Pest Megyi Hírlap, 1974. március (18. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-24 / 70. szám
6 nsT HEGYEI kJCÍvÍop 1974. MÁRCIUS 24., VASÄRNAP 1-1,1 mentjei LaranejofdóoL in. DUNAVARSÁNY Sokfele jártam én a világban, messze is, közel is, nagy metropolisokban, apró falucskákban, s azt tapasztaltam, hogy az élmény változatossága, gazdagsága sem a távolsággal, sem a méretekkel nem íugg össze. Ha nem így lenne, arckor miért küszködnék a bőség zűrzavarával, amikor a fővárostól egy oriáscsizma lépésre fekvő, ötödfélezer lakosú községről: Dunavarsányról akarón írni. Pedig ennek a községnek nincsenek ősi romjai, százados kastélyai — noha a halászó „varsá '-val esetleg összefüggő neve már egy 1238- ból származó Varsaniensis formában előfordul, s akkoriban templomos hely lehetett. A tatárjárásban megsemmisült, a török hódoltság alatt csak Var- sánypusztaként említik. A XVIII. századbeli újjáteiepítés idején a taiksonyi bevándorlók egyik csoportja vetődik erre a területre, s ezt követően alakul' ki Kisvarsány és Nagyvar- sány — de olyan kicsinyek, hogy lakosságuk a század fordulóján sem éri el a 300 lelket és még húsz év múiva is alig haladja meg az ezret. Közben 1896-ban a községet Taksonyhoz csatolják, csak a felszabadulás után válik ismét önállóvá, s csupán 1950-ben, a tanácsok megalakulásával kezdi élni valóságos történetét. Akkor hát miről lehet írni Duna varsáim yal kapcsolatban? — A jelenről KÖZCl kétezer dunavarsányi lakos nem a községben dolgozik: 35 perc alatt eljutnak Pesterzsébetre és elszélednek a környező gyárak munkahelyein vagy a Csepeli Vasműben blokkolnak, esetleg az Autógyárban, ahová tavaly óta közvetlen buszjárat szállítja éket. Ez igaz, de a taksonyi és Inajosházi téeszekkel egyesült és erősen iparosított Petőfi Mgtsz vezetősége és tagsága alaposan kitágította a gyenge minőségű, jobbára futóhomok jellegű földek ezer holdjának szűkös lehetőségeit. Munkásságuk nagy volumenekbe épül be. így például a KGST keretén belül kijelölt, szakosított hízó. illetve tejelő szarvasmarha-tenyészetet hoznak létre, amelynek korszerű tervei már készen állanak és 1974— 75-ben a kivitelezett istállók 400 férőhelyére telepítik be a jószágokat. Az állatállomány ,,otthonán” kivid természetesen emelnek szükséges kiszolgáló épületeket is, sőt — a helybeli munkaalkalom további növelésére — tejfeldolgozó üzem létesítésére is gondolnak. Dunavarsányi központtal működik öt termelőszövetkezet közös sertéstenyésztő, hizlaló és értékesítő vállalata, amely a Húsipari Vállalat számára évente 4000 hízósertést, élőállatot — nekem nem tetszik a kifejezés, de így mondják — bocsát ki. Az I. számú Pest megyei SERKÖV — ez a titokzatos rövidítés hosszan feloldva annyit jelent: Sertés- tenyésztő, Hizlaló és Értékesítő Közös Vállalat szakosított, zártrendszerű telepe ez, ahol a tenyésztés-hizlalás éjjel-nappal megvilágított „nevelőintézetekben” folyik, némi kifutókkal, s azzal a korlátozott lehetőség gel, amely a higiénikus — tehát nem disznói — körülmények, rendszeres és módszeres táplálkozás biztosításával az élősertéseket legbiztonságosabban teszi alkalmassá, hogy minél hamarabb, minél jobb minőségű táplálókká váljanak ... tésével ifjúsági klubot kialakítani. A dunavarsányi művelődési élet nagy pozitívuma: a zeneoktatás, a muzsika megszerettetése kis gyermekkortól kezdve derekasan magas szintig. Itt működik az érdi zeneiskola kihelyezett vonóstagozata, Konfekciószalag a TEXGRAF dunavarsányi telepén. Gárdos Katalin felvétele A téeszre visszatérve, gazdaságosságát nagyban emeli a konténerek gyártásával foglalkozó lakatosrészleg, a műanyaghulladék-daráló és osztályozó, válogató üzem, a sóderbánya, az elektromos motortekercselő és a mezőgazdasági gépjavító. Ez utóbbiról érdemes megemlíteni: egyik munkabrigádja az NDK-ban végzi egy sóderbánya gépesítését, aminek az a külön haszna is adódik, hogy közben maga is új munkamódszerek és tudatosabb munkafegyelem tapasztalatait kapja cserébe. TEXGRAF — ezt a kurtítást is Dunavarsányban tanultam. A központ épületén azt hirdeti ez a tábla: Dunavarsányi Háziipari Termelő Szövetkezet, és a rövidítésből a TEX az itteni gyermekruha-, női fehérnemű-, és bőrkesztyű-konfékcionáló telephelyet, a GRAF a Duna- harasztin működő grafikai részleget jelenti. Az évi 20 milliós forgalomból a dunavarsányi központ varrodája és kesziyűkészítő bedolgozói 12 milliót termelnek, a többit a harasztiak „hozzák”. A műhelyben csupa fiatalokat látunk, de a bedolgozók között — a foglalkoztatott asszonyok- lányok száma több százra tehető — idősebbek és „korlátozott munkaképességű” több gyermekes családanyák is szépen keresnek az otthoni mun- j kával. A kesztyüvarrás egyéb- I ként négy évtizedes múltra tekint vissza Dunavarsányon. Akkoriban kezdte egyik pesti kesztyűgyár ügynöke idelior- dani a kiszabott nappakesz- tyűk százait, akkor szoktak rá a dunavarsányiak a kesztyűvarrásra. Ma a fővárosi Buda- gant látja el őket munkával, nemcsak a szövetkezeten keresztül, az utóbbi időben közvetlenül is. Külön érdekesség: szokássá vált, hogy 2—3 szomszédasszony összeül, s szinte kis kollektívákat alkotva, dolgoznak együtt. A művelődés nem kis nehézségeiről és nem kis eredményeiről szívesen szól. A nehézségek olyan tipikusak, hogy hamar túl szeretnék jutni rajtuk. A varsányi művelődési ház címmel besorolt épületben a mostoha körülmények akadályozzák a kultúrmunka kifejlődését. A szakkörök elapadnak, most próbálkoznak saját erőből egy folyosó beépíKirándulás Solymárra — mérgezéssel Hetvenhat diákot szállítottak kórházba A csütörtöki iskolai szünetet ihasinálva számos fővárosi ikola diákjai indultak rövi- ebb túrára a budai hegyek- e. Azok közül, akik a Soly- lár melletti Rózsika forrást álasztották úticéljukul, 76 izennégy-tizennyolc éves diá- ot szállítottak a mentők zombaton hajnalban fertőzési Inetekkel részint a László lórházba, a Korányiba, rézint pedig más budapesti érházba, klinikára. Feltéte- ezések szerint szennyezett patakvíz okozta a gyomorhurut jellegű, enyhe fertőzési tüneteket. A kórokozók megtalálása még egy-két napot igénybe vesz, aggodalomra azonban semmi ok. A mentő- szolgálat nem csupán a diákok kórházba szállításáról gondoskodott: a rendőrséggel karöltve figyelmeztető táblákkal látták el a feltételezett fertőző gócot, hogy elejét vegyék a további megbetegedéseknek. amelynek elvégzése után a növendékek állami zeneiskolai bizonyítványt kapnak, de tanfolyamszerű rendszerben folyik a zongoraoktatás, amelynek elvégzéséről egyelőre igazolás tanúskodik, de amely szeptember 1-vel ugyancsak az állami zeneoktatás tagozatává minősül át. Több mint 40 gyerek tanul rendszeresen zenét. Zenebarátok köre, felnőttek és gyermekek kamarazenei együttesei mutatják a zenei oktatás hatékonyságát. A pedagógusok egyöntetűen vallják, hogy a zenetanuló gyermekek munkája rendszeresebbé, elmélyültebbé válik, s több elfoglaltságuk mellett is minden tekintetben magasabb teljesítményre képesek. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a zenei művelődés kihat a fiatalok magatartására, jellemformálódására is. Csattanóul -az óvodások zenei foglalkoztatásáról. A dunavarsányi „bázis-óvoda”, amely a ráckevei járásban a programszerű módszertani továbbképzést nyújtja, az idén: „Ének és zene az óvodában” témakör kimunkálásán dolgozik. Az életkori fejlődés kívánta dal-mozgás kapcsolat pompás gyakorlatokban nyilvánul meg. A kicsik rajonganak a mókás mondókákért — milyen csábos játék a gyermekszájnak a szavak muzsikája, groteszk összecsendülése. és az alliteráció. Hogyan illesztik a labdázást a dalocskákhoz, s ki hinné: a tananyag 70—80 százalékában ugyan a népi elemek dominálnak, ám az igényes óvónénik elgondolása szerint lemezjátszóról vagy magnóról Händel, Mozart, Csajkovszkij, Dvor- zsák, Kodály remekműveinek elemeit is be-besugározzák a kicsinyek hallószerveibe, agy- tekervényeibe, így készítik fel őket felnőtt koruk igényesebb örömeire. Békés István Százesztendős mészárszékre bukkantak Lóréven Keresik a húsipar kialakuló.ó.:or emlékeit Több mint százéves hentesüzletre és vágóhelyre bukkantak Lóréven. A bolt egykori gazdája még maga vágta és dolgozta fel a húst, melyet árusított. Az értékes régiség a Húsipari Anyaggyűjteményhez került, ahol eredeti formájában állítják majd fel a mészárszéket. A Húsipari Tröszt kezelésében működő gyűjtemény továbbra is keresi mindazokat az Írásos és tárgyi dokumentumokat, melyekből nyomon követhető a korszerű húsipar kialakulása. Megtalálták már IV. Bélának, a magyar kézművesség megalapítójának céhlevelét, melyet a „budai húsvágó műveseknek” adományozott. Ez egyébként az egyik legrégibb pest-budai céhtörténeti emlék. Hagyományok, szokások vallanak az egyes korok sajátosságairól. Érdekes szertartás volt a cébék idejében az inas- szaöadítás. A főcéhmester lakásán, a mesterek, legények és inasok élőt; külön ceremóniával zajlott a minősítés. Az inas a nyitott céhláda és a felfüggesztett céhlevél felé fordult es egy öreg legény hármat vágott a hátára. „Egyet a királyért egyet a városért, egyet a becsületes céhért.” A harmadik suhintás volt az utolsó ütés, melyet még a „becstelenség ragadványa nélkül elviselhetett”. Az írásos emlékek mellett régi tárgyi dokumentumok is a gyűjteményhez kerültek. Muzeális értékű fenőacélok, húsipari gépek, berendezések, s egy 1825-ből származó céhláda idézik a múltat. Látható egy hatalmas húsbárd is, melyet 1848-ban állítólag fegyverként használtak. Az összegyűlt anyagot május végén kiállításon mutatják majd be Budapesten. Tanácskozott a Duna Bizottság A Duna Bizottság 32. ülésszakát március 12—23 között Budapesten tartották meg. Az ülésszak megvizsgálta és határozatokat fogadott el hajózási és ezzel összefüggő más kérdésekről, valamint hivatalos és egyéb kapcsolatok létesítéséről a Duna Bizottság és a különböző nemzetközi szervezetek, nevezetesen a KGST között. Az ülésszak megtárgyalta a bizottság által végzett munkáról szóló jelentést és elfogadta a Duna Bizottság munkatervét az elkövetkező időszakra. Épül az ABC-áruház Gödöllőn, a Kazinczy utcai lakótelepen régi panasz, hogy nem megfelelő a kereskedelmi ellátottság. Hamarosan javul a helyzet, az aszódi nagyközségi tanács költségvetési üzemének brigádjai elkezdték építeni a lakótelepen a város- fejlesztési tervben is szereplő 400 négyzetméternyi alapterületű ABC élelmiszer-áruházát. Ugrik a bírságforint meg a rendszámtábla Közúti ellenőrzésen Pest megyében Miként megírtuk, március 15-én fokozott közúti ellenőrzés kezdődött Pest megyében. A rendőr-főkapitányság munkáját társadalmi aktíváik is segítik. A járőr láttán sem A kora délelőtti órákban Budakeszin találkoztunk a Zsámbók, Tök, Piliscsaba, Pi- lisvörösvár utat ellenőrző járőrrel, Papp József rendőr őrmesterrel és Szabó Jánossal, a Volán 1. számú Vállalat munkatársával. Néhány figyelmeztetésen kívül eddig nem akadt különösebb dolguk. A Budaörs környékét járőröző Székely István rendőr főtörzsőrmester, Pallagi Gáspár és Gégény Sándor Volán ellenőr már több intézkedésről számolhatott be. Budaörsről például egy munkagépet — miután 100 forint bírságot róttak ki vezetőjére — szabálytalan felszerelés miatt a legrövidebb úton hazaküld- ték. Bián egy próbarendszámmal ellátott gépkocsi vezetőjét figyelmeztették, hogy mihamarább térjen rá az előirt útvonalra. Törökbálint lakott területén a járőr láttán sem csökkentette sebességét egv személygépkocsi vezetője. A he’vczfnen megbírságolták. Időbe telt. amíg a budai ínrísból árt4rtünk a nagvká- *aiba. s a 311. számú úton. Tápiószele és Farmos között, Az alkoholszonda itt nem színe/ötlött el. Ekés János felvétele Villanyszerelő, víz-, gáz- és fűtésszerelő, kőműves, asztalos, burkoló, épületlakatos, ács, vasbetonszerelő, tetőfedő és szigetelő, bádogos, festő, parkettás, gépkocsiszerelő, könnyűgépkezelő szakmunkásokat, gépkocsivezetőket, betanított és segédmunkásokat (16. évüket betöltött fiúkat is), rakodókat, kubikosokat azonnali belépéssel felveszünk. Jelentkezni lehet: a „Prosperitás" KSZ munkaügyi, osztályán Budapest IX., Viola u. 45. megpillantottuk Fakasz Imre rendőr főtörzsőrmestert és Hajas Lajost, valamint Katona Ferencet, a KPM Autófelügyelet ellenőreit. Hiba a menetlevél körül Hajas Lajos éppen azt próbálta megérttetni a nagykátai Kossuth Tsz sofőrjével: nem azt kifogásolja, hogy vállalati gépkocsival viszi kórházi látogatásra utasát, hanem azt, hogy erre nincs írásbeli engedélye. A kormányrendelet lehetővé teszi ugyan, hogy betegség, vagy halál esetén térítéssel, illetve anélkül kapjon a dolgozó vállalati gépkocsit, de ehhez bizony írásos engedély szükséges ... Egy Volga gördült elénk. A tápiószőllősi Űj Barázda Tsz-é. Hajas Lajos az előre lebélyegezett menetlevelet megpillantva bosszúsan csóválta a fejét, de megbízott a , gépkocsivezető ígéretében, hogy a jövőben a hasonló szabálytalanságot elkerüli. Cö. dűlő roncs Abony határában a 4. fő- közlekedési úton a járművek csoportusálásából már messziről arra lehetett következtetni, hogy ott dolgozik a ceglédi közlekedési alosztály ellenőrző járőre. Ratkai Sándor, az AFIT anyagbeszerzőjének keserűen védekező, utolsó mondatfoszlányait kaptuk el. — Tudom én, hogy pontatlan a menetlevél, de higgyék el, annyi más dolgom van, ho~v az „adminisztrációra” nem jut idő. A következő jelenet azzal kezdődött, hogy leállították a ceglédi Lenin Tsz SD 49— 60 rendszámú teherautóját. — Mondja Wieder Imre, ön biztonságban érzi magát egy ilven tragacsban? — fakadt ki Alexa László rendőr őrmester. A kerekek futófelülete lekopott, a teherautó jobb ajtaján hatalmas lakat. Kívülről tették rá a rosszul záró ajtóra. A kocsikísérő is kifakad. — Hiába szól a tsz-ben a* ember, hogy hozzák rendbe az autót, mintha nem hallanák. A teherautó rendszámát a helyszínen leszerelték, a gépkocsivezetőt feljelentették. Rosszul járnak? Korán ítélnénk, ha egy nap tapasztalatai alapba messzemenő Következte icseket vonnánk le. A sajnálatos ceglédi péida azonban nem egyedülálló. Hátai János rendőr őrnagynak, a Pest megyei Rendőr-lokapitányság órés járőralosztály-vezetőjéntk polcán ugyanis máris ott sorakozik egy sor olyan rendszámtábla, ame.yet szabálytalan üzemeltetés, műszaki hiba miatt szereltek le. A gépkocsivezetők védekezése ebben az egy kérdésben ösz- szecsengett: A KRESZ előírásaival ellentétben kénytelenek műszakilag hibás járművel fuvarba menni, mert ha megtagadnák az indulást (ami egyébként a KRESZ alapján ilyenkor nemcsak jegük, hanem kötelességük!), megtörténhetne, hogy rosszul járnának. Különben ezen az egy napon kilencvenhét gépjármű- vezetővel szemben intézkedtek a járőrök. Hat rendszám- táblát bevontak, százhatvan- ki'.cnc személyt a helyszínen megbírságoltak, húsz gépjárművezetőt feljelentettek. A ceglédi járásban a fokozott közlekedési akció egész tartama alatt nyorsítva intézik a közlekedési szabálysértési ügyeket. P. Zs.
