Pest Megyi Hírlap, 1974. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-27 / 72. szám

fC»I SIECYEI <fJCírlap 1974. MÁRCIUS 27., SZERDA Április 3-május 1 Alberiirsai napok Érdekesnek ígérkezik az al- bertirsai napom programja. Április 3-án este 6 óraKor lesz az ünnepélyes megnyitó a Móra Ferenc Művelődési Ház­ban, melyet táncmulatság kö­vet. Április 4-én, a felvonu­lás után, műsort rendeznek jelszabadulásunk tiszteletére. Hatódikán a magnósklub tart vetélkedőt, 10-én Kutas Emil nyugalmazott iskolaigazgató előadásban számol be a köz­ség történelméről. Tizenhar­madikán helytörténeti vetél­kedőt rendeznek, 17-én az Állami Déryné Színház mu­tatja be Gárdonyi Géza: A bor című színművét. Húsza­dikán nyílik a Dimitrov Tsz terménykiállítása, az esti vi­dám műsorban fellép Koós J*~os és Dékány Sarolta. Abonyi kézimunkákból, szőt­tesekből, szűrökből nyílik ki­állítás 21-én. Író-olvasó talál­kozót tartanak 24-én, me­lyen részt vesz Majos János költő és Tóth János író. A Bergendy-együttes hangver­senyére 27-én kerül sor. Hu­szonnyolcadikén sportbemu­tató, 29-én zeneiskolai hang­verseny, 30-án pedig népi együttesek bemutatója lesz. Az albertirsai naook prog­ramját május 1-én térzene, egy gyermekjátszótér átadása és a ceglédi járási művészeti csoportok előadása zárja. V. M. ismereteI:, tudatosság Sokrétűen az érdi művelődési házban is Napjaink közéletének egyik fontos kérdése a forradalmi- ság. Ezt a fogalmat megtisztí­tani minden túlzástól és leki­csinyléstől olyan feladat, amelynek megoldásában min­denkinek része van. Mit vállal ebből — a maga sajátos esz­közeivel — egy művelődési ház? A kérdésre Erden, a budai járási művelődési központban kerestünk választ. Szávai és teltei Fizáry Kornél igazgató el­mondta, hogy tevékenységük alapját e területen a követke­ző gondolatok képezik: — Ma csak az tarthatja ma­gát forradalminak, aki meg- győződéses híve a szocializ­musnak, aki munkájával, poli­tikai tevékenységével társadal­mi rendünk erősítését, fejlesz­tését szolgálja, aki szóval és tettel egyaránt kiáll szocialis­ta hazánk mellett. Nem feled­kezhetünk meg arról; nemzeti történelmünk során a ma élő nemzedéknek adatott meg, hogy lélekemelő feladatát, az ország szocialista átalakítását szabad építő munkával, a kéz, az ész, a szív nemes szerszá­maival vigye végbe. — Célunk az — folytatta Fizáry Kornél —, hogy nép­művelői munkánkkal hozzájá­ruljunk a tudományosam meg­alapozott forradalmiság meg­ismertetéséhez, tudatosítsuk 3fe CEGLÉD, Szabadság CEGLÉD, Kamara NAGYKOROS, Arany János SZENTENDRE MÁRCIUS Ü8-TŐL ÁPRILIS folgvloilH • 5* ff, Vf. tw.*Tínyo 28— 1: O, maga rettenetes! 2— 3: Mi, férfiak ABONY BUDAÖRS DUNAHARASZTI DUNAKESZI, Vörös Csillag ÉRD FÓT GYAL KISTARCSA MONOR NAGYKATA PILISVORÖSVAR POMÁZ RÁCKEVE SZIGETSZENT. MIKLÓS VECSÉS 28—31: A játékos 1— 3: Családi fészek 28—31: Merénylők 1— 3: Érintés** ÉJSZAKAI ELŐADÁS 30: Jó estét, Mrs. Campbell 28—31: Kabaré* 1— 2: öt könnyű darab* 3: Egy kínai viszontagságai Kínában 28—29: Az elveszett kutya 30—31: Érintés** 1— 3: A játékos ÉJSZAKAI ELŐADÁS 30: Bolondos újoncok 28—31: Nyílhegy és aranyöv 1— 3: Kamaszkorom legszebb nyara* 28—31: Némó kapitány és a víz alatti város 1— 2: Halálgyár az őserdőben I—II. 28—31: Volt egyszer egy vadnyugat I—II. 1— 3: A rendőrség megköszöni* ÉJSZAKAI ELŐADÁS 30: Dél csillaga 27— 28: Jöttem, láttam, lőttem 30— 1: Twiggy, a sztár 3— 4: Zahar Berkut 28— 31: Kis nagy ember* 1— 2: Egy kis hely a nap alatt 28: Harmadik nekifutás 29— 30: Lázadás a buszon 31— 1: A hetedik töltény 4: Katonazene 28— 29: Egy kis hely a nap alatt 30— 31: Mi, férfiak 1— 2: Kamaszkorom legszebb nyara* 27— 28: Jog az ugrásra 29— 31: Én nem látok, te nem beszélsz, ő nem hall 1— 3: Merénylők ÉJSZAKAI ELŐADÁS 30: Murphy háborúja 28— 31: Csínom Palkó 1— 3: Áldd meg az állatokat és gyerekeket 29— 31: Hét tonna dollár* 1— 3: A hetedik töltény 28—29: Mi, férfiak 30— 31: Kamaszkorom legszebb nyara* 1— 2: Az elveszett kutya 29^—31: Kamaszkorom legszebb nyara* 1—• 3: Nyílhegy és aranyöv 4: Szent Péter esernyője 28—29: Kamaszkorom legszebb nyara* 30— 2: Felszarvazzák őfelségét # 28—31: Az ezredeseket akarjuk . 1— 3: Kabaré* ÉJSZAKAI ELŐADÁS 30: Hé, barátom, itt van Sabata! •Csak 10 éven felülieknek! ••Csak 18 éven felülieknek! Jó szórakozást kíván a PEST MEGYEI MOZIÜZEMI VÁLLALAT látogatóinkban az igazi forra- dalmiságot. A művelődési központ ked­vező helyzetben van abból a j szempontból* hogy vonzási körzete nagy, hiszen nemcsak Érd, hanem a budai járás min­den községe is — szakmai, po­litikai irányítás szempontjából — hozzájuk tartozik és ezért egyre több és több emberrel kerülnek kapcsolatba. Növek­szik ezzel szellemi küldetésük hatékonysága, de párhuzamo­san a felelősségük is. E terü­let népművelői munkájának irányítása, az elmélet és gya­korlat összehangolása nehéz feladat. Több nemzedék háromezer iátoga­Havonta tója van a művelődési ház­nak, a társadalom minden ré­tegéből, s egyszerre több nem­zedék. A gyermekek éppúgy szívesen jönnek ide, mint a felnőttek, vagy az egészen idősek. Tizenkét művészeti csoport, kör, tanfolyam műkö­dik 160 részvevővel. Közülük kiemelkedik a bukovinai szé­kely Páva-kör, melynek önálló estjeiről, tévé- és filmfelvéte­leiről, országos és nemzetközi fellépéseiről a sajtó, a rádió és a televízió rendszeresen ad hírt. Ezek a dalok, balladák a szép dallamok sorát tartalmaz­zák, s nem is egyszerűen szé­pek, annál sokkal többek: megmutatják népünk jellemét. A Népművelési Intézet zsűri bizottsága is jelentősnek és magas színvonalúnak tartja a „Nagy Balogh János’’ képző- művészeti szakkör önálló ki­állítását és a járási seregszem­lén bemutatott alkotásait. — Köztudott — mondja az igazgató —, a képzőművészet hozzásegít bennünket ahhoz, hogy érzelmi-szellemi egységet teremtsünk, melynek nyomán önismeretünk világosabb lesz, és ez teszi lehetővé, hogy job­áeyL •. és VmkéktMtínn knegteffáP "" ’'júk helyüttkét i'"'tä'rsadafö4Ti-'i' ban, s a Világban, s e megta­lált hely birtokában cselekvő emberekké váljunk. — Irodalmi színpadunk ran­gos megyei helyezést *£rt el, s ez a többi között azért is fontos, mert a megismert iro­dalom, különösen a költészet, alkalmas arra, hogy a magun­kévá tett műalkotások gazda­gítsák érzelmi életünket, kife­jezési formáink szélesedjenek, tisztuljon beszédkészségünk, egyéniségünk sallangmente- sebbé váljék. — Szakköreink közül ki­emelkedik a modern helyi krónikaíró kör. Nem lehet eléggé dicsérni helytörténé­szeink, krónikaíróink munká­ját — s nemcsak az érdiekét —. Valamennyi érdem a jó értelemben vett lokálpatriotiz­mus újraélesztése — mondja az igazgató. — önzetlen, apró­lékos, nagy erőt, odaadást igénylő munkájuk nyomán a mai nemzedék s a későbbi számára földerítik a szülőföld múltját, s a tágabb szemhatár befogadja a régvolt emberek, társadalmak életét, akik for­málták e tájak szellemét, melyhez nekünk, maiaknak ragaszkodni hűségünk és köte­lességünk. sorozatot indítottunk 449 rész­vevővel. A megközelítőleg száz ismeretterjesztő előadásnak több ezer hallgatója volt. Ezenkívül kirándulásokat, ve­télkedőket, versenyeket, vita­esteket, kerekasztal-beszélge- téseket, író-olvasó találkozókat szerveztünk. — Mindezek alkalmasak ar­ra, hogy a hallgatók új isme­retekkel gazdagodjanak, s azok birtokában formálódjon világnézetük, helyesen tájéko­zódjanak a világban. A forra- dalmisághoz jégen is, ma is a kor színvonalán álló és rende­zett ismeretek kellenek. összegezzük az érdiek törek­véseit: céljuk láthatóan az, hogy a zavar, az ösztönösség ellen világos és alapos isme­reteket nyújtsanak, hogy az emberek* ne sodortatottjai, ha­nem irányítói, változtatói le­gyenek saját sorsuknak, társa­dalmunknak. Ács Jenő Siker Szegeden DUDÁS JULÓ KIÁLLÍTÁSA Ha valaki nem tudná, mit jelent a Galga mentén a har­matszedés, a Szent Iván napi tűzugrás, az aratási felvonu­lás; vagy, ha ma már nem tudnánk elképzelni, milyen volt hajdan egy esküvői me­net, a lakodalom, a szüret, a halottsiratás; ha nerp. ismer­jük őseink táncait, szokásait; ha nem tudnánk, mit rejt a Luca széke, vagy a rostafor­dítás — ezt mind leolvashat­juk, megtudhatjuk Vankó Im- réné Dudás Juló paraszt-festő­asszony nagyszerű képeiről. Mert ezek a naív bájjal, gro­teszk esetlenséggel megraj­zolt figurák, ezek a sohasem egyforma, de egvmásra még­is nagyon hasonlító lányok, fiúk, asszomiok, öregek egy letűnőben lévő paraszti világ jeles napjainak szokásait ele­venítik fel. Dudás Juló leg- va/ri/obb erénne. hoon évVr.e- «jn’ivTTT,. viltfnr's.?T*s- tpM után is íven tudott ma- radni a belső őszinteségnél, az Nemzetközi agrárfilmfesz­tivált rendeztek Brnóban már­cius 18—22. között hét szo­cialista ország — Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelor­szág, Magyarország, az NDK, Románia és a Szovjetunió — részvételével; a fesztiválon öt­ven filmalkotást mutattak be. A fesztiválon jól szerepel­tek a magyar alkotások. A díjakat kedden Fehér Gyula MÉM-főosztályvezető ünne­pélyes keretek között adta át az alkotóknak. A filmek kö­zül aranyérmet kapott a „Cső­re, agolástecbnika az élelmi­szeriparban” rendezője: La­katos Vince. Ezüstéremben ré­szesült „A dohány termeszté-. se” című alkotás, amelyet Hársi Mihály . rendezett. Az alv Á! ii inLii I nr ilwi.mil ir¥i.i kotok részére alapított külön- díjjal tüntették ki Szedlay Péter „A szarvasmarha-te­nyésztés fejlesztése” című munkáját. Magas színvonalú operatőri munkájáért Schul­ler József rendező-operatőr elismerő oklevélben része­sült. Elismerő oklevelet ka­pott „A fűszerpaprika ter­mesztése” című alkotás. — Tavaszi szél címmel népdalestet rendeznek már­cius 31-én, vasárnap este 6 órakor a tápiószecsői Damja­nich Művelődési Házban. Fellép a fővárosi „Tavaszi Szél” citerazenekar, Gál Ká- rolyné és Lesti Istvánná szó- lóéaek^j^^int, a 4ápiÓ-Jjfl szélsői. gy^n^egy,úy^,,v,w l 5> ábrázolás tisztaságánál, a de- korativitásnál és a naiv báj­nál. Dudás Juló rajzol és ki­fest, síkban ábrázol, egyfor­ma szereve van képein a vo­nalnak és az egyszínű foltok­nak. Alkotásaiból azontúl, hogy hajdani népszokások hangu­lataira érezhetünk, megtud­hatjuk, milyen volt az egyko­ri népviselet, milyen motí­vumokból alkották meg az egykori névtelen hímzőasz- szonyok, táncosok művésze­tüket. Szegeden a November 7. Művelődési Központ nemré­giben érdekes kiállítási soro­zatot hirdetett. Egymást kö­vető tárlatokon mutatja be a magyar naiv művészek leg­jobbjait. Az elmúlt évben az algyői születésű Süli András képeiben gyönyörködhettünk, most Vankóné Dudás Juló hozta el Szegedre színpom- pós alkotásait Galgamácsá- ról. A megnyitó ünnepségen a galgamácsai Röpülj páva kör előadásában sorra 'megeleve­nedtek a falakon lévő Du­dás Juló-képek, egy, már majdnem feledésbe merít csodálatos paraszti kultúra jeles napjai. A múlt hét végi tárlatnyi­tón Tóth Béla József Attila- díjas író tartott bevezetőt, s levetítették Moldován Do­mokos filmrendező Dudás Ju­tóról készített portréfilmjét. A galgamácsai vendégek szegedi vendégszereplésük al­kalmával két nagy sikerű mű­sort adtak, s találkoztak a József Attila Tudomány- egyetem KISZ-klub jában a néprajz iránt érdeklődő fia- talpkkaL ~ ~ - •<-•■■■>; ­- Tamil Lajos V ’ ...nnnVTwp i) u —. , , Alapos tudás — Eddig a forradalmiságot közvetlenebbül alakító, befo­lyásoló tényezőkről szóltunk, de van még számos tevékeny­ségi forma, mely áttételesen kapcsolódik témánkhoz. Ilyen az ismeretterjesztés, amellyel túlnyomórészt az intézmény kapuin kívül, az üzemekben, a kerületek központjaiban, az általános iskolákban foglal­koznak A cél az — mondja Fizáry Kornél —, hogy kép­zett szakelőadók, vitavezetők segítségével az érdeklődök el­igazodjanak az ismeretözön- ben, melyet a mai kor zúdít az emberekre. Megismerked- ienek az események hátteré­vel. indító okaival és következ­ményeivel. Legyenek tájéko­zottak a tudomány, a művé­szet. a politika, de az élet bár­milyen más dolgaiban. A mű­velődési ház együttműködik a TIT helyi csoportjával, s a TIT járási szervezetével. Ta­valy 19 akadémiát és vegyes Tájak kézfogása a művészetben Szentendre—Székesfehérvár Meglepő, hogy milyen nagy számban vonul fel a szentendrei műhely a székesfehérvári Csók István Képtár új, márciusban nyílt tár­latán, melyen az állandó anyagból válogat­tak. Mintegy mérlegként a mai fehérvári fes­tők alkotásainak társaságában. Nemcsak tá­jak, Szentendre és Székesfehérvár, hagyo­mány és jelenidő kézfogásáról adnak számot a közös családdá szervezett festmények, ha­nem a klasszikus léptekké növekedett érték­renddel mérik pontos számvetéssel teljesít­ményeiket a Fejér megyei festők. A művé­szet nem zárható közigazgatási határok közé, az igazi minőség állandó terjedés. Székesfe­hérvár és Szentendre nemcsak egy folyamat két állomása, hanem Péccsel kiegészülve a múzeumépítés nagyszerű őrhelyei. E nemes vetélkedőben Fehérvár azzal jeleskedett, hogy 1963 óta a legfontosabb tárlatokat kez­deményezte, Szentendre és Pécs azzal, hogy létrehozta a Ferenczy-család, Kovács Margit és Csontváry Kosztka Tivadar múzeumát, me­lyek hazai művelődéspolitikánk nagy ered­ményei. A Csók István Képtár megújított tárlata érdekes keresztmetszetet ad századunk ma­gyar képzőművészetéről. Ferenczy Béni raj­zai és gyermekszobrai rokon világ József Attila mély gyermeklátásával és egyúttal Murillo játszó ifjúságának méltó folytatása. Egyáltalán utal arra, hogy milyen kevés az ilyen jellegű mű. Ugyanolyan hiánycikk, mint a sportábrázolás. Nagyon sürgősen in­dokolt lenne Myron diszkoszvetőjének és Do­natello gyermekábrázolásának magaslatait folytatni szobrokkal, képekkel, hogy a való­ságban is terjedjen a tömegsport és a gyer­meki tisztaság megbecsülése — erre int Fe­renczy Béni gondolkodásunkra ható szobra és rajzsorozata. A szentendrei művészet minden változata állandó meghívást kapott Fehérvárra, Vajda Lajos, Kmetty János, llosvai Varga István, Anna Margit, Szántó Piroska. Egyáltalán: a fehérvári gyűjtemény századunk magyar festészetének konstruktív irányait kíséri fo­kozott figyelemmel, Kassák Lajos, Korniss Dezső, Kondor Béla törekvéseit. Remek az összeállítás, a maga nemében teljes, összetar­tozó egység. A mai középgeneráció jelentős alkotókkal jelentkezik: Orosz János. Gerzson Pál, Csohány Kálmán okozza a legtöbb örö­met. A szobrok közül Ferenczy Béni ellen­pontjaként Vilt Tibor szellemesen elmélyült alkotásai zárják a sort. E nemzetközileg mért hazai mezőnyhöz zár­kóznak fel a mai dunántúli, elsősorban a székesfehérvári képzőművészek. E sokrétű csoportosulás egyik erőssége, hogy van után­pótlása, tehetséges fiatalok, Újházi Péter, Rétfalvi Sándor, Francsics Ántal, akik nem­csak a szentendrei műhely, hanem a fehér­vári illetőségű Áron Nagy Lajos művésze­tének elegáns tágasságát képesek folytatni. Közel van hozzánk Fehérvár, sokat tanulhat­nánk egymástól a két megye kiállításainak cseréjével, esetleg közös művésztelepék lé­tesítésével. Illik folytatnunk a tájak kézfo­gását a művelődéspolitika eszközeivel is, hi­szen a festészet, Aobrászat ezt már régen elkezdte, melyet fényesen bizonyít a Csók István Képtár szentendrei mesterekre épülő új, állandó kiállítása is. Csobánka festői felfedezése A Pilis külön ajándéka Csobánka. Az Oszoly sziklái és a Nagy Kevély erdős csúcsa övezi a völgyet, ahol ez a magyaroktól, szer- bektől, németektől, szlovákoktól, cigányok­tól lakott emberi otthon ring európai csönd­ben. Hegyek közé bújt falucska, kevesen is­merik. Tagoltságának szerkezetes ritmusát Bene Géza fedezte fel először lágyságot és konstruktivitást összegező festményein. So- modi László a határáig jutott, egész sor metszetet készített a pomázi cigánysorról, mely az Oszoly aljában terül el. Napjainkban három festő jár Csobánkára, Nagy Ernő, Makra János és Bojtor Károly. Kutatják érintetlenül hagyott,. fel nem fede­zett szépségeit. Öröm. hogy ilyen is létezik, hiszen mindez alkotásra kedvteremtő. Bojtor Károly a téli Csobánka megszál­lottja, mikor a hegyek hósubába öltöznek, s a házak fészkes melege zöld magként bújik ki a puha fehérségből. Határozottan érzékel­teti a halmok, dombok, csúcsok rétegeit és a hosszan kanyargó völgy dallamos ritmu­sát. mely Csobánka jellegzetessége. Arra gondolok, hogy sokan festenek Vácot, Szentendrét. Talán túl sokan is. Pedig várják ezek a senkitől sem ismert, nem érintett tá­jak, Csobánka, Ocsa, Makád, Farmos az ő festőjüket. Várják, hogy átadhassák kincsei­ket, mint ahogy Zebegény megajándékozta Szőnyi Istvánt a Dunakanyar színes láto­másaival. A szentendrei nyüzsgésből, váci torlódásból el kellene indulni végre a festők­nek nem ismert festői otthonukba. Pilisbo- rosjenöre, Dabasra, Maglódra, hogy az egye­di táj segítségével megtalálhassák maradék­talan öntörvényeiket. E szétrajzással valósul­hatna meg, hogy Pest megye minden szög­lete művészetté léphetne elő. a tájak e belső kézfogásával és művészi otthonkereséssel lehetnének a mesterjelöltek igazi művészek. Mindezek megszerveződése egyike soros fel­adatainknak. Losonci Miklós Nemzetközi ajjráríilmíesztivál

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom