Pest Megyi Hírlap, 1974. április (18. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-17 / 88. szám

1974. ÁPRILIS 17., SZERDA res» utc I kS£ívlap Mérlegen a megyei MÉK' A vásárló óhaja: bőséges zöldség- és gyümölcskínálat 111 szövetkezet közös vállalatának teendői Ismeretes, hogy tavaly idő­ről időre a piaci apály hul­lámvölgyébe kerül a zöldség- gyümölcs-ellátás, ilyenkor az árak — törvényszerűen — magasra szöktek. A kérdés termelési oldaláról tölbb ízben esett szó lapunk hasábjain. S a kereskedelem szerepe? A megye lakosságának ellátása jórészt a Pest megyei Mező- gazdasági Termékórtékesítő Szövetkezeti Közös Vállalat — ismertebb nevén a MÉK — tevékenységén múlik. A vál­lalatot e napokban számol­tatta be a megyei tanács me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztálya. Milyen az információszolgáltatás? A vizsgálódás szempontjai: a vállalat kellően informál- ja-e tagjait a -piaci helyzet­ről, s ezáltal a lakosság érde­kében szervezi-e a termelést, gondoskodik-e a tagszövetke­zetek által megtermelt áruk zökkenő nélküli fölvásárlásá­ról, biztonságos értékesítésé­ről, a kiskereskedelmi hálózat áruellátásáról, a termékek tá­rolásáról, hűtéséről, feldolgo­zásáról, csomagolásáról. S hogy mit állapítottak meg az illetékesek, arról Pancsovai Nándort, a megyei tanács cso­portvezetőjét kérdeztük. — A közös vállalat tavalyi tevékenységére is rányomta bélyegét a rendkívüli száraz­ság, a korai fagyok miatt be­következett terméskiesés. A legnagyobb gondot az őszi burgonya hiánya okozta, ebből sem a megyében, sem az or­szág más tájain nem termett elegendő. A kiegyensúlyozott ellátás érdekében a MÉK 556 vagon import burgonyát vásá­rolt, s a közelmúltban újabb 280 vagonos szállítmányt ren­delt meg. Szomszéd megyék, főváros, ipar... — S a zöldség? — Vetésterülete tavaly 4,1 százalékkal csökkent, a ter­més mennyisége 7,1 százalék­kal visszaesett. Az ellátás egyenetlenségében közreját­szik — néhány szervezési hiá­nyosságon túl — számos olyan ok, amiről a MÉK nem tehet. Egyebek között a megye speciális helyzetéből adódik, hogy a gazdaságainkban ter­melt árura igen setk vevő akadt. Elsősorban a főváros ellátásából jut oroszlánrész a megyénkbeli tsz-eknek és kis­termelőknek egyaránt, de itt szerzik be áruszükségletük egy részét a környező megyék — Nógrád, Szolnok, Bács, Fe­jér — nagykereskedelmi vál­lalatai is. Az országban e vi­déken a legerőteljesebb az élelmiszeripari koncentráció: öt konzervgyár és a hűtőipar felvásárlási területe ez, ami a termelőszövetkezeteket arra ösztönzi, hogy nagyobb részt az amúgy is kevesebb gondot adó — mert jól gépesíthető — ipari feldolgozásra való zöld­ségnövényeket, s csak kisebb részben a kézimunka-igényes piaci fajtákat termesszék. Míg gyümölcsből a korábbi évben fölvásárolt 1278 vagonnal szemben tavaly 1512 vagon ke­rült a vállalat raktáraiba, s még burgonyából is — az em­lített import tételekkel együtt — 1868 vagon helyett 2054, addig az 1972-ben megvett 3383 vagon zöldség helyett, no­ha e mennyiség növelését ter­vezték, csak 2953 vagon be­szerzését könyvelhették el. — S ezt nyilván megérezte a fogyasztó is. — Szerencsére nem. Csak — e szócskát idézőjel közé téve — a korábbi időszakra jellem­ző gondok nem enyhültek a várakozásnak megfelelően. A MÉK ugyanis a kedvezőtlen áruhelyzet ellenére helyes üz­letpolitikával megváltoztatta értékesítési terveit, kevesebb terméket szállított exportra, s az iparnak, viszont a megye lakosságának ellátására 886 és fél vagon zöldséget adott el, többet, mint az előző eszten­dőben. Az értékesítés részben saját bolthálózatukon keresz­tül történt, kereken 100 üzle­tükben, 16,6 százalékkal na­gyobb, csaknem 119 milliós forgalmat bonyolított le, de az igazsághoz tartozik, hogy az áruforgalomban még mindig jóval kevesebb a kelleténél a zöldség és a gyümölcs rész­aránya. A vállalat javára írandó, hogy a Dunakanyar­ban 21 boltja szolgálja az üdülő- és kirándulóövezet el­látását, tavaly Pomázon élel- miszeráruházat adtait át. Rendjén való, hogy üzleteik­ben tejet, tojást, húst, bort, szemesterményt is talál a vá­sárló, de mindenekelőtt a bő­ségesebb zöldség- és gyü­mölcskínálatot várják a fo­gyasztók. — Mit mutat a vállalat mérlege az 1974-es esztendő első negyedének zárultán, s a már említetteken kívül mi­lyen feladatok adódnak a vizsgálat megállapításaiból? — A lakosság téli ellátásá­hoz szükséges áruk még ősz­szel raktárba kerültek, így az év első három hónapjában kü­lönösebb panasz nem volt az ellátásra. Ami az ez időszak­ban esedékes szerződéskötése­ket illeti: április első hama- dáig több zöldség és gyümölcs felvásárlását kötötték le, mint amit tavaly fölvásároltak, il­letve az idei tervekben célul tűztek. Terjeszkedő fóliasátrak A további teendőket így vá­zolja Pancsovai Nándor: — Minél nagyobb mennyiségű terményre kötni szerződést — a paprika, paradicsom, ubor­ka és vöröshagyma esetében több éves üzleti kapcsolatok­ra törekedve — bővíteni a félkész, konyhakész és csoma­golt áruk kínálatát, korszerű­síteni a kiskereskedelmi háló­zatot. A lakosság igényeihez alkalmazkodva egyre több primőráru termeltetéséről kell gondoskodni. E feladat meg­oldását segítik egyébként a vállalat termelési szolgáltatá­sai. Az elmúlt évben 2 millió 847 ezer forint értékű kerté­szeti termeléshez szükséges anyagot, eszközt szereztek be a tsz-ek és a háztáji, egyéni termelők számára. Mindent összegezve tehát: a cél, hogy a 111 megyei szövetkezet közös vállalata tevékenységével a fogyasztók és a termelők elé­gedettségét vívja ki. A. Z. Távlati tervek az alsófokú oktatásban Ülést tartott az országgyűlés kulturális bizottsága Dr. Ortutay Gyula elnök­letével kedden a Parlament­ben ülést tartott az ország- gyűlés kulturális bizottsága. A tanácskozáson — amelyen részt vett Varga Gáborné, az országgyűlés alelnöke és dr. Garamvölgyi Károly műve­lődésügyi miniszterhelyettes is — a képviselők az alsófokú oktatás távlati irányelveiről tájékozódtak, s megvitatták — dr. Gosztonyi János műve­lődésügyi miniszterhelyettes előterjesztésében — azt a Mi­nisztertanács számára készí­tett jelentést, amely taglalja az alsófokú oktatás alapvető fejlődési irányát, a személyi és tárgyi feltételek alakulá­sát. Közérdekű volt az ülés na­pirendjén szereplő másik té­ma is: a bizottság tagjai az iparművészet néhány idősze­rű kérdését vitatták meg. A két napirend vitájában fel­szólalt Salamon Hugóné, Bá­náti Gézáné, Pest megye 21. budaörsi választókörzet, Szi­lágyi Gábor, Guba Sándor, Szabó József, Káli Ferenc, Dömötör János, Varga Gá­borné, dr. Papp Dénesné, dr. Szép Zoltán, Terényi József- né, Somogyi József és Búza Barna országgyűlési képvise­lő. Május 7-14 NDSZ-kongresszus Budapesten A Nemzetközi Diákszövet­ség (IUS) május 7—14. között Budapesten tartja XI. kong­resszusát. Az öt világrész 88 nemzeti diákszövetségét tö­mörítő ifjúsági szervezet ne­vében Abbawy Labeed, az NDSZ iraki alelnöke, és Ko­vács László, a kongresszus magyar előkészítő bizottsá­gának titkára tájékoztatta az újságírókat az eseményről a Hotel Ifjúságban. REGGELTŐL