet-javaslatok kidolgozásából és véleménye­zéséből.” A tizennyolc pontba fog­lalt szakmai és tudományos vállalás mellett nyolc pontba foglalták, hogy milyen mó­dokon bővítik politikai és általános műveltségüket, hat pontba, hogy mit tesznek kö­zösségi életük további fej­lesztéséért. Még magasabbra Volt, aki azt mondta a vál­lalatnál — és erről a brigád­tagok is hallottak —, hogy túl magas szintet értek el, amely­ről nehéz lesz még feljebb lépni. A brigádtagok erre azt válaszolták: bár nagyon nehéz a munkájuk, de úgy ér­zik, hogy még elég erősek szellemileg és fizikailag is. Azzal is tisztában vannak, hogy megnőttek a követelmé­nyek itthon és az egész vilá­gon a sokat emlegetett olaj és a belőle gyártott termékek iránt. A százhalombattai ter­mékeket kedvelik és becsü­lik; Európa, de még más föld­részek országaiban is. A meg­rendelők bíznak abban, hogy Százhalombattáról elégíthetik ki újabb igényeiket is. A Mar­tos Flóra brigád tagjai azt mondják, hogy rajtuk nem múlik. Pacsay Vilmos Korszerű takarítás Mindössze 4—5 perc Sikeres szakmai bemutató A szentendrei vízügyi kiál­lítás területén — mint meg­írtuk — szakmai bemutatót rendeztek: a Fővárosi Taka­rító Vállalat sorakoztatta itt fel korszerű gépeit, állította ki a legmodernebb tisztító- szereket és ismertette szol­gáltatásait. A szakmai bemu­tatóval egybekötött kiállítás­nak nagy sikere volt. Nem­csak a háziasszonyok, hanem a közületek, az intézmények képviselői is eljöttek, hogy a helyszínen, működés közben ismerkedjenek meg a takarí­tás korszerű eszközeivel és módszereivel. Nagy tetszést aratott a PVC-burkolatok tisz­tító gépe, a parkettsikáló be­rendezés, valamint a vegy­szeres kárpit- és szőnyegtisz­títás, amely az előre elkészí­tett vegyszer és a mindentudó gépek segítségével mindössze 4—5 perces művelet. A Fővárosi Takarító Vál­lalat főmérnöke, Pataki Zol­tán elmondotta, hogy az utóbbi időben sokan veszik igénybe a padlószőnyeg-tisz- títást, mert a háziasszonyok nem boldogulnak a modern lakótelepi lakások szőnyeg- padlóival. Kevesen tudják, hogy a filc padlószőnyegeket 2—3 hónapig nem szabad por­szívózni. A vállalat szakembe­rei takarító gépparkjukkal szúnyogirtást és egyéb rovar­irtást is végeznek szaksze­rűen. „BEFOLTOZTÁK" A BADACSONYT Az idén befejeződött a Ba­dacsony több mint egy évti­zeddel ezelőtt megkezdett „foltozása”. Az egykori kőbá­nyák által okozott sérüléseket tüntetik el a hegy felső ré­szén, a bazaltsapkán, a bánya­udvarokon. meddőhányókon és a vízmosta területeken. Eddig együttesen 80 hektáron 820 000 facsemetét és cserjét ültettek, el. A hegytető 221 hektáros er­dőségét nem tekintik fakiter­melő helynek, az állomány felújításával és az új telepíté­sekkel csupán a táj esztétikai képének javítását és a turisz­tikai érdekeket szolgálják. A területen ezért már 13 kilo­méter turistautat is kialakí­tottak. Az irigy holló i — alán sose írom. meg / f Patyi történetét, ha a ff ) a minap nem kapok váratlanul levelet er­dész barátomtól. Ebben Patyi, a tréfás kedvű holló sorsának váratlan fordulatáról értesí­tett. Szusszanásnyira a községtől, dús lombú tölgyekkel, fenyők­kel és nyárfákkal körülölelt tisztáson lágyan simultak egy­máshoz az erdészház-ik. Itt töltöttem néhány kellemes na­pot; láttam a sűrűben kanyar­gó kocsiúton átszaladó őzgidá­kat, jártam a vadkanoktól fel­túrt vetésterületen, figyeltem a magas fákon fészkelő gólyá­kat. De a legjobban Patyi, a hol­ló maradt meg emlékezetem­ben. Vele erdész barátom is­mertetett meg. Már az első nap kimentünk a folyóhoz, a vi­harvert nyárfa csúcsán egy sötét tollazatú madár ült. Barátom rámnézett és elmo­solyodott. — Bemutassam neked az én Patyimat? Meglengette vadászkalapját és felkiáltott; — Patyi! Patyi! Legnagyobb csodálkozásom­ra, mint aki érti az emberi beszédet, a madár szétnyitotta fekete szárnyait, siklórepülés után nyugodtan rászállt bará­tom vállára. — Patyi, okos fiottó, ismer­kedj meg vendégünkkel — mondta az erdész, majd lassan letolta magáról a madarat, mi­re az meglengette szárnyát és áthelyezkedett az én vállam- ra. A meglepetéstől alig mer­tem lélegzetet venni. Lassan matatni kezdtem a zsebemben. Két kekszdarab akadt a ke­zembe. Patyi est csőrébe vette, mire egy forintot mutattam fel. Ezt meg kikapta ujjaim közül és a homokútra repült. Ott lyukat vésett csőrével, az érmét és a kekszet a homokba rejtette. Aztán kitépett egy csomócska füvet és a halmocs­kára bökte. A községben üdülőktől több­ször hallottam Patyi csíny- jeiről. Mesélték, valamikor egy női táskából kilopta a pénzt, máskor ebédidőben berepült az üdülő gondnokságának abla­kán és szétszórta a vizsgálatot folytató ellenőrök iratait. Az összegyűjtött holmikat Patyi a háztetőn levő üres gólyafé­szekbe rejtette — és micsoda furfanggal! Hiszen találtak itt kést, kanalat, villát, dugóhú­zót és egyéb tárgyakat. Főképp az átutazó gépkocsivezetőket bosszantotta fel. Patyinak elég volt ha megpillantotta a négy­kerekű járgányt javító pilóta szerszámait: a motorról lesze­relt csavarokat, meg egyéb ap­ró fémtárgyakat. Ott termett; mire a gépkocsivezető a szük­séges szerszám vagy csavar után nyúlna, annak már hűlt helye ... Rejtély volt, miért nem sze­rette a nőket? Összekuszálta frizurájukat, megcsípte fülü­ket. Akivel még nem esett meg ez utóbbi művelet, nem is gondolná, milyen fájdalmas a hollócsípés... A nők féltek is Patyitól, kezükkel hessegették el, ha vállukra szállt. Lehet, hogy ezek a heves mozdulatok ingerelték? Mesélték azt is. Patyit a hollók sem szerették. Pedig gyakorta próbált köze­ledni hozzájuk. Verték, kerget­ték öt, mintha nem akarnák megbocsátani árulását. Bizony nem mindig voltok Patyi csínyjei ártatlanok, jám­borak. Néha még az apró csir­kéket is elcsente. De mivel népszerű volt a községben és szerették, az ilyen rossz csí­nyeket is elnézték neki. Erdész barátom igyekezett Patyit beidomítani vadászat­ra. Kószálva az erdőszélen, va­dászkutyáival együtt vitte ma­gával. Patyi aztán fáról fára repülve, a magasból észrevette i lappangó nyulat. Ilyenkor keringeni kezdett a topsifüles fölött, miközben szaporán krá- kogott... Nos, itt térnék rá a fentebb már említett levélre. Az állt benne: idegen emberek halász­tak a folyóparton, mit sem tudtak a kedvenc létezéséről, csínyjeiről. Az egyik pecázó maga mellé rakta a kifogott halakat, észre sem vette, amint Patyi szép csendben valahova elhordta zsákmányát. A peches halász a következő fogásnál kapcsolt és dühében agyon­csapta a ravasz tolvajt... „A legérdekesebb — olvas­tam a sorokat —, hogy egy or­nitológus megvizsgálta, s ki­derült, hogy a tragikus sorsú Patyi tulajdonképpen nőnemű madár volt. Tévedésből nem Pircsinek kereszteltük el, pedig nekem mindig olyan érzésem volt, hogy aligha tartozhat az erősebb nemhez. Megoldódott i rejtély, miért nem szerette kedvenc hollónk a nőket, miért lett olyan' ingerült, ha meglá- tot* egy frissen ondolált hajat, szép frizurát, miért csípett a szépasszonyok fülébe ... Így esak egy nő tud viselkedni, ha irigy a másikra ...” Kovái Iván

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom