Pest Megyi Hírlap, 1974. április (18. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-03 / 78. szám

1974. ÁPRILIS 3., SZERDA PEST utcvr.i KjCirlap Finnországból Szabolcstól Zaláig Pest megye lakossága 1980-ra elérheti az egymilliót A közelmúltban megjelent Területi statisztikai évkönyv 1973 csaknem 400 oldalon át közöl táblázatokat. Minden táblázat külön-külön is rang­sorolja a megyéket, a sok-sok tény egybevetésével pedig ér­dekes összkép alakul ki róluk. A lakónépesség abszolút számát és a növekedés ütemét tekintve egyaránt Pest megye a listavezető. Ha népessége az előző tíz esz­tendőéhez hasonló gyorsaság­gal növekszik tovább — már pedig a főváros vonzása erre garancia — akkor 1980-ig át­lépi a bűvös egymilliót. A la­kosság abszolút számát tekint­ve a 780 ezer lelkes Borsod- Abaúj-Zemplén a következő a rangsorban, a növekedés üte­mét tekintve azonban megelő­zi őt Komárom és Fejér. Ez utóbbiak 300, illetve 400 ezres Az érdi Bentavölgye Tsz-ben tavaly nyáron készült el 40 milliós beruházással a 317 férőhelyes te­henészeti telep, ahova Finnország­ból vásároltak törzsállományt. Az évi 5 ezer liter tejhozamú, ala­csony termetű tehénállomány első fele már Érden van, a többi még ebben a hónapban megérkezik. A borjúnevelőihen már szépen fejlő­dik a törzsállomány utánpótlása. Koppány György felvétele Vastagabb pvc-csövek Kemény pvc csatornacsövek és csőkötő idomok gyártási li- cencét vásárolta meg a na­pokban a Licencia Találmá- nvokat Értékesítő Vállalat az NSZK legnagyobb műanyag­csőgyártó cégétől. A licencvásárlással és a gvártási eljárás átvételével lehetővé válik a közművesí­téshez 100—500 milliméter átmérőjű pvc-csövek hazai gyártása. Ezt elsősorban új lakótelepek csőhálózatának ki­építésénél, valamint az el­avult, kopott csőrendszerek kicserélésénél alkalmazzák majd, az addig használatos vas- és fémcsövek helyett A gyártás 1975-ben indul. A FŐVÁROSI 4. SZ. ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT az 1974—75-ös tanévre FIATALOKAT VESZ FEL- kőműves- bádogos- épületburkoló- tetőfedő- műkőkészítő- vasbetonkészitő- ács-állványozó- épületasztalos- fapadlózó-műanyagburkoló- villanyszerelő- víz-gázszerelő- vas- és femszerkezet-lakatos- szobafestő-mózoló- tapétázó- építőgép-szerelő szakmunkástanulónak. A vidéki szakmunkástanulókat tanulóotthonban helyezzük el. Ösztöndíjon, szerszámon, munkaruhán, vedőfelszerelésen kívül kulturális és soortolási lehetőséget is biztosítunk. A kőműves-, ács-állványozó, tetőfedő­tanulók a fenti juttatáson kívül havi 300 Ft ösztöndíj-kiegészítést is kapnak. Külön szerződés alapján társadalmi ösztöV'díiat Is fizetünk, havi 250 Ft-tól 50Ö Ft-ig. Jelentkezhetnek: jelenleg Vili. osztályos tanulók, valamint azok a fiatalok, akik a 17, életévüket még nem töltötték be. Jelentkezni léhet: Levélben: vállalatunk személyzeti és oktatási osztályán 1450 Budapest Pf 34. Személyesen: vállalatunk tanulóotthonában, Budapest Vili., Bláthy Ottó u. 6—8. Cegléd, Szabadság tér 1. Vác, Széchenyi út 4. *s '«Sí, m fOt IMI lélekszámúkkal már inkább kis megyéknek számítanak. Őket követik a lakosság szá­mát tekintve a kb. negyedmil­liós Nógrád, Tolna, Zala, illet­ve Vas. E négy kis megye la­kólétszáma stagnált, sőt csök­kent a legutóbbi évtizedben. A demográfiai helyzettől függet­lenül elsősorban az elköltözé­sek miatt. A több mint félmil­liós Szabolcs-Szatmár lakóinak száma például a megyék közül a legnagyobb arányban csök­kent (csaknem 50 ezer fővel tíz év alatt), miközben a ter­mészetes szaporulat hagyomá­nyosan itt a legnagyobb. A lakosság a gazdaságilag elmaradott vidékekről az ipa­rilag fejlett körzetekbe igyek­szik. S mivel az ipar óhatatla­nul a városokba koncentráló­dik, ezért a leggyorsabban a városok lélekszáma gyarap­szik. A városok rangsorában természetszerűlég Budapest (kétmilliós), az ország főváro­sa, egyben a központi, gazda­sági körzet centruma vezet. Öt követi az észak-magyarorszá­gi körzet kiemelt városa, Mis­kolc 191 ezer lakossal, majd az Észak-Alföld központja, Deb­recen (173,5 ezer), a Dél-Du- nántúlé, Pécs (157,5 ezer), Dél- Alföldé. Szeged (133.5 ezer), és Észak-Dunántúlé, Győr (111 ezer). A lakónépesség számának gyarapodásában a megyék és városok ilyetén rangsorolásá­ban a gazdasági és nem a de­mográfiai tényezők játsza­nak meghatározó szerepet. Bu­dapesten kívül a Komárom, illetve Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a keresőknek több mint a fele az iparban dolgo­zik. Az ipari foglalkoztatottak aránya még Nógrád, Győr, Sopron, Veszprém me­gyékben magas. Okét kö­veti Fejér, Heves, Pest, Baranya és Vas. Jóval az országos átlag alatt van az ipari keresők aránya Békésben, Tolnában, Hajdú- Biharban, 'Bács-Kiskunban, Somogybán és különösen Sza- bolcs-Szatmárban. A mezőgazdasági dolgozók aránya igen eltérő: amíg Bács- Kiskunban például az összes keresőknek több mint a fele, addig Komárom megyében még az egyötödét sem éri el. A létszám aránya önmagában persze nem utal a mezőgazda­ság fejlettségére. A kukorica termésátlaga Tolnában, Békés­ben, Komárom, Fejér, Bara­nya, illetve Csongrád megyé­ben volt hektáronként 40 q fe­lett 1972-ben. A cukorrépa termésátlagát tekintve listave­zető Hajdú-Bihár, őt Csong­rád, Bács-Kiskun, Komárom, Szolnok, Tolna, illetve Békés követik. A 100 hektár mező- gazdasági területre jutó állat­tartásban Vas, Fejér, Veszp­rém megyék járnak az élen, őket Baranya, Somogy, Sza­bolcs-Szatmár, Csongrád és Békés megyék követik. A termelőszövetkezeti tagok évi átlagos közös munka utáni jövedelme éppen, hogy meg­haladta a 20 ezer forintot 1972-ben. (A munkások és al­kalmazottak keresete ugyan­ebben az esztendőben — tehát a közoonti munkásbéremelé­sek előtt — meghaladta a 29 ezer forintot.) A legmagasabb tsz szemé­lyi jövedelmet Komárom VÁSÁR <=> KERAVILL Danuvia, JAWA Ideal, JAWA Super motorkerékpárok egyes alkatrészei 50 %-os árengedménnyel Bp. Vili., József krt. 41. VI., Nagymező u. 27. megyében érték el. Fejér, Szolnok, Pest, Győr-Sop- ron követik őket a ranglis­tán. A sereghajtók a mostoha ter­mészeti adottságú megyék: Zala, Borsod, Nógrád. A felszabadulást követő 29 esztendő során jelentős mér­tékben csökkentek a külön­böző területek közötti fejlett­ségbeli különbségek. Történel­mileg rövid idő alatt azonban nem lehetett korszakos hátrá­nyokat mindenütt teljesen fel­számolni. Esetenként új arány­talanságok is keletkeztek. A 15 éves távlati fejlesztési terv egyik fontos feladata a lénye­ges fejlettségbeli különbségek megszüntetése, azonos telepü­léskategóriákban, a különbö­ző szintű városokban és fal­vakban élő emberek életkörül­ményeinek közelítése, kiegyen­lítése. Kovács József SZOLGÁLTATOHAZ PATYOTT Ingyentelek és másféfmiíliós támogatás A lakossági szolgáltatás fej­lesztése a IV. ötéves terv ki­emelt feladatai közé tartozik. Különösen fontos ez a prog­ram Pest megyében, ahol az egy lakosra jutó ipari szol­gáltatás négy évvel ezelőtt 342 forint volt, messze elma­radt az országos átlagtól. A több mint félszáz Pest me­gyei ipari szövetkezet közül csupán egy foglalkozik kizá­rólag szolgáltatással, három szövetkezetben pedig az ár­bevétel 80 százaléka szárma­zik ebből az ágazatból. Ez utóbbi három szövetkezethez tartozik a Dél-budai Szolgál­tató Szövetkezet is. Tavaly mintegy 10 millió forintos ár­bevételük 84 százalékát adta a szolgáltatás, s ezen belül 5 millió forint volt a lakosság­nak végzett munka. Érden és nyolc környező községben a szövetkezet hat szolgáltató­háza és harminchat részlege áll a lakosság rendelkezésé­re. A Dél-budai Szolgáltató Szövetkezet 160 dolgozója olajkályha, háztartási kisgép javításával, lakatos, autóvil­lamossági és villanyszerelési munkákkal foglalkozik. Ezen­kívül jelentős a fodrász-, ci­pészrészlegük, van fényképé­szük és kozmetikusuk is. Néhány évvel ezelőtt beve­zették a Dél-budai Szolgálta­tó Szövetkezetben a teherfu­varozást is. Tizenhárom te­hergépkocsival rendelkeznek, három gépkocsi a lakossági szállítási igényeket elégíti ki. A szövetkezet számára a legjobbkor fogalmazódtak meg a lakossági szolgáltatást támogató rendelkezések, ha­tározatok. A fejlesztéshez ugyanis szükségük van a fel­sőbb szervek, tanácsok anya­gi támogatására is. Pátyott például ingyen telket kaptak egy szolgáltatóház építésé­hez, a Pest megyei Tanácstól és a KISZÖV-től pedig másfél­millió forintos támogatást. Az építkezés jó ütemben halad, s hamarosan át is adják ren­deltetésének a régi hiányt pótló pátyi szolgáltatórészle­get. A z a reggel pont olyan volt, mint a többi reggelek, csak éppen egészen más. Éppen olyan, amennyiben virradt és a madarak csiripeltek, egészen más pedig, legalábbis Szirom Győző számára, amennyiben bal lába mutatóujját felkeléskor beleütötte a könyvszekrénybe, amely rekamiéja mellett állt. Tetszik tudni, hogy fáj egy ilyen mutatóujj? — akkor azt is tetszik tudni, milyen egy ilyen reggel. Lehet, hogy eLis törött! A mutatóujj talán, a reggel bizonyosan. — Lehet, hogy el is törött! — gondolta Szi­rom Győző borotválkozás közben, s mert egyik lábának csak sarkára támaszkodott, s továbbá, mert keze megremegett a gondolat­ra, a zsilett belemart az álián. Piros lett a hab, s hogy lemosta, az álla. Hiszen nem volt mély a seb, itt nem törött semmi, de a vérzés csak nem akart elállni. Téblábolt ide-oda, mert a vérzést el kellett állítani, timsó persze nem volt található sehol, s az