Pest Megyi Hírlap, 1974. április (18. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-11 / 83. szám

NH MEC k Mirlap 1974. ÁPRILIS 10., SZERDA A z MSZMP Központi Bi­zottságának március 19—20—i határozata a közművelődés helyzetével fog­lalkozva egyebek közt ki­mondja, hogy „A művelődés központi kérdése: a munkás. ság műveltségének színvona­la. Társadalmunknak érdeke és sürgető feladata a mun­kásművelődés következetes fejlesztése, ezért alapvető fon­tosságúnak kell tekinteni”. Időszerű, hogy ennek tükré­ben is megvizsgáljuk e téren lehetőségeinket, melyek jóval nagyobbak az elért eredmé­nyeknél. Vizsgálódásomat ez­úttal egy látszólagos részlet- kérdésre összpontosítom: mi­lyen mértékű Pest megye munkásságának múzeumlá­togatása: Érdekességként jegyzem meg, hogy Bálint Aladár — a szentendrei Bálint Endre fes­tő édesapja —, már 1908-ban kis könyvecskét írt „Képekről munkásoknak”, amelyben a Szépművészeti Múzeumba hív­ta a Népszava olvasóit, a két­kezi dolgozókat. A mostani KB-közlemény arról is ír, hogy múzeumainkat évente több mint 8 millióan látogat­ják. Ez fölötte elgondolkozta­tó. örvendetes, hogy sok ha­zai és külföldi turista keresi fel pl. legnagyobb képzőmű­vészeti anyaggal rendelkező intézményünket, budapesti SZOT-üdülők is több csoport­tal jelentkeznek az év első negyedében, sőt, megyénkből több iskola látogatta a kiállí­tásokat Alsónémediröl, Szob­rai, Üllőről, Ráckevéról, Aszódról. Az üzemi munkások száma azonban viszonylag cse. kély, pedig a határozat a munkásműveltség fontossá­gát hangsúlyozza. Dunaújvá­rosban és Vácott élénk a szo­cialista brigádok múzeumlá­togatási kedve, ami arra bi­zonyíték, hogy igény mutat­kozik a muzeális kincsek tár­sadalmi-szellemi birtokba­vételére, a szemlélődés, a gyönyörködés, a gondolko­dás szintjén, lehetőségeinket azonban mégsem használjuk ki eléggé. Pedig európai szín­vonalú közgyűjtemények vár­ják Pest megyében is mun­káslátogatóikat T allózva a Nemzeti Mú­zeum, a Nemzeti Galé­ria és a Szépművészeti Múzeum 1974-es vendégköny­vében, örömmel állapíthatjuk meg, hogy a dunakeszi jár­műjavítóból 29-en érkeztek, de Százhalombatta, Halászte­lek, Szigethalom szakmunkás- tanulói is nagy létszámmal lá­togatták a tárlatokat, Pelsőci László tanár vezetésével név­jegyüket adták a szigetszent- miklósi dolgozók általános is­kolájának tanulói. Mindez lépcsőfok a munkásműveltség további bontakoztatásához, a fővárosi, megyei múzeumok és a fizikai dolgozók átható, fo­lyamatos kapcsolatának bő­vítéséhez. Az ez irányú erjedéshez tartozik, hogy Dunakeszin üze­mi tárlatokat rendeznek a Konzervgyárban, az érdi mű­velődési ház munkásfestők­nek biztosít állandó tovább­képzést, a Csepel Autógyár KISZ-szervezete azzal jeles­kedik, hogy ankétokat szer­vez képzőművészeti kiállítá­sok keretében. A munkástéma örvendetesen növekszik me­gyei múzeumaink program­jában. A ceglédi Kossuth Múzeum a dolgozók életét kívánja bemutatni az első vi­lágháború időszakában, a ná­ci Vak Bottyán múzeum ku­tatói régészeti feltárások mellett a Gödi Fészek mun. kásmozgalmi adatait gyűjti, s Novák László, a nagykőrösi Arany János Múzeum igazga­tója néprajzi dolgozatában a teherhordás hagyományait vizsgálja. M egannyi tiszta szándék, nemes kezdeményezés az általánossá váló munkásművelődés gyorsuló fejlődéséhez. S ez a lényeg: a gyorsulás mind az ütemben, mind a számadatokban. Az igény — ismétlem — fokozó­dik. Vác alapításának 900. év­fordulójára készül, s így nagy az érdeklődés a munkáshely­történészek körében. Mint Philipp Clarisse művészet- történész felhívta a figyelme­met. nőtt ennek kapcsán a múzeum és könyvtár látoga­tottsági arán ' száma, s a né­zők, olvasók között egyre több az amatőr kutatók szá­ma. Ezt a társadalmi moz­gást támogatni mindannyiunk kötelessége. Üzemek, gyárak, tsz-ek, művelődési intézmé­nyek állandósult munkakap­csolatával. szövetséges, egy­másra találó közös intézkedé­seivel elérhetjük, hogy me­gyénk dolgozói megismerked­hessenek a művészetek, mú­zeumok számukra gyűjtött, al­kotott kincseivel. Ehhez segít, ha üzemi autó­buszok indulnak a me­gyei és fővárosi múzeu­mokba, nagyobb szám­ban rendeznek tárlatokat a gyárakban. Mindezek is hoz­zájárulnak, közös erőfeszí­téssel a termelésre, társadal­mi közérzetre erőteljesen ha­tó, gyorsuló tempóval növelt munkásműveltséghez. Losonci Miklós ★ ★ ★ Pest megyéből a fővárosba, ám a fővárosból a megyébe és a megyén belül is gazdag múzeumlátogatási lehetőségek kínálkoznak, amint arra a Pest megyei múzeumok igazgató­ságának most megjelent kis füzete is invitál. Örömmel forgatjuk kezünkben ezt a jó áttekintést és el­igazítást nyújtó tájékoztatót, amely megjelenésében is vonzó kiállítású, Balogh László festőművész borítótervével és illuszt­rációival. Az Ikvai Nándor szerkesztette füzet felhívja a fi­gyelmet arra, hogy a Dunakanyar, a Börzsöny, az alföldi, a kiskunsági táj a természeti szépségek mellett kiváló múzeumi úticélként is szolgál. A kirándulók, turisták százezreit fogadja évente Pest megye történeti, művészeti emlékeit őrző 23 mú­zeumunk. Az országos gyakorlatnak megfelelően a múzeumok látogatása szombaton és az állami ünnepeken díjtalan, a ta­nulóifjúság pedig egész évben belépődíjmentesen keresheti fel valamennyit. A múzeumok hétfőn és általában az ünnep utáni napokon tartanak zárva, egyébként többnyire — a kisebb gyűjtemények kivételével — mindennap nyitva ta­lálhatók. 1. ABONY, Abo- nyi Lajos Falu- — 2. Petőfi — 3. Falu­— 4. Kos­muzeum ASZOD, Múzeum ISASZEG, múzeum, CEGLÉD, suth Múzeum, — 5. DÖMSÖD, Pe­tőfi Emlékház, — 6. NAGYTARCSA, Falumúzeum, — 7—Í. NAGYKÖ­RÖS, Arany János Múzeum, Arany János Emlékmú­zeum, — 9. PENC, Falumúzeum, — 10. RÁCKEVE, Árpád Múzeum, — 11. SZADA, Székely Bertalan Műterem. — 12. SZENTENDRE, Ferenczy Mú­zeum, Kovács Margit Gyűjte­mény, Művészte­lepi Galéria, Szo­borkert, Római Kőtár, Szerb Egy­háztörténeti Mú­Aranykoszorús és kiváló ifjúsági klubok zeum, — 13. SZOB, Börzsöny Múzeum,’ — 14. TÁPIÖSZELE. Blaskovich Mú­zeum, — 15. VÁC, Vak Bottyán Mú­zeum, „Görög­templom” kiállí­tóhely, — 16. ZE- BEGÉNY, Szőnyi István Emlékmú­zeum, — 17. VISEGRÄD, Má­tyás király Mú­zeum, — 18. VE­RŐCE, Gorka Ke­rámiamúzeum. Tegnap délelőtt jelentős kul­turális esemény színhelye volt a budapesti Fészek Klub. Itt tüntették ki azokat az ifjúsági klubokat, amelyek már három alkalommal nyerték el a ki­váló címet. Hárman — harmadszor Az ünnepség a népszerű Ka­láka-együttes József Attila verseiből összeállított zenés műsorával kezdődött, majd Barabás János, a KISZ KB titkára méltatta a negyedik alkalommal kiírt kiváló klub pályázat eredményeit. Elmon­dotta, hogy a versengésbe ezerötszáz klub nevezett. Kö­zülük huszonhat megőrizte az aranykoszorús ifjúsági klub címet, hatvanhat pedig első alkalommal nyerte el ezt a megtisztelő kitüntetést. A ki- lencvenkét jutalmazott között — klubonként tízezer forint és egy ezerkétszáz forintos vásár­lási utavány — három Pest megyei klub is szerepelt. A gyömröi Rákóczi ifjúsági klub Furuglyás Géza művelő­dési ház igazgató vezetésével tíz esztendeje alakult. Egymás után három esztendőben — 1971, 1972, 1973 — nyerték el a kiváló címet, s ennek elis­meréseként kapták meg most az aranykoszorús ifjúsági klub címet. A kilencventagú klub négy rétegklubból tevődik össze, s a szerdai nap kivéte­lével a hét minden napján ta­lálkoznak egymással a fiata­lok. A magnósklub hétfőn, az utazók klubja kedden, a film­klub hétfőn és csütörtökön, a fotóklub pénteken tartja fog­lalkozásait. Szombatonként va­lamennyi rétegklub tagjai szá­mára közös kötött foglalkozást rendeznek, általában meghí­vott előadókkal, míg a vasár­nap a közös szórakozás napja. A klub tagságának több mint hetven százaléka KISZ-tag, s a klubvezetőségnek tagja mind a hat községi KlSZ-alapszer- vezet titkára. A törteli ifjúsági klubot 1965-ben Baranyai János, a művelődési ház igazgatója ala­kította s lényegében az ő ve­zetése alatt szerezte meg a klub három alkalommal — 1967. 1972, 1973 — a kiváló címet. Kovács Júlia, a klub jelenlegi titkára az elmúlt év ősze óta vette át a vezetést. A klub negyvennégy tagja heti három alkalommal találkozik: szerdánként a tizennyolc elő­adásból álló akadémiai elő­adássorozatot hallgatják meg, szombatonként táncos progra­mokat rendeznek, a vasárna­pok pedig a kötetlen klubfog­lalkozásoké. A klub minden tagja KISZ-es, ennek követ­keztében igen jó a kapcsolatuk a község négy KlSZ-alapszer- vezetével. Jó munkájukat bi­zonyítja: a klub televízióját, magnetofonját, lemezjátszóját a különböző járási-megyei ve­télkedőkön nyerték jó szerep­lésükkel. A tervük most az, hogy a kapott tízezer forintból a művelődési ház udvarán egy nyári klubhelyiséget alakíta­nak ki, hogy ott tarthassák tavasztól őszig a foglalkozásai­kat. A váci Egyesült Izzó Uni­verzum ifjúsági klubja a leg­fiatalabb és egyben a legnépe­sebb. 1970-ben alakult s több mint kétszáz tagja van. Már a megalakulást követő eszten­dőben elnyerték a kiváló címet, s azóta még két alkalommal. Mogyoródi Jenő vezetésével az Univerzum klub öt rétegklub­ból tevődik össze. A legnép­szerűbb: az irodalombarátok klubja, amelynek irodalmi színpada vasárnap Gödöllőn szerzett kiváló címet a minő­sítő versenyen. A legkülönle­gesebb: a harminc éven felü­liek klubja. Ugyanis az ifjú­sági klubnak tizenhat é6 har­minc év közötti fiatalok lehet­nek tagjai. A harminc éven felülieké azért alakult, hogy továbbra is együtt tartsák azo­kat a klubtagokat, akik idő­közben túllépték a harmadik X-et. Heten — a 3Ö-ből Ugyancsak tegnap került sor a KISZ Pest megyei Bizottsá­gán arra az ünnepségre, amelynek keretében hét me­gyei ifjúsági klub vezetőjének nyújtották át a kiváló klub Cím viselésére jogosító okleve­let. Szentiványi Aliz, a KISZ Pest megyei Bizottságának kultúrfelelőse köszöntötte a klubok megjelent képviselőit. Elmondta, hogy a kiváló klub pályázatára összesen 35 me­gyei ifjúsági klub küldte be pályázatát, s a döntést a me­gyei klubtanács hozta meg. A ceglédi Kilián György ifjúsági klub már korábban is elnyerte a kiváló címet. E klub tagjai. programjaikkal jól beilleszkednek a város közművelődési életébe, szé­les körű kapcsolatot építet­tek ki Cegléd társadalmi szer­vezeteivel, KlSZ-alapszerve- zeteivel, más ifjúsági klub­jaival. A Csepel Autógyár Mobil ifjúsági klubja, amely 1970- ben alakult, ugyancsak el­nyerte a kiváló címet. Ta­valy végzett munkájuk min­den tekintetben összhangban van a pályázat nevelési kö­vetelményeivel. Az Örkényi Építőipari Szö­vetkezet pinceklubja az idén lesz kétesztendős. Tagjai részt vesznek a különböző szak­körök munkájában, rendsze­resen fényképeket készítenek a szövetkezet életéről, a klub munkájáról. 1 A szentendrei József Attila Művelődési Központ ifjúsági klubjának 200 tagja van. Ez a klub rendezte például a VIT-vetélkedő járási és me­gyei döntőjét. A szentmártonkátai Mag­vető ifjúsági klub szintén 1970-ben alakult, patrónusuk a Magvető Könyvkiadó. Prog­ramjaik ennek megfelelően elsősorban a tagok irodalmi érdeklődését elégítik ki. A szigetszentmártoni if­júsági klub a „legöregebb”, 1969-ben alakult. Helyisége rideg és hiányosan berende­zett, ám tartalmas munka folyik benne, kielégíti a mű­velődni vágyó ifjúság igé­nyeit. Évek óta ők tartják rendben — társadalmi mun­kában — a művelődési ház parkját. A veresegyházi Forrás if­júsági klub nagyon sokat fej­lődött alakulása óta. Gazdag és változatos programjai vonzzák a fiatalokat. Gyak­ran rendeznek közös találko­zókat. műsorokat a művelő­dési központtal. A megyei ifjúsági klubta­nács dicséretben részesítette a gödöllői Agrártudományi Egyetem, az aszódi Fegyveres Erők, valamint a váci Forte gyár ifjúsági klubját. Prukner—Fehér Új könyvek Regény, eposz, elbeszélés Történelmi levegőt áraszt az Európa Könyvkiadónál megjelent több új kötet. Ezekben — melyeket alább ismertetünk — a cseh nép múltjának egy velünk is ro­kon időszakába pillanthatunk be, egy másik pedig a török költészet, irodalom közel fél évezredes alkotásával ismer­tet meg, hogy a sort száza­dunk török irodalma folytas­sa, amely egészen más. mint az e népről olykor még ben­nünk élő regényes elképzelés. A király nem visel sisakot A több mint hatszáz oldalas re­gényt majd szétfeszíti a történet, s még inkább a történelem gazdagsá­ga Minden elismerés megilleti O. Danek cseh írót, aki II. Vencel cseh király uralkodásának rövid idejét úgy tudta megjeleníteni, hogy a központi mondanivaló és hős kö­rül indázó és szertefutó szálak be­fonják Kelet-Európának egy jóko­ra szeletét, úgy, hogy abban a ma­gyar, az osztrák, a német nép poli­tikai helyzete is benne van. az ösz- szefüggések, változások, vesztesé­gek, reménységek és felemelkedé­sek teljes bonyolultságával egye­temben. Mint minden történelmi korszak, ez is — a 12. század vége. s a 14. eleje — szinte kibogozhatatla­nul összetett és kószált volt. A hű- bérurak, lovagok — egyben rabló­lovagok — ideje volt ez, a király viaskodása a kiskirályokkal a köz­ponti hatalom megszilárdításáért. Danek látásmódja, ahogyan alak­jait mozgatja, érdekes és modem. Még modernebb az ábrázolási kész­ség, ahogyan jellemüket és cselek­vésük okait kibontja. Különösen le­bilincselő Vencel furcsa, gyermeki, ugyanakkor okos, szellemi erőben a főurak, papok, polgárok fölé növő figurája. Ugyancsak kitűnően meg­formált alak Falkenstein Závis, a Vitus-nembeliek feje és vezére, aki a még gyermek II. Vencel mellett, mint anyjának, Kunigunda özvegy királynénak szeretője, majd férje — megpróbálta maga és nemzetsége számára megtartani a hatalmat. Merészen új a magyar király egyé­niségének megformálása is, nem­különben húgáé, Erzsébeté, aki Ku­nigunda halála után Falkenstein fe­lesége lett Danek regényszerkesztési módja is érdekes. A könyv elején már le­zárt történelmi események kinyíl­nak. Az olvasót az író előre-hátra hlntáztatja az időben, úgy, hogy szélességében, mélységében és komplikált összefüggéseiben is át­tekintheti az emberi és politikai szövevényeket. „A király nem visel sisakot” újabb bizonyíték amellett is: meny­nyire érdemes közelrő’ megismer­kednünk a népi demokráciák iro­dalmával, egészséges. kulturális csereprogram által. Ezt segíti elő ez a mostani kiadás, amely Hubik Ist­ván hű és jó fordításában jelent meg, a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság közös könyvkiadási egyezmé­nynek keretében. A szép védőborí- tét. a kötéstervet Görög Júlia ké­szítette. Ferhád és Sirin „... Nepálnak ellentmondásos és zaklatott élet jutott osztályrészül. Több mint harminc évig szolgált minden tudásával és erejével egy méltatlan uralkodót, akinek elhiva- tottsáqában kezdetben hitt. De aki­ben hamarosan keservesen csalód­nia kellett.. .* Így ír utószavában Közép-Ázsia költőjének, az ó-üzbég (csagatáj) nyelven írt Ferhád és Sirin hatal­mas elbeszélő költemény szerzőjé­nek életéről Brodszky Erzsébet, az ősi, sajátosan keleti műalkotás for­dítója. Az 1441—1501-ig élt Alisir Nevái, a klasszikus török költészet legna­gyobb alakja nem egyedüli, aki fel­dolgozta a legendás szerelmespár édesbús, érzelmes, kettős tragédiá­ba torkolló történetét. Már a szaszanidák krónikájában szerepel II. Khoszru Parviz iráni sah — aki a VI. században uralko­dott — feleségének, a szépséges Sirin- nek, s az érte sziklafalakat faragó, természetet átalakító, Férfiúdnak históriája. A nagy Firdauszi, majd egy, az irániak híres költője, Ni­zami, s a delhi Khoszru és a nevati Dzsámi énekelték meg, számtalan strófa rímpárjainak keretébe fog­lalva az áldozatos, igaz szerelem apoteózisát. Tudvalévő, hogy Jó­kai Mórt is megihlette a téma: Si­rin című írása egyike legpoétiku- sabb elbeszéléseinek. E világirodailimi jelentőségű és terjedelmében is hatalmas eposz rövid ismertetés keretébe aligha szorítható be. Mégis, annyit el kell róla mondanunk, hogy naiv bája, költői szépsége az Ezeregyéjszaka meséinek megragad ' közvetlenségé­vel hat az olvasóra. Képiéi, hasonla­tai költőiségükben is emberköze­liek, s áttetszőén tiszták, mint a ke­leti művészek rajzai. Szólani kell, ha röviden is, Brodsziky Erzsébet nagy munkájá­ról, aki a Ferhád és Sirint — Peny- kovszkij kitűnő munkája nyomán —, a négyszázötven oldalas eposzt lefordította. Műfordítói tevékenysé­gének mintegy koronáját jelenti ez a költői átültetés. A nyersfordítás és a közbeiktatott próza Bodrogli- geti András munkája. A művészi borító- és kötéstervért, s tipografi- zálásért Ginács Lászlót kell meg- d‘"zérni, a kötet szerkesztéséért plé­dig Gerencsér Zsigmondot. Török elbeszélők Huszonhét iró elbeszélései révén • : alig százéves — az iszlám vallás által születésében és fejlődésében évszázadokig gátolt —, prózairoda­lomból ad változatos ízelítőt ez a vaskos kötet, és megismerteti ve­lünk a török nép nehéz, küzdelmes életét. Elzárt, fojtott légkörű világ kapuját nyitják meg a múlt század végén született írók, s az ő hatásuk alatt felnőtt és önálló egyéniségek­ké érett ifjabb írónemzedék tagjai. Sabahattin Ali: A csatorna cí­mű, hallatlanul tömör, szűkszavú novellájában az agyagos, száraz pusztaságon tengődő parasztság sor­sát mutatja meg. A csatorna alig ad vizet. A két szomszéd, a két ba­rát tudja: akié a víz, azé az élet. Akinek nem jut víz, az családostul elpusztul. Zagar Mehmet átmegy a szomszédjához és agyonlövi. Azután odaszól utánarohanó feleségének, hogy engedje az ő földjükre a vi­zet, és ha a börtönben meglátogat­ja, hozza magával a kisfiúkat is... Orhan Kemal, a tudatlanság és a nyomor mélységeit tárja fel; Yasar Kemal: Szennyes történet-e meg­gyalázott. prédának tekintett nő iszonyú kiszolgáltatottságát ábrá­zolja félelmetes részletekkel; Hali­de Edip Adivar, a tizenhárom éves Himmet személyében azt a gyerme­ket mutatja be, akit a nyomor, az éhezés, az árvaság családfővé, fér­fivá érlelt. Mehmet Seyda „Devre- ki Hasan a harmadik műszakból, Meg... a felesége” c. novellájában egy török bányász tragédiáját beszé­li el, akit péppé tapos egy bánya­gép, családja pedig az elhalt csa­ládfő után járó kárpótlásért kilin­csel. A kötet szerzői nemcsak egy, a vallási kötöttségek, rontó babonák és félelmetes, ártó hagyományok ellen vívott küzdelem során élet- rehívott irodalom bábái: legtöbbiük kitűnő, erőteljes, realista író, akik a haiafMs. felemelkedés, a nép sze- retetének szenvedélyes vágyával ábrázolják hazájuk, s honfitársaik életét. A megragadó írásokat kitűnő for­dítók tolmácsolásában és az Urai Erika tervezte szép kötésben és vé­dőborítóban bocsájtotta közre a ki­adó. Barát Endre Munkások a múzeumokban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom