Pest Megyi Hírlap, 1974. május (18. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-18 / 114. szám

1974. MÁJUS 18., SZOMBAT nem -dV/Jr W spinűm 3 Kommunistává nevelés Az ifjúsági szövetség időszerű feladatai Körséta a vásárközpontban Pest megyeiek a kiállítók között A KISZ központi bizottsá­gának nagy jelentőségű ülése volt április 17—18-án: az if­júsági szövetség testületé meg­határozta a legfontosabb te­endőket. A célt dr. Maróthy Lászlónak, a KISZ központi bizottsága első titkárának szavaival — így lehetne egy mondatban összefoglalni: „Önöknek kommunistákat kell nevelni önmagukból’’. És ho­gyan? A határozat új elvei és módszerei erre adnak vá­laszt. A központi bizottsági ülés jelentőségének szemlél­tetésére pedig Pullai Árpád­nak, az MSZMP KB titká­rának felszólalásából idézünk: „Meggyőződésünk szerint ez a mostani határozattervezet a legkézzelfoghatóbb, a legradi­kálisabb politikai lépés a párt- határozat végrehajtásáért a KISZ-ben”. A határozatot megérteni, egységesen értelmezni, az ál­talánosban megtalálni a konk­rét cselekvés lehetőségeit, a helyi viszonyokra alakítani a feladatokat — ez most az if­júsági vezetők legsürgetőbb teendője. • A Pest megyei KISZ-bizottság tagjai, mun­katársai, a rétegtanácsok tag­jai, s a járási-városi pártbi­zottságok ifjúsági felelősei e héten kétnapos továbbkép­zésen vettek részt, s elemez­ték a nagy jelentőségű hatá­rozatot. /I megalapozó sikerek A határozatban sok a kér­dőmondat; Árpási Zoltánnak, a megyei KISZ-bizottság el­ső titkárának előadásában még ennél is több volt, s mindegyikre válasz, elemzés, feladatkijelölés következett. A legfontosabb összegezések közül csak néhány kiemelé­sére vállalkozhatunk. Hogyan hajtjuk végre a KISZ VIII. kongresszusának határozatait? Először is ki­váló politikai légkörben, ked­vező társadalmi körülmények között. A párt ifjúságpolitikai határozata, az ifjúsági tör­vény a fiatalokra terelte a fi­gyelmet. És az eredmény: az ifjú nemzedéket reálisabban értékeli a társadalom, a gon­doskodás fokozódott, sokak szemlélete megváltozott, nem csupán az ifjúsági szövetsé­get teszik felelőssé a fiata­lok neveléséért. E helyzetben kell az ifjúsági szövetségnek még jobban dolgoznia, még inkább betöltenie hivatását. A KISZ, s a Pest megyei ifik is alapozhatnak eddigi si­kerekre, arra például, hogy a párt politikáját széles köF- ben hirdették és magyaráz­ták. Félmillió fiatal — Pest megyében 13 ezren — KISZ- képzésben, oktatásban ismer­kedett eszménkkel, világné­zetünkkel. Ismertek és elis­mertek azok az eredmények, amelyek a pártaggá nevelés­ben születtek: az ifjúsági szö­vetség 80 százalékban aján­lotta felvételre a fiatalokat. Pest megyében ez az arány 94,2 százalék. Csak az elmúlt másfél esztendőben három nagy sorozattal váltottak ki elismerést a közvéleményben: a X. VIT hazai eseményeivel — köztük a Pest megyei programokkal: a legtöbb gyá­runkban megrendezett kom­munista műszakokkal, a bu­dai,, a monori járási kis VIT- ekkel, vetélkedőkkel, sport- rendezvényekkel — a vezető­ségválasztásokkal, amelyek a politikai aktivitást fokozták — 15C—160 ezer fiatal került a mozgalom vezető posztjaira megyénkben hétezren — és az idei forradalmi ifjúsági napokkal — Pest megyében 40 ezer fiatallal sikerült perma­nens beszélgetést folytatni. Dr. Soós Gábor mezőgazda- sági és élelmezésügyi minisz­tériumi államtitkár elnökleté­vel pénteken tartotta tavasz! ülését a MÉM-ben az Országos Mezőgazdasági Fajtaminősítr Tanács. A tanács az Országos Mező gazdasági Fajtakísérleti Inté­Ilyen mozgalmi alapokon lehet és kell meggyorsítani a fejlődést, megtenni a „radi­kális politikai lépést”. Nyíltan a hibákról Mert azért hibák és mulasz­tások is vannak bőven. A KISZ Pest megyei bizottságának el­ső titkára kendőzetlen őszin­teséggel, nyíltan beszélt ezek­ről: nem erősödött kellően a KISZ kommunista jellege, hiányzik a szervezeti élet rit­musa, nem fokozódott megfe­lelően az ifjúsági szövetség tömegbefolyása. E tények a 35 ezer ifjúkommunistát szám­láló Pest megyei szervezet­re is jellemzők. A kom­munista jelleg, amely a po­litikai helytállást, tudást, ki­állást és cselekvést foglalja magában, csak egy-egy elem hangsúlyozásaként valósult meg. Ennek egyik oka az ok­tatás színvonalában keresen­dő: nem politizáltak úgy a fiatalok között, hogy ez kom­munista meggyőződéshez ve­zessen. Pest megyében 1400 KISZ-alapszervezet vezető­jét kellene úgy felkészíteni feladatára, hogy e követel­ményt megvalósítani tudja — ezért a vezetőképzés is fej­lesztésre szorul. Korábban az is előfordult — mondta Árpási Zoltán —. hogy az alapszervezetekben csak le­másolták az előző évi akció- programot, s új tervezetként nyújtották be. Sok helyen & konkrét megbízatások hiá­nyoztak, ugyanígy az ellenőr­zés, a beszámoltatás, az érté­kelés is. Az egyéves program­ra való áttérés ezt a formaliz­must akarja megszüntetni. És ami a tömegbefolyást illeti, ennek tartalmát az idei tava­szon érthették meg pontosan a megyei ifjúkommunisták: az isaszegi nagygyűlésen, a ma forradalmisága vitáin, amelye­ken tízezreket ismertettek meg az eszmével, a feladatok­kal De még nagyobb „hatás­körre” van szükség a megyé­ben, s az országban egyaránt Két fontos teendőt emelnénk ki. Fejleszteni kell a politikai oktatást, a vezetőképzést, még­hozzá a megyében úgy, hogy ne fordulhasson elő, ami volt: két év alatt a megye alapszer­vezeti vezetőinek teljes garni­túrája kicserélődött! A tömeg­befolyás pedig a lakóterületi KISZ-munka fokozásával ja­vítható, ennek igazolására egyetlen tény: a falun élő fia­talok 10 százaléka munkás. A mindennapi munka alapja A KISZ központi bizottsága határozatából konkrét felada­tok várnak az ifjúsági szerve­zetekre, így az úttörők KISZ- taggá nevelése, amelyet bizo­nyára jól szolgál majd a Ki- lián-próba rendszere. A dolgo­zó fiataloknál, az egyetemis­táknál az egyéni beszélgeté­sek felkészítő módszerét kell alkalmazni, s ezzel a feladat­tal „patrónusokat” megbízni. E teendők konkretizálása is té­mája volt a kétnapos Pest me­gyei tanácskozásnak. A munka minőségének meg­javítása: döntő kérdés. Az egy mozgalmi éves tervezési rendszer sok új vonást hoz a mechanizmusba. Az akcióprog­ramokat minden szinten el kell készíteni. És hogy mit tar­talmazzanak e programok? Mindenekelőtt a helyi célokat, az ezeket segítő feladatokat. azt, hogy ki mit csinál, a fele­lősöket. Testre szabott teendő­ke* — így összegezett a me­gyei első titkár, s hozzátette: ehhez perszé szükséges, hogy a község, a város céljait is­merjék az ifjúsági vezetők, ki­alakításukban maguk is aktí­zet előterjesztése alapján 39 hazai növényfajta minősítésé­ről, három külföldi fajta for­galomba hozatalának engedé­lyezéséről. 