Pest Megyi Hírlap, 1974. április (18. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-09 / 81. szám

1974. ÁPRILIS 8., HÉTFŐ MEcrei K^íirlap Különleges növényvilág Országosan egyedülálló fajták Természetvédelmi szemlét tartottak a napokban a duna- pataji Szelidi tónál az illeté­kes országos, területi és helyi szervek képviselői. Az Orszá­gos Természetvédelmi Hiva­tal által összehívott szemle­bizottság megállapította, hogy a jelenlegi körülmények nem nyújtanak kellő v«jj delmet az eredeti élővilág­nak. A gyógyvizű tó az utóbbi tíz­tizenöt évben üdülő- és ki­rándulóhellyé fejlődött, s e változás sürgeti a t4 természe­ti értékeinek megóvását. A botanikusok több mint 150 — a tóban és környékén élő nö­vényfajt írtak le, s ezek egy­ötöde különös figyelmet érde­mel. Mikronövényvilágának legalább harminc fajtája, il­letve változata hazánkban csak e helyen található. A csendesebb parti részeken, s a tó északkeleti végénél elterü­lő ős-Duna-mederben a külön­böző vízi madarak ezrei ta­nyáznak. A szelidi szemle természet- védelmi, vízgazdálkodási, hor­gászszövetségi, múzeumi, ta­nácsi szakembereinek egysé­ges véleménye, hogy a Szelidi tó és környéke országos jellegű védett­séget érdemel. A védelemnek a víztükörre, a közvetlen partmentére, a sze­lidi várdombra, s az ős-Duna- mederre kell kiterjednie. SOLYMÁR IDEI TERVEIBŐL Elsősorban társadalmi munkával Orvosi rendelő, járdaprogram, turistatérkép A legutóbbi solymári tanács­ülésen — ahol egyebek között az idei fejlesztést vitatták meg — egyaránt szó esett kisebb és nagyobb horderejű tervek­ről. Sokszínű volt a tanácsülés, miként sokszínű a település élete is. Elhangzott, hogy a tanács építési jellegű tervei­nek végrehajtására célszerű lenne még az idén létrehozni a saját költségvetési üzemet. A tervek között szerepel a síervezett szemétgyűjtés, -szál­lítás megszervezése, megkez­dése is. Csak a nyomdaköltség Ezektől ugyancsak messze esik a másik terv: turistatér­kép kiadása a nagyközségről, A Kartográfiai Vállalat saját maga oktatja-neveli az után­pótlást és mind a 24 tanulója Solymárról készítette el vizs­gamunkáját. A legszebbet ki lehetne nyomtatni, csupán a nyomdaköltséget kell a tanács­nak valahonnan előteremteni. Talán a helyi vállalatok rek­lámköltségéből, reklámjaival lehetne ezt megvalósítani s a néhány forintos árból befolyna még annyi haszon is, ami a helytörténeti gyűjtemény fej­lesztésénél jelentene valamit. A községfejlesztésre fordí­tandó pénzt Solymáron is ala­posan meg kell számolni, hogy minél többre jusson. S úgy kell valahogy gazdálkodni az erőkkel, az anyagiakkal és az erkölcsiekkel, hogy ezt a pénzt meg lehessen toldani. Van minderre elképzelés, terv, sőt mi több, most már tanácsülési határozat is. Példaként említ­sük a solymári járdaprogra­mot. A családok is, a község is A tavalyi jelölőgyűléseken a legtöbb panasz a járdákra hangzott el. Nagyon sok he­lyütt nincsenek s ahol vannak is, jócskán tönkrementek. A tíz, tizenöt évvel ezelőtt épül­tek fölött eljárt az idő. Léte­zik egy négy évvél ezelőtt kelt miniszteri rendelet, amely ki­mondja, hogy a lakótelek előtt építendő szilárdburkolatú jár­da esetén az egyszeri út- és közműfejlesztési hozzájárulás legmagasabb összege ezeröt­száz forint lehet. A solymári tanácsülés a hozzájárulást ezer forintban szabta meg, hozzá­téve, hogy ebből az összegből BUDAKESZI Megbírságolták az engedély nélküli építkezőket Április 12-én tárgyalja Bu­dakeszi nagyközség tanácsá­nak végrehajtó bizottsága az Építőipari gépszerelő, ív- és lánghegesztő, panther autódaru-kezelő, villanyszerelő, víz-, gáz és fűtésszerelő, kőműves, asztalos, burkoló, épületlakatos, ács, vasbetonszerelő, tetőfedő és szigetelő, bádogos, festő, parkettás, gépkocsiszerelő, könnyűgépkezelő szakmunkásokat, gépkocsivezetőket, betanított és segédmunkásokat (16. évüket betöltött fiúkat is), rakodókat, kubikosokat azonnali belépéssel felveszünk Jelentkezni lehet: a „Prosperitás" KSZ Munkaügyi osztályán Budapest IX., Viola u. 45. engedély nélküli építkezések ügyét. Az utóbbi években, egyrészt a tanácsi parcellá­zások, másrészt a magánosok telekeladásai a kis, hétvégi pihenőtel­kek egész sorát alakítot­ták ki, számuk ma már mintegy háromezerre te­hető. Legtöbbjükön — a tulajdonos tehetségétől függően — fá­ból, kőből, vagy téglából épült házacskák sorakoznak, ter­mészetesen engedély nélkül. Nem kevés a kiszűperált au­tóbusz-karosszéria sem. Ter­mészetes, hogy e tömeges mé­reteket öltő „építkezésnek” mielőbb gátat akarnak vetni. Már eddig 496 tulajdonost felszólítottak az engedély nél­küli építkezés miatt, s közü­lük kétszáznegyvenöten kér­tek és 95-en kaptak ideigle­nes fennmaradási engedélyt. 370 tulajdonost megbírságol­tak. Természetesen nem volt teljes a fölmé­rés, nem is lelietett, mert az elsőfokú építési ható­ság lehetőségei szűkek. Az elképzelés szerint foly­tatni akarják a már megkez­dett munkát. F. Gy. A Budapesti Közlekedési Vállalat telvesz FÉRFI GÉPKOCSIVEZETŐKET AUTÓBUSZVEZETŐNEK 21 éves kortól, kétéves legalább 3,5 tonnás tehergépjárműn szerzett gyakorlattal, továbbá 20 éves kortól, az általános iskola nyolc osztályát elvégzett FÉRFIAKAT ÉS NŐKET VILLAMOSKOCSI-VEZETŐNEK, FÉRFIAKAT A HÉV-RE MOTORVEZETŐNEK Felveszünk még 18 éves kortól férfiakat és nőket váltóőrnek, jelzőőrnek és egyéb földi szolgálati munkakörbe, valamint 24 eves kortól, a munkakör ellátására jogosító bizonyítvánnyal rendelkező férfiakat hajógépésznek. Autóbuszvezetőink évi 10 000 Ft-os forgalmi juttatásban részesülnek, a vijlamoskocsi-vezetők évi 8000 Ft, a HÉV-motorvezetők pedig évi 5000 Ft munkaköri pótlékot kapnak. Járművezetőinknek — ha a megkívánt feltételek fennállnak - nyugdíj-korkedvezmény jár. Bérezés a kiképzési idő alatt is - a kollektív szerződés szerint. Téli és nyári egyenruha-ellátásról gondoskodunk. Minden dolgozónk és családtagja autóbuszra, villamosra, a metróra és a HÉV-re szóló, díjtalan utazási igazolványt kap. Felvétel: Budapest VII., Kertész u. 16. sz. alatt (földszint 64.), és a vállalat valamennyi telephelyén. a lakosság társadalmi munká­ját le kell vonni, és egyálta­lán: szorgalmazni kell minden módon a társadalmi munkát. Hogy a község az igényeknek megfelelően fejlődjön, s ugyan­akkor ne kerüljön ez sokba egy-egy családnak. A tanács­ülés feladatul szabta a tanács­tagóknak a munka szervezését, magának a tanácsnak predig, hogy gondoskodjon járdala­pokról és szakemberekről, akik egy-egy vasárnap délelőtt a lakosság munkáját szaksze­rűen irányítják. Ezenkívül a tanácsülés betervezett az idei évre 900 ezer forintot járda­építésre. Rendbehozzák minde­nekelőtt a forgalmas és a köz­ieked ésileg veszélyes Ters- tyánszky, valamint a Mátyás utca Hősök és Anna utca kö­zötti szakaszát és mmdazoiT utcákat, amelyeket a tanács műszaki bizottságának közel­jövőben történő felmérése a legsürgetőbbnek ítél. Kétmillióból Épül ezen kívül Solymáron egy orvosi rendelő, a munkák folynak, felújítják a Bajcsy- Zsilinszky utcai óvodát, meg­rendelik a belterület északi ol­dalán levő utcák felújítási tervét, hozzájárul a tanács a sportöltöző építéséhez, tovább épül a csatornahálózat. Mindezek csak mozaikok egy község idei terveiből, gondjai­ból. Több mint 2 millió forint értékben fejlődik az idén Soly­már és ebben nincs benn a társadalmi munka értéke. D. G. Úttörő vezetők konferenciája Solti Alpá-r értékelte a gödöllői járás úttörőxnunkáját. A gödöllői járási úttörő- elnökség meghívására több mint száz úttörővezető — kül­döttek és meghívottak — gyűlt össze a járási pártbizottság dísztermében, hogy megvitas­sa a mozgalom időszerű prob­lémáit. A díszelnökségben he­lyet foglalt Járjápka József, a járási pártbizottság titkára, Logodi Katalin járási KISZ- titkár, dr. Kovács Gyuláné; a járási művelődésügyi osztály vezetője. A beszámolót Solti Alpár járási úttörőtitkár tartotta. Egyebek között elemezte azo­kat a szép eredményeket, ame­lyeket a járás úttörőcsapatai a „Nem térkép e táj” akció során értek el. A továbbiak­ban az ifivezetők munkáját, az úttörőcsapatok demokrati­kus légkörét és a gyermek­önkormányzatok munkáját ér­tékelte. A hozzászólások után a kon­ferencia megválasztotta . a 39 tagú úttörővezetők tanácsát, valamint a megyei konferen­cia küldötteit, összesen 15 út­törővezetőt. Ezután került sor az elnökség jelölésére és meg­választására. Takács Pál Túra Szaktechnikusképzés Gödöllőn A SZOT felsőfokú munkavé­delmi tanfolyamának Gödöllő­re kihelyezett mezőgazdasági tagozatán szeptembertől mező­Nyakszirtvádo bukósisak Üj bukósisak gyártására szövetkezett a balatonlellei és kiskőrösi vegyesipari ktsz. Áz NSZK-licenc alapján ké­szülő újdonság jobban védi a nyakszirtet és az állat a már forgalomban levő bukósisak­nál. Ugyanabból az ütésálló műanyagból készül, amelyet a balatonlellei ktsz-ben síkle­mezként csónakok építéséhez már használtak. A prototípus készen van, nemsokára meg­kezdik a sorozatgyártást is. Évente tízezret szállítanak a kér esked elemnek. gazdasági munkavédelmi szak­technikusképzés indult. A ta­nítási idő 5 félév. Jelentkezhetnek mindazok a mezőgazdasági munkavédelmi szakterületen dolgozók, akik technikusi oklevéllel rendel­keznek. A jelentkezést június 30-ig kell benyújtani a TÜ. 821. sz. jelentkezési lppon, mellékelve a végzettséget igazoló okmá­nyokat, önéletrajzot és erkölcsi bizonyítványt. Ä jelentkezése­ket „2103 Gödöllő, Agrártudo­mányi Egyetem munkavédelmi kutatási osztály” címére lehet beküldeni. Beszélik, hogy... ...felmérnek £ j/£ incs értelme tagad- f /ma ni, hogy amióta [£ \ _csak bepillantást ny ertem a számok világába, vagyis hatéves ko­rom óta, egyfolytában irigy­lem azokat, akik be is látnak oda, sőt fölényesen eligazod­nak ebben, a számomra szinte reménytelenül bonyolult bi­rodalomban. Tényleg nem di­csekvésképpen mondom, de a szükséges biztonságot csak az alapműveletek megoldásában sikerült megszereznem, ennek következtében tűrhetően tu­dok összeadni, kivonni, szo­rozni, valamint osztani. Ál­lítólag valamikor ugyanezt törtekkel is elvégeztem, to­vábbá hatványoztam, gyököt vontam és integráltam. Ha maguk a kifejezések roppant ismerősek is, legnagyobb saj­nálatomra időközben elveszí­tették gyakorlati használható­ságukat. Legalábbis a magam számára. Ami azonban nem akadályoz meg abban, hogy fenntartás nélkül csodáljam mindazokat, akik mesterei a matematikának. Ezt azért sem győzöm hang­súlyozni. mert miközben én úgyszólván begyepesedtem matematikailag, addig szeren­csére sokan mások valósággal kivirágzottak, szüntelenül, szá­molnak, tudományos alapos­sággal felmérnek, lenyűgöző statisztikákat alkotnak rólunk. Még ma sem tértem egészen magamhoz például afölötti bá­mulatomból, ahogyan a szak­emberek csalhatatlan bizton­sággal meghatározták a ha­zánkban kívánatos család­nagyságot. Ez ugyanis, mint annyiszor hallhattuk és olvas­hattuk, pontosan kettő és fél gyermek. Amikor először ér­tesültem róla, hogy ekkorának kell lennie a normális magyar családnak, bizony eluralko­dott bennem a bizonytalanság, mert nem ismertem a részlet­számításokat. csak a végered­ményt. És vakartam a fejem, hogy mi lesz ebből. S mint­hogy a tört számok mások­nak is gondot okozhatnak, bi­zonyára veszélybe kerül az ideális családmodell megvaló­sítása. Arra gondoltam, hogy a népesedést nem lehet általá­ban és országosan fellendíte­ni, az erre irányuló gyakor­lati lépéseket a szűkebb csa­ládokban kell megtenni. Ott viszont miképpen lesz fél. il­letőleg két és fél gyermek? Ez a matematikai probléma oly­annyira foglalkoztatott, hogy hosszabb idő után megint szá­molásra adtam a fejem. Per­sze, papíron, mert az a biztos. Lelkiismeretesen elvégeztem az ellenőrző számításokat is és már éppen indultam volna a szomszédokhoz, hogy közöl­jem velük az egyénekre le­bontott feladattervet, amikor rápillantottam az órára, ame­lyen már tizenegy és fél. azaz mit is beszélek, éjjel fél tizen­kettő volt. Ráadásul a felesé­gem is aludt már, így nem tudtam mit tenni, mint hogy fáradtan a számolástól, de a jól végzett számítások feletti jóleső elégedettséggel az álomt karjaiba vetettem magam. Le­hunytam előbb a fél szeme­met, aztán a másik felet is, így rövidesen kijött az egy, holott köztudomásúlag két szeme van az embernek. Ezé még egy ideig töprengtem, di üt szerencsére sikerült álomba­számolni magam. Másnap egy értekezleten vettem részt, ahol a szabad idő helyes eltöltése szerepelt napirenden. Kissé álmos vol­tam ugyan, de arra felkaptam a fejem, amikor azt hallottam, hogy nálunk egy-egy dolgozó állampolgárra naponta és át­lagosan kettő egész hét tized óra szabad idő jut. És az elő­adó hozzátette, hogy ez termé­szetesen tudományos felmérés eredménye, amelyet egy rep­rezentatív vizsgálódás kiter­jesztése révén nyertek. Ez az újabb adat megint lenyűgö­zött, el kellett ismernem, hogy ha megfeszültem volna, akkor se tudom kiszámolni ilyen pontosan. Már csak azért sem, mert ismét csak a mi emele­tünkön lakók példáját véve, itt a dolgozó , állampolgárok esténként rendszeresen a te­levízió előtt töltik 'az idejü­ket, kivéve a vasárnapot, amikor előfordul, hogy a dél­előttöt és a délutánt is a kép­ernyőnek áldozzák. Ez pedig már önmagában is lényegesen több, mint amennyit a felmé­rés átlagként megállapított. Nem tudok másra gondolni, minthogy a felmérők a tv-né- zést nem számítják szabad idő­nek ... Ezzel együtt levett kalappal tisztelgek a bennünket szün­telenül felmérő matematikai zsenik tehetsége előtt. Pedig ez még csak a kezdet. Gondol­ják csak el, mi lesz itt akkor, ha majd a matematikai verse­nyeket sorra nyerő diákjaink is felnőtt felmérőkké csepe­rednek? Árkus József

Next

/
Oldalképek
Tartalom