Pest Megyi Hírlap, 1974. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-30 / 75. szám

Ff*T

«tue»

KÄiriap

1974. MÁRCIUS 30.. SZOMBAT

Kádár János beszéde a nyíregyházi pártaktívagyűlésen

(Folytatás « 3. oldalról) munkás tudja, milyen nagy mozgósító erőt jelent, ha komolyan vesszük a dolgozók közvetlen tapasztalatait, észrevételeit, s hogy ez milyen nagy segítség a munka megjavításában.

A munkáspolitika: szövetségi politika

Eddig a munkásosztályról, társadalmunk vezető osztályáról beszéltem, s arról a politikáról, amellyel kapcsolatban mostanában gyakran használunk ilyen kifejezéseket: munkáspolitika, munkáskultúra, munkásérdek, és hasonlók. Persze, az sem lesz baj, hogy ha ritkábban használjuk majd ezeket a kifejezéseket, s a gyakorlatban többet teszünk a munkáspolitika, a munkásérdekek kifejezése, a munkások műveltségének elősegítése érdekében.

Hangsúlyozni kell azt is, hogy a munkáspolitika: szövetségi politika. Államunk legfőbb politikai alapja a munkás-paraszt szövetség. Ez a szövetség szilárd: közös szocialista cél fűzi össze társadalmunk e két nagy dolgozó osztályát, és a jövőben is állandó feladatunk lesz, hogy a munkás-paraszt szövetséget szilárdítsuk és erősítsük.

A szövetségi politika érvényes társadalmunk többi dolgozó rétegére is. Ezek közül elsősorban az értelmiséggel dolgozik kéz a kézben, összeforrottan, testvérként, szövetségben a munkásosztály. Mély meggyőződésünk ugyanis,

hogy a szocializmus megvalósításához az értelmiség mindennapi hozzájárulása elengedhetetlenül szükséges. A másik oldalról viszont az értelmiséget mozgósító nagy célok csak a szocialista társadalomban valósulhatnak meg. A munkásosztály és az értelmiség politikai szövetségének ez az alapja.

Ez a szövetségi politika — amelyet mi köznapi nyelven népfrontpolitikának is nevezünk — tartós és nagy távlatú politika. Egyben ez a szövetségi politika jelenti a párttagok és pártonkívüliek. a kommunisták és más világnéze- tűek politikai szövetségét és együttes tevékenységét a szocializmus építésében. Ilyen vonatkozásban az utóbbi években szintén fejlődtünk, előrehaladtunk. Sok társadalmi rendezvényen, ahol nemcsak kommunisták vannak jelen, tapasztalni, hogy pusztán a felszólalás alapján már nagyon nehéz megkülönböztetni a párttagot és a pártonkívülit, amikor közérdekű kérdésekről, a szocialista célok előmozdításáról esik szó.x Ez nagy ereje a párt, a munkásosztály politikájának. Politikánk célja az, hogy a szocialista eszme, amely az egész nép boldogulását szolgálja és valósítja meg, a nemzet alkotásra képes összes erőit tömörítse.

Világnézeti kérdésekben csak érvekkel lehet győzni

Ami a hivők és nem hivők között meglevő világnézeti különbségeket illeti, erről az a véleményünk, hogy világnézeti kérdésekben csak érvekkel lehet győzni. A politikai harcban azonban számunkra teljesen közömbös, hogy ki hivő vagy nem hivő, ki milyen egyházhoz tartozik. Ha velünk tart, akkor szövetségesünk, ha szemben áll velünk, nem lehetünk elnézőek. A hivő ember vallásos érzékenységét tiszteletben tartjuk, nem sértjük meg. erre semmi szükség nincs. Ugyanakkor saját világnézetünket hirdetjük, terjesztjük, s nem hagyjuk szidalmazni és támadni. Ma Magyarországon a közös dolgokban. a szocialista építés alapvető, közös céljaiban jól egyet tudunk érteni a hívőkkel, az egyházakkal, az egyházak vezetőivel is. Ez így helyes.

Az állam és az egyház közötti rendezett viszony nem önmagától, hanem kitartó munkával jött létre. Azt hiszem, mindenki számára világos, hogy lakás kell a hívőnek is, meg; a nem hívőnek

is. és természetes, hogy a lakásépítési programnak közösnek kell lennie. Egy fejlettebb új világban, a szocialista társadalomban is mindenki „lakos” lesz. Márpedig aki részese lesz a boldogabb jövendőnek, annak az építésből is ki kell vennie a részét. Hozzáteszem. az emberek többsége — jószándékkal — ki is veszi a részét.

Ismeretes, hogy több éve folyik tárgyalás a Magyar Népköztársaság és a Vatikán között. Sok mindent rendeztünk hazánkban az állam és az egyház kapcsolatában. Legutóbb a Vatikán olyan döntést hozott, hogy egyház- jogilag üresnek tekinti az esztergomi érseki széket. Ez a nyugati sajtóberkekben viharokat kavart. A reakciós elemek nagyon megharagudtak a pápára. Olyan híreket terjesztettek el, hogy a magyar kommunista kormány nyomására határozott így VI. Pál pápa. Gondolom, túlértékelik lehetőségeinket, és lebecsülik a Vatikánt azok, akik azt állítják, hogy VI. Pál pápa a mi nyomásunkra fosztotta meg Mindszentyt az esztergomi érseki széktől. Egészen másról van szó. A katolikus egyház is keresi helyét a modern világban.

A mi feladatunk az, hogy munkások, parasztok, értelmiségiek, más dolgozók, kommunisták és pártonkívüliek, hivők és nem hivők még nagyobb társadalmi egyetértésre jussanak a szocialista cél vállalásában, és az alkotó munka előrevitelében. Ez szilárd elvi álláspontunk, ezt követtük eddig is, és ezt a szövetségi politikát kell és akarjuk folytatni a jövőben is.

Kádár János a szövetségi politikával, a párt munkastílusával összefüggésben hangsúlyozta :

A munkásosztály, a nép szolgálatára kötelezetten

A munkásosztály pártunk szülőanyja. A Magyar Szocialista Munkáspártot és elődeit, s általában a forradalmi munkáspártokat a munkásosztály hozta a világra, hogy társadalmi célját megfogalmazza és valóra váltsa.

Ilyen értelemben a párt és az osztály viszonyában van egy sajátos kettősség. A párt mint politikai szervezet tudja megfogalmazni a munkásosztály társadalmi törekvéseit, s ilyen értelemben a párt irányítja és vezeti a munkástö- megeket. Másrészt mi, kommunisták személyileg nem hatalmas kodásra és uralkodásra, hanem a munkásosztály, a nép szolgálatára kötelezett emberek vagyunk. Kerülhet bárki bármilyen magas tisztségbe, jól értse meg, hogy ez a bizalom a személyes érdemeken túl, elsősorban egy politikának, a szocialista célnak szól. Ennek van alárendelve mindenki, dolgozzék bármilyen területen és bármilyen funkcióban. Nekünk ilyen értelemben is a szocializmust, a munkásosztály érdekeit kell szolgálnunk: kollektíván, mint politikai pártnak, és egyénileg, mint a párt funkcionáriusainak és tagjainak, a tömegszervezetekkel, a tömegmozgalmakkal és a tömegekkel együtt és összefogva.

Építés; tudomány, kultúra, közoktatás

A Központi Bizottság első titkára részletesen szólt a gazdasági építés eredményeiről. Hangsúlyozta, hogy az 1973-as gazdasági év jó esztendő volt. Az alapvető célokat, a népgazdasági tervet meghaladó mértékben elértük, megvalósítottuk.

Megfelelő erőfeszítések történtek és jelentős eredmények születtek életünk más fontos területein is, mint például a tudomány, a közoktatás, s a kultúra területén — mondotta, majd így folytatta: A közművelődés helyzetét most értékelte részletesen a Központi Bizottság, s ezúton is szeretném felhívni az elvtársak figyelmét a közeljövőben megjelenő határozatra és az előadói beszédre. Olvassák el figyelmesen ezeket az anyagokat, mert egyrészt nagyon lelkésítőek az eredmények, másrészt sok tennivaló van még népünk műveltségi színvonalának további emelésében.

Joggal mondhatjuk el, hogy Magyarországon az elmúlt 25 —30 esztendőben végbement a lenini értelemben vett kulturális forradalom, a nép behatolt a műveltség sáncaiba, s elérte azt a szintet, amiről hazánkban a korábbi kapitalista viszonyok között szó sem lehetett. Nagyot változott társadalmunk állapota és igen jelentős előrehaladásról beszélhetünk az ideológia, a szocialista közgondolkodás fejlődése tekintetében.

Mindennek hatása közvetlenül is jelentkezik a mindennapi életben, aminek nagyon jó kifejezője a szocialista munkaverseny, a szocialista brigádmozgalom, a kommunista szombatok és az önkéntes társadalmi munka. A szocialista közgondolkodás erősödését, az internacionalista. hazafias nézetek terjedését, a oárt politikájának behatolását a tömegekbe megfigyelhetjük az élet minden területén. Itt. helvben, önök is tanúsíthatták, én pedig jelenthetem az egész országról, hogy szocialista ifjúságunk aktivitásának eredményeképpen mindenütt szép ünv-őséneket rendeztünk, március 15-én, melyek kifeíezték a szocialista haznfiság és nemzetköziség. haladó hagyomá- nvaink és a jelen szocialista vívmányaink megbonthatatlan egységét. Ugyanez az eszmeiség és politikai kiállás jelA nyíregyházi pártaktívagyűlésen.

Személyi ügyekben is a munka

követelményeiből

kiindulva

lemezte a dicső 1919-es Magyar Tanácsköztársaság évfordulójáról való megemlékezést, s ebben a szellem^ ben bizonyára méltó lesz április 4-ének, felszabadulásunk évfordulójának megünneplés se is.

Ha tehát az ország általános helyzetéről és állapotáról akarunk jellemzést adni. azt mondhatjuk, hogy a magyar társadalom fejlődése kiegyensúlyozott, egyenletes, egyes területeken dinamikus és mi azt tartjuk feladatunknak, hogy ez a törés nélküli fejlődés folytatódjék a jövőben is.

Büszkék lehetnek eredményeikre a szabolcsiak

Kádár János ezután a Sza- boics-Szatmár megyében szerzett tapasztalatait összegezte, kiemelte, hogy a megye szinte minden területen az országos átlagot meghaladó mértékben fejlődött.

— S elmondhatom: nagy örömmel láttam a megyének az utóbbi évtizedben minden téren tapasztalható fejlődését. Valóban szocialista fejlődés ez! Mert nemcsak gépeket, traktorokat, tömlőkészítő masinákat, hanem formálódó, társadalmi öntudattal rendelkező embereket is jelent az, hogy „szocialista építés” és ez talán mindennél fontosabb, mert a köz ügyei iránt érdeklődő. odaadó, lelkiismeretes. rendes embert nem lehet valutáért „kapni”, mint, mondjuk, a gépeket. t

Valójában sokkal nagyobb munka testesül meg az emberek szocialista fejlődésében, mint amit egyáltalán mérni tudunk. És mindaz, amit Sza- boics-Szatmár müvében e látogatás során ’áttunk, nemcsak- az idevalósiak, hanem ml-devki számára öröm.

Ha visszagondolunk a 20—30 évvel ezelőtti szabolcsi állaoo- tokra. minden tisztességes hazafi örül annak, amit Önök ebben a megyéin az utóbbi időszakban elértek. Nem „mostohagyerek” többé az országban a megyék között Sza- bolcs-Szatmár, elmúlt már a sajnálnivaló „szegény rokonság” ideje. A, szabolcsiak büszkék elért eredményeikre. Ugyanakkor ezek az eredmények ennek megfelelő kötelePártunk élvezi népünk bizalmát és támogatását

Mindenki tudja, hogy a kongresszus és annak előkészítése mindig magával hoz káderkérdéseket is. így van ez az alapszervezetek vezetőségválasztó taggyűlésein, a pártértekezleteken és magán a kongresszuson is. Ez a dolgok normális velejárója. Aki akarja, tehát úgy is értheti, hogy a központban már megkezdődött a kongresszusi kádermunka, a munka követelményeinek megfelelő, ésszerű átcsoportosítás.

Szeretném itt is hangsúlyozni, hogy folytatjuk eddigi politikánkat: bel- és külpolitikánk, gazdasági politikánk, agrárpolitikánk, kulturális politikánk változatlan, bevált gazdaságirányítási rendszerünket fenntartjuk, de a gyakorlati végrehajtást minden területen javítanunk kell. És ha ennek érdekében itt vagy ott átcsoportosításra van szükség, azt is meg kell csinálnunk elvi

zettségeket is hárítanak Sza- bolcs-Szatmár megyei párt- szervezeteinkre, a • kommunistákra és minden dolgozóra. Most már tudniuk kell helytállni. Helyt is fognak állni — ebben bizonyos vagyok.

A megye fejlődésében természetesen kifejeződik a párt politikájának ereje is, a kormányzat és az állam hathatós

segítsége, a megye kommunistáinak, a megye valameny- nyi párttagjának és funkcionáriusának erőfeszítése, minden dolgozó erőfeszítése. Engedjék meg, hogy a Központi Bizottság nevében szívből gratuláljak eddig elért eredményeikhez és sok sikert kívánjak nagyon szép terveik megvalósításához.

alapon, az ügyet nézve, és kizárólag a munka követelményeiből kiindulva.

A személyi kérdések megoldása sohasem egyszeri feladat. Minden esetben — és most már nemcsak a Központi Bizottság határozatáról beszélek — abból kell kiindulnunk, hogy nem lehetünk elfogultak. Ügy sem, hogy ha valakinek a fizimiskája nem tetszik, s az bármit tesz, jó nem lehet. De úgy sem, hogy ha valakivel vacsora után jól tudok poharazni, akkor minden jó, amit csinál. Személyi kérdésekben nem dönthet a rokonszenv vagy az ellenszenv. Arisztotelész mondotta: „Platon barátom, de még inkább barátom az igazság.” Nekünk, kommunistáknak, első a párt érdekében végzett munka, és ezért mindig elsősorban a munka követelményéből kell kiindulnunk.

Meg szeretném mondani azt is, hogy személyi kérdéseknél mindig számolni kell félreértésekkel, mindenféle belema- gyarázásokkal, jelentkezhetnek ellenséges szándékok is. Ha félreértés van a határozat kapcsán, azt el kell oszlatni. Ha rosszindulatú félremagyarázás van, azt vissza kell utasítani. Pártunk egységét, tisztaságát, elvtársaink becsületét mindenféle rosszindulatú rágalommal, minden félremagyarázással szemben meg tudjuk és meg is fogjuk védeni.

Pártunk harcokban edzett, munkában tapasztalt, erős és egységes párt. Mi ezt az egységet minden szinten úgy értelmezzük, hogy ha egy testületben egy bizonyos kérdés megvitatásánál különböző a nézőpont, a megközelítés módja, a döntés előtt ezt nem tartjuk hátránynak. Sőt hasznos is, mert lehetőség van a kérdés sokoldalú vizsgálatára, s egy gazdag, termékeny vita után feltehetően objektív, jó határozat születik. A határozat meghozatalánál arra kell törekednünk, hogy ne a tekintély alapján, ne kiabálással, hanem érvekkel és meggyőzéssel, lehetőleg egységes állásfoglalás alakuljon ki.

Ezután jön a munka harmadik fázisa, a végrehajtás, amikor végül is minden eldől. A végrehajtásban nem engedhetjük meg a kérdések különböző megközelítését, itt már a teljes pártfegyelemnek és egységnek kell érvényesülnie. Mi csak így tudunk eredményesen dolgozni. Mielőtt elhatározásra jutunk, vitatkozhatunk, ha kell, újra, többször is napirendre tűzhetjük a kérdést, de ha már elhatározásra jutottunk, a végrehajtás csak egységes lehet.

zetek'ben, akkor nyugodtak meg, amikor meggyőződtek róla, hogy elveinkhez,. politikáikhoz hűek vagyunk, a követett irányvonalon nem változtatunk, kijelölt útunkan haladunk tovább.

— Pártunk gyakorlatban bevált politikája élvezi népünk bizalmát és támogatását. Nemzetközi téren hű és erős szövetségeseink vannak, tehát jók a feltételek. És jó helyzetben mondotta ki a Központi Bizottság, hogy készüljünk a párt XI. kongresz- szusára. Az adott viszonyok és a kedvező feltételek között rajtunk, a párt munkásain, tagjain múlik, hogy o XI. kongresszus méltó legyen a párt forradalmi múltjához és a jelenben betöltött szerepéhez. rendeltetéséhez. Rajtunk múlik, hogy minél jobban betöltse azt a funkciót, amit csak a kongresszus végezhet el: azt. hogy új, még feleme. löbb távlatokat mutat a szocialista építés útján.

— Készüljünk méltóképpen a párt XI. kongresszusára, hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára. Legyen a jövő év még szebb, mint az eddigiek. Ez a mi elvi szilárdságunkon, munkakészségünkön, harckészségünkön, akaratunkon múlik. Nagyon bízom benne, hogy ez így is lesz — ' fejezte be nagy tapssal fogadott beszédét Kádár János.

A kongresszusi felkészülésről szólva Kádár János rámutatott:

— A párt XI. kongresszusára eszméink jegyében kell felkészülni, illő módon ahhoz a nagy eseményhez, amit a kongresszus a párt életében jelent. Mi kommunisták ünnepelni is csak akkor tudunk igazán és jól. ha teltekkel ünnepelünk. Akkor és úgy tudunk jól felkészülni a XI. kongresszusra. ha erőnktől tellően mindent megteszünk, hogy minél jobban valósítsuk meg a X. kongresszus határozatait. Ez a mi legfontosabb teendőnk.

— A mi politikai vonalunk fő iránya változatlan és töretlen. Ezt dolgozóink jól fogadják, helyesnek és természetesnek tartják. Ezzel kapcsolatban alkalom nyílik egy fontos és szemléletes összehasonlításra. Tanúi lehetünk annak, hogy gazdag és fejlett kapitalista országok kormányzó pártjai — amelyek ugyancsak nem függetleníthetik magukat teljesen a közhangulattól — azzal próbálják a népet megnyugtatni, bizakodással, reménységgel eltölteni, hogy szüntelenül változásokat ígérnek. A mi politikánk igazát, erejét, tényleges befolyását legjobban az bizonyítja, hogy nálunk az emberek a nemzetközi helyzet feszültebb periódusaiban, vagy bizonyos szempontból nehezebb hazai helyKádár János felszólalása befejező részében a párt életével kapcsolatos időszerű kérdésekről szóit.

A Központi Bizottság múlt heti ülésén elhatározta, hogy a párt soron levő, XI. kongresszusát 1975 márciusára hívja össze. Ez nagy horderejű döntés. A párt életében nagy szerepük van a kongresszusoknak, egyrészt, mert a kongresszusra való felkészülés nagy lendítőerő a párt életében és tevékenységében, másrészt, mert a kongresszus a párt legmagasabb fóruma, s hosszabb időre meghatározza a politikát.

De a mi viszonyaink kozott nagy esemény a pártkongresz- szus a magyar munkásosztály, a magyar nép életében is. A párt politikáját támogatja a Hazafias Népfront, ezt a politikát magukénak vallják a munkás- és paraszttömegek, egész dolgozó népünk. Ezért a párt kongresszusának döntő szerepe van a szocialista építés fellendítésében is.

Mi nagyon bízunk abban és reméljük, hogy a pártkongresszusra való felkészülés hónapjai egyúttal a szocialista építés fellendülésének hónapjai is lesznek. Ez az ország életében fontos és nagyon hasznos Természetesen sok munkával járó év van előttünk, hiszen mindennapi teendőinket sem hanyagolhatjuk el arra való hivatkozással, hogy kongresszusra készülünk. Most tehát kétszeres erővel kell dolgoznunk. El kell végeznünk mindennapi munkánkat — határozottan, gondosan és pontosan, ahogy ezt az egész lakosság tőlünk elvárja. De el kell végeznünk a kongresszusra való felkészüléssel járó munkát is.

Néhány héttel a párt XI. kongresszusa után ünnepeljük április 4-ét, hazánk felszabadulásának 30. évfordulóját. A jövő év tavaszán lejár az országgyűlés mandátuma, s új választást kell kiírni. Ez nagyon szép és lelkesítő eseménysorozat lesz: pártunk kongresszusa meghatározza szocialista távlatainkat, további céljainkat. Ennek jegyében megfelelően tudunk megemlékezni hazánk felszabadulásáról, s ilyen politikai „hozománnyal” állhatunk a választók elé. Azt hiszem, ez nagyon szép és sikeres politikai kampány lehet, s rajtunk múlik, hogy az is legyen.

Meg szeretném említeni a Központi Bizottság múlt heti ülésének egy másik határozatát is. amely egyébként szintén a kongresszusi felkészüléssel összefüggésben és ennek a napirendi pontnak a keretében került megtárgyalásra. Ez az a káderátcsoportosítás. amit önök is ismernek.

Mindenekelőtt azt szeretném hangsúlyozni, hogy szó szerint kell érteni azt. amit a közlemény is tartalmazott. A gyakorlati munka követelményeinek megfelelő káderátcsoportosítás töttént egyes vezető tisztségekben. Erről van szó és nem többről, nem másról.

A pártkongresszus a szocialista építés fellendítőié is