39, a köztermesztés számára már nem megfelelő növényfajta törléséről és há­rom hazai állatfajta minősíté­séről döntött. van vegyenek részt. És a jövő­ben nem maradhat el az érté­kelés. Az egy mozgalmi évre ér­vényes tagsági igazolvány nem egyszerűen adminisztratív­szervezeti intézkedés — emel­te ki Árpási Zoltán —, politi­kai kérdés, amely a mozga­lomhoz tartozás cselekvő tar­talmát befolyásolja. Ilyen alapállásból könnyű az ellen­érvekre válaszolni: „olyan lesz, mint a villamosbérlet”, elvész a tagkönyv becsülete, ettől csökkenni fog a taglétszám. A tartalmi változás igazolja majd e döntés helyességét. A megye ifjúsági vezetői a verőcei ifjúsági táborban két napon át értelmezték a hatá­rozatot, s keresték a konkrét cselekvés lehetőségeit. A kö­zeljövőben az alapszervezetek is megismerik feladataikat. így teremtődik meg annak felté­tele, hogy a határozat a min­dennapi munka alapja, része legyen. Fóti Péter Dr. Ajtai Miklós kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Ajtai Mik­lósnak, az Országos Műsza­ki Fejlesztési Bizottság elnö. kének, 60. születésnapja al­kalmából, a munkásmozga­lomban és az állami élet ve­zetésében kifejtett több év­tizedes eredményes munkás­sága elismeréséül a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke ad­ta át. A kitüntetés átadásá­nál jelen volt Áczél György, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, Övári Miklós, az MSZMP KB titkára, és Cse- terki Lajos, az Elnöki Tanács titkára (Folytatás az 1. oldalról.) A BNV megnyitása után Fock Jenő, a kormány elnöke és a vendégek a vásári körsé­ta során először a vegyipari bemutató B pavilonját keres­ték fel, amelynek főbejárata mellett dokumentációs kiál­lítással emlékeznek meg a KGST megalakulásának 25 éves jubileumáról: s azokat a nagy hazai vegyi ipartele­peket és termékeket mutatják be, amelyeknek megszületé­sét, munkáját a szocialista országok baráti együttműkö­dése tette lehetővé. Kétezer­nél több vegyicikk készül a szocialista országokban, e ter­mékekből jó néhányat a B pavilonban kiállító 40 ma­gyar vállalat és tröszt és a KGST-tagországolc négy je­lentős vállalata is bemutat. Itt látható a PEVDI gyárt­mánykollekciója is: különfé­le epoxigyanták, oldatok, mű­gyanták, lakkféleségek. A pavilonban dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter ismertet­te a vendégekkel a vegyipari bemutatók legjelentősebb ter­mékeit. A dunekesziek vevőállomása Ezután a vásárváros legna­gyobb pavilonját keresték fel. a magyar műszer- és hír­adástechnikai ipar bemutató­ját, amelyen 26 műszeripari és 25 híradástechnikai válla­lat. kutatóintézet, illetve szö­vetkezet állította ki legújabb termékeit. A látogatókat dr. Horgos Gyula kohó- és gép­ipari miniszter kalauzolta. A hat vásári nagydíjas termék­ből hármat itt állítottak ki, köztük a Budapesti Telefon­gyár BK—60 (300) 960 csator­nás átviteltechnikai gyárt­mánycsaládját. A Videoton 1005-ös minikomputere iránt Fock Jenő külön is érdeklő­dött. A gép alkalmas szám­viteli feladatok ellátására, egyszerre irányíthat több számjegyvezérlésű gépet és még sok egyéb feladatot tud ellátni. Ebben a pavilonban kaptak helyet az Ikladi Ipari Műszergyár, az ÉVIG és a TRAKIS exportra ajánlott legújabb termékei. Itt lát­ható a Mechanikai Labor Híradástechnikai Kísérleti Vállalat dunakeszi gyáregy­ségében készült BNV-díjas 1250 típusú vevőállomása, a legkorszerűbb elvek alapján tervezett rövidhullámú be­rendezés, melyet a posta, a Meteorológiai Intézet és a Távirati irodák használnak. Nagy érdeklődéssel szemlélték az Irodagépipari és Finom- mechanikai Vállalat elektro­nikus pénztárgéprendszerét, és az automata sorkiegyen­lítő szedőgépet Szovjet műszer premierje A körséta résztvevőinek az ALVTERV kiállításán a vál­lalat vezetői megmutatták a Jugoszláviában felépülő há­romszázezer tonna kapacitású magyar timföldgyámak a ma­kettjét, amelynek alapkövét a napokban helyezték el Obro- vácon, s elmondották, hogy Indiában már üzemel az ugyancsak magyar tervek alapján felépült timföldkom­binát A vendégek ezután a kül­földi műszeripari kiállítást nézték meg, ahol nyolc szo­cialista országbeli és 48 tő­kés cég mutatja be újdon­ságait. A Szovjetunió mű­szeripari vállalatai például újtípusú mikroszkópokat, ke­ménységmérőket, és néhány fényvizsgáló berendezést ál­lítottak ki. A szovjet Mash- priborintorg első ízben Bu­dapesten mutatja be legújabb feszültségvizsgáló berendezé­sét. A vásár első látogatói megtekintették többek kö­zött a Philips, a Siemens, az A Mechanikai Lahor BNV-dijas. 12S0 típusú vevőállomása. Koppány György felvételei IBM és más külföldi válla­latok műszeripari kiállítását is. Csapágyak Diósáról A C-csarnokban is dr. Hor­gos Gyula kohó- és gépipari miniszter kísérte a vendége­ket a szerszámgépipar kiál­lításán. A pavilonban a kül­földi cégeken kívül hét ma­gyar vállalat gyártmányait láthatják a szakemberek, köz­tük a Magyar Gördülőcsap­ágy Művek diósdi gyáregy­ségének termékeit is. Ezután a Szerszámgép- gyár fúró-marógépét, majd a BNV okleveles számjegy­vezérléses esztergáját, utá­na a SIM-szabadalmat is tartalmazó 1,8 millió forint értékű revolveresztergát te­kintették meg működése köz­ben. Érdeklődéssel kísérték figyelemmel a vendégek a másik újdonság, az ipari ro­bot mozdulatait és megfi­gyelték a még Japánba is eljutó dugattyúeszterga mun­káját. A Vasipari Kutató Intézet bemutatóján a Zsiguli-prog- ramhoz készített műszerek megtekintése után hagyták el a C-pavilont a látogatók. A Csepel Autógyár új járművei A vásár érdekességeként mutatta be Földes László, a Hungexpo vezérigazgatója a vásárközpont főterén levő zá­porvíztárolót, mely nagy eső­zések idején átmenetileg rak­tározza az esővizet, ha a csa­tornák hirtelenében nem tud­ják elnyelni. A medence mel­letti szabadtéri kiállítás terü­letén láthatók az Ikarus autó­buszok, s nem messze tőlük állította ki a Csepel Autógyár legújabb termékeit, melyek között feltűnést keltettek a kecskeméti Mezőgép Vállalat­tal kooperációban készített 35 személyes mezőgazdasági mun­kás- és anyagszállító jármű­vük. A vendégek ezután a Magyar Tudományos Akadémia pavi­lonját keresték fel és az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság kiállításának megtekin­tésével fejezték be a körsétát. A BNV a nagyközönség szá­mára ma délelőtt 10 órakor nyitja meg kapuit. Küldöttközgyűlés Pénteken Budapesten a pe­dagógusok Csengery utcai köz­ponti kultúrotthonában meg­kezdődött a Magyar Pedagó­giai Társaság kétnapos kül­döttközgyűlése. A tanácskozá­son dr. Simon Gyula főtitkár számolt be a több mint 1700 tagot számláló társaság utóbbi két esztendőben végzett tévé-* kenységéről, majd a részvevők megvitatták a nevelőmunki és a pedagógusképzés idősze­rű kérdéseit Pest megyéért emlékérmes Nagy erőpróbák Pogány Miklós, az OTP Pest megyei igazgatója Mind több az olyan utca Pest megyében, ahol aszfaltozott járdán kopognak a cipősar­kak, ahol villanyfény világítja az utat. Víz­művek adják az egészséges ivóvizet és egyes településeken már gázzal főznek-fűtenek. Pi- roslanak az új családi házak tetői, a városo­kat és a Duna két partját hétvégi telkek ko- szorúzzák. Bölcsődék, iskolák épülnek és új lakótele­pek nőnek ki a földből. Fiatalok élnek a fa­lak között ott, ahol néhány éve a szél ker­gette a homokot a léckerítések mentén. Mindez sok-sok ember akaratának, megfe­szített munkájának, nem lankadó tettvágyá­nak köszönhető. Közöttük van Pogány Mik­lós, az OTP Pest megyei igazgatóságának ve­zetője. Munkássága elismeréséül, április 4. al­kalmából ötödmagával vette át a megyei ta­nács dísztermében a Pest megyéért emlékér­met. — Szó se róla, a magam és a megyei OTP hatszáz dolgozójának a nevében is, nagyon örültem a megtiszteltetésnek — mondja —, mert amivel mi mint intézmény, Pest megye fejlesztéséhez hozzájárultunk, abban jófor­mán minden egyes dolgozónknak valami­lyen formában része volt. Számokról, tényekről faggatom. Lassan ki­alakul, hogyan vált egy ízig-vérig bankem­ber az egész megye ismerőjévé, lokálpatrió­tává. Pest megyére általában a leg-ek érvénye­sek. Például itt épül az országban a legtöbb családi ház. Ez a „leg” pénzügyileg is rövi­desen hatni kezdett. Amikor 1958-ban a Pest megyei OTP megyei igazgatóság lett, Po­gány Miklóst igazgatóhelyettessé nevezték ki, 1965-től pedig igazgató. Közben kialakult az ország legnagyobb hálózattal rendelkező vidéki igazgatósága. Ez a Pest megyei. Míg 1958-ban örültek a félmilliós betétállomány­nak, ez a szám tavaly meghaladta a három- milliárdot, Budapest után ismét országosan a — legtöbbet. 1965 után kezdtek nőni a feladatok — em­lékezik vissza a kilenc év előtti állapotokra. — Kezdetben a lakosság jóformán csak csa- ládiház-építési kölcsönt kért és kapott. A kormányrendeletek nyomán akkor indultak meg a különböző más hitelformák, az áru- és a személyi hitelek, majd pedig a szolgál­tatási hitelek. Lassan magunk sem vettük észre, teljesen belenőttünk a megye gazda­sági életébe és ek­kor következett a nagy erőpróba. Meg­próbálkoztunk a sa­ját beruházású tár sasházak építésé­vel. Eleinte szinte utcanév szerint tudtam minden egyes lakásról, de most már ez nem megy. Városon és falun több mint négyezret adtunk át belőlük oly­módon, hogy közben az érintett helyi taná­csokat hitellel segítettük a beépítendő terü­letek közművesítésében. Két évvel ezelőtt az OTP mint intézmény, ismét előbbrelépett. A lakosság bankja új feladatot kapott: a tanácsok bankügyeinek az intézését. Ez a megbízatás óriási felelős­séget, munkát jelent, de ha lehet, még szo­rosabb együttműködést is a közösség érde­kében. Hanem itt egy kicsit meg kell állni. Mert Pogány Miklós már eddig is tanácsi berke­ken „belül” volt. Tíz éve Dunakeszin tanács­taggá választották, megyei tanácstag lett, hét évvel ezelőtt pedig beválasztották a me­gyei tanács végrehajtó bizottságába. így még inkább ismerte a kívánságokat és egyeztette őket a lehetőségekkel. Nem ment ez könnyen, nem mindig sikerült, néha nemet is kellett mondani a hiteltkérőknek. — Néha napokon át töprengtünk, mit le­hetne tenni, hogyan tudnánk még ezt vagy azt kiszorítani. Amikor már nagyon belemélyedtünk a felsorolásokba, mit valósítottak már meg eddig és még milyen nagy feladatokat fog az OTP megoldani' a megye fejlesztése ér­dekében — akkor a felesége közbeszólt: be­széljünk már egy kicsit másról is. A zenéről, a művészetekről, aminek az ő férje olyan őszinte nagy barátja. — Vagyok is — mondja Pogány Miklós. — Valamikor egy-egy hangverseny volt a hét fénypontja, ha oda eljutottam. Sajnos, ma már elfáradtam. A művészetből megmaradt, hogy tagja maradtam a KPVDSZ Pest me­gyei bizottsága kulturális bizottságának. Eb­ben is Pest megyénél kötöttem ki. Próbá­lom segíteni, támogatni a művészeti csopor­tokat, a fiatalokat, élvezzék a szépet, tanít­sanak meg rá másokat. Komáromi Magda flj növényfajták minősítése i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom