Pest Megyi Hírlap, 1974. április (18. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-03 / 78. szám
1974. ÁPRILIS 3., SZERDA PEST utcvr.i KjCirlap Finnországból Szabolcstól Zaláig Pest megye lakossága 1980-ra elérheti az egymilliót A közelmúltban megjelent Területi statisztikai évkönyv 1973 csaknem 400 oldalon át közöl táblázatokat. Minden táblázat külön-külön is rangsorolja a megyéket, a sok-sok tény egybevetésével pedig érdekes összkép alakul ki róluk. A lakónépesség abszolút számát és a növekedés ütemét tekintve egyaránt Pest megye a listavezető. Ha népessége az előző tíz esztendőéhez hasonló gyorsasággal növekszik tovább — már pedig a főváros vonzása erre garancia — akkor 1980-ig átlépi a bűvös egymilliót. A lakosság abszolút számát tekintve a 780 ezer lelkes Borsod- Abaúj-Zemplén a következő a rangsorban, a növekedés ütemét tekintve azonban megelőzi őt Komárom és Fejér. Ez utóbbiak 300, illetve 400 ezres Az érdi Bentavölgye Tsz-ben tavaly nyáron készült el 40 milliós beruházással a 317 férőhelyes tehenészeti telep, ahova Finnországból vásároltak törzsállományt. Az évi 5 ezer liter tejhozamú, alacsony termetű tehénállomány első fele már Érden van, a többi még ebben a hónapban megérkezik. A borjúnevelőihen már szépen fejlődik a törzsállomány utánpótlása. Koppány György felvétele Vastagabb pvc-csövek Kemény pvc csatornacsövek és csőkötő idomok gyártási li- cencét vásárolta meg a napokban a Licencia Találmá- nvokat Értékesítő Vállalat az NSZK legnagyobb műanyagcsőgyártó cégétől. A licencvásárlással és a gvártási eljárás átvételével lehetővé válik a közművesítéshez 100—500 milliméter átmérőjű pvc-csövek hazai gyártása. Ezt elsősorban új lakótelepek csőhálózatának kiépítésénél, valamint az elavult, kopott csőrendszerek kicserélésénél alkalmazzák majd, az addig használatos vas- és fémcsövek helyett A gyártás 1975-ben indul. A FŐVÁROSI 4. SZ. ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT az 1974—75-ös tanévre FIATALOKAT VESZ FEL- kőműves- bádogos- épületburkoló- tetőfedő- műkőkészítő- vasbetonkészitő- ács-állványozó- épületasztalos- fapadlózó-műanyagburkoló- villanyszerelő- víz-gázszerelő- vas- és femszerkezet-lakatos- szobafestő-mózoló- tapétázó- építőgép-szerelő szakmunkástanulónak. A vidéki szakmunkástanulókat tanulóotthonban helyezzük el. Ösztöndíjon, szerszámon, munkaruhán, vedőfelszerelésen kívül kulturális és soortolási lehetőséget is biztosítunk. A kőműves-, ács-állványozó, tetőfedőtanulók a fenti juttatáson kívül havi 300 Ft ösztöndíj-kiegészítést is kapnak. Külön szerződés alapján társadalmi ösztöV'díiat Is fizetünk, havi 250 Ft-tól 50Ö Ft-ig. Jelentkezhetnek: jelenleg Vili. osztályos tanulók, valamint azok a fiatalok, akik a 17, életévüket még nem töltötték be. Jelentkezni léhet: Levélben: vállalatunk személyzeti és oktatási osztályán 1450 Budapest Pf 34. Személyesen: vállalatunk tanulóotthonában, Budapest Vili., Bláthy Ottó u. 6—8. Cegléd, Szabadság tér 1. Vác, Széchenyi út 4. *s '«Sí, m fOt IMI lélekszámúkkal már inkább kis megyéknek számítanak. Őket követik a lakosság számát tekintve a kb. negyedmilliós Nógrád, Tolna, Zala, illetve Vas. E négy kis megye lakólétszáma stagnált, sőt csökkent a legutóbbi évtizedben. A demográfiai helyzettől függetlenül elsősorban az elköltözések miatt. A több mint félmilliós Szabolcs-Szatmár lakóinak száma például a megyék közül a legnagyobb arányban csökkent (csaknem 50 ezer fővel tíz év alatt), miközben a természetes szaporulat hagyományosan itt a legnagyobb. A lakosság a gazdaságilag elmaradott vidékekről az iparilag fejlett körzetekbe igyekszik. S mivel az ipar óhatatlanul a városokba koncentrálódik, ezért a leggyorsabban a városok lélekszáma gyarapszik. A városok rangsorában természetszerűlég Budapest (kétmilliós), az ország fővárosa, egyben a központi, gazdasági körzet centruma vezet. Öt követi az észak-magyarországi körzet kiemelt városa, Miskolc 191 ezer lakossal, majd az Észak-Alföld központja, Debrecen (173,5 ezer), a Dél-Du- nántúlé, Pécs (157,5 ezer), Dél- Alföldé. Szeged (133.5 ezer), és Észak-Dunántúlé, Győr (111 ezer). A lakónépesség számának gyarapodásában a megyék és városok ilyetén rangsorolásában a gazdasági és nem a demográfiai tényezők játszanak meghatározó szerepet. Budapesten kívül a Komárom, illetve Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a keresőknek több mint a fele az iparban dolgozik. Az ipari foglalkoztatottak aránya még Nógrád, Győr, Sopron, Veszprém megyékben magas. Okét követi Fejér, Heves, Pest, Baranya és Vas. Jóval az országos átlag alatt van az ipari keresők aránya Békésben, Tolnában, Hajdú- Biharban, 'Bács-Kiskunban, Somogybán és különösen Sza- bolcs-Szatmárban. A mezőgazdasági dolgozók aránya igen eltérő: amíg Bács- Kiskunban például az összes keresőknek több mint a fele, addig Komárom megyében még az egyötödét sem éri el. A létszám aránya önmagában persze nem utal a mezőgazdaság fejlettségére. A kukorica termésátlaga Tolnában, Békésben, Komárom, Fejér, Baranya, illetve Csongrád megyében volt hektáronként 40 q felett 1972-ben. A cukorrépa termésátlagát tekintve listavezető Hajdú-Bihár, őt Csongrád, Bács-Kiskun, Komárom, Szolnok, Tolna, illetve Békés követik. A 100 hektár mező- gazdasági területre jutó állattartásban Vas, Fejér, Veszprém megyék járnak az élen, őket Baranya, Somogy, Szabolcs-Szatmár, Csongrád és Békés megyék követik. A termelőszövetkezeti tagok évi átlagos közös munka utáni jövedelme éppen, hogy meghaladta a 20 ezer forintot 1972-ben. (A munkások és alkalmazottak keresete ugyanebben az esztendőben — tehát a közoonti munkásbéremelések előtt — meghaladta a 29 ezer forintot.) A legmagasabb tsz személyi jövedelmet Komárom VÁSÁR <=> KERAVILL Danuvia, JAWA Ideal, JAWA Super motorkerékpárok egyes alkatrészei 50 %-os árengedménnyel Bp. Vili., József krt. 41. VI., Nagymező u. 27. megyében érték el. Fejér, Szolnok, Pest, Győr-Sop- ron követik őket a ranglistán. A sereghajtók a mostoha természeti adottságú megyék: Zala, Borsod, Nógrád. A felszabadulást követő 29 esztendő során jelentős mértékben csökkentek a különböző területek közötti fejlettségbeli különbségek. Történelmileg rövid idő alatt azonban nem lehetett korszakos hátrányokat mindenütt teljesen felszámolni. Esetenként új aránytalanságok is keletkeztek. A 15 éves távlati fejlesztési terv egyik fontos feladata a lényeges fejlettségbeli különbségek megszüntetése, azonos településkategóriákban, a különböző szintű városokban és falvakban élő emberek életkörülményeinek közelítése, kiegyenlítése. Kovács József SZOLGÁLTATOHAZ PATYOTT Ingyentelek és másféfmiíliós támogatás A lakossági szolgáltatás fejlesztése a IV. ötéves terv kiemelt feladatai közé tartozik. Különösen fontos ez a program Pest megyében, ahol az egy lakosra jutó ipari szolgáltatás négy évvel ezelőtt 342 forint volt, messze elmaradt az országos átlagtól. A több mint félszáz Pest megyei ipari szövetkezet közül csupán egy foglalkozik kizárólag szolgáltatással, három szövetkezetben pedig az árbevétel 80 százaléka származik ebből az ágazatból. Ez utóbbi három szövetkezethez tartozik a Dél-budai Szolgáltató Szövetkezet is. Tavaly mintegy 10 millió forintos árbevételük 84 százalékát adta a szolgáltatás, s ezen belül 5 millió forint volt a lakosságnak végzett munka. Érden és nyolc környező községben a szövetkezet hat szolgáltatóháza és harminchat részlege áll a lakosság rendelkezésére. A Dél-budai Szolgáltató Szövetkezet 160 dolgozója olajkályha, háztartási kisgép javításával, lakatos, autóvillamossági és villanyszerelési munkákkal foglalkozik. Ezenkívül jelentős a fodrász-, cipészrészlegük, van fényképészük és kozmetikusuk is. Néhány évvel ezelőtt bevezették a Dél-budai Szolgáltató Szövetkezetben a teherfuvarozást is. Tizenhárom tehergépkocsival rendelkeznek, három gépkocsi a lakossági szállítási igényeket elégíti ki. A szövetkezet számára a legjobbkor fogalmazódtak meg a lakossági szolgáltatást támogató rendelkezések, határozatok. A fejlesztéshez ugyanis szükségük van a felsőbb szervek, tanácsok anyagi támogatására is. Pátyott például ingyen telket kaptak egy szolgáltatóház építéséhez, a Pest megyei Tanácstól és a KISZÖV-től pedig másfélmillió forintos támogatást. Az építkezés jó ütemben halad, s hamarosan át is adják rendeltetésének a régi hiányt pótló pátyi szolgáltatórészleget. A z a reggel pont olyan volt, mint a többi reggelek, csak éppen egészen más. Éppen olyan, amennyiben virradt és a madarak csiripeltek, egészen más pedig, legalábbis Szirom Győző számára, amennyiben bal lába mutatóujját felkeléskor beleütötte a könyvszekrénybe, amely rekamiéja mellett állt. Tetszik tudni, hogy fáj egy ilyen mutatóujj? — akkor azt is tetszik tudni, milyen egy ilyen reggel. Lehet, hogy eLis törött! A mutatóujj talán, a reggel bizonyosan. — Lehet, hogy el is törött! — gondolta Szirom Győző borotválkozás közben, s mert egyik lábának csak sarkára támaszkodott, s továbbá, mert keze megremegett a gondolatra, a zsilett belemart az álián. Piros lett a hab, s hogy lemosta, az álla. Hiszen nem volt mély a seb, itt nem törött semmi, de a vérzés csak nem akart elállni. Téblábolt ide-oda, mert a vérzést el kellett állítani, timsó persze nem volt található sehol, s az újságpapírdarabka hamar átázott, újabb papírt kellett a sebre ragasztani. Közben rálépett a fájós ujjúra, azanyjaistenit, bőgni lett volna kedve. Végül is, mire befejezte a borotválkozást, beáztatta ingét, amely persze véres lett, és egy másik inget vett föl, ésatöbbi, ésatöbbi, negyed óra késésbe került. Csupán annyiba, mert a reggelit kihagyta. Sántikálva („csak sarkon, csak sarkon, nem a sarkam Achilles, az ujjam Achilles”), állán zsebkendővel hágott fel az autóbuszra, amely persze zökkenve indult el, és mert Győző egyszerre akart vigyázni a lábára is, az arcára is, nem fogódzott, s a padlóra esett. Nem lett semmi baja, persze a ruhája az más kérdés, egy autóbusz peronja, mint tudjuk, olajos. Hát ilyen volt ez a reggel és ilyen állapotban érkezett meg Szirom Győző Achilles ujjún a munkahelyére, tízperces késéssel. Az olvasó persze — hiszen ennek a kis beszámolónak a címe is erre utal — azt várja, hogy a dolgok így folytatódtak tovább. És az olvasó alig téved. így, csak rosszabbul folytatódtak. Hogy tudálékosak legyünk, minőségi ugrás történt. Győzőnek eddig csak tárgyakkal volt baja, s a tárgyak bármilyen kellemetlenek is tudnak lenni, kevésbé mozgékonyak, mint embertársaink. Különösen egy javítóvállalatnál, ahol mindenki siet. Az ügyfelek (hivatalosan: megrendelők), mert beázik, nem szól, jajistenemcsaknemmenttönk- reazegész, holnap vendégek jönnek, a folt terjed, az öregek nem bírják, mennyire legyek hálás, hogy még ma? A szerelők is segítenek, mert kell a hála. És a rohanás átterjed az ügyintézőkre is, az igazgatóig felfelé, csak az óra nem siet, mert ő tárgy. Az óra nem jár egyáltalán. És mégis észrevették Szirom kartárs késését. Az igazgató hivatta és gyorsan, gyorsan közölte vele, hogy nem tűr rossz példát, prémiumelvonás. Győző előadta, hogy de kérem, itt az állam, most is véres, teszik látni a ruhám, most is olajos, a lábujjam lehet, hogy eltört. „Akkor törölje meg, akkor tisztíttassa ki, akkor hozzon SZTK-igazolást” — válaszolta az igazgató gyorsan, gyorsan. „Akkor menjen a fenébe!” — vágta rá Győző szintén gyorsan, gyorsan, mert ráragadt a tempó és úgy érezte, szétrobban, ha most nem mondja ki gorombán, ami a bögyében van. „Menjen maga a fenébe, de tüstént, a felmondási időt nem kell letölteni” — hadarta az igazgató gyorsan, gyorsan, mert Szirom nem volt nélkülözhetetlen ember, mint mondjuk egy szerelő. Mire Győző ordítani kezdett. Becsületsértéseket. Mire az igazgató tanúkat hívott, és közölte, hogy pert fog indítani az itt elhangzottak alapján, a polgári perrendtartás vonatkozó novellái értelmében, mert az igazgató jogász volt. Ekkor Győző elment az SZTK-ba, hogy röntgenezzék meg, és ott várt, várt, míg végül megröntgenezték és mondták, hogy a gyomra üres, most már reggelizhet. „És a lábam?” — kérdezte. De kiderült, hogy más névvel és más utasítással röntgenezték, kezdje elölről, ha ő a Szirom Győző és nem RenGOMBO PÁL: ...ZAT Sorozat © tel Ibolya. Erre ordítani kezdett, hogy ő nem Ibolya, ő nem egy nő, ő semmit sem csodál már az SZTK-tól, de azt mégis, hogy ott a férfiakat nőnek nézik. Arra járt két ápoló és kidobta. Persze az ujjára esett. Most aztán elhatározta, hogy megnyugszik. Nem, rosszabb már nem jöhet! Megpróbált mérleget készíteni. Igen, sántikált, olajos és most már poros ruhában, állán száradt vérrel. szívében egy új állás keresésének előre is kínzó tortúrája árnyékával, na meg persze feje fölött a polgári rendtartás kardjával, na igen, és még lehet, hogy az ujja törött és akkor begyullad és akkor elhal vér- mérgezésben — így sántikált, nem szállt autóbuszra, hanem hányta-vetette magában a dolgokat. És szentül elhatározta, hogy nem, ennyire nem vesztheti el a fejét, az még megvan, ő most fegyelmezett lesz, nyugodt és majd csak alakul valahogy. Felsántikált a a hídra és elnézte a sirályokat, könyökölve, azok is milyen szépen szállnak, mint... mint a sirályok. Ekkor elhatározta, hogy rágyújt, érdekes, ma még nem is gyújtott rá, talán mert éhom- ra van. Előkereste a cigarettáját, de az öngyújtója nem volt sehol. Se a gyufazsebben, se az oldalzsebben, se valamelyik nadrágzsebben, sehol, pedig arra biztosan emlékezett, hogy reggel még berakta a ruhájába. „Szóval az is elveszett, talán kiesett á zsebemből, mikor kidobtak” — mondta magának félhangosan és elöntötte őt a most már nem is dühös, hanem melankolikus kétségbeesés. És szépen csendesen, kissé ügyetlenül, átdobta magát a híd korlátján, alatta csökkent a látótér, már csak a víztükör látszott. Aztán az se. _ De Szirom Győző nem halt meg. Kihúzták őt a vízirendőrök. Egy kedves mentőorvos •megvizsgálta, még a lábujját is megnézte, nem. nem volt törött. Aztán jó melegbe burkolták. Aztán egy rendőrtiszt elbeszélgetett vele és amikor elmesélte, hogy mi minden történt, felderült annak a tisztnek az arca, hiszen látta, nem megrögzött öngyilkosjelölttel van dolga, akit folytonfolyvást csak ki kell húzni a vízből. Győző készséggel megígérte, hogy soha többé, a tiszt pedig megígérte, hogy majd ő segít. És tényleg. Otthonában, ahol két nap fekvést rendelt neki az orvos, meglátogatta az igazgató, és gyorsan, gyorsan közölte, hogy talán ő nem volt eléggé megértő és embersé- ges, olvasta a Népszabadságban, hogy egy vezető igenis, legyen megértő és emberséges és ezennel mindenre fátyolt borít, sőt, ellenkező- leg, mint mondotta, külön prémiumot ad, meg még a következő csoportvezetői üresedéskor is gondol rá. És meglátogatta őt betegágyánál még az Erzsiké is, és mondotta, hogy milyen férfias az a sebecske az állán és Győzőke csak maradjon nyugton, majd ő csinál rendecskét. És csinált is, és boldogok voltak a maguk módján, mert Erzsiké igazán szerette, ha kívánták, Győző meg igazán kívánta őt. Azonkívül még beütött egy három- találatos lottószelvény és a szakszervezeti bizalmi is hozott neki egy kiló narancsot. Mert tisztelt barátaim, az életben nemcsak olyan sorozatok vannak, amelyek lefelé visznek, hanem olyanok is, amelyek felfelé. Olyannyira, hogy a tisztító, ahová az olajos öltözékét vitte, tessék szólni, adott neki egy szép új babakelengyét, mert ő volt a fiók tízezredik kuncsaftja.
