Pest Megyi Hírlap, 1974. április (18. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-03 / 78. szám
PEST SIEGTE! \JCíriap 1974. Április 3., szerda ÁPRILIS 4-5: Gazdag program a rádióban és a televízióban Gazdag választékot kínál a televízió és a rádió azoknak, akik az áprilisi ünnepeket odahaza, készülékeik mellett kívánják eltölteni. Április 4-én a televízió 11 órától helyszíni közvetítést ad a budapesti ifjúsági nagygyűlésről, a forradalmi ifjúsági napok rendezvényeiről. Délután a Világifjúsági Találkozón részt vett szovjet delegáció nemzeti estjéből láthatunk részleteket, majd dokumentumfilm pereg Leonyid Brezs- nyev 1972-es magyarországi látogatásáról. Aprilin 5-én jelentkezik Hogy képzeli 2073-ban címmel Kállai István műsora, este pedig a Fábri Zoltán-sorozatban, a Húsz óra című filmet vetítik. A 2-es műsorban Der- kovits Gyulára emlékeznek, születésének 80. évfordulóján. A rádióban a reggeli órákban sugározzák, Ahol a köves út véget ért címmel Berta Béla és Csekö Ágoston dokumentumműsorát, egy kis település sorsáról. A délutáni órákban kerül sor a Kossuth- adón az éneklő ifjúság mozgalom negyedik évadjának nyitó hangversenyére. Április 5-én a Kossuth- adón délelőtt a Szóljatok játszók, regölök! vetélkedő V. területi középdöntőjét sugározzák Tatáról, a Komárom megyei művelődési központ színházterméből. Játékos számtanára FóS-Kisalagon Kifejleszteni és erősítem a matematikai Feláll a húszegynéhány első osztályos, üdvözli a vendégeket, aztán megkezdődik a számtanára. Megilletődött- ségnek nyoma sincs, a fiatal pedagógus arcáról, mozdulatairól sem olvasható le lámpaláz, ('agy görcsös erőlködés. Csak azt csinálják, amit. az órarend szerint számtanórákon megszoktak, bemutató tanítás keretében. A komplex-mate- matika-oktatás két éve folyó helyi kísérletét összegezik. Nézői, figyelői pedagógusok, pszichológusok és szülők. Elsősorban a szülők tájékoztatására született meg ennek a bemutató órának a gondolata. Bátran belefogtak A fót-kisalagi általános iskolában Novák Imre igazgató és a fiatal tantestület sok-sok kezdeményezése közül az egyik: bátran belefogtak a még csak kísérleti stádiumát élő újfajta matematikaoktatásba, amelyet az 1974—75-ös tanévben vezetnek be a megye néhány általános iskolájában. — Második éve teljesen új alapokra helyeztük a számtantanítást iskolánkban — mondja az igazgató. — Az eredmény lenyűgöző: a gyerekek körülbelül tízszer annyi példát tudnak megoldani azonos idő alatt, mint a hagyományos módszerekkel tanított társaik. Azt hiszem, az sem mellékes, hogy ennek a látványos eredménynek az elérése nem jelent a gyerekek számára tízszeres megterhelést. Ellenkezőleg: nagy örömmel sajátítják el a magasabb matematikához tartozó összefüggéseket, Szerep'ők: az elsősök . A földszintes iskolaépület egyik tantermét alaposain átrendezték a nevezetes eseményre, valóságos kis színházat rögtönöznek, nézőkkel, szereplőkkel. S ahogy telik-múlik az idő, az előadás szereplői, az első osztályosok, egyre kevésbé vesznek tudomást az idegenekről, — Alkossatok nullától kiindulva hármasával növekvő számsort — hangzik az első feladat. Mindenkiben megmozdul a versenyszellem, a gyerekek ráhasalnak most még a füzetekre, és nagy, kövér számokkal rögzítik a számsor tagjait. Két-három perc után előkerül a piros ceruza és megkezdődhet az értékelés, és az önellenőrzés. Ahogy növekszik a számsor, úgy esnek ki a gyerekek a versenyből egymás után, míg végül egy hosz- szú hajú kisfiú már csak egyedül sorolja a leírtakat: hetvenkettő, hetvenöt, hetvennyolc, (összehasonlításul: a jelenleg érvényben lévő Tanterv és Utasítás szerint az első osztályban húszig tanítják számolni a nebulókat.) . I Nehezebb feladat következik és még nehezebb. A népszerű barkochba-játékot számokkal is lehet játszani. A tanító: — Gondoltam egy számot, találjátok ki, melyik az. Dobozok, gép, rakéta A gyerekek kizárásos alapon közelítik meg az ismeretlent. Hamar megtudják, hogy a keresett szám tíz és húsz között található, s a „nagyobb tizenegynél?”, majd a „nagyobb tizenkettőnél?” kérdésekre adott válaszokból már egyértelműen adódott a helyes válasz: tizenkettő a keresett szám. Ami föltűnt, hogy a tanulók hamarabb reagáltak a szűkítésben az igen válaszokra, mint a nemekre, s a gyerekek jó darabig nem tudtak mit kezdeni azzal a kézenfekvő helyzettel, hogy a keresett szóm nagyobb tizenegynél, viszont nem nagyobb, mint tizenkettő. Április 4-töl to-ig CEGLÉD, 4— 7: A rendőrség megköszöni* Szabadság s—io : illatos út a semmibe CEGLÉD, 4— 7: Hókirálynő Kamara 8—10: Bosszúállók NAGYKOROS, 4— 7: Illatos út a semmibe Afgny János Családi fészek 9—10: A szerelem határai ÉJSZAKAI ELŐADÁS fi: Ne ingereljétek a mamát SZENTENDRE 4— 7: Merénylők 8—10: Mi, férfiak ABONY 4— 5: Mackenna aranya 6— — 7: A kör bezárul 8— 9: Keresztesek I—II. 10—11: Az ezredeseket akarjuk ÉJSZAKAI ELŐADÁS 6: Feketeszakáll szelleme BUDAÖRS 4—10: Némő kapitány és a víz alatti város DUNAHARASZTI ’s Volt egyszer egy vadnyugat I—IL 8— 9: A sah táncosnője DUNAKESZI, 4- 7: Kabaré* Vörös Csillag 8-10: Régl idök foci** ÉJSZAKAI ELŐADÁS * * fi: Bolondos újoncok ÉRD 6— 8: Halálgyár az őserdőben I—II. 10—11: A hetedik töltény F6T 4— 5: Áldd meg az állatokat és a gyermekeket fi— 7: A hetedik töltény 8— 9: Álom luxuskivitelben GYAL 5— 6: Egy kis hely a nap alatt 7— 8: Az ezredeseket akarjuk KISTARCSA 4— 5! Halálgyár az őserdőben I—IL 6— 7: A szerelem határai 8— 9: Twiggy, a sztár MONOR 4— 7: Kamaszkorom legszebb nyara* 8—10: A kör bezárul ÉJSZAKAI ELŐADÁS 6: A hölgy nem iszik, nem dohányzik, nem flörtöl... csak fecseg NAGYKATA 4— 5: A fekete város I—n. 6— 7: Csárdáskirálynő 8— 9: A veréb is madár* * 10—11: Szegény gazdagok PILISVOROSVAR *- 5: Bartleby 6— 7: A sziklabarlang titka 8—10: Én nem látok, te nem beszélsz, ő nem hall POMAZ 4: Hétszer hét 5— 7: Csínom Palkó 8— 9: A halál válogat RÁCKEVE 5— 7: Felszarvazzák őfelségét 8—10: Csínom Palkó SZIGETSZENT- í®.s™ez^Vovas,a iüiii/1 AC 6— 7: Mi, férfiak MIKLOb 8— 9. a rendőrség megköszöni* VECSES 4: Dél csillaga 5— 7: Kis nagy ember* 8—10: Merénylők ÉJSZAKAI ELŐADÁS 6: Tecumseh •Csak 16 éven felülieknek! Jó szórakozást kíván a PEST MEGYEI MOZIÜZEMI VÁLLALAT Kör, háromszög és négyzet alakú műanyag lemezkék sorakoznak különböző színekben a dobozokban. Népszerű az ún. rakéta és a gép is, melyekbe hiányzó számokat írnak be a tanulók, a már meglévő számokból kiolvasható összefüggések alapján. Aztán anélkül,, hogy erről tudomásuk lenne, permutálást végeznek, az 1, 2, 3, 4, 5-tel, úgy alkottak kétjegyű számokat, hogy egy számon belül valamely számjegy ne ismétlődjék (például 11 nem jó). Használják a plusz-mínusz előjeleket, szabályokat fogalmaznak a maguk színvonalán. S erejükből, figyelmükből futotta az óra végéig. Lantai Kálmán tanító tavaly végezte a képzőt Esztergomban, miután a pedagógusjelöltek országos találkozóján harmadik díjat nyert a Komplex matematika-oktatás módszerei című pályázatával. A bemutató után így vall eddigi tapasztalatairól: — Olyan feladatokat kell adni a gyerekeknek, hogy maguk fedezzenek föl bizonyos matematikai összefüggéseket, tehát szó sincs arról, hogy elméletiéi tömnénk tele a fejüket. A fő cél: kifejleszteni és erősíteni a tanulókban a matematikai gondolkodást. Ez nemcsak a hagyományos számtananyag elsajátítását köny- nyíti meg, de kihat az egész személyiségre, érdeklődőbb, kutatóbb egyéneket nevel, s ez valamennyi tantárgyban éreztetni fogja hatását. Mivel a szülőket sorozatosan tájékoztatjuk az új tanítási módszerről, kezdenek ők is megbarátkozni vele. Azt kértük tőlük, hogy kezdetben, amíg meg nem ismerik jobban az új eljárás lényegét, ne segítsenek a házi feladat elkészítésében á gyerekeknek. Azóta föloldottuk a ..tilalmat”, hiszen a szülők is szívesen eljátszanak a matematikai rejtvényekkel. Többet, mert érdemes Amit láttunk, tapasztaltunk, biztató. Dicséretes, hogy éppen a fővárosi agglomerációhoz tartozó egyik község általános iskolájában ilyen komoly erőfeszítéseket tesznek az új bevezetéséért. Mert tegyük hozzá, ha a tanulóknak könnyebbséget is jelent az új, a pedagógusoktól sokkal több munkát követel, mint a hagyományos módszer. De a többletmunka ellenére szükség van rá, ezt sokak előtt bizonygatni sem kell, hiszen a mostani elsősöket nevelőik már a következő ezredre készítik fel. Ne feledjük: 1974-et írunk. Fehér Gyula Vácott a Segesvár Az 1840-es évek piacterét varázsolták néhány napra a vád Szentháromság térre a Balázs Béla filmstúdió forgatócsoportjának tagjai. Lányi András fiatal filmrendező irányításával „Segesvár” címmel forgatnak filmet Petőfi életéről és halálának körülményeiről. A 80 perces fekete-fehér játékfilm több színhelye Pest megyében lesz, így egy Monor melletti régi majorban is felvételeket készít a stáb. G ár dós Katalin felvétele Heti filmiegyzet A tórökfejes kopja Ketten A törökíejes ltopja törökjei közül: Koncz Gábor (Akibár) és Gáti József (a defterdár). Hogy mennyire kapós az ifjabb évjáratú • nézőkhöz szóló kalandos történelmi film, azt az ilyen művek látogatottsági statisztikái igazolják. Kaland, izgalom, fordulatos cselekményvezetés, nagy verekedések, nagy lovaglások, nagy vívások, sok lövöldözés, egy kis szerelem, egy kis ármánykodás, egy fenegyerek hős, egy kígyólelkű áruló — pontosan ismert recept szerint készülnek ezek ,a filmek. S ha valamelyik véletlenül még valamiféle mondanivalót is hordoz, a hazaszeretetről, az elnyomók gyűlöletéről is beszél, s ráadásul még jól formált jellemek is találhatók, akkor ez a filmtípus népszerűségben — és hatásában — gyakran lepipál akárhány nehezebben emészthető, bár értékesebb művészi filmet. A Kolozsvári Grandpierre Emil ismert és sikeres ifjúsági regényéből az író és Bencsik Imre által írt forgatókönyv alapján, Zsurzs Éva rendezésében forgatott új magyar film, sajnos, nem fenyegeti a nehezebben emészthető, bár értékesebb művészi filmek sikerét. Mégpedig azért nem, mert a maga műfajában nem sikerült igazán jelentőssé tenniük az , alkotóknak. Ennek okait elég könnyű összeszámlálni. Először is a könyv fordulatossága, színessége egyszerűsödött le meglehetősen nagy mértékben, jobban, mint a műfajok közti különbség és a kötött terjedelem ezt indokolta volna. Másodszor: a hősök egyszerűsödtek le olyannyira, hogy többségük sablonos papírfigura lett. Pedig ennek a könyvnek a gyermekből ifjúvá serdülő hőse, Dani, csaknem népmeséi hős. ö a mesebeli árvagyerek, aki igazságot szolgáltat, megmenti az üldözötteket, magával ragadja a kicsinyhitűeket. A film Danija viszont inkább egy nyughatatlan kamaszra emlékeztet, mint népmeséi hősre. S a felnőttek is túlságosan fekete-fehérek. Legtöbbjük egyetlen — s nem is különösebben elmésen megválasztott — vonással, mondással, magatartássémával jellemzett. így aztán ebből sem kapjuk visz- sza a regény színesebb világát. S ez annál különösebb, mivel maga az író volt az egyik filmre író is. Nem találták meg azt a módszert, amellyel ezt a kedves, üde könyvet át lehetett volna tenni — az irodalmi alkotás rangján-szintjén — a film nyelvére. Zsurzs Éva rendezése sokat korrigál a vázlatosságon és naivitáson, de csodákat ő sem tehetett Özvegy Coudercné Georges Simenon, a Maigret- sztorik mestere, időnként, mintegy kikapcsolódásként, komolyabb témájú, magas művészi becsvágyé regényeket is írt. Ezek egyikéről másikáról igen jó véleménnyel volt a kritika. Persze, az irodalmi Simenon-mű vekből sem hiányzik a krimiíró Simenon vonzódása az izgalmasan bonyolított történetihez, a rejtélyes esetekhez, a nagy rutinnal kidolgozott, hiteles jellemrajzokhoz. A különbség többnyire „csak ’ annyi, hogy a „komoly” könyvek témája súlyosabb, összetettebb, bonyolultabb, emberileg komplikáltabb, konfliktusaiban mélyebb, mint a krimiké. Egyik korai regénye, az özvegy Coudercné, a fenti jó tulajdonságokon kívül még valamivel dicsekedhet: az elsők között fogalmazza meg benne Simenon azt az életérzést, amely később egy irodalmi (és filozófiai) irányzat jellemzője lesz. Pontatlan és történelmietlen lenne ezt a regényt már az egzisztencializmus eszmei vonzókörében fogant műnek nevezni, de az kétségtelen, hogy sok minden benne van már, ami később majd Albert Camus műveiben teljesedik ki. Az özvegy Coudercné főhőse, Jean, a szökött fegyenc, alakjában, sorsában sokban rokon Camus A közöny-ének. főhősével, Meursault-tal. A Simenon-regény — s a belőle készült film is — 1934- ben játszódik egy eldugott vidéken. Hitelesen megrajzolt környezetét a film is megőrizte: Pierre Granier-Deferre rendező ügyelt rá, hogy pontosan felidézze a negyven évvel ezelőtti francia élet légkörét. A történet hiteléről az írói anyag gondoskodott: az öregedő özvegy Coudercné, a jóképű szökött fegyenc, a fiatal és könnyűvérű rokon, Felicie s a többiek élő alakok, emberi szenvedélyekkel, indulatokkal és bűnökkel. S mivel a színészek között egy Simone Signorét (az özvegy) és egy Alain Delon (Jean, a bujkáló rab) is ott található, a jól megrajzolt hősök jó alakításban kelnek életre. Kissé nyomasztó film, sötét világa néha Zola egynémely regényét is felidézi, de Simenont nem a múlt jeles írói oktatták, hanem az élet és a saját különleges tehetsége. Hangverseny Bangladesért Nem film ez a mű, ha a filmről abban az értelemben beszélünk, hogy van elmondható története, vannak leírható szereplői, akik ezt meg azt teszik, s így meg úgy kerülnek egymással kapcsolatba, ellentétbe. Saul Swimmer rendező nem sztorit filmesített meg,' hanem elvitte kameráit egy rendkívüli popkoncertre, melyet 1971. augusztus 1-én tartottak New Yorkban, s szépen, ügyesen és gondosan lefényképezte, amit ott látott S mivel a látvány nem akármilyen volt, hiszen a műfaj legjobbjai léptek fel, Eric Claptontól Ringó Slarron út Bob Dylanig, a filmből a rock nagy parádéja lett. De mivel ezt a koncertet Banglades megsegítésére adták, a filmen átsu- gárzik ez a nemes cél is; előadók és nézők-hallgatók egyaránt érezhetően másként játszottak, másként viselkedtek, mint a szokásos hasonló koncerteken. Swimmer és munkatársai érdeme, hogy a film nézői is megéreznek valamit ebből. Takács István A ,
