Pest Megyi Hírlap, 1974. május (18. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-18 / 114. szám

1974. MÁJUS 18., SZOMBAT <ÁíHtm Bonni kormánynyilatkozat Irányában változatlan az NSZK bel- és külpolitikája-de a célkitűzések megvalósításában visszafogottabb lesz (Bonni telefontudósításunk.) Az 1972 novemberében meg­választott és szociáldemokrata —szabad demokrata többségű nyugatnémet parlament sor­rendben éppen a 101. ülésén hallgatta meg pénteken dél­ben Helmut Schmidtnek, az új kancellárnak másfél órás kor­mánynyilatkozatát. Schmidt a bevezetőben Willy Brandt ér­demeit méltatta. A szociálde­mokrata pártvezér helye azon­ban üresen maradt: Brandt fe­leségével Norvégiába utazott rövidebb szabadságra. Schmidt kormánynyilatko­zatából az ragadta meg a hall­gatóság figyelmét, hogy kije­lentette: két és fél év múlva áll a választók elé a szociál- liberális szövetség, hogy íté­letüket várja. Az utalás félre­érthetetlen : Bonnban hírek keltek szárnyra, hogy előbb- utóbb más összetételű kor­mánykoalíció jöhetne létre, a szabad demokraták átallhatná­nak a CDU/CSU oldalára és velük lépnének kormányszö­vetségre. Schmidt ezzel szemben ép­pen a folyamatosságot hang­súlyozta: az SPD—FDP koalí­ció folytatódik. Másik jelsza­va: „Az erők összpontosítása arra, ami ma lényeges és ami ma megvalósítható,” Schmidt rámutatott, hogy a nyers- anyagárak emelkedése és az energiaválság miatt „több rizi­kó” jelentkezhet az NSZK éle­tében. Éppen ezért helyezett kilátásba szigorú takarékossá­got, mondván, hogy „a kemény márkát nem lehet puha intéz­kedésekkel megvédeni”. Másfél órás beszéde egyéb­ként legnagyobbrészt az NSZK belső helyzetével foglalkozott, a kormány tervezett gazdasá­gi intézkedéseivel, a szociális reformok dolgával. ban visszafogottabb lesz a jö­vőben az NSZK bel- és kül­politikája — adta tudtul az új kancellár. Legfeljebb negyedóra ha ju­tott a külpolitikai kérdésekre. A kancellár az első helyen az Amerikával való szövetséget, a NATO-hoz való hűséget em­lítette és ehhez kapcsolta, hogy „a Szovjetunióval és a Var­sói Szerződés országaival a jó viszonyt kormánya az észak­atlanti szövetséghez való tar­tozás szilárd alapján ápolja”. Három mondatot szentelt az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet ügyének. Külpolitikai és nemzetközi gazdasági fejtegetéseinek kö­zéppontjában a Közös Piac ál­lott. Schmidt kijelentette, hogy az egyes tagállamoknak maguknak kell helyreállíta- niok a gazdasági stabilitást, az NSZK csak a maga teljesítő- képességéhez mérten, a maga stabilitásának veszélyeztetése nélkül járulhat hozzá a nyu­gat-európai gazdasági helyzet javításához. Schmidt kancellár beszéde azt hozta, amit vártak tőle. A reagálás a kormányprogramra a jövő hét elején várható: a Bundestag 102-ik ülésén kap szót az ellenzék, a CDU/CSU. Pálfy József Franciaország Fej fej mellett Huszonnégy óra múlva a francia választópolgárok két héten belül immár második alkalommal járulnak a sza­vazóurnákhoz. Most már csak két jelölt verseng az elnöki tisztségért. A szavazóknak május 5-én is ugyanarról kel­lett volna dönteniük, mint most vasárnap: a jobboldal vagy a baloldal lép-e Pompi­dou elnök örökébe. Az elnök- választás első fordulója csu­pán azt döntötte el, hogy Giscard d’Estaing pénzügy- miniszter lett a kormányzó koalíciós pártok, általában a jobboldal végső jelöltje. A francia haladó erők viszont már az első fordulóban is egységesen Mitterrandot tá­mogatták. A kampány nélkülözte a látványos eseményeket. És ez teljesen érthető. Hiszen a ve­télkedőknek nem kellett pro- i pagandafogásokhoz folyamod­niuk. A francia gazdasági élet — Irányában változatlan, de I gondjai, a megélhetései költ- a célkitűzések megvalósításé- 1 ségek emelkedése, a szociális Folytatódik az izraeli légi terror Libanon ellen Negyvennyolc halott, 147 sebesült és húsz ertűnt — ez a tragikus mérlege a libanoni területeken levő lakott telepü­lések ellen csütörtökön végre­hajtott barbár izraeli bomoa- támadásoknak —, jelentette be pénteken közleményben a li­banoni hadügyminisztérium. A támadások célpontjaként kiszemelt két palesztin mene­külttáborban mintegy 150 épü­let megsemmisült és számos további megrongálódott. Pénteken délelőtt Frangié államfő elnökletével ülést tar­tott a líbiai kormány. Az iz­raeli katonai akciók következ­tében előállt helyzetet vitat­ták meg. Az elnök nyilatko­zatban szólította fel a világ országait: tegyenek lépésekei a cionista agressziós cselek­mények megfékezésére, ame­lyek súlyosan fenyegetik a vi­lág békéjét. A libanoni hadügyminiszté­rium péntek esti hivatalos köz­leménye szerint izraeli harci repülőgépek a nap folyamán hét dél-libanoni körzet ellen intéztek bombatámadást. A támadások következtében egy asszony életét vesztette, szá­mos épület megrongálódott. Az izraeli légierő gépei beha­toltak a főváros légterébe is, a támadókat azonban a légel­hárítás visszafordulásra kény- szeri tette. Pénteken délelőtt Jeruzsá­lemben Henry Kissinger ame­rikai külügyminiszter nevé­ben nyilatkozatot tettek köz­zé a Libanon ellen csütörtökön végrehajtott légitámadásról. „A maaloti mészárlás meg­torlásaként Libanon ellen teg­nap végrehajtott izraeli légi­támadás következtében szá­mos polgári személy életét vesztette. Az amerikai kor­mány mélységesen fájlalja az ártatlan emberéletek elveszté­sét, bárhol történjék is az eb­ben a tragikus konfliktusban” — hangoztatja nyilatkozatá­ban Kissinger, majd a továb­biakban aggodalmát fejezi ki afelett, hogy ezek az időről időre megismétlődő erőszakos cselekedetek aláaknázhatják a közel-keleti béketörekvéseket. A nyilatkozat kibocsátásá­nak időpontjában az amerikai külügyminiszter Golda Meir ügyvezető miniszterelnökkel tárgyalt. feszültségek bőven kínálták az érveket es az ígéretek lehe­tőségét a két politikusnak. Mitterrand, a baloldal közös jelöltje kétségtelenül kedve­zőbb helyzetben van. Az el­lenfél ugyanis egyben a pénz­ügyi gondokért felelős minisz­ter. A pénzügyminisztérium költségvetési osztályának igaz­gatója szerint az idén mintegy 6 milliárd frankos költségve­tési deficittel kell számolni. Ebben az esetben a szociálpo­litikai kiadások csökkentése, esetleg a fizetések befagyasz­tása jelenthet csak mentőövet. A pénzügyminiszter viszont egészen másfajta ígéretekkel próbálta megnyerni választóit. A vetélkedés az utolsó pil­lanatokig folyik. A héten köz­zétett valamennyi közvéle­mény-kutatási eredmény a teljesen egyenlő esélyeket valószínűsítette. A választások végső kimenetelét bizonyára, a közvélemény-kutatások sze­rint tíz-egynéhány százalékra becsült ingadozó réteg állás- foglalása dönti majd el. Bármiképpen is alakuljon a vasárnapi választás végkime­netele, az Elysée-palota új lakójának nem lesz könnyű sem a francia gazdasági gon­dok rendezése, sem a közös piaci feszültségek csillapítása. Francois Mitterrand ma Fran­ciaország számára az egyértel­mű változást jelenti. Giscard d’Estaing legfeljebb a válto­zást a folyamatosságban. A francia választópolgárok''! függ, melyiket részesítik előnyben. Magyarország és Irán 1951 óta nagyköveti szin­ten tart egymással diplo­máciai kapcsolatokat. A kapcsolatok — gazdasági, politikai téren is — aj el­múlt évek során fejlődtek és egyre tartalmasabbá váltak. A magas szintű sze­mélyes találkozások előse­gítik a másik ország hely­zetének, népeinek jobb megismerését. Hoveida mi­niszterelnök látogatása elé is úgy tekintünk, hogy nagymértékben előmozdít­ja kapcsolataink széles kö­rű fejlesztését. Kiemelkedő esemény volt kétoldalú kapcsolataink fejlődésében Mohammad Reza Pahlavi iráni császár látogatása Magyarországon 1966-ban. A kapcsolatok fejlődését tovább segítette 1968-ban az akkori iráni külügyminiszter, Zahedi magyarországi hivatalos látogatása. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke elő­ször 1969-ben tett látoga­tást Iránban, majd 1971- ben, amikor részt vett az iráni államalapítás 2500. évfordulójának megün- nenlésén. Fejlődnek a két ország parlamentje közötti kapcsolatok: 1974 áprilisában Riazinak, az iráni parlament elnökének vezetésével héttagú dele­gáció járt hazánkban, Apró Antalnak, országgyűlésünk elnökének meghívására. Kölcsönösen előnyös gaz­dasági kapcsolatok gyors ütemű fejlesztésére törek­szünk elsősorban a jól fej­lődő magyar-»-iráni együtt­működésben. Kereskedelmi kapcsolatainkat hosszú le­járatú államközi egyezmé­nyek szabályozzák. 1965- ben és 1968-ban hitelmeg­állapodást írtunk alá, ezzel is elősegítjük a magyar gépipari export fokozását. A fejlődő országokkal foly­tatott külkereskedelmünk­ben Irán — India és az EAK után — a harmadik helyet foglalja el. Miniszteri szintű gazdasági állandó vegyes bizottság mű­ködik 1970 óta. A legutóbbi ülésszakon — amelyet az idén áprilisban Budapesten tartot­tak — a kereskedelmi forgalom 25 százalékos növelését hatá­rozták el. Részt veszünk az iráni ötéves tervben szereplő fejlesztési beruházások meg­valósításában : például -egész­ségügyi és kórházi berendezé­seket szállítunk, s bekapcsoló­dunk az iráni vidéki telefon- hálózat kiépítésébe is. A tör­ténelmi múltú Shiráztól nem messze található Fars, s ide ipari húskombinát létesítéséről kötöttünk szerződést 3.3 millió dollár értékben. Ami a keres­kedelmi forgalmat illeti: a fej­lődés egvenletes. A kétoldalú gazdasági együttmű1’ödés lehe­tőségei szélesek. Közös ma­gvar—iráni kereskedelmi vál­lalat működik Teheránban. Bíró József 1972 szeptemberé­ben tett iráni látogatásakor mííszaki-tudományos egvü't- működési egyezményt írtunk alá. IRÁN CSAK RÖVIDEN... Mint már jelentettük: Amir Abbas Hoveida, az Iráni Császárság miniszterelnöke — Fock Jenőnek, a Minisztertanács elnökének meghívására — négynapos hivatalos látogatásra hétfőn Magyarországra érkezik. H Feketeszén ▲ Vasérc A Ólomérc ® Erómű X Kőolaj A Rézérc 0 Só 0 Vegyipar A Krómérc A Nikkelére • Vaskohászat ® Textilipar A Mangánérc A Cinkére ® Gépipar W> Élelmiszeripar Az energiaproblémákkal baj­lódó világ legérzékenyebb pontján — a kőolajban gazdag Közel-Keleten — helyezkedik el a világ negyedik legnagyobb kőolajtermelő országa (254 millió t. 1972-ben), Irán. A hazánknál kb. 17-szer nagyobb (1 648 000 négyzetkilométer) te­rületű, 30 millió lakosú csá­szárság a világ egyik legré­gebben alapított állama. 1. e. 550 körül a perzsák megdöntötték a mai Irán te­rületén a médek uralmát, majd megsemmisítették a babiloni birodalmat. I. e. 529—328 kö­zött a Perzsa Birodalom hatá­ra Egyiptomtól Indiáig terjedt. Görög és arab uralom után 1499-től Perzsia újra a nemze­ti dinasztiák uralma alá ke­rült. Az 1907-ben megkötött brit— orosz egyezmény Perzsiáit ér­dekszférákra osztotta. 1935- ben az állam felvette az ősi Irán nevet. 1941. augusztus— 1946. május között az ország semlegességének biztosítására brit és szovjet csapatok tar­tózkodtak Iránban. 1955. no­vember 3-án Irán csatlakozott a Bagdadi Szerződés katonai tömbjéhez, amely később fel­vette a Központi Szerződés Szervezete (CENTO) nevet. Az 1962. szeptember 15-i iráni—szovjet kapcsolatfelvé­tel mind politikai, mind gaz­dasági téren kedvező helyzetet teremtett a két ország viszo­nyában. Az 1962-ben meghir­detett „fehér forradalom’’ a feudális maradványok felszá­molását, a kapitalista fejlődés meggyorsítását és földreform- program megvalósítását tűzte ki' céljául. Irán soknemzetiségű ország. A népesség fele perzsa, 30 szá­zaléka azerbajdzsáni, türk- mén és török, 10 százaléka kurd, 6 százaléka arab. A la­kosság 69 százaléka városlakó, 98 százaléka pedig mohame­dán vallású. A gazdaságilag aktív népesség 54 százaléka a mezőgazdaságban, 24 százalé­ka a szolgáltatások területén, 22 százaléka az iparban és a bányászatban tevékenykedik. Az ország földterületének 7,5 százalékát művelik meg, 24 százaléka erdő és legelő. A földreform meghirdetése óta 3 millió család kapott földet. Állami támogatással 9000 szö­vetkezet alakult 1,5 millió tag­gal. A mezőgazdaság legfonto­sabb terményei: a búza, a rizs, a gyapot, a cukorrépa, a tea és a dohány. Irán gyorsan fejlődő ipará­nak legfontosabb ága a kő­olajbányászat, amely az or­szág 17 milliárd dolláros ki­viteléből 16 milliárd dollárral részesedik. Megkezdődött Irán hatalmas földgázkincsének fel­tárása. Külföldi (szovjet, ame­rikai, japán, nyugatnémet, stb.) segítséggel 1968—1972 között sokat fejlődött Iránban a ko­hászati-, földgáz-, textil-, élel­miszer-, és a tartós fogyasztá­si cikkeket előállító ipar. (A Szovjetunió támogatásával ko­hászati kombinát, 1200 km hosszú gázvezeték, vízierőmű és öntözőrendszer valósult meg. Ebben az időszakban a nemzeti össztermék évente több mint 11,2 százalékkai nőtt, a nemzeti jövedelem pe­dig megkétszereződött. Irán reális külpolitikája, gazdasági és katonai potenciálja követ­keztében a Perzsa-( Arabj­ából térségének jelentős té­nyezőjévé vált. Az 1973—1977 között végre­hajtásra kerülő ötödik ötéves terv 34 milliárd dolláros be­ruházásának célja az ország iparának széles körű fejlesz­tése, az ország nyersanyagva- gyonának (vas-, réz-, cink-, ólom-, krómérc) feltárását, a gép- és vegyipar továbbfejlesz­tése. A terv központi feladat­ként jelöli meg a mezőgazdaság modernizálását, valamint a szociális, egészségügyi és kul­turális •prolémák megoldását. Irán legfontosabb külkeres­kedelmi partnerei az energia- hordozókban szegény tőkésor­szágok (Japán, NSZK, Nagy- Britannia, stb.), de az utóbbi időben kedvezően alakultak az ország kapcsolatai a Szovjet­unióval és más szocialista or­szágokkal is. TAVASZI BUDAPESTI NEMZETKÖZI VÁSÁR a beruházási javak szakvására, május 18-26-ig A BUDAPESTI NEMZETKÖZI VÁSÁRKÖZPONTBAN Budapest X., Albertirsai út 10.. Nyitva: szombaton és vasárnap 10-19 óráig. Szakmai napokon: május 20, 21, 22, 23 és 24-én a nagyközönség részére 14-19 óráig. A pavilonok 18 órakor zárnak. forradalmi parancsnokság ta­nácsának tagja között. ANDREJ GROMIKO szov­jet külügyminiszter pénteken Moszkvában találkozott Ka­mat Husszainoal, a Banglades Népi Köztársaság külügymi­niszterével, aki a szovjet kor­mány meghívására hivatalos látogatáson tartózkodik a szovjet fővárosban. A DÉL-VIETNAMI felsza­badító fegyveres erők péntek hajnalban elfoglalták a saigo- ni katonaság Dák Pek-i tá­maszpontját és a tőszomszéd­ságában létesített települést. PÉNTEKEN REGGEL ismét kiújultak a fegyveres össze­tűzések a Golan-fronton. PÉNTEKEN, az újjáválasz­tott parlament első üléssza­kának harmadik napján, meg­alakult Jugoszlávia új kor­mánya, a Szövetségi Végre­hajtó Tanács. Elnöke ismét Dzsemal Bijedics lett, aki 1971. júliusa óta tölti be ezt a tisztséget. A SZOVJETUNIÓBAN pén­teken földkörüli pályára bo­csátották a Kozmosz—654 mesterséges holdat. A KREMLBEN pénteken folytatódtak a tárgyalások Alekszej Koszigin, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke és Abdusszalam Dzsallud, a Líbiai Arab Köz­társaság miniszterelnöke, a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom