Pest Megyi Hírlap, 1974. április (18. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-17 / 88. szám
4 1974. ÁPRILIS 17., SZERDA TV-FIGYELŐ Húsvéti filiníolkiór Galgamácsán Búcsú, könnyek nélkül. Vasárnap délután elbúcsúztunk Kállai István Hogy képzeli 2073-ban? című sorozatától. őszintén mondjuk; köny- nyek nélkül. E sorozaton, sajnos, nincs mit sajnálnunk. Sohasem volt igazi karaktere, markáns arculata. Szinte minden adásában keveredett a kabaré és az operett a tudománnyal, s jövőkutatási igénye majdnem mindig elszakadt a mától. A sokszínűség látszata valójában zűrzavar volt. S ezen nem segített a műsor olykori formássága. ügyes szerkesztése. A lényeget nem tisztázta ez a műsor. Szemünk ezért maradt száraz a búcsú perceiben. Krimi és bűnügy. Nem ál_ lünk jól krimik dolgában. A Maigret befejeződött, az Arzéné Lupin pedig egyre elviselhetetlenebb. Nem adott zavartalan élményt a szombaton indult ú j sorozat, a. Megtörtént bűnügyek első adása, a Száraz Martini sem. E hasábokon megírtuk már, hogy az Arséne Lupin típusú krimik régesrégen kimentek a divatból. Aki nem hitte, hétfőn este, azt hiszem, végérvényesen meggyőződött róla. A „hipp-hopp, ott legyek, ahol én akarok” tündérmesékbe való, nem a mai közönségnek szóló bűnügyi történetekbe. Ha semmi sem lehetetlen, nincs miért izgulnunk. A főhősnek úgyis minden sikerül. ! Izgalom nélkül pedig — ezt j talán nem kell bizonyítani — nincs, nem lehetséges semmiféle krimi. De hát tulajdonképpen mit nevezhetünk kriminek? A kérdést az új sorozat első darabja, a Száraz Martini vetette föl. A filmből ugyanis az derült ki. hogy alkotói összetévesztették a valóságos bűnügyet a krimivel, amely a szórakoztató irodalom műfaja. A kettő között nyilvánvalóan nagyok a különbségek. A valóságos nyomozás például rendkívül „unalmas”; részadatok hosszadalmas felderítéséből áll. A krimi, az irodalmi műfaj viszont mindig nagyon fordulatos, izgalmas vagy legalábbis annak kellene lennie. „Valódi” krimit époen ezért megtörtént bűnügyből a legnehezebb írni. Lényegében ez a Száraz Martini fő hibája. A film megtörtént bűnügyet, „igazi” gyilkosságokat vitt vászonra, de úgy, olyan módszerekkel, mintha krimiről lenne szó. Ez az ellentmondás sajátos feszültséget okozott. Ha ugyanis a Száraz Martini valódi krimi, a gyilkosnak törvényszerűen és nyilvánvalóan a két áldozat környezetéből kell kikerülnie. A Bácskai Lauró István rendezte filmben azonban az események természetesen a hajdani valóság szerint alakultak: a gyilkos kívülről érkezett. Ez a megoldás tényleges krimiben elfogahatatlan, sőt értelmetlen. CEGLÉD, Szabadság CEGLÉD, Kamara NAGYKÖRÖS, Arany János SZENTENDRE ABONY BUDAÖRS DABAS DUNAHARASZTI DUNAKESZI, Vörös Csillag ÉRD FÓT GYAL KISTARCSA MONOR NAGYKATA PILISVOROSVAR POMAZ RÁCKEVE SZIGETSZENTMIKLÓS VECSÉS ÁPRILIS 18-TÖL 24-IG 18— 21: özvegy Coudercné 22— 24: A törökfejes köp ja 18: 451° Fahrenheit 19— 24: Ben Wade és a farmer 19—21: A törökfejes kopja 22: 451° Fahrenheit 23— 24: Az árulás napjai I—II. ÉJSZAKAI ELŐADÁS 20: Egymillió karátos ötlet 17— 21: Ö, maga rettenetes! 22—23: Nem félünk a farkastól** 24— 25: Mackenna aranya ÉJSZAKAI ELŐADÁS 20: Stan és Pan meg a hölgyek 18— 21: Kamaszkorom legszebb nyara* 22—24: A diktátor ÉJSZAKAI ELŐADÁS 20: Estély habfürdővel 18— 21: Merénylők 22—24: Régi idők focija 19— 21: Mindenki szép, mindenki kedves 22—24: Felügyelő életveszélyben 18—21: A rendőrség megköszöni* 22—23: Merénylők 18—21: Fogják el Oichit élve vagy holtan 22—23: A bíbormadár I—n. 24: A sah táncosnője ÉJSZAKAI ELŐADÁS 20: A félszemű seriff 17— 18: Ártatlan gyilkosok 20— 22: Én nem látok, te nem beszélsz, ő nem hall 24—25: Sutjeska 18— 19: Valerie* 20— 21: Az Anderson magnószalagok 22—23: A leszámolás napja 18: A lovag végakarata 19— 20: Pókháló 21— 22: Áldd meg az állatokat és a gyermekeket 18—19: Alom luxuskivitelben 20— 21: Vakmerőség 22— 23: Száguldás a semmibe* 18—21: A diktátor 22—24: özvegy Coudercné ÉJSZAKAI ELŐADÁS 20: Nagy medve fiai 18— 21: Hét tonna dollár* 22—24: Andrej Rubljov I—II. 19— 21: Nyílhegy és aranyöv 22—24: Felszarvazzák őfelségét 18— 19: Hófehérke hercege 20— 21: A bíbormadár I—II. 22—23: Álljon meg a menet! 19— 21: Régi idők focija 22—24: A rendőrség megköszöni* 18—19: A bíbormadár I—n. 20— 21: A játékos 22—23: Jó megjelenésű ausztráliai feleséget keres 18—21: Jó megjelenésű ausztráliai feleséget 22—24: Elátkozottak** ÉJSZAKAI ELŐADÁS 20: Egy válás meglepetései • Csak 16 éven felülieknek! •• Csak 18 éven felülieknek! JŐ SZÓRAKOZÁST KIVAN A PEST MEGYEI MOZIÜZEMI VÄLLALAT E feloldhatatlan ellentmondás miatt talán helyesebb lett volna a Száraz Martinit a dokumentumfilm eszközeivel rekonstruálni. PcirÓditl. Reméljük, senki se vette komolyan Tahi László vasárnap este sugárzott új zenés darabját, az Ejnye, Cecíliát. Paródiát láttunk, méghozzá kellemes, mulatságos, fordulatos és szórakoztató, de persze pehelykönnyű paródiát. Erre a jellegre, ha más nem, Deák Tamás kitűnő zenéje mindenképpen figyelmeztethetett. A helyzetek, amelyben eí a zene megszólalt, és ahogyan megszólalt, mindenki számára világossá tette, miről van szó. Az Ejnye, Cecilia jól illett a szórakoztató húsvéti műsorblokkba. Könnyedsége, ele- gánciája, remek rendezése — Mamcserov Frigyes munkája és a kitűnő színészek — Tóműnek Nándor, Löte Attila, Al- mási Éva és Kútvölgyi Erzsébet — jókedvű komédiázása, ha nem is felejthetetlen, de mulatságos órát ajándékozott a nézőknek. Örkény. Vitray Tamás régóta vezeti az ötszemközt népszerű beszélgetéseit, de elfo- gódottnak még egyszer sem láttuk. Most vasárnap azonban, amikor Örkény Istvánnal beszélgetett, mintha kissé bizonytalannak tűnt volna. Ezért-e, vagy más miatt nem sikerült ez a beszélgetés olyan jól, mint a korábbiak, nem tudhatjuk. Csak a tényt jegyezzük; sok olyan kérdés nem került elő, amely Örkény irodalmi munkásságával kapcsolatban feltétlenül érdekli- foglalkoztaja a közvéleményt. Túlságosan sokat beszéltek a műsorban életrajzi adatokról. Viszont semmit az író új műveiről, arról a sajátos irányzatról, a groteszk irodalmi-színpadi megjelenéséről, ami nálunk Örkény nevéhez fűződik. S ez annál föltűnőbb, mert a beszélgetésnek ilyen fordulatára maga Örkény adott lehetőséget, amikor kijelentette, hogy munkássága semmi újat nem teremtett. Hogy-hogy? — kérdezhette sok néző. Hát az Egyperces novellák, a Tóthék, a Macskajáték, a Vérrokonok groteszk- abszurd világa? Ügy tudtuk minderről: vadonatúj. Vitray sajnos nem kérdezett rá Örkény megjegyzésére. Pedig nyilván izgalmas lett volna magától az írótól hallani, mennyire új vagy nem új az a groteszk hangvétel, amit nálunk az ő írásai reprezentálnak. Vitray — először az Ötszemközt történetében — elszalasztott egy kínálkozó lehetőséget. Ökrös László Három kiállítás Három képzőművészeti kiállítás nyílik a héten Budapesten. Ma délután fél hatkor a Stúdió Galériában (Bp. V. Bajcsy Zsilinszky u. 52.) Kovács Péter művészettörténész nyitja meg a Budaörsön élő Kovács László festőművész első önálló tárlatát. Pénteken délután 3 órakor a Kulturális Kapcsolatok Intézetének kiállítótermében kerül sor a Finnországban élő Rácz István fotóművész kiállításának megnyitására. Ugyanezen a napon, délután fél hatkor a Magyar Nemzeti Galériában a Teles Ede és tanítványai című kiállítást dr. Varannai Gyula, a Magyar Numizmatikai Társulat alel- nöke nyitja meg. ■-------------;-----■------ eleven í| Hagyományokat | tő hús--------------------------------vétolás hí rére indultam ki Galgamá- csára, ahol már nemegyszer voltam tanúja múltbéli népszokások hiteles és szívet melengető felidézésének. Vankó- né Dudás Juli, a népművészet mestere, akinek világot járt népi piktúrájából nemrég Szegeden rendeztek gyűjteményes kiállítást, lelkes búvára, feltámasztója a Galga menti nép régtől öröklött, immár halódó kulturális javainak, megőrző és továbbadó, egy tájegység eltűnő népművészetének visszavarázsló, szervező mindenese. Nos: a Gal- gamácsán hajdan dívott húsvéthétfői locsolkodást, tojásszedést, farsangi mókát pótló maskarázást is ő szervezte hallomásból, emlékezésből mai látvánnyá — és, sajnos, ezúttal —, nemcsak neki róható fel —, úgynevezett „produkcióvá”. Tévedés ne essék: stílusos, jól átgondolt, tudatosan új művé csiszolt művészeti-népművészeti produkciók ellen kifogásom nincsen. Lehet, hogy az én készülékem működött hibásan, de mint írtam: őszinte hevületű hagyományfelújítást vártam most is Galgamácsán — és látványos filmezésre érkeztem. A fehér gatyás suhancok, csizmás, fekete nadrágos, patyo- latinges, lajbis, szalagos fö- vegű legények tempósan haj- kurászták vizes vedrekkel a bokorugró rokolyás, fehér ha- risnyás, vállfűzős lányokat, zuhintották is a vizet, sivított is a sikongás — rendszerint két-három próba után, rendezői utasítás szerint, sikeredvén tökéletesre ... Húzta a cigány — úgy hallottam, a veresegyházi vendéglő jeles népi zenekara —, tele volt a község főutcája „szereplőkkel”, tekintélyes számú filmstábbal és a filmezéshez kordában tartott bámészkodókkal. Felvevőgép. mikrofon, hangkocsi, autókaraván, fo- tóshad, a filmkészítés és a népművészet szakembered — nem tudtam megállapítani, mi készül, mit látok. .-7j------------r tovább növeI marom ] kedett az ebéd--------------- után rendezett ma szkabohóckodásoknak, nó- tás-táncos menyecskék, leányok hintán körbehordozta- tásának szemlélése közben. Ahogy ott állok a filmezést csudálók karéjában, elmondja nekem Kovács Pál bátyám — „bátyám”, mivelhogy ő már a hetvennyolcat tapossa —, hogy hatvanöt esztendőknek előtte, ezek a most túlzottan felcicomázott szokások a maguk egyszerűségében, sze- rénységében-szegénységében és igazságában valóban léteztek. Az eleven kis csacsi, az ugra-bugra kéményseprő, a medvemaszka, meg a többi bohóság sok-sok évtizeddel korábban is mulattatta a falusiakat, aminthogy a mai nagyapák, dédapák, a mai nagyanyákat, dédanyákat boldog ifjúkorukban ugyancsak nyakon löttyintették húsvéti hideg kútvízzel. És jártak a legények utcahosszat tojást szedni, ki a jobb oldali, ki a bal oldali portákat „szedte meg”, csakhogy ez a húsvéti mulatozás anyagi alapjához szükségeltetett. Mert a legények előre megalkudtak a kofaasszonnyal, annak adták át napi áron az összeszedett friss festetlen, fehér tojásokat, s a begyűlt pénzből fizették a kocsmában a bort meg a cigányt. Ez se úgy volt. az se úsy