Pest Megyi Hírlap, 1974. április (18. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-11 / 83. szám

rest «sc 1974. ÁPRILIS 10.. SZERDA v/fíHop Megnyílt az ENSZ lakásépítési szemináriuma A fejlődő országokban az ENáZ-szakértők becslése sze­rint — a növekvő lakáshiány pótlására — a 2000. évig ezer lakosonként évi tíz új lakást kellene építeni, de valójában mindössze 2—3 új otthont ad­nak át, mert az építési költsé­gek meghaladják a lakosság anyagi lehetőségeit. Ezért a korszerű, alacsony költségű la­kásépítés tervezési és építési módszereinek ismertetésére, tapasztalatcseréjére kedden a Technika Házában ENSZ la­kásépítési szeminárium kez­dődött, amelyen 25 fejlődő af­rikai, ázsiai, dél- és közép­amerikai ország 30 felelős be­osztású szakembere vesz részt. A magyar kormány nevé­ben Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter köszöntötte a szeminárium részvevőit. Ezután R. J. Crooks, az ENSZ műszaki együttműködési hivatalának igazgatója utalt arra, hogy jól ismerik hazánknak a tömeges, gazdaságos lakásépítésben, a tipizálásban elért eredményeit, amelyek nemcsak nemzeti, ha­nem nemzetközi viszonylatban is elismerésre méltóak. A magyar építőiparnak a világ­ban közismert jó híre indo­kolta, hogy Magyarországot választották az ENSZ lakás­építési szeminárium színhe­lyéül, ahol gyakorlatban is sok kedvező tapasztalatot sze­rezhetnek a fejlődő országok szakemberei. TÚLTERHELTEK - ES KIBICEK Pártdemokrácia - kollektív vezetés Elvben igen — gyakorlatban nem mindig Pártmunkásokkal beszélget­ve gyakran visszatérő téma a feladatok sokasága, a párt ve­zető szerepének érvényesítésé­vel, gyakorlásával járó temér­dek tennivaló, s innen már csak egy lépés — a túlterhe­lés kérdése. Mert — mi taga­dás — van ilyen gond. És ér­demes kissé körüljárni, hogy honnan ered. Nyugodtan leszögezhetjük, hogy pártunkban nincs olyan alapszervezeti titkár, aki egy percig is vitatná a pártélet de­mokratizmusának jogos igé­nyét, a kollektív vezetés fon­tosságát, jelentőségét Mind­ezekkel — elvben — vala­mennyi titkár egyetért. Csak éppen a vezetési módszerek­ben — a gyakorlatban — mu­tatkozik itt is, ott is eltérés. Az eredmény: egyenlőtlen te­herviselés. Míg egyesek túlhaj­szolják magukat, mások csu­pán „kibicelnek”. Bizalmatlanság Néhány példa. Idős, köztisz­teletben álló községi párttitkár panaszkodik egyes fiatalokra: szabad idejüket szívesebben kamatoztatják másodállásban, mint a közösség érdekében. Mindenük a pénz, mindent pár év alatt akarnak megszerezni: lakást, bútort, nyaralót, kocsit. A párttagsággal járó köteles- _ ságeiket a tagdíjfizetéssel és a j taggyűlések látogatásával elin­Építőipari gépszerelő, ív- és lánghegesztő, panther autódaru-kezelő, villanyszerelő, víz-, gáz és fűtésszerelő, kőműves, asztalos, burkoló, épületlakatos, ács, vasbetonszerelő, tetőfedő és szigetelő, bádogos, festő, parkettás, gépkocsiszerelő, könnyűgépkezelő szakmunkásokat, gépkocsivezetőket, betanított és segédmunkásokat (16. évüket betöltött fiúkat is), rakodókat, kubikosokat azonnali belépéssel felveszünk Jelentkezni lehet: a „Prosperitás" KSl Munkaügyi osztályán Budapest IX., Viola u. 45. tézettnek vélik. Fél órával ké­sőbb, a fiatalokkal folytatott beszélgetésből kiderül, hogy ők is hordoznak magukban sérel­meket. Mindenekelőtt azt, hogy nem bíznak rájuk komo­lyabb feladatokat, mert az „öreg” — a párttitkár — sze­rint „csak az van elvégezve, amit magam csinálok." Ö jár a tömegszervezetek testületi üléseire, maga ellenőrzi az ok­tatást, még a pártbizalmiak­nak is ő osztja szét a bélyege­ket. Bizalmatlansága még az illegalitás nehéz éveiből, a konspiráció időszakából szár­mazik, ám ami akkor szükség- szerű volt, az ma már törté­nelmietlen. Egy másik példa: megye- szerte évről évre nő a mar­xista—leninista esti középisko­lát végzett kommunisták szá­ma. E jól képzett kádereknek azonban csak kis része kama­toztatja tudását, s jó, ha fele vesz részt a propaganda-oktató munkában, de sok helyütt még ennyi sem. Ugyanakkor van­nak községek — például a da- basi járásban is —, amelyek­ben csak a legnagyobb erőfe­szítések árán tudják a tömeg­propaganda és a középfokú pártoktatás előadógárdáját biz­tosítani. A mindenes A túlterhelés legkirívóbb példája — a „mindenes" párt­munkás. Azokra, a kommunis­tákra gondolok, akiknek oda­adásával, áldozatkészségével olykor visszaélnek. Azokra, akik semmiféle megbízatásra nem tudnak nemet mondani, ezért van aztán, hogy ott lát­hatják őket valamennyi tö­megszervezet, -mozgalom, tár­sadalmi szerv elnökségében, bizottságában, aktívahálózatá­ban. Ki ne ismerné ezt a tí­pust, amely a szakmaközi bi­zottságtól a szülői munkakö­zösségig, a pártvezetőségtől a népfrontbizottságig, a községi tanácstól a sportköri vezető­ségig, mindenütt visel vala­milyen tisztséget. Kettős kár származik ebből: egyik az egyénre, másik a közösségre nézve. Az ilyen túlhajszolt em­ber gyorsabban kopik, a túl­terheltség idő előtt aláássa egészségét. Emiatt munkabí­rása is csökken, s előbb-utóbb már egyik tisztségét sem tudja megfelelően betölteni. A pártépítés, a kommunista utánpótlás nevelése valameny- nyi pártszervezet egyik legfon­tosabb feladata, kötelessége. Mégis, milyen kevés helyen is­merték fel azt, amit az ócsai termelőszövetkezet alapszer ve­A BUDAPESTI KÖZLEKEDÉSI VÁLLALAT FELVESZ lakatos, karosszérialakatos, esztergályos, kovács, autószerelő, motorszerelő, villanyszereid, autó-villanyszerelő, telefonszerelő, telefonműszerész, általános műszerész, hegesztő, marós, fúrás, kárpitos, asztalos, ács, bádogos, gyalus, kőműves, üveges, kövező, vezetékszerelő, gáz- és vízszerelő, elektrikus, segédelektrikus, fényező, festő-mázoló, kertész és fűtő szakmunkásokat, és betanított segédmunkásokat továbbá gép- és gyorsírónőket, kapusokat, takarítónőket. A vállalat Építési Főmérnöksége azonnal felvesz lakatos, marós, villanyhegesztő és kovács szakmunkásokat, gépkezelőket, vizsgázott kazánfűtőket, gázkazán-fűtőket, valamint vasipari és építőipari betanított és segédmunkásokat. Munkaidő-beosztás: 44 órás munkahét, állandóan egyműszakos szolgálat, hetenként szabad szombat Felveszünk továbbá szakma nélküli férfidolgozókat vasúti pályajavítási és építési munkára, nődolgozókat pólyatisztítási munkára. Munkaidő-beosztás: kéthetenként szabad szombat és szabad hétfő. A vállalat Metró üzemigazgatósága felvesz villanyszerelő és géplakatos szakmunkásokat mozgólépcső-gépkezelőnek, központi javítóműhelyébe villanyszerelő, elektroműszerész és esztergályos szakmunkásokat, folyamatos munkára, az üzemfenntartáshoz elektrikusokat és villanyszerelő szakmunkásokat, továbbá férfi és női betanított és segédmunkásokat. Dolgozóinknak munkaruhát, a pályamunkásoknak munkásszállást adunk. Bérezés a kollektív szerződés szerint. Minden dolgozó és családtagja autóbuszra, villamosra, a HÉV-re és a metróra szóló, díjtalan utazási igazolványt kap. FELVÉTEL: Budapest VII., Kertész u. 16. sz. alatt (földszint 64.), és a vállalat valamennyi telephelyén, továbbá a BKV Metró üzemigazgatósága által meghirdetett munkakörökbe a Budapest XIV., Hungária krt. 46. sz. alatti felvételi irodán (földszint 60.). zete, hogy a tagnevelést leg­célszerűbb a pártcsoportokra bízni. Ezek az egy munkahe­lyen dolgozó, egymást legjob­ban ismerő kis kommunista közösségek tudják a legmeg- bízhatóbban kiválasztani azo­kat az embereket, akik mun­kájukkal, magatartásukkal méltónak bizonyulnak a tag­felvételre. Ezzel szemben még mindig akadnak olyan párt- szervezetek, ahol ezt a felada­tot is az öttagú vezetőség oldja meg. Ésszerűtlen elosztás Végül nemcsak a túlterhe­lés okozhat nehézségeket a pártéletben, hanem a pártmeg­bízatások ésszerűtlen elosztása is. Néhány éve történt a mo- nori járás egyik községében: a községi tanács elnökét, aki addig a tömegszervezeti fele­lős tisztségét töltötte be, meg­bízták az oktatás ellenőrzésé­vel; a tömegszervezeti felelős reszortját pedig egy nyugdí­jas, idős kommunistára ruház­ták. A tanácselnök — aki hi­vatalból is állandó kapcsolatot tartott fenn a különböző tö­megszervezetek vezetőivel, s e testületek munkájáról időn­ként tanácsülésen számoltatta be őket — kitűnően látta el ezt a pártmegbízatást. Az esti órákban tartott pártoktatás el­lenőrzése viszont azt jelen­tette számára, hogy emiatt csak éjszaka került haza. Nem bizonyult szerencsésnek a változtatás a nyugdíjas eseté­ben sem, akit gyakori beteges­kedések, s a tömegszervezetek pártirányításában való teljes járatlansága akadályoztak pártmegbízatása megfelelő el­látásában. A pártélet demokratizmusá­val nem elég egyetérteni — meg is kell valósítani, meg is kell szilárdítani. Ám ez kol­lektív vezetés nélkül, a párt- aktivisták széleskörű támoga­tása nélkül — lehetetlen. A kommunisták aktivizálása, a párttagsággal járó kötelesség­érzet felébresztése tehát — egyben a pártdemokrácia erő­sítését is jelenti. Nyíri Éva Pedagógiai tanácskozás A Művelődésügyi Miniszté­rium és az Iskolatelevízió ren­dezésében országos pedagógiai tanácskozás kezdődött kedden Kazincbarcikán. A háromna­pos tanácskozásra érkezett pe­dagógusokat a megnyitó ün­nepségen Varga Gáborné, az országgyűlés alelnöke, a Bor­sod megyei Tanács elnökhe­lyettese köszöntötte, majd Erdey-Grűz Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia elnö­ke tartott előadást. A tanácskozás csütörtökön fejeződik be, akkor értékelik az országos pedagógiai pá­lyázatot és kiosztják a díja­kat Meggyorsultak a kutatások az élelmiszer-gazdaságban Az élelmiszer-gazdaság tudo­mányos kutatóinak első orszá­gos találkozóját kedden ren­dezték meg a Kertészeti Egyetemen. Dr. Somos And­rás akadémikusnak, az egye­tem rektorának megnyitója után dr. Dimény Imre mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter előadásában rámu­tatott: a tudományos kutatók egyebek között hatékonyan támogatják a lakosság ellá­tását, biológiailag egyre érté­kesebb élelmiszerekkel és a műszaki fejlesztést a termés­átlagok növelésére. Az élel­miszeripar négyezerféle ter­méket gyárt, s egyre több éri el közülük a világszínvonalat. Ebben része van annak is, hogy meggyorsultak a tudo­mányos kutatások, ezen a té­ren azonban még további erőfeszítésekre van szükség, s ebben nemcsak a tudományos kutatóknak van tennivalójuk* hanem az iparnak is jobban fel kell készülnie a kutatók új eljárásainak, módszereinek haladéktalan átvételére. Dr. Szalóczy Bálint MÉM­főosztályvezető a tárca kuta­tási programjáról kifejtette: az utóbbi három évben a munka gyorsulását jelzi, hogy a korábbi időszakhoz képest több, összesen 140 hazai ne- mesítésű növényfajta kapott különféle elismerést, illetve forgalombahozatali engedélyt. Az újító ember Április 12-én, pénteken ül össze az újítók és feltalálók IV. országos értekezlete. SOK SZAKEMBER állítja, hogy bár a gépiesen végzett munka lehet jó minőségű, hozhat tisztes eredményt — a munkában az igazán értékes magatartás mégiscsak a gon­dolkodással párosított cselek­vés, mert ebben rejlik teljes bizonyossággal a haladás és a nagyobb eredmény lehetősége. Tehát, ha nemcsak elvégez­zük a munkát, hibátlanul, az adott norma szerint és a kö­rülmények megengedte szín­vonalon, hanem — nap mint nap — kritikával közelítjük a már tegnap is végzett felada­tot: nem lehetséges-e ma már másképp, jobban cselekedni, mert a körülmények és a kö­vetelmények is változtak azóta. Egy-egy új felismerés, vagy egy új ötlet, vagy egysze­rűen csak saját tudásunk gya­rapodása, újabbakkal toldja meg a tegnapi sikereket. Az újító ember ennek szellemé­ben cselekszik — ösztönösen vagy tudatosan — ez a maga­tartás a jellemzője. AZ MSZMP POLITIKÁJA és gazdaságpali ti Icája hosszú ideje a legteljesebb mérték­ben kedvez ennek a piagatar- tásf ormának. Nem is lehet másképp, miután a politika alapvető célja a társadalom gyarapítása, a népjólét emelése — éppen a gazdaság intenzív fejlesztésének, hatásosabb és szakadatlan korszerűsítésének eszközével. Ennek emberi ol­dala felöl határozott a párt X. kongresszusa, amikor a leg­fontosabb feladatok egyikének jelölte meg, a helyi, vállalati önállóság keretei között az egyéni alkotókészség kibonta­koztatását, az alkotó kedv ösz­tönzését és támogatását. Sőt, hogy a párt legfelsőbb vezető testületé, a kongresszus által ez mennyire céltudatosan megszerkesztett, tervszerű program, az abból is kitűnik, hogy az előbbi követelmény mellé odakerült az üzemi de­mokrácia elmélyítésének fel­adata is. Ez az egyéni alkotó- kezdményezés előtt nyithatja Mezőgazdasági nagyüzemek! ÉRDEMES TERMESZTENI Hybar 242-es korai és 456-os középkorai HIBRID SZEMESCIRKOT Előnyei: • igénytelen, csaknem minden talajban termeszthető, • jól tűri a szárazságot, • termesztése teljes mértékben gépesíthető, • hektáronkénti szemtermése az 50-100 mázsát is elérheti, • baromfi- és sertés-alaptakarmányként őrölve vagy őrlés nélkül egyaránt felhasználható. A vetőmag megrendelhető a VETŐMAGTERMELTETŐ ÉS ÉRTÉKESÍTŐ VÁLLALAT TERÜLETI KÖZPONTJAINÁL A területi központok szakmai tanácsot is készségesen adnak. szélesebbre az utat a termelés, a gazdálkodás legfontosabb színterén — a gyárakban. SZOKÁS valamely gazdaság megújulási készségét a felta­lálók és az újítómozgalom eredményein is mérni. A hazai újítómozgalom helyzetéről, eredményeiről az utóbbi évek­ben ellentétes vélemények ala­kultak ki. Az újítók és feltalá­lók IV. országos értekezlete bizonyosan választ ad majd ar­ra is, mennyire lehetünk elé­gedettek az eredményekkel,- és hogyan lehet azokat gya­rapítani a jövőben. Tény, hogy az utóbbi 6 évben, az évi másfél milliárdról kétmil­liárdra emelkedett az újítá­sokból származó vállalati többleteredmény. Tartalma­sabbak, átgondoltabbak az újítások, mint például 6—8 év­vel ezelőtt. Tavaly 1500 talál­mányt jegyeztek be a Talál­mányi Hivatalnál — ez is tisztes mennyiség. Az értéke­lésnél inkább akkor indokol­tak a kérdőjelek, ha nemzet­közi összehasonlítást vég­zünk. 100 ezer lakosra számít­va ugyanis Japánban 76 újítás, Svájcban 91 — nálunk 14 jut. Valamennyi baráti szocialista ország, és európai tőkésorszá­gok többsége elhagy bennün­ket e mutató tekintetében. Fejlettségi színvonalunk más jellemzői ugyanakkor az előt­tünk járó országok hasonló mutatóihoz sokkal közelebb állnak. Amiből az következik, hogy legalábbis az újítások számát tekintve — saját fej­lettségi színvonalunkhoz ké­pest is elmaradtunk. Ezek az adatok, egyben azt is bizonyítják, mennyire nem állhatja meg a helyét az a vé­lekedés, amely szerint az ipar korszerűségének mai fokán, a tudományos és technikai forradalom közepette keve­sebb lehetőség nyílik az újító ember számára. Ellenkezőleg: a legfejlettebb ipari országok­ban a legtöbb a 100 ezer la­kosra jutó újítások, találmá­nyok száma. Persze, ezekben az országokban a legnagyobb az ipar aránya s az iparban foglalkoztatottak száma is. A FELADAT tehát a nem­zetközi összehasonlításban vá­lik világossá: a saját fejlett­ségi színvonalunkhoz kell iga­zítani — az utóbbi évek bizo­nyos mértékű elmaradása után —, kibontakoztatni az újítómozgalmat. Az újító kedvet azonban té­vedés lenne csupán az újító­mozgalom számszerű eredmé­nyein lemérni. Hiszen a szak­munkások százezrei szüntele­nül változtatnak, ésszerűsíte­nek munkájukon. Sokszor úgy is, hogy ha tollat ragadnának, ötletükből hivatalos újítási javaslat válhatna. A mérnö­kök tízezrei törik a fejüket a jobb megoldásokon, hivatás és kötelességtudatból. Az újító embert dicsérve tehát rájuk is kell gondolni, akik mindenütt és mindig a jobbat, az egy­szerűbbet keresik, akik a mű­szaki-gazdasági haladást szol­gáló terveink első számú meg­valósítói. Közülük kerülnek ki az újítómozgalom részvevői is, akiknek képviselői az országos tanácskozáson az eredmények összegezésével együtt a to­vábbhaladás útját, lehetősé­geit is keresik. Gerencsér Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom