Pest Megyi Hírlap, 1974. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-30 / 75. szám

1971. MÁRCIUS 30., SZOMBAT «CC1 c^jrtop Kiváló művelődési ház, kiváló könyvtár Hat Pest megyei kitüntetett Tegnap délelőtt a Művelő­désügyi Minisztériumban át­adták a Kiváló művelődési ház, Kiváló közművelődési könyvtár cím viselésére jogo­sító okleveleket. Az ünnepség bevezetőjeként Garamvölgyi József művelődésügyi minisz­terhelyettes emlékezett meg a második alkalommal meghir­detett vetélkedőről, amely 1972. januárjától 1973 végéig tartott. Elmondotta, hogy ez a. kétéves időszak volt a biztosí­ték arra, hogy a kiváló cím odaítélésénél nem egy-két el­lenőrzés s nem is néhány hó­nap alapján született meg a döntés, hanem két teljes nép­művelési évad eredményei, •okrétű tapasztalatai nyomán. Önmagukkal vetélkedtek — A korábbi pályázattal szemben a most zárult vetél­kedő során — mondotta Ga­ramvölgyi József — a művelő­dési házak és könyvtárak nem egymással, hanem önmaguk­kal vetélkedtek. Első hangzás­ra talán furcsán hangzik ez: hogyan vetélkedhet valaki ön­magával, hiszen minden ver­seny lényege, hogy valaki megküzd valakivel. Igen ám, de a művelődési intézmények esetében, még ha figyelembe vesszük a meglevő kategóriá­kat: művelődési központ, mű­velődési ház, klubkönyvtár, közművelődési könyvtár, igen eltérőek a lehetőségek még eev-egy kategórián belül is. Művelődési háza lehet egy há­romezer lakosú kisközségnek csakúgy, mint egy tizenkét­ezer lelkes nagyközségnek, reálisan összemérni a kettő munkáját mégsem lehet. Ezért születtek ezúttal olyan, igen reális versenyfeltételek: ön­magukhoz viszonyítva meny­nyit tudnak előbbre lépni két esztendő alatt a művelődési intézmények, a tartalmi mun­kától kezdve egészen a kor­szerűsítésig. Pest megyéből tíz művelő­dési ház és négy könyvtár je­lentette be részvételét a két esztendővel ezelőtt kezdődött vetélkedőre. Közülük a bagi és a Csepel Autógyár művelő­dési központja, valamint a Csepel Autógyár szakszerve­zeti könyvtára az 1971-ben már elnyert kiváló cím meg­tartásáért vett részt a ver­senyben. Országosan négyszáz művelődési intézmény neve­zett a vetélkedőre. Elsősorban a nők és a fiatalok Ezúttal igen szép Pest me­gyei sikerekről adhatunk szá­mot. A bagi művelődési köz­pont és a Csepel Autógyár művelődési központja, vala­mint a Csepel Autógyár szak- szervezeti könyvtára megvéd­te kiváló címét. Ugyanaltkor Kiváló művelődési ház lett az abonyi és a váci, Kiváló köz­művelődési könyvtár pedig az albertirsai. Módúnkban volt, hogy az ünnepség után szót váltsunk valamennyi kitüntetett Pest megyei művelődési intézmény vezetőivel. Bursits Tiborné, a Csepel Autógyár művelődési központjának igazgatója el­mondotta. hogy az elmúlt két esztendőben a különböző tár­sadalmi rétegek, elsősorban a A Pest megyei Tanácsi Építőipari Vállaltat Gödöllői építésvezetősége felvételre keres- kőműves,- ács,- vasbetonszerelő,- vízvezetékszerelő,- villanyszerelő szakmunkásokat;- kubikosokat és segédmunkásokat. jelentkezés: Gödöllő Kobzi J. utca 2., vagy Vác, Bartók Béla u. 14. fiatalok, a nők, és a szocialis­ta brigádok nevelését tűzték ki a művelődési központ leg­fontosabb feladatául. Emellett igyekeztek az üzem dolgozói­nak és a környező községek lakosságának művelődését, szórakoztatását és pihentetését elősegíteni rendezvényeikkel. Országosan is egyedülálló A bagi művelődési központ — Bagó József igazgató 'éle- ménye szerint — elsősorban az országosan is egyedülálló kísérlet bevezetésével kívánta megőrizni az elmúlt két esz tendőben a már megszerzett kiváló minősítést. A kísérlet lényege: az oktatási és közmű­velődési intézmények munká­jának koordinálása, szoros kap­csolata. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy Bagón az iskola kulturális életének szervezője és lebonyolítója maga a mű­velődési központ. A kezdemé­nyezés célja nem elsősorban az, hogy az iskola kulturális életének átvállalásával köny- nyítsék a pedagógusok mun­káját, hanem az, hogy már iskolás korban bevonják a gyermekeket a művelődési központ munkájába, megsze­rettessék velük az önművelést, amelyet aztán felnőttként sem hagynak abba. Máté György szerint, aki a Csepel Autógyár szaksierveze- ti könyvtárának vezetője, azért sikerült megőrizniük a két esztendővel ezelőtt már el­nyert kiváló címet, mert első­sorban a munkásművelődés­ben léptek előre, és nem Is keveset. A harmincötezer kö­tetes, háromezer-ötszáz olva­sóval rendelkező könyvtár ol­vasóinak fele ma már mun­kás. A gyárban mintegy há­romszáz brigád küzd a szocia­lista cím elnyeréséért, s ezek egyharmada szocialista szer­ződést kötött a könyvtárral. Segített a tanács Az újak közül hadd említ­sük elsőként a váci Madách Imre Művelődési Központot, amely a kiváló cím mellé negyvenezer forint jutalmat is nyert. Oláh Ferenc igazgató 1972-ben vette át a művelődé­si központ vezetését, amely azóta naponta reggel kilenctől este tíz óráig áll a város mű­velődni és szórakozni vágyó lakosságának rendelkezésére. Az abonyi Petőfi Sándor Művelődési Ház — harminc­ezer forint jutalmat kapott — két esztendővel ezelőtt, a be­nevezéskor, éppen csak meg­felelt a községi művelődési házaktól megkívánt minimá­lis követelményeknek. Skulté- ti Sándor vezetésével azon­ban a korszerűtlen, rossz ál­lapotban levő épület helyett ma már kulturált, otthonos in­tézmény várja a művelődni, szórakozni vágyó abonyiakat. A korábban éppen csak vege­táló vagy névleg működő tar­tós művelődési közösségek megerősödtek, tartalmi mun­kájuk kiteljesedett, sőt több új művelődési forma is meg­honosodott. A változásban itt is nagy része volt a nagyköz­ségi tanácsnak, amely meg­duplázta az intézmény támo­gatását. Elsőtől nyolcadikig Az albertirsai könyvtár — Szántó Józsefné értő vezetése mellett — szintén sokat fej­lődött az elmúlt két esztendő­ben, s jogosan jutottak a hu­szonötezer forint jutalomhoz. A tizennégyezer kötetes könyvtárnak ma már majd ezer olvasója van, és igen ki­tűnően működik a Megyeri Erzsébet által vezetett gyer­mekkönyvtár is, amelynek öt­százhúsz iskolás korú gyermek a tagja. Ez annak köszönhető, hogy jó kapcsolatot építettek ki az iskolákkal, az elsőtől a nyolcadik osztályig a diákok osztályfőnöki órákon rendsze­resen ellátogatnak a könyv­tárba. Őszintén gratulálunk mind a hat nyertesnek, és remél­jük, hogy a rövidesen újra meghirdetett pályázaton nem­csak tíz művelődési ház és négy könyvtár adja be neve­zését Pest megyéből. A Köz­ponti Bizottság közelmúltban hozott közművelődési határo­zata kötelező érvényűén elő­írja az eddiginél sokszínűbb, tartalmasabb közművelődési munkát minden művelődési ház és könyvtár számára. Prukner Pál CSALÁDI TANÁCSOK Kell-e hozomány?! Feltámadt egy le!Unt kor divatja Mostanában újra divatba jóit a nozomáuy. Nyíltan, vagy szemérmesen és sejtei-. mesen hallgatva róla, ismét gyűjtik a lányok a staíírun- got, virágkorát éli a kelengye­kultusz. Az elmúlt két-három évtized alatt az egyenjogúság­hoz jutott gyengébbik nem új társadalmi helyzetének birtokbavételével volt inkább elfoglalva: szakma, megfele­lő iskolai végzettség, s olyan munkakör elsajátítására tö­rekedtek inkább a lányok, ami a társadalmi munkameg­osztásban biztonságot nyújt számukra. Igaz, az elmúlt években kevésbé számított a házasodó fiatalemberek kö­rében is, hogy van-e a lány­nak hozománya, és mennyi az? A számítók malmára.* S most újra fellángolt a gyűjtés; a pártában maradás „félelme” elől — úgy tűnik — ágynemű-garnitúrák, törül- közőtornyoik, és vadonatúj szobagarnitúrák sáncai mögé helyezkednek az asszonyjelöl­tek. A szülők pedig „rátesz­nek” még egy lapáttal haja­don lányuk buzgalmára; csa­ládi házat, telket, autót ku- porgatnak össze, hogy amikor eljön az Ideje, „kapósabb” le­gyen a lányuk. Az új divat hívei azonban megfeledkez­nek arról, hogy éppen a jó­szándékú fiatalembereket iieszti el a hivakodó hozo­mány, s a számítókat teszi egyre nagyobb „étvágyúvá”. A kivagyiság adóssága Tegyük fel tehát a kérdést, kell-e egyáltalán hozomány és feleljünk rá megfelelő józan­sággal. A válasz egyértelmű: a mértéktartás határain belül jó, ha a fiatalok nem kezdik alapvető gondokkal az életet. Olyan áron azonban nincs szükség rá, amikor gyomor- betegséget szed össze a lepe­dők begyűjtése közben rosz- szul étkező fiatal szövőlány, vagy eladásodnak a szülők „kivagyiságuk” bűvkörében. Régebben ágyneműk és edé­Vándorgyűlés Érden A mezőgazdaság egészségvédelméről A Pest megyei Tanács egészségügyi osztályának egészségnevelési csoportja és a Vöröskereszt megyei szerve­zete a 25 esztendős Benta- völgye Mezőgazdasági Terme­lőszövetkezet érdi központi te­lepén rendezte meg IV. me­zőgazdasági egészségnevelési vándorgyűlését. Dékány Istvánnak, a ven­déglátó tsz elnökének üd­vözlő szavai után dr. Laczkó György, a megyei egészségne­velési csoport főorvosa meg­nyitójában dicsérőleg nyilat­kozott a Benta-vöigyiek példás nevelőmunkájáról, és elisme­rőleg ismertette a dolgozók egészségvédelme érdekében tett intézkedéseket. Gond a szennyvíz Dr. Madár János, a Pest megyei KÖJÁL igazgatója a mezőgazdaság néhány kör­nyezetvédelmi problémáját vá­zolta fel. Az ipari forradalom óta megváltozott természetes kör­nyezetünk. Pest megyében há­rom évtized alatt a főváros körül nagy népességű tömörü- lési gyűrű, úgynevezett agglo­merációs övezet alakult ki. A 20 kilométeres szélességű te­rületsávon, 44 településen él a megye lakosságának mintegy negyven százaléka. Négyzetki­lométerenként a népsűrűség 290 fő. szemben a megyei 137, az országos 110 fővel. (Buda­örsön 600. Dunakeszin 622, Kistarcsán 670 ez a viszony- szám!) A nagy lélekszám és ezzel párhuzamosan a rossz lakás­viszonyok káros következmé­nyei ezen a területen gyako­ribbak, de az itt jelentkező problémák az egész megyére' is jelentkeznek. Az egyik köz­ponti egészségügyi gond a szennyvizek ártalmatlanná té­tele. A legnagyobb természe­tes befogadó a Duna. Nagy­marostól a Ráckevei-Duna-ág közepéig, Majosházáig, a szennyvizektől kémiai és bak­teriológiai fertőzés tapasztal­ható. A közegészségügyi ellenőr­zés több esetben mutatott rá a szennyvizek helytelen ke­zelésére. így például a Ceg­lédi Állami Tangazdaság cse­rnél sertéstelepén a trágyát — „mert a megfelelő gépek még nem készültek el” — előkeze­lés nélkül felszíni belvízelve­zető vízfolyásba szivattyúzták át. A törteli Aranykalász Tsz- ben viszont az ellenőrzés azt tapasztalta, hogy a híg trá­gyáiét nyárfák öntözésére szi­vattyúzzák fel. Cél: a megelőzés Pál Ilona érdi gyógyszerész a növényvédőszer-mérgezések- kel kapcsolatos gyakorlati ta­nácsait nagy figyelemmel hall­gatták, a leggyakoribb mérge­zések okairól, az elsősegély- nyújtó tennivalókról és amire leginkább kellene ügyelni, a megelőzésről adott hasznos útbaigazítást. Dr. Bodnár Béla. a budai járás érdi szakrendelő intéze­tének igazgató főorvosa az egészségügyi nevelőmunkának mezőgazdasági vonatkozásai- ról-és ezen belül a bőrbántal- makról tartott beszámolót. Többek között megemlítette, hogy a hivatalosan is beveze­tett védökenccsök egynémelyi- ke arra szolgál: a munkaidő alatt akadályozza meg a szennyező anyagoknak a bő­rön át fellépő károsító hatá­sát. Több helyen azonban nem ismerik a különböző készít­mények rendeltetését, s ehe­lyett szín és illat szerint vá­lasztanak. Pedig a megfelelő védőszerek hatására néhány év alatt a felére csökkent a munkahelyi bőrbetegségek esetszáma. Könyvek, filmek, diafilmek Dr. Bágyom Attila, az Egészségügyi Felvilágosítási Központ — .az EFK — igazga­tóhelyettese, a család szerepé­ről és jelentőségéről beszélt. Említette, hogy a témáról az utóbbi időben sok helyen le­hetett hallani, de kevés volt a meggyőző érvelés, és hiány­zik a lényegről szóló írás. Rövidesen néhány, mindenki számára hozzáférhető könyv és brosúra jelenik meg a kér­désről az EFK gondozásában. A Pest megyei egészségneve­lési csoport még az idén hat színes filmet forgalmaz majd a gyermek fogadásáról, a sze­xuális nevelésről. A felvilágo­sítás céljait szolgálja majd száz diafelvételből kialakított, előadásokat illusztráló sorozat is. Dr. Zajkás Gábor, az Or­szágos Dietetikai Intézet osz­tályvezető főorvosa gyakorlati példák soréval mutatott rá a táplálkozással kapcsolatos té­ves elképzelésekre. Ezután hozzászólások követ­keztek, ' majd a tartalmas ta­nácskozás után a részvevők a helyszínen is megismerhették a Bentavölgye Tsz mintasze rű gazdaságát. Dr. Veres Pál nyék, egy szoba, s legfeljebb még egy konyhabútor volt a természetes és elfogadott mér­ce a hozománynál. Közös feladat Ma a fiatalok többnyire mindketten keresőként kezdik közös életüket, s alapvető gondjuk a lakás, az otthonuk megteremtése. Ezért a célért érdemes előtakarékoskodniuk, de természetesen kölcsönö­sen, mindkettőjüknek. Kár tehát egy letűnt kor divatját, a kelengyehalmozást újra fel­támasztani, és kizárólag a lá­nyok feladatává tenni a kö­zös jövő anyagi alapjainak megteremtését. A feltámasz­tott kispolgári hozomány­szemlélet helyett sokkal hasz­nosabb, ha a lányok figyel­mét változatlanul a szakma- tanulás. egv hivatás meghódí­tásának célja köti le elsősor­ban. K. É. Divat a szoknya Szoknyát blúzok­kal, vagy pulóverrel néhány évvel ezelőtt meg inkább csak a konzervatívabb izlé- süoK hordtak. Az idei tavasz—nyárra a legdivatosabb óltózé- kek egynte a szok­nya lesz. Ezek a legkülönbözőbb anyagokból és for­mamegoldásokból nyújtanak választé­kot. Rajzaink egy része a Divattervező Vállalat tavaszi- nyári kollekciójá­nak szoknyamodell- jeit mutatja be, mig más része olyan meg­oldású, amely alakí­tási ötletként is szol­gálhat. 1. Tropikálból vagy könnyű vászonból készülhet az erősen gloknis, csípörész- szel szabott bő szok­nya. 2. Nagy divattá vált újból a nadrág- szoknya, amely igen praktikus szabadidő- öltözék. Modellünk féloldalasán gombo­lódó nadrágszoknya, amely tweed-mintás egyszínű szövetből, vagy farmer zsánerű anyagból készülhet. X Könnyű nyári szoknya, szövött, vagy nyomott pa­mutanyagból, hát­középen gombolódik és az alján körül fo­dorral díszített. 4. Szép színes vá­szonszoknya. Elöl, a szabásvonalak és hajtások mentén dísztűzéssel. 5. Körbe rakott, elöl gombos szok­nya, könnyű szövet­ből, szintetikus kel­/ méből vagy nem gyűrődő vászonból kivitelezhető. 6. Ügynevezett far­meranyagból készít­hető sportszoknya, tűzésekkel és a zse­beken cipzárral dí­szítve. Hozzá a vé­kony derekúak mo­dern bőrövet hord­hatnak. A. B. C. D. Mo­delljeink a nagyon modernül öltözködők részére való megol­dások. A hosszú szoknyák estére vagy nyaralóhelyre valók, attól függően, hogy a virágos vagy csí­kos alapanyag me­lyik célra teszi al­kalmassá. ^ B. Modellünk csí­pő alattig szűk, on­nan pedig erősen gloknis. Különösen mutatós kockás szö­vetből. C. Modellünk félol­dalasán átmenős szoknya, bordürös kelméből nagyon csi­nos megoldás. Nádor Vera Pufíos ujj, rakott szoknya A legrangosabb magyar di­vatszalon, a „Clara’’ tartott bemutatót pénteken délután a Royal Szállóban tavaszi—nyá­ri modelljeiből. A szalon divattervező kol­lektívája nevében hangsú­lyozták: a nyáron már hosz- szabb, bőszoknyájú ruhákat fogunk hordani, hasonlatosan a párizsi—római divatvonal­hoz. A ruhák-kabátok kevés­bé karcsúsítottak, és rendkí­vül nagy szerephez jut ismét a hímzés, virágmintás vagy ÚJ BEMUTATÓTEREM geometriai vonalak alkalma­zásával. Az anyagok közül divatos a gyöngyvászon, a színek közül a sötétkék, világoskék és fe­hér kombinációja. Érdekesség, hogy a kabátok-kosztümök hímzett övét — ha a kabátot levetik — ruhán hordják to­vább. Szép, hímzett gallérú eső-: kabátokat is felvonultattak, rákpirosat, fűzöldet és virág­mintásat. Törhetetlen gyermek-napszemüveg A korszerűtlen régi raktár helyett, ahol eddig az OFO- TÉRT közületi vásárlóit fo­gadta, új bemutatótermet nyi­tottak meg csütörtökön Buda­pesten, az Asbóth utcában. A 3,5 millió forintos költ­séggel épült üzletben 5 millió forintos árukészlettel várják a megyei iparcikk-kiskereske­delmi vállalatok és az ÁFÉSZ-ek megbízottjait. A megnyitó alkalmából új cikkeket is bemutattak. A napszemüvegeken kívül nagy érdeklődésre tarthat számot az olcsó és tökéletesen törhe­tetlen gyermek-napszemüveg néhány forintos árban. Laminált, fenyőléccel merevített, szögre akasztható függönytartó Alumíniumból készült, csíktapétásl és teljesen tapétázott, mennyezetre vagy falra szerelhető függönytartó MINDEN MÉRETBEN KAPHATÓK Közületek és viszonteladók beszervezhetik a xsfeMfepy TÖMEGCIKK OSZTÁLYÁN Budapest V., Pesti Barnabás u. 4.

Next

/
Oldalképek
Tartalom