újságpapírda­rabka hamar átázott, újabb papírt kellett a sebre ragasztani. Közben rálépett a fájós uj­júra, azanyjaistenit, bőgni lett volna kedve. Végül is, mire befejezte a borotválkozást, be­áztatta ingét, amely persze véres lett, és egy másik inget vett föl, ésatöbbi, ésatöbbi, ne­gyed óra késésbe került. Csupán annyiba, mert a reggelit kihagyta. Sántikálva („csak sarkon, csak sarkon, nem a sarkam Achilles, az ujjam Achilles”), állán zsebkendővel hágott fel az autóbuszra, amely persze zökkenve indult el, és mert Győző egy­szerre akart vigyázni a lábára is, az arcára is, nem fogódzott, s a padlóra esett. Nem lett semmi baja, persze a ruhája az más kérdés, egy autóbusz peronja, mint tudjuk, olajos. Hát ilyen volt ez a reggel és ilyen állapot­ban érkezett meg Szirom Győző Achilles uj­jún a munkahelyére, tízperces késéssel. Az olvasó persze — hiszen ennek a kis be­számolónak a címe is erre utal — azt várja, hogy a dolgok így folytatódtak tovább. És az olvasó alig téved. így, csak rosszabbul folyta­tódtak. Hogy tudálékosak legyünk, minőségi ugrás történt. Győzőnek eddig csak tárgyak­kal volt baja, s a tárgyak bármilyen kelle­metlenek is tudnak lenni, kevésbé mozgéko­nyak, mint embertársaink. Különösen egy ja­vítóvállalatnál, ahol mindenki siet. Az ügy­felek (hivatalosan: megrendelők), mert be­ázik, nem szól, jajistenemcsaknemmenttönk- reazegész, holnap vendégek jönnek, a folt terjed, az öregek nem bírják, mennyire le­gyek hálás, hogy még ma? A szerelők is se­gítenek, mert kell a hála. És a rohanás átter­jed az ügyintézőkre is, az igazgatóig felfelé, csak az óra nem siet, mert ő tárgy. Az óra nem jár egyáltalán. És mégis észrevették Szirom kartárs késé­sét. Az igazgató hivatta és gyorsan, gyorsan közölte vele, hogy nem tűr rossz példát, pré­miumelvonás. Győző előadta, hogy de kérem, itt az állam, most is véres, teszik látni a ru­hám, most is olajos, a lábujjam lehet, hogy eltört. „Akkor törölje meg, akkor tisztíttassa ki, akkor hozzon SZTK-igazolást” — válaszol­ta az igazgató gyorsan, gyorsan. „Akkor menjen a fenébe!” — vágta rá Győző szintén gyorsan, gyorsan, mert ráragadt a tempó és úgy érezte, szétrobban, ha most nem mondja ki gorombán, ami a bögyében van. „Menjen maga a fenébe, de tüstént, a felmondási időt nem kell letölteni” — hadarta az igazgató gyorsan, gyorsan, mert Szirom nem volt nél­külözhetetlen ember, mint mondjuk egy sze­relő. Mire Győző ordítani kezdett. Becsületsér­téseket. Mire az igazgató tanúkat hívott, és közölte, hogy pert fog indítani az itt elhang­zottak alapján, a polgári perrendtartás vo­natkozó novellái értelmében, mert az igaz­gató jogász volt. Ekkor Győző elment az SZTK-ba, hogy röntgenezzék meg, és ott várt, várt, míg vé­gül megröntgenezték és mondták, hogy a gyomra üres, most már reggelizhet. „És a lá­bam?” — kérdezte. De kiderült, hogy más névvel és más utasítással röntgenezték, kezd­je elölről, ha ő a Szirom Győző és nem Ren­GOMBO PÁL: ...ZAT Sorozat © tel Ibolya. Erre ordítani kezdett, hogy ő nem Ibolya, ő nem egy nő, ő semmit sem csodál már az SZTK-tól, de azt mégis, hogy ott a férfiakat nőnek nézik. Arra járt két ápoló és kidobta. Persze az ujjára esett. Most aztán elhatározta, hogy megnyugszik. Nem, rosszabb már nem jöhet! Megpróbált mérleget készíteni. Igen, sántikált, olajos és most már poros ruhában, állán száradt vér­rel. szívében egy új állás keresésének előre is kínzó tortúrája árnyékával, na meg per­sze feje fölött a polgári rendtartás kardjá­val, na igen, és még lehet, hogy az ujja tö­rött és akkor begyullad és akkor elhal vér- mérgezésben — így sántikált, nem szállt au­tóbuszra, hanem hányta-vetette magában a dolgokat. És szentül elhatározta, hogy nem, ennyire nem vesztheti el a fejét, az még megvan, ő most fegyelmezett lesz, nyugodt és majd csak alakul valahogy. Felsántikált a a hídra és elnézte a sirályokat, könyökölve, azok is milyen szépen szállnak, mint... mint a sirályok. Ekkor elhatározta, hogy rágyújt, érdekes, ma még nem is gyújtott rá, talán mert éhom- ra van. Előkereste a cigarettáját, de az ön­gyújtója nem volt sehol. Se a gyufazsebben, se az oldalzsebben, se valamelyik nadrág­zsebben, sehol, pedig arra biztosan emléke­zett, hogy reggel még berakta a ruhájába. „Szóval az is elveszett, talán kiesett á zse­bemből, mikor kidobtak” — mondta magá­nak félhangosan és elöntötte őt a most már nem is dühös, hanem melankolikus kétségbe­esés. És szépen csendesen, kissé ügyetlenül, át­dobta magát a híd korlátján, alatta csökkent a látótér, már csak a víztükör látszott. Aztán az se. _ De Szirom Győző nem halt meg. Kihúzták őt a vízirendőrök. Egy kedves mentőorvos •megvizsgálta, még a lábujját is megnézte, nem. nem volt törött. Aztán jó melegbe bur­kolták. Aztán egy rendőrtiszt elbeszélgetett vele és amikor elmesélte, hogy mi minden történt, felderült annak a tisztnek az arca, hiszen látta, nem megrögzött öngyilkosje­lölttel van dolga, akit folytonfolyvást csak ki kell húzni a vízből. Győző készséggel meg­ígérte, hogy soha többé, a tiszt pedig meg­ígérte, hogy majd ő segít. És tényleg. Otthonában, ahol két nap fek­vést rendelt neki az orvos, meglátogatta az igazgató, és gyorsan, gyorsan közölte, hogy talán ő nem volt eléggé megértő és embersé- ges, olvasta a Népszabadságban, hogy egy ve­zető igenis, legyen megértő és emberséges és ezennel mindenre fátyolt borít, sőt, ellenkező- leg, mint mondotta, külön prémiumot ad, meg még a következő csoportvezetői ürese­déskor is gondol rá. És meglátogatta őt be­tegágyánál még az Erzsiké is, és mondotta, hogy milyen férfias az a sebecske az állán és Győzőke csak maradjon nyugton, majd ő csi­nál rendecskét. És csinált is, és boldogok vol­tak a maguk módján, mert Erzsiké igazán szerette, ha kívánták, Győző meg igazán kí­vánta őt. Azonkívül még beütött egy három- találatos lottószelvény és a szakszervezeti bi­zalmi is hozott neki egy kiló narancsot. Mert tisztelt barátaim, az életben nemcsak olyan sorozatok vannak, amelyek lefelé visz­nek, hanem olyanok is, amelyek felfelé. Oly­annyira, hogy a tisztító, ahová az olajos öl­tözékét vitte, tessék szólni, adott neki egy szép új babakelengyét, mert ő volt a fiók tíz­ezredik kuncsaftja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom