Pest Megyi Hírlap, 1974. április (18. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-26 / 96. szám

Csütörtökön délelőtt 10 órakor a házasságról, a család­ról és a gyámságról szóló törvény módosításának vitájával folytatta tanácskozását az országgyűlés tavaszi ülésszaka. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke; Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának eiső titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács el­nöke, továbbá Aczéí György, Apró Antal, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Németh Károly és Nyers Rezső, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban he­lyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek több vezetője. MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának elnöke emelkedett szólásra. Az MSZMP Központi Bizottsá­ga, valamint a saját nevében kérte a külügyminiszteri je­lentés elfogadását. Darvast István (Budapest, 18. vk.), a Magyar Hírlap főszerkesztő­je a külügyi bizottság nevé ­ben tolmácsolta teljes egyet­értését az expozéval. A to­vábbiakban dr. Antalffy György (Csongrád megye, 8. vk.) egyetemi tanár és dr. Bartha Tibor (Hajdú megye, 8. vk.), a tiszántúli reformá - tus egyházkerület püspöke szólalt fel. Miután a külügyminiszteri beszámolóhoz több hozzászó­ló nem jelentkezett, az elnök­lő Varga Gáborné a vitát le­zárta. Az elhangzottakra Pu ja Frigyes válaszolt, Az ebédszünet után Apró Antal vette át az elnöklést; az országgyűlés az interpellá­ciókkal folytatta munkáját. Az elnöklő Apró Antal ezt követően bejelentette, hogy az elfogadott tárgysorozat végé­re értek, s — a képviselőknek további jó munkát kívánva — az országgyűlés tavaszi ülés­szakát bezárta. (Kállai Gyula felszólalását, valamint az interpellációkat a 3. oldalon ismertetjük.) PÚJA FRIGYES: Hazánk külpolitikája a szocialista közösség nemzetközi tevékenységének szerves része Púja Frigyes külügyminisz­ter bevezetőül hangoztatta, hogy a nemzetközi helyzet fő jellemvonása változatlanul az enyhülés, amely elsősorban a Szovjetunió és a szocialista közösség aktív kezdeményező politikája nyomán bontakozott ki. A fordulat a hidegháború­ból a feszültség csökkenése, a konfrontációból a biztonság megszilárdítása, a békés egy­más mellett élés felé mind teljesebbé válik, bár nem azo­nos mértékben érvényesül a világ minden térségében. A békés egymás mellett élés tartós alap/ainak létrehozásáért — A szocialista és a tőkés­országok — mondotta —, az Egyesült Államok, Franciaor­szág, a Német Szövetségi Köz­társaság, Olaszország és más országok vezetőinek eredmé­nyes tárgyalásai, a vietnami fegyverszüneti megállapodás létrehozása és a végrehajtásá­ra eddig tett lépések, az úgy­nevezett német kérdés megöl-' dása, az európai biztonsági értekezlet első szakaszának si­kere és második szakaszának munkája, a haderőcsökkentési tárgyalások folytatása mind­mind ezt az értékelést tá­masztja alá. Az elmúlt év ok­tóberében a közel-keleten el- ,ért tűzszünet és a rendezés azt követő megindulása meg­győzően igazolta az enyhülési folyamat mélységét, erejét. — Ugyanakkor nem lehet szem elöl téveszteni — hang­súlyozta a külügyminiszter —, hogy a nemzetközi politikában egy idő óta fokozódó intenzi­tású törekvések tapasztalha­tók, amelyek az enyhülés tér­hódításának megállítására és visszafordítására, a feszültség újbóli felszítására, a szocialis­ta és a tőkésországok viszo­nyának rontására irányulnak. Az enyhülés ellenségei, a hi­degháború bajnokai igyekez­nek negatív irányba terelni a tőkésországok kormányainak politikáját. A militarista kö­rök erősíteni és aktivizálni akarják az Észak-atlanti Szö­vetséget. Mint mondotta: az enyhü­lést hátráltatja a Kínai Nép- köztársaság nemzetközi politi-' kaja is. A kínai vezetők min­den olyan javaslatot vissza­utasítanak, amelyet a Szovjet­unió vagy valamely szövetsé­gese kezdeményez, és az sem zavarja őket, hogy így az im­perializmus legagresszívebb köreivel kerülnek közös plat­formra. — Az enyhülés ellenségei­nek fő támadási iránya a szovjet—amerikai közeledés — állapította meg Púja Frigyes. — A világ két legjelentősebb országának megállapodásai döntően hozzájárultak a nem­zetközi élet számos nehéz problémájának megoldására. Ha a hidegháború erőinek si­kerülne megzavarniuk a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok viszonyát, komoly akadá­lyokat gördítenének az enyhü­lés útjába. A miniszter azonban utalt arra, hogy a reakciós erők za­varó akciói ellenére a szocia­lista országok, s köztük ha­zánk, továbbra is aktívan munkálkodnak a békés egy­más mellett élés tartós alap­jainak létrehozásán, követke­zetesen folytatják a nemzet­közi együttműködés, a még nyitott nemzetközi problémák rendezésének politikáját. An­nak a szilárd meggyőződésé­nek adott hangot, hogy a fej­lődésnek az enyhülés, a békés egymás mellett élés irányába tett fordulata — bár átmeneti megtorpanás, visszaesés lehet­séges— nem állítható meg és nem forditható vissza. A hi­degháborús erők gazda nélkül csinálják a számítást; a hala­dó, a békeszerető milliók a tőkésországok józanabb poli­tikusainak közreműködésével nem engedik meg, hogy a vi­lágot visszarángassák a múlt­ba. Új kapcsolatok kialakítása Európában — elvi engedmények nélkül A külügyminiszter részlete­sen szólt arról, hogy a nem­zetközi enyhülés továbbra is mindenekelőtt az európai kon­tinensre jellemző, bár itt is érezhetőbbé vált az enyhülés ellenségeinek tevékenysége. Nyugat-Németországban még befolyásos erők vannak, ame­lyek különböző módon kétség­be akarják vonni az NDK szu­verén államiságát, megsértik a Nyugat-Berlinre vonatkozó négyoldalú megállapodást. Az európai és biztonsági együttműködéssel kapcsolat­ban elmondotta, hogy a máso­dik szakasz több mint fél éve tart Genfben, és a tárgyalások elhúzódásának fő oka: a nyu­gati országok képviselői időt rabló mesterkedésekkel elvi engedményekre akarják kény­szeríteni a szocialista országo­kat. Ám a mi véleményünk szerint az értekezlet alapvető célja a béke és a biztonság megszilárdítása és az európai országok együttműködésének bővítése, tartóssá tétele. Ebből kiindulva a szocialista orszá­gok lényegesnek tartják az ál­lamok közötti kapcsolatok el­veinek, a határok sérthetetlen­(Folytatás a 2. oldalon) AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM, 96. SZÁM ÁRrl ßO FI 1.1 E2S 1971. ÁPRILIS 26., PÉNTEK Az SZKP KB Politikai Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének és Minisztertanácsának állásfoglalása Az SZKP Központi Bizottságának Politikai Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége és a Szovjet­unió Minisztertanácsa meghallgatta a Leonyid Brezsnyev ve­zette szovjet küldöttség beszámolóját a Varsói Szerződés tag­államai politikai tanácskozó testületé 1974. április 17—18-i varsói értekezletének munkájáról és teljes egészében jóvá­hagyta a szovjet küldöttség tevékenységét. A politikai tanácskozó tes­tület soron levő értekezletének eredményei kiemelkedő jelen­tőségűek a szocialista közös­ség összefogásának további szilárdítása, a szocialista ál­lamok nemzetközi tevékeny­sége összehangolásának elmé­lyítése szempontjából. A