volt, az emberek annyifélére, annyiféléké- en emlékeznek, hogy senki külön Kórustalálkozó Dabason Két esztendővel ■ ezelőtt rendezték meg az első, nagysikerű dabasi kórustalálkozót. Akkor határozták el a község művelődésének vezetői: ezentúl két évenként hasonló nagyszabású hangversenyt rendeznek. Az idei kórustalálkozóra május 5-én kerül sor, s tizenkét kórus kapott meghívást. Üllőt, Monort és Abcmyt általános iskolai kamarakórusa, Dunakeszit pedig a 3. számú iskola hatvantagú énekkara képviseli. Részt vesz a találkozón a nagykátai Tá- piómente ifjúsági együttes, a pilisvörösvári Jókai művelődési ház és a nagykőrösi Arany János Gimnázium kollégiumának leánykara, a nagykőrösi és a dabasi gimnázium vegyeskara, a törökbálinti és a nagykőrösi férfikar, valamint a ceglédi Vasutas vegyeskar. Forgatják a galgamácsai húsvétolást Dudás Juli segít a maszkaöltöztetésben Jönnek a bolondozó maskarák Koppány György felvételei emlékezését nem lehet kétségbe vonni. De az a pillanat — nem tudom bennmarad-e a filmben —, amikor a locsol- kodó legények elől a lányok egy autóba menekültek, nagyon rendszertelenné kavarta bennem a múlt és a jelen kapcsolatait. ■5 mi készült, I az aligha- • nem majd a moziban, vagy tv-ben fog csak kiderülni. A vágóasztalon, a montírozással, a hangkeveréssel oly sok dolog változik — vannak filmek, amelyek nem felvételkor, hanem a későbbi manipulációkban „születnek meg”. Inkább azt tudnám körülírni, hogy mit nem láttam. Nem láttam népi hagyományaink ősi hitelű újjáképzését, de nem láttam az újjáképzetlen, eredeti, korszerű dokumentálását sem. Nem láttam olyanféle vajákos, igézetes játékot, mint nemrégen a Galgamácsán bemutatott János-napi tűzugrás volt, sem olyan művészi egységgé formált folklórremeket, mint az Ecseri lakodalmas. Lehetséges, hogy a mesterkéltség túltengése okozta: valahogy sok volt ez a jóból. Idétlen dolog lenne egy ismeretlen célú, szándékú munka előkészületeiről, készületeiről prézsmitálni Hogy óvatosan és féltőn szót emelek, annak oka csupán bizonyos — sok esetben indokolt aggály. Aggályaim kettős forrásból táolálkoznak: a hagyományok számtalan réteg°n átszűrődő, nemzedékek emlé| Mit láttam, kezésében, életformájában, látásmódjában áramló örökmozgásából és a modem köpés hangrögzítés technikájának változtatha tatlanságából. Amit ma néphagyományaink jelenkori továbbéléséről — dokumentáris célzat nélkül — filmszalagra rögzítenek, az már egy nemzedék múltával is óhatatlanul dokumentummá válhat. Még néhány generáció — és a felismerhetet- lenül elfakult szóbeli hagyomány és eliparosodott folklórművészet helyében a korszerű, kommunikációs eszközök mai termékei hordozzák a történelemmé vált népi jus- sot. Ezért kell élesen különválasztani a dokumentációt a produkciótól. Mert a dokumentáció a sűrített igazság — a produkció az igazságból és kéozeletből egybegyúrt hatásos látomány —---------;— mondhatok I Magam is gondolataim----------------ra ellenérvet. A második világháborúban súlyosan megsérült Mátyástemplomot olyanná restaurálták — joggal és helyesen —, amilyenné Schulek Frigyes építőművészi fantáziája a századfordulón a régi falakból újjáteremtette. Ha a Galgamácsán rendezett húsvéti filmfolklórban érvényes új- játeremtő erő rejlik, akkor aggályaim ezúttal alaptalanok. De, úgy vélem, akkor se volt kár, ha benyomásaim alaDján. már csak általánosságban is, eltűnődtem ezen a kényes, gyakoribb firtatásra érdemes kérdésen. Békés István