DÉLIG Elnöki fogadóórán A piliscsabai tanácsházán Vecsei Gyula tanácselnök az utolsó sorokat írja napi mun­katervébe. Huszonkét éves kora óta tanácselnök. Bánya­vidéken kezdte, aztán pilis­csabai tanítónőt vett felesé­gül, akkoriban került Pest megyébe. E nap délelőttjén csak két-három tennivalót ír­hatott elő magának, mert ma elnöki fogadóóra van. • A hivatalos idő kezdete után néhány perccel ötven év körüli, hajlott, középtermetű férfi lépett be, bottal. — Elnök elvtárs, segítsenek rajtam, vegyék rá a tulajdo­nost, hogy járuljon hozzá a lakásom bővítéséhez — kéri. Szaggatott panaszából kide­rül, nehéz a helyzete. Az öt­venes években kiutaltak neki a piliscsabai Klotildligeten egy volt alkalmazotti lakást. Gyerekük született, egészsé­gi állapotuk megromlott, az egészségtelen és kis méretű lakást fel kellene újítani, de a jog szerinti tulajdonos nem egyezik bele. — Kényszeríteni nem tud­juk — mondja az elnök —, de megpróbálunk máskéop segí­teni. Ha az állami lakásaink közül valamelyik kiürül, és megfelelőnek találják, kiutal­juk. A oanaszos megnyugodva távozik. A tanácsházzal szemben elegáns, sötétzöld személyau­tó fékez. Tulajdonosa jólöl­tözött férfi, egy perc múlva már a tanácselnöknél pattog. Kezében papírlap. — Én már öt éve építkez­tem, miért nem értesítettek, hogy a hétvégi ház építéséhez is engedély kell? A bírság há­rom és fél ezer forint össze­gét sem veszem tudomásul, mert a házat nagyrészt ma­gam építettem. A tanácselnök nyugodtan hallgatja, aztán szárazon, de udvariasan sorolja érveit. Először, nem a tanácsnak, ha­nem az építőnek kell enge­délyért folyamodni, másod­szor: hogy a bírság kiszabá­sához a ház kisajátítási árát vették alapul. A tényleges érték ennél jóval több. A szabálysértő köszöni a felvilágosítást, fellebbezni fog. • Ötven-hatvan év körüli né­ni lép be. Az elnök az egyik karosszékhez vezeti. Melléül. — Tudja, lelkecském, a vi­lágítás, meg a szemeim, amik megromlottak, az a baj. Sok­szor azt hiszem, nem is érek a boltba, mert nem égnek az utcai körték. Az elnök bólint és felírja, hogy az Árok utca, Akácfa utca és Kálvária utcai részek miatt ismét intézkedni kell az ÉDÁSZ-nál, mely ugyan le­velezőlapokat is kiosztott a lakosságnak, hogy értesítsék őket, ha valami baj van, csak az a hiba, hogy az értesítések­re nem jelentkeznek. — Jövőre új lámpahelyeket is terveztünk — mondja az elnök. — Miért csak jövőre? — élénkül a néni. A tanácselnök sorolja, hogy az idei pénz kell az iskolai emeletráépítéshez, a piliscsa- ba—jászfalui és ligeti óvoda­építéshez, másfél kilométer hosszú új úthoz és egyéb községfejlesztéshez. Esztergályos az egyik óbudai gyárban a következő látogató. Most van ideje, mert délutáni műszakban dolgozik. — Valamit tenni kellene, ta­nácselnök elvtárs. A 10-es út­nál a külföldiek meg a hazai turisták, de mi is, szagoljuk hetek óta az odaöntött sze­metel. Az elnök kigombolja az in­ge nyakát. — Tudja, hogy a saját ter­melőszövetkezeteink meny­nyiért adtak volna naponta egy teherautót, egy sofőrt meg két embert? Háromezerért. Vagyis évi 900 ezerbe került volna a szemétszállítás. Mi azonban 300 ezer forintot kap­tunk erre a megyei tanácstól, és meg is oldjuk belőle. Már megvan a kiutalásunk egy te­herautóra. rövidesen átvesz- szük. A gépkocsivezetőt és a rakodókat is mi alkalmazzuk. A fontosabb ügyek mellett, persze, számos kisebb problé­mával is jelentkeznek. — Egy fogadóórán általá ban nyolcan-tizen keresnek fel, de négynek-ötnek az ügyét a szakigazgatási előadók, sőt az