szo­cialista közösséghez tartozó országok szoros együttműkö­dése, nézeteik egysége a kulcs- fontosságú külpolitikai kérdé­sekben, korunk alapvető prob­lémáinak osztályalapokon való megközelítése, ami kifejezésre talált a politikai tanácskozó testület értekezletének közle­ményében és más dokumentu­maiban, lehetővé teszi a test­véri szocialista országok szá­mára, hogy sikeresen oldják meg nemzeti és internaciona­lista feladataikat. A szovjet vezető szervek egyebek között kifejtették, hogy a varsói közleményben az időszerű európai problé­mákról hangoztatott nézetek és álláspontok konstruktív alapot szolgáltatnak az euró­pai biztonsági és együttműkö­dési értekezlet záró szakasza előkészítésének sikeres befeje­zéséhez; a „közel-keleti tartós és igazságos békéért” elneve­zésű nyilatkozat pedig újabb meggyőző alátámasztása a szo­cialista államok elvszerű irányvonalának, amely az arab népek jogos ügyének támoga­tására. A szovjet vezető szervek fontosnak és Időszerűnek tart­ják a politikai tanácskozó tes­tületnek a vietnámi kérdéssel kapcsolatos állásfoglalását is, azzal, hogy a Varsói Szerződés tagállamainak internacionalis­ta politikája, teljes egészében számításba veszi a vietnámi nép alapvető nemzeti óhajait, Délkelet-Ázsiában a béke és a nyugalom érdekeit. Meggyőződésüket fejezik ki a szovjet vezető szervek az­zal kapcsolatban, hogy a poli­tikai tanácskozó testület fel­hívása, amely követeli Chilé­ben az önkénynek és a de­mokraták üldözésének meg­szüntetését, meghallgatásra és támogatásra talál minden an­tifasisztánál, minden demok­ratikus erőnél, akiknek lelki­ismerete nem viselheti el a szörnyű bűntetteket, amelye­ket a fasiszta katonai junta követ el a chilei nép ellen. Végül az SZKP KB Politikai Bizottsága, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának elnöksége és a Szovjetunió Miniszterta­nácsa kifejezi azt a szilárd meggyőződését, hogy a politi­kai tanácskozó testület érte­kezletének eredményei, az ér­tekezlet határozatai még job­ban megerősítik majd a test­véri szocialista országok kö­zötti összhangot és akcióegysé­get. Befejeződött a KGST VB 67. ülése Moszkvában április 23—25- én megtartották a KGST Vég­rehajtó Bizottságának 67. ülését. A Végrehajtó Bizottság meg­elégedéssel állapította meg, hogy a KGST vegyipari ál­landó bizottságának 43. ülé­sén a Bolgár Népköztársa­ság, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársa­ság és a Szovjetunió kor- mánymeghatalmazottai alá­írták a KGST állandó vegy­ipari bizottsága és az „IN- TF.RKÉMIA” tanácsa által jó­váhagyott egyezményt a szin­tetikus festékeket és az ezek­hez szükséges félkésztermé­keket előállító termelési ka­pacitások létrehozásáról az 1976—1980-as években, fi­gyelembe véve e termékek .előállításában a szakosodást és a kooperálást. A Végrehajtó Bizottság ülésének időszakában aláír­ták a tervezési együttműkö­dési bizottság által elkészí­tett sokoldalú alapmegálla­podásokat a vastartalmú nyersanyagok és egyes fém- öntvényfajták Szovjetunió­ban való termelésének fej­lesztésére vonatkozóan. Az említett egyezmények újabb fontos lépést jelente­nek a KGST-tagállamok együttműködésének további elmélyítésében és tökélete­sítésében, a szocialista gaz­dasági integráció fejleszté­sében, és lehetővé teszik a megfelelő egyezményeket alá­írt KGST-tagállamok számá­ra népgazdaságuk ilyen nyers­anyagfajtákkal való ellátásá­nak tervszerű és hatékony megoldását. A Végrehajtó Bizottság ülé­sét a barátiság és a kölcsö­nös megértés jellemezte. Katonai államcsíny Portugáliában Lisszabonból érkezett jelen­tések szerint azoknak a magu­kat „Fegyveres Erők Mozgal­mának” nevező katonai egysé­geknek képviselői, amelyek csütörtökön reggel fegyveres akcióba kezdtek, bejelentették, hogy meg akarják az országot szabadítani a Portugáliában régóta uralkodó rendszertől. Kijelentették, hogy létre kí­vánják hozni a „Nemzet Meg­mentésének Tanácsát” és hely­re akarják állítani az ország­ban a demokratikus szabad­ságjogokat. Ezenkívül általá­nos nemzetgyűlési választáso­kat akarnak kitűzni, hogy a portugál nép szabadon fejez­hesse ki akaratát az ország jövőbeni állami berendezkedé­sét illetően. A UPI amerikai hírügynök- jég jelentése szerint a felkelő katonái alakulatok bejelentet­ték, hogy Caetano portugál miniszterelnök lemondott, és posztját Spinola tábornoknak aata át. Az AFP' értesülései szerint ugyanakkor a köztársa­sági elnök helikopteren isme­retlen helyre menekült. A portugál fővárosban meg­jelenő esti lapok öles címmel adtak hírt a katonai állam­csínyről. Valamennyi lap rész­letes, igen bő jelentéseket kö­zöl az eseményekről. A francia hírügynökség lisszaboni tudó­sítója megjegyzi: úgy tűnik, mintha a cenzúrát eltörölték volna. „Évek óta nem jelen* meg ilyen gazdag híranyag or­szágos eseményekről” — írja. Szavaznak a képviselők: elfogadják a módosítóit családjogi törvényt. Április 28—29-én Gromiko—Kissinger találkozó Genfben Moszkvában csütörtökön be- jelentették: megállapodás szü­letett arról, hogy Andrej Gro- miko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szov­jetunió külügyminisztere ápri­lis 28-án és 29-én Genfben ta­lálkozik Henry Kissingerrel, az Egyesült Államok külügy­miniszterével. az amerikai el­nök nemzetbiztonsági főta­nácsadójával. A találkozón a két külügyminiszter a Nixon amerikai elnök közelgő szov­jetunióbeli látogatásával kap­csolatos kérdéseket vitatja meg. Az országgyűlés módosította a családjogi törvényt PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Elfogadták a képviselők a külügyminiszter jelentését egészségügyi bizottsága által benyújtott módosításokról. majd az egészségügyi minisz­ter — e két bizottsággal egyet­értésben előterjesztett — szö­vegezést módosító javaslatá­ról döntött az országgyűlés. Az indítványokat egyhangú­iig elfogadta. Ezt követően az 1952-ik évi IV. törvényt módosító és egységes szöve­gét megállapító törvényja­vaslatot az országgyűlés álta­lánosságban és — a már meg­szavazott módosításokkal részleteiben is — egyhangú­lag elfogadta. Ezután az ülésszak tárgy- sorozata szerint a második napirendi pont tárgyalására tért az országgyűlés. Púja Fri­gyes külügyminiszter beszá­molt a kormány külpolitikai tevékenységéről és az idősze­rű nemzetközi kérdésekről. Az országgyűlés Varga Gá- borné elnök'etével folytatta munkáját. Kállai Gyula, az Az ülést Péter János, az országgyűlés alelnöke nyi­totta meg. Rauscher György- né (Bács Kis-Kun megye, 12. vk.), valamint Tóth József (Fejér megye, 2. vk.) felta­lálása után, mivel a törvény- javaslat tárgyalásához több hozzászóló nem jelentkezett, Péter János a vitát befeje­zettnek nyilvánította és meg­adta a szót dr. Korom Mihály igazságügy-miniszternek. Dr. Korom Mihály össze­foglaló válaszában egyebek között megállapította, hogy a sokirányú, elemző parlamen­ti vitában hasznos észrevéte­lek, értékes javaslatok h.ang- zottak el. Ezeket a kormány a továbbiakban gondosan mérlegeli — s a javaslatok sorsáról a szokásos módon tájékoztatja a képviselőket. Határoz.ithozatal követke­zett. Előbb az országgyűlés jogi, igazgatási és igazság­ügyi, valamint szociális és

Next

/
Oldalképek
Tartalom