Pest Megyi Hírlap, 1974. május (18. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-11 / 108. szám

2 1974. MÄJÜS 11.. SZOMBAT f(5}kusz Láncreakció Egy héttel az olasz import- letétrendszer bevezetése után, szerdán Dánia kormánya dön­tött úgy, hogy bizonyos áru- cÜLkiéieségekre az eddiginél magasabb adót vet ki. Az ez év végéig érvényes in­tézkedés elsősorban import­cikkekre és egyes tartós fo­gyasztási javakra vonatkozik, célja pedig a „pótlólagos vá­sárlóerő lefölözése”. A legna­gyobb adókat a cigarettára, az importdohányokra, a gépko­csikra és a fűtőolaj elégetése útján nyert elektromos árami a vetik ki Dániában. Az adók egyaránt vonatkoznak a közös piaci országokból és az EGK-n kívülálló partnerektől beho­zott árukra. AZ ŰJ ADÓTÖRVÉNY ter­vét szerdán terjesztette a Folketing elé a kormány. Poul Härtling miniszterelnök ki­jelentette: „Nincs más vá­lasztásunk, az elkövetkező hét hónapban bele kell taposnunk a fékbe”. Rádióbeszédében említést tett arról, hogy na­ponta 20 millió korona hagy­ja el Dániát a túlságosan nagy arányú behozatal kö­vetkeztében, „ez így nem me­het tovább, ezért kellett most komolyan közbelépnünk, s megakadályoznunk, hogy az emberek elpazarolják a pénzt”. Anders Andersen dán pénzügyminiszter ugyanak­kor két olyan törvényjavas­latot terjesztett elő, amelyek segítségével könnyíteni le­hetne a jövő évtől kezdve ai adófizetők terhein. A FOLKETINGBEN ezt követően csaknem idő előtti parlamenti választások kiírá­sához vezetett az adónövelés vitája. A dán törvényhozók csaknem egységesen Poul Härtling kisebbségi kabinet­jének intézkedése ellen so­rakoztak fel és a miniszter- elnök már az általános vá­lasztások azonnali megtartá­sáról beszélt, amikor az el­lenzéki Demokratikus Cent- rumpárt vezetője, Erhard Ja­kobson váratlanul bizalmi in­dítvány megszavazását java­solta. A képviselők 90:64 arányban bizalmat szavaztak a Harting-kormány továb­bi munkájához. Az adóeme­lés . ügyét egy bizottságnak utalták át tüzetesebb ki­vizsgálásra és úgy döntöt­tek, hogy a Folketing má­jus 14-én folytatja a vitát. JAKOBSEN a parlament azonnali feloszlatását meg­akadályozó lépését azzal in­dokolta, hogy rendkívül fe­lelőtlen lett volna éppen most megakasztani a törvényho­zás munkáját, amikor szá­mos komoly probléma vár sürgős megoldásra, ehhez pe­dig szükség van arra, hogy a kormány is normális kö­rülmények között tudjon dol­gozni. AZ EGK brüsszeli bizott­sága meglepetéssel fogadta a dán kormánynak az import- korlátozásra irányuló intéz­kedéseit. Bár Brüsszelben hi­vatalosan azt hangoztatják, hogy a koppenhágai lépés nem ellentétes a közös piaci szabályokkal, rámutatnak, hogy a dán intézkedések már azt a láncreakciót bizonyít­ják, amelynek veszélyéről szólt a bizottság az olasz be­hozatali korlátozások nyo­mán. A brüsszeli bizottság attól tart, hoigy az olasz és a dán i lépéseket más országok is kö­vetik, mindenekelőtt Anglia, í amelynek nemzetközi fizetési mérlege ugyancsak igen súlyos helyzetben van, és gazdasági nehézségei is nagyok. Cal­laghan angol külügyminiszter a tanács keddi ülésén közvetve utalt is egy ilyen lehetőségre, j Ugyanakkor az a lehetőség is ' fennáll, hogy a Közös Piac más tagállamai megtorló intéz­kedéseket foganatosítanak azon országok ellen, amelyek korlá­tozzák a behozatalt. Mindez pe­dig már a kilencek jelenlegi gazdasági együttműködésének alapjait veszélyezteti .. * Dél-Vietnam Ellenlépés a Saigons manőverekre Kanada megbénítja a laoszi nemzetközi elhnötző bizottság munkáját? Nyugati hírügynökségek sai- goni tudósításai szerint a kéc- oldailú katonai vegyes bizottság DIFK-tagozata pénteken beje­lentette: mindaddig nem vesz részt a dél-vietnami felek két­oldalú katonai testületé továb­bi ülésein, amíg nem biztosít­ják számára az 1973. június 13-i párizsi közös közlemény­ben. előírt előjogokat és men­telmi jogokat. Miután a saigoni kormány ez év április közepén — képtelen ürügyekre hivatkozva — meg­tagadta további részvételét a dél-vietnami felek Párizs kör­nyéki politikai konzultációin, a D1FK pénteki saigoni bejelen­tése gyakorlatilag azt jelenti, hogy a felek között jelenleg \ semmiféle tárgyalás sem folyik ! a párizsi b ék emegál 1 a podáf- végrehajtásáról. A saigoni fél eddig a legkü­lönbözőbb manőverekkel aka­dályozta a dél-vietnami felek kétoldalú katonai vegyes bi­zottsága DIFK-tagozatának munkáját. Így például elvágta a telefonösszeköttetést a dele­gáció hivatali rezidenciájával, sorozatosan megakadályozta., hogy a küldöttség megtartsa A he:ditörvényszék „igen hamar" összeül... Corvclan és a Népi Egység 28 vezető politikusa egy santiagói fegyházban Hamarosan haditörvényszék elé állítják Luis Corvalant és a Népi Egység 28 más vezető po­litikusát. Mint a chilei katonai junta egyik vezetője, Montero tábornok csütörtökön közölte, a „kommunista rendszer létre­hozására szőtt összeesküvéssel” vádolt politikusokat — Luis Corvalant, a kommunista párt főtitkárát, Orlando Leteliert, az Allende-kormány egykori külügyminiszterét, Fernando Flores pénzügyminisztert és másokat — szerdán szállították át a Dawson-szigeti koncentrá­ciós táborból egy santiagói fegyházba. Ennek nevét a tá­bornok nem közölte, de hang­súlyozta, hogy a haditörvény­szék „igen hamar” kezdi meg ügyük tárgyalását. A világ haladó közvéleménye határozottan követeli Luis Cor­vaton és a többi chilei hazafi szabadonfoocsátását, a megtor­lások beszüntetését — írja pén­teki számában a moszkvai Pravda. A Chilei Kommunista Párt főtitkára és más baloldali pár­tok vezetői, a Népi Egység kor­mányának miniszterei ellen ké­szülő perrel kapcsolatban a lap kommentátora rámutat: a ka­tonai junta haditörvényszék bevonásával próbál leszámolni a hazafiakkal. Az ellenük fel­hozott képtelen vád, a „haza­árulás” halálbüntetés kiszabá­sát vonja maga után. A fasiszta junta a törvénye­sen megválasztott Allende-kor­mány híveinek ezreit gyilkolta meg mindenféle bírósági eljá­rás nélkül. Most provokációs pereket szervezve a junta leg­alább a „törvényesség” mini­mális látszatát próbálja köl­csönözni véres bűntetteinek. Ezek a „bírósági tárgyalások” azonban embertelen komédiá­vá, a másképpen gondolkodók­kal való kegyetlen leszámolás­sá fajultak — hangsúlyozza Vlagyimir Csemisev, a Pravda h ír magyarázó ja. szokásos heti sajtóértekezletét, s meggátolta a DIFK képvise­lőit abban, hogy a saigoni re­pülőtéren magas rangú tiszt­ségviselőket fogadjanak, részt vegyenek hivatalos fogadásu­kon és érintkezésbe lépjenek a hírközlő szervek képviselőivel. E magatartásával súlyosan megszegte a párizsi békemeg­állapodás és az 1973. június 13-i közös közlemény rendel­kezéseit, amelyek kimondják, hogy a kétoldalú katonai ve­gyes bizottság küldöttségeit ugyanolyan előjogok és men­telmi jogok illetik meg, mint a diplomáciai missziókat és a diplomatákat. ★ A kanadai kormány elhatá­rozta, hogy június 15-i hatály- lyal visszavonja küldöttségé nek tagjait az 1962. évi genfi megállapodás értelmében lét­rejött laoszi nemzetközi ellen­őrző bizottságból. A francia hírügynökség meg­ítélése szerint a kanadai kor­mány döntése nyomán megbé­nul a laoszi nemzetközi ellen­őrző bizottság munkája. Az ottawai kormány határozata ugyanaznap látott napvilágot, amikor a laoszi békemegáila- podások végrehajtásának el lenőrzésével megbízott vegyes bizottság úgy döntött: felkéri a nemzetközi ellenőrző bizott­ság három tagországának — vagyis Kanadának, Indiának és Lengyelországnak — képvise­lőit, hogy vegyenek részt vientiane-i királyi hadsereg valamint a laoszi hazafias front fegyveres erői szétvá­lasztásának, a két fél alakul a tai közötti vonalak kijelölésé­nek munkájában. Kanada — mint ismeretes — a nemzetközi testületet illetően már eddig is fenntartásokat hangoztatott. Kanada azzal érvelt, hogy a vientiane-i békemegállapodás és a csatolt jegyzőkönyv nem határozta meg konkrétan a nemzetközi ellenőrző bizottság szerepéig Francia elnökválasztás A második forduló nyitánya Az Aurore című párizsi napilap pénteken közölte a PubU- métrie nevű közvélemény-kutató szervezet május 7-én és 8-án vezette liberális—agrár koalíciót, megtörve ezzel a konzervatív lasztás május 19-én tartandó második fordulójában Francois Mitterrand, a baloldal közös jelöltje, a szavazatok 91 százalé­kát fogja megkapni, miközben vetélytársa, a konzervatív Valéry Glscard d’Estaittg a voksok 49 százalékára számíthat. pedig mindketten vidéki kör­útra indulnak. Mitterrand a nagyobb városokat keresi fel és naponta két helyen is tart gyűlést, Giscard d’Estaing úti­programján viszont elsősor­ban a középnagyságú váro­sok szerepelnek. és kampá­nyát Párizsban tartandó nagygyűléssel fejezi be. A baloldali pártok és szakszer­vezetek a jövő szerdán Lyon­ban rendeznek nagygyűlést Mitterrand támogatására. A francia hivatalos lap pénteken reggel közölte az alkotmányjogi tanács hatá­rozatát, amely — az elnök- választás első fordulójának eredményei »alapján — Va­léry Giscard d’Estaing-t és Francois Mitterrand-t nyil­vánítja a második forduló résztvevőinek. Ezzel hivata­losan is kezdetét vette a má­sodik forduló választási kam­pánya. A két jelölt pénteken este televíziós vitát folyta­tott egymással, a jövő héten PORTUGÁLIA Haram EAISZ-ixízottság közös nyilatkozata CUNHAL-INTERJÚ Három ENSZ-szervezet el­nöke csütörtökön közös nyilat­kozatban követelte az új por­tugál vezetőségtől, hogy adjon függetlenséget Mozambik, va­lamint Angola és a Zöldfoki- szigetek népeinek, továbbá, hogy vonja ki csapatait Bis­sau-Guinea területéről. A közös nyilatkozatot a dekolonizációs bizottság, az apartheid bizottság és a nami- bai tanács elnöke adta ki. Véleményük szerint a jelen­legi portugál helyzet lehetővé teszi a lisszaboni vezetők szá­mára, hogy maradéktalanul feladják a múlt politikáját. A munkalátogatáson Szene­gálban tartózkodó Francisco Mendes, a bissau-guineai ál­lambiztosok tanácsának elnöke (miniszterelnök) csötörtökön elutasította Jósé Osorio őr­nagynak, a portugál junta szó­vivőjének azt a szerdai felhí­vását, hogy a „felszabadító mozgalmak alakuljanak át le­gális csoportokká”. Az AFP-nek adott nyilatko­zatában Mendes leszögezte, hogy kormánya már régóta legálisan működik. „Államun­kat a világ 84 állama ismerte el Országunk több nemzetközi szervezetnek tagja, az ENSZ- ben pedig megfigyelői státusza van. A portugálok azok, akik országunk több részében ille­galitásban vannak, hiszen ők rejtőzködnek” — mondotta Mendes. A portugál társadalomban végbemenő demokratikus fej­lődés a nép és valamennyi de­mokratikus erő egységétől, va­lamint a tömegek és a hadse­reg szövetségétől függ — je­lentette ki az ADN tudósítójá­nak adott nyilatkozatában Al­varo Cunhal, a Portugál Kom­munista Párt főtitkára. A Caetano-rezsim megdön­tése két jelenség eredménye. Egyrészt visszavezethető a né­pi mozgalmak széles körű fej­lődésére, amely a fegyveres erőknél is tükröződött, más­részt a fasiszta rendszer belső nehézségeire és ellentmondá­saira, amelyeket a gyarmati háborúban elszenvedett vere­ségek kiéleztek és amelyek élénken hatottak a tisztikaron belül. Választás Ausztráliában Május 18-án általános választások lösznek Ausztráliában. Másfél esztendő alatt immár másodszőr járul az urnákhoz az ötödik kontinens lakossága. Az ausztrál munkáspárt az 1972. december 2-án tartott vá­lasztásokon ütötte ki a nyeregből a MacMahon miniszterelnök vezette liberális-agrár koalíciót, megtörve ezzel a konzervatív politikai irányzat 23 éve tartó hatalmi monopóliumát. A győ­zelem okozta örömbe azonban némi üröm is vegyült. Az al­sóházban ugyan 125 mandátumból 67-et tudhat magáénak a munkáspárt, a szenátusban azonban 27 munkáspárti szenátor mellett 27 ellenzéki, 1 független, és a munkáspártból kivált jobbszárny 5 szenátora foglal helyet. A többségben levő el­lenzék ezt a helyzetet felhasználva megtorpedózta a kormáry reformintézkedéseinek útját egyengető törvényjavaslatokat, de megkérdőjelezte a kormány függetlenebb külpolitikáját is. Whitlam miniszterelnök és az általa vezetett mun­káspárt 1972-ben éppen azért juthatott hatalomra, mert új kül- és belpolitikát ígért választóinak. S a több évtizedes tes- pedés után az ausztrál választók már a puszta elhatározást is hajlandók voltak honorálni. Mindenesetre az új miniszter- elnök alig két órával azután, hogy letette a hivatali esküt, rögtönzött sajtókonferenciát tartott, amelyen meghirdette kor­mányának külpolitikai programját. Whitlam kijelentette: „El­képzelésem főiránya, egy a nemzetközi kérdésekben függet­lenebb Ausztrália, amely kevésbé militarista irányzatú és nem rabja a faji előítéletnek”. Ha Whitlam munkáspárti kormányának másfél éves mű­ködését vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy az ötödik kontinens kül- és belpolitikája valóban kimozdult a hidegháborús évek­ben lefektetett és sokáig változatlan pályájáról. Az 1972 de­cemberi választások után a nemzetközi sajtóban megjelent, Ausztráliával foglalkozó írásokban gyakran esett szó ,nagy- korúsodásról” az ország „ébredéséről”. Az azóta eltelt 16 hónap eseményeiből mindenesetre érdekes képet állíthat össze az érdeklődő. A munkáspárti kormány, hivatalba lépésétől számí­tott három hét múlva bejelentette: diplomáciai kapcsolatokat létesít az NDK-val és a Kínai Népköztársasággal, rendezte a többi szocialista országhoz fűződő viszonyát, kivonta az utolsó katonai tanácsadókat Dél-Vietnamból, nyíltan kifejezte a VDK bombázása miatti nem tetszését, s az Egyesült Államok és Anglia ellenére — megszavazta a fajüldöző Rhodésiával szembeni szankciókat. Majdnem negyedszázados egysíkú, imperialista elkötele­zettség után alig másfél esztendő alatt elég alapvető válto­zások ezek, egy olyan ország életében, amely előbb Anglia, majd Amerika „utánfutójának” számított. Az alig másfél éves kormányzás mérlegét javítják a külföldi tőke megrendszabályozására tett kezdeti lépések is. A munkáspárti kormány felismerte, hogy elődje sikamlós talajra lépett, amikor lehetővé tette, hogy az angol, az ame­rikai, majd a japán tőke oly mértékben hatoljon be az ország életébe, amely már-már a politikai függetlenségét is veszé­lyeztette. A Sydneyben megjelenő Bulletin című konzervatív gazdasági szaklap szerint az ország nyersanyagának jelentős része külföldre vándorol. Japán vásárolja fel a nyersalumí­nium 60, a gyapjú 40, a szén 85 és a vasérc 88 százalékát. Az amerikaiak mintegy 5 milliárd dolláros befektetésük ré­vén ellenőrzik a bányaipar, az autógyártás, a gyógyszeripar, a mezőgazdasági gépgyártás jelentős részét, a párizsi Le Monde szerint az utóbbi években a nemzeti érzésű gazda­sági körök is mind gyakrabban tették fel a kérdést: „Kié hát Ausztrália?” A Whitlan-Hkormány „vissza akarja szerezni Ausztráliát az ausztráliaiaknak”, s közben enyhíteni kívánt a korábbi libe­rális—agrár koalíció kormányzása idején felgyülemlett szo­ciális gondokon. Oktatási és egészségügyi reformot készített elő, a bérből és fizetésből élők, az alacsonyabb néprétegek helyzetét javító intézkedéseket tervezett. Az ellenzék azon­ban szenátusbeli többségét felhasználva, egymás után vétózta meg a kormány törvényjavaslatait, obstrukciós politikájával lehetetlenné tette a kormányzást. I Ilyen előzmények után határozta el magát Whitlam és a munkáspárt, hogy május 18-ra általános választásokat ír ki, remélve, hogy a szavazók többséghez juttatják nemcsak a parlamentben, de a szenátusban is Ha ez bekövetkezne, Whitlam szabad kezet kapna a munkáspárt által meghirde­tett, a világban végbemenő enyhülési folyamatot is figye­lembe vevő külpolitikai irányzat folytatására, s a lakosság jelentős részének támogatását élvező belpolitikai program megvalósítására. Kanyó András Jelenleg arra van szükség — mondotta Cunhal —, hogy a már elért eredményeket meg­szilárdítsuk és a még mindig aktív ellenforradalmat leküzd- jük. A nép széles rétegei és a hadsereg nagy része azon a véleményen van, hogy a gyar­mati háború értelmetlen dolog és oolitikai megoldással kell lezárni. A belső reformok végrehaj­tásához — mutatott rá a Por­tugál KP főtitkára — a kom­munistáknak a szocialista párttal és más demokratikus erőkkel való akcióegységére, a néni mozgalom és a fegyveres erők mozgalmának szövetsé­gére van szükség. GENFBEN az európai biz­tonsági és együttműködési értekezlet második szakaszá­nak munkaszervei szakaszon­ként haladnak előre a négy napirendi pont szövegeinek ; kidolgozásában, j SZERDÁN BEJRUTBAN j ülést tartottak a palesztinai ellenállási mozgalom vezetői, köztük a három legnagyobb gerillaszervezet elnökei: Jász- szer Arafat. Georges Hab bas és Najev Havatmeh. KAIRÖI tárgyalásait befe­jezve pénteken a déli órákban visszaérkezett Tel-Avivba Henry Kissinger amerikai kül­ügyminiszter. TAVASZI BUDAPESTI NEMZETKÖZI VÁSÁR a beruházási javak szakvására, május 18-26-ig A BUDAPESTI NEMZETKÖZI VÁSÁRKÖZPONTBAN Budapest X., Albertirsai út 10. Nyitva: szombaton és vasárnap 10-19 óráig. Szakmai napokon: május 20, 21, 22, 23 és 24-én a nagyközönség részére 14-19 óráig. A pavilonok 18 órakor zárnak. k

Next

/
Oldalképek
Tartalom