Pest Megyi Hírlap, 1974. április (18. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-26 / 96. szám

ircra W K/unoD 1974. ÁPRILIS 26.. PÉNTEK Befejeződött az országgyűlés tavaszi ülésszaka lamint a békés egymás mellett élés politikájának teljes sike­réért folyó küzdelem. Törek­véseink a nemzetközi színté­ren egybeesnek a tőkésorszá­gok dolgozóinak, haladó erői­nek érdekeivel is. — Alapvető külpolitikai tö­rekvésünk, hogy minél haté­konyabban hozzájáruljunk a szocialista közösség összehan­golt külpolitikai irányvonalá­nak kidolgozásához és valóra váltásához — szögezte le a mi­niszter. Hazánk kétoldalú kapcsola­tairól szólva megállapította, hogy e kapcsolatok az utóbbi években jelentősen kibővül­tek. összességében tetemesen megnövekedett kereskedelmi forgalmunk, emelkedett a kooperációs szerződések száma és nőtt a kulturális csere vo­lumene. 1969-ben a Magyar Népköztársaság 82 országgal állt diplomáciai kapcsolatban, ma 100-zal. 1969-ben 50 nagy- követségünk, 5 főkonzulátu­sunk és 4 missziónk működött, 1973 végén 56 nagykövetsé­günk, 7 konzuli képviseletünk s 4 missziónk van. A szocia­lista országokkal a legszoro­sabb együttműködésre törek­szünk. A Varsói Szerződés po­litikai tanácsadó testületének ülései pótolhatatlan szerepet töltenek be a szocialista or­szágok nemzetközi tevékeny­ségében. Ez óv júniusában ün­nepeljük a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsa megala­kításának negyedszázados év­fordulóját. Jogosan ünnepe­lünk, a szocialista országoké jelentős gazdasági szervezete nagy munkát végzett. A jubi­leumot felhasználjuk arra is, hogy tovább javítsuk, tökéle­tesítsük munkáját a komplex program maradéktalan végre­hajtásáért. gi Köztársasággal, mindkét fél megelégedésére a Vietna­mi Demokratikus Köztársa­sággal. A Koreai Népi De­mokratikus Köztársasággal kapcsolataink fejlesztésére kölcsönösen törekszünk. A magyar—albán viszonylatban csak a kereskedelmi kapcso­latok terén történt bizonyos előrehaladás. A magunk ré­széről készen vagyunk állam­közi kapcsolataink széles kö­rű fejlesztésére. Éppígy a Ki­Beszélgetés a szünetben. Nagy Miklós, Pest megye 28. választóke­rületének képviselője, az országgyűlés külügyi bizoilságának ti.kára, dr. Orbán László művelődésügyi minisztériumi államtitkár és Púja Frigyes külügyminiszter. nai Népköztársasággal is, aq államközi kapcsolataink kői-* csönös előnyök alapján törté-* nő fejlesztésére. Nem raj-* tunk, hanem a kínai vezetők; politikáján múlt, hogy ez ideig kevés előrehaladást tettünk. Elvi alapon állva elítéljük a kínai vezetők szovjetellenes politikáját, amely nemcsak a szocialista országoknak, a ha­ladó mozgalmaknak okoz sú­lyos károkat, de magának a kínai népnek Is. Korrekt viszony a tőkés országokkal Két Pest megyei képviselő a fo­lyosón : Magyar Sándor (20. vk.) és Bata János (12. vk.). Gárdos Katalin felvételei ügyfele vagyok a monori já­rási hivatal szociális előadójá­nak: segítse elhelyezni vala­melyik szociális otthonban ezt vagy azt a magárahagyott öre­get. Néha már úgy érzem, re­gényt tudnék írni a gyermeki hálátlanságról... — Akkor hadd fűzzek hozzá én is egy történetet — szólt Béki Ferencné —, hátha egy­szer mégiscsak megszületik az a regény. Gyomron történt, a szociális otthonban. Él ott egy öregember, akinek hét gyermeke van, de évek óta egyik sem néz feléje. Egy nap aztán gondolt egyet a kísoreg, Parlamenti jegyzet hatvanhét százalékát kapják a fiatal házasok __ Ma gyar Sándor technikus, a megye 20. választókerületének képviselője hasonló eredmé­nyekről számolt be képviselő- társainak. — Százhalombattán a kiosz­tásra kerülő lakások több mint felét a fiatalok kapják. S a közelmúltban született hatá­rozat, hogy 1976-ra minden három- vagy több gyermekes családnak lakást biztosítanak. A családi élet gondjain segít a két nagy százhalombattai vállalat vezetésének az a tö­rekvése is, hogy bár a Hő­erőmű és az Olajfinomító is folyamatosan termelő üzem, a kisgyermekes és a többgyer- mekés anyákat lehetőleg nem osztják be éjszakai műszakra. Ha figyelembe vesszük, hogv az olajfinomító dolgozóinak egyharmada nő, akkor kitű­nik, hogy ennek megoldása nagyon nehéz feladatot jelent. Gondoskodás az öregekről — Nem kevésbé könnyű a helyzet a magárahagyott öre­gekkel sem ... — mondta Vá­mos Géza mezőgazadsági mér­nök, a megye 11. választókerü­letének képviselője. — Az én körzetemben ez okoz nagyon sok problémát. Éppen ezért csak helyeselni tudom a tör­vénytervezetnek azt a részét, amely kötelességévé teszi a gyermekeknek a szülőkről való gondoskodást. Öt község és két nagykiterjedésű külte­rületi település tartozik hoz­zám a monori járásban, így aztán nem csoda, ha állandó a gyárunkban az ifjúsági par­lamentet a fiatalok — kapcso­lódott a témához Kalmár Já­nos, a MÁV Dunakeszi Jár­műjavító Vállalat főmérnöke, a megye 26. választókerületé­nek képviselője. — Ezen sok olyan kérdés hangzott el, amely összefügg az ülésszak mostani napirendjével. Érthető is, hiszen a fiatalok egy része még házasság előtt áll, más részük viszont még csak most kezdte a közös életet. A gyár vezetése kötelességének érzi, hogy a lehetőségekhez képest segítse életük jobb alakulását. Ezért született olyan döntés a napokban, hogy amint elké­szül még az idén az új mun­kásszálló, a jelenlegiből tizen­nyolc garzonlakást alakítanak ki átmeneti szállásként fiatal házasok részére. A lakás nemcsak Dunake­szin gond a fiataloknak, az új házasoknak, hanem másutt is. Ezért is tette hozzá a beszél­getéshez Béki Ferencné, az ül­lői Kossuth Termelőszövetke­zet brigádvezetője, a megye 13. választókerületének képvi­selője: — A termelőszövetkezet ve­zetősége tavaly tíz-tízezer fo­rint kamatmentes hitellel se­gítette a fiatalok lakásépítke­zését. Kétszázezer forintot köl­töttünk erre a célra. Az idén már mégegyszer ennyit terve­zett a vezetőség, ezt az össze­get húsz fiatal között kíván­ják felosztani, vagyis húsz­húszezer forint kölcsönt kap­hat valamennyi. Kalmár János közbevetette: __ TinmnIrocyin n Inlsn cnls Tegnap délelőtt a család­jogi törvény módosításának tervezetéről nemcsak az ülés­teremben, hanem kinn, a fo­lyosókon is tovább folytató­dott a vita. S. Hegedűs László, a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának titkára, Pest megye 24. választókerületének képvise­lője azokból a széleskörű vi­tákból elevenített fel részlete­ket képviselőtársainak, ame­lyek a törvénytervezet előké­szítését megelőzték a népfront és a Magyar Nők Országos Tanácsának rendezésében. Újszerű viták — Ezeken az volt az új­szerű, hogy megszervezésük­ben és levezetésükben egy­aránt közreműködtek az igaz­ságügy dolgozói, a törvényter­vezet előkészítői s azok a bí­rák, akik ezekkel a kérdések­kel foglalkoznak mindennapos munkájuk során. És újszerű volt az is, hogy sok képviselő is megjelent. A fővároson kí­vül hét megyében, köztük Pest megyében is, rendeztek ilyen jellegű vitákat, amelyeknek az is érdekessége volt, hogy majdnem mindenütt ugyan­azok a kérdések kapták a leg­nagyobb hangsúlyt, s a.külön­böző korosztályok és rétegek véleménye is a legtöbb eset­ben megegyezett. Garzon — fiatal házasoknak — A tavaszi ülésszak előtt néhány nappal rendezték meg Indokínai, közel-keleti, latin-amerikai ellentmondások A Szovjetunió külpolitikája iránytű Támogatjuk a fejlődő országok jogos harcát Összehangolt külpolitikai irányvonal valóraváltása (Folytatás az 1. oldalról) sége, az erőszakról való le­mondás, az országok szuvere­nitásának tiszteletben tartása, a belügyekbe való be nem avatkozás elvének világos, fél­re nem érthető és félre nem magyarázható megfogalmazá­sát — A szocialista országok a biztonsági értekezletet nem végső célnak, hanem kiinduló­pontnak tartják, amellyel el­kezdődik az európai államok új kapcsolatainak kialakításá­ra irányuló munka — jelen­létté ki a külügyminiszter. — Határozott és ugyanakkor ru­galmas politikánk ráébresztet­te a nyugati országok képvise­lőit, hogy a szocialista orszá­gok nem tesznek elvi enged­ményeket. Ez a felismerés is hozzájárult ahhoz, hogy az utóbbi időben előrehaladt az okmányok szövegezése. — A Magyar Népköztársaság kormánya mindig szívügyének tekintette az európai biztonsá­gi értekezletet és sikere érde­kében széles körű aktivitást fejtett ki. Küldöttségünk Genf- ben hasznosan tevékenykedik, amit a bizottságokban és albi­zottságokban beterjesztett nagy számú magyar javaslat is tanúsít. Ezt a munkát to­vább folytatjuk — szögezte le Púja Frigyes. A továbbiakban arról szólt, hogy a szocialista országok azt szeretnék, ha a politikai jelle­gű enyhülést katonai enyhülés egészítené ki. A Varsói Szerző­dés politikai tanácskozó testü­letének e havi ülése megerő­sítette 1972 januárjában ezzel kapcsolatosan kialakított állás­pontját. Ennek lényege, hogy a szocialista országok első lé­pésként elképzelhetőnek tart­ják a haderő jelképes csök­kentését — A Magyar Népköztársa­ság álláspontja — hangsúlyoz­ta a miniszter — a közép-euró­pai haderőcsökkentés kérdésé­ben változatlan. Támogatjuk a Szovjetunió, a Lengyel Nép- köztársaság, a Német Demok­ratikus Köztársaság és a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság közösen benyújtott javaslatát. Ezen túlmenően mi teljes jogú részvevőként hazánk biztonsá­gának érdekeitől vezettetve csak akkor kapcsolódunk be a tárgyalásokba, ha Olaszország ugyanezt teszi. egyes konkrét szovjet javas­latok valóraváltásában a Szov­jetunió párt- és állami veze­tése, Leonyid Iljics Brezsnyev elvtárs, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja főtitkárával az élen, rendkívül eredményes munkát fejtett ki. — A Magyar Népköztársaság külpolitikája — állapította meg Púja Frigyes — a szo­cialista közösség nemzetközi tevékenységének szerves ré­sze. Pártunk és kormányunk iránymutatásának megfele­lően külpolitikánk fő felada­ta szocialista vívmányaink megvédelmezéséhez és a szo­cialista társadalom építéséhez szükséges kedvező nemzetközi feltételek biztosítása. Nem­zetközi tevékenységünkben ez a feladat elválaszthatatlanul összefonódik azzal a munká­val, amelyet a szocialista or­szágok egységéért, szoros együttműködéséért folyta­tunk, az antiimperialista és a nemzeti felszabadító mozga­lom iránti szolidaritással, va­A fejlett tőkésországok és hazánk kétoldalú kapcsola­tait mindinkább a kölcsönös érdekeken alapuló korrekt vi­szony jellemzi — jegyezte meg a miniszter. — A Finn Köztársasággal való szoros kapcsolataink sok tekintet­ben példaként szolgálhatnak. Kedvezően fejlődtek az el­múlt időszakban kapcsola­taink a semleges Ausztriával, és mi e jószomszédi viszony további fejlesztésére törek­szünk. Az elmúlt év decem­berében vette fel hazánk a diplomáciai kapcsolatokat a Német Szövetségi Köztársa­sággal. Bízunk abban, hogy a diplomáciai kapcsolatok fel­vétele még inkább elősegíti kapcsolataink bővítését. Ered­ményesek az Amerikai Egye­sült Államokhoz fűződő kap­csolataink rendezése is. Si­került megoldanunk több hosszú idő óta függőben lévő problémát. A magunk részé­ről kapcsolataink teljes nor­malizálását akarjuk és erre látunk is lehetőséget — han­goztatta a külügyminiszter, majd a magyar—francia kap­csolatokról szólva megálla­pította, hogy, bár gazdasági téren van bizonyos fejlődés, de összességében a két or­szág kapcsolatának fejlődése elmarad a lehetőségektől, c aszország továbbra is leg­jelentősebb tőkés partnereink közé tartozik, és az utóbbi időben élénkebbé váltak kap­csolataink Nagy-Britanniával, Országunk kapcsolatai jók és fejlődők a kapitalista Európa más országaival,- így Svédor­szággal, Svájccal, Ciprussal, Dániával, Norvégiával, Bel­giummal, Törökországgal és más országokkal is. Az elmúlt évek folyamán szoros baráti viszony alakult ki- hazánk és az Indiai Köz­társaság között. Nagyra be­csüljük az indiai kormány el nem kötelezettségen alapuló politikáját és azt az ázsiai és általában a nemzetközi béke és biztonság kiemelkedő fon­tosságú tényezőjének tekint­jük. Örömmel üdvözöljük, hogy április 9-én C j-Delhiben India, Banglades és Pakisztán külügyminiszterei fontos meg­állapodást írtak alá, amely elősegíti, hogy a hindusztáni szubkontinensen normalizálód­janak az állapotok. Befejezésül a külügyminisz­ter kijelentette: — Az elmúlt időszak ta­pasztalatai azt mutatják, hogy pártunk és kormányunk kül­politikai irányvonala — alap­A fejlődő országokkal fontos törekvésünk kapcsolataink szélesítése — hangsúlyozta Púja Frigyes. — Támogatjuk népeik küzdelmét a nemzeti felszabadulásért és a társa­dalmi haladásért. A fejlődő világ országait erősen foglal­koztatja viszonylagos gazda­sági elmaradottságuk csökken­tésiének és felszámolásának problémája. Kormányunk épp ezért egyetértését fejezte ki az ENSZ közgyűlése rendkívüli ülésszakának összehívásával, mert a fejlődő országok törek­véseit igazságosnak, igényei­ket többségében jogosnak tartja. Legélénkebb és legsok­oldalúbbak államközi kapcso­lataink az arab országokkal. A haladó rendszerű arab orszá­gok természetes szövetsége­seink az imperializmus, a neokolonializmus, a reakció elleni harcban. A továbbiakban az indokínai népek küzdelméről szólva hangsúlyozta, hogy a Magyar Népköztársaság, egész dolgozó népünk a legmélyebb együtt­érzéssel és cselekvő szolidari­tással követi harcukat, melyet szabadságukért és társadalmi felemelkedésükért folytatnak. Nagy megelégedéssel fogadtuk a vietnami háború befejezésé­ről tavaly januárban aláírt párizsi megállapodást, őszinte örömmel üdvözöltük a laoszi ideiglenes koalíciós kormány közelmúltbeli megalakulását. Ám az elért eredményekkel szemben áll, hogy még mindig nem beszélhetünk a háború tényleges befejezéséről ebben a térségben. Részletesen szólt arról, hogy e dél-vietnami fegyveres har­cok kiterjesztéséért, a meg­állapodásban előírt békés politikai rendezés megaka­dályozásáért a saigoni ad­minisztráció a felelős, amely rágalomhadjáratot indított a nemzetközi ellenőrző és fel­ügyelő bizottság szocialista tagozata ellen. A magyar ta­gozat, átérezve a vállalt kül­detéssel járó felelősséget, to­vábbra is következetesen és határozottan síkra száll a pá­rizsi megállapodás és azon belül a nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottság tevé­kenységére vonatkozó előírá­sok pontos értelmezéséért, lel­kiismeretes tiszteletben tar­tásáért es vegrehaj tasanaK elősegítéséért. A Közel-Kelettel kapcso­latban Púja Frigyes megál­lapította, hogy a korábbinál kedvezőbb 'körülmények ala­kultak ki a válságos hely­zet rendezésére. A múlt év végén a Szovjetunió és az Egyesült Államok közremű­ködésével, az ENSZ égisze alatt, létrehozták a genfi bé­kekonferenciát. Ennek a nem­zetközi fórumnak a kereté­ben lehetőség nyílik olyan igazságos rendezés kidolgo­zására, amely biztosítja az iz­raeli csapatok teljes kivoná­sát a megszállt arab terüle­tekről, a Palesztinái nép tör­vényes jogainak, nemzeti tö­rekvéseinek összhangban ál­ló érvényre juttatását, a tér­ség valamennyi országa és né­pe békéjének, biztonságának és területi épségének szava­tolását. A Szovjetunió és a szocialista közösség más or­szágai szorgalmazzák a gen­fi békekonferencia második szakaszának megkezdését, va­lamennyi érintett fél, köztük a palesztinai felszabadító mozgalom képviselőinek rész­vételével. — A Magyar Népköztársa­ság — jelentette ki — válto­zatlanul támogatja az arab országok igaz ügyét és kész az együttműködésre az igazsá­gos. tartós béke létrehozá­sának előmozdítására. sor latin-amerikai ország helyreállította diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatait Kubával és egyre határozot­tabban lép fel a Kuba ellen irányuló megkülönböztető in­tézkedések megszüntetéséért. Emellett a latin-amerikai országok körében erősödik az a törekvés, hogy tevékenyebb szerepet töltsenek be a nem­zetközi életben. Ennek ör­vendetes jele, hogy Peru, Pa­nama, Argentína, Ecuador, Mexikó, Venezuela, Kolumbia és Costa-Rica mind konst­ruktívabb szerepet játszik. A külügyminiszter részlete­sen szólt arról, hogy a nem­zetközi enyhülés, a békés egy­más mellett élés soha nem ta­pasztalt sikereiben a fő érdem a szocialista közösségé, és ezen belül a Szovjetunió tette a legtöbbet a helyzet gyöke­res megváltoztatáséért. A Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusán meghirdetett békeprogram, Az elmúlt évben Latin- Amerikában kialakult bonyo­lult és ellentmondásos hely­zettel kapcsolatban a kül­ügyminiszter mindenekelőtt hangsúlyozta, hogy Chilében változatlanul folytatódik _ a fasiszta katonai diktatúra terrorja, erős imperialista nyomás nehezedik Peru és Panama haladó katonai és néhány más, polgári képvi­seleti rendszerű latin-ameri­kai ország kormányára. A vi­lág haladó közvéleményével és más államokkal együtt a mi népünk és kormányunk is határozottan elítéli a chi­lei terroruralmat és követeli a katonai junta börtöneiben, koncentrációs táboraiban és kínzókamráiban sínylődő chi­lei hazafiak szabadon bocsá­tását. Felhívta a figyelmet ar­ra, hogy a latin-amerikai or­szágok életére és harcára nö­vekvő hatást gyakorol a szo­cialista Kuba. Ma már egy A külügyminiszter leszögez­te, hogy külpolitikánkban je­lentős szerepet töltenek be a magyar—szovjet kapcsolatok. Viszonyunkban példamuta­tóan testesül meg a szocialista internacionalizmus elve. Két­oldalú kapcsolataink minden vonatkozásban kedvezően fej­lődnek, testvéri együttműködé­sünk problémamentes. To­vábbi gyümölcsöző fejleszté­séhez minden feltétel adott. A Szovjetunió külpolitikája szá­munkra iránytű; változatlanul arra törekszünk, hogy nemzet­közi tevékenységünket szoro­san összehangoljuk a Szovjet­unió tevékenységével. Köte­lességünknek tartjuk, hogy a nemzetközi szintéren is fel­lépjünk a nacionalista, szov­jetellenes tendenciák ellen. Megállapította Púja Fri­gyes, hogy a Magyar Nép- köztársaság és a Varsói Szer­ződés, illetve a KGST többi tagállamainak kapcsolatai széles körűek és szüntelenül fejlődnek. Éppígy töretlenül fejlődnek kapcsolataink a Ju­goszláv Szocialista Szövetsé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom