Pest Megyi Hírlap, 1974. március (18. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-27 / 72. szám
4 nPOLGARl VEDELEM P W- TO TÓ E totóval játékos tormában kívánjuk bővíteni olvasóink polgári védelmi ismereteit. A szelvény kitöltése azonos a sporttotóéval. Az olvasó kiválasztja minden kérdésnél a megadott három válasz közül a szerinte helyeset, és számát (1, 2) vagy jelét (x) írja be megfejtésül. A kitöltött és kivágott szelvényre rá kell írni a nevet és a lakcímet az irányítószámmal együtt, s- borítékban, bélyeggel ellátva kell beküldeni az alábbi címre: Pest megyei Polgári Védelmi Parancsnokság, 1052. Budapest, V., Városház utca 5—7. A PV-totószelvényt helyesen kitöltő olvasóink között könyveket sorsolunk ki. Beküldési határidő: 1974. áprüis 20. O Milyen tömegpusztító fegyvertípusnál alkalmaznak vírusokat? 1. Nukleáris 2. Vegyi x. Biológiai Hány Röntgen hatására alakul ki a közepes sugárbetegség? 1. 100—200 2. 300—400 x. 500—600 O Hány kilotonnás volt a Nagaszakira dobott atombomba? 1. 10 kilotonnás 2. 20 kilotonnás x. 50 kilotonnás O Mikor robbantották fel kísérletképpen az első atombombát a Szovjetunióban? 1. 1949-ben 2. 1951-ben x. 1963-ban | © A légiriadó elrendelésekor, a sziréna változó magasságú, üvöltő hangja bizonyos időközönként hangzik fel. Menynyi a felhangzások közötti szünet? 1. Egyszer félperces szünet 2. Kétszer félperces szünet x. Háromszor félperces szünet O A nukleáris fegyvereknek hányféle robbanási módját ismeri? 1. Háromféle 2. Négyféle x. ötféle Fojtó vegyi harcanyagok okozta mérgezés esetén mesterséges lélegeztetés: 1. Adható 2. Alkalmazása szükséges x. Szigorúan tilos O Az atombomba robbanásakor a léglökési hullám a felszabaduló energia hány százalékát teszi ki? 1. 35% 2. 40% x. 50% O Mennyi az élő szervezet sugártűrő képessége? 1. 50—100 röntgen 2. 150—200 röntgen x. 250—400 röntgen A kitelepülő lakosság hány kilós csomagot vihet magával? Univerzális egészségügyi kiképzés Ahhoz, hogy egészségügyi alakulataink — bonyolult viszonyok között eleget tudjanak tenni feladataiknak, javítanunk kell a kiképzések színvonalát, meg keli szilárdítani a fegyelmet. Az elmúlt oktatási évoen tapasztaltuk, r jgy egyes helyeken nem vették eléggé komolyan a megjelenési kötelezettséget, ame.yet pedig az emberbarát! segítőkészségen túlmenően törvények is szabályoznak. A különböző polgári védelmi parancsnokoknak fokozottan érvényt kell szerezniük a jövőben ezeknek a kívánalmaknak Az elmúlt évek tapasztalatai, a járási, városi szakaszgyakorlatok, és a megyei vér- senygyakorlat eredményei bizonyítják, hogy egészségügyi szakaszaink zöme alkalmas a tervezett feladatok ellátására. A további cél, hogy a szakaszok minden tagja az 1974— 75-ös kiképzési évtől univerzális képzettségű legyen, mindenben jártas, ami az életmentő elsősegélynyújtó témakörbe tartozik. Megszervezzük a továbbiakban a szakaszok házibeteg-ápolási képzését, amelyet a magánéletben, családi környezetben is hasznosítani tudnak. Az idei kiképzési tervünk szerint sor kerül a megyei, járási, városi parancsnoki állomány törzskiképzésére, továbbképzésére. Az alegységparancsnokok 10—30 óra keretében kapnak módszertani, vezetési tárgyú ismereteket. Tovább kívánunk lépni az orvosi segélyhely felkészítésében, a szervezeti közegészségügyi-járványügyi alegységek kiképzésében is. Koltai György, a megyei egészségügyi szolgálati alakulatok törzsparancsnoka o © © • 1« 10—15 kg .2. 16—20 kg x. 25—30 kg Vízvezetékkel ellátott óvóhelyen 1 főre hány literes tartalék víztárolót kell biztosítani? 1. 10 liter/fő 2. 20 liter/fő x. 30 liter/fő A Pest megyei Hírlap Polgári Védelmi melléklete V. évfolyamába lépett. Mikor jelent meg az első szám? 1. 1970. március 11. 2. 1970. december 11. x. 1970. december 20. Mikor és hol volt Pest megyében a szállítószolgálat nagy- gyakorlata? 13+1 fiáknál? 1. Nagykőrös, 1966. 2. Vác, 1967. x. Cegléd, 1968. Hány éves kortól kezdődik és meddig tart a polgári védelmi szakszolgálati kötelezettség a fér1. 14—55 év 2. 14—60 év x. 14—65 év A PV-totdt és keresztrejtvényt készítette: Gémes István n mpYi >js£ín */>.-} zw/jw Új úttörő pv-szakaszok A forradalmi ifjúsági napok ünnepségsorozata keretében Pest megye két községében, Monoron a Kossuth Lajos, Vecsésen pedig az 1. számú általános iskolában «úttörő polgári védelmi szakasz alakult. Mindkét iskolában gazdag hagyományai vannak a polgári védelmi munkának. Korábban itt polgári védelmi őrsök működtek, s ezeket %tz őrsöket szervezték ^nost át szakaszokká. E szakaszok egy- egy műszaki mentő, egészség- ügyi és vegyivédelmi őrsből állnak. Patronálásukat a polgári védelem járási törzsparancsnoka vállalta. PV-rejívény VÍZSZINTES: 1. Oxigcnlégző tartozéka. 13. Nagy áthaiolóképességű radioaktív sugárzás. 15. Felkiáltás. 17. Z. A. I. 18. Gedeon egyik fele. 19. Repülőgéptípus. 20. Fegyver része. 22. Világhírű festő nevének betűi keverve. 25. Pest megyei község. 26. Férfinév. 28. Csak félig kocsonya. 29. Majdnem kopár. 30. Mélyről jövő hang. 32. Indulatszó. S3. Nevét papírra veti. 34. A szélein töm. 35. Harag. 36. NB I-es labdarúgócsapat. 37. Helyrag. 38. Vetnivaló. 39. Erdei állat. 41. Országos Rendező Iroda. 43. Besúg, szélei nélkül. 44. Hangtalanul vés. 45. Boráról híres nagyközség. 46. Juttat. 48. A. A. L. 49. Csomó. 50. Mezei Géza. 51. Rákén, de összevissza. 53. Papírmérték. 55. Kívánom. szükségem van rá. 57. Figyelmezteti. 58. Népfaj. 60. Vissza: álombéli „kert”. 61. T. I. I. 62. Olasz város, fordítva. 64. Bátor. 65. A. A. 66. Névelővel: sport. 67. Kis ház. 69 A közepén erős. 70. Az atombomba robbanásának középpontja. 74. Névelővel: az atomenergia felszabadításának egyik alapja« FÜGGŐLEGES: 2. Félig ugar. 3. Gépkocsitípus. 4. Arab név. 5. Színész kifestése. 6. Sz. A. 7. Mássalhangzó kiejtve. 8. Erdélyi város. 9. Egyik megyei székhely. 10. Növény. 11. C. R. 12. A mérgező anyag megsemmisítése. 14. Vegyi- védtlmi műszerek. 16. Számnév. 19. Vadállat. 21. Repülőorvosi hivatal. 23. Elektromos töltéssel rendelkező atom vagy molekula. 24. E. C. O. 25. Óriáskígyó (ékezetfelesleg). 27. Az atombomba éital katasztrófát szenvedett város. 29. Vegyi harcanyag közömbösítésére használják. 31. Ragadozó. 33. Ezekből épülnek fel az elemek. 38. Állati hang. 39. Ruha tartozéka. 40. Kettősbesű. 42. Európai nép. 47. Ország. 50. Folyóágy. 52. Egyesített Tiszti Iskola. 53. A lélek mérnöke. 54. Szelíd ellentéte. 56. Elérem, de csak félig. 58. Humor, névelővel. 59. Vágóeszköz. 62. Névelős vaspálya. 63. Liget, virágos-fás terület. 66. Kapál, szélei nélkül. 68. Világhírű szovjet atléta volt. 70. Tova. 71. Betű kiejtve. 72. Tiltó szó. 73. Személyes névmás. BEKÜLDENDŐ SOROK: Vízszintes: 1«, 13., 70., 74. — Függőleges: 12., 14., 23., 27., 29., 33. Beküldési határidő: 1974. április 20. A rejtvényt helyesen megfejtők között könyvjutalmakat sorsolunk ki. Kérjük a megfejtéseket a Pest megyei Polgári Védelmi Parancsnokság: 1052. Budapest, V., Városház utca 5—7. címre elküldeni. A nyertesek névsorát a Pest megyei Hírlapban közöljük. Órák — honvédelemből A polgári védelemről is beszél az osztályfőnök A nagyhutai Damjanich János Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola aulájában szokatlan kép fogadja a belépőt: testnevelési óra az aulában! A tornateremnek ugyanis a nyáron alaposan feipúposodott a parkettája. Amikor Rada Aladár igazgatónak elmondom jövetelem célját — tájékozódni a középiskola honvédelmi nevelő munkájáról—, Vancsik Gyula testnevelési tanárt kéreti. Nyomban ki is , derül, hogy miért. Fontos keret: a testnevelés A honvédelmi nevelésnek ugyanis az egyik legfőbb kerete éppen a testnevelési óra — amint ezt most már együttesen hangoztatják. A közép- iskolások túlnyomó többsége ugyanis az érettségi után természetszerűleg bevonul katonának, és a honvédségnél csöppet sem hátrány, ha a fiatal testileg fejlett, erős, szívós, ellenálló. Már csak ezért is érthető a honvédelmi nevelés és a testnevelési órák szoros kapcsolata. — Nagyon jó, hogy a korábbi heti két testnevelési óra szeptembertől háromra növekedett — mondja Vancsik Gyula. — így legalább több idő jut arra is, hogy megismertessem a diákjaimat a tereptan, a lövészet, vagy, hogy feltűnőbb példát mondjak, a vegyvédelem alapfogalmaival. Hangsúlyozom: a testnevelési órán! Vagy, ha ott végképp nem tudok időt szakítani, akkor órák után, — Kézenfekvőnek tűnik, hogy a diákok mindezekkel a földrajz-, a fizika-, a ké- miaórákon foglalkozzanak, akkor, amikor a tananyagban éppen a megfelelő témakörhöz jutnak. Kézenfekvőnek tűnik, de nem így van. A szaktárgyak hivatalos tananyaga egyáltalán nem utal a honvédelmi vonatkozásokra, a szakfelügyelet sem hívja fel a kollégák figyelmét ennek fontosságára. Marad tehát a testnevelési óra. No, és néhány osztályfőnöki óra, amelynek a polgári védelem a témája. Csak mellékesen jegyzem meg, hogy Svájcban, vagy Svédországban külön, önálló tantárgy a honvédelmi nevelés... Honvédelmi napok az iskolában Az igazgatósás- a testnevelési tanár további' szavaiból azonban kiderül, hogy mindezek ellenére lehet a honvédelmi nevelés hatékony és eredményes ott, ahol meggyőződéssel, mondhatnánk szívvel csinálják. És, persze, szakértelemmel. Vancsik Gyula meg is jegyzi: — Egészen bizonyos, hogy minden tantestületben van egy-két tartalékos tiszt, szakértelemnek tehát nem lehetnek híján egy iskolában sem. Ami pedig a nagykátai következetes munkát bizonyítja: a minden évben, rendszerint május közepetáján megtartott honvédelmi napok. Ezt a két napot amolyan vizsgának is nevezhetnénk, ha nem fűződne ehhez a szóhoz többnyire a félelem, az izgalom, a drukk képzete is. — Persze, a legjobb értelemben vett izgalom, drukk itt is megvan — mondja Vancsik Gyula —, hiszen verseny ez a javából, ahol minden diák bizonyíthatja ismereteit, ügyességét, leleményességét. Ezeket a napokat azonban ugyanakkor az életkedv, a felszabadult öröm, a játékosság is jellemzi. Tíz- tizenkét raj szokott versenyezni egymással,' elméleti ismeretekből, tájolásból, tereptanból, lövészetből, más egyébből. A különböző állomásokat az I. osztályosoknak ezer, a II—III. osztályosoknak három és fél-négyezer, illetve ötezer méteres távon állítjuk fel. Állomásonként ismerik meg a következő feladatot. A térképismeret. a tájoló kezelésének az ismerete nélkülözhetetlen. Általában tálán, ha egy raj téved el. Iskola és MHSZ, munkásőrség kapcsolata — Nagyon jó az iskola kapcsolata az MHSZ-szel — mondja Rada Aladár igazgató —, s ez felbecsülhetetlen haszon. Elsősorban a gyakorlati foglalkozások megszervezésében, a lövészetekben segítenek. Érthetően a gyerekek nagy érdeklődéssel vesznek részt a kispuskalövészeten, például mozgó célra lövésnél és nagyon ügyesek. Pedig gyakorlásra alig van lehetőség. Sajnos, az MHSZ-nek Nagykátán kispuskalőtere nincs, legutóbb is a IV.-esek- kel Monorra mentek át. Ugyancsak a jó kapcsolatot hangsúlyozom, a munkásőrséggel. így válik lehetővé, hogy például a IV.-esek pisz- toly-éleslövészeten is részt vehetnek. Hasonló jó kapcsolatot szeretnénk kialakítani a honvédséggel is. A beszélgetés jó alkalom arra — ahogy kitűnik —, hogy hangosan töprengve választ keressünk, keressenek arra: miként szélesíthető tovább „saját hatáskörben” a honvédelmi nevelés munkája. Előadók a rendőrkapitányságról — A II.-osoknak és a IV.- eseknek évente egy-egy órán a járási rendőrkapitányság munkatársai adnak elő. Honvédelmi nevelés az is, ha az esetleges kémek elcsípéséről, a haza ilyetén védelméről esik szó ezeken. Ezt tovább folytatjuk. Nemrégiben volt az I. osztályban bemutató osztályfőnöki óra a hazafias nevelésről. Hasonlót a jövőben is tartunk. A honvédelmi nevelés egyik kerete lehet a szakkör is, ennek azonban az a hátránya, hogy nem minden tanuló kapcsolódhat a munkájában. A KISZ keretében az ifjúgárda tagjai kéthetenként a honvédelem témakörét érintő foglalkozáson vesznek részt, segítségre leltek az MHSZ-ben és az egyik honvédségi alakulatban. Elképzelések, próbálkozások tehát vannak Nagykátán. És eredmények Is. A szervezeti formák bizonyos hiányosságai azonban az illetékes tanügyi szervek figyelmét igénylik. Deregán Gábor PEST MEGYEI POLGÁRI VEDELEM A Pest megyei Hírlap melléklete az 1974. március 27-i (XVIII. évf. 72.) számhoz A szerkesztésért felel: a Pest megyei Hírlap főszerkesztője