adminisztrátorok is elin­tézhetik — mondja az elnök. Már csak két perc hiány­zik a délhez, amikor 20 év kö­rüli fiatalember robog be. El­nézést kér, aztán egyfolytában hadarja: — Elnök elvtárs, színielő­adást vagy irodalmi színpadot szeretnénk szervezni, de nincs megfelelő helyiség, az Ifjúsági házba talán csak százan fér­nek. — Vegyék fel a kapcsolatot a Gödöllői Agrártudományi Egyetem itteni gyakorlóisfcolá jának a KISZ-klübjával — mondja az elnök. — Náluk van elég hely, és az együttműkö dés egyéb szempontból is hasznos lehet, mert ők kitűnő szellemi vetélkedőket rendez­nek, nagyon jók a politikai előadásaik és az ifjúgárda- foglalkozásaik. Aztán hirtelen ötlettől hajt­va még elevenebben folytatja — Egyébként ha megerő­södnek, szerepük lehet Tinnye 700. évfordulója megünneplé­sében is. A fiatalember helyesel. Az­tán a részletekről beszélnek hogy a Piliscsabával közös ta­nácsú Tinnye ifjúságával ho­gyan lehetne még szorosabbra fűzni a kapcsolatokat. Közben a tanácselnök kis feljegyzéseket készít. A kö vetkező napon ugyanis a tiny nyei tanácsi kirendeltségén tart az elnök fogadóórákat Lesz alkalom a jó gondolato­kat továbbadni. Pacsay Vilmos Magyar és csehszlovák vezetők táviratváltása a magyar—csehszlovák barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírásának 25. évfordulója alkalmából Dr. Gustáv Húsúk elvtársnak, Csehszlovákia Kommu­nista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, Ludvík Svoboda elvtársnak, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság elnökének, dr. Lubomír Strougal elvtársnak, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya el­nökének ' Prága Kedves Blvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa, a dolgozó magyar nép és a magunk nevében szívből jövő jókí­vánságainkat küldjük önöknek és a testvéri csehszlovák nép­nek, a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság barátsági, együttműködési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződése aláírásának 25. évfordulója alkalmából. A magyar—csehszlovák barátsági, együttműködési és köl­csönös segítségnyújtási szerződés aláírása új korszak kezdetét jelenti népeink történetében. Megkezdődött országaink jószom­szédi, testvéri kapcsolatainak kialakulása a közös szocialista célok alapján. Megnyílt az út népeink szoros együttműködé­sére a szocialista építő munkában és a nemzetközi színtéren egyaránt. A magyar párt- és kormányküldöttségnek a közelmúltban lezajlott hivatalos baráti látogatása a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban fényesen demonstrálta a két népnek a mar­xizmus—leninizmus és a szocialista internacionalizmus el­vein alapuló testvéri viszonyát. Az azóta megújított barátsági, együttműködési és kölcsö­nös segítségnyújtási szerződésünkben vállaltuk, hogy tovább fejlesztjük és erősítjük a magyar—csehszlovák barátságot, or­szágaink együttműködését, a szocialista közösség országainak egysége jegyében. Bizonyosak vagyunk abban, hogy népeink együttműködése a jövőben is szüntelenül bővülni fog. Szocialista országaink kapcsolatainak e jelentős évfor­dulóján újabb sikereket kívánunk a Csehszlovák Szocialista Köztársaság dolgozó népének és önöknek, kedves elvtársak, hazájuk szocialista építésében. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Kádár János elvtársnak, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága első titkárának; Losonczi Pál elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa elnökének; Fock Jenő elvtársnak, a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsa elnökének Budapest Kedves Elvtársak! A Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Magyar Nép- köztársaság közötti barátsági, együttműködési és kölcsönös se­gítségnyújtási szerződés aláírásának jelentős, 25. évfordulója alkalmából őszinte, testvéri üdvözletünket küldjük önöknek és az egész magyar népnek. Országaink munkásosztályának a marxizmus—leninizmuson és a proletár internacionalizmuson alapuló történelmi győzelme új feltételeket teremtett a cseh­szlovák és magyar dolgozók baráti kapcsolatai és testvéri együttműködése számára, A gyümölcsöző baráti együttműkö­dés évei az élet valamennyi területén hozzájárultak a szocia­lista társadalom fejlesztéséhez országainkban. Szilárd meg­győződésünk, hogy a szocialista integráció komplex program­jában meghatározott, a KGST-tagországok között megvalósuló nemzetközi szocialista munkamegosztás legmagasabb formája különösen jó feltételeket teremt a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság közötti sokoldalú és hasznos együttműködés további elmélyítéséhez. Az a látoga­tás, amelyet a magyar párt- és kormányküldöttség Kádár Já­nos elvtársnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével a közelmúltban tett a CSSZK-ban, teljes mértékben megerősítette a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság teljes né­zetazonosságát a kölcsönös kapcsolatok további fejlesztése, va­lamint az időszerű nemzetközi politikai kérdések tekinteté­ben. Ez a látogatás hozzájárult a kommunista és munkáspár­tok egységének, valamint a Szovjetunió vezette szocialista or­szágok aktív békepolitikáiának erősítéséhez. Szívből kívánjuk önöknek, kedves elvtársak, és az egész magyar nénnek, hogy újabb, nagy sikereket érjenek el gyö­nyörű hazájuk szocialista építésében, a szocialista országok egysége, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom erősítésében. Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának főtitkára, Ludvík Svoboda. a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság elnöke, Lubomír Strou­gal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányá­nak elnöke ★ Az évforduló alkalmából Púja Frigyes magyar és Bohus- lav Chnoupek csehszlovák külügyminiszter táviratban üdvö­zölték egymást. FAGYKAR? ! Kevés volt az eső — Javítottak-e a mezőgaz­daság helyzetén a húsvéti eső­zések? A kérdésre Lukács Béla, a MÉM főosztályveze­tő helyettese elmondotta: saj­nos, alapvető változás nem történt. Ahol esett, ott is csupán két-három-négy miUiméternyi csapadékot mértek általában. Ez azonban ko­rántsem bizonyult elegendő­nek, tehát az április közepi esőzés a talaj normális ned­vességtartalmát korántsem ad­ta vissza. Ráadásul a levegő a sokévi átlaghoz képest lé­nyegesen jobban lehűlt. Azt, hogy a talajmenti fagyok okoztak-e kárt a zsenge nö­vényekben. gyümölcsösökben és szőlőskertekben — egye­lőre még nem lehet eldönte­ni, körülbelül egy hét múlva tudnak a szakemberek választ adni az esetleges károk mér­tékére. Az őszi gabonák ál­lapota egyelőre kielégítő a jó, vagy a közepes vízgazdál­kodású talajokon a növények még szépen díszlenek. A rosz- szabb vízháztartású talajo­kon azonban már mutatkoz­nak a hónapok óta tartó szá­razság jelei. A kora tavaszi nö­vényeknek csak egy része kelt ki, a március végén, április elején elvetett növényi kultúrák a száraz talaj­ban nem keltek életre, jobbik esetben is csak egye­netlenre, foltosra sikerült a vetés. Ezek a növények is az esőt várják.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom