Pest Megyi Hírlap, 1974. május (18. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-11 / 108. szám
1974. MÁJUS 11., SZOMBAT 3 Befejeződött az Akadémia idei közgyűlése Pénteken a Várban, az Akadémia kongresszusi termében zárt üléssel fejeződött be a Magyar Tudományos Akadémia idei közgyűlése. Az ülés felszólalói a tudományos élet számos időszerű kérdésével foglalkoztak. A hozzászólásokban hangot kapott, hogy fontos feladat az alap- és alkalmazott kutatások mind szorosabb kapcsolatának megteremtése. Többen aláhúzták, hogy a tudomány mind jelentősebb szerepet tölt be a nagy társadalmi és nép- gazdasági feladatok, fejlesztési tervek előkészítésében és az eredmények értékelésében. Pelhívták a figyelmet a műszerezettség további fejlesztésére, az egyetemi kutatásoik lehetőségeinek jobb kihasználására, s teret kaptak a vitában a tudományos utánpótlás és minősítés kérdései is. A közgyűlés jóváhagyta az elnökség és a főtitkár beszámolóját, majd határozatban összegezte az Akadémia előtt álló legfontosabb feladatokat. Brazíliával - nagyköveti szinten A Magyar Népköztársaság kormánya és a Brazil Szövetségi Köztársaság kormánya, attól az óhajtól vezéreltetve, hogy fejlessze a két ország baráti kapcsolatait és együttműködését, a magyar és a brazil nép érdekeit szem előtt tartva, a nemzetközi együttműködés és megértés szellemében elhatározta diplomáciai képviseleteinek rmgyköveti szintre emelését és nagykövetek cseréjét. Tanácskozik az NDSZ kongresszusa Szolidaritási gyűlések Pénteken az Építők Rózsa Ferenc székházában folytatta munkáját a Nemzetközi DiákTegnap: megnyitó Szentendrén Tavaszi vendégváró napok a Dunakanyarban Péntek délelőtt tíz órakor a szentendrei Teátrum étteremben megnyitották a Tavaszi vendégváró fiapok a Dunakanyarban tíznapos rendezvénysorozatát, amely fölött a Pest megyei Tanács, a Dunakanyar Intéző Bizottság és a Magyar Szalui cs és Cukrászszövetség vállalta a védnökséget.-A meghívottakat — köztük Császár Ferencet, a szentendrei járási pártbizottság első titkárát, Kántor Sándort, a Pest megyei Tanács kereskedelmi osztályának csoportvezetőjét, Kovács Ferencet, a Dunakanyar Intéző Bizottság megbízottját, valamint Venesz Józsefet, a Magyar Szakács- és Cukrászszövetség elnökét — Lakatos Tibor, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese köszöntötte. Utána Benics László a Belkereskedelmi Minisztérium vendéglátóipari főosztályának osztályvezetője méltatta a rangos szakmai kezdeményezés jelentőségét. Elismerését fejezte ki a minisztérium nevében valamennyi közreműködőnek, elsősorban a Pest megyei Vendéglátóipari Vállalatnak és vezetőjének, dr. Foki László vezérigazgatónak, a Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalatnak és vezérigazgatójának, Somogyi Jenőnek, továbbá a Komárom megyei Kristály Vendéglátó Vállalatnak. Fritz József igazgatóval az élen. A megnyitóin, majd az esti szakmai ételbemutatón részt vettek a szentendrei, a váci járási és a budapesti vendéglátóipari és idegenforgalmi szakemberek. k- m. szövetség XI. kongresszusa. A beterjesztett dokumentumok feletti általános vita csütörtökön az éjszakai órákban ért véget — az ott elhangzottakról pénteken nemzetközi sajtóértekezleten számoltak be az NDSZ titkárságának képviselői. Elmondották, hogy 23 nemzeti diákszervezet küldötte fejtette ki véleményét, köztük a szovjet delegáció képviselője is. A Nemzetközi Diák- szövetség XI. kongresszusa chilei junta vezetőitől táviratban követelte Luis Corva- lan azonnali szabadon bocsátását, a demokratikus szabadságjogok helyreállítását. A pénteki egész napos plenáris ülésen felszólalt Szűcs Istvánné, a KISZ KB egyetemi és főiskolai tanácsának elnöke, a magyar delegáció vezetője. A kongresszus küldötteinek egy csoportja délután a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen — együtt a magyar fiatalokkal — chilei szolidaritási nagygyűlésen vett részt. Pécsett, ugyancsak tegnap, az egyetemi-főiskolai tanács szolidaritási gyűlést rendezett a Nemzetközi Diákszövetség XI. kongresszusa több küldötte részvételével. Pest megyéért emlékérmes Életem legszebb napja Kovács Margit Kossutb-díjas keramikus Kovács Margit Kossuth-díjas keramikusművészt bemutatni egyszerre könnyű és nehéz. Könnyű, mert a beszédes, szívesen társalgó emberek közé tartozik, s egyforma őszinteséggel beszél munkájáról és életéről. És nehéz, hiszen művészetét sokan és régóta ismerik, szeretik, ugyan mi újat lehetne még mondani róla? Aki az elmúlt egy esztendő során megfordult Szentendrén — márpedig tíz- és tízezrek jártak ott —, biztos, hogy nem mulasztotta el megtekinteni a város egyik új nevezetességét, a Kovács Margit kerámiamúzeumot. Kevés embernek adatott meg, hogy még az életében múzeumba gyűjtve láthassa viszont legjelentősebb alkotásait. Kovács Margit e kevés kivételek közé tartozik. Hogyan történt? — Ma sem tudom, hogyan jutott Pest megye vezetőinek a tudomására életem nagy, titkos álma: szeretném, ha életművem együtt maradna akkor is, ha én már nem leszek — kezdi a beszélgetést budapesti műteremlakásában, kész és félig kész alkotások népes társaságában. — Egy nap megkerestek: hallották, milyen elképzelést dédelgetek magamban. ök szívesen vásárolnának egy műemlék házat Szentendrén, a Ferenczy Múzeum szomszédságában s berendeznék azt múzeumnak. Elhallgat egy pillanatra, tűnődik, rágyújt, közben, magában visszapergeti a nem is olyan régi beszélgetés minden kicsi részletét. — Majdnem felkiáltottam örömömben, amikor meghallottam, hogy mindez éppen Szentendrén lenne. Szentendre ugyanis az én Mekkám: régtől fogva, ha nem megy a munka vagy valami bánt, mindig elzarándokolok ebbe, a számomra oly kedves műemlék városkába, ahol sikátorai között kószálhatok, feledve minden gondot, mindent, ami nyomaszt. Hát hogyne mondtam volna rá nyomban igent. __ Néhány hét múlva megmutatták a házat, amelybe azonnal beleszerettem, pedig akkor még ugyancsak rossz állapotban volt. Aztán eltiltottak a háztól — emlékezik jóízű derűvel —, egészen addig, amíg el nem készült s oda nem hordták szobraimat, faliképeimet. Tudja, én még soha nem nyiszáltam át házavatón szalagot, az a pillanat, éppen egy esztendeje, életem legszebb perce marad. Ehhez fogható emlékem még két alkalommal volt' először, amikor a Kossuth-díjat kaptam,’ két évvel ezelőtt pedig, amikor díszpolgárrá ütöttek szülővárosomban, az akkor het- 6záz éves Győrött. G y őr említése újabb emlékképeket indít. — Nem voltam jó diák, de rajzolni mindig is nagyon szerettem. Talán_ éppen ez aata az indítást, hogy a művészettel kötelezzem el magam. Az érettségi után mégis először egy bankban helyezkedtem el. Három hónapig futotta az erőmből, de addig is több bajt csináltam az akták között, mint hasznot. Lakott az utcánkban egy kályhás, annak volt egy fazekaskorongja. Azt vittük fel a házunk padlására, így ismerkedtem az agyaggal. Aztán a nagybátyám felhívott magához Pestre. Ö találta ki, hogy tanuljak meg komolyan rajzolni és beíratott Jaschik Almos grafikusművész iskolájába. Aztán Bécs, München, majd Párizs következett, akkor már eljegyzett híve voltam a kerámiának. 1929-ben költöztem véglegesen Pestre. Kemencém persze nem volt. Anyámmal bőröndben hordtuk ki a cserepet Kőbányára. A szállítás közben sok megrepedt, eltört, olyankor sírtam tehetetlenségemben. Váratlanul témát vált s a több részből álló padlástérre megyünk. Ez afféle házi kiállításnak van berendezve. Bármerre nézek, mindenünnen a jól ismert népi figurák. — A családom, a gyermekeim — mutat körül, a hangjában végtelen szeretettel. — Valamennyit én hoztam világra, valamennyi egyformán kedves a szívemnek. Ehhez Szentendre adta az ihletet, ehhez egy moszkvai séta... Ám ez is, az is, bárhol fogant a gondolat, magán viseli a magyar népi jelleget és mégis egyetemesen emberi. Mindenkihez szól, bármely földrészen született, bármilyen nyelven is beszél csodálója. Mert csak csodálni lehet ezeket a varázslatos figurákat, amelyek akár korongon formálódtak, akár felrakással készültek, egyszerűségükben is megkapóak, gondolatokra késztetők. Az ember, az emberi élet mérhetetlen szeretete sugárzik valameny- nyiből. Virtuóza az agyagnak és máznak, de anyag és technika nála szoros egységbe forr a tartalommal. Ez a tartalom pedig mindenkor az emberről szól, az embereknek. Talán ezért is utolérhetetlen mindaz, amit Kovács Margit a kerámiaművészetben eddig alkotott s alkot minden bizonnyal még hosszú éveken át — mindannyiunk nagy gyönyörűségére. Prukner Pál Káderpolitikai elveinkt ől Nem elkülönült tevékenység Az elmúlt hetekben megyeszerte éppúgy, mint országosan, valamennyi járási, városi pártbizottság megtárgyalta az MSZMP Központi Bizottságának 1373. november 28-i ülésén hozott határozatát a párt káderpolitikájáról, a káder- és személyzeti munka helyzetéről. Ennek alapján tárgyalta meg az MSZMP Pest megyei Bizottsága március 23-én a káder- és személyzeti munka továbbfejlesztésének megyei feladatait, s ebből kiindulva születtek a járási, városi Intézkedési tervek a sajátosságoknak megfelelő helyi végrehajtásra. Most májusban ez a téma valamennyi pártalapszcrvezet taggyűlésének napirendjén szerepel. IV! éhány kérdés különösen hangsúlyt kapott a lezajlott pártbizottsági üléseken, s föltehető, hogy a taggyűléseken is előtérbe kerül. Így például a vezetőkkel szemben támasztott hármas követelmény elvének érvényre juttatása a gyakorlatban. A politikai alkalmasság, mint első számú követelménynek, számunkra alapvetőnek kell lennie a politikai elsődlegességből kiindulva. A szocialista rendszerhez váló hűség, annak meggyőződéses szolgálata nem azonosítható és téveszthető össze a puszta politikai lojalitással. Joggal elvárható és megkövetelhető, hogy ne csak lojális legyen, hanem magáénak vallja és hirdesse a párt és a kormány politikáját, még akkor is, ha pártonkívüli. Munkaterületének politikailag is vezetője legyen. Az elmúlt időszakban nem volt mindig eléggé egyértelmű a gyakorlatban, hogy a vezetők cselekedetéiben a társadalmi érdekek, a politikai összefüggések az elsődlegesek. Fontos a vezetők aktív közéleti szereplése is, ezenfelül életmódjuk, magatartásuk feleljen meg a szocialista erkölcs követelményeinek, juttassák érvényre és fejlesszék munkaterületükön a szocialista demokratizmust, helyesen éljenek a rájuk bízott hatalommal. A politikai követelmény ér- telmezésében, gyakorlati alkalmazásában helyenként a pártszervezetek és a gazdasági vezetés között nézetkülönbségek is adódnak. Többnyire abból, hogy nem egységes az elvek szerinti megítélés: a minősítéseknél a politikai magatartás értékelését csak a pártszervezetektől várják, s ebben bocsánatos bűnnek tartják az engedményt. A jövőben éppen ezért nagyobb figyelmet kell fordítani az elvek egységes értelmezésére. A politikai követelmény megítélésének alapja a pártszervezetek testületi döntése, mely figyelembe vette az illetékes vezetők, a munkahelyi kollektívák véleményét. A vezetőkészség ugyancsak több tényezőből áll. így a munkatársak adottságai kibontakoztatásának, munkájuk összehangolásának és irányításának képessége, az utánpótlásról való gondoskodás, az áttekintő, elemző és általánosí- tó-készség, a fejlődés követelményeivel összhangban az új felismerésére és alkalmazására való hajlam, a döntési, felelősségvállalási és kezdeményezőkészség. E sokrétű összetevők megítélése komoly figyelmet és rendszeres foglalkozást igényel a pártszervezetektől, a gazdasági vezetőktől és a személyzeti vezetőktől egyaránt. A szakmai alkalmasság kövéleménye is nagyon sokrétű, területenként és vezetői munkaként változhat. Az elveket azonban egyértelműen meg lehet és meg is kell fogalmazni. Ezek közé tartozik: az adott terület ismerete, ezen belül az ott folyó munkához szükséges hozzáértés, a legjellemzőbb szakismeretek birtoklása. Óvakodni kell olyan felfogástól, amely megköveteli a vezetőtől, hogy minden részkérdésben szakember legyen, hiszen a részkérdések alapos ismeretével a vezetői kollektívának kell összességében rendelkeznie. A szakmai alkalmasság nem azonosítható mechanikusan az iskolai végzettséggel sem. Mindenképpen figyelembe kell venni és értékelni kell a szakmai gyakorlatot, a gyakorlati tapasztalatokat és az önképzés útján szerzett ismereteket is. C zükség van az előttünk ál- ló nagy feladatok megoldásához minden becsületes alkotni vágyó ember munkájára. Énoen ezért nem lenne helyes leszűkíteni a káderutánpótlás bázisát azzal, ha a vedasági egységek eredményeinek alapján ítélik meg a vezetőket, a politikai, erkölcsi magatartás megítélését pedig a pártszervektől, pártszervezetektől várják. Ennek következtében másként ítélik meg az egyes vezetők tényleges magatartását A párt a káder- munkát nem elkülönült tevékenységnek, hanem a vezetés szerves részeként, minden vezető feladataként fogja fel és értelmezi. Ezért alapvető szempont, hogy a vezetők miképpen foglalkoznak a kádermunkával, hogyan kezelik az utánpótlást. A kollektivitás és a személyi felelősség is olyan kérdéskör, amelyre a Központi Bizottság külön is felhívta a figyelmet. A kádermunkában a kollektív vezetőtestületeknek döntő szerepük van, ez felel meg legjobban a demokratikus centralizmus elvének. A kádermunka a választott vezetőszervek közvetlen irányításával és ellenőrzésével folyik, ez erősíti a demokratikus centralizmust, biztosítékot nyújt rá, hogy a személyi döntések megalapozottak és tárgyilagosak legyenek. Elősegíti, hogy a kádermunka esetleges torzulásait időben felfedjék és kijavítsák. A kollektivitás elve nem zárja ki a személyes felelősség érvényesülését. A személyi felelősségnek kell mindenekelőtt érvényesülnie a káderek kiválasztásakor, a káderkérdésekre hozott döntések végrehajtásában. Az állami személyzeti munkában továbbra is az egyszemélyi felelősség elve érvényesül. Ez a jövőben azt is' jelenti, hogy a vezető felelős: az irányítása alatt álló terület káderpolitikájáért, a személyzeti munka állapotáért. A személyzeti apparátusok feladata mindenekelőtt az, hogy a személyzeti munkát emeljék a politikái tevékenység színvonalára, csökkentsék a munka adminisztrációs jellegét, jobban segítsék a vezetők munkáját a kádernevelésben, az utánpótlás tervszerű biztosítását. A pártellenörzés erősítése, hatékonyságának fokozása káderpolitikai elveink megvalósításának alapvető feltétele a káder- és személyzeti munkában. Ellenőrizni kell, hogy a végrehajtás a határozat céljának, szellemének megfelelő-e. Az ellenőrzés elsődleges feladata, hogy biztosítsa az egységiet a határozat szelleme és a végrehajtás gyakorlata között és nyújtson segítséget a határozat végrehajtása során a legfontosabb feladatok megoldásában. A végrehajtás ellenőrzése nagy jelentőségű a káderek megismerése és nevelése szempontjából is, mert megmutatja, hogy ki mire képes, hogyan állja meg helyét, milyen szervezőkészséggel rendelkezik, miként tudja megvalósítani a határozatokban foglalt feladatokat. Éppen ezért a határozat végrehajtása érdekében minden szinten biztosítanunk kell az ellenőrzés magas színvonalának érvényesülését. Remélhetően mindezek eredményességéhez is hozzájárulnak a májusi alapszervezeti taggyűlések. SÓKON SÁNDOR, az MSZMP Pest megyei bizottságának politikai munkatársa A béke- és barátsági hónap keretében tegnap, pénteken este békegyűlést rendeztek a törökbálinti művelődési házban. A gyűlés egyik szónoka dr. Bieter Vogel, a berlini Walter Ulbricht Állam- és Jogtudományi Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének docense volt, aki az NDK kulturális hét alkalmából tartózkodik hazánkban, s egy napot — a Hazafias Népfront megyei szervezete vendégekén — Pest megyében töltött. A békehónap programja ma tovább folytatódik. Délután két órakor Dabason a művelődési házban járási békegyűlést tartanaik, és megnyitják a vietnami nép harcát, életét bemutató fotókiállítást. Táborfalván a délután két órakor kezdődő békegyűlést követően fáklyás felvonulást rendeznek. Délután öt órakor Tápiósze- csőn, a Damjanich Művelődési Házban műsorral nyitják meg az új irodalmi klubot. Vasárnap gazdag műsorral tarkított járási békenapot és nemzetiségi felvonulást rendeznek Dömsödön. Békegyűléa lesz Mendén és Táborfalván is. zetőposztokat csak párttagoknak tartanák fenn. A párt szövetségi politikájának hitelét fokozza, megvalósítását elősegíti, ha a pártonkíviiliek is megfelelő számban töltenek be vezetőposztotoat. A Központi Bizottság megállapította, hogy „a párinnkívüliek kinevezésében rejlő lehetőségeket még nem használtuk ki teljesen”. E megállapításnak arra kell ösztönöznie a pártszervezeteinket és pártszerveinket, s a személyzeti vezetőket, hogy a mindennapi munka gyakorlatában az eddigieknél nagyobb mértékben foglalkozzanak a vezetőposztokra alkalmas pár- tonkívüliek funkcióba állításával. Ugyanakkor a Központi Bizottság felhívta arra is a figyelmet. hogy „e helyes elvei mm szabad öncélú statisztikai szemléletté torzítani. Vezető beosztásba a jelöltek közül a legmegfelelőbb személyt kell állítani, függetlenül attól, hogy az illető párttag vagy pártonkívüli”. Természetesen a hármas követelményt ugyanúgy kell érvényesíteni, mint a párttagok esetében. IV yíltság és őszinteség, az em- 1' berek iránti bizalom pártunk káderpolitikájának és kádermunkájának elengedhetetlen jellemzői. E jellemzők a gyakorlatban néha nem az elveknek megfelelően jelentkeznek. A kádermunkában nincs helye semmiféle titokzatosságnak, a személyi anyagok nyíltak, saját anyagát bárki megnézheti, semmit sem lehet az illető tudomása nélkül a személyi anyagokhoz csatolni Ezzel együtt azonban szükséges felhívni a figyelmet « munka bizalmas jellegére. A személyi kérdések nem lehetnek folyosói, öltözői és egyél más beszélgetések témái. £ fontos még az őszinteség is Előfordul, hogy a minősítésekben csak a „kellemes” dolgot kerülnek leírásra, a bíráló észrevételeket pedig szobai mondják el, vagy még úgy sem Helyenként nem érvényesü kellő mértékben a kádermunka meghatározó és legfontosabb eleme: a rendszeres, fo lyamatos nevelő munka. Egyes káderek joggial hivatkozna! minősítéseikre, miszerint ől „hosszabb ideig alkalmasa! funkciójuk betöltésére” ugyanakkor, amikor a minősítők már tudták, hogy az ille tő alkalmatlan a beosztására Ismeretesek az úgynevezet „célminősítések” is, melyeknél tartalmát elsősorban nem a; illető politikai, szakmai, vezetői alkalmassága határozz? meg, hanem az, hogy beállítani, vagy leváltani óhajtják-e Éppen ezért szükséges, hogj minden vezetővel ismertessél a munkájáról, magatartásáró kialakult teljes értékelést. A minősítéseknél még az i ^ jelentős szemléletbel probléma is tapasztalható, hogj vezetők munkájának, magatartásának megítélésében esetenként nem azonos a méret az illetékes pártszervek, vala mint az állami, gazdasági szervek részéről. Az állami, gazdasági szervek az adott gaz-