Pest Megyi Hírlap, 1974. április (18. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-17 / 88. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Kiállítás a pinceklubban Az idén 75 éves a Kossuth gimnázium XVIII. ÉVFOLYAM, 88. SZÁM 1974. ÁPRILIS 17., SZERDA Olcsó takarmányozás - magas hozam A szarvasmarha-tenyésztés tapasztalatai a kőröstetétleni Vörös Csillag Tsz-ben A mindennapi élet számtalanszor bebizonyítja, hogy a jó termelési eredményele eléréséhez általában nem kellenek rendkívüli dolgok, elegendő a hozzáértés, a szorgalom, a reá­lis helyzetfelismerés, amely lehetővé teszi a meglévő adott­ságok minél tökéletesebb kihasználását. Ezt tanúsítja a kő­röstetétleni Vörös Csillag Termelőszövetkezet gazdálkodása is. Átgondolt programot valósítanak meg lépésről lépésre, távlatot szabva a közeli és távolabbi esztendőkre. Dr. Lakos László tsz-elnökkel és Dóczi Kálmán főállat­tenyésztővel a közös gazdaságban szép eredményt mutató szarvasmarha-tenyésztés eddigi tapasztalatairól és további kilátásairól beszélgettünk. A termelőszövetkezet kedve­ző adottságok mellett, bizton­sággal működő fontos ágazata a szarvasmarha-tenyésztés. Az 1973-as évre célul tűzött el­képzeléseiket sikerrel megva­lósították : 196-ról 266 darabra emel­ték a teliénlétszámot a múlt év végére s ez 35 százalékos növekedést je­lent. A szakosított telep felépítése és a gazdaság anyagi helyzete tette lehetővé a figyelemre méltó fejlesztést. A gyarapí­tást saját állományukból ol­dották meg: nem adták el a vemhes üszőket. Érzik, nagy segítség az állam tehenenként! húszezer forintos támogatása, ez a pénz elegendő egy üsző felneveléséhez. Takarmányozási elképzelé­seiket valóra váltották. Má­justól októberig zöld lucernát etettek, szénát nem. Télen lu­cerna szenázst kapnak az álla­tok, melyhez répaszeletet és melaszt adagolnak télen-nyá- ron. Ez a takarmányozási for­ma jól bevált és a költségeket jelentősen csökkentette. Az abrakfogyasztást ta­karmányozási naponként 4 kilogrammról 2,9 kilóra redukálták tehenenként. Á termelőszövetkezet viszo­nyai között ez a takarmányo­zási módszer a legolcsóbb. A lucernatermesztést megfelelő színvonalra emelték. A zöld lucerna és a silókukorica jól terem az egész járásban. Más­hol is követhető volna a kő­röstetétleni példa, s a gazda­ságosság itt kezdődik, mivel ezek a növények homokos ta­lajon is megteremnek. Bevezették a szenázskészí- tést, viszonylag jó eredmény­nyel, de ennél még jobbat szeretnének, az erjesztéses el­járást hangyasavas tartósítás­sal váltva fel, akkor állandóan jó minőségű takarmányuk lesz. Meghonosítottak egy szellemes újdonságot is: a melasz eteté­sét afféle nyalókával oldják meg. Köszörűhöz hasonló for­gó korongokat szereltek fel, a Vályúba vizezett melaszt töl­tenek, amelyről a jószág — miközben forgatja — lenyalo­gatja a táplálékot. A hízóbi­kákkal így egyenként két kiló melaszt etetnek meg naponta, s ez — azon túl, hogy jó ha­tással van az emésztésre — a súlygyarapodásban is megmu­tatkozik. A gyepgazdálkodásra tervet dolgoztak ki. Olyan legelőterü­letet alakítottak ki, amelyen biztonsággal tarthatják állatai­kat, nincsenek kitéve a tbc és a brucellózis veszélyeinek. A legelő az idén megoldja az üszőállomány nyári ta­karmányszükségletét. A közelében levő két régi is­tállót megjavították, s a sza­badtartásra ezáltal télen is lesz lehetőség. Ilyen módon 180—200 üszőt tudnak elhe­lyezni. A nagyarányú állománygya­rapítás következtében az 1972. évi tehenenkénti 3879 literes éves tejtermelési átlagról ta­valy 3728 literre csökkent a mennyiség. Az úgynevezett „éves tehenek” (amelyek egész éven át a2 állományban van­nak), két éve egyenként 4251 liter tejet adtak. Az Állatte­nyésztési Felügyelőségtől még nem kapták meg a múlt évre vonatkozó adatokat. Jelentős — és a munkaszer­vezés szempontjából is figye­lemre méltó — technológiai változtatást hajtottak végre az üsző- és bikanevelésben. Be­vezették a kötetlen tartást. (Az állatok nincsenek jászolhoz kötve, egész évben szabadon vannak.) Kevesebb állatgondo­zóra van szükség, s azok mun­kája is könnyebb. Fele lét­számmal ellátják a jószágokat. Nagy előnye, hogy a munka- műveleteknél kevesebb a hiba- lehetőség. A kifejlett hízómarha ex­portra sokkal alkalma­sabb, előállítása olcsóbb, értékesítési ára magasabb. Az 1973-as év a nagy fej­lesztés éve volt, a szarvas- marhák száma az év első nap­jától december végére 259 da­rabbal növekedett, 6 ez há­rommillió forinttal növelte az állomány értékét. Mindezt hi­tel felvétele nélkül hajtották végre. A múlt évben az állat- tenyésztés 7,3 millió forintos brottó árbevételt ért el, s eh­hez jött még a 2,3 millió fo­rintnyi — a tej és a tehénlét­szám emelése után járó — ál­lami támogatás. Megkapták a Mezőgazdasági T APSIFULESEK A kis fehér an- góra nyuszit olyan szép szóval kínál­ták a piacon, hogy nem lehetett ott­hagyni. Olyan csöpp volt, hogy belefért egy pa­pírból préselt, fes­tett képpel díszí­tett tojásba. Piros szemében ott volt a magány — ven­ni kellett hát hoz­zá egy kék szemű, sima szőrű feke­tét. Nem lenne húsvét a húsvét tapsifüles nélkül, s különben is, ■majd ellesznek a konyhában. Két pöttön. jó­szag, ejnye, gon­dolni kell rájuk! Néhány fej saláta csak megfelel az ízlésüknek. — de jobb lesz talán a könyvesboltot is felkeresni, egy kis szakirodalom után érdeklődni. Hiába, hé az ember nem ért hozzá, ne sa­nyargassa a kis aranyosokat, ha­nem művelődjön! Ejnye — a salá­tát még nem eszik. Ügy látszik, tejet kéne adni nekik. Hidegen? Melegen? Jaj, csak meg ne árt­son! A fene sem gondolta, hogy ilyen nehéz lesz a nyúltartás. Pedig milyen kedves kis jószágok, megfér­nek a ... Hűha! Jössz ide rögtön?! Ki ne ugorj a do­bozból! Ne moco­rogj! Fogják meg! A piacon, akik a sürgölődő, lár­más, földre kupor­gó embercsoportot látták, tolvajra gyanakodtak. Pe­dig annak hire se volt, csak két nyu­szi kószált el egv kosárból. Ha jól emlékszem. Kő­cser felé igyekez­tek ... (-es) és Élelmezésügyi Minisztérium engedélyét a fajtaátalakító ke­resztezésre. Jelenlegi magyar tarka telepüket szeretnék törzstehenészeti rangra emel­ni. A másik telepen kereszte­zett tejelő állományt kíván­nak kialakítani az ott beveze­tendő technológiához. Vörös­tarka Hollstein—Friz kereszte­zést terveznek. Ezután keve­sebb ember még több jószágot tud ellátni. Ez annál is in­kább fontos szempont, mivel még a napi 129 forintos átlag- kereset mellett W egyre nehe­zebb jó tehenészt találni. Eb­ben az is közrejátszik, hogy a munkaidő egyötöde szom­batra és vasárnapra esik. Az idén a növénytermesztés­ben kívánnak előbbre lépni. Csatlakoztak a bábolnai CPS-programhoz, az ipar­szerű kukoricatermesztési rendszert meghonosítva. Az új gépsorral 790 hektáron fognak tengerit termelni. A gépeket — a vetőgép kivételé­vel — már megkapták. A ve­téshez a ceglédi Vörös Csillag Tsz nyújt segítséget. Nyolcmil­lió forint felhasználásával szá­rítót és szemestermény-tárolót építenek, a gépsor bérleti díja egymillió forint. A fentiek megvalósításával a termelő- szövetkezetben a kukorica és a búza termesztése a jelenlegi hazai körülmények között a legmagasabb színvonalú lesz. Az állattenyésztés és a nö­vénytermesztés arányos és át­gondolt fejlesztése biztos ala­pul szolgál a jövő — joggal várhatóan — egyre magasabb gazdálkodási eredményeihez. Tamasi Tamás Czóbel-kiállítás Nagykőrösön Nagykőrösön, az Arany Já­nos Művelődési Központ föld­szinti kiállítótermében április 21-ig Czóbel Béla festőmű vész Magyarországon először bemutatásra kerülő alkotásai népes érdeklődő közönséget vonzanak. Az idős mester műveinek megtekintésére a ceglédiek is felkerekednek, el­látogatnak Nagykőrösre. Ez évben ünnepli fennál­lásának hetvenötödik évfor­dulóját a ceglédi Kossuth Gimnázium. Az iskola igazga­tójával, Radványi Józseffel beszélgettünk az iskola múlt­járól és jelenéről. Kossuth halála napján ösz_ szeült a városi közgyűlés és alapítványt tett a gimnázium építésére, amely a nagy ál­lamférfi nevét őrzi. ötévi hu­zavona után 1899-ben adták meg a működési engedélyt, de főgimnázium névre. Az első esztendőben két osztályba ki- lencvenkét tanuló iratkozott be. Ez volt a megye első ál­lami és nem egyházi közép­iskolája. A fenntartás és üzemeltetés költségeit Cegléd város tanácsa és polgárai vál­lalták magukra. A gimná­zium Kossuth Lajps nevét csak az 1918-as őszirózsás for­radalom után vehette fel. A Tanácsköztársaság idején a tanári kar és a tanulók is ki­vették részüket a tanácshata­lom védelméből. A Vörös Hadseregben külön szakasz­ban harcoltak a ceglédi gim­názium diákjai. A felszabadulás nagy vál­tozásokat hozott. Lányok is beiratkozhattak a nappali ta­gozatra, és a kezdeti, évfo­lyamonkénti két osztály négy­re bővült, de volt olyan év, amikor évfolyamonként hét osztályban tanultak a diákok. A nappali tagozat mellett a dolgozók esti iskolájának is sok résztvevője van. Jelenleg összesen hatszáznegyvennyol- can tanulnak a gimnázium­ban. Új színt jelentett az iskola életében a fakultatív tan­tárgy csoportos oktatás, amely két éve folyik. A tanulók az első és második osztályban az orientációs kollégiumok­ban megismerkedhetnek a kü­lönböző pályák követelmény- rendszerével, ezzel nagy segít­séget kapnak pályaválasztá­sukhoz. A diákok a harma­dik évfolyamtól maguk vá­laszthatják meg azokat a tan­tárgy-csoportokat, amelyek a jövendő életpályájukhoz szük­séges. A választott tárgyak­ból magasabb óraszámú ok­tatást kapnak. Radványi József elmond­ta: az évfordulóra való meg­emlékezés rendezvényeinek fő célkitűzése, hogy azok a tanulók művelődését szolgál­ják. A tanári kar és a KISZ- szarvezet közösen készítette el a rendezvények program­ját. A pinceklubban a közel­múltban kiállítás volt, ahol az érdeklődők az alapítólevél mellett megtekintettek szá­mos régi iratot, tablót, fotót, serleget és egyéb tárgyi emlé­ket. Jó néhányat a régi diá­kok ajándékoztak az iskolá­nak. Az évforduló tiszteletére az összes tantárgyból tanul­mányi versenyeket hirdettek. A gazdag, változatos prog­ramban szavalóverseny, szó­nokverseny, és különböző sportvetélkedők is szerepel­nek. A záróünnepélyt, amely­re az . iskola volt tanulói mel­lett a város érdeklődő lakóit is várják, ősszel tartják, Ceg­léd felszabadulásának har­mincadik évfordulóján. Kőhalmi Dezső Elkészüli űz új napközis konyha Régóta gondot jelentett Al­ber Lirsán a napközis konyha rossz állapota, ametly már ki­nőtte kereteit, és a régi he­lyén az egészségügyi követel­ményeknek sem felet meg. A nagyközségi tanács veze­tősége a felsőbb szervek anya­gi segítségével a közelmúltban új épületet emeltetett a kony­ha számára, amely a higiénia követelményeinek mindenben megfelel. A berendezések el­készítése és felszerelése után ma már itt készülhek az ízle­tes ételek a több mint 500 óvodásnak és általános isko­lásnak. A régi konyhából való átköl­tözést zökkenő nélkül kellett megoldani A konyha dolgo­zóit és az átköltözésben segí­tőket dicséri, hogy a művele­tet egy nap alatt bonyolítot­ták le, így az étkeztetésben nem volt kiesés. A két ter­melőszövetkezet és a nagyköz­ségi tanács kölcsönzött jármű­veket. A több kisebb-nagyobb he­lyiségből álló épületben a fő helyet a konyhai rész foglalja el, amelyet nagv teljesítményű főzőüsttel és tűzhellyel sze­reltek fel, de megtalálhatók az épületben más korszerű eszközök is. amelyek az ott dolgozók munkáját könnyítik. Külön raktárakban tárolják a nyersanyagokat, előkészítők, mosogatók kaptak helyet, és egy kisebb ebédlő is van az épületben. Nem hiányzik az öltöző, zuhanyozó sem. F. V. Elégedett vendégek a Tulipánban A majorba nagy adagot visznek Jó öt perce, hogy déli tizen­kettőt jelzett a törteli torony­óra. Kinyílnak a hivatalok, munkahelyek kapui, hogy ebédidőre bocsássák az irodis­tákat, éppúgy, mint a fizikai dolgozókat. Ki-ki igyekszik haza, hogy elköltse az ottho­niak által főzött ebédet, de ha erre nincs mód és lehetőség, akkor sincsen veszve a világ: finom falatokat ígér a falusi kisvendéglő is. Ez nem csupán szóbeszéd, bizonyítja a rend­szeresen ott étkezők vélemé­nye. — A hatvankilencedik éve­met taposom, s hogy hatvan­nak sem látszom, abban egy kissé a Tulipán kisvendéglő is ludas. Évek óta itt ebédelek — csettint a nyelvével Ho- rendzsák Gyula, a Nagykőrösi Konzervgyár törteli telepének gépésze. Ondó Józsefné tányérjával A strandon nyitás előtt sem lesz sok gond a mosoga­tásnál. — Ízlett az aprókocka- leves is, a lecsós sertéssült és a zöldbabfőzelék — mondja az iménti vendég asztaltársa. A felszolgáló, Bicskei Ferencné mindig kedves mosollyal told­ja meg a menüt — bólint a jó étvágyú asszony az újonnan érkezőket hellyel kínáló, hó­fehér kötényt és csinos fej­kendőt viselő fiatal felszolgáló felé. Változatos étrend A konyhában — három se­gítője társaságában — az ugyancsak fiatal, 22 esztendős főszakács, Halász Ernő szortí­rozza a napi menüket. — Milyen szempontok sze­rint állítanak össze egy heti étrendet? — Az üzletvezetővel igyek­szünk úgy kalkulálni, hogy minél változatosabb ételek ke­rüljenek a vendégek asztalá­ra. A napjában készített 2 fajta ételsor közül — gondol­va a gyengébb gyomrúakra — az egyik mindig könnyebb. Általában kerüljük a nehéz, túlzottan fűszeres készítmé­nyeket. Nem jelenti ez a hús­félék elleni hadjáratot (az egy tésztanap kivételével külön­böző húsáruból készült máso­dik fogás kerül a menübe), a könnyű inkább csak az elké­szítés módját jelzi, értve ez alatt a minél többféle főzelé­ket. — Városban nevelkedett, hogy érzi magát Törteién? — Mind a faluban, mind szűkebb környezetemben, itt a munkahelyemen, nagyon jól. Különösen akkor, ha vala­milyen összejövetel alkalmá­val speciális ételek elkészíté­sével bíznak meg. Pesten, elő­ző munkahelyemen erre bő­ven volt lehetőség, hogy mégis hátat fordítottam a főváros­nak, az volt az oka, hogy a nagyobb konyha nyújtotta előnyök sem ellensúlyozták a magas albérleti díjat. Másfélszeres porció — Hány ebédet főznek na­ponta? — kérdeztük Gór György üzletvezető-helyettes­től. — Télen kevesebbet, a nyá­ri időszakban 180—200 menüt készítünk. A falusi törzsven­dégeken kívül húsz-húsz ebé­det kér a Rákóczi, illetve az Aranykalász tsz a külterületi majorok üzemegységeiben dol­gozó tagjai részére. Ezek az adagok másfélszeresei az egyébként szokásosnak. Ha­sonlóképpen másfélszeres por­ciót kapnak a tsz-ek idény­munkára szerződtetett vendég- munkásai is. Gy. M. Berendezik az elmepavilont Készül a ceglédi strand betonlapokat fektetnek le a kely-brigádjának dolgozói, május elején várható. ... í' íwSit) ***.*>' ' . h, V!--­A üst a nyitásra. Rendezik az udvart, Városgazdálkodási Vállalat Szé- A nyitás, az időjárástól függően, Apáti-Tóth Sándor felvétele Rövidesen kész a nővérszállás Mini sportpálya épül A tovább bővülő új ceglédi kórház 174 ágyas elmepavi­lonját elkészítették az építők. Ezekben a hetekben berende­zése folyik és rövidesen már a betegeket fogadhatja. Mellette átadáshoz közeledik az ötven­két személy elhelyezésére al­kalmas nővérszállás, amely kétágyas szobáival kényelmes és olcsó otthont ad az ápoló­nőknek. Az év második felé­ben benépesül a húsz férőhe­lyes orvosszállás is. A fiatalok jelenlegi klubját kedvezőbb körülmények között helyezik el. A kórház új épü­letének alagsorában kap he­lyet, és a rendelkezésre álló két szobában többen részt ve­hetnek a közös foglalkozáso­kon. Sokakat érint ez az elő­nyös változtatás, hiszen az egészségügyi intézmény alkal­mazottainak nagy része fiatal. Ezt a tényt figyelembe véve, az igazgatóság úgy határozott, hogy a nővérszállás melletti részen mini sporttelepet léte­sít, ahol többféle sportág mű­velésére lesz lehetőség. A kü­lönféle labdajátékokhoz alkal­mas pálya elkészítéséhez tár­sadalmi munkát is igénybe vesznek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom