Pest Megyi Hírlap, 1974. március (18. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-31 / 76. szám
1974. MÁRCIUS 31., VASÁRNAP HEGYEI 5 «... felelősséget érzünk” MUNKÁK ÉS MINDENNAPOK NYERESÉGRÉSZESEDÉS Önmagának is fizet a kereskedelem Nem vér szerinti nővérek, foglalkozásuk szerint azok. így is szólítják őket, csak majdnem mindig kicsinyítő képzővel, nővérkének, mert még nagyon fiatalok. Csinosak, üdék és mesterségük formaruhája, a fehér köpeny divatosan végződik a térdük felett. Kissé elfogódottan válaszolnak az újságíró kérdéseire a váci Szőnyi Tibor Kórház egyik irodaszobájában.-1 gyakornok nővér Kata nővérkével, Simon Katalinnal tavasszal már találkoztam a váci egészségügyi szakközépiskola kollégiumában, érettségire készült éppen, és lelkesen beszélt arról, hogy állása a város kórházában lesz, az idegosztályra készül ápolónőnek. Ugyan most, tetszik-e neki még mindig a pálya. — Most még jobban érzem, hogy jól választottam. — Májgyulladásom, sárgaságom volt hatodikos koromban, három Hétig feküdtem a szolnoki kórházban. Ott láttam a nővérek munkáját, és megtetszett. Különösen az, ahogyan a betegekkel bánnak. Akkor határoztam el, hogy én is ápolónő leszek. — Nem látta, milyen rendkívül kimerítő az ápolás? — Láttam, hogy fárasztó, és tói ennél a berendezésnél. Fizetése háromezer forint körüli. — Este tízkor a váltótárs átadja nekem a gépet, elmondja, ha van valami repa- rálnivaló, vagy változtatni kell a beállításon, megnézem én is a masinát, aztán nyomás, indítok. A kiszolgálóik is neki- durálják magukat, elöl etetik, hátul kiszedik a lemezt, állandó munka — tíz-tizen- két percük van arra, hogy leüljenek, lehűljenek, több nincs, mert vagy az egyik oldalon elfogy a 'lemez, vagy a másikon, sokkal több lesz a bálában, s akkor kézzel rakosgathatják vissza. A bera- kónak figyelnie kell arra is, nehogy valami vastagabb lemez menjen a hengerek közé, mert akkor az roncsol. A gépmesternek két családja van. Feleségével levelez, ilyenkor nemigen találkoznak. A ház kétszobás lesz, 1975-ben beköltözhetnek. © A dobozt eldobjuk, hiszen a konzerv felnyitása után egyetlen jelentős feladata foszlik semmivé, a tárolás. E „raktár” különlegessége, hogy tartalma romlandó. Éppen ezért, mielőtt valamire is használnák, alapos minőségellenőrzésnek vetik alá. A meó üzeme folyamatos, Varga László- né fizetése két és fél ezer forint, ebben benne foglaltatik az éjszakázás is. Besorolása szerint gyártásközi ellenőr huszonegy esztendeje. Tőle megtudom, hogy a leg- agresszívebb a paradicsomsűrítmény. sava megrongálhatja a lemezt is. A dobozokat négy féle oldatban főzik: leválik-e róla a lakk, megfelelő-e a zárása, vizsgálják a korrozitást, s még ki tudja, mit. — Egy műszakban szúrópróbaszerűen körülbelül kétmost már tudom, hogy nagyon az. Munka közben azonban sohasem érzek fáradtságot, csak ha szolgálat után hazamegyek. — Ha jól emlékszem, Tápió- györgyén élnek a szülei, oda hogyan jár állandóan haza? — Csak havonta egyszer látogatom meg a szüléimét, dehogy utazhatok naponta Györgyére. Ha azt mondom, hazamegyek, a nővérszállásra gondolok, annyira otthonos és kényelmes. Ketten lakunk egy szobában, a szobatársam nálam idősebb szülésznő, nagyon jól megvagyunk. Két heverő, asztal, két fotel, beépített szekrény a berendezés, és persze, függöny, szőnyeg. Meg könyvespolc is. Ó, igen, van néhány könyvem, elég sokat olvasok. Kevés regényt, inkább szakkönyveket, főleg pszichológiát, hiszen ha áprilisban véget ér a gyakornok- ságom, és már minden osztályon eltöltöttem néhány hetet, véglegesen az idegosztályra kerülök. — Mit csinálok az olvasáson kívül szabad időmben? Takarítok, mosok, szép időben sétálok, máskor subát készítek. Tágas, szép társalgónk van a nővérszálláson, ott nézem a tévét, hallgatom a rádiót, ha kedvem van rá. Havonta egyszer klubdélutánt tartunk a társalgóban, akkor férfi vendégek is jönnek, és táncolunk. Nem rajongok a táncért, de ha jó a társaság, szeretem. — Mikor találkozott először a halállal? — Életemben az első halottat akkor láttam, amikor eljöttünk ide az iskolából végignézni egy boncolást. Megdöbbenésemet lefojtotta bennem az érdeklődés, mert olyat láttam, amit az ápolónőnek tudni kell. A halállal pedig itt találkoztam először, a kórházban. Akkor a belosztályon voltam. Egy szívbeteg ötvenes férfi’ reggelizés ’közben kért tőlem még egy pohár tejet. Mire az ágyához vittem, elhaló hangon csak annyit mondott, hogy nem kap levegőt, és már. nem élt. Orvosért rohantam, egy perc sem telt bele, élesztgettük a klinikai haszáz dobozt kell megnézni, de általában a dupláját ellenőrizzük. A laboratóriumban nagyítok, különböző ldsebb-na- gyobb műszerek, mögöttem kuktában forrnak a dobozok. Varga Lászlómé munkája fel- lelősségéről beszél: — Egy doboz ára két-három foirint, ami benne van, az meg a sokszorosa ... Ha a doboz rossz, a tartalma biztosan megromlik, használhatatlan lesz, sőt az elfogyasztása veszélyes... Ezért kell folyamatosan, gyártás közben lelkiismeretesen vizsgálni... Nyolc évig zárólány volt, üvegeket zárt. Mikor odakerült hétezer zárás volt a norma, mikor elment, tizenhat- ezer. A laborba került adminisztrátornak, elvégezte a technikumot, így lett később ellenőr. — Mikor idejöttem dolgozni, a mai gyár egyik sarkában elfért a gyár. Azóta sokat fejlődtünk, terebélyesedtünk. Több a munka. Legjobban a délelőtti műszakot szeretem, mert akkor a családommal lehetek. éjszakázni nemigen bírok. Ha bent vagyok, szeretem, ha sok a munkám, úgy hamarabb telik az idő. Mit csináltam ma, illetve tegnap? — pillant a villanyórára. — Anyám beteg, nála takarítottam, utána — van egy kis hobbykertem — elvetettem az elvetnivalókat. © Fél hatkor a gépeket tisztára mossák. Háromnegyed hatkor érkeznek a váltótársak. Hat óra után néhány perccel ismét bekapcsolják a gépeket. Azok frissek, mintha mi sem történt volna, ontják, vágják, nyomják a lemezeket, idegölőén egyforma dobozokká. Tamás Ervin Iáiból, sajnos, sikertelenül. Borzasztó, hogy most beszélek egy emberrel, aztán egy pillanat, és már nincs többé... — Mennyi a fizetése? — Ezerötszáz alap és háromszáz forint ágy melletti pótlék. Koromat tekintve szép kereset, de a munkához mérten nem az. Ne higgye azonban, hogy elégedetlen vagyok. A. gyakorlott nővér Mária nővérke, Bálint Mária, férjezett Szálkái Károly- né négy éve dolgozik itt Vácott, ahova egyenesen a salgótarjáni kétéves ápolónőképzőből jött. Mielőtt azonban a képzőbe iratkozott, a nyolc általános elvégzése után segédápolónő volt két esztendeig Balassagyarmaton az ottani kórházban. Egyszóval, nyolc esztendeje dolgozik kórházban. Ügy került jelenlegi munkahelyére, hogy Vácra jött férjhez. Ekés János felvételei — A férjem a pesti Láng Gépgyárban dolgozik. Eredetileg esztergályos, de amióta leérettségizett a gépipari technikumban, diszpécser a beosztása. Az anyásomnál lakunk, és közös a háztartásunk, másodnaponként azonban én főzök helyette — és így kérdezés nélkül már arról beszél, amire kíváncsi vagyok: hogyan él egy fiatalasszony ápolónő? — Szabad időm jóformán nincsen. Kislányunkra, Évára a nagymama vigyáz, és este a férjem játszik vele. Különben sokat segít otthon, még takarít is. Három műszakban dolgozom. Az idén végzem a gimnázium második osztályát levelező tagozaton. Senki se követelte, nem is javasolta, hogy gimnáziumba menjek, ha elvégzem, abból semmi anyagi előnyöm nem lesz. De én úgy érzem, hogy a mai világban a műveltség életszükséglet. — Szórakozás? Nagy néha moziba megyünk itt, egyszeregyszer színházba Pesten. Szeretek olvasni, arra azonban most nem jut időm, sokat kell tanulnom. Novemberben — felragyog a szeme — ha igaz, elkészül a lakásunk. Kórházi KISZ-lakás. Már előre örülök, bár az anyósommal igazán nagyon jól kijövünk, de o saját otthon azért mégiscsak más. — Miért választotta ezt a hivatást? I — Tizenegy éves koromban már eldöntöttem. Akkor két hétig voltam kórházban, előző munkahelyemen, Balassagyarmaton, a mandulámat vették ki. Nagyon szépnek találtam a nővérek munkáját, boldog voltam hogy azután ugyanabban a kórházban dolgozhatom, és ha nem megyek férjhez, most is ott lennék. Nem, ezt a munkát semmiképpen sem hagynám abba, pedig nem könnyű. Nálunk egy nővérre harmincöt beteg jut, mert a kórházban csak száznégyen vagyunk. Státusz van több is, csak ápolónő nincsen. Üres ágy jóformán soha sincs, ma is foglalt valameny- nyi, és tizenkét súlyos betegem van. — És sokszor látnak tragédiákat is. Mit érez olyankor? — Jaj, a halált nem lehet megszokni, mindig megrázkódtat. Persze, mindenkit, de minket másoknál talán jobban, mert a beteg életéért felelősséget érzünk. Minden alkalommal azt gondolom, hogy megint vereséget szenvedtem. Annál nagyobb öröm, és ez sokkal, de sokkal gyakoribb esemény, ha a beteg gyógyultan távozik. — Nyolc év után mennyi a fizetése? — Havi 2020 és 300 forint ágy melletti pótlék. — Elégedett vele? — Nem sokallom, nem keveslem. Nincs több, ennyi van. Szokoly Endre / fia nagy forradalmi, közéleti és emberi pályát járt be, történelmünk legküzdelmesebb évtizedeiben. A szegénységnél is nagyobb csapás sújtotta négyéves karában: az árvaság. Kegyelemkenyéren, rokonoknál, idegeneknél tengődve, szeretet, pártfogó gondoskodás nélkül élte gyermekkorát, ifjúságát. Mindig és teljes erővel törekedett önmaga tökéletesítésére. Tanulni akart. Nagy küzdelmek árán jutott be a premontrei keszthelyi gimnáziumba, de az egyetem kapui már nem nyílhattak meg előtte. Budapestre jött, kenyeret kellett keresnie, villamoskalauz lett. 1922-ben már részese a munkásmozgalomnak, és nemsokára a kommunista ifjúmunkások soraiba lép. Felismert igazsága megvilágítja számára a reakciós társadalom egész szerkezetét, árvaságának gyötrő érzéseit feloldja a munkásosztály szolidaritása, és hű elvtársakkal szövetkezik a harcos Villamos Szövetség szervezetében. 1932-ben a szak- szervezeti ellenzék élére áll, az Évente egyszer a kereskedelem is „fizet” önmagának, dolgozóinak. A tavalyi év forgalma alapján képződött nyereségrészesedési alap felosztásáról általában a vállalati kollektív szerződések intézkednek. A Pest megyei Tanács irányítása alá tartozó hat kiskereskedelmi vállalat felosztható nyereségrészesedési alapja a múlt évihez viszonyítottan két százalékkal emelkedett, elérte a 10 millió 600 ezer forintot. A kiskereskedelmi boltok ebből az ösz- szegből általában egyhavi fizetésnek megfelelő nyereség- részesedést nyújtanak alkalmazottaiknak. A Pest megyei lis feladatokat takart. A Vörös Villamos című lap szerkesztője lesz, amíg a rendőrség harminckét társával együtt letartóztatja. Szabadulása után nyilasok elleni tüntetéseket szervez, röplapokban leplezi le a BESZKÁRT fasiszta tisztviselőit A növekvő elnyomás a munkásvezetők életére tör, és Kossá Istvánt is a 401-es büntetőszázaddal Ukrajnába hurcolják. Csak töretlen öntudata és páratlan életereje mentette meg a megsemmisüléstől. 1943- ban több társával együtt sikerült eljutnia a szovjet csapatokhoz. 1944 novemberében a párt megbízásából hazatért, hogy részt vehessen a Szálasi- uralom megdöntésében. A fel- szabadulás harcaiból Kossá István roppant bátorsággal, tevékeny hűséggel vette ki a részét. Az új ország őt állította a szakszervezetek élére. 1948- ig a Tanács főtitkára volt. Kezdettől fogva tagja lett a párt Központi Bizottságának többször volt miniszter, országgyűlési képviselő, a Közlekedés- és Postaügyi MinisztéVendéglátóipari Vállalat felosztható alapja 4 millió forint lett, a tavalyi 14 napos átlaggal szemben 19 napos jövedelemnek megfelelő ösz- sreget kapnak a dolgozók. A szövetkezeti kereskedelem nyereségből képzett ösz- szes részesedési alapja 27 millió forint, ebből a 40 ÁFÉSZ — eredményeinek megfelelően — különböző kulcs szerint részesedik. A szóródás általában igen jelentős. A Kis-Duna menti ÁFÉSZ idén nem tud nyereségrészesedést adni, ugyanakkor a Pilishegyvidéki ÁFÉSZ 35 napos jövedelemnek megfelelő összeget oszthat. A felszabadult elet sok helyre állította, és Kossá István minden posztját kommunista öntudattal és rendkívül tehetséggel töltötte be ... Mindenkit munkára, tettre, helytállásra biztatott. Nem ismerte a pesszimizmust, a lemondást, pedig az élet őt sem kímélte meg a csalódásoktól... De erőt merített világnézetből, abból a meggyőződésből, hogy valami nagy, igaz és az egész emberiség boldogságáért munkáló ügy részese ... Megnyerő közvetlenséggel bontotta le az emberi távolságokat. Minden embert közelállónak érzett, és mindenkivel azonnal szót értett; hogyne lett volna így, hiszen Kossá István a nép leikéből leledzett jó fia volt. Amikor 1965-ben a párt a ravatalára tette a hála és az elismerés virágait, méltán írták róla: ,,Minden tettét kommunista bátorság, tudatosság, derűlátás jellemezte. Emlékét minden magyar kommunista és szocialista, hazánk építésén munkálkodó minden dolgozó kegyelettel megőrzi”. Behívó Részlet Kossá István: jy áprilisi CSŐ zavart haza bennünket 1942. április 23-án a Vörös Sziklára rendezett túráról. Lányom már messziről elibém szaladt. — Apu! Behívót kaptál! Nem hittem el. Hogyan is hihettem volna, hiszen a zsebemben volt a felmentés, mely 1943. február 1-ig minden katonai szolgálat alól mentesített. Még az újoncozás alól is. Igaz, több mint négy esztendeje már besoroztak, de az én korosztályomból még senkit se hívtak be kiképzésre. A behívó tényleg ott volt. „Kossá István újonc, tartozik 1942. április 25-én reggel 8 órakor, a nagykátai kiegészítő parancsnokság tápiósülyi kirendeltségénél jelentkezni. Három napra való élelmet hozzon magával” — figyelmeztetett a behívó. Csak Ügy, Vihar kabátosán. túrabakancsban rohantam a szakszervezetbe Ott már hangyaboly fogadott. Az egész vezetőség behívót kapott. Elnök, főtitkár, mindenki, akinek nagyobb szerepe volt az utóbbi években a szervezeti életben, szinte kivétel nélkül a behívottak között volt. Első pillanatban nyilvánvalóvá vált, hogy politikai behívás történt, bár mindenkinek katonai rangját is feltüntették a behívón. A furcsa azonban az volt, hogy a behívottak között nemcsak már kiszolgált katonák, az elmaradt korosztályokkal besorozott újoncok voltak, hanem olyanok is, akiket ismételt sorozásokon katonai szolgálatra végleg alkalmatlannak találtak. Még egy gondolkodóba ejtő körülményt fedeztünk fel. A Beszkártnál szokásos az ugyanazon nevűeket számmal megkülönböztetni. A katonaságnál azonban nem. Mégis a behívók nagy II. József. Németh 9 István, Gruber I. Miklósnak szóltak. Összehasonlítottuk az írásokat. Pontosan ugyanaz a kéz írta valamennyit. Ezek a behívók tehát egészen biztosan a Beszkárt katonai irodájában készültek. Nem volt vitás előttünk. Furcsa katonai szolgálat lesz az. ahova a vállalat hivat be bennünket. Éppen azokat, akik az egyre erősödő szakszervezeti mozgalom irányítói voltunk. Másnap clőírásszcrucn jelentkeztünk a vállalat katonai parancsnokságán. Senki sem kapott felmentést. Itt már új hírt hallottunk: Tápiósülybe Dunától a Donig című könyvéből nem katonai szolgálat, hanem munkaszolgálat lesz. A szakszervezetbe egymás után futnak be a hírek. Más vállalatodnál is behívót kapott egész sor szakszervezeti bizalmi. Jelentik: a szociáldemokrata párt néhány funkcionáriusa is a behívottak között van. Egész nap szaladgálunk. Estére bizalmiülést hívtunk össze, hogy a szakszervezet vezetésében fennakadás ne legyen. A funkciókat át kell adni az itthon maradóknak. Peyer telefonált, hogy tudomására jutott a bizalmiülés összehívása. — Részt akarok venni. Megegyeztünk este kilenc órában. Fél óra késéssel kezdtük. Tóth Mihály számolt be a helyzetről. Viharos közbekiáltozás zavarta, Peyernek szólt, aki kopasz feje búbjáig vörö- södve ült ott. Nem is szólalt fel. Csak a gyűlés után informált bennünket róla, hogy Ukrajnába munkaszolgálatra visznek bennünket. — Közel se lesznek a fronthoz — inkább munkások, mint katonák lesznek ott — próbált megnyugtatni bennünket. Mégis komor volt a hangulat. Se testünk, se lelkünk nem kívánkozik a frontra. Mi, a világháború után felnőtt szakszervezeti vezetők ízig-vérig háborúellenesek vagyunk. A frontról hazajöttek elbeszélései még kevésbé teszik ezt a kirándulást számunkra kívánatossá. Mozgalmi szempontból különösen aggaszt a behívás bennünket. Nemcsak azért, mert a szervezet jobb erőit vonják ki, de azért is, mert olyan tapasztalataink vannak, hogy egyes frontot járt szakszervezeti tagokat a fasiszta frontpropaganda megmételyezett. A vonatnál nagy sírás-rívás. Hátizsákok kitűnő túrafelszerelés azoknál, akik már ismerik a munkaszolgálat rejtelmeit. Rajtunk díszétől megfosztott Beszkárt-egvenruha. Katonaládáinkat a kiszolgáltak megmosolyogták. A vonaton majdnem mindenki kezében Népszava. Faljuk a híreket. „Magyar és német kötelékek harcai a vörös szabad- csapatokkal. Kivégeztek harminc kommunistát Rouenban. Tizennégy kommunistát ítéltek el Párizsban. Halálra ítéltek egy francia tisztet. Kommunistákat tartóztattak le Svájcban.” Egy nap hírei a sok közül. Nem sok jóra van kilátásunk. Tevékeny hűséggel KOSSÁ ISTVÁN SZÜLETÉSÉNEK 70. ÉVFORDULÓJÁRA T eljesíthetetlen feladat Kossá István küzdelmes életét híven megrajzolni. A nincstelen napszámos újjászervezett Villamos Szövetség főtitkára, a Szakszervezeti Tanács tagja lesz. Legális munkája még fontosabb illegárium vezetője, aki a nemzetközi munkásmozgalom fórumain is sokszor képviselte harcoló népünket.
