Pest Megyi Hírlap, 1974. március (18. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-02 / 51. szám
A jövő hét elején Átadják a véradóállomást December elején a hirtelen jött hideg meghiúsította a váci véradóállomás új épületének műszaki átadását: szétfagytak a fűtőtestek és a vízvezeték csövei. Azóta kijavították a hibákat, s a kivitelező vállalat úgy tervezi, hogy március 4-én, 5-én, hétfőn, illetve kedden átadja a Szőnyi Tibor Kórház vezetőinek az állomás épületét, majd sor kerülhet a felvonulási épületekben tárolt, beépíthető bútorok elhelyezésére. amelyeket a váci Faipari Ktsz munkásai készítettek. A" Koldator Hűtőgép Szövetkezet dolgozói megígérték, hogy egy nap alatt üzemképes állapotba hozzák a hűtőkamrát. Ebben a hónanban, illetve áprilisban települ át a véradóállomás a réei kórház épületéből, de működését csak akkor kezdi meg úi helyén, ha valamennyi berendezés folyamatosán, hibátlanul működik. Több mint tizenhatmillió forint értékű társadalmi munka Tizenhatmillió-nyolcszáz- , ötvenháromezer forint értékű társadalmi munkát végeztek községük fejlesztése, szépítése érdekében a járás lakói: minden lakosra 174 forint értékű társadalmi munka jut. Délutánonként Az erdei bedolgozó Zebegényben állt az út szélén, és nagyon szégyenlősen intett. Megálltam, beült a kocsiba. Erős, csontos férfi volt, munkaruhában. — Honnan és hová? — kérdeztem. — Itt voltam. Zebegényben, és Nagymarosra megyek. Ott lakom. — Zebegényben dolgozik? — Csak délutánonként. — Csak? — Igen. A másodállásom az erdőben van. — Ne haragudjék, nem értem. — A gépgyárban dolgozom, Nagymaroson. Három éve vettem egy motorfűrészt, s azóta az erdőgazdaságnak segítek. Egy hektár területen 600 forintért vágom ki a fát. — Ha nem érné meg, nem csinálná. — így van. A kidöntött fát letisztítom, feldarabolom. A törzsön kívüli rész köbméterét 120 forintért megkapom, én viszont ötszáz forintért eladom. — Mennyit keres így egy évben? — Tavaly 20 ezer forintot vittem haza — Miért állt rá? — Nagyon kell a pénz, mert az egyik gyermekem család- alapítás előtt áll, a másik viszont továbbtanul, aztán meg az erdőt is nagyon szeretem. Kimondhatatlanul. — A gyárban mennyit keres? — Segédmunkás vagyok, havi 2200 forintot. — Még egyet nem árult el. — Mit’ — A nevét. ^ — Rittman József vagyok. (bognár) VÁCI NAPLÓ XVIII. ÉVFOLYAM, 51. SZÁM 1974. MÁRCIUS 2., SZOMBAT Felnőttoktatás, szakmunkásképzés Érezzék fontosnak a továbbtanulást Az MSZMP váci járási bizottsága rendszeresen figyelemmel kíséri a felnőtt munkások szakmai képzését és továbbképzését a járás üzemeiben. Legutóbb is a munkások képzéséről informálódtak a járási pártbizottság, illetve az agitációs bizottság tagjai a járás kilenc nagyüzemében, a többi ipari és mezőgazdasági üzemben pedig az üzemvezetők készítettek jelentést az MSZMP KB 1972 júniusában hozott közoktatáspolitikai határozata felnőttoktatásról szóló részének végrehajtásáról. A pártbizottság munkatársai és az üzemek vezetői által készített jelentések alapján a járási pártbizottság titkára, Bánfalvi Jenőné terjesztett vitaanyagot a párt járási végrehajtó bizottsága elé. A vitaanyag megállapítja, hogy noha egy, a múlt évben megjelent rendelet öt gyorsított szakmunkásképzési formára ad lehetőséget, az általános tapasztalat szerint az üzemek nem eléggé vették igénybe a lehetőségeket. — A munkások továbbtanulására, a szakmai utánpótlás tervszerű biztosítására a Dunakeszi Járműjavító vezetői tették a leghatékonyabb intézkedéseket — állapította meg a járási titkár, dr. Barna Lajosnak, a fóti Gyermekváros igazgatójának, a járási pártbizottság tagjának a gyárban szerzett tapasztalatai alapján. A Járműjavító munkásállománya évek óta nem teljes, az idén ugyan csak ötszázalékos a szakmunkáshiány, amh annak köszönhetnek, hogy 1971-ben, amikor a jelenleginél sokkal nehezebb helyzetben voltak, az üzemi pártbizottság határozatot hozott a szakmunkás-utánpótlás biztosítására, felismerve, hogy a környező községekből a következő években már nem várhatnak elegendő szakmunkás- tanulót. Országos toborzóútra mentek, s körülbelül százötven általános, illetve középiskolával teremtettek kapcsolatot. A messziről jött tanulóknak szállás kellett. Előbb egy főépületet alakítottak át tanulószállássá, majd hozzáláttak egy kétszáz személyes tanuló- otthon építéséhez is, az idén pedig, augusztus 20-án, egy ugyancsak kétszáz személy elhelyezésére alkalmas munkásszállást adnak át. A következő évben a jelenlegi munkás- szállóból garzonházat ' alakítanak, melyben 1975-ben már huszonegy fiatal házaspár iut átmeneti otthonhoz. Szakmunkásaik végleges letelepítéséről is gondoskodnak: tavaly 26, az év elején 21 lakást adtak át, áprilisban újabb tizenkilenc munkás jut otthonhoz. 1976-ig oediv további 90 lakás épül a járműjavító szakmunkásainak Ugyancsak kedvező tapasztalatokat szereztek a Mechanikai Laboratóriumban, mely más vállalatok, szövetkezetek, külső intézmények által szervezett tanfolyamokra küldött munkásokat,«, de akadtak olyan üzemek is, így az őrbottyáni téglagv.ar a nagymarosi léüzem és a Pest megyei 6-os számú Szövetkezeti Építőipari Vállalat, ahol semmilyen eredményt nem tudtak felmutatni a vezetők. Másutt, például a kemencei erdészetben és a nagymarosi Háziipari Szövetkezetben az a vezetők véleménye, hogy nem szükséges és nem is lehet javítani a jelenlegi helyzeten, j Bánfalvi Jenőné vitaanyagában megállapította, a szat- munkásképzést és a továbbképzést szolgáló tevékenység a lehetőségek ellenére nem eléggé szervezett és rendszeres a járásban. Biztosítani kell tervszerűségét és folvamatos- ságát. hosszú távú elképzelésekkel is. Az utca túloldalán játékos csa- holással megjelenik egy kutya, pórázon. szájkosár nélkül. Méretei ijesztőek. Fehér bundája erős, izmos testet takar. Gazdája fiatal lepény. Simlis sapkája eltakarja homlokát, és be- árviékníin, szemét. A közért kirakatüvege előtt húsz év körüli lány áll. Észreveszépen! szí, és tekintetével kíséri a kutyát. Látja, hogy a fiú átjön az országúton. és szembenéz vele. A távolság rövidül. Egyszercsak a játékos jószág „kiszabadul” gazdája kezéből, és megiramodik a lány télé, majd annak közelébe érve, megtorpan, két lábra áll, és udvariasan „köszön”. A fiú körülnéz, elismerésre vár. De műsorát a -zemtanúk nem értékelik. Még a lány sem. mert nem jön ki hang a száján, ijedtében. (nyári) Különösen kedvezőtlennek ítéli a vitaanyag a segéd- és betanított munkásnők helyzetet. Több, túlnyomórészt nőket foglalkoztató üzemben, mint amilyen a verőcei porcelán- gyár, a MÜFÄ Ktsz gombüzeme, a kismarosi toliüzem és a kemencei ktsz, olyan munkát végeznek a lányok és asz- szonyok, amelyek nem igényelnek szakképzettséget. S mivel meglehetősen jók a kereseti lehetőségek, nincs is a nők körében igény a továbbtanulásra. Jó tapasztalatokat szereztek viszont a szakmunkásképzésben és továbbképzésben részt vevő dolgozók buzdításáról: szinte általános a munkaidőkedvezmény és az elvesző munkaidőre az átlagbér-elszámolás, az útiköltség-térítés, valamint a tanulással kapcsolatos kiadások átvállalása, mind gyakoribb, hogy a magasabb szakmai végzettséget az üzemek béremeléssel ismerik el, továbbá egyszeri jutalommal vagy az alapkereset 20 százalékának pótlékként való kifizetésével is kifejeződik a továbbtanulók megbecsülése. A továbblépést az üzemek jellegének legjobban megfelelő ösztönzőrendszer kialakítása jelentené. A Mechanikai Laboratórium és a kemencei erdészet tanulásra ösztönzése a legmegfelelőbb. A vitaanyagból kitűnik, hogy a szakmunkások képzésének és továbbképzésének anyagi feltételei mindenütt biztosíthatók, sőt, főleg a mezőgazdaságban akadnak olyan üzemek, melyekben a dolgozók jelenlegi igényeit meghaladó összeg áll rendelkezésre. A Központi Bizottság közoktatáspolitikai határozatának megjelenése óta, két kivételtől eltekintve — kemencei termelőszövetkezet, Nagymarosi Műszeripari Ktsz —, minden üzemben foglalkoztak a felnőtt dolgozók továbbképzésével. A Mechanikai Laboratóriumban például oktatási bizottságot alakítottak, a hűtőházban és a 'konzervgyárban oktatási terveket i készítettek, és a feladatokat a nő- és ifjúságpolitikai intézkedési tervekbe is felvették. Egyébként az is tapasztalható, hogy a sok határozat és megbeszélés a vártnál kevesebb eredményt hozott, csak tervez- getés és nem végrehajtható program származott belőle. A határozatok sem vették eléggé figyelembe az üzemek beruházási, műszaki fejlesztési terveit, a munkásösszetételt, az üzem szükségletét. A járási pártbizottság titkára hangsúlyozta: el kell .érni, hogy a munkások fontosnak érezzék a továbbtanulást, amihez természetesen a vezetők szemléletének megváltoztatására is szükség van azokban az üzemekben, amelyekben eddig egyáltalán nem, vagy csak formálisan foglalkoztak a Központi Bizottság határozatának végrehajtásával. A párt-végrehajtóbizottság indítványozta, hogy a felnőtt szakmunkások képzéséről és továbbképzéséről hozott határozatokat dolgozzák egybe a járási pártbizottság 1972-ben hozott, a felnőttoktatásról szóló határozatával. A végrehajtást a jövőben is rendszeresen figyelemmel kísérik. B. H. Riport és barátság 73 - Berlin Líra, színes fotókon tott át gépem lencséjén — mondotta Korcsmáros László. — Abból körülbelül ötven, különböző méretű színes képet rendeztem tárlattá, mely a KISZ KB agitációs és propagandaosztályának rendezésében, bejárja majd az ország tíz nagyvárosát, eljut például Szegedre, Pécsre, Miskolcra, Győrbe, Debrecenbe és Székesfehérvárra is. Korcsmáros László, aki a Forte-gyár budapesti színes kidolgozó laboratóriumának alkalmazottja, elmondotta, hogy a színes felvételekhez Forte TYP—3-as papírt használt fel, mely hitelesebben adja vissza a színeket, mint a külföldiek, például az Agfa- papír. A kiállításon látható fotók a VIT sok lírai és bensőséges pillanatát örökítik meg. s a tárlat váci aktualitással is szolgál: az egyik képen Szabó Károly, az Egyesült Izzó vád gyárának KISZ-titkára egy csinos küldött VIT-kendőjére ad autogramot. A fotoriporter: ros László. KorcsmaMegnyílt a Forte ifjúsági klubjában Korcsmáros László fotoriporter, Riport és barátság ’73 — Berlin című kiállítása. — A tavalyi VIT eseményeinek csak kis töredéke juA kiállítás egy részlete, a megnyitás után. Piaci jelentés A pénteki piacon a burgonya 3,50—6, a vöröshagyma 7 —8, a lila csemegehagyma 10 —12, a fokhagyma 32 forintba került kilónként. A tarkabab 26, a fehér 18, a színes bab 16—18 forintért kelt el. A zöldséget 14—16, a sárgarépát 5,50—7, a zellergyökeret 9, a karalábét 7, a céklát 4,50— 5, a fekete retket 5—6 forintért mérték. A kelkáposzta 7, a fejes 4,50, a lila 9, a savanyított káposzta 7 és 10 forint volt kilónként. A spenót kilója 15, csomója 2, a retek csomója 5, a zöldhagymáé 2, a petrezselyemé 1,50-be került. A magáneladók 12—14 forintért mérték a házi savanyú uborka kilóját. Láttunk szilvalekvárt, kilóját 20 forintért kínálták. A kukoricaliszt literjét 8 forintért mérték. A sóska kilóra 60, csomóra 3 forint volt, a sampinyongomba kilója 60 forint. Az alma ára 6,50—14, a körtéé 8—14 forint között változott fajtától és nagyságtól függően. Az aszalt szőlő kilóját 18 forintra tartották. A dióbél 50, a héjas dió 22—24, a mák 55 forintos áron kelt el. Tejfelt és túrót 30 forintos áron adták, sajnos, kevés volt belőle. Ugyancsak kevés halat hoztak a halászok, 8 órára már minden portékájuk elkelt. Az élő csirke kilóját a tsz- árusok 32 forintért mérték. Tojást 1,10—1,30-ért lehetett venni. Honvédelmi verseny A Dunakeszi Járműjavító MHSZ-szervezete és munkásőr egysége, a 201. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet bevonásával nagyszabású ösz- szetett honvédelmi versenyt REGI IDŐK TANKJA Hűsen tartja a vizet wzodon meg mindig besze- tik, s a legfiatalabbak is túdnak róla, hogy a falu mellett lévő, régi kutat a törökök építették. Kétségtelen, a kút századokon át oltotta a mezőn dolgozók szomját, forrása kristálytiszta, s a faragott kövekből rakott fal húsén tartja a vizet, nehezen lehetne azonban ma már azt állítanunk, hogy a török kút valóban az egykori megszállók emlékét őrzi. A falu legősibb a járás települései között. A Gyula— Zsombor nemzetség falujaként tűnik fel, mint „Sceuden”, az 1225-ből származó oklevélben. Szerepel az 1332. évi pápai tized jegyzékben, de a történészek azt is megállapították, hogy az 1241. márciusában Pest fala alá érő mongol por- tyázók ellen Vgrin, kalocsai érsek e faluig rontott ki süvegével, és itt, az akkori sződi mocsarakban pusztult el a magyar csapat. Ez volt különben előcsatája Vác másnapi, 1241. március 17-i felégetésének. Szód a Széchy család birtonakeszi) helységgel együtt. A család kihalása után a falu Thurzóéknak jutott, s őket űzte el innen a török. 1559-ben 47 adóköteles házat mutat ki a budai liva fejadó jegyzéke, s 16 ezer akcse adóval terheli meg (száz szarvas- marha ára). Ebben az időben kezdődik meg Sződ elnéptelenedése, 1663-ban már csak 8 házból áll. A hódoltsági részekhez hasonló volt a sorsa: az ozmán harácsszedőket gyakran váltotta fel a végvári magyarok zaklatása, a falu lakóinak nemcsak megélhetését. de puszta életét is állandó veszedelmek fenyegették. A pusztulás majdnem teljes, mert 1690-ben, a török kiűzése után, csupán „lakott hely”-nek említik az összeírásban. A feleszmélés lassú volt, a nép alig-alig gyarapodott. 1720-ba.n már 19 adóköteles házat írtak össze, de a növekedő falut 1744-ben elpusztítja egy tűzvész. Am a népet a természeti katasztrófa sem törka volt. I. Károly 1317-ben hette meg: Szód újjáépült, új adományozta neki, Kesző (Du- falak nőttek ki a hamuból. A jól termő földeket a Madách család, majd Grassalko- vich herceg birtokolta más, hatalmas kiterjedésű területekkel együtt, 1848-ig. A szabadságharc idején nevezetes események színtere volt Sződ környéke: az 1849. áprilisi váci csata a falu határáig terjedt, és a császári csapatok itt szenvedtek vereséget. A július 17-i harcokban az orosz cári sereg, Bebutov vezetésével, a csörögi szőlőkben táborozott és ritkult meg a váci ágyúk tüzében. Az ősi és sok szenvedést megélt Sződ az utóbbi huszonöt évben olyan nagy utat tett meg, amelyre sok század alatt nem volt képes: az elesett jobbágytelepülés modern faluvá változott, jó módú termelőszövetkezeti község lett, munkaszerető népe joggal vette át ősei örökét. A török kút tiszta forrása jelkép is: a tiszta értelem s a holnapot idéző friss tervek jelképe. Csankó Lajos rendezett, melynek útvonala a Járműjavító lőteréről indult, majd a lövészet után, a Mechnaikai Labor melletti terepen, gránátdobással folytatódott, s rajonkénti terepversennyel, a fóti vasútállomás mellett fejeződött be. A győzelmet csapatban az első raj, egyéniben az ipari- tanuló intézet versenyzője, Sándor Károly szerezte meg, klubtársa, Szabó Endre előtt. \ Vác és Vidéke Általános Fogyasztási és * Értékesítő Szövetkezet 1- es számú váci részközgyűlését a Mártírok útja 37-ben ((tisztiklub), 2- es számú váci részközgyűlését a Kossuth tér 8-ban (Szpartakusz helyiség) március 4-én du. 5 órakor tartja, amelyre a tagokat meghívja az Igazgatóság. A meghívót és a tombolajegyét mindenki hozza magával!
