Pest Megyi Hírlap, 1974. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-27 / 72. szám

Pest megyei Hírlap melléklete 1974. I. sz. (1974. március 27.) PEST MEGYEI Pol ff ári MHSZ ES PV Az egyiitlmködés szép példája, A kölcsönös támogatásról nyilatkozik Szászi Béla, az MHSZ Pest megyei titkára A polgári védelem Pest megyei parancsnokságának vezetői a közelmúltban a Ma­gyar Honvédelmi Szövetség Pest megyei központjában kö­zösen értékelték az együttmű­ködést, megbeszélték a to­vábbi tennivalókat. A két „Differenciált. felkészítéssel A polgári védelmi ki­képző, felkészítő mun­ka egyik legfonto­sabb területe napjainkban a dolgozók differenciált felkészítése. Szerte az or­szágban sok százezer em­bert érint, hosszabb-rövi- debb ideig igénybe vesz e munka Gyakorlatilag min­den dolgozó magyar állam­polgárt. Éppen ezért ki­emelten fontos, hogy e fel­készítést hogyan szervez­zük meg és hajtjuk végre. A differenciált felkészí­tés első felének végére ér­ve, megrostálhatjuk az ed­digi tapasztalatokat és le­szűrhetjük a szükséges kö­vetkeztetéseket F ő probléma mindjárt az egész felkészítési rendszer elnevezése — azaz a „differenciált fel­készítés” — már mutatja, hogy itt valami, az eddi­giektől jelentősen eltérő új kiképzési rendszerről van szó. Az új rendszer, az új feladat pedig új módszere­ket kíván minden üzemi szervezetünktől. Nem lehet a régi tapasztalatokat egy­értelműen alkalmazni, rá­húzva az új feladatokra. Konkrétan: az új felkészí­tési rendszer lényege, hogy arra tanítsa meg a dolgo­zót, amire katasztrófa- helyzetben — háborúban, természeti, ipari katasztró­fa esetén — szüksége le­het. Egyrészt önmaga és munkatársai védelmére, mentésére, másrészt mun­kahelye, munkaeszköze, el­készített, félkész és kész­terméke, illetve a nyers­anyag védelmére. Ebből egyenesen következik, hogy az egész felkészítés két részből tevődik össze: ál- talános, mindenki által azonosan felhasználhatóból — például: önsegély, első­segélynyújtás, egyéni védő­eszközök stb. — és diffe­renciált részből, ahol a fel­készítés már a dolgozónak a munkában elfoglalt helye és szerepe szerinti. A felkészítés során ed­dig zömmel az általános rész ért véget, ahol még többnyire lehetett egysé­ges tananyag és egységes módszer szerint kiképezni. A második ütemben ezek a módszerek már használ­hatatlanokká válnak. A ki­képzést az üzemi polgári védelmi törzseknek, illet­ve a megbízottaknak üzem­részenként, munkahelyen­ként szétosztva kell végre­hajtani és nem általános mindenkire egyaránt érvé­nyes tananyagot, hanem munkacsoportokra, brigá­dokra, személyekre ’ konk­rétan lebontott gyakorlati ismereteket kell oktatni. Ez a kiképzés lényege! En­nek megfelelően a felké­szítés szervezésekor, első­nek a fentiekben vázoltak szerint létre kell hozni a különböző felkészítési cso­portokat') Egy-egy üzem­ijen általában már az in­dulásnál négy nagyobb csoport szervezhető: O a termelés irányításá­ban, szervezésében dolgozók csoportja, akiket arra kell felkészíteni, ho­gyan vezessenek katasztró­fahelyzetben, amikor a megszokott munkarend fel­borul. O A termelésben dolgo­zók csoportja, akiket egyrészt munkaeszközeik, termékeik védelmére, más­részt mentésére, gyors helyreállítására kell felké­szíteni. O A tmk-sok, karban­tartók csoportja, akik az üzemi közművek, kom­munális berendezések, il­letve a fontosabb munka­gépek védelmére, mentésé­re hivatottak. O És végül az egyéb se­gédszemélyzet és rak­tárkezelők, anyagmozgatók, üzemi étkezdék, orvosi rendelők stb. dolgozói, aki­ket szintén munkájuk rendkívüli körülmények közötti végrehajtására kell kiképezni. T ermészetesen a való­ság ennél sokkal bo­nyolultabb. A sok összetevőt csak a helyszí­nen, az egyes üzemekben, állami gazdaságokban, me­zőgazdasági termelő- és kisipari szövetkezetekben, hivatalokban lehet és kell elemezni. Bonyolult szervező mun­kát jelent tehát a differen­ciált felkészítés előkészíté­se, pedig ez csak a szerve­zés első fázisa. A második legalább ilyen komoly elő­készítő tevékenységet je­lent, hiszen a kiképzés csak akkor lehet eredmé­nyes, ha megfelelően bizto­sított a tananyag. A diffe­renciált felkészítés jellegé­ből fakad, hogy a tananyag nagy részét a helyszínen kell kidolgozni. Legyen a minisztériumok, iparági vezető szervek által kiadott tananyag bármilyen jó is (az eddig elkészített tan­anyagok ismefetében bát­ran megkockáztathatjuk ezt az optimista kijelen­tést), de mégis csak álta­lánosítva tartalmazza az ismereteket, mert központi anyagoknál nem lehet az egyes helyi adottságokat figyelembe venni. Ezért e tananyagok alapján kell az üzemekben, gazdaságok­ban, intézményekben, a helyi adottságokra, sajátos­ságokra alkalmazva ki­dolgozni a foglalkozásveze­tőknek az oktatásra kerülő tényleges ismeretanyagot. K i tartsa a foglalkozá­sokat? Látszólag egyszerű kérdés, mégis jelentős probléma. A legjobb gyakorlat, ha az adott dolgozó művezetője, műhelyfőnöke, brigádveze­tője tartja, mert ő ismeri a helyi adottságokat a leg­jobban. Ez esetben a fel­készítés kétlépcsős. Első­nek az üzem, gazdaság in­tézmény polgári védelmi vezetői, felelősei felkészí­tik a foglalkozásvezetőket és kidolgoztatják velük az általuk tartandó foglalko­zások tananyagait, majd második lépcsőben a már felkészített vezetők végre­hajtják a dolgozók felké­szítését. Amíg az általános felké­szítés során eddig megen­gedhetek voltak a tante­remben tartott elméleti foglalkozások, ezután a differenciált felkészítés so­rán már Csak gyakorlati foglalkozások keretében le­het oktatni. A foglalkozá­sok tananyaga egyszerűen nem tűri el az elvont el- méletieskedést. L j módszereket igényel­nek a felkészítés új formái. A siker, az eredmény záloga az, ha a szervezők, foglalkozásveze­tők rendszeresen elemzik, értékelik munkájukat, ke­resik a legjobban megfe­lelő módszert, ha kell, bát­ran alkalmazzák az újat is. Pataky Iván, a Polgári Védelem főszerkesztője Megyeszerte pv-bemutatók, vetélkedők Cegléd: szakmunkástanulók döntője — Dunaharaszti: x középiskolások elsősegélynyújtó versenye A honvédelmi felkészítés, a polgári védelmi ismeretek terjesztésének hagyományos, jól bevált eszközei a különbö­ző vetélkedők és bemutató rendezvények Pest megyében is, főként az iskolások köré- ben.A járásokban és a váro­sokban 14 általános iskola csa­patainak részvételével rendez­nek honvédelmi, polgári vé­delmi vetélkedőket. Az idén Cegléden lesz döntője a szak­munkástanulók megyei hon­védelmi versenyének, melynek selejtezői jelenleg is folynak, csaknem nyolcezer résztvevő­vel. A döntő színihelyén — ugyanúgy, mint a korábbi években — egész napos színes program vár a versenyzőkre és a közönségre. A hagyományoknak meg­felelően, polgári védelmi fel­adatokat is kapnak a nyáron polgári védelmi témájú ver- Dunaharasztin a megyei kö- sengésben. zépiskolás elsősegélynyújtó Képünk a sízakmunkástanu- verseny résztvevői. Ősszel pe- lók megyei honvédelmi — dig hat Pest megyei város polgári védelmi versenyén, középiskolás válogatottjai Ráckevén készült, ahol külö- ugyancsak Cegléden mérik nősen a haditechnikai bemu- össze erejüket, honvédelmi — tatónak volt nagy sikere. Kistarcsa, Kerepes A kiürülésen is szóba került Kedvelik a szemléltető eszközöket, a gyakorlati lehetőségeket összesen több mint 13 ezer lakosa van Kistarcsa és Kere­pes közös tanácsú községnek, amelyek Gödöllőtől néhány kilométerre fekszenek és kö­zelesnek Budapesthez is. Ép­pen ezért nem könnyű itt a polgári védelem irányítása. — Lakosaink többsége nem helyben, hanem a fővárosban vagy más szomszédos telepü­lésen dolgozik és a beosztha- tókat természetesen a munka­helyükön vonják be a polgári védelem szervezetébe — mondja Németh Imre tanács­elnök, aki nemrégiben érke­zett vissza féléves iskoláról községébe, de akinek első dol­gai közé tartozott, hogy újra átvegye a helyi parancsnok- lást. * — Az is előfordult — a tá­vollétem alatt ismételten —, hogy amikor mi közöltük egy budapesti üzemmel, hogy egyik dolgozójukat, községünk lakosát be akarjuk osztani va­lamelyik egységünkbe, akkor, hogy úgy mondjam, felfedez­ték az illetőt és gyorsan be­osztották a munkahelyén. Hozzáteszi még, hogy mindez némileg nehezítette ugyan, de nem akadályozta helyetteseit: Hűli Sándomét, aki Kerepesen, a Kistarcsa közös tanácsú nagyközség ki- rendeltségének vezetője, va­lamint a PEVDI-nél Kistar- csán Mező Józsefné igazgatási előadót, a szervezetek erősí­tésében és a program szerinti feladatok teljesítésében. Nagy segítséget adtak a helyi ter­melőszövetkezetek is. Sokrétű tématerv Kerepesen több egészség- ügyi szolgálati alegység mű­ködik. Kiképzésüket a helyi orvosok végezték. A jó szer­vezés és az érdeklődés egyik legfőbb jele, hogy a szükséges létszámnál valamivel többet képeztek ki és ezáltal már bizonyos számú utánpótlást is biztosítottak. — Legutóbb a falugyűlésen is szóba került a polgári vé­delem — mondja a tanácsel­nök. — Az asszonyoknak fő­leg azért tetszett a kiképzés, mert szemléltetőeszközökkel tették közérhetőbbé és a dok­torok nemcsak elmondták, ha­nem minden résztvevővel gyakoroltatták is az elsőse­gélynyújtást. szervezet hogyan segíti egy­más munkáját? — erről kér­deztük Szászi Béla őrnagyot, az MHSZ Pest megyei titká­rát. — Az együttműködés a szer­vezeti felépítésben is meg­nyilvánul. Az MHSZ megyei tanácsadó testületének tagjai a polgári védelem megyei törzsparancsnoka is. Mint a testület neve is mutatja, egy- egy döntés megszületésénél tanácsokat adnak a résztve­vők, s a határozatokat Saját testületüköin megvalósítják. — Jó néhány példa tanú­sítja a gyakorlati együttmű­ködést. Az iskolai honvédelmi képzés keretében a fiatalok jó alapot kapnak a későbbi felnőttkori polgári védelmi ki­képzéshez. Az iskolai honvé­delmi oktatásból az MHSZ is részt vállal, így a sportlövő- versenyek lebonyolításában, a honvédelmi felelős pedagó­gusok képzésében Hat éve rendezték meg elő­ször az ipari tanulók PV-ve­télkedőjét, amelyen honvédel­mi és polgári védelmi felké­szültségükből egyaránt számot adnak a fiatalok. — Akárcsak az ipari tanu­lók versenyét meg sok máa rendezvényt színesítenek az MHSZ, a polgári védelem és a honvédség bemutatói. A rádióamatőrök, modelle­zők, s Ráckevén a búvárok is igyekeztek újabb résztvevőket toborozni az MHSZ tagjai so­rába. A haditechnikai bemu­tatókon kívül nem hiányzik a programból a polgári véde­lem propagandája sem. Pél­dául a radioaktív sugárzás mérésére használt készülékek kel a valóságban is megis­merkedhetnek. Ráckevén a készülék mutatója már akkor kilengett, amikor egy-egy gyerek órájának foszforeszká- ló számlapjához közelítették az érzékelő fejét. Természete­sen nem szorítkozunk a tár­gyak bemutatására, hanem megmagyarázzuk a különböző berendezések működését is. — Egyszóval^ a polgári vé­delemmel együtt igyekszünk minél több rendezvényen köz­reműködni, s a bemutatók ré­vén oktatná. Az együttműkö­désről szólva pedig azt is hangsúlyozni, hogy a polgári védelem biztosított számunk­ra helyet lőtér építésére. Vá­cott. A városban hat középis­kola van a korábban megfe­lelő fedett létesítmény hiánya akadályozta a sportlövészet rendszeres oktatását. A PV- parancsnokság segítségével megoldódott ez a gond, s nem is a váci példa az egyedüli. Iskolai előképzéstől a be­mutatóig sokoldalúan segíti tehát az MHSZ a polgári vé­delem munkáját. A jó együtt­működés a további eredmé­nyes munka záloga. R. L. A mentés eszközei Egyre több, nehéz fizikai munkát könnyítő munkagép dolgozik a különböző építkezéseken. E gépek — adott eset­ben — a polgári védelem kötelékében a műszaki-mentő ala­vonalak szabaddá tételében és az elsődleges helyreállításban Gárdos Katalin felvétele Németh Imre kimutatásokat vesz elő, amelyek pontosan tartalmazzák az előadások helyét, a létszámot, továbbá, hegy miről volt szó. A táblá­zatokból kitűnik, hogy nem­csak a különféle fegyverek és harcanyagok okozta sérülése­ket ismertették, hanem azt is, hogy milyen módon kell fel­kutatni a támadás közben megsérült személyeket, ho­gyan kell őket elszálltam, vagy — ami békés körülmé­nyek között is igen hasznos —, hogyan kell ellátni a megelőző közegészségügyi és járványügyi feladatokat. Együtt a munkásokkal A kistarcsa! szervezet na­gyobb és sokrétűbb a kerepe- sinél, nemcsak, mert mintegy háromszázezerrel többen lak­nak ezen a településen, ha­nem, mert a lakosságra épülő egészségügyi önvédelmi alegy­ségek mellett a Hazai Fésűs­fonó és a PEVDl helyi gyár­egységei szükségessé és lehe­tővé tették nagyobb szakszol­gálati alegységek megszerve­zését. — A PEVDI-re épülő vegyi- védelmi alakulat fenntartása nehezebb — folytatja a tájé­koztatást a 1 tanácselnök-pa­rancsnok. — Főként azért, mert a műhelyekben bőrdísz­műáruk készülnek és így az üzem dolgozóinak csak köz­vetve. nagyon áttételesen le­het a vegyvédelemnél, a saját anyagiakra, eljárásaikra hi­vatkozni. — Viszont mégiscsak köze­lebb vannak a vegyianyagok­hoz, mintha például teszem azt, műszereket gyártanának — kockáztatok meg egy köz­bevetést. A tanácselnök erre igenlően bólint, aztán elmondja, hogy egyébként a PEVDl üzem­egység szervezete is erős, fő­leg, mert Mező Józsefné igaz­gatási előadó megtalálta a szolgálatokra legalkalmasabb embereket. f » Átképzés rekonstrukció miatt A Hazai Fésűsfonó kistar- csai gyára a műszaki mentő alegység kiképzési helye és ál­landó bázisa. — A gyáriak megismerték a haevománvos teendőket, a közművek elhelyezkedését vagy például az esetleges tá­madások következtében ro­mok alá kerülők mentését. A Hazai Fésűsfonóban azonban ehhez különleges új feladatok is járulnak — mondja Németh Imre. — A gyárban ugyanis az utóbbi időben rekonstruk­ciók folynak. Az új kiképzés során tehát mindenkinek meg kellett ismernie, hogy a mo­dern berendezések leggyor­sabb, sérülésmentes óvása és mentése érdekében mit kell tenniük az alakulatoknak és az egyes embereknek. A rövidsége mellett is átfo­gó tájékoztató után el kell fo­gadnunk a nagyközség tanács­elnökének és polgári védelmi parancsnokának azt a véle­ményét, hogy településeik el­helyezkedése és egyéb okok következtében nem könnyű a helyzetük. Viszont az is vilá­gos, hogy így is igen eredmé­nyesen erősítik szervezetüket és növelik védelmi képességü­ket. Pacsay Vilmos

Next

/
Oldalképek
Tartalom