Pest Megyi Hírlap, 1974. március (18. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-27 / 72. szám
1974. MÁRCIUS 27., SZERDA PEST MEGY El K^Ciriap r k> ,—. . r A szentendrei HÉV-vonalon megkezdték az éves karbanCiPDlrínC r) sínen tartást. A BKV építési főmérnökség gépészeti csoportja 1 három egységből álló géplánccal dolgozik. A modern berendezés naponta háromszáz ember munkáját végzi el. A kezeléséhez tíz fő szükséges. A gép szintre emel, szintez, aláver cs irányít. A bal oldali vágányon Budakalásznál tartanak, a jobb oldalin Pomáznál. i:kes János »elvétele BUDAPEST Az interszputnyik harmadik ülése Az Interszputnyik Nemzetközi Ü rtávközlési Szervezet Tanácsa március 26—30 között Budapesten tartja 3. ülését. A nemzetközi tanácskozást kedden I. Ignatov bolgár tájékoztatás- és postaügyi miniszterhelyettes — a tanács soros elnöke nyitotta meg a postások Benczúr utcai művelődési központjában. Az ülésen a nemzetközi szervezet tagországai — Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK, Románia és a Szovjetunió0 küldöttségei vesznek részt Ate- ülésen á' tanács' eb* nőkévé választották egy évre Horn Dezső közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettest, a posta vezérigazgatóját, akinek elnökletével megkezdődtek a tárgyalások. A tanácskozáson a küldöttségek beszámoltak egyebek között arról, hogy országaikban hol tart az Interszputnyik rendszer műszaki bázisának, az űrtávközlés földi állomásának tervezése, építése. (Hazánkban kormányközi megállapodás alapján a Szovjetunió segítségével épül a tagországok közötti televízió- műsor-cserére és távbeszélő összeköttetések megteremtésére egyaránt alkalmas földi állomás: tervezése most folyik, s 1977-ben helvezik üzembe. Az állomás működése, a tv- műsor segítségével a nemzetközi távbeszélő forgalmat a földi kábeles összeköttetésekről, az űrtávközlés rendszerére terelhetik át.) A szombatig tartó ülésen kidolgozzák és jóváhagyják a nemzetközi szervezet működéséhez szükséges jogi okiratokat, tárgyalnak az Interszputnyik Igazgatósága apparátusának létrehozásáról, belső munkarendjéről, pénzügyi feltételeiről, meghatározzák a szervezet 1974—75. évi munkatervét, és foglalkoznak az együttműködés további tennivalóival. CSAK HÁROM PERCIG Jövőre Budapesten és néhány vidéki városban A közlekedés- és postaügyi miniszter az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével egyetértésben rendeletet hozott a távbeszélő-díjszabás módosításáról. A rendelet szerint a gépi számlálási telefonközpontok területén valamennyi álloBudapest II., III. és XII. kerületi, kulturált körülményeket nyújtó ÉLELMISZERBOLTJAINKBA FELVESZÜNK szakképzett és szakképzetlen eladókat és pénztárosokat Szakképzésre, továbbképzésre lehetőséget adunk. Kereskedelmi Főosztály Budapest ll/a. Temető út 18. másról, az átalányrendszerű hálózatban o nyilvános állomásokról kezdeményezett helyi beszélgetések díja 7—18 óra között hárompercenként, 18—7 óra között 6 percenként egy forint. A rendelet, amely már hatályba lépett, egyelőre — mint ismeretes — a lágymányosi távbeszélőközpontba kapcsolt állomásokra vonatkozik; másutt fokozatosan lép életbe, amikor a beszélgetések időtartamának méréséhez megteremtik a műszaki feltételeket. A Postavezérigazgatóság egyik korábbi tájékoztatóján már bejelentették, hogy az idén az Erzsébet, a József, a Krisztina és a Teréz telefonközpont területén, jövőre pedig a többi főközpontnál — a Belváros, a Ferenc, a Lipót, az Óbuda és a Zugló központ területén és néhány vidéki városban — vezetik be a telefonbeszélgetések idejének számlálását. Az új díjszabás bevezetéséről 30 nappal előbb az érdekelt telefonelőfizetőket a Postavezérigazgatóságnak tájékoztatnia kell. — Édes év. Hat méhész, hat nyúltenyésztő és két erdőművelő szakcsoport működik a szobi ÁFÉSZ-nél. ösz- szes árbevételük meghaladta az ötmillió forintot. A nyúl- tenyésztők 252 mázsa nyulat, a méhészek pedig 171 mázsa mézet adtak a közellátásnak. Nemzetközi építőgépkiállítás A magyar építőipar gépeinek túlnyomó részét, mintegy 80 százalékát külföldről kell beszerezni, s ezért jelentős a budapesti nemzetközi vásár- központban kedden megnyitott II. nemzetközi építőgép- kiállítás, amely különösen gazdag választékot mutat be e fontos építési fölszerelésekből, mert 13 országból csaknem 60 cég és külkereskedelmi vállalat majdnem 400 különböző gépet vonultatott fel. A legtöbb külföldi cég az NSZK-ból és Ausztriából jelentkezett s az európai országokon túl, Japánból és az Egyesült Államokból is több modern .gép,érdesetfenoA*-lenr( gyei Burnar külkereskedelmi' vállalat a legnagyobb kiállító, amely 700 négyzetméternyi szabad és 48 négyzetméternyi fedett területen különösen gazdag választékot mutat be az ország építőgépeiből. — Járműprogram Gyomron. A közúti járműfejlesztési program végrehajtásában a Gyömrői Vasipari Szövetkezet is részt vesz. Az idén a szövetkezetben nagy mennyiségben gyártanak levegőszűrőket, akkumulátorsarut és kormánykerekeket. Gazdaságos-e a kis széria ? Új profilt terveznek Törökbálinton Mint minden szövetkezet rövidke történetében, a törökbálinti esetében is megemlít- hetnők, hogy az ötvenes évek eleje hozott közös fedél alá néhány kisiparost, s néhány millió forintos termelési értéke volt akkoriban még csak a szövetségnek. A tavaly készített mérlegbeszámolójukban már az eszközök értéke is több mint 23 millió forint, a termelési érték pedig majdnem 33 milliót tesz ki. így, mint a többiről, a törökbálinti Orovosi Műszer és Vasipari Szövetkezetről is elmondható — sokat fejlődött, megállta helyét az elmúlt időszakban. Azonban kevesebb szó esik a gondokról, arról, milyen sajátos problémákkal küszködik egy-egy kisebb szövetkezés, milyen szándékok, intézkedések választják külön egy nagyvállalattól a szövetkezetek gazdaságát. szervezési, termelési módszereit? Mészáros László elnökhelyettes, műszaki vezetővel a törökbálintiak sajátos gondjairól beszélgettünk. # Szépen emelkedett a termelési érték, csaknem 14 százalékkal lépte túl az 1972-est. A költségráfordítások összege viszont a termelési érték 82 százaléka. Nem sok ez? — Minden szövetkezetné] magasabb a költségráfordítás, mint egy nagyvállalatnál. A kevésbé modern technológiák, az élőmunka-fölhasználás és a kis szériában való gyártás egészen más körülményeket teremt, mint másutt. Ahhoz képest pedig ez a ráfordítási százalék egyáltalán nem magas. A hatvanas évek elején a MEDICOR és az OMKER partnereket keresett olyan termékek készítésére, amelyek a gyárban gazdaságtalannak bizonyultak. Sőt kooperátorként is kapcsolatba léphettünk a MEDICOR-ral. Sokféle kis széria — ez nekik elvitte a -.njfereség egy részét. Nekünk pedig, ha a cikket nézzük, nyereséget hozott, ha viszont a darabszámot, hát jócskán lefaragott az előbb említett nyereségből, de azért megérte foglalkozni velük, ötven-hat- van-száz darabokat gyártunk különböző gyógyászati, állat- gyógyászati eszközökből, orvosi kézi műszerekből. 1971-ig bedolgoztunk a kórházi berendezések gyártásába is, az azonban már a múlté. És a múlté a remény is, hogy az orvosi műszerekkel érdemes foglalkozni, s fejleszteni a termelést ezen a területen. Mflszerrészlegünk régebben körülbelül hárommillió forintért gyártott különböző cikkeket, és segített be a MEDICOR-nak, aztán egyszerre zuhanás — 1971-ben a termelés egymillióra csökkent és nem munkaerőhiány, hanem munkaerőfelesleg jellemezte gondjainkat, s ráadásul nem egyszerű betanított munkásokból, hanem a jól és drágán képzett műszerészekből. Szinte házaltunk a megrendelésekért és raktárra gyártottunk. • Azóta? — Azóta? Most a rendelések tucatjaival árasztanak el minket, nem vagyunk képesek kielégíteni minden igényt, vissza kell utasítani néhány vásárlót. Mindez miért? Mert nem voltunk felkészülve erre a hirtelen változásra, egyik napról a másikra jött a fordulat. Az OMKER nem keresett velünk kapcsolatot, azaz a kereskedelem nem készített elő minket a piac várható változására. • Miért toell a piaci procjrui- zis megállapításához az OMKER segítsége? — Mi nem rendelkezünk piackutató gárdával, s a kis szériában gyártott — évi 2,8 millió forint értékű — orvosi műszerek eladási lehetőségeit egy törökbálinti szövetkezet nem ismerheti annyira, mint az egész országot átfogó kereskedelmi hálózattal rendelkező OMKER. S talán éppen ez a baj. Az ő vállalatuk akkora, hogy nemigen foglalkozik ilyen kis egységekkel, mint szövetkezetünk. Mi pedig csak az OMKER útján \ kapunk megrendeléseket, ami nem hoz annyi nyereséget, s nem gyártható folyamatosan. Ezért igyekszünk műszerészeinknek olyan munkát szerezni a jövőben, amely biztosítja a jól képzett emberek tudásának kihasználását, s jobban megéri a szövetkezetnek is. Szeretnénk valamilyen vasipari berendezést készíteni, amely- I épül. nek szerelése mintegy har- I mine embert igényelne, vagy valami más új gyártmányt. Ügy érezzük — az OMKER elzár bennünket a piactól, s nem szolgál rendszeres tájékoztatással. • Mennyi nyereséget hoz az orvosi műszerek gyártása? — Átlag húsz százalékot, de a volumen kicsi, ebből mi mi nem tudnánk megélni. • Akkor miből él a törökbálinti szövetkezet? — Fő profilunk a rugóbetétek gyártása, ez csaknem 30 millió forintot jelent szövetkezetünknek. Népszerű nevén epedát készítünk az ország nagyobb bútorgyárainak. Tíztizenöt éve kézzel állították még elő az asszonyok, egy műszak alatt 4—5 négyzetmétert. 1966-ban vásároltunk egy drága svájci automata gépsort, s ez négy ember segítségével egy műszak alatt 150 négyzet- métert képes készíteni. Azóta már újabb bérendezéseket is szereztünk, s ezekkel tavaly 180 ezer négyzetmétert, idén pedig 280 ezer négyzetméter epedát gyártunk. Ennél a nyereség csak tizenöt százalékos, de a nagy széria gazdaságossá teszi a profilt. Ám itt sem síma az út. A bútoripar rekonstrukciójának keretében hitelt igényeltünk, de nem kaptunk, pedig Mátészalkától Nagykanizsáig mi látjuk el rugóbetéttel a gyárakat. • S mi lehetne esetleg újabb profilja a szövetkezetnek, ha a vasipari berendezés készítése mégsem válik be? — Akkor valamilyen bútoriparhoz kapcsolódó termék előállítását vállaljuk. Az orvosi műszergyártás fölfejlesztésének gondojatával nemigen foglalkozunk, hiszen . arra nincs sok remény, hogy néhány gyógyászati eszközt nagy szériában termelhetnénk. Egyébként szövetkezetünk rekonstrukcióját is tervbe vettük. 1975—76-ban ezer négy zetméteresti • üzemcsarnokunk T. E. Magyar-szovjet vasúti tárgyalások Műszaki fejlesztés, gazdasági együttműködés Kedden Debrecenben megkezdődött o magyar—szovjet vasúti gazdasági és műszaki tudományos állandó munkaTAMOGATAS IS Nagykovácsi előbbre lép Ősz volt még, amikor Pintér István, a nagykovácsi tanács elnöke nyilatkozott a község fásítási programjáról. Az akkor ültetett karcsú fács- kák most már erre-arra haj- longanak az enyhén fújdogá- ló, kellemes tavaszi szellőben. • Csak egy évszak telt el közben, de a változások szemmel. sőt, akár egy pillantással is lemérhetők. Már csak földet kell hordani a tanács által 40 ezer forint értékben kihelyezett kő virágtartókba, és teljessé válik az emberkéz és természet alkotta pompa a szép völgyben fekvő községben. Kölcsön a szomszéd iskolának Pezsdül tehát az élet, és így van ez a község minden vonatkozásában. Lezajlott a falugyűlés, befejeződtek a tanácstagi beszámolók. A község lakói többnyire közérdekű kérdéseket vetettek fel. nem megvalósíthatatlan álmokat, lemérhető célok megvalósítását kérték. A negyedik ötéves tervből csupán az iskola bővítése húzódik át a következő tervidőszakra. A tanács e célra 4 millió forintot tartalékol. Ezt az összeget kamatmentesen kölcsönadják majd Biator- bágynak, az ottani iskola építkezéséhez. A tervek szerint 1976-ig a biatorbágyiak gazdálkodnak az összeggel, ha pedig visszaadták a jól jött kölcsönt, a nagykovácsi tanács pénzkerete is kibővül a megyei tanácstól kapott 6 millió forinttal, és a MÉM Erdőrendészeti Főosztály 2 milliós hozzájárulásával. Hogy üdülők mekkája legyen Egy foglalkozási teremmel és ebédlővel nagyobbodik az óvodaépület, még ebben a tervidőszakban- Ha ez a terv — az egyik honvédalakulat és a lakosság segítségével megvalósul —, a kérdés hosz- szú időre lekerül a tanács napirendjéről. Megoldásra váró kérdés azonban még marad. Rövidesen és feltétlenül fel szeretnének. éoíteni egy korszerű vásárlókombinc.jt és egy vendéglőt. Nagykovácsi ugyanis egyre közkedveltebb üdülőközponttá válik. Hétvégeken ezres tömegek özönlenek a szép zöldövezetben fekvő telkekre. Olykor egy- zsúfoltabb szombat-vasárnap 5—6 ezres gépkocsi- forgalmat bonyolítanak le a kisebb forgalomra készült, keskeny utak. Ezért azt tervezik, hogy ha nem is hamarabb, de az ötödik ötéves tervben — a KPM Budapesti Közúti Igazgatóságának segítségéved " — kiszélesítik a községbe vezető közutat. A helyi utak portalanítása, közlekedésre alkalmassá tétele önerőből már vagy megtörtént, vagy ezután történik meg.. Szintén a telektulajdonosokat, és a helyi lakosságot érinti kedvezően az elektromos hálózat bővítése. - Két éven belül — az eddigi tervek szerint — villanyt kap a Szilvás dűlő. Szomjas község De, sajnos, még jó ideig gond marad a megfelelő vízellátás. Nagykovácsi e tekintetben rendkívül rossz helyzetben van. százötven méter mélységben található csak egészséges, emberi fogyasztásra alkalmas ivóvíz. Az új; törpe vízmű csupán részben enyhít a nem egykönnyen átvészelhető gondokon. Nyitott kérdés még szintén az életveszélyesnek nyilvánított postaépület sorsa. A viharvert posta bizony S.O.S.-t továbbít azok felé. akiknek mihamarabb fel kell figyel- niök az ottani tartb a tálnál lapotokra. P. Zs. csoport háromnapos ülése. A debreceni vasútigazgatóság tanácstermében megkezdett tanácskozáson elsőként Rödönyi Károly, közlekedés- és postaügyi minisztériumi államtitkár, valamint V. Sz. Gavrilov szovjet közlekedési miniszter- helyettes szólalt fel. Mindketten méltatták a huszonöt évvel ezelőtt aláírt magyar— szovjet műszaki, tudományos együttműködési megállapodás jelentőségét. A kétoldalú tárgyalás témája a két ország vasútjának és közlekedésének időszakos együttműködési prbgramja, az ezzel összefüggő műszaki fejlesztési, tudományos és gazdasági kérdések, továbbá a két ország áruforgalmának gyakorlati lebonyolításával kapcsolatos feladatok. A tanácskozásba a harmadik napon bekapcsolódnak a Jugoszláv Vasutak képviselői is. Műszaki klub. A váci Híradástechnikai Anyagok Gyárában műszaki klub nyílt azzal a céllal, hogy a vállalat és a váci gyárak műszaki dolgozóinak szakmai képzését, jobb tájékozottságát elősegítse. A klub munkájában hazai ól külföldi szakemberek egvaránt részt vesznek. Legutóbb a szuperkemény anyagok és szerszámok megmunkálásáról Kiszelje. Anatolij Konsztanti- novics. a Szovjetunió magyarországi kereskedelmi képviseletének osztályvezetője tartott nasv érdeklődéssel kísért